2023. évi XXXI. törvény — mi változott? 2023. július 1.

#### 2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

20. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő b) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„b) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozás tényén kívüli – kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő adatainak ellenőrzéséhez;”

23. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 67. § (3) bekezdésében a „Köztársasági Elnök Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál” szöveg lép.

#### 4. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

24. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/J. § (2) bekezdésében a „Hivatalt.” szövegrész helyébe a „Hivatalt és a minisztert.” szöveg lép.

35. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)

„a) aktív korúak ellátására jogosult vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti – aktív korúak ellátására jogosult – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, feltéve, hogy az aktív korúak ellátására jogosult esetében a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása a Szoctv. 36. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem szünetel,”

36. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény IV. Fejezete a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § A fél számára naptári évenként legfeljebb tíz alkalommal engedélyezhető – állam által viselt vagy előlegezett – támogatás. Ha a fél ezenfelül újabb jogi segítségnyújtási támogatás iránti kérelmet nyújt be, a támogatás csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető.”

37. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény „Egyes szolgáltatások díjának fedezete és az előirányzat felhasználása” alcíme a következő 49/A. §-sal egészül ki:

„49/A. § A jogi segítségnyújtással kapcsolatos ügyintézést támogató országosan egységes informatikai rendszerrel összefüggésben felmerülő költségeket az előirányzat terhére kell biztosítani.”

38. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyvéd – a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha]

„c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, vagy az Üttv. 108. § a) és b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jogerős kiszabása óta legalább egy év eltelt és”

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) A (4) bekezdés szerinti feltételeket a jogi segítségnyújtó szolgálat az ügyvédi kamara adatszolgáltatása alapján ellenőrzi.”

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott – az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nem nyilvántartott – feltételeket a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresésére az ügyvédi kamara igazolja.”

39. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés a) pont szerinti azon feltételt, hogy a jogi segítő – vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd – fegyelmi felelősségét megállapították, a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresésére az ügyvédi kamara a 66. § (4c) bekezdésében meghatározottak szerint igazolja.”

40. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 5. § (2) bekezdés a) pontját a 2023. július 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(10) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel megállapított 21. §-át a 2023. július 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2023. július 1-jét megelőzően engedélyezett támogatást nem kell figyelembe venni.”

41. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 89. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

„h) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2) bekezdése.”

42. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

- a) 9/A. § (2) bekezdésében a „terrorcselekmény áldozata” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény vagy emberkereskedelem áldozata” szöveg,

- b) 38. § (2) bekezdésében a „ „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat” szövegrész helyébe az „ „Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek” elnevezésű előirányzat” szöveg és a „célelőirányzat” szövegrészek helyébe az „előirányzat” szöveg,

- c) 39. § (7) bekezdésében az „A célelőirányzat” szövegrész helyébe az „Az előirányzat” szöveg, az „a célelőirányzatot” szövegrész helyébe az „az előirányzatot” szöveg és az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,

- d) „Egyes szolgáltatások díjának fedezete” alcím címében a „fedezete” szövegrész helyébe a „fedezete és az előirányzat felhasználása” szöveg,

- e) 49. § (1) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg és az „A célelőirányzat” szövegrész helyébe az „Az előirányzat” szöveg,

- f) 49. § (2) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,

- g) 49. § (3) bekezdésében az „A célelőirányzat” szövegrész helyébe az „Az előirányzat” szöveg és a „célelőirányzat-módosítás” szövegrész helyébe az „előirányzat-módosítás” szöveg,

- h) 51. §-ában a „célelőirányzatot” szövegrész helyébe az „előirányzatot” szöveg,

- i) 60. § (8) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrészek helyébe az „az előirányzat” szöveg,

- j) 61. § (7) bekezdésében a „törvény 36” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Üttv.) 36” szöveg,

- k) 62. § (7) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,

- l) 62/A. § (3) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,

- m) 71. § (3) bekezdés a) pontjában a „fegyelmi vagy” szövegrész helyébe a „fegyelmi felelősségét vagy” szöveg

lép.

#### 10. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

44. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény „A pénzbeli támogatás fedezete és az előirányzat felhasználása” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § Az áldozatsegítéssel kapcsolatos állami feladatok ellátását biztosító áldozatsegítő rendszer fejlesztésével, valamint az országosan egységes informatikai rendszerrel összefüggésben felmerülő költségeket az előirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.”

45. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Gyermekkorúnak kell tekinteni az áldozatot, ha az életkora nem állapítható meg és okkal feltételezhető, hogy a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.”

46. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a kérelmező igazolja, hogy az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor a (2) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

(4) A bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésétől számított hat hónap eltelte után az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.”

47. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 47. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E törvény 20. § (3) bekezdése a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”

48. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény

- a) 15. § (3) bekezdésében a „célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat)” szövegrész helyébe az „ „Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek” elnevezésű előirányzat (a továbbiakban: előirányzat)” szöveg,

- b) 17. §-ában az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,

- c) 18. §-ában az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,

- d) „A pénzbeli támogatás fedezete” alcím címében a „fedezete” szövegrész helyébe a „fedezete és az előirányzat felhasználása” szöveg,

- e) 19. §-ában az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,

- f) 26/B. § (2) bekezdésében az „az érzelmi” szövegrész helyébe az „az áldozat kérelmére a krízishelyzet orvoslása érdekében biztosított pszichológiai szolgáltatásra, az érzelmi” szöveg

lép.

49. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában a „magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező” szövegrész.

#### 12. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

53. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/F. § (3) bekezdés a) pont af) alpontjában a „bejelentés megtételére” szövegrész helyébe a „bejelentés, visszaélés-bejelentés megtételére” szöveg lép.

#### 13. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

54. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 15/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton – a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével – a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.”

55. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/H. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak)

„f) a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben, kivéve a házassági vagyonjogi tárgyú egyezséget,”

56. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

- a) 36/E. § (9) bekezdésében az „át kell adni” szövegrész helyébe az „az országos kamara adja át” szöveg,

- b) 36/K. § (2a) bekezdésében az „át kell adni” szövegrész helyébe az „az országos kamara adja át” szöveg

lép.

#### 15. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

70. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „A települési önkormányzat törvényes öröklése

104. § A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték tárgyát képező ingatlanon található ingó dolog tekintetében, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.”

71. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)

„17. a fellebbezést visszautasító,”

(végzés ellen.)

(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdése a következő 18–27. ponttal egészül ki:

(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)

„18. az ügygondnok díjáról rendelkező,

19. a kézbesítési kifogást elutasító és visszautasító,

20. az igazolási kérelmet elutasító és visszautasító,

21. az önálló fellebbezéssel támadható végzés rendelkező részét kijavító,

22. a végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító és visszautasító,

23. az önálló fellebbezéssel támadható végzés kiegészítése tárgyában hozott,

24. a papíralapú kapcsolattartás iránti kérelmet elutasító és visszautasító,

25. az áttételt elrendelő,

26. a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító és visszautasító, valamint

27. a tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító és visszautasító”

(végzés ellen.)

72. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 111. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kérelmet, illetve fellebbezést visszautasító, valamint a 110. § (2) bekezdés 19., 20. és 24. pontjában meghatározott végzéssel szemben kizárólag a kérelmet, illetve fellebbezést előterjesztő élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott végzéssel szemben az ügygondnok saját jogán is élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 21. és 23. pontjában meghatározott végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavított, illetve kiegészített végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg. A végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavítani kért végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg.

(4) A 110. § (2a) bekezdésében meghatározott végzéssel szemben a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott személy élhet fellebbezéssel.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a gyámhatóság akkor élhet fellebbezéssel, ha az e bekezdések szerint fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti személy.

(6) A fellebbezést észrevételezésre a fellebbezésre nem jogosultak részére nem kell megküldeni.”

73. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

- a) 20. § (4) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Állam.” szövegrész helyébe az „az állam vagy belföldi települési önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat).” szöveg,

- b) 28. § (3) bekezdésében a „c)–f) pontjában meghatározott szakmai szervezet” szövegrész helyébe a „c)–e) pontjában meghatározott szervezet” szöveg,

- c) 29. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Állam érdekelt” szövegrész helyébe az „az állam vagy települési önkormányzat érdekelt” szöveg,

- d) 36. § (2) bekezdésében a „helyezze közjegyzői letétbe” szövegrész helyébe az „a Kjnp. megfelelő alkalmazásával előlegezze meg” szöveg és az „el kell” szövegrész helyébe a „vissza kell” szöveg,

- e) 40. § (2) bekezdésében az „a Magyar Állam öröklése” szövegrész helyébe az „az állam vagy települési önkormányzat öröklése” szöveg és az „Állam kérelmére” szövegrész helyébe az „Állam vagy települési önkormányzat kérelmére” szöveg,

- f) 64. § (1) bekezdésében az „a Magyar Állam örököl” szövegrész helyébe az „az állam vagy települési önkormányzat örököl” szöveg,

- g) 64. § (2) bekezdésében az „a Magyar Államot.” szövegrész helyébe az „az államot vagy települési önkormányzat törvényes öröklése esetén az érintett települési önkormányzatot.” szöveg,

- h) 64. § (3) bekezdésében az „a Magyar Állam törvényes” szövegrész helyébe az „az állam vagy települési önkormányzat törvényes” szöveg,

- i) 74. §-ában a „közjegyzői letétbe kell helyezni” szövegrész helyébe az „a Kjnp. megfelelő alkalmazásával a közjegyzőnél kell megfizetni” szöveg,

- j) 91. § (1) bekezdésében az „államot –” szövegrész helyébe az „államot vagy települési önkormányzatot –” szöveg,

- k) 94. § (3) bekezdésében az „a Magyar Államnak” szövegrészek helyébe az „az államnak” szöveg

lép.

74. § Hatályát veszti a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdés 16. pontjában a „valamint” szövegrész.

#### 16. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény módosítása

75. § A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 8. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § Ha a kérelmező a hágai egyezmény alapján előterjesztett, határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelemhez a végrehajtani kért határozat mellett benyújtja a határozatnak az eredeti eljárás helye szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatósága által a hágai egyezményhez ajánlott nyomtatvány formájában készített összefoglalását vagy kivonatát és annak magyar nyelvű fordítását, a bíróság eltekint a határozat teljes szövegének magyar nyelvű fordításától. A bíróság akkor rendelheti el a végrehajtani kért határozat magyar nyelvű fordításának benyújtását, ha az az elismerés és végrehajtás közrendbe ütközésének vizsgálatához vagy a végrehajthatóvá nyilvánítás tárgyában hozott végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásához szükséges.”

- b) 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában a „Köztársasági Elnök Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál” szöveg,

#### 24. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

92. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 22/B. alcímmel egészül ki:

#### „22/B. A tisztességtelenségtől eltérő okból semmis általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset

[A Ptk. 6:105. §-ához]

53/B. § A tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset megindítására jogosult személy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását – a tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű keresetre vonatkozó szabályok szerint – akkor is kérheti a bíróságtól, ha a kikötés a tisztességtelenségtől eltérő egyéb okból semmis.”

93. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 73. §-sal egészül ki:

„73. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 53/B. §-át az e rendelkezés módosításának hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

#### 25. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

94. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, az Európai Unió tagállamának eljáró hatóságával (ideértve a külföldi eljárásban közreműködő végrendeleti végrehajtót vagy kirendelt hagyatéki gondnokot is), valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,”

[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.]

#### 27. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

131. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetmények adatainak megismerését keresőprogrammal biztosítja. A keresőprogram nem teszi lehetővé az adatbázis teljes tartalmának letöltését. A hirdetmény adataiba történő betekintéskor előzetesen nyilatkozni kell a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek betartásáról és arról, hogy a betekintő a hirdetményben közzétett adatokból nem képez üzleti célú értékesítésre adatbázist, és a lekérdezett adatokat ilyen célra nem használja fel.”

132. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 30. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az adósságrendezési megállapodás módosítása esetén az erre vonatkozó adatot, a megállapodás módosítását, valamint a megállapodás módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét a főhitelező a megállapodás módosítását követő 15 napon belül küldi meg az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a hitelezők, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére.”

133. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 31. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.”

134. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.”

135. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös fizetési számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös fizetési számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig vehet fel készpénzt, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költséget átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról legalább kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.”

(2) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az a belföldi székhelyű hitelintézet, amelynek tevékenységi engedélye és üzletszabályzata kiterjed a lakossági folyószámlák vezetésére, és az adóssal forint fizetési számla nyitására és vezetésére vonatkozó keretszerződése van, az adós kezdeményezésére soron kívül megköti, illetve módosítja – a (3) bekezdésben, valamint a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról szóló jogszabályban meghatározott – az adósságtörlesztési számla, illetve a megélhetési számla céljára szolgáló bankszámlaszerződéseket.”

136. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig. Az összeghatárt a bíróság növelheti arra tekintettel, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő. Az adósságtörlesztési terv összeállításánál figyelembe kell továbbá venni a közműszolgáltatások és a vagyonbiztosítások díját, a társasházi közös költséget vagy a lakásszövetkezet részére fizetendő fenntartási célú hozzájárulást, valamint az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében.”

137. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelező az adósságtörlesztési határozat módosítását a 3. § (7) bekezdés b) pontja, valamint a 64. § (1) bekezdése szerinti körülmények esetén kezdeményezheti. A 3. § (7) bekezdés szerinti rendkívüli vagyonszerzésre vagy bevételre történő hivatkozással akkor kezdeményezheti a hitelező az adósságtörlesztési határozat módosítását, ha ez a vagyon vagy pénzbevétel a 6. § szerint az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyon vagy bevétel, annak összege meghaladja az 500 000 forintot (öröklés, illetve hagyományból, meghagyásból származó juttatás esetén a hagyatéki tartozások kifizetését követően is meghaladja az 500 000 forintot), és az adós ezt a rendkívüli vagyonszerzést, illetve bevételt nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek, továbbá nem fizeti be előtörlesztésként a 80. § (3) bekezdés szerinti elkülönített számlára.”

138. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 43. alcíme a következő 105/E. §-sal egészül ki:

„105/E. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés a) és b) pontját, valamint 8. § (1) bekezdés h) pontját e rendelkezések módosításának hatálybalépését követően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni.”

139. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„l) az 5. § 47. pont a)–d) alpontja, 45. § (3) és (5) bekezdése, valamint a 72. § (1) bekezdése szerinti felső összeghatárokat és a felső összeghatárok megemelésének lehetőségeit.”

140. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

- a) 5. § 47. pont a) alpontjában az „a szociális vetítési alap összegének kétszeresét – a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben legfeljebb a szociális vetítési alap összegének háromszorosát – meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott” szöveg,

- b) 5. § 47. pont b) alpontjában az „a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott” szöveg,

- c) 5. § 47. pont c) alpontjában a „15 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva, ha pedig a közös költség részeként közműdíjakat is meg kell fizetni, akkor legfeljebb 30 000 forintot meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott” szöveg,

- d) 5. § 47. pont d) alpontjában a „2 millió forint összegig” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig” szöveg,

- e) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „60” szövegrész helyébe a „80” szöveg,

- f) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „80%-át” szövegrész helyébe a „70%-át” szöveg,

- g) 8. § (1) bekezdés h) pontjában a „200 000” szövegrész helyébe az „500 000” szöveg,

- h) 25. § (4) bekezdésében a „bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját,” szövegrész helyébe a „bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját, az adósságrendezési ügy számát,” szöveg,

- i) 30. § (10) bekezdésében a „megállapodást az” szövegrész helyébe a „megállapodást, valamint a megállapodás módosítását az” szöveg,

- j) 45. § (5) bekezdés a) pontjában az „a szociális vetítési alap összegének kétszeresét nem haladó összegig” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig” szöveg,

- k) 45. § (5) bekezdés b) pontjában az „a szociális vetítési alap összegének kétszeresét meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi” szöveg,

- l) 45. § (5) bekezdés c) pontjában a „havi 15 000 forint összegig – ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30 000 forint” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi” szöveg,

- m) 77. § (1) bekezdésében az „A 300 000” szövegrészek helyébe az „Az 500 000” szöveg,

- n) 88. § (4) bekezdésében a „megfizetnie.” szövegrész helyébe a „megfizetnie, ha vállalta és teljesítette a 30. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott feladatokat.” szöveg,

- o) 1. melléklet 5.8. pontjában a „pótlék” szövegrész helyébe a „pótlék és más családtámogatási és gyermekgondozási ellátások” szöveg

lép.

141. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

- a) 89. § e) pontjában a „családi vagyonfelügyelői tevékenységgel összefüggésben kötött felelősségbiztosítása díját, a” szövegrész,

- b) 3. melléklet 3. pontjában a „pénzforgalmi” szövegrész.

#### 28. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

142. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (3) bekezdés szerinti eskü olyan módon is megszervezhető, hogy az eskütételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá.”

143. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigényléssel, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1.–1.5. és 1.7. pontjában foglalt adatait, valamint az 1.14.7. pontjában foglalt tényt a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében.”

#### 29. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

144. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az igazságügyért felelős miniszter a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményez.”

145. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás – ideértve annak véleményezési szakaszát is – nem minősül közigazgatási hatósági ügynek, azonban a megkeresésre az Ákr. 25. §-át kell alkalmazni.”

146. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 146. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés alapján benyújtott díjszabást a reprezentatív közös jogkezelő szervezet – több reprezentatív közös jogkezelő által együttesen benyújtott díjszabás esetén minden benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezet együttesen – az igazságügyért felelős miniszter számára nyitva álló ügyintézési határidő végét megelőző 20. napig módosíthatja vagy visszavonhatja.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszavonás esetén az igazságügyért felelős miniszter a díjszabás tekintetében nem hoz határozatot. A visszavonás tényéről a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 151. § (3)–(4) bekezdése illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet haladéktalanul értesíti.

(5) A (3) bekezdés nem érinti a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben való közzétételhez kapcsolódóan, a reprezentatív közös jogkezelő szervezettel egyeztetett módon átvezetett, technikai jellegű módosításokat.”

147. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 147. és 148. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„147. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet azt követően, hogy az SZTNH-nak a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló határozata jogerőre emelkedett, a 146. § (1) bekezdése szerinti határidőtől eltérő időpontban, de legkésőbb az engedély megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő négy hónapon belül is megküldheti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából a 146. § (1) bekezdése szerinti díjszabását az SZTNH részére, kivéve, ha az így benyújtott díjszabás (2) bekezdés szerint meghatározott alkalmazási időszaka hat hónapnál kevesebb lenne.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a díjszabás benyújtásának hónapját követő negyedik hónap első napjánál korábbi időpontot nem lehet megjelölni, és a díjszabás alkalmazási időszaka a kezdő nap naptári évének utolsó napjáig tarthat.

148. § (1) A jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.

(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás mellékleteként köteles

- a) a felhasználókra és jogosultakra várhatóan gyakorolt gazdasági hatásokat vizsgáló hatásvizsgálatot (a továbbiakban: hatásvizsgálat), és

- b) a díjszabás szerzői jogi jogszabályokkal való összhangját alátámasztó indokolást

csatolni.

(3) Ha a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás már hatályban lévő díjszabás újabb időszakra történő megállapítására irányul, a (2) bekezdés szerinti mellékleteket csak akkor köteles a reprezentatív közös jogkezelő szervezet csatolni, ha

- a) a hatályban lévő díjszabáshoz képest jelentősen eltérő díjfizetési struktúrát megállapító,

- b) a díjszabásban foglalt jogdíjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmazó, illetve

- c) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővítő

díjszabást nyújt be.

(4) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem köteles a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csatolni a díjszabáshoz, ha a jóváhagyásra benyújtott díjszabás tartalmára és alkalmazására kiterjedően minden érintett, a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti

- a) jelentős felhasználóval és felhasználói érdek-képviseleti szervezetettel kötött megállapodást, vagy

- b) jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet részéről a díjszabást támogató nyilatkozatot

csatol.

(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat alapját képező módszertan meghatározásához a reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek legkésőbb a díjszabás benyújtását megelőző harmadik hónap utolsó napjáig ki kell kérni

- a) az SZTNH, és

- b) a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet

véleményét.

(6) A 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet, amennyiben az (5) bekezdés b) pontja szerint véleményt kíván nyilvánítani, véleményét legkésőbb a vélemény kérésétől számított 20. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.

(7) Az SZTNH a (5) bekezdés a) pontja szerinti, indokolással ellátott véleményét legkésőbb a véleménykérésétől számított 30. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.

(8) Az SZTNH elnöke a jóváhagyási eljárás 150. § szerinti véleményezési szakaszába véleményezőként nem vonja be azt a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet, amely a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat előkészítésében a közös jogkezelő szervezet megkeresése ellenére nem vett részt vagy a hatásvizsgálat elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatást jogalap hiányában, részben vagy egészben megtagadta.

(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálattal kapcsolatban a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, az SZTNH és az igazságügyért felelős miniszter a tudomására jutott felhasználói adatokat kizárólag a jóváhagyási eljárásban használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik félnek át nem adhatja.

(10) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető megfelelő díjazás megállapításához a hatásvizsgálat helyett a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.”

148. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 150. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az SZTNH a díjszabásnak az igazságügyért felelős miniszternek való felterjesztésével egyidejűleg tájékoztatja a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet a felterjesztés tényéről és a 146. § (3) bekezdése szerinti módosítási és visszavonási jog gyakorlásának határidejéről.”

149. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 151. §-a a következő (8)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az SZTNH a 150. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdés szerinti véleménykéréssel egyidejűleg megküldi a véleményező részére

- a) a díjszabás tervezetét,

- b) a díjszabás indokolását,

- c) a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot, illetve

- d) a 148. § (9) bekezdése szerinti felmérést.

(9) Az SZTNH elnöke a véleményezési szakaszt legfeljebb három hónapra felfüggeszti

- a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, és

- b) a jelentős felhasználó, illetve a felhasználói érdek-képviseleti szervezet

együttes kérelmére.

(10) A véleményezési szakasz folytatódik, ha

- a) azt bármelyik, a jóváhagyási eljárásban részt vevő fél kéri, vagy

- b) a felfüggesztés elrendelése óta három hónap eltelt.

(11) A véleményezési szakasz felfüggesztése esetén a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a díjszabás alkalmazásának kezdő időpontjaként a 146. § (2) bekezdésében megállapított időponttól eltérő időpontot is megadhat azzal, hogy a díjszabás alkalmazási időszaka

- a) hat hónapnál nem lehet kevesebb, és

- b) a díjszabás kezdő napja naptári évének utolsó napjáig tart.

(12) A véleményezési eljárásra nyitva álló határidőbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama.”

150. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szerzői jogi jogszabályokkal való összhang vizsgálata során az igazságügyért felelős miniszter a szerzői jogi jogszabályok és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódóan rendelkezésére álló iratok alapján dönt, külön bizonyítást nem végez.”

(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés alkalmazása esetén az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére álló ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbodik.”

(3) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. § (6) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatnak tartalmaznia kell

az indokolásban)

- „ec) a díjszabás szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelése szempontjából az igazságügyért felelős miniszter által tett – az SZTNH által a véleményezési szakaszban megállapított állásponttól eltérő vagy az SZTNH véleményezési szakaszban megállapított álláspontja által nem érintett – megállapításokat és azok indokait,”

151. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást annak jóváhagyása esetén a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozza.”

(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 156. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyásra előterjesztett díjszabást visszavonja.”

152. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény XX. Fejezete a következő 159/B. §-sal egészül ki:

„159/B. § Ha a 2023. évi jóváhagyási eljárásban a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot köteles a díjszabásához mellékelni, akkor a reprezentatív közös jogkezelő szervezet

- a) a 146. § (1) bekezdésétől eltérően a díjszabást 2023. november 1. napjáig küldi meg az SZTNH-nak a díjszabás-jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából, és

- b) a 146. § (2) bekezdésétől eltérően a benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. március 1. napját kell megadni.”

#### 33. A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény módosítása

168. § Nem lép hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 154. §-a.

#### 34. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény módosítása

169. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 48. § (3) bekezdésében a „2023. július” szövegrész helyébe a „2026. január” szöveg lép.

171. § A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.