2024. évi LVII. törvény — mi változott? 2025. január 2.

8. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/A. §-ában a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.

9. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott személyek a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészített dokumentumokat naprakész állapotban átadják a munkáltatónak. A munkáltató a székhelyén, illetve telephelyén eredetiben, illetve elektronikus úton tárolja a dokumentumokat, valamint biztosítja, hogy azok tartalma az érintettek – különösen a munkavállalók és képviselőik – számára megismerhető legyen.”

10. § Az Mvt. 82. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság megfizetésére nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre engedélyezheti a munkavédelmi bírság részletekben történő megfizetését.

(8) Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor az egész munkavédelmi bírság, vagy az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékessé válik.”

11. § (1) Az Mvt. 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset

a) amely a munkavállalót a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt;

b) amely a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerint tanulóbalesetnek minősül.”

(2) Az Mvt. 87. §-a a következő 3/A. és 3/B. ponttal egészül ki:

„3/A. Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek végzése során bármely munkáltatónál következett be.

3/B. Súlyos munkabaleset vagy bányászati munkabaleset: az a munkabaleset vagy bányászati munkabaleset, amely

a) a sérült halálát – beleértve azt a munkabalesetet is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben vesztette életét –, magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, vagy

e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.”

(3) Az Mvt. 87. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni:

a) a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót,

b) a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót,

c) a duális képzőhelyet,

d) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztatót, gazdasági társaságok tagjait, illetve vezető tisztségviselőit személyes közreműködéssel történő munkavégzés esetén,

e) társadalmi munka esetén a társadalmi munka szervezőjét, valamint

f) magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén azt a személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában azt, akinek a területén a munkavégzés folyik.”

12. § Az Mvt.

- a) 18. § (3) bekezdésében a „nyilatkozattal, illetve” szövegrész helyébe a „nyilatkozattal, vagy EU-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve” szöveg, a „tanúsító” szövegrész helyébe az „igazoló” szöveg,

- b) 18. § (4) bekezdésében a „forgalomba hozni és használatba venni” szövegrész helyébe a „használatba venni” szöveg,

- c) 21. § (8) bekezdésében a „rendelkező személy,” szövegrész helyébe a „rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő,” szöveg,

- d) 23. § (1) bekezdésében a „munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység)” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy szakirányú munkabiztonsági szakértő,” szöveg,

- e) 40. § (2) bekezdésében az „az érintett munkavállalókat” szövegrész helyébe az „az érintett munkáltatókat, munkavállalókat” szöveg

lép.

15. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 79. § (3a) bekezdésében a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.

16. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az 55. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

„m) az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát, vagy

n) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időre.”

17. § Az Mt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 99. § a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti

- a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,

- b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra

lehet.

(3a) A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára, vagy a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén – hat hónap elteltét követően – a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja.

(3b) A felek a munkaidőkeret megszűnésekor a 95. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően elszámolnak, ha a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejártát megelőzően mondja fel.

(3c) A munkavállalót nem érheti hátrány, ha nem járul hozzá a megállapodás megkötéséhez, vagy a megállapodást felmondja.”

18. § Az Mt. 135. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Kollektív szerződés a 99. § (3a) bekezdésben foglaltnál hosszabb, legfeljebb harmincnapos felmondási időt is megállapíthat.”

19. § Az Mt. 205. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál – az (1) bekezdéstől eltérően – a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha]

„a) a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor, és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti,”

20. § Az Mt.

- a) 115. § (2) bekezdés f) pontjában a „az 55. § (1) bekezdés a)–m) pontjában” szövegrész helyébe a „az 55. § (1) bekezdés a)–n) pontjában” szöveg,

- b) 118. § (4) bekezdésében a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg,

- c) 135. § (7) bekezdésében a „megelőzően legfeljebb negyvennyolc” szövegrész helyébe a „megelőzően legkésőbb negyvennyolc” szöveg,

- d) 143. § (5) bekezdésében a „a (4) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „száz százalék” szöveg,

- e) 146. § (1) bekezdés b) pontjában a „c)–g) és j) pontjában” szövegrész helyébe a „c)–g), j) és m) pontjában” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti az Mt. 210. § (1) bekezdés a) pontja.

22. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól mentesül:

- a) a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának tagja a szavazás napján és az azt követő napon,

- b) a 292. § (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság tagja a szavazás napján és az azt követő napon, továbbá a szavazatszámlálás napján, valamint

- c) a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagja a szavazatszámlálás napján

és erre az időre távolléti díj illeti meg, amelyet a munkáltató fizet.”

23. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 55. §-ában a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.

24. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 122. § (1) bekezdésében a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.

26. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 91. § (5) bekezdés a) pontjában a „második hónap végéig” szövegrész helyébe a „negyedik hónap végéig” szöveg lép.