2023. évi XLVI. törvény — mi változott? 2024. január 2.

3. § A Cstv. 59. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 6%-a, de legalább 500 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén a felszámoló díja az ebből eredő bevétel 4%-a. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 500 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a, ezenfelül a 49/A. § (5) bekezdésében, a 49/B. § (7) bekezdésében és a 49/D. § (2) bekezdésében szabályozott értékesítések esetén az ott meghatározott módon kiszámított összeg. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számviteli jogszabályok szerinti, a 42. §-ban meghatározott felosztható vagyon értékének 5%-a, de legalább 500 000 forint. A bíróság ettől a mértéktől – a felszámoló által elvégzett tevékenység, az adott eljárás munkaterhe, időtartama figyelembevételével – eltérhet, és a felszámolói díjat ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani.

(2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti díjemelésnek megfelelő hányadot – be kell fizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a befizetést követően az (1) bekezdés szerinti díj az 500 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén – ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj a 2%-ot meghaladja – a 2%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. Egyezség esetén a felszámolónak a díjkiegészítési számlára fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.”

4. § A Cstv. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözet összegét a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni.”

10. § A Cstv.

1. 12. § (1) bekezdésében az „5000 forintot” szövegrész helyébe a „10 000 forintot” szöveg, továbbá a „100 000 forintot” szövegrész helyébe a „200 000 forintot” szöveg,

2. 16. § (4) bekezdésében a „300 000 forint” szövegrész helyébe az „500 000 forint” szöveg,

3. 24/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „200 000 forintot” szövegrész helyébe a „400 000 forintot” szöveg, továbbá a „400 000 forintot” szövegrész helyébe a „600 000 forintot” szöveg,

4. 27/A. § (9) bekezdésében a „300 000 forint” szövegrész helyébe az „500 000 forint” szöveg,

5.

6.

7. 45/A. § (3) bekezdésében a „200 000 forint” szövegrész helyébe a „300 000” forint szöveg,

8. 46. § (7) bekezdésében az „5000 forintot” szövegrész helyébe a „20 000 forintot” szöveg, továbbá a „200 000 forintot” szövegrész helyébe a „400 000 forintot” szöveg,

9.

10. 50. § (6) bekezdésében a „200 000 forintot” szövegrész helyébe a „250 000 forintot” szöveg,

11.

12. 59. § (3) bekezdésében az „a 300 000 forintot” szövegrész helyébe az „az 500 000 forintot” szöveg, továbbá a „300 000 forintra” szövegrész helyébe az „500 000 forintra” szöveg,

13. 59. § (5) bekezdésében a „150 000 forintra” szövegrész helyébe a „350 000 forintra” szöveg,

14. 63/B. § (6) bekezdés c) pontjában a „300 000 forint” szövegrész helyébe az „500 000 forint” szöveg,

15. 66. § (2a) bekezdésében az „500 000 forint” szövegrész helyébe a „600 000 forint” szöveg, továbbá az „5 000 000 forint” szövegrész helyébe a „6 000 000 forint” szöveg,

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

lép.

11. § Hatályát veszti a Cstv.

- a)

- b) 50. § (6) bekezdésében a „(ha pedig a felszámolási eljárást a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el [21/B. §] akkor 2%-át)” szövegrész.

18. § (1)

(2) Az Fdvtv. 3. § (1) bekezdése a következő 18–22. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„18. értékesítési csatorna: dohánytermék vagy más hasonló termék elhelyezésére szolgáló, e célra kialakított, a termékek egymás mögötti elhelyezését lehetővé tevő rész (rekesz); kialakított rész hiányában bármely polchely;

19. polckép-szerződés: a dohánytermék-nagykereskedő és a dohánytermék-kiskereskedő között – a dohánytermék-nagykereskedő által gyártott vagy forgalmazott, az 1. § (1) bekezdése szerinti termékeknek, továbbá a dohányterméket kiegészítő termékeknek a dohánytermék értékesítési helyén történő kedvezőbb megjelenítésére vonatkozóan – kötött, legfeljebb 12 hónap határozott időtartamra szóló, írásbeli szerződés;

20. pult: a dohánytermék értékesítésekor szokásosan a dohánytermék, illetve az ellenérték átadására szolgáló felület;

21. pultvonal: a dohánytermék értékesítési helyén a padlótól számított 85 cm magasságban elhelyezkedő vízszintes sík;

22. árjelzés: a dohánytermék értékesítési helyén értékesített, az 1. § (1) bekezdése szerinti termékek árának feltüntetésére szolgáló, közvetlenül az érintett terméknél elhelyezett, legfeljebb 4 × 6 cm méretű, információs felület.”

(3)

(4) Az Fdvtv. 3. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Fdvtv. 3. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék,

h) a dohányzási célú gyógynövénytermék, valamint

i) a csomagolási egység”

(a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott termék.)

21. § Az Fdvtv. 15/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket az általa meghatározott egy vagy több raktárában köteles átvenni – ide nem értve a 15/B. § (8) bekezdés c) pontjában foglalt esetet – és ott szigorú felügyelet mellett raktározni; a dohánytermékek beszállításáról a dohánytermék-nagykereskedő köteles gondoskodni. A beszállított dohánytermék a dohánytermék-nagykereskedő tulajdonában marad mindaddig, amíg a dohánytermékre a dohány-kiskereskedelmi ellátóval az adásvételi szerződés – e törvény rendelkezéseivel összhangban – létre nem jön; a dohánytermék átvételekor a kárveszély a dohány-kiskereskedelmi ellátóra száll.”

28. § Az Fdvtv.

- a)

- b)

- c) 3. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „ekként meghatározott termék” szövegrész helyébe az „ekként meghatározott termék vagy fogalom” szöveg,

- d)

- e)

- f) 15/C. § (2) bekezdés c) pontjában az „a dohánytermék-nagykereskedővel e törvény keretei között megkötött a dohánytermékek, vagy termékcsoportok kedvezőbb megjelenítését célzó visszterhes szerződés (a továbbiakban: polckép-szerződés)” szövegrész helyébe az „a polckép-szerződés” szöveg,

- g)

- h)

- i)

lép.

36. § Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (3a) bekezdése.

37. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:

„11a. egyszerű elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek;”

38. § Az E-ügyintézési tv. a következő ÖTÖDIK/A. RÉSSZEL egészül ki:

„ÖTÖDIK/A. RÉSZELEKTRONIKUS OKIRAT A MAGÁNJOGI JOGVISZONYOKBAN

104/B. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus magánokirat olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél legalább az 1. § 22. pontjában meghatározott aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesít. Az elektronikus magánokiratban megtett jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (2) és (3) bekezdése szerint is írásba foglaltnak minősül.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően elektronikus magánokiratnak minősül a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet (e rész alkalmazásában a továbbiakban: szervezet) által nyújtott szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentum is, amelyet a szervezet által a Pmt. 77. § (3) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfél-azonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított (e rész alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus azonosítás) nyilatkozó fél az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas egyszerű elektronikus aláírással látott el.

(4) A (3) bekezdés szerinti elektronikus magánokirat teljes bizonyító erejűnek minősül.

(5) A (3) bekezdéstől eltérően a szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződés, valamint annak módosítása és megszüntetése esetén a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.

(6) E § alkalmazásában elektronikus dokumentumnak minősül az elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat.

104/C. § (1) Bírósági vagy hatósági eljárás esetén a 104/B. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokiratot a szervezet köteles a bíróság, illetve a hatóság és a jognyilatkozattal érintett peres felek rendelkezésére bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a szervezettel szerződő félnek (a továbbiakban: fél) elektronikus magánokiratba foglalt jognyilatkozatra vonatkozóan tett tényállítása valóságát vélelmezni kell.

(3) A jognyilatkozat akkor foglalható a 104/B. § (3) bekezdése szerinti elektronikus magánokiratba, ha a technológia alkalmazásához a fél az elektronikus aláírás előtt kifejezetten hozzájárult.

(4) Az elektronikus azonosítást követően tett jognyilatkozat esetén a szervezet köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és a fél kérésére a rendelkezésére bocsátani.

(5) Ha a fél fogyasztó, a szervezet köteles az elektronikus azonosítást követően megkötött szerződés egy példányát a fél rendelkezésére bocsátani.”

39. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével, vagy az Eüsztv. alapján a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele, vagy – ha az ügyvéd rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel – a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti ellenőrzés útján azonosítja.”

47. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 19. alcíme.

52. § Nem lép hatályba az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvény

- a) 29. §-a,

- b) 30. §-a,

- c) 41. § 12–14. pontja.