2023. évi XXXIX. törvény — mi változott? 2023. december 24.

46. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)

„b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén történő használatának feltételeire;”

47. § (1) A Gfbt. 3. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„10a. gépjárműhasználat: egy gépjármű bármely használata, amely összeegyeztethető azon rendeltetésével, hogy a baleset időpontjában szállítási, illetve közlekedési eszközként szolgáljon, függetlenül a gépjármű jellemzőitől és attól, hogy a gépjárművet milyen terepen használják, valamint attól, hogy az – akár huzamos ideig – álló helyzetben vagy mozgásban van azzal, hogy a forgalomba helyezésre kötelezett gépjárművek esetén gépjárműhasználatnak minősül különösen az a teljes tartam, ami a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból történő átmeneti vagy végleges kivonásáig tart, az ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén pedig gépjárműhasználatnak minősül az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama;”

(2) A Gfbt. 3. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„11. gépjárműsport-rendezvény: a gépjárműversenyen vagy edzésen részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;”

(3) A Gfbt. 3. § 21. és 22. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti, Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, amely a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyeknek – akár Magyarország területén, akár a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben – okozott károk megtérítését fedezi, attól az időponttól kezdve, amikor azzal a biztosítóval szemben, amelynél a károkozó gépjármű a károkozás időpontjában biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkezett, a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban csőd-, vagy felszámolási eljárást indítottak, továbbá megtéríti a másik tagállam kártérítési szervezete által az adott tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultak részére fizetett azon károkat, amelyeket a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító által biztosított gépjárművek okoztak, ha ezen biztosító ellen felszámolási eljárás indult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata különösen a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, továbbá az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;”

(4) A Gfbt. 3. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) gépjármű telephelye szerinti ország,

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, ha a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam, ha a tulajdonszerzést követően a gépjármű tulajdonosa ezen tagállamban köt biztosítási szerződést;”

(5) A Gfbt. 3. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„26a. másik tagállam kártérítési szervezete: valamely Magyarországtól eltérő tagállamban létrehozott azon szervezet, amely ezen tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultak részére kártérítést nyújt a bármely tagállamban székhellyel rendelkező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló biztosító által biztosított gépjárművek által okozott károk tekintetében;”

(6) A Gfbt. 3. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító központi irodája található;”

(7) A Gfbt. 3. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„33. telephely szerinti ország: az a szokásos üzemben tartási hely szerinti ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (természetes személy, jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;”

(8) A Gfbt. 3. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos, hatósági nyilvántartásba nem vett gépjárművek esetében a gépjármű tulajdonosa vagy használója;”

(9) A Gfbt. 3. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási dokumentum, illetve elektronikus úton előállított tanúsítvány, amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók, illetve a biztosítók által meghatározott tartalommal az általuk feljogosított személyek bocsátanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;”

48. § A Gfbt. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/B. § Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azt 368,54 HUF/EUR árfolyamon kell átváltani forintra és ezen forint összeget kell érteni alatta.”

49. § (1) A Gfbt. 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjárműhasználat során okozott károk fedezetére az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a mindenkori üzemben tartót a gépjárműhasználat kezdetétől a gépjárműhasználat végleges megszűnéséig terheli.”

(2) A Gfbt. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonszerzését követően a gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetési helye szerinti tagállama Magyarország – a tulajdonszerzését követően a gépjármű rendelkezésére bocsátásától számított 30 napos időtartamra köteles – választásától függően – vagy az e törvény szerinti biztosítóval vagy a gépjármű telephelye szerinti tagállam biztosítójával biztosítási szerződést kötni.”

(3) A Gfbt. 4. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség nem terjed ki azon gépjárművekre, amelyek közutakon való használata nem megengedett vagy amelyeket kizárólag olyan területeken használnak, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján korlátozott.

(9) Az e törvény szerinti biztosítási kötelezettség, valamint a Kártalanítási Számla kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a nyilvánosság elől elzárt olyan területen okozott kárra, ahová a belépés a vonatkozó rendelkezések alapján jogilag vagy fizikailag korlátozott, amennyiben ezen kárt olyan gépjármű okozta, amelynek közutakon való használata nem megengedett.”

50. § A Gfbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, amelynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, továbbá a magyarországi telephelyű, de a rendeltetés helye szerint másik tagállamú gépjármű tulajdonszerzését követő tulajdonosának az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az ajánlattevő üzemben tartót.”

52. § (1) A Gfbt. 15. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely)

„f) a gépjármű szállítási, illetve közlekedési eszközkénti rendeltetésétől eltérő módon, munkagépként való használata során keletkezett;”

(2) A Gfbt. 15. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely)

„h) munkabalesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;”

53. § (1) A Gfbt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától – hivatalból történő ideiglenes kivonás esetén a (6) bekezdésben meghatározott naptól – a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.”

(2) A Gfbt. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított három munkanapon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés – értesüléstől számított nyolcadik munkanapot követő napon bekövetkező – szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.”

54. § (1) A Gfbt. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével vagy a Kártalanítási Alap kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.”

(2) A Gfbt. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Pótkocsiból és az azt vontató gépjárműből álló járműszerelvény által okozott baleset esetén – ha a pótkocsi azonosítható, azonban a vontató gépjármű nem azonosítható – a pótkocsi biztosítója, feltéve, hogy a teljes kár megtérítésére nem köteles, a károsultat annak kérelmére haladéktalanul tájékoztatja:

- a) a pótkocsit vontató gépjármű biztosítójának nevéről, vagy

- b) – amennyiben a pótkocsi biztosítója nem tudja azonosítani a pótkocsit vontató gépjármű biztosítóját – a Kártalanítási Számla helytállási kötelezettségéről.”

55. § A Gfbt. 34. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a kárt a 4. § (8) bekezdésében meghatározott gépjárművel okozták.”

56. § A Gfbt. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, vagy az ismeretlen gépjárművel vagy a 4. § (8) bekezdésében meghatározott gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján – a 36. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.”

57. § (1) A Gfbt. 36. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén okozott károkra.”

(2) A Gfbt. 36. § (8) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és – átalányösszegben is megállapítható – költsége megtérítését követelheti:)

„i) egyetemlegesen a 4. § (8) bekezdésében meghatározott gépjármű üzemben tartójától és vezetőjétől.”

58. § A Gfbt. „A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége” alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § A forgalomból kivont gépjárművel vagy a 4. § (8) bekezdésében meghatározott gépjárművel Magyarország területén okozott károk megtérítése esetében a Kártalanítási Számla kezelője megtérítéssel élhet a balesetet okozó gépjármű telephelye szerinti tagállam garanciaalapjával szemben.”

59. § A Gfbt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § A külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére harmadik ország, valamint a Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területéről csak akkor léphet be, illetve Magyarország területén akkor közlekedhet, ha

- a) üzemben tartója (vezetője) érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet igazoló zöldkártyával rendelkezik, vagy

- b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese.”

60. § (1) A Gfbt. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) bekezdés szerinti gépjárművek esetében abban az esetben végezhetnek jogszabályban a biztosítás ellenőrzésére feljogosított szervek a biztosításra vonatkozó ellenőrzést, ha az szükséges, az elérendő céllal arányos, nem megkülönböztető jellegű, és

- a) olyan ellenőrzés részeként végzik, amely nem kizárólag a biztosítás ellenőrzésére irányul, vagy

- b) az általános ellenőrzési rendszer részét képezi, amelynek keretében magyarországi szokásos üzemben tartási hellyel rendelkező gépjárműveket is ellenőrzik, és ahhoz nem szükséges a gépjármű megállítása.”

(2) A Gfbt. 42. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (általános adatvédelmi rendelet) összhangban – a személyes adatok kezelhetők, amennyiben ez a nem magyarországi szokásos üzembentartási hellyel rendelkező gépjárművek biztosítás nélküli használatával szembeni fellépés céljából szükséges.

(7) A (6) bekezdés szerinti adatkezelés során meg kell határozni az adatkezelés pontos célját, hivatkozni kell a vonatkozó jogalapra, meg kell felelni a vonatkozó biztonsági követelményeknek és tiszteletben kell tartani a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség elvét, továbbá arányos adatmegőrzési időszakot kell megállapítani. A kizárólag a biztosítás ellenőrzése céljából kezelt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg azokra szükség van az említett cél eléréséhez, és amint ez megvalósult, azokat teljes egészében törölni kell. Ha a biztosítás ellenőrzése során megállapítják, hogy egy gépjármű rendelkezik érvényes és hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, úgy az adatkezelő haladéktalanul törli az adatokat. Ha az ellenőrzés során nem sikerül megállapítani, hogy a gépjármű rendelkezik-e érvényes és hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, az adatok csak a biztosítási fedezet meglétének ellenőrzéséhez szükséges ideig őrizhetőek meg.”

61. § A Gfbt. II. Fejezete a Harmadik Részt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

### „A Kártalanítási Alap helytállási kötelezettsége

43/A. § (1) Ha azzal a biztosítóval szemben, amelynél az üzemben tartó a károkozó gépjárműve vonatkozásában a károkozás időpontjában biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkezett, a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban csőd- vagy felszámolási eljárást indítottak, a csőd- vagy felszámolási eljárás megindításának időpontjától kezdve a magyarországi lakóhellyel rendelkező károsult a kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Alap kezelőjével szemben is érvényesítheti függetlenül attól, hogy a kárt Magyarország területén, vagy a 37. § (4) bekezdése szerinti esetben Magyarország területén kívül okozták.

(2) Ha a károsult az (1) bekezdés szerint kártérítési igényét a Kártalanítási Alaphoz nyújtotta be, a Kártalanítási Alap erről a tényről a kártérítési igény kézhezvételét követően tájékoztatja

- a) a károkozó gépjármű biztosítójának székhelye szerinti másik tagállam kártérítési szervezetét,

- b) a Kártalanítási Szervezetet, és

- c) a károkozó gépjármű csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló

- ca) biztosítóját vagy

- cb) biztosítójának a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia 2 irányelv) 268. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonfelügyelőjét, illetve f) pontjában meghatározott felszámolóját.

(3) A felszámolási eljárás alatt álló magyarországi székhelyű biztosító felszámolója tájékoztatja a másik tagállam kártérítési szervezetét, ha kártérítést nyújt, vagy nem ismeri el felelősségét egy olyan kárigény esetében, amelyet a Kártalanítási Alaphoz is továbbítottak.

(4) A Kártalanítási Alap köteles – többek között a Kártalanítási Alap kérésére a károsult által, továbbá a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló biztosító vagy annak a Szolvencia 2 irányelv 268. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyonfelügyelője, illetve f) pontjában meghatározott felszámolója által szolgáltatott információk alapján – legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak

- a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben

- aa) megállapítja, hogy az (1) bekezdés értelmében helytállási kötelezettsége áll fenn,

- ab) a felelősség nem vitás és

- ac) a kárt a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként összegszerűen megállapította, vagy

- b) indokolással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor

- ba) megállapítja, hogy az (1) bekezdés értelmében nem áll fenn helytállási kötelezettsége,

- bb) a felelősséget nem ismeri el vagy az nem egyértelmű, vagy

- bc) a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

(5) Ha a Kártalanítási Alap a (4) bekezdés a) pontja szerinti kártérítési javaslatot tett, egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását követően indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb a kártérítési javaslat károsult általi elfogadásától számított három hónapon belül a károsultnak megfizetni.

(6) Ha a kárt csak részben határozták meg összegszerűen, az (5) bekezdésben foglaltakat a kár összegszerűen meghatározott részére kell alkalmazni a vonatkozó, indokolással ellátott kártérítési javaslat károsult általi elfogadásának időpontjától kezdve.

43/B. § (1) A Kártalanítási Alap haladéktalanul tájékoztatja valamennyi másik tagállam kártérítési, valamint kártalanítási szervezetét a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító felszámolását elrendelő jogerős bírósági végzésről.

(2) A Kártalanítási Alap az ezen alcím szerinti eljárás valamennyi szakaszában kellő időben együttműködik a másik tagállamok kártérítési szervezeteivel, továbbá kártalanítási szervezeteivel, a csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló biztosítóval, annak kárrendezési megbízottjával, vagyonfelügyelőjével vagy felszámolójával, valamint más tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival és valamennyi egyéb érdekelt féllel.

(3) A Kártalanítási Alap a (2) bekezdés szerinti együttműködés keretében jogosult a (2) bekezdésben felsorolt személyektől és szervezetektől információt kérni, illetve kapni, valamint ezek számára információt nyújtani, különösen az adott kárigény részleteiről.

(4) A (2) bekezdés szerinti együttműködés keretében a felszámolási eljárás alatt álló magyarországi székhelyű biztosító, illetve annak felszámolója, a Felügyelet, valamint a magyar jog hatálya alá tartozó egyéb érdekelt felek kötelesek a másik tagállam kártérítési szervezetének információt nyújtani, illetve jogosultak attól információt kérni vagy kapni, különösen az adott kárigény részleteiről.

43/C. § (1) Ha a Kártalanítási Alap a másik tagállamban székhellyel rendelkező, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló biztosítóval szemben fennálló, a 43/A. § (1) bekezdés szerinti igény alapján a károsultnak – a 43/A. § (5), illetve (6) bekezdése szerint – kifizette a kártérítési összeget, akkor a Kártalanítási Alap jogosult ezen kifizetett összeg és az ezzel kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége teljes megtérítését követelni a csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló biztosító székhelye szerinti másik tagállam kártérítési szervezetétől.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben megillető jogok a másik tagállam kártérítési szervezetére szállnak át, kivéve a károsultnak a balesetet okozó szerződő vagy más biztosított személlyel szembeni azon jogait, amelyek alapján támasztandó igény felelősségbiztosítási fedezetét a fizetésképtelenné vált biztosító nyújtaná az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban.

43/D. § (1) Ha magyarországi székhelyű az a felszámolási eljárás alatt álló biztosító, amelynél a másik tagállamban lakóhellyel rendelkező károsultnak kárt okozó gépjármű üzemben tartója a károkozás időpontjában a károkozó gépjármű vonatkozásában biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkezett, és a károsult tagállama szerinti másik tagállam kártérítési szervezete a kártérítést a károsultnak megfizette, a Kártalanítási Alap köteles a kártérítésként kifizetett összeget teljes egészében megtéríteni ezen másik tagállam kártérítési szervezetének észszerű időn belül, de legkésőbb a másik tagállam kártérítési szervezetétől érkező megtérítési igény kézhezvételétől számított hat hónapon belül, kivéve, ha a Kártalanítási Alap és a másik tagállam kártérítési szervezete írásban másként állapodik meg.

(2) Ha a Kártalanítási Alap az (1) bekezdés szerint megtérítést nyújtott a másik tagállam kártérítési szervezetének, a megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben megillető jogok a Kártalanítási Alapra szállnak át, kivéve a károsultnak a balesetet okozó szerződő vagy más biztosított személlyel szembeni azon jogait, amelyek alapján támasztandó igény felelősségbiztosítási fedezetét a fizetésképtelenné vált biztosító nyújtaná az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban.

43/E. § (1) A Kártalanítási Alap kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.

(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Alap nem fedezi.”

62. § A Gfbt. 51. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény alább felsorolt adatait:)

„f) a káresemény és a kárbejelentés dátumát;”

64. § A Gfbt. 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Információs Központ a (3) bekezdésben foglaltakon kívül együttműködik továbbá a más tagállamokban működő információs központokkal annak érdekében, hogy a 4. § (7) bekezdés szerinti gépjárműre vonatkozó szükséges információk rendelkezésre álljanak.”

65. § A Gfbt. 56. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A MABISZ a Kártalanítási Szervezet, a Kártalanítási Számla, valamint a Kártalanítási Alap kezelése vonatkozásában a károsultak számára a honlapján közzéteszi a kártérítési igényük ezen szervezetekhez történő benyújtására vonatkozó lényeges információkat.”

66. § (1) A Gfbt. 57. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítók a magyarországi és bármely másik tagállamból származó előző évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási összdíjbevételük 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a Kártalanítási Alap kezelője – részére befizetést teljesítenek, amely befizetési kötelezettség ezen biztosítók számára az adott negyedéves szerződésállományukban lévő gépjárművek darabszámának – gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által megállapított kockázati szorzókkal súlyozott – mértékében áll fenn. A befizetési kötelezettség – az e törvény szerinti tevékenységét megkezdő, Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítót terhelő kötelezettség kivételével – mindaddig szünetel, amíg a Kártalanítási Alap egyenlege meghaladja a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítók magyarországi és bármely másik tagállamból származó előző évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási összdíjbevételének 6%-át.

(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő, Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítók minden év január 15-ig jelentik – a magyar és bármely másik tagállamból származó – előző évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevételüket, és negyedévente minden tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjáig az általuk biztosított gépjárművek gépjármű kategóriánkénti darabszámát a MABISZ-nak.”

(2) A Gfbt. 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A biztosítók az előző évi díjbevételük arányában minden év január 31-ig a MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője – részére az e szervezeteket terhelő működési költségeik fedezetére és a 11. § (3) bekezdése, továbbá a 23. § (3) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettség költségeinek fedezetére befizetést teljesítenek, amelynek mértékét a számviteli rendért felelős vezető és a vezető aktuárius ellenjegyzésével az elkülönített szervezeti egység állapítja meg.”

67. § A Gfbt. 57/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57/E. § (1) A Kártalanítási Alap kezelőjére engedményezési nyilatkozat megtétele nélkül is átszállnak mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás vagy csődeljárás alatt álló biztosítót – a felszámolás vagy csődeljárás elrendelését megelőzően – megillették, illetve terhelték, továbbá a Kártalanítási Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás vagy csődeljárás alatt álló biztosítótól, illetve az annak jogait és kötelezettségeit átvevő másik tagállam kártérítési szervezetétől.

(2) A Kártalanítási Alap kezelője és a felszámolás alatt álló, Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító felszámolója a kártérítési igények rendezése és a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó követelések érvényesítése során együttműködnek, amelynek keretében a felszámoló köteles

- a) a felszámolás elrendelését követő negyvenöt napon belül a biztosítási szerződésekről, az ezekre előírt, valamint a teljesített díjakról, a felszámolás alatt álló, Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítónak bejelentett káreseményekről, valamint a szerződésekkel és a káreseményekkel kapcsolatban folyamatban lévő eljárásokról tételes listát készíteni, és azt a szerződések, a káresemények és az eljárások iratanyagával együtt a Kártalanítási Alap kezelője részére átadni;

- b) a felszámolás alatt álló, Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítót a kockázatviselése megszűnéséig megillető meg nem fizetett díjakat behajtani és a Kártalanítási Alap részére átutalni; és

- c) a felszámolás során nála bejelentett káreseményeket a károsult egyidejű tájékoztatása mellett a Kártalanítási Alap kezelőjének haladéktalanul továbbítani.

(3) Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló eszközök – Bit. 168. § (2) bekezdésében meghatározott – pótlására kerül sor, a Kártalanítási Alap kezelője megtérítést követelhet a tevékenységi engedély visszavonásával érintett Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítótól, feltéve, ha a megtérítés nem veszélyezteti a biztosító azon hitelezője igényének kielégítését, amelynek biztosítási szerződésen alapuló követelése van a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosítóval szemben.”

68. § A Gfbt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kártalanítási Alap térítési kötelezettsége – a más tagállamban székhellyel rendelkező biztosítók tekintetében fennálló térítési kötelezettsége vonatkozásában – a 2023. december 23-án vagy azt követően csőd- vagy felszámolási eljárás alá kerülő más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító esetében áll fenn.”

71. § A Gfbt.

- a) 2. § b) pontjában a „gépjárműversenyen (edzésen)” szövegrész helyébe a „gépjárműsport-rendezvényen” szöveg,

- b) 3. § 16. és 20. pontjában, 15. § k) pontjában, 37. § (2) bekezdésében, valamint 43. § (1) és (3) bekezdésében a „gépjármű üzemeltetésével” szövegrész helyébe a „gépjármű használatával” szöveg,

- c) 3. § 23. pontjában a „gépjármű üzemeltetéséből” szövegrész helyébe a „gépjármű használatából” szöveg,

- d) 8. § (2) bekezdésében és 19. § (5) bekezdésében a „forgalomban történő részvétel” szövegrész helyébe a „gépjárműhasználat” szöveg,

- e) 12. §-ában és 27. §-ában a „gépjármű üzemeltetése” szövegrész helyébe a „gépjármű használata” szöveg,

- f) 15. § i) pontjában a „gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés” szövegrész helyébe a „gépjárműsport-rendezvény” szöveg,

- g) 37. § (4) bekezdésében a „gépjármű (nem magyarországi telephelyű gépjármű) üzemeltetésével” szövegrész helyébe a „gépjármű (nem magyarországi telephelyű gépjármű) használatával” szöveg,

- h)

- i) 57/G. § (1) bekezdésében a „tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról szóló 2000. május 16-i 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikk (1) bekezdésében” szöveg

lép.

- a) 15. § g) pontja,

- b) 36. § (6a)–(6h) bekezdése és (8a)–(8b) bekezdése,

- d) 57. § (5) és (6) bekezdése,

- e) 62/D. §-a.