2023. évi XXXVIII. törvény — mi változott? 2023. július 2.

2. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:)

„b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak közlése;”

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:)

„c) rendszeres adatszolgáltatás: a polgárok adatainak ismétlődő közlése.”

(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Statisztikai adatszolgáltatás: a nyilvántartás 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatainak, valamint a nyilvántartásban kezelt technikai jellegű, nem személyes adatoknak a 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti közlése.”

3. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat – a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel – statisztikai célból felhasználhatják, és azokat nyilvánosságra hozhatják, valamint statisztikai adatszolgáltatást végezhetnek.”

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A járási hivatal a (6) bekezdésben meghatározott és rendelkezésre álló adatok szolgáltatását, – az ott megjelölt célból, feltételekkel és korlátok között – egyedi adatszolgáltatás keretében teljesítheti.”

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A nyilvántartásból rendszeres adatszolgáltatást vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást igénybe vevő szervezet vagy személy – az adatszolgáltatás igénybevételéhez – a nyilvántartást kezelő szerv részére megadott adataiban bekövetkezett változásokról az adatváltozást követő három munkanapon belül értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.”

5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 19/J. §-sal egészül ki:

„19/J. § (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság – az Európai Unió pénzügyi érdekei védelme érdekében – az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és az érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzéséhez a természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje adatok igénylésére jogosult.

(2) A Magyar Országos Horgász Szövetség a horgásznyilvántartás, valamint a rekreációs halásznyilvántartás működtetése céljából, a közfeladatainak ellátása érdekében a természetes személyazonosító, a lakcím, az állampolgárság, az elhalálozás ténye és ideje adatokat jogosult igényelni.”

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó és rendszeres adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.”

8. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/F. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-ában meghatározott igénybevételre jogosult szervek az ott meghatározott célból – az e törvényben meghatározott feltételekkel – a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetik a nyilvántartásból a természetes személyazonosító adatokat, arcképmást, aláírást és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját, valamint az érvényességére vonatkozó adatot.

(2a) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szerv az ott meghatározott célból – az e törvényben meghatározott feltételekkel – a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelheti a nyilvántartásból a természetes személyazonosító adatokat és az arcképmást.”

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/F. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. §-ában meghatározott arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szervek, az ott meghatározott célból, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott automatizált összehasonlítás igénybevételére jogosult szervek, továbbá az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. § (4) bekezdése szerint az e-közigazgatásért felelős miniszter a személyazonosság ellenőrzése céljából a polgár természetes személyazonosító adatai közlésével a 11. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott adatot igényelhetik a nyilvántartásból.”

10. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/L. § A nyilvántartást kezelő szerv a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósítása céljából, a Program megvalósításához kapcsolódó szakmatámogatási feladatok elősegítése, a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében átadja a Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személy részére a Program időtartama alatt minden év december 15. napjáig azon Magyarországon élő magyar állampolgárságú személyek természetes személyazonosító adatait és érvényes lakcímadatait, akik a tárgyévet követő év december 31-éig betöltik a 65. életévüket.”

12. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

- a) 11. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–j) és l) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)–i) és l) pontja” szöveg,

- b) 24/M. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében az „orvos” szövegrész helyébe a „személy” szöveg,

- c) 36. § (5) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.-t” szövegrész helyébe a „Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személyt, a Magyar Országos Horgász Szövetséget” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés j) pontja.

14. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány által, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósítására kijelölt jogi személy a Program megvalósításához kapcsolódó szakmatámogatási feladatának elősegítése, a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében, a Program megvalósításának ideje alatt kezeli

- a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/L. §-a szerinti személy (a továbbiakban: Programban részt vevő személy) természetes személyazonosító és lakcímadatait, elhalálozás esetén az elhalálozás és holttá nyilvánítás tényére és idejére vonatkozó adatokat, külföldön történő letelepedés esetén az e tényre vonatkozó adatokat, valamint

- b) a Programban részt vevő személy által megjelölt, a Programban való részvételt vállaló kontaktszemélynek a természetes személyazonosító és lakcímadatait.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Program megvalósítására kijelölt jogi személy a Programban részt vevő személyekről és az általuk tett jelzésekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat az informatikáért felelős miniszter és a szociálpolitikáért felelős miniszter részére.”

16. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv lefolytatja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott előzetes véleményalkotási eljárást.”

17. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/S. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a 7. § (5) bekezdése szerinti előzetes véleményalkotási eljárás során a személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba tekinthet be. Az előzetes véleményalkotási eljárás lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.”

18. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (4) bekezdésében a „7/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg lép.

19. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

„n) az Nytv. 24/L. §-a szerinti, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósítására a Kormány által kijelölt jogi személy részére az Nytv.-ben meghatározott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett külföldön történő letelepedéséről, valamint elhalálozása, holttá nyilvánítása tényéről és idejéről.”

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – személyi azonosító alkalmazásával – rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)

„b) az idegenrendészeti hatóságnak a bevándorolt és a letelepedett polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, külföldön történő letelepedéséről, továbbá a bevándorolt és a letelepedett polgár családi állapotának változásáról;”

(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek –

- a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság,

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,

- c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ-nyilvántartást vezető kincstár,

- d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv,

- e) az (1) bekezdés j) pontja szerinti, az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv,

- f) az (1) bekezdés l) pontja szerinti Központi Statisztikai Hivatal,

- g) a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,

- h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv, valamint kizárólag az érintett elhalálozása, vagy a nyilvántartásból történő kikerülésének egyéb oka, és időpontja adatok vonatkozásában a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartást vezető szerv,

- i) az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíjbiztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv,

- j) az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár,

- k) az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltató,

- l) az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személy,

- m) az (1) bekezdés i) pontja szerinti bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásokról szóló törvény szerinti nyilvántartását vezető szerv,

- n) a (2) bekezdés f) pontja szerinti gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv

kivételével – az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”

20. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

- a) 2. mellékletében foglalt táblázat E:39 mezőjében a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,

- b) 2. mellékletében foglalt táblázat E:40 mezőjében a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,

- c) 2. mellékletében foglalt táblázat E:43 mezőjében a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,

- d) 2. mellékletében foglalt táblázat E:44 mezőjében a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg,

- e) 2. mellékletében foglalt táblázat E:45 mezőjében a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szövegrész helyébe az „országos tisztifőorvos” szöveg

lép.

21. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:)

„g) a humán reprodukciós eljárás nyomon követése az eljárás orvosszakmai eredményességének, és ennek alapján a humán reprodukciós eljárások orvosszakmai minőségének értékelése, az értékelés szempontjainak felülvizsgálata és fejlesztése.”

22. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 18. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti célból az egyes humán reprodukciós eljárások végzéséhez kapcsolódó TAJ számot, nemet, születési dátumot és postai irányítószámot kezeli. Az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az egészségbiztosítási szerv a szakmai minőségértékelésért felelős szerv megkeresésére átadja ezen adatokat a szakmai minőségértékelésért felelős szerv részére, illetve gondoskodik az adatokhoz történő hozzáférésről.

(7) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a humán reprodukciós eljárásban érintett nő, férfi, illetve az eljárás eredményeképpen megszületett gyermek egészségügyi adatait, valamint TAJ számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát a – 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt cél érdekében – az érintettek személyazonosító adatainak összekapcsolásával is kezeli.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti személyes adatokat tartalmazó adatkezelés esetében a szakmai minőségértékelésért felelős szerv – álnevesítés alkalmazásával – az érintett személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat – az adatok részére történő átadását követően haladéktalanul – elválasztja az érintettekre vonatkozó egyéb adatoktól, továbbá az így elválasztott adatokat olyan technikai azonosítóval látja el, amelynek ismerete nélkül a kapcsolat a szolgáltatott adatok és az érintett személy között nem állítható helyre. Az így elválasztott adatok közötti kapcsolat kizárólag a szakmai minőségértékelésért felelős szerv által, a 4. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott cél elérése céljából, az ahhoz szükséges időtartamig állítható helyre. Az adatkezelési cél teljesülése esetén az adatokat haladéktalanul és véglegesen személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni.

(9) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a (6) és (7) bekezdés szerint kezelt személyes adatot más szerv vagy személy részére nem továbbíthat.”

32. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„8a. Rendszeres adatszolgáltatás: a nyilvántartási adatoknak az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres közlése.”

33. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásához informatikai adatkapcsolat útján, közvetlen lekérdezéssel, térítésmentesen jogosult megismerni és átvenni az alvázszámmal vagy rendszámmal azonosított jármű 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait.”

34. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból)

„a) a nyilvántartótól csoportos adatszolgáltatás, rendszeres adatszolgáltatás, járműéletút-adatszolgáltatás és – a Kormány által rendeletben az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szervek közül kijelölt szervek eseti jellegű megkeresése esetén – egyedi adatszolgáltatás,”

(igényelhető.)

35. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):

a közterület-felügyelet]

- „ha) közúti közlekedéssel összefüggő feladatai ellátása céljából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában, a 8/A. § (1) bekezdés a), d), f)–i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, d) pont da) és db) alpontjában, valamint e) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a 9. § (4) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, d) pont da) és db) alpontjában, valamint e) pontjában, továbbá a 9/D. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott adatokat;”

(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

„o) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges adatokat;”

(3) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A KSH az (1) bekezdés o) pontja szerint átvett adatokat a statisztikai adat-előállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az adatoknak az adatigénylő által meghatározott célra történő és az ahhoz kapcsolódó feldolgozásának, felhasználásának lezárását követően a KSH az adatokat törli.”

36. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartó a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, valamint az adatokat a KSH részére

- a) egyedi azonosításra alkalmas módon,

- b) egyéb esetekben személyazonosításra alkalmatlan módon

statisztikai célra továbbíthatja.”

38. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

- a) 2. § 8. pontjában az „által meghatározott” szövegrész helyébe az „által, vagy jogszabályban meghatározott” szöveg,

- b) 10. §-ában a „p)” szövegrész helyébe a „17.” szöveg és az „n)” szövegrész helyébe a „14.” szöveg,

- c) 27. §-ában az „értesítésért igazgatási” szövegrész helyébe az „értesítésért jogszabályban meghatározott igazgatási” szöveg

lép.

- b) 45/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „tagállamának hatósága” szövegrész helyébe a „tagállamának vagy más schengeni államnak a hatósága” szöveg,

- g) 111. § (1) bekezdés o) pontjában az „a tagállamok” szövegrész helyébe az „az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam” szöveg

- f) 45/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „súlyos” szövegrész,

75. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú munkaerőpiaci szolgáltatásban, valamint naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt.”

76. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szociális szövetkezet megfelel a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 21/B. § (2) bekezdésében foglalt start szociális szövetkezet feltételeinek, a közfoglalkoztatási támogatásból beszerzett ingó tárgyi eszközöket a start szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.”

77. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (8) bekezdésében a „7” szövegrész helyébe a „6” szöveg lép.

78. § Hatályát veszti a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (7) bekezdése.

82. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 25. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy)

„a) a képzés, kiegészítő képzés és vizsgák részletes tartalmi feltételeit, a képzés, a kiegészítő képzés és a vizsga díját, valamint a vizsgaszabályzatot a köznevelésért felelős miniszterrel és az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,”

(rendeletben állapítsa meg.)

84. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 29/A. alcímmel egészül ki:

#### „29/A. Az előzetes véleményalkotási eljárás

43/A. § (1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint lefolytatott előzetes véleményalkotási eljárás keretében tájékoztatást nyújt arról, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti vezetői kinevezéssel, elismeréssel vagy vezényléssel érintett személy kapcsán felmerül-e olyan adat, amely alapján a rendvédelmi szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat megingató információk kerülhetnek nyilvánosságra.

(2) Előzetes véleményalkotási eljárást

- a) vezetői beosztásba tartozó kinevezést,

- b) a 179. § (1) bekezdés g) és i) pontja szerinti elismerést, valamint

- c) a (3) bekezdés a) pontja szerinti rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba vagy az e miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylést

megelőzően lehet lefolytatni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előzetes véleményalkotási eljárás lefolytatására

- a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az e miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv tekintetében,

- b) kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az a) pont szerinti rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba vagy az e miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylés esetén a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkört gyakorlójának kezdeményezésére

kerülhet sor.”

85. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 55. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető:)

„e) beleegyezésével, ha az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során jogszabály alapján „Alkalmas kategória-váltással” minősítést kap, és a számára megállapított új alkalmassági kategóriában biztosítható szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.”

86. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 62. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha kormányzati, rendvédelmi, nemzetbiztonsági vagy egyéb biztonsági érdek szükségessé teszi, az (1) bekezdés alapján elrendelt más szervhez vezénylést a miniszter a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján – a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével – meghosszabbíthatja. Ebben az esetben a más szervhez vezénylés folyamatos és a vezénylés időtartama a (2) bekezdésben foglalt öt éves időtartamot a hosszabbítás időtartamával meghaladhatja.

(6) Ha a miniszter az (5) bekezdés szerinti meghosszabbításra vonatkozó döntését az (1) bekezdés alapján elrendelt, más szervhez vezénylés leteltét követő harminc napon belül hozza meg, és ennek következtében a vezénylés meghosszabbítására a más szervhez vezénylés leteltét követően kerül sor, abban az esetben a más szervhez vezénylést a vezénylés leteltét követően a meghosszabbítás időpontjáig folyamatosnak kell tekinteni.”

87. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 157/B. §-sal egészül ki:

„157/B. § A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetében – a 157/A. §-ban foglalt vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások kivételével – megállapítandó hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül.”

88. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 166. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalomnak vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti szolgálati elismerésnek arra a fokozatára, amelyben másik foglalkoztatási jogviszonyban jubileumi jutalomként vagy szolgálati elismerésként részesült.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 166. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hivatásos állomány tagja akkor is jogosult a jubileumi jutalomra, ha szolgálati viszonya a 73. § (1) bekezdése vagy a 74. § (1) bekezdése alapján szünetel, azzal az eltéréssel, hogy ha a hivatásos állomány érintett tagja esetében az (1) bekezdés szerinti jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, és a jubileumi jutalom alapját képező szolgálati idő alapján az adott időszakra vonatkozóan jubileumi jutalomban nem részesült, az e törvény szerinti jubileumi jutalmat – egyéb kizáró ok hiányában – részére

- a) utólag, legkésőbb a szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap 5. napjáig, vagy

- b) ha szolgálati viszonya a szünetelés utolsó napjánál korábbi időpontban, a 80. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napjáig

kell folyósítani.

(5) Amennyiben a jubileumi jutalom kifizetésére a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kerül sor, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a jubileumi jutalom megállapítása során a szolgálati viszony szünetelését megelőző napon a hivatásos állomány tagját megillető távolléti díj összegét kell figyelembe venni.”

89. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 104. alcíme a következő 240/A. §-sal egészül ki:

„240/A. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban hozott határozatban hivatalból dönt a kártérítés mérsékléséről vagy elengedéséről, ha a gondatlan károkozás

- a) a szolgálati gépjármű szolgálati feladat teljesítése céljából történő igénybevétele során következett be, és

- b) nem tartozik a 229. § (2) bekezdésében foglalt esetkörbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, hivatalból történő mérséklésre vagy elengedésre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.”

90. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 275. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, végrehajtása, ellenőrzése, felügyelete és vizsgálata céljából)

„j) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv előzetes véleményalkotási eljárás keretében.”

91. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/C. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalóra a XIX. Fejezet rendelkezései közül a 228–255. § szabályait megfelelően alkalmazni kell. A 239. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártérítésre kötelezett a kártérítési eljárásban hozott elsőfokú határozattal szemben bírósághoz fordulhat. Ha a kártérítésre kötelezett nem él jogorvoslati jogával, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.”

92. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem szüntethető meg az igazgatási jogviszony felmentéssel:)

„j) a 149/A. § szerinti szülői szabadság, a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság és a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság”

(időtartama alatt.)

93. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/T. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A „C”, „D” és „E” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazottat a szolgálati ideje alapján meghatározott fizetési fokozatba kell besorolni.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/T. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az „A” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott alapilletményét úgy kell megállapítani, hogy

- a) 24 év elismerhető szolgálati idő után 300 000 forintnál,

- b) 35 év elismerhető szolgálati idő után 330 000 forintnál

nem lehet kevesebb.”

94. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 329. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Országgyűlési Őrség esetében az Országgyűlés elnöke gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:)

„g) a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetében – a 157/A. §-ban foglalt vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások kivételével – a hivatásos pótlék mértékének miniszteri rendeletben meghatározott sávon belüli megállapítása.”

95. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 335. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 121. § (2) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba rendfokozati vizsga teljesítése nélkül előléptethető.

(7) A 125. § (3) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba történő kinevezése, előléptetése esetén a rendfokozati vizsgát utólag nem kell teljesítenie.”

96. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

„14. meghatározza az előzetes véleményalkotási eljárás részletes szabályait,”

97. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben: meghatározza)

- „b) az egyes vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál alkalmazandó hivatásos pótléksávokat és az egyes szolgálati beosztásokban a hivatásos pótlék mértékét,”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:)

„24. meghatározza a rendvédelmi szervek és a hivatásos állomány tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,”

98. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 342/F. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál foglalkoztatott munkavállaló tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait.”

99. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

„l) a rendvédelmi szervek és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok rendvédelmi igazgatási alkalmazottai tekintetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg:)

„f) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait,”

100. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 342/F. §-sal egészül ki:

„342/F. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló tekintetében rendeletben határozza meg a munkavállaló kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, a kártérítés mérséklésének, elengedésének és mellőzésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben – az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – az (1) bekezdés szerinti tárgykörben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg.”

101. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

102. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény XXXII. Fejezete a következő 368/D. és 368/E. §-sal egészül ki:

„368/D. § A 12. melléklet szerinti „A” munkaköri kategóriába tartozó rendvédelmi alkalmazott alapilletménye 2023. július 1. napját követően nem lehet alacsonyabb a hivatásos szolgálati jogviszonnyal összefüggő, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv6.) 1. mellékletének hatálybalépését megelőző napon részére megállapított alapilletmény mértékénél.

368/E. § E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 287/C. § (11a) bekezdésében foglaltakat a 2023. július 1. napján folyamatban lévő kártérítési eljárások során alkalmazni kell.”

103. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

- a) 62. § (2) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész helyébe a „– az (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb” szöveg,

- b) 76. §-ában az „a szolgálati viszonyával” szövegrész helyébe az „a jubileumi jutalom kifizetésére a 166. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell intézkedni, a szolgálati viszonyával” szöveg,

- c) 121. § (1) bekezdésében a „tarozó” szövegrész helyébe a „tartozó” szöveg,

- d) 144. § (4) bekezdés a) pontjában a „gondozott gyermek,” szövegrész helyébe a „gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,” szöveg,

- e) 149/A. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „szabadságot elhalaszthatja” szövegrész helyébe a „szabadságot legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja” szöveg,

- f) 248. § f) pontjában a „jogviszony keretében” szövegrész helyébe a „jogviszony vagy a hivatásos állomány tagja vagy annak közeli hozzátartozója részére e törvény szerinti jogviszonyra tekintettel haláleset vagy baleset miatt megállapított szociális támogatás – a temetési és szociális segély kivételével – keretében” szöveg,

- g) 288/Q. § (2) bekezdésében az „illetmény” szövegrész helyébe az „alapilletmény” szöveg,

- h) 289. § (6) bekezdésében az „illetmény” szövegrész helyébe az „alapilletmény” szöveg,

- i) 289/A. § (1) bekezdésében az „illetmények” szövegrész helyébe az „alapilletmények” szöveg,

- j) 289/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „illetmény” szövegrészek helyébe az „alapilletmény” szöveg,

- k) 289/A. § (4) bekezdésében az „illetmény” szövegrész helyébe az „alapilletmény” szöveg,

- l) 317/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „150–400%-a” szövegrész helyébe a „150–600%-a” szöveg,

- m) 12. mellékletében a „Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategória fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai” szövegrész helyébe a „Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategóriákhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai” szöveg, a „Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai:” szövegrész helyébe a „Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó alapilletmények alsó és felső határai” szöveg; a „Felsőfokú tábla (felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó illetmények alsó és felső határa” szövegrész helyébe a „Felsőfokú tábla a felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó alapilletmények alsó és felső határaihoz” szöveg,

- n) 12. melléklet „C” munkaköri kategória alcímében foglalt táblázat D):1 és E):1 mezőjében, „D” munkaköri kategória alcímében foglalt táblázat D):1 és E):1 mezőjében, „E” munkaköri kategória alcímében foglalt táblázat D):1 és E):1 mezőjében az „illetmény” szövegrész helyébe az „alapilletmény” szöveg

lép.

104. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

- a) 121. § (2) bekezdésében az „– a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben –” szövegrész,

- b) 240. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyi” szövegrész,

- c) 275/A. §-a,

- d) 319/A. § (6) bekezdése,

- e) 342. § (1) bekezdés g) pontjában az „a),” szövegrész.

105. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A központi szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére jogosult továbbítani.”

108. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogviszonyban, közszolgálati” szövegrész helyébe a „jogviszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban, közszolgálati” szöveg lép.

109. § Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény

- a) 5. alcíme,

- b) 3. melléklete.

- 1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „A” munkaköri kategória című táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„„A” munkaköri kategória

| | A) | B) |

| --- | --- | --- |

| 1 | Alsó határ (Ft) | Felső határ (Ft) |

| 2 | garantált bérminimum | 441 000 |

”

- 2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály című táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„Vezetői munkaköri osztály

| | A) | B) | C) |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | A vezetői munkaköri kategória megnevezése | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény alsó határa (Ft) | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény felső határa (Ft) |

| 2 | Főigazgató | 850 000 | 1 166 000 |

| 3 | Igazgató, főosztályvezető | 530 000 | 929 000 |

| 4 | Osztályvezető | 420 000 | 814 000 |

”