2023. évi XXII. törvény — mi változott? 2023. június 16.

1. § (1) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Hivatásos konzuli tisztviselőnek a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon kormánytisztviselő nevezhető ki, aki

- a) közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesül,

- b) a minisztérium konzuli ügyekért felelős főosztályán legalább

- ba) két hónap szakmai gyakorlatot szerzett, amennyiben első alkalommal kerül tartós külszolgálatra konzuli feladatkört magában foglaló beosztott diplomata külszolgálati munkakörbe – konzulként – külszolgálati kihelyezésre, vagy

- bb) – a (2i) bekezdés kivételével – egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett, amennyiben nem első alkalommal kerül konzuli feladatkört magában foglaló beosztott diplomata külszolgálati munkakörbe – konzulként – tartós külszolgálatra kihelyezésre, és

- c) a konzuli szakmai tanfolyamot magában foglaló felkészítő képzésen való részvételt követően sikeres konzuli szakvizsgát tett.”

(2) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2c) Diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten a konzuli tisztviselő feladatainak ellátásában – ideértve a hatósági tevékenységet is – való közreműködésre igazgatási munkakörben eljáró személyként (konzuli ügyintéző) a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon kormánytisztviselő nevezhető ki, aki

- a) közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesül,

- b) legalább egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekért felelős főosztályán, és

- c) a konzuli szakmai tanfolyamot magában foglaló felkészítő képzésen való részvételt követően sikeres konzuli ügyintézői szakvizsgát tett.”

(3) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. § (2f) és (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2f) A (2a) bekezdés c) pontja szerinti konzuli szakvizsgát, illetve a (2c) bekezdés c) pontja szerinti konzuli ügyintézői szakvizsgát minden konzuli vagy konzuli ügyintézői feladatkört magában foglaló tartós külszolgálati munkakörbe tartós külszolgálat teljesítése céljából történő kihelyezés előtt teljesíteni kell, kivéve ha a kormánytisztviselő a kihelyezés napját megelőző egy éven belül eredményes konzuli szakvizsgát vagy konzuli ügyintézői szakvizsgát tett.

(2g) A (2a) bekezdés c) pontja szerinti konzuli szakvizsgát, illetve a (2c) bekezdés c) pontja szerinti konzuli ügyintézői szakvizsgát minden konzuli vagy konzuli ügyintézői feladatok ellátására történő ideiglenes külföldi kiküldetés előtt teljesíteni kell, kivéve ha az ideiglenes külföldi kiküldetésre a minisztérium konzuli ügyekért felelős főosztályának személyi állományából kerül sor, és a kormánytisztviselő a kiküldetés időpontját megelőző öt éven belül – a kiküldetés keretében ellátandó feladatkörtől függően – eredményes konzuli vagy konzuli ügyintézői szakvizsgát tett.”

(4) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. §-a a következő (2h)–(2j) bekezdéssel egészül ki:

„(2h) A (2e) bekezdés f) pontja szerinti konzuli ügyintézői vizsgát minden, külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóként, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastársként történő foglalkoztatás előtt teljesíteni kell.

(2i) Ha a kormánytisztviselő előző kihelyezése az újabb kihelyezés napját megelőző egy éven belül szűnt meg és az előző kihelyezés során konzuli vagy konzuli ügyintézői (rész)munkakört látott el, a kormánytisztviselőnek az újabb kihelyezés előtt a konzuli szakmai tanfolyamot magában foglaló felkészítő képzésen való részvételt követően konzuli vagy konzuli ügyintézői szakvizsgát kell tennie, azonban a minisztérium konzuli ügyekért felelős főosztályán nem kell szakmai gyakorlatot szereznie.

(2j) A konzuli munkát érintő joganyagban történt lényeges változás esetén a miniszter – a konzuli tisztviselőként vagy a konzuli feladatokban közreműködő konzuli ügyintézőként való további foglalkoztatás feltételeként – az adott részanyagból kötelező jelleggel kiegészítő vizsga letételét rendelheti el.”

2. § (1) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 4. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A külföldre utazó magyar állampolgárnak lehetősége van elektronikus úton a konzuli szolgálat számára megadnia személyes adatait, elérhetőségeit, és a külföldi tartózkodásával kapcsolatos adatokat azon célból, hogy a konzuli szolgálat az utazás célországában történt rendkívüli eseményekről értesítse, illetve bajba jutása esetén felvegye vele a kapcsolatot a konzuli segítség biztosítása érdekében.

(3) A konzuli szolgálat figyelemmel kíséri a magyar állampolgárok konzuli védelmét érintő nemzetközi jogi szabályok érvényesülését a külföldi államban, s ezek megsértése, különösen a magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetése, alapvető jogaik súlyos vagy rendszeres sérelme esetén haladéktalanul fellép az adott állam illetékes hatóságainál.

(4) A konzuli szolgálat az általa működtetett felületen az egyes országokat (térségeket) kockázati tényezők mérlegelése alapján kategorizálja, majd a biztonsági besorolásukról körültekintő mérlegelést követően, a magyar külképviseletektől kapott információk alapján és az európai uniós konzuli együttműködés keretében folytatott egyeztetés figyelembevételével dönt.”

(2) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A konzuli szolgálat biztonsági szempontból négy kategóriába sorolja az egyes országokat (térségeket):

- a) IV. biztonsági kategória: alacsony biztonsági kockázatot rejtő, látogatható,

- b) III. biztonsági kategória: biztonsági kockázatot rejtő, fokozott óvatossággal látogatható,

- c) II. biztonsági kategória: kiemelt biztonsági kockázatot rejtő, utazásra csak halaszthatatlan esetben javasolt, valamint

- d) I. biztonsági kategória: az utazásra nem javasolt, ott-tartózkodás esetén azonnali elhagyásra javasolt

országok (térségek).”

3. § (1) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A konzuli szolgálat a konzuli védelem során – jogainak érvényesítése és érdekeinek védelme céljából, továbbá a védelemhez szükséges adatkörben – a védelemre szoruló személy következő személyes adatait kezelheti:)

„g) a külföldi tartózkodásával kapcsolatos adatok, és”

(2) A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A konzuli szolgálat a konzuli védelem során – jogainak érvényesítése és érdekeinek védelme céljából, továbbá a védelemhez szükséges adatkörben – a védelemre szoruló személy következő személyes adatait kezelheti:)

„h) a védelem biztosításához szükséges egyéb adatok.”

4. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény

- a) 2. § (2b) bekezdésében a „Konzuli szakmai vizsgára” szövegrész helyébe a „Konzuli szakvizsgára” szöveg és a „konzuli szakmai vizsga” szövegrész helyébe a „– konzuli szakvizsga részét képező – konzuli vizsga” szöveg,

- b) 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „védelem során” szövegrész helyébe a „védelem, illetve a külföldre utazás bejelentése során” szöveg,

- c) 16/A. § (4) bekezdésében a „2. § (2a) és a 2. § (2d) bekezdésben” szövegrész helyébe a „2. § (2a) és (2c) bekezdésében” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény

- a) 2. § (2d) bekezdése,

- b) 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „személyes” szövegrész,

- c) 16. § (2) bekezdésében a „személyes” szövegrész,

- d) 19. § (7) bekezdése.