# 2024. évi LVII. törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről Az Országgyűlés abból a célból, hogy a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdését segítse, az általuk igénybe vehető állami kezességgel biztosított, kamattámogatott kölcsönről a következő törvényt alkotja: ## ELSŐ RÉSZ — A MUNKÁSHITEL ### I. Fejezet — ALAPVETŐ SZABÁLYOK 1. § (1) Az állam – a (2) és (3) bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott kamattámogatással nyújtott munkáshitelért. (2) Az állami kezességvállalás mértéke a munkáshitel tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a. (3) A munkáshitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem köteles. 2. § A hitelintézet a munkáshitellel kapcsolatos feladatai ellátása – így különösen az 1. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételek ellenőrzése – céljából az igénylő, illetve támogatott személy következő adatait - a) természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, - b) állampolgárságát, huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy az oltalmazott jogállását, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését, - c) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) adatait, - d) társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságának adatait, - e) büntetlen előéletére vonatkozó adatát, - f) állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozásra vonatkozó adatát, nyilatkozatát, - g) a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti, a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott tartozásra vonatkozó adatát, - h) foglalkozására, munkaviszonyára vonatkozó adatokat, valamint, - i) munkaidőre vonatkozó adatokat a kölcsönszerződés lejáratának vagy a támogatás visszafizetésének napját követő naptári év utolsó napjáig kezeli. 3. § (1) A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtását, valamint az elbíráláshoz szükséges – a Kormány rendeletében meghatározott – nyilatkozatok és okiratok bemutatását követően az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait haladéktalanul megküldi a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére. (2) A Kincstár az (1) bekezdés szerint részére megküldött adatok alapján a (3) bekezdés szerinti adattartalommal a kölcsönkérelmet benyújtó igénylőkről nyilvántartást vezet. (3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíti: - a) a kölcsönszerződés megkötésének, módosításának vagy megszűnésének adatait, - b) az új támogatott személyek - ba) természetes személyazonosító adatait, - bb) lakcímadatait. (4) A hitelintézet és a Kincstár a (3) bekezdés szerinti adatokat a kölcsönszerződés lejáratának vagy a támogatás visszafizetésének napját követő naptári év utolsó napjáig kezeli. ## MÁSODIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ### II. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA #### 1. Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések 4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkáshitel igénybevételének feltételeit, nyújtásának részletes szabályait. 5. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba. (2) Az 1–12. §, a 15–24. § és a 26. § 2025. január 1-jén lép hatályba. (3) A 13–14. § e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba. #### 2. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 6. § E törvény - a) 7. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, - b) 8. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján, - c) 10. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. #### 3. Az Európai Unió jogának való megfelelés 7. § E törvény 17. §-a a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja. ### III. Fejezet — MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK #### 4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása #### 8. § #### 5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása #### 9. § #### 10. § #### 11. § #### 12. § #### 6. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása #### 13. § #### 7. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása #### 14. § #### 8. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása #### 15. § #### 9. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása #### 16. § #### 17. § #### 18. § #### 19. § #### 20. § #### 21. § #### 10. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása #### 22. § #### 11. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása #### 23. § #### 12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása #### 24. § #### 13. Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény módosítása #### 25. § #### 14. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása #### 26. §