2024. évi LXIV. törvény — mi változott? 2025. július 1.

#### 9. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

14. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) alapján az ügyészség a közvetítői eljárást – a büntetőeljárást felfüggesztése mellett vagy anélkül – elrendelte.”

(2) A Bktv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ügyészség a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozat kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja – az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – az ügyiratokat. A büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 99. §-a alapján zártan kezelt személyes adatait a közvetítő a feladatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben ismerheti meg.”

(3) A Bktv. 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közvetítőként nem járhat el,)

„d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,”

(4) A Bktv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A közvetítői eljárás az ügyészség közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozatával indul meg.”

(5) A Bktv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közvetítő a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló ügyészségi határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, illetve, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított

- a) tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját, ha a büntetőeljárás felfüggesztésre került,

- b) tizenöt napon belül megkezdi a 8/A. § szerinti előkészítő folyamatot, ha a büntetőeljárás felfüggesztésére nem került sor.”

(6) A Bktv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és ha a büntetőeljárás felfüggesztésre került, akkor a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a felfüggesztés határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészséghez.”

(7) A Bktv. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy)

„a) a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt egy összegben, illetve meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg, vagy más módon nyújt jóvátételt,”

(8) A Bktv. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén a megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettséget a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két éven belül kell teljesíteni.”

(9) A Bktv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az ügyészség a büntetőeljárást nem függeszti fel, az (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható. Ebben az esetben a közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a létrejött megállapodásról kiállított okiratot a sértett és a terhelt aláírta.”

(10) A Bktv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén a megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.”

(11) A Bktv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén, ha a terhelt a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését megkezdte, de a közvetítői eljárás a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti tartama alatt nem fejezhető be, a közvetítő tájékoztatja az ügyészséget a befejezés várható idejéről.”

(12) A Bktv. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az ügyészség a büntetőeljárást nem függeszti fel, a terhelt a megállapodásban vállalhatja, hogy a megállapodás teljesítését igazolja a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak.”

(13) A Bktv. 17. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam viseli)

„a) a kirendelt védő költségét, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a terhelt részére a közvetítői eljárás elrendelése előtt költségkedvezményt engedélyezett, és”

15. § A Bktv.

- a) 2. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés e) pontjában, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 7. § (2), (3), (6) és (7) bekezdésében, 8. § (3a) bekezdésében, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11. § (1)–(4a) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 11. § (6) bekezdés c) pontjában, 12. § (2) bekezdés a) és d) pontjában, 15. § (1) bekezdés a)–g) pontjában, 16. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. § (2) bekezdés c) pontjában, 17. § (3) és (4) bekezdésében és 17. § (5) bekezdés b) pontjában a „gyanúsított” szövegrész helyébe a „terhelt” szöveg,

- b) 3. § (4) bekezdés b) pontjában a „gyanúsítottól” szövegrész helyébe a „terhelttől” szöveg,

- c) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „gyanúsítottként” szövegrész helyébe a „terheltként” szöveg,

- d) 7. § (1) bekezdésében és 13. § (4) bekezdésében a „gyanúsított” szövegrészek helyébe a „terhelt” szöveg,

- e) 8/A. § (1) bekezdésében a „gyanúsítottal” szövegrész helyébe a „terhelttel” szöveg,

- f) 9. § (3) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében és 16. § (1) bekezdésében a „gyanúsítottat” szövegrész helyébe a „terheltet” szöveg,

- g) 11. § (6) bekezdés a) pontjában és 13. § (4) bekezdésében a „gyanúsítottnak” szövegrész helyébe a „terheltnek” szöveg

lép.

19. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, azonban a büntetés céljának elérése érdekében a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása nem mellőzhető. Ebben az esetben a közvetítői eljárás eredményes lefolytatását követően kizárólag foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés szabható ki.”

73. § A Be. L. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés és a megőrzést követő lefoglalás

317/A. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezést rendelhet el, ha

- a) a számlapénz vagy elektronikus pénz lefoglalásának lenne helye,

- b) az érintett vagyoni érdekelt rendelkezik olyan, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával, a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlával vagy az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerint elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által vezetett, fizetési számlának nem minősülő, elektronikus pénz nyilvántartására szolgáló számlával (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: számla), amelyre számlapénz vagy elektronikus pénz jóváírása várható, és

- c) feltehető, hogy az érintett vagyoni érdekelt rendelkezése alatt álló fizetési számlán vagy elektronikuspénz-számlán nem vagy csak részben áll rendelkezésre lefoglalható számlapénz vagy elektronikus pénz.

(2) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés legfeljebb három hónapra rendelhető el, amely egy év elteltéig, alkalmanként három hónappal meghosszabbítható. Ennek elteltével a határozat hatályát veszti.

(3) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést elrendelő határozatban meg kell jelölni

- a) az érintett számla azonosítására alkalmas adatokat,

- b) a számlapénz vagy elektronikus pénz lefoglalásnak szükségességét és annak jogalapját,

- c) a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,

- d) ha a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés meghatározott összeg (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett összeg) erejéig áll fenn, az érintett összeget, valamint

- e) azt az időközt, amelynek megfelelően a szolgáltató köteles tájékoztatni az elrendelő bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot.

(4) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést elrendelő határozatot a vagyoni érdekelttel, valamint a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval, befektetési szolgáltatóval vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) közölni kell. A határozat ellen a szolgáltató nem élhet jogorvoslattal.

(5) Ha a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezéssel érintett számlán számlapénzt vagy elektronikus pénzt írnak jóvá vagy az rendelkezésre áll, akkor a szolgáltató erről a (3) bekezdés e) pontja szerinti időközönként tájékoztatja az elrendelő bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot. A szolgáltató a megőrzésre kötelezés időtartama alatt köteles a számla teljes egyenlege vonatkozásában vagy a (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben az érintett összeg erejéig felfüggeszteni a számlatulajdonosnak a megőrzésre kötelezéssel érintett számla feletti rendelkezési jogát, akként, hogy a megőrzésre kötelezés időtartama alatt a számla teljes egyenlege vagy az érintett összeg terhére fizetési műveletet nem teljesít, azt visszautasítja, ideértve, hogy az ügyfélszámla terhére megbízást nem fogad be, azonban a számla javára érkező összeg jóváírását teljesíti.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (3) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatást követően egy hónapon belül dönt az érintett időszakban a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz részben vagy egészben történő lefoglalásáról vagy arról, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn. Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn, akkor e számlapénz vagy elektronikus pénz vonatkozásában a megőrzésre kötelezés a továbbiakban nem áll fenn.

(7) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt vagy a büntetőeljárást befejezték. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés megszűnik, ha

- a) a megőrzésére kötelezéssel érintett összeg lefoglalására került sor, vagy megállapították, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn, vagy

- b) a megőrzésre kötelezés határideje lejárt.

(9) A szolgáltató az e §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértése miatt rendbírsággal sújtható. Nem szabható ki rendbírság, ha a szolgáltató a határozat kézbesítését követő 12 órán belül mulasztja el az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit.”

79. § A Be. 412. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a büntetőeljárás felfüggesztése nélkül is elrendelheti a közvetítői eljárás lefolytatását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekménnyel okozott sérelem közvetítői eljárás keretében történő jóvátétele esetén a Btk. 29. § (1) vagy (1a) bekezdése alkalmazásának lenne helye.”

80. § (1) A Be. 413. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ügyészség a közvetítői eljárás elrendelését akkor is megtagadhatja, ha a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei fennállnak, de feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaz.”

(2) A Be. 413. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a sértett a gyanúsított kihallgatását megelőzően indítványozza a közvetítői eljárás lefolytatását, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást követően gondoskodik a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről, és a közvetítői eljárás elrendeléséről vagy megtagadásáról határoz.”

81. § (1) A Be. 415. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ügyészség az eljárást felfüggesztette és a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a közvetítői eljárásról szóló törvény szerinti megállapodás létrejött, a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészségnek.”

(2) A Be. 415. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a közvetítői eljárásban a megállapodás megkötésének elmaradása a gyanúsítottnak nem róható fel, az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazását rendelheti el.”

82. § A Be. LXVI. Fejezete a következő 415/A. §-sal egészül ki:

„415/A. § Ha az ügyészség a közvetítői eljárást a büntetőeljárás felfüggesztése nélkül rendelte el, a közvetítő a 415. § (1) bekezdése szerinti megállapodást a közvetítői eljárást elrendelő ügyészségnek küldi meg. Az ügyészség a vádemelést követően megküldött megállapodást megküldi a bíróságnak.”

83. § A Be. 418. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg magatartási szabály vagy kötelezettség előírását tervezi, gondoskodik annak tisztázásáról, hogy)

„d) a gyanúsított és a sértett a tervezett helyreállító szemléletű eljárásban való részvételhez hozzájárul-e azzal, hogy a közvetítői eljárásnak a gyanúsított, illetve a sértett általi indítványozása esetén a hozzájáruló nyilatkozat beszerzése mellőzhető.”

84. § (1) A Be. 419. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az ügyészség a gyanúsított részére magatartási szabályként, illetve kötelezettségként előírhatja, hogy)

„e) vegyen részt jogszabályban meghatározott helyreállító szemléletű – a párfogó felügyelői szolgálat által lefolytatott – eljárásban, és az annak eredményeként meghatározott, a helyreállító tervben foglaltakat teljesítse, és ezt igazolja a pártfogó felügyelői szolgálat felé.”

(2) A Be. 419. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség előírása esetén a sértett a hozzájárulásával vonható be az eljárásba, de a kötelezettség elrendelésének nem akadálya, hogy a sértett nem adta a hozzájárulását vagy, hogy a bűncselekménynek nincs sértettje.”

(3) A Be. 419. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bűncselekmény összegszerűen megállapítható kárt, vagyoni hátrányt, adóbevétel-csökkenést vagy vámbevétel-csökkenést okozott, vagy elkövetési értéke összegszerűen megállapítható, és az az eljárás során nem térült meg, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség annak a megtérítésére vagy az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a gyanúsítottat, feltéve, hogy erre a gyanúsított képes és ehhez a sértett hozzájárul. Az ügyészség a (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség teljesítését is elrendelheti.”

- 8. 413. § (1) bekezdésében az „az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztését” szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárás elrendelését” szöveg,

- 9. 413. § (2) és (4) bekezdésében az „az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről” szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárás elrendeléséről” szöveg,

- 10. 414. § (1) bekezdésében a „függeszti” szövegrész helyébe a „függesztheti” szöveg,

- 11. 414. § (2) bekezdésében az „az eljárást felfüggesztő” szövegrész helyébe az „a közvetítői eljárást elrendelő” szöveg,