2023. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2024. január 2.

23. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-a a következő (8)–(8c) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 68. § alkalmazásában az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelősnek kell tekinteni azt a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatót is, aki által nyújtott ellátással összefüggésben

- a) bíróság vagy hatóság megállapította, hogy az egészségügyi szakmai szabályok megsértésével nyújtott szolgáltatást, és

- b) az ellátásra jogosult az a) pont szerinti szakmai szabályok megsértésével nyújtott szolgáltatás következtében vesz igénybe természetbeni vagy pénzbeli egészségbiztosítási ellátást.

(8a) A bíróság a (8) bekezdés a) pontja szerinti megállapítást tartalmazó jogerős ítéletét, a hatóság a (8) bekezdés a) pontja szerinti megállapítást tartalmazó végleges határozatát a 68. § szerinti követelésnek a 70. § (1) bekezdés b) pontján alapuló, a megtérítésre irányuló eljárása lefolytatása céljából megküldi az egészségbiztosítónak. Az ítéletben vagy határozatban foglaltakat az egészségbiztosító a kézbesítéstől számított legfeljebb egy évig, a 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti érvényesítés esetén a követelés megtérüléséig kezeli.

(8b) A (8) és (8a) bekezdés szerinti követelés érvényesítése során a 68. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően kármegosztás nem alkalmazható.

(8c) A (8) bekezdés szerinti összefüggés megállapításának rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.”

24. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2n) bekezdéssel egészül ki:

„(2n) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 18. § (8c) bekezdése szerinti megállapítás rendjét és a megállapításra jogosult szervet rendeletben határozza meg.”

25. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

- a) 18. § (6) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,

- b) 18. § (6) bekezdés c) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,

- c) 18. § (6) bekezdés d) pontjában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg,

- d) 18. § (6) bekezdés e) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg

lép.

45. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, vagy ha egyéb módon a tudomására jut, hogy az EGT-állampolgár vagy családtag már nem áll a külföldre utazásról szóló törvény szerinti külföldre utazási korlátozás hatálya alatt, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli, és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja.”

54. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (9) és (10) bekezdés alapján hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye.”

55. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 54. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha)

„f) a harmadik országbeli állampolgár rendelkezésre állását az idegenrendészeti hatóság óvadék letételével biztosítottnak látja, és óvadék letételét rendeli el.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti őrizetet az idegenrendészeti hatóság hivatalból megszüntetheti, ha a harmadik országbeli állampolgár körülményeiben beállt jelentős változás okán a továbbiakban nem feltételezhető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn.”

56. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény az 56. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

### „Idegenrendészeti óvadék

56/A. § (1) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból vizsgálja, hogy az idegenrendészeti őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár esetében fennállnak-e az idegenrendészeti óvadék letételének feltételei. A harmadik országbeli állampolgár óvadék letételének engedélyezését nem kérheti. Ha a kiutasított, kitoloncolására váró harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítás végrehajtására irányuló eljárásban való rendelkezésre állása és a kitoloncolás eredményessége az idegenrendészeti hatóság mérlegelése alapján idegenrendészeti óvadék letételével biztosítható, erről az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgárt, és nyilatkoztatja, hogy az óvadék jogszabályban meghatározottak szerinti letételét vállalja-e. Ha a harmadik országbeli állampolgár az óvadék letételét a jogszabályban meghatározottak szerint vállalja, az idegenrendészeti hatóság óvadék letételéről határozatot hoz.

(2) Az idegenrendészeti hatóság – a kitoloncolás megszervezéséig – az eljárás bármely szakaszában engedélyezheti az idegenrendészeti óvadék letételét.

(3) Az idegenrendészeti hatóság (1) bekezdés szerinti határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az idegenrendészeti óvadék letételét követően az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki, valamint tájékoztatja a rendelkezésre állással kapcsolatos kötelezettségeiről, amelyek megsértése esetén az idegenrendészeti óvadékot a harmadik országbeli állampolgár nem követelheti vissza.

(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár eleget tesz rendelkezésreállási kötelezettségének, az idegenrendészeti óvadék átutalási költséggel csökkentett összegét – amennyiben a kiutasítás végrehajtásának költségeit, a tartására és ellátására fordított összeget, valamint az általa szándékosan okozott kárt a kiutasított nem térítette meg, annak levonása után – a harmadik országbeli állampolgár részére vissza kell adni.

(6) Ha az idegenrendészeti óvadékot a kiutasított harmadik országbeli állampolgár nem követelheti vissza, vagy az óvadék – önhibájából eredően – a részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével nem adható vissza, annak összege a magyar államra száll.”

57. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában hozott döntésével nem szüntetheti meg az őrizetet.”

58. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból módosíthatja a magatartási szabályokat, ha mérlegelése szerint a harmadik országbeli állampolgár magatartása a továbbiakban nem veszélyezteti az idegenrendészeti eljárás sikeres lefolytatását, vagy egyéb okból más magatartási szabályok meghatározása indokolt.”

59. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e törvény szerinti különleges bánásmódot igénylő személy esetében az idegenrendészeti hatóság hivatalból, méltányossági alapon – különösen az érintett egészségügyi állapotára tekintettel – engedélyezheti a közösségi szálláson tartózkodás időtartamának meghosszabbítását, ha a harmadik országbeli állampolgár elhelyezésére a jogszabályban meghatározottak szerint nincs mód.”

60. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, vagy ha egyéb módon a tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár már nem áll a külföldre utazásról szóló törvény szerinti külföldre utazási korlátozás hatálya alatt, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.”

61. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:]

„k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.”

62. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 96. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a mobilitással kapcsolatos értesítés és a kiadott tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)

„l) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.”

63. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 99. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)

„m) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.”

64. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 102. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás, a bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)

„e) az idegenrendészeti óvadék megfizetése esetén

ea) az idegenrendészeti óvadék összegét,

eb) az idegenrendészeti óvadék nyilvántartási tételszámát,

ec) az idegenrendészeti óvadék letételének (megfizetés) időpontját,

ed) az idegenrendészeti óvadék letételét megállapító határozat számát,

ee) ha a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék más személy részére történő átutalását kéri, ezen személy nevét, lakcímét, szálláshelyét, vagy tartózkodási helyének címét, valamint az úti okmánya, tartózkodásra jogosító engedélye vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványa számát, továbbá bankszámlaszámát,

ef) az idegenrendészeti óvadék visszaadásának napját,

eg) az idegenrendészeti óvadék összege államra szállásának időpontját.”

66. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„f) az idegenrendészeti óvadék összege mértékét, az idegenrendészeti óvadék letételével összefüggő eljárási szabályokat, valamint az idegenrendészeti óvadék kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket;”

68. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

- a)

- b)

- c) 54. § (6) bekezdés e) pontjában a „kerül.” szövegrész helyébe a „kerül, vagy” szöveg,

- d) 54. § (8) bekezdésében a „pontja alapján” szövegrész helyébe a „pontja, valamint a (6a) bekezdés alapján” szöveg,

- e) 63. § (2) bekezdésében a „kifogással élhet” szövegrész helyébe a „végrehajtási kifogással élhet” szöveg,

- f) 73. § (1) bekezdés d) pontjában az „időpontja;” szövegrész helyébe az „időpontja és” szöveg,

- g)

lép.

69. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

- a)

- b) 20. § (4) bekezdés c) pontjában a „keresőtevékenység folytatása céljából,” szövegrész,

- c) 20. § (5) bekezdésében a „vagy hatvanhat munkanapon” szövegrész,

- d)

- e)

- f)

- g) 54. § (6) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész,

- h) 73. § (1) bekezdés e) pontjában az „és” szövegrész,

- i) 73. § (1) bekezdés f) pontja.

71. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 92/G. §-sal egészül ki:

„92/G. § E törvénynek a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvénnyel módosított 32/Y. § (8a) bekezdés a) pontját a 2024. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

73. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/Y. § (8a) bekezdés a) pontjában a „második alkalommal történő megszüntetése” szövegrész helyébe az „a megszüntetése” szöveg lép.