2023. évi XLVI. törvény — mi változott? 2023. július 1.

1. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a kirendelést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval vagy a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, illetve a felszámolót a felszámolók névjegyzékéből törölték, vagy a felszámoló szervezet ellen felszámolás, kényszertörlési eljárás indult vagy végelszámolás alatt áll, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. Ha a felmentésre a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a bíróság a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg másik felszámolót rendel ki. A névjegyzékből való törlést a Hatóság a törlésről szóló határozat véglegessé válását és – a 27/C. § (6) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével – a jogorvoslati határidő leteltét követően jogszabályban meghatározott módon közzéteszi, továbbá a törlésről szóló határozat megküldésével elektronikus úton haladéktalanul értesít minden ítélőtáblát és törvényszéket.”

(2) A Cstv. 27/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (6), valamint a (7)–(9) bekezdés szerinti végzés ellen – a (10b) bekezdés szerinti eltéréssel – a felmentéssel érintett felszámoló, valamint – a végzésnek a felszámolót megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen – a hitelező élhet fellebbezéssel 5 munkanapon belül, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el. A felszámolót felmentő jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”

(3) A Cstv. 27/A. §-a a következő (10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10b) Ha a (6) bekezdés szerinti felmentésre a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, a felmentéssel érintett felszámoló a felmentő végzésnek az őt megillető díjat és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet fellebbezéssel.”

2. § (1) A Cstv. 27/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a Hatóság.”

(2) A Cstv. 27/D. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A környezeti kárral vagy környezeti teherrel érintett vagyontárgy értékesítésének megkezdéséhez a Hatóság elnökének hozzájárulása szükséges. A Hatóság elnöke az értékesítéshez hozzájáruló döntésében a vagyontárgy értékesítését feltételekhez kötheti. A Hatóság elnöke az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggeszti a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint – ha az ingatlanon még nem kezelt hulladék van – az országos hulladékgazdálkodási hatóság szakhatósági állásfoglalásának beszerzéséig.”

5. § (1) A Cstv. 79/A. § (2) bekezdés c)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a Cstv. 79/A. § (2) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„c) előzetes bűnügyi hitelezői követelés: az államnak a fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező, véglegessé vált vagy további jogorvoslattal nem támadható határozat alapján fennálló követelése,

d) végleges bűnügyi hitelezői követelés: az államnak az a követelése, ami a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, az adóssal szemben elrendelt pénzbírság, valamint a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel az adóssal szemben elrendelt bűnügyi költség (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bűnügyi költség) viselésére kötelezés alapján áll fenn [a c) és d) pont a továbbiakban együtt: bűnügyi hitelezői követelés],

e) előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés: az előzetes bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozatnak a felszámoló részére történő kézbesítése,

f) végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés: a végleges bűnügyi hitelezői követelést tartalmazó határozatnak a felszámoló részére történő kézbesítése [az e) és f) pont a továbbiakban együtt: bűnügyi hitelezői igénybejelentés],

g) előzetes bűnügyi hitelezői igény: az olyan előzetes bűnügyi hitelezői követelés, amelyet a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló nyilvántartásba vett,

h) végleges bűnügyi hitelezői igény: az olyan végleges bűnügyi hitelezői követelés, amelyet a (7) bekezdés szerinti állami felszámoló nyilvántartásba vett [a g) és h) pont a továbbiakban együtt: bűnügyi hitelezői igény],

i) felszámolási zárómérleg alatt egyszerűsített felszámolás esetén érteni kell a 63/B. § szerinti jelentést és vagyonfelosztási javaslatot is.”

(2) A Cstv. 79/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha az olyan folyamatban lévő felszámolási eljárásban, amelynek az elrendelésére nem bűnügyi hitelezői követelés alapján került sor, bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik, a felszámolási zárómérleg elkészítése az állami felszámoló kirendelésétől számított két év elteltével kötelező.”

6. § A Cstv. 79/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított hatvan napon belül a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Ha az állami felszámoló a határidő lejártát követően szerez tudomást az előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentésről, a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek. Az állami felszámoló a vagyon első értékesítésekor, továbbá a becsérték változásakor a 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítések megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját ismételten megküldi a büntetőeljárást lefolytató szervnek, továbbá egyidejűleg értesíti a büntetőeljárást lefolytató szervet az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről. A 48. § (2) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettség hiányában az állami felszámoló a nyilvántartásba vett hitelezői követelések listáját és az értékesítésre kerülő vagyonelemek becsértékéről szóló értesítést az értékesítés megkezdésével egyidejűleg küldi meg a büntetőeljárást lefolytató szervnek.”

7. § A Cstv. 79/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vagyonfelosztási javaslatban az előzetes bűnügyi hitelezői igényre a vagyonfelosztás során eső vagyont az adós gazdálkodó szervezet tulajdonába tartozó, zár alá vett vagyonként kell feltüntetni. A vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása esetén a vagyont a zár alá vételt végrehajtó szerv rendelkezésére kell bocsátani, és az állami felszámoló intézkedik:

- a) a korábban zár alá vételt elrendelő nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság megkeresése iránt a zár alá vétel ismételt elrendelése érdekében,

- b) a zár alá vétel közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése iránt, valamint

- c) a zár alá vétel végrehajtása érdekében a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresése iránt.”

8. § A Cstv. IV/A. Fejezete a következő 79/G. §-sal egészül ki:

„79/G. § (1) Az állami felszámoló díjának összege az 59. § szerinti felszámolói díjon felül az adós felszámolási zárómérlegében szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:

- a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 3%-a, de legalább 500 000 forint,

- b) 100 000 000 forint – 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 3%-a és a 100 000 000 forint feletti rész 1,25%-a,

- c) 500 000 001 forint – 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén:

- ca) 500 000 000 forint tekintetében a b) pont szerint számított díj összege és

- cb) az 500 000 000 forint feletti rész 0,75%-a,

- d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén:

- da) 1 000 000 000 forint tekintetében a ca) és cb) alpont szerint számított díj összege és

- db) a 1 000 000 000 forint feletti rész 0,25%-a,

amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított felszámolói díj nem érvényesíthető olyan pénzeszköz után, amely a korábban felszámolási vagyonba tartozó vagyonelem helyébe lépett.”

9. § A Cstv. 83/W. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E törvénynek az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2023. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi XLVI. törvény) megállapított rendelkezéseit – a (11) és (12) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(11) E törvénynek a 2023. évi XLVI. törvénnyel megállapított 27/D. § (1b) bekezdését a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell minden olyan első alkalommal történő vagy megismételt értékesítés esetén, ahol az értékesítési hirdetmény közzétételére a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor még nem került sor.

(12) E törvénynek a 2023. évi XLVI. törvénnyel megállapított 79/G. §-át azokban a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a bíróság a 2023. évi XLVI. törvény hatálybalépését követően rendeli ki a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót.”

5. 27/D. § (2) bekezdésében a „valamint a felszámolói névjegyzék és a feladatkörébe tartozó hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos” szövegrész helyébe az „a felszámolói névjegyzék és a feladatkörébe tartozó hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatos, valamint az (1b) bekezdés szerinti” szöveg,

6. 27/D. § (3) bekezdés b) pontjában a „környezeti teherrel” szövegrész helyébe a „környezeti kárral vagy környezeti teherrel” szöveg,

9. 49/A. § (4) bekezdésében az „a felekkel közölnie kell.” szövegrész helyébe az „a felekkel közölnie kell. Nyilvános ártárgyalásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.” szöveg,

11. 57. § (1) bekezdés e) pontjában a „79/A. § (2) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe a „79/A. § (2) bekezdése” szöveg,

16. 79/A. § (3) bekezdésében a „bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés” szövegrész helyébe a „bűnügyi hitelezői igény” szöveg,

17. 79/A. § (3a) bekezdésében a „bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés hitelezői igényként” szövegrész helyébe a „bűnügyi hitelezői követelés bűnügyi hitelezői igényként” szöveg,

18. 79/A. § (4) bekezdésében az „A felszámoló” szövegrész helyébe az „Az állami felszámoló” szöveg, továbbá a „bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelés” szövegrész helyébe a „bűnügyi hitelezői igény” szöveg,

19. 79/A. § (7) bekezdésében a „bűnügyi igény” szövegrész helyébe a „bűnügyi hitelezői követelés” szöveg, a „folyamatban lévő eljárásban” szövegrész helyébe a „folyamatban lévő felszámolási eljárásban” szöveg, továbbá a „felmentett felszámoló költségtérítési” szövegrész helyébe a „felmentett felszámoló költsége” szöveg,

20. 79/A. § (8) bekezdésében a „bűnügyi hitelezői igénybejelentésre” szövegrész helyébe a „bűnügyi hitelezői követelés nyilvántartásba vételére” szöveg,

21. 79/B. § (3) bekezdésében a „cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)” szövegrész helyébe a „Ctv.” szöveg,

22. 79/C. § (1) bekezdésében az „előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés” szövegrész helyébe az „előzetes bűnügyi hitelezői igény” szöveg,

23. 79/D. § (1) bekezdésében az „A felszámoló” szövegrész helyébe az „Az állami felszámoló” szöveg,

24. 79/D. § (3) és (4) bekezdésében a „bűnügyi hitelezői igénybejelentés” szövegrész helyébe a „bűnügyi hitelezői követelés” szöveg,

25. 79/E. § (1) bekezdésében az „előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés” szövegrész helyébe az „előzetes bűnügyi hitelezői igény” szöveg, a „végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés” szövegrész helyébe a „végleges bűnügyi hitelezői követelés” szöveg,

26. 79/E. § (2) bekezdésében a „végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés” szövegrész helyébe a „végleges bűnügyi hitelezői követelés” szöveg, az „előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés” szövegrész helyébe az „előzetes bűnügyi hitelezői igény” szöveg,

27. 79/E. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „jelentik be” szövegrész helyébe a „veszik nyilvántartásba” szöveg,

28. 79/E. § (2) bekezdés b) pontjában az „a felszámoló” szövegrész helyébe az „az állami felszámoló” szöveg,

29. 79/E. § (3) bekezdésében a „végleges bűnügyi hitelezői bejelentést megalapozó” szövegrész helyébe a „végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló” szöveg, továbbá az „előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentés” szövegrész helyébe az „előzetes bűnügyi hitelezői igény” szöveg,

30. 79/E. § (4) bekezdésében a „végleges bűnügyi hitelezői igénybejelentés” szövegrész helyébe a „végleges bűnügyi hitelezői követelés”, továbbá a „hitelezői igényt benyújtani” szövegrész helyébe a „bűnügyi hitelezői követelést nyilvántartásba venni” szöveg,

31. 79/E. § (5) bekezdésében az „előzetes bűnügyi hitelezői igénybejelentést” szövegrész helyébe az „előzetes bűnügyi hitelezői igényt” szöveg, továbbá az „előzetes hitelezői igényre” szövegrész helyébe az „előzetes bűnügyi hitelezői igényre” szöveg,

32. 79/F. § (1) bekezdésében az „A felszámoló” szövegrész helyébe az „Az állami felszámoló” szöveg,

33. 80. § (3) bekezdésében a „hitelezői igényként nyilvántartásba vett, bűnügyi hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló követelésről” szövegrész helyébe a „bűnügyi hitelezői igényről” szöveg

- a) 27/D. § (5) és (14) bekezdése,

12. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 21/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nem termálvízzel történő geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A Bt. 21/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A bányafelügyelet törli a nyilvántartásából a kijelölt geotermikus védőidomot, ha a bányavállalkozóval a 21/C. § (1) bekezdése szerinti szerződés nem jön létre.”

13. § A Bt. a következő 50/J. §-sal egészül ki:

„50/J. § Az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2023. évi XLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított 21/B. § (6) és (9) bekezdését, valamint 33. § (1) bekezdését a Módtv10. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

14. § A Bt. 33. § (1) bekezdésében a „kiegészíteni.” szövegrész helyébe a „kiegészíteni, valamint a bányabiztonsági szabályzatokban meghatározott határidőben a bányafelügyeletnek megküldeni.” szöveg lép.

15. § Hatályát veszti a Bt. 41/A. § (1a) bekezdése.

16. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tulajdonosi jogokat)

„b) azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, az MNV Zrt. vagy – a 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában – az MVH az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint,”

(gyakorolja.)

17. § Hatályát veszti a Vtv. 69/B. §-a.

18. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 3. § (1) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„17. termékregisztrátor: a dohánytermék-nagykereskedő vagy az adatszolgáltatással érintett terméket belföldön először forgalomba hozó személy.”

(3) Az Fdvtv. 3. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„h) dohányzási célú gyógynövénytermék”

(a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott termék.)

19. § Az Fdvtv. 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság)

„j) a termékregisztrátorokról és a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők adatszolgáltatási kötelezettségével érintett termékekről (a továbbiakban: érintett termék) hatósági nyilvántartást vezet; fogadja a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott bejelentéseket és a nyilvántartott adatokat a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére átadja; készletnyilvántartó minősítési rendszert működtet, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők készlet- és forgalmi adatait kezeli, feldolgozza, az arra jogosultak részére átadja.”

20. § Az Fdvtv. 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a kormányrendeletben kijelölt miniszter e feladatok ellátására 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít.”

24. § Az Fdvtv. a 15/G. §-t követően a következő 5/A. címmel egészül ki:

### „5/A. CÍM — Nyilvántartás-vezetés és adatszolgáltatás

15/H. § A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a készletéről, illetve annak forgalmáról a Hatóság elnökének a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint – személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal – nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat.

15/I. § (1) A 15/H. § szerinti adatszolgáltatás egységes teljesítése érdekében a Hatóság a termékregisztrátorokról hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

- a) a termékregisztrátor

- aa) nevét,

- ab) székhelyét,

- ac) kapcsolattartásra megjelölt elektronikus levelezési címét, és

- ad) adószámát, valamint

- b) a termékregisztrátor képviseletében eljáró, a nyilvántartási kötelezettség teljesítését szolgáló termékregisztrációs portál használatához jogosultsággal rendelkező személy

- ba) nevét,

- bb) a Hatóság által biztosított felhasználó nevét, és

- bc) telefonszámát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A termékregisztrátor az első érintett termék nyilvántartásba vétele előtt legalább 15 nappal a termékregisztrációs portál használatához – a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználónév kivételével – a (2) bekezdés szerinti adatok megadásával kéri a Hatóságnál a nyilvántartásba vételét.

(5) A (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználónév kivételével a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a termékregisztrátor a változást követő 8 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

15/J. § (1) A Hatóság a 15/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékekről – az érintett termékekre vonatkozó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségnek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek általi egységes teljesítése érdekében – a Hatóság elnökének a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint, a termékregisztrátor adatszolgáltatása alapján – személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal – hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az érintett termékeket a Hatóság hatósági azonosító számmal látja el. Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a hatósági azonosító szám tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

15/K. § (1) A Hatóság a 15/H. § szerinti adatszolgáltatás keretében beérkezett adatokat kezeli, feldolgozza, a hatósági eljárásokban és a hatósági ellenőrzések során felhasználja, illetve azokból elemzést, összesítést készít. A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedő forgalmi adatait, az adatszolgáltató neve és a dohánybolt címe szerint, a Hatóság elnökének a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott adattartalommal és rendszerességgel az állami adó- és vámhatóság részére kockázatelemzési és bűnmegelőzési célból elektronikus úton átadja.

(2) A Hatóság a 15/H. § szerinti forgalmi adatokat és az azokból készült elemzéseket, kimutatásokat, illetve összesítéseket a termékregisztrátor részére egyedi szerződés alapján ellenérték fejében átadhatja. A Hatóság a fizetendő ellenértéket a termékregisztrátornak a 15/H. § szerinti adatszolgáltatás alapulvételével megállapított piaci részesedésére figyelemmel határozza meg.

(3) A 15/H. § szerinti forgalmi adatokat és az azokból készült elemzéseket, kimutatásokat, illetve összesítéseket a termékregisztrátor által forgalmazott termékek vonatkozásában az utolsó lezárt adatszolgáltatási naptól – a többi termékregisztrátor által forgalmazott termék vonatkozásában 42 nap késleltetéssel – legfeljebb két évre visszamenőleg adja át a Hatóság a vele szerződő termékregisztrátornak.

(4) A Hatóság a hozzá beérkezett adatokból készült elemzéseket, kimutatásokat és összesítéseket, továbbá a Hatóság elnökének a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint végzett terméknyilvántartásba vétel során keletkező adatokat a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére egyedi szerződés alapján továbbíthatja.”

25. § (1) Az Fdvtv. 24/A. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Azokat a termékregisztrátorokat, akik az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2023. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépését megelőzően a termékregisztrációs portálhoz hozzáféréssel rendelkeztek, a Módtv.6. hatálybalépését megelőzően a termékregisztráció során önként megadott adataikkal a Hatóság hivatalból nyilvántartásba veszi.”

26. § Az Fdvtv. 24/C. §-a a következő a) és b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„a) a 4/A. § (1) bekezdése szerinti esetben a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat ellátó gazdasági társaság alapításáért felelős minisztert,

b) a koncessziós díj beszedésével kapcsolatos 10/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti feladatok ellátásáért felelős minisztert,”

(rendeletben állapítsa meg.)

27. § Az Fdvtv. 26. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)

„f) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, a termékregisztrátorok és az általuk forgalmazott érintett termékek körének meghatározására, azok hatósági nyilvántartásba vételére, a dohánygyártmányok árbejelentésére és árközzétételére, az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatandó – személyes adatnak nem minősülő – adatok körére, az adatszolgáltatás módjára és rendszerességére,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)

- a) 3. § (2) bekezdés f) pontjában az „eszköz, valamint” szövegrész helyébe az „eszköz,” szöveg,

- b) 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „termék” szövegrész helyébe a „termék, valamint” szöveg,

- d) 4. § (3) bekezdés k) pontjában a „dohánytermékek” szövegrész helyébe a „dohánygyártmányok” szöveg,

- e) 10/B. § (1)–(3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt miniszter” szöveg,

- g) 21. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,

- h) 23/C. § (2) bekezdés b) pontjában az „a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól” szövegrész helyébe az „a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról” szöveg,

- i) 24/C. § f) pontjában a „10/B. § (5) bekezdésében,” szövegrész helyébe a „10/B. § (5) bekezdésében, a 21. § (2) bekezdésében,” szöveg

29. § Hatályát veszti az Fdvtv.

- a) 15/F. §-a,

- b) 24. § (6) bekezdése,

- c) 24/G. § (2)–(4) bekezdése.

30. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:

„21a. kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz: olyan, a postai szolgáltató vagy a 4. § b) pontja szerinti saját kézbesítést ellátó szervezet fizikai jelenléte nélkül üzemelő eszköz, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozóan megállapított feltételeknek és követelményeknek, és ezzel lehetővé teszi a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény kézbesítését vagy a küldemény 4. § b) pontja szerinti saját kézbesítését.”

31. § A Postatv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A postai szolgáltatók a postai szolgáltatások és az azokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati, panaszkezelési tevékenységek igénybevételét kötelesek magyar nyelven a felhasználók számára biztosítani, továbbá kötelesek magyar nyelven, közérthetően megfogalmazni és elektronikus úton elérhetővé tenni a postai szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a felhasználók számára meghirdetett általános szerződési feltételeket, szerződésmintákat, valamint egyéb tájékoztatókat és nyomtatványokat. A postai szolgáltatók a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat papíralapon is kötelesek rendelkezésre bocsátani.”

32. § A Postatv. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A könyvelt postai küldemény személyes átadásával egyenértékűnek minősül az az eset, amikor a feladó vagy a címzett és a postai szolgáltató között létrejött szerződés alapján a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz útján történik a kézbesítés oly módon, hogy az átvételi jogosultságot biztosító azonosító, a küldemény azonosítója és a kézbesítés pontos időpontja rögzítésre kerül. A kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozó feltételeket és követelményeket a Kormány rendeletben állapítja meg.”

33. § A Postatv. 78. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„d) a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására és műszaki leírására, valamint telepítésére vonatkozó feltételeket és követelményeket.”

34. § A Postatv.

- a) 6. § (2) bekezdés b) pontjában a „húsz” szövegrész helyébe a „tíz”, és a „viszonylatú” szövegrész helyébe a „viszonylatba feladott” szöveg,

- b) 16. § (4) bekezdés b) pontjában a „huszonötezernél” szövegrész helyébe a „harmincezernél” szöveg,

- c) 16. § (4) bekezdés b) pontjában a „huszonötezer” szövegrész helyébe a „harmincezer” szöveg,

- d) 41. § (9) bekezdésében a „– levélszekrény kivételével – az erre alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel” szövegrész helyébe a „kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközből történő átvétellel” szöveg,

- e) 78. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyújtásának részletes szabályait” szövegrész helyébe a „nyújtásának és igénybevételének részletes szabályait” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti a Postatv.

- a) 16. § (3) bekezdése,

- b) 39. § (5) bekezdésben az „az általános szerződési feltételek és” szövegrész.

40. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy a megállapított bűnügyi költség végrehajtása során az adós gazdálkodó szervezettel szemben felszámolási eljárás indul, az állami adó- és vámhatóság a Cstv. 79/A. § (2) bekezdésében meghatározott bűnügyi hitelezői követelés érvényesítése érdekében, a határozat megküldésével írásban értesíti a felszámolót és a felszámolást elrendelő bíróságot, feltéve, hogy bűnügyi hitelezői igénybejelentés még nem történt. Az adóhatóság a hitelezői igény bejelentésekor köteles nyilatkozni arról, hogy a jogi személlyel szemben pénzbírságot szabtak ki, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást alkalmaztak vagy a bűnügyi költség viselésére kötelezték, és ezen követelésekre vonatkozóan a Cstv. 79/D. §-a alapján hitelezői joggyakorlásra jogosult.”

41. § Az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CLXXIII. törvény) 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) Az állami tulajdonban álló Pomáz, külterület, 0311/1 helyrajzi számú ingatlant (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) „kivett kórház, udvar” megnevezésű ingatlanként kell az ingatlan-nyilvántartásban rögzíteni. A művelés alól kivett terület elnevezés változásának átvezetésére irányuló eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal folytatja le. A művelés alól kivett terület megnevezésváltozásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület megnevezése szerinti hivatkozását, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésre kell hivatkozni. Az ingatlanügyi hatóság további dokumentum benyújtását, díj fizetését nem írhatja elő. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően az állami tulajdonban álló Pomáz, külterület, 0311/1, 0311/3 és 0311/4 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: ingatlanok) és a rendeltetésszerű használathoz szükséges, az ingatlanokban található ingóságok az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján ingyenesen a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába kell adni, a Máltai Szeretetszolgálat által átvállalt állami közfeladatok, közhasznú szociális és egészségügyi feladatai ellátásának elősegítése érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Máltai Szeretetszolgálat az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(4) A (2) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlanok forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az Ingatlanok használata során a Szeretetszolgálat kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(5) A (2) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

42. § A 2020. évi CLXXIII. törvény 1. alcíme a következő 1/B. §-sal egészül ki:

„1/B. § Az 1/A. § (2) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.”

43. § A 2020. évi CLXXIII. törvény 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Az 1/B. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

44. § Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 8/A. §-ában az „a jogelőd központi költségvetési szerv” szövegrész helyébe az „a Tolna Megyei Szakképzési Centrum” szöveg lép.

45. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) pontjában a „valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályaira,” szövegrész helyébe az „a termékregisztrátorok és az általuk forgalmazott érintett termékek körének meghatározására, azok hatósági nyilvántartásba vételére, a dohánygyártmányok árbejelentésére és árközzétételére,” szöveg, a „rendszerességére, az így keletkező közadatok újrahasznosítására, az 1. §” szövegrész helyébe a „rendszerességére, az 1. §” szöveg lép.

46. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény 1. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Bakonybél, belterület 783 és 784 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen a Katolikus Karitász tulajdonába kerülnek szociális és karitatív tevékenyégének elősegítése, menekült és krízishelyzetbe került családok ideiglenes lakhatásául szolgáló krízislakások kialakítása céljából.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat az Önkormányzat és a (2) bekezdés szerinti ingatlanokat a Katolikus Karitász a terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) és (2) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzat és a Katolikus Karitász az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.”

48. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) 5/B. alcím címe helyébe a következő alcímcím lép:

#### „5/B. Egyes önkormányzatok részére történő vagyonjuttatás”

49. § A 2021. évi CI. törvény 5/B. alcíme a következő 7/E. §-sal egészül ki:

„7/E. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában álló, a kézdivásárhelyi 26135-C1 számú telekkönyvbe az 1127 "S" telekkönyvi számmal, a kézdivásárhelyi 26137-C1 számú telekkönyvbe az 1128 "S" telekkönyvi számmal, a kézdivásárhelyi 26131-C1 számú telekkönyvbe az 1125 S telekkönyvi számmal bejegyzett, természetben a Kézdivásárhely 40. Udvartér 3. szám alatti épületeket (a továbbiakban: Épületek) és az épületekben található, a magyar állam tulajdonában álló ingóságokat (a továbbiakban: Ingóságok) ingyenesen Kézdivásárhely Megyei Jogú Város (román nyelven: Municipiul Târgu Secuiesc, Cod. fiscal: 4201813, székhelye: Kézdivásárhely, Gábor Áron tér 24, Kovászna megye) tulajdonába kell adni közművelődési és kulturális örökségvédelmi feladatai ellátásának elősegítése érdekében.

(2) Az Épületek és az Ingóságok tulajdonjogát Kézdivásárhely Megyei Jogú Város terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Épületek tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló köti meg Kézdivásárhely Megyei Jogú Várossal. A szerződésben az Épületek forgalmi értékeként a könyv szerinti értéket kell megjelölni. Az Ingóságok átruházására vonatkozó szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló köti meg Kézdivásárhely Megyei Jogú Várossal. A szerződésben az Ingóságok forgalmi értékeként, a független szakértő által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Kézdivásárhely Megyei Jogú Város az Épületeket terhelő kötelezettségeket és az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházással kapcsolatos valamennyi költséget a (3) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja, valamint, hogy Kézdivásárhely Megyei Jogú Város erre irányuló kérelem esetén biztosítja az Épületek és az Ingóságok használatát a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete részére az MNV Zrt. és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete között fennálló megbízási szerződés szerinti időtartamra, a megbízási szerződésben foglaltak szerint.”

50. § A 2021. évi CI. törvény 5/B. alcíme a következő 7/F. §-sal egészül ki:

„7/F. § A 7/E. § (1) bekezdés alapján tulajdonba adott Épületeken e törvény erejénél fogva 49 évre elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomra vonatkozó rendelkezést a 7/E. § (3) bekezdése szerinti szerződés az Épületekre vonatkozó teherként rögzíti.”

51. § A 2021. évi CI. törvény 11. § (1) bekezdésében az „az 5/B. §,” szövegrész helyébe az „az 5/B. §, a 7/F. §,” szöveg lép.