2024. évi LXXIII. törvény — mi változott? 2025. január 16.

- d) 24/L. §-ában az „(a továbbiakban: Program)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: Gondosóra program)” szöveg, a „Program” szövegrészek helyébe a „Gondosóra program” szöveg, a „Programban” szövegrész helyébe a „Gondosóra programban” szöveg,

- f) 36. § (5) bekezdésében a „Program” szövegrész helyébe a „Gondosóra program” szöveg

lép.

#### 3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/C. § (1) A Kormány által, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program

(e § alkalmazásában a továbbiakban: Gondosóra program) megvalósítására kijelölt jogi személy a Gondosóra program megvalósításához kapcsolódó szakmatámogatási feladatának elősegítése, a Gondosóra program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak felkeresése, a programba történő bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Gondosóra programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében, a Gondosóra program megvalósítási és fenntartási ideje alatt kezeli

- a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/L. §-a szerinti személy (a továbbiakban: Gondosóra programban részt vevő személy) természetes személyazonosító és lakcímadatait, elhalálozás esetén az elhalálozás és holttá nyilvánítás tényére és idejére vonatkozó adatokat, külföldön történő letelepedés esetén az e tényre vonatkozó adatokat,

- b) a Gondosóra programban részt vevő személy elektronikus levelezési címét és telefonos elérhetőségi adatait (a továbbiakban: kapcsolattartási adatok),

- c) a Gondosóra programban részt vevő személy által megjelölt, a Gondosóra programban való részvételt vállaló kontaktszemélynek a természetes személyazonosító, lakcímadatait és kapcsolattartási adatait,

- d) a Gondosóra programban részt vevő személy jóváhagyásával a Gondosóra programban való részvételhez szükséges igényt előterjesztő természetes személynek vagy jogi személy természetes személy kapcsolattartójának (a továbbiakban: Igénylő) a természetes személyazonosító, lakcímadatait és kapcsolattartási adatait,

- e) a Gondosóra programban részt vevő személy által megjelölt, a jelzőeszköz átvételét vállaló kézbesítési címzettnek a természetes személyazonosító, lakcímadatait és kapcsolattartási adatait, valamint

- f) a Gondosóra programban nyújtott szolgáltatások során a Gondosóra programban részt vevő személy egészségi állapotának megfelelő szolgáltatás nyújtása, segítségnyújtás megalapozottsága érdekében a Gondosóra programban részt vevő személy által megadott egészségügyi adatokat, továbbá Gondosóra programban részt vevő személy létfontosságú érdekeinek védelme, valamint a segélyhívások indítása során a segélyhívásokat fogadó szerv részére történő átadás érdekében a Gondosóra programban részt vevő személy egészségügyi adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam elteltével a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdés a)–f) pontjában foglalt adatok törléséről.

(3) Ha a Gondosóra program keretében nyújtott szolgáltatást a Gondosóra programban részt vevő személy nem kívánja igénybe venni vagy az általa megjelölt kontaktszemély a kapcsolattartáshoz a továbbiakban nem járul hozzá, a Gondosóra programban való részvételének törléséről a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy haladéktalanul gondoskodik.

(4) Amennyiben a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy a Gondosóra program keretében nyújtott szolgáltatások biztosítására Szolgáltatót vesz igénybe, úgy gondoskodik az (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott adatok továbbításáról a Szolgáltató részére.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából, a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy által használt elektronikus rendszeren keresztül jogosult továbbítani a Szolgáltató vagy a segítségnyújtó hivatalos szervek mint csatlakozott szerv felé az adatokat, valamint jogosult fogadni a Szolgáltató mint csatlakozott szerv által visszaküldött adatokat, információkat.

(6) A Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy az elhalálozás és holttá nyilvánítás tényének bejegyzését követően, az erről történő hivatalos tudomásszerzést követően az elhunyt személy Gondosóra programban való részvételének törléséről haladéktalanul gondoskodik.

(7) A Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy – a külföldön történő letelepedésről való hivatalos tudomásszerzést követően – a külföldön letelepedett személy Gondosóra programban való részvételének törléséről haladéktalanul gondoskodik.

(8) A Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy a Gondosóra programban részt vevő személyekről és az általuk tett jelzésekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat az informatikáért felelős miniszter és a szociálpolitikáért felelős miniszter részére.”

#### 4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

11. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. § (2a) bekezdésében az „az igazoltatás során nem biztosítottak” szövegrész helyébe az „az igazoltatás során az igazoltatottnak felróható okból nem biztosítottak” szöveg lép.

- a) 37. § (1) bekezdés n) pontjában a „Program” szövegrész helyébe a „Gondosóra program” szöveg,

- c) 37. § (3) bekezdés l) pontjában a „Program” szövegrész helyébe a „Gondosóra program” szöveg

lép.

#### 9. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

32. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a Nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a Nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyének azonosításához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás adatait a Nyilvántartó a járművezetővel való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel.”

#### 10. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

33. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/H. § záró szövegrészében az „ügyfélkapuján” szövegrész helyébe a „központi azonosítási ügynökön keresztül elérhető elektronikus azonosítás szolgáltatáson” szöveg lép.

#### 11. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

34. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54/A. § A kamara és a területi szervezet az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.”

#### 12. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

35. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 19/C. §-ában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény” szöveg lép.

#### 13. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

36. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 24. § (7) bekezdésében a „kell visszautasítani” szövegrész helyébe a „vissza kell utasítani” szöveg lép.

#### 15. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

41. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek]

„4. a megkeresés szabályaira,”

[vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.]

42. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 159. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az MNB a monetáris politika végrehajtásával, devizatartalék kezelésével, bankszámlavezetéssel, fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos, valamint a készpénzforgalmazási tevékenysége során a Dáptv. rendelkezéseit a magas vagy jelentős biztonsági osztályba sorolt, zárt célú elektronikus információs rendszereken kívül nyújtott digitális szolgáltatására alkalmazza.”

43. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 173. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:)

„e) az 1. mellékletben meghatározott elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben a szervezet és az MNB között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

44. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 183/F. §-sal egészül ki:

„183/F. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 26. § (3) és (4) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indított hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 64. § (2) bekezdését az MNB az átfogó vizsgálatainak az időbeli ütemezése során 2016. január 1-jétől alkalmazza. Ezen időpontot megelőzően az e törvény Módtv. hatálybalépését megelőző napján hatályos 64. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a Magyar Nemzeti Bank az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

45. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 183/H. §-sal egészül ki:

„183/H. § (1) Az e törvény – a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított – 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek legkésőbb 2017. január 1-jéig kötelesek az elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyekben a szervezet és az MNB között elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletben meghatározott követelményeknek eleget tenni, az ehhez szükséges regisztrációt elvégezni.

(2) Az e törvény – a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított – 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek az (1) bekezdésben meghatározott rendelet követelményeinek való megfelelést és az ehhez szükséges regisztrációt követően, de legkésőbb 2017. január 1-jétől kötelesek elektronikus kapcsolattartásra.”

46. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

47. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 60. §-a.

#### 17. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

51. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 27/A. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Rendszerben történő adatszolgáltatás, adatátadás, az adatszolgáltatókkal való kapcsolattartás esetében a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezéseit a (4)–(9) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A Rendszerben történő adatszolgáltatást, adatátadást teljesítő adatszolgáltatók azonosítása regisztrációt követően, a Dáptv. szerinti elektronikus azonosítás útján történik.

(5) A KSH – a Rendszerben regisztrált – adatszolgáltató részére címzett iratot az adatszolgáltató által a Rendszerben rögzített legfeljebb öt elektronikus levélcímre kézbesíti, ha az adatszolgáltatóval az elektronikus kapcsolattartás más módon nem lehetséges.

(6) Adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettséggel kapcsolatos irat kézbesítése új, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő adatszolgáltatói kijelölés esetében – ha az adatszolgáltató korábban nem került regisztrálásra a Rendszerben – postai szolgáltató útján, új, a Rendszerben korábban regisztrálásra nem került gazdálkodó szervezet adatszolgáltató részére annak hivatalos elektronikus elérhetőségére történik.”

52. § Hatályát veszti a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 27/A. § (10) bekezdése.

#### 19. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása

56. § (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 6/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(3) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy felhasználó alatt a honvédelmi alkalmazottat, digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a foglalkoztatót kell érteni.”

(2) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 6/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A honvédelmi alkalmazott az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A honvédelmi alkalmazott e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni.

(3b) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A honvédelmi alkalmazottal a papíralapú kiadmányt kell közölni.”

(3) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 6/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra nem alkalmazhatók.”

57. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 6/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében

a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tárhely azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon.”

#### 20. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

58. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Hatóság látja el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti integrátorok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat.”

59. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„2. megállapítja a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti

a) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját, valamint

b) integrátorok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat.”

#### 22. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása

62. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4. melléklet I. pont 10. alpontjában az „ügyfélkapu” szövegrész helyébe a „biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus” szöveg lép.

64. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 8. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„2. attribútum: az eIDAS Rendelet 3. cikk 43. pontjában meghatározott fogalom;”

65. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 9. §-a a következő (4c)–(4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális szolgáltatások nyújtásához való felkészülés támogatására – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) által vezetett nyilvántartásban szereplő – gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: integrátor) bízhat meg.

(4d) Az SZTFH nyilvántartást vezet a feladat ellátásához szükséges, a Kormány rendeletében meghatározott szakértelemmel és infrastrukturális feltételekkel rendelkező integrátorokról az SZTFH elnöke rendeletében foglalt részletes szabályok szerint.

(4e) A (4d) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

- a) az integrátor megnevezését és székhelyét, valamint annak kijelölt kapcsolattartója természetes személyazonosító adatait, telefonszámát, és elektronikus levelezési címét,

- b) az integrátor – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát,

- c) a Kormány rendeletében meghatározott követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat,

- d) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.”

66. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A digitális állampolgár azonosító a digitális állampolgárság nyilvántartásba (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) történő bejegyzéssel jön létre.”

67. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 12. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás célja:)

„c) a digitális állampolgárság szolgáltató által nyújtott szolgáltatások támogatása.”

68. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:)

„f) a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges, valamint a keretalkalmazáson keresztül nyújtott keretszolgáltatásokkal összefüggő technikai adatok.”

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyilvántartást vezető szerv a természetes személyazonosító adatok és a digitális állampolgár azonosító kezelésére jogosult szerv részére a digitális állampolgár azonosító megismerése vagy igazolása, a felhasználó azonosítása, valamint a felhasználói profil aktív vagy inaktív állapotának közlése céljából adatszolgáltatást teljesíthet.”

69. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § A közhiteles nyilvántartást vezető szerv, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szerv a digitális állampolgár azonosítót a felhasználó azonosítása, valamint az általa a digitális térben nyújtott szolgáltatások biztosítása céljából kezelheti.”

70. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatkezeléssel összefüggésben az adatkezelés további részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.”

71. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 15. alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Ha természetes személy felhasználó nem rendelkezik a 25. § (2) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv az általa ismert, a 46. § (5) bekezdése szerinti tárhelyre megkísérelheti kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a 27. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.”

73. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatással indított folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is bejelenti.”

74. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:)

„a) a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy felhasználók részére,”

75. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

„g) személyre szabott ügyintézési felület, a felhasználó által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított felhasználó számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, a felhasználó által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére,”

76. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás használatával létrehozott elektronikus aláírás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírást biztosít a felhasználóknak.”

77. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti személyazonosítás az eIDAS Rendelet 24. cikk (1a) bekezdés c) pontjában és (1b) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány igényléséhez felhasználható.”

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal történő azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a keretalkalmazáson keresztül az okmányról vagy a tárolóeleméből kiolvasott okmányazonosítót, érvényességi időt és a természetes személyazonosító adatokat összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét.

(6) A digitális állampolgárság szolgáltató

- a) a (4) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, arcképmását, az okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját,

- b) az (5) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, az okmány érvényességére vonatkozó adatokat, az okmány azonosítóját

a felhasználó személyazonosságának ellenőrzése, a (7) bekezdés szerinti átvétel, valamint a (13) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából.”

(3) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. § (13) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (12) bekezdés szerinti szerv a digitális állampolgárság előregisztráció során a személyazonosság ellenőrzése céljából a felhasználó]

„a) az Nytv. 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait és a személyi azonosítót,”

[jogosult igényelni a nyilvántartások vezetőjétől.]

78. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 63. § (12) bekezdés szerinti szerv a digitális állampolgárság inaktiválása során a személyazonosság ellenőrzése céljából a felhasználó

- a) az Nytv. 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait és a személyi azonosítót,

- b) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatait, valamint

- c) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatait

jogosult igényelni a nyilvántartások vezetőjétől.”

79. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szolgáltató a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatot elsősorban a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, ha a felhasználó ezen nyilvántartásban nem rögzített személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, az útiokmány-nyilvántartásból, ha a felhasználó útlevéllel sem rendelkezik, akkor a közúti közlekedési engedély-nyilvántartásából veszi át. A pénz- és hitelintézet a felhasználó személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványához tartozó aláírás- és arcképmás-adatot veszi át.”

80. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A regisztráció céljából a természetes személy felhasználónak személyesen meg kell jelennie a Kormány által kijelölt regisztrációs szervnél. A személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szerv külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható a felhasználó személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.”

81. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és a rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli, ha a természetes személy felhasználó adatai a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében már szerepelnek, illetve, ha a felhasználó személyazonosítás céljára bemutatott okirata érvénytelen.”

85. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bizalmi felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentést megvizsgálja, a minősített szolgáltatás bejelentéséhez csatolt, az eIDAS Rendelet 21. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségértékelési jelentést szakhatósági állásfoglalás céljából megküldi a hatáskörrel rendelkező hatóságnak. A jogszabályi feltételeknek, illetve az eIDAS Rendeletnek megfelelő bejelentőt a bizalmi felügyelet nyilvántartásba veszi, és intézkedik az eIDAS Rendelet 22. cikk szerinti bizalmi listára való felvételéről.”

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 83. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bevezetését legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett változásokról.”

86. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel, így különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés szerint nyújtsa, azonban bármely korlátozásról a szerződéskötést megelőzően a bizalmi szolgáltatási ügyfelet értesíteni köteles.”

87. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben meghatározott, továbbá a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges statisztikák, felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet a 100. §-ban foglalt bírságot alkalmazhatja.”

88. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 99. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak. Az éves helyszíni ellenőrzéshez az eIDAS Rendelet 20. cikk (1) bekezdés szerint elkészített megfelelőségértékelési jelentést a bizalmi felügyelet szakhatósági állásfoglalás céljából megküldi a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

(3) A bizalmi felügyelet az ellenőrzése során feltárt tények és bizonyítékok alapján az irányadó követelmények betartása, jogsértések vagy hiányosságok megszüntetése érdekében

- a) intézkedésként a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

- aa) határidő tűzésével felhívhatja a bizalmi szolgáltatót az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartására;

- ab) megtilthatja meghatározott intézkedések, illetve eljárások alkalmazását;

- ac) elrendelheti az új tanúsítványkibocsátási tevékenység meghatározott ideig történő szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;

- b) a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:

- ba) elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását;

- bb) közigazgatási bírságot szabhat ki;

- bc) az eIDAS Rendeletben meghatározott esetekben a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törli annak tényét, hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;

- bd) törölheti a bizalmi szolgáltatót a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásából.”

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 99. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket, illetve jogkövetkezményeket a jogsértés súlyára, gyakoriságára, ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és a veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jog sérelmére és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a bizalmi felügyelet – a jogsértés tényének megállapítása mellett – megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. Az egyes jogkövetkezmények, intézkedések együttesen is alkalmazhatók. A bizalmi felügyelet eljárásában a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható.”

89. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bírság összege

- a) természetes személy bizalmi szolgáltató esetén kettőszázezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet,

- b) jogi személy bizalmi szolgáltató esetén egymillió forinttól kétmilliárd forintig, illetve azon vállalkozás előző pénzügyi évi globális összforgalmának 1%-áig terjedhet, amelyhez a bizalmi szolgáltató tartozik, amennyiben az a kétmilliárd forintot meghaladja.”

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„27. az integrátorral szembeni szakmai és infrastrukturális követelményeket.”

91. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját,

- b) az integrátorok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat.”

94. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

- 1. 4. § (3) bekezdésében az „aktilválja” szövegrész helyébe az „aktiválja” szöveg,

- 2. 8. § 21. pontjában az „alkalmazottját;” szövegrész helyébe az „alkalmazottját, továbbá a HATODIK RÉSZ tekintetében az eIDAS Rendelet 3. cikk 5a. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy;” szöveg,

- 3. 15. § (5) bekezdésében a „meghatározott adatot igényelheti” szövegrész helyébe a „meghatározottak szerint adatot igényelhet” szöveg,

- 4. 18. § (3) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 5. 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltatást biztosító szervezet” szövegrész helyébe a „szolgáltatás nyújtására köteles szerv” szöveg,

- 6. 19. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „az ügyfélként” szövegrész helyébe az „a felhasználóként” szöveg,

- 7. 19. § (1) bekezdés b) pontjában az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 8. 19. § (2) bekezdésében az „ügyfél” szövegrészek helyébe a „felhasználó” szöveg és az „elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó” szövegrész helyébe az „aktív felhasználói profillal rendelkező” szöveg,

- 9. 19. § (3) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 10. 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltatást biztosító szervezet” szövegrész helyébe a „szolgáltatás nyújtására köteles szerv” szöveg,

- 11. 21. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 12. 21. § (2) bekezdésében a „szolgáltatást biztosító szervezet” szövegrész helyébe a „szolgáltatás nyújtására köteles szerv” szöveg, az „az ügyféllel való” szövegrész helyébe az „a felhasználóval való” szöveg, és a „szolgáltatást biztosító szervezet közli az ügyféllel” szövegrész helyébe a „szolgáltatás nyújtására köteles szerv közli a felhasználóval” szöveg,

- 13. 21. § (3) bekezdésében a „szolgáltatást biztosító szervezet” szövegrész helyébe a „szolgáltatás nyújtására köteles szerv” szöveg,

- 14. 23. § (2) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 15. 23. § (3) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 16. 23. § (4) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 17. 26. § (4) bekezdésében az „ügyfél” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg,

- 18. 27. § a) pontjában az „ügyfél” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg,

- 19. 28. §-ában az „az ügyféllel, az e § szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználóval, az e § szerinti elérhetőséget kizárólag a felhasználó” szöveg,

- 20. 30. § (3) bekezdésében az „ügyfél” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg,

- 21. 31. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 22. 31. § (3) bekezdésében az „az ügyfélről” szövegrész helyébe az „a felhasználóról” szöveg,

- 23. 31. § (4) bekezdésében az „az ügyfél eljárási” szövegrész helyébe az „a felhasználó eljárási” szöveg, az „az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó között létrejött teljes kommunikációt, a felhasználó videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a felhasználó” szöveg,

- 24. 31. § (5) bekezdés a) pontjában az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 25. 31. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 26. 31. § (8) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 27. 32. § (1) bekezdésében az „az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó nyilatkozatának érvényességéhez a felhasználó” szöveg,

- 28. 32. § (2) bekezdésében az „az ügyféllel” szövegrész helyébe az „a felhasználóval” szöveg,

- 29. 32. § (3) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 30. 34. § (3) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 31. 34. § (4) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 32. 34. § (5) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 33. 37. § (3) bekezdésében az „az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, a felhasználó” szöveg,

- 34. 37. § (5) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 35. 37. § (6) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 36. 38. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 37. 39. § (2) bekezdés e) pontjában az „ügyfél” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg,

- 38. 39. § (2) bekezdés g) pontjában az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 39. 39. § (2) bekezdés j) pontjában az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 40. 40. § (5) bekezdésében az „a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH)” szövegrész helyébe az „az SZTFH” szöveg,

- 41. 41. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 42. 42. § (1) bekezdésében az „ügyfélnek” szövegrész helyébe a „felhasználónak” szöveg,

- 43. 43. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó” szöveg,

- 44. 47. § (1) bekezdés h) pontjában az „ügyfél” szövegrész helyébe a „felhasználó” szöveg,

- 45. 47. § (6) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 46. 48. § (1) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrészek helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 47. 48. § (6) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 48. 48. § (8) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 49. 48. § (9) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 50. 54. § (7) bekezdésében a „nem tanúsít szerepkört” szövegrész helyébe a „nem tanúsít attribútumot” szöveg,

- 51. 55. § (2) bekezdésében a „szolgáltató szerepkör” szövegrész helyébe a „szolgáltató felhasználói szerepkör” szöveg,

- 52. 65. § (4) bekezdésében az „ügyfélnek” szövegrész helyébe a „felhasználónak” szöveg,

- 53. 66. § (2) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 54. 66. § (4) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 55. 67. § (6) bekezdésében az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 56. 69. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó” szöveg,

- 57. 70. § (2) bekezdésében az „Az ügyfél” szövegrész helyébe az „A felhasználó” szöveg,

- 58. 76. § (4) bekezdés c) pontjában az „az ügyfél” szövegrész helyébe az „a felhasználó” szöveg,

- 59. 83. § (2) bekezdésében a „legalább 30 nappal” szövegrész helyébe a „legalább 90 nappal” szöveg,

- 60. 92. § (1) bekezdésében a „megszüntetést 60 nappal” szövegrész helyébe a „megszüntetést 90 nappal” szöveg,

- 61. 95. § (1) bekezdésében az „eIDAS Rendelet 17. cikk” szövegrész helyébe az „eIDAS Rendelet 46b. cikk” szöveg

lép.

95. § Hatályát veszti a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

- a) 8. § 20. pontja,

- b) 93. § (3) bekezdése,

- c) 98. § (1) bekezdés e) pontja,

- d) 99. § (1) bekezdése,

- e) 100. § (4) bekezdése,

- f) 100. § (6) és (7) bekezdése,

- g) 53. alcíme,

- h) 120. § (2) bekezdése.

100. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

„1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez

Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett egyes ügyek

Az MNB és

- 1. a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében

- 1.1. a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a

- 1.1.1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

- 1.1.2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására,

- 1.1.3. nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

- 1.1.4. nyilvános, zárt végű értékpapíralap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására,

- 1.1.5. nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

- 1.1.6. az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának engedélyezésére,

- 1.2. a befektetési alap nyilvántartásba vételére,

- 1.3. a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,

- 1.4. a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított határidő meghosszabbításának engedélyezésére,

- 1.5. az ÁÉKBV-kel kapcsolatban

- 1.5.1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,

- 1.5.2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát,

- 1.5.3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább,

- 1.5.4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

- 1.5.5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

- 1.5.6. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse,

- 1.5.7. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdés b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működjön tovább,

- 1.5.8. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,

- 1.5.9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen,

- 1.5.10. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább,

- 1.5.11. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására,

- 1.5.12. annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től,

- 1.5.13. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV nyilvántartásból való törlésére,

- 1.6. egyebekben

- 1.6.1. a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,

- 1.6.2. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására,

- 1.6.3. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére,

- 1.6.4. a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére,

- 1.6.5. az ABA-k egyesülésének engedélyezésére,

- 1.6.6. az ÁÉKBV-k egyesülésének engedélyezésére,

- 1.6.7. a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tartozó – ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő – egyesülés engedélyezésére,

- 1.6.8. a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,

- 1.6.9. egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének engedélyezésére,

- 1.6.10. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,

- 1.6.11. ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására,

- 1.6.12. tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

- 1.6.13. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV esetében a letétkezelői szerződés módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,

- 2. a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátására megbízással rendelkezik a

- 2.1. befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB visszavonta,

- 2.2. befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

- 3. a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (4) bekezdés f) és g) pontjában, illetve 1. cikk (5) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott tájékoztató dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,

- 4. a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó között

- 4.1. a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének jóváhagyására,

- 4.2. az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének jóváhagyására,

- 5. a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy között

- 5.1. a kibocsátási tájékoztató közzétételének jóváhagyására,

- 5.2. az alaptájékoztató közzétételének jóváhagyására,

- 6. a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az ismertető közzétételének engedélyezésére,

- 7. a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

- 8. a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének engedélyezésére,

- 9. a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,

- 10. a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató között

- 10.1. az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

- 10.2. az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

- 11. a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ bejelentésére vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.”