2023. évi XXI. törvény — mi változott? 2023. július 1.

#### 1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha a gyermek születése időpontjában magyar állampolgársággal rendelkező személy és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.”

2. § Az Ápt. 5/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:)

„d) aki Magyarország területén született és hontalanná vált, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik.”

3. § Az Ápt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A magyar állampolgárság lemondással történő megszűnésére az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

4. § (1) Az Ápt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A közigazgatási per időtartama nem számít bele az (1) bekezdés és a 17. § (2c) bekezdése szerinti határidőbe.”

(2) Az Ápt. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A magyar állampolgárság visszavonással történő megszűnésére az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

5. § Az Ápt. 11. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:)

„c) a magyar állampolgárságra vonatkozó tényt, valamint ezzel összefüggésben az érintett által igazolni kért adatot,”

6. § Az Ápt. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint – az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétel vizsgálata érdekében tartalmazza az érintett

- a) élettársa és élettársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,

- b) házastársa, élettársa, volt házastársa, felmenője, nagykorú gyermeke, testvére foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat.”

7. § Az Ápt. 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A honosított az (5) bekezdéstől eltérően az esküt vagy fogadalmat abban az esetben is leteheti, ha

- a) a részére hivatalból kiállítandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást az eljáró hatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: hatóság) az okmánykiállításhoz szükséges jogszabályban előírt feltételek hiánya miatt megszüntette,

- b) az a) pont szerinti eljárás megszüntetéséről a hatóság a honosított személyt az eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester vagy külképviselet útján megküldött döntésében értesítette,

- c) a hatóság a b) pontban megjelölt szerv vagy személy részére megküldte a honosított személy arcképmását, és

- d) a honosított személy rendelkezik más érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal és azzal a személyazonossága kétséget kizáró módon megállapítható.”

8. § (1) Az Ápt. 17. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 9. § (2) bekezdése szerinti döntését a magyar állampolgárság visszavonására okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül hozza meg, amely időtartamba a tényállás tisztázása érdekében tett intézkedések ideje nem számít bele.

(2c) A miniszter a 9. § (3) bekezdésében foglalt előterjesztést a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény megállapításáról hozott határozat közlését követő hatvan napon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.”

(2) Az Ápt. 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az eljárást megszünteti, ha az eljárása során megállapítja, hogy a kérelmező vagy a visszavonásra irányuló eljárásban érintett magyar állampolgár elhalálozott, valamint amennyiben a magyar állampolgárság visszavonásának feltételei nem állnak fenn.”

(3) Az Ápt. 17. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság visszavonására irányuló eljárás megindításáról tizenöt napon belül vagy a (11) bekezdés b) pontjában meghatározott határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti az érintett magyar állampolgárt. Az értesítés közlésére a 17/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(11) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az értesítést mellőzi, ha

- a) a magyar állampolgárság visszavonására okot adó körülményről a magyar állampolgár meghallgatása során jegyzőkönyv készült, és

- b) az eljárás megindítását követően a magyar állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállásáról hatvan napon belül dönt.”

9. § (1) Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, továbbá az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről – az eskü- vagy fogadalomtétel időpontjának, a honosított 14. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 20/A. § szerinti adatainak közlésével – elektronikus úton értesítést küld

- a) a honosított anyakönyvi eseményeit, valamint a gyermeke születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek,

- b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,

- c) a külföldön élő személyek kivételével az idegenrendészeti hatóságnak, és

- d) a menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak.”

(2) Az Ápt. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A polgármester előtt tett eskü vagy fogadalom esetén az anyakönyvvezető, külképviseleten tett eskü vagy fogadalom esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv továbbítja a Központi Statisztikai Hivatalnak a hivatalos statisztikáról szóló törvény felhatalmazása alapján elrendelt, a honosított önkéntes adatszolgáltatásán alapuló adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal az adatszolgáltatás körében közölt adatokat a statisztikai célú feldolgozást követően haladéktalanul személyazonosításra alkalmatlanná teszi.”

(3) Az Ápt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnéséről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet és az útlevélhatóságot, a magyar állampolgárság megállapításáról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről a születést, a fennálló házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, valamint az érintett gyermekének születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt elektronikus úton értesíti.”

(4) Az Ápt. 19. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés d) pontja szerinti véleményező szervek a kérelmezőt meghallgathatják.

(3b) A rendőrség, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresésére hatvan napon belül ad véleményt. A véleményadás határideje egy alkalommal

hatvan nappal meghosszabbítható.”

10. § Az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti)

„c) utónevének magyar megfelelőjét, valamint többtagú utónevéből egy vagy több tag elhagyását;”

11. § (1) Az Ápt.

- a) 4. § (1) bekezdés e) pontjában a „mentesül” szövegrész helyébe a „mentesül és magyar nyelvtudását igazolja” szöveg,

- b) 5/A. § (1a) bekezdésében a „b) pontja” szövegrész helyébe a „b) és d) pontja” szöveg

lép.

(2) Az Ápt.

- a) 16. § (4) bekezdésében az „azonosítja a honosított személyt” szövegrész helyébe az „ – a cselekvőképtelen honosított kivételével – azonosítja a honosított személyt” szöveg,

- b) 16. § (5) bekezdésében a „honosított személy” szövegrész helyébe a „cselekvőképtelen honosított kivételével a honosított személy” szöveg,

- c) 17. § (4) bekezdésében az „(1)–(3)” szövegrész helyébe az „(1)–(2a) és (3)” szöveg,

- d) 18. § b) pontjában a „szervek” szövegrész helyébe a „szervek, valamint a miniszter és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szöveg,

- e) 19. § (3) bekezdés b) pontjában az „útiokmány-nyilvántartásba, valamint” szövegrész helyébe az „útiokmány-nyilvántartásba, az ingatlan-nyilvántartásba, valamint” szöveg,

- f) 26. §-ában a „8. § (4) bekezdése, 9. § (1) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (4) és (5) bekezdése, 9. § (1), (4) és (5) bekezdése” szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti az Ápt.

- a) 11. § (5) bekezdése,

- b) 17. § (9) bekezdése,

- c) 19/A. §-a,

- d) 25/B. §-a.

18. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A névváltozási hatósági bizonyítványt az anyakönyvvezető állítja ki.”

19. § (1) Az At. 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A házassági névviselési forma módosítására)

„c) elektronikusan benyújtott kérelem esetén a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvi szerv,”

(illetékes.)

(2) Az At. 9. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A házassági névviselési forma módosítására)

„d) elektronikusan benyújtott kérelem alapján indult automatikus döntéshozatali eljárásban a kijelölt anyakönyvi szerv”

(illetékes.)

20. § Az At. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Névváltozási hatósági bizonyítvány kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.”

22. § Az At. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A házassági névviselési forma módosítása anyakönyvbe történő bejegyzésének feltétele, hogy a házastársak e törvény hatálya alá tartozó születési anyakönyvi bejegyzését az elektronikus anyakönyv tartalmazza.”

23. § (1) Az At. 49. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A (7) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem lehet engedélyezni

- a) a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, a magyar családnevek rendszerében nem szereplő vagy kis számban előforduló családi nevet,

- b) történelmi nevet,

- c) régies írásmóddal írott családi nevet,

- d) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított öt éven belül újabb névváltoztatást,

- e) személyhez fűződő jogot sértő családi nevet.

(5) A névváltoztatási eljárásban e törvény születési névre vonatkozó rendelkezéseit – a 44. § (2a) és (6) bekezdése, a 44/A. §, a 45. §, valamint a 46. § (1) és (5) bekezdése kivételével – megfelelően alkalmazni kell.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti családi név engedélyezésére irányuló kérelem esetén az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatát kérheti. Az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatának kérése esetén akkor adhat helyt a kérelemnek, ha a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozata szerint a névváltoztatás nem ütközik a (4) bekezdés a) pontjába.”

(2) Az At. 49. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhető

- a) a (4) bekezdés a)–c) pontja alá tartozó név és

- b) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított öt éven belül újabb névváltoztatás.

(8) Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés.”

24. § Az At. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A névváltoztatási kérelem személyesen vagy az e törvényben meghatározott esetben elektronikus úton terjeszthető elő.”

26. § Az At. 61/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/B. § (1) A bíróság a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nemlétezésének, érvénytelenségének megállapításáról, felbontásáról, a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséről értesíti a nyilvántartó anyakönyvvezetőt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza

- a) a házastársak vagy bejegyzett élettársak természetes személyazonosító adatait,

- b) a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét és idejét,

- c) a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, nemlétezésének vagy érvénytelenítésének tényét, valamint

- d) a bíróság vagy közjegyző megnevezését, a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját.”

27. § Az At. a következő 61/C. §-sal egészül ki:

„61/C. § A magyar állampolgár köteles bejelenteni és igazolni az anyakönyvi eseményeit érintő, külföldön bekövetkezett adatváltozásokat.”

28. § (1) Az At. 63. § (10) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje)

„c) hazai anyakönyvezési kérelem esetén – a (10a) bekezdésében foglalt kivétellel – hetvenöt nap.”

(2) Az At. 63. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Ha a hazai anyakönyvezési eljárás lefolytatásához további külföldi okirat beszerzése vagy a magyar állampolgárság vizsgálata szükséges, a hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje hat hónap.”

(3) Az At. 63. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A kijelölt anyakönyvi szerv – kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén – az elektronikus úton előterjesztett házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem alapján az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint folytatja le az eljárást.”

(4) Az At. 63. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A névváltoztatási eljárásban, valamint a hazai anyakönyvezési eljárásban a sommás eljárás alkalmazásának nincs helye.”

29. § (1) Az At. 69/D. § (1) bekezdés i) pontja a következő id) alponttal egészül ki:

(Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja

a házasság megszűnését követően)

- „id) a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja szerinti adatnak a névváltoztatás következtében történt változását és annak időpontját,”

31. § Az At. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha anyakönyvi eljárásban megváltozott név igazolását kérik, a nyilvántartó anyakönyvvezető névváltozási hatósági bizonyítványt állít ki.”

32. § (1) Az At. 81/D. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, vagy a papír alapú anyakönyvből jogosult megtekinteni és átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

„e) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátások és a hatáskörébe tartozó egyéb ellátások megállapítása és ellenőrzése céljából,”

34. § Az At.

- a) 11. § (3) bekezdésében az „anyakönyvvezető” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető vagy anyakönyvi szerv” szöveg,

- b) 12. § (2) bekezdés b) pontjában a „bejegyzésről” szövegrész helyébe a „bejegyzésről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével –” szöveg,

- c) 12. § (3) bekezdésében az „elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton” szövegrész helyébe az „elektronikus úton” szöveg,

- d) 14. § (3d) bekezdésében a „kiállított okiratokhoz” szövegrész helyébe a „kiállított, kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi okiratokhoz” szöveg,

- e) 15. § (1) bekezdésében a „szervnél” szövegrészek helyébe az „anyakönyvi szervnél” szöveg,

- f) 15. § (3) bekezdés e) pontjában az „esetei” szövegrész helyébe az „esete” szöveg,

- g) 59. § (1) bekezdésében az „érdekében” szövegrész helyébe az „érdekében, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése esetén” szöveg,

- h) 69/C. § (1) bekezdés f) pontjában az „az anya” szövegrész helyébe az „a szülők” szöveg,

- i) 87. §-ában a „d) és e) pontja” szövegrész helyébe a „d) pontja” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti az At.

- a) 4. § (6) bekezdés e) pontja,

- b) 47. § (5) bekezdése,

- c) 59/A. § (1) bekezdésében a „fennálló” szövegrész,

- d) 68. § (3) bekezdése.

#### 7. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

40. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 460. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedése után

- a) az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek, valamint

- b) a hivatalos statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az illetékes anyakönyvvezető útján – teljesíti a népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét.”

41. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és adatelemzés, valamint hivatalos statisztikai adatok előállításának segítése, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmas, a 9/G. § (2) és (4) bekezdése szerinti szoftver üzembe helyezésének elősegítése céljából informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki.”

42. § A Turizmus törvény 9/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közreműködik az Áfa tv. szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség 9/G. § (2) és (4) bekezdése szerinti szoftverrel történő teljesítésének az állami adóhatóságnál történő bejelentésében.”

43. § A Turizmus törvény 9/G. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) és (4) bekezdés szerint biztosított szoftvernek alkalmasnak kell lennie az (1) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése mellett az Áfa tv. szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási, és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére is.

(6) A Kormány rendeletében meghatározottak szerint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetője az Áfa tv. szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóság részére – a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban elektronikusan – tett bejelentése alapján a (2), illetve a (4) bekezdés szerinti szoftverrel is teljesítheti. A bejelentő azonosítását és képviseleti jogosultságának ellenőrzését a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ végzi a 9/C. §-ban meghatározott azonosítási szolgáltatások és nyilvántartások útján.

(7) Az állami adóhatóság a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ útján közli a vendéglátó üzlet, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetőjével a (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján képzett, az Áfa tv. szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség (2), illetve (4) bekezdés szerinti szoftverrel való teljesítésének megkezdéséhez szükséges üzembehelyezési kódot.”

#### 11. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása

47. § Hatályát veszti a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény

- a) 19. § m) pontja,

- b) 20. § (1) bekezdés f) pontja.