2023. évi XLI. törvény — mi változott? 2024. január 1.

3. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a használati mintaoltalmi bejelentés, a növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezési mintaoltalmi bejelentés, illetve a topográfia oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni.”

(2) Az Szt. 115/O. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag

- a) maga a feltaláló,

- b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás,

- c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy

- d) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti költségvetési kutatóhely vagy nonprofit közhasznú kutatóhely

a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjaknak az egynegyedét köteles megfizetni.

(1b) Elektronikus úton történő benyújtás esetén

- a) a szabadalmi bejelentési és kutatási,

- b) az európai szabadalmakra vonatkozó igénypont-közzétételi, valamint fordításmeghirdetési,

- c) a nemzetközi szabadalmi bejelentések esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megjelölt vagy kiválasztott hivatalként történő eljárása esetén a nemzeti,

- d) a kiegészítő oltalmi tanúsítvány megadására irányuló bejelentési és a kiegészítő oltalmi tanúsítvány időtartamának meghosszabbítási,

- e) a növényfajta-oltalmi bejelentési,

- f) a használatiminta-oltalmi bejelentési,

- g) a formatervezési mintaoltalmi bejelentési,

- h) a védjegybejelentési,

- i) a földrajzi árujelző bejelentési,

- j) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmára irányuló bejelentési

díjaknak a 85%-át kell megfizetni.

(1c) Az (1b) bekezdés az (1) és (1a) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett díj esetében is alkalmazandó.”

(3) Az Szt. 115/O. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a megfizetés időpontjában a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi fenntartási díjnak a felét köteles megfizetni.”

(4) Az Szt. 115/O. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag

- a) maga a feltaláló,

- b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás,

- c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy

- d) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény szerinti költségvetési kutatóhely vagy nonprofit közhasznú kutatóhely

a szabadalmi fenntartási díjnak az egynegyedét köteles megfizetni.”

(5) Az Szt. 115/O. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Több igényjogosult, illetve több jogosult esetén az (1a) és a (2a) bekezdés szerinti kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a fizetésre kötelezettek mindegyike megfelel az (1a) bekezdés a)–d) pontja vagy a (2a) bekezdés a)–d) pontja valamelyikének.”

(6) Az Szt. 115/O. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1a) és a (2a) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultság fennállásáról az esedékessé vált fenntartási díj megfizetésével egyidejűleg nyilatkozni kell.

(7) Az (1a) és a (2a) bekezdés szerinti díjkedvezmény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és

- a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet és a helyébe lépő, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa szerinti általános csekély összegű támogatás,

- b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy

- c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet

szabályaival összhangban vehető igénybe.”

4. § Az Szt. 115/P. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kérelemre a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia-oltalmára irányuló bejelentés díja alól mentességet adhat, továbbá a negyedik és az ötödik évekre szóló szabadalmi, valamint elsőtől az ötödik évekre szóló növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult – kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán – azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni.”

5. § Az Szt. 117/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2.tv.) megállapított 115/O. § (1)–(2a) és (6) bekezdését az e bekezdés hatálybalépését követően tett bejelentésekre, valamint az e bekezdés hatálybalépését követően keletkezett szabadalmi oltalmak fenntartási díjának megfizetésére kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a Mód2.tv.-vel megállapított 115/O. § (2a) bekezdése nem alkalmazható azon fenntartási díjaknak a mértékére, amelyek tekintetében a türelmi idő az e bekezdés hatálybalépése előtt megkezdődött, de amelyeket a hatálybalépés után fizetnek meg.”

6. § Az Szt. 118. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általános csekély összegű támogatás, a mezőgazdasági csekély összegű támogatás és a halászati csekély összegű támogatás jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

7. § Az Szt. a következő 120. §-sal egészül ki:

„120. § A 115/O. § (1a) és (2a) bekezdése

- a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,

- b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet és

- c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

#### 4. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása

11. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 33. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.”

(2) Az Fmtv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A mintaoltalmi bejelentés iratait a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően bárki megtekintheti és azokról jogszabályban megállapított díj ellenében másolatot kaphat. A 33/A. § szerinti oltalmazhatósági véleményt a mintaoltalom megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően, illetve – ha azt követően készül el – az oltalmazhatósági véleményről szóló hatósági tájékoztatást követően bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.”

12. § Az Fmtv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „Oltalmazhatósági vélemény

33/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentő vagy – a mintaoltalom megadását követően – a mintaoltalom jogosultjának kérelmére oltalmazhatósági véleményt készít. Az oltalmazhatósági vélemény újdonságkutatáson alapuló, indokolást is tartalmazó, az e törvényben meghatározott joghatásokon túlmenően kötőerővel nem rendelkező megállapítás arról, hogy a minta kielégítheti-e az 1–5. §-ban meghatározott követelményeket, valamint nem áll-e fenn a 7. és 8. §-ban foglalt kizáró ok.

(2) Az oltalmazhatósági vélemény egy minta vonatkozásában készül.

(3) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése a mintaoltalmi bejelentés vizsgálatától elkülönülten folyik, és a mintaoltalom megadható az oltalmazhatósági vélemény elkészültét megelőzően is.

(4) Az oltalmazhatósági véleményért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) Ha a megfizetés időpontjában a mintaoltalmi igény, illetve a mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a szerző, az oltalmazhatósági vélemény díjának a felét köteles megfizetni.

(6) Az oltalmazhatósági vélemény elkészítése során az újdonságkutatást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minta ábrázolása alapján a minta szerinti termék megnevezésére figyelemmel végzi el.

(7) Az oltalmazhatósági véleményben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a mintával kapcsolatban az újdonság és az egyéni jelleg megítélése során.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági véleményt a minta erre irányuló kérelem benyújtásának napján rendelkezésre álló ábrázolása alapján készíti el, és azt az oltalmazhatósági véleményre irányuló kérelem benyújtásától számított három hónapon belül küldi meg – a hivatkozott iratok másolatával együtt – a bejelentőnek, illetve a mintaoltalom jogosultjának.

(9) Az oltalmazhatósági vélemény elkészültéről a mintaoltalom megadásának meghirdetésével együtt – vagy, ha az oltalmazhatósági vélemény később készül el, külön alkalommal – hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.

(10) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az oltalmazhatósági vélemény díját kérelemre visszafizeti, ha az oltalmazhatósági vélemény megküldésére a kérelem benyújtásától számított harmadik hónap utolsó napját követően kerül sor.”

13. § Az Fmtv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta

- a) kielégíti-e az 1. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott követelményeket, és

- b) a 7. és 8. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.”

14. § Az Fmtv. 58/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásával egyidejűleg.”

15. § Az Fmtv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben az alperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig igazolja, hogy a mintaoltalom megsemmisítése iránt eljárást indított a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt, a peres eljárást a bíróság a megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, azzal, hogy ha a mintaoltalom jogosultja az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig rá nézve kedvező oltalmazhatósági véleményt nyújt be a bíróságon, a felfüggesztés nem kötelező.”

16. § Az Fmtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 67/D. §-sal egészül ki:

„67/D. § (1) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2.tv.) módosított 11. §-át, 49. § (2) bekezdését, 51. § (4) bekezdését, 54. § (4) bekezdését, 57. § (4) bekezdését, 59. § (3) bekezdését, valamint a megállapított 33. § (1c) és (4) bekezdését, 33/A. §-át, 47. § (2) bekezdését, 58/A. § (2) bekezdését, 63. § (2) bekezdését az e § hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Mód2.tv.-vel hatályon kívül helyezett 44. §-át az e § hatálybalépését követően indult eljárásokban nem kell alkalmazni.”

17. § Az Fmtv.

- a) 11. § nyitó szövegrészében a „mintát mintaoltalomban kell részesíteni” szövegrész helyébe a „mintaoltalomhoz való jog akkor illeti meg a mintaoltalmi igény jogosultját” szöveg,

- b) 49. § (2) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg,

- c) 51. § (4) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg,

- d) 54. § (4) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg,

- e) 57. § (4) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg,

- f) 59. § (3) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „egy” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az Fmtv.

- a) „Újdonságkutatás” alcím címe,

- b) 44. §-a.

37. § Az Nftv. 103. §-a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) A tanárképző központ pedagógusképző központtá alakítható, amely esetben a feladatait a teljes pedagógusképzéshez kapcsolódóan látja el. Ebben az esetben a pedagógusképző központ az (1)–(1b) bekezdésben foglaltakon túlmenően önálló költségkerettel rendelkezhet, valamint feladata a köznevelés alapvető, tartalmi-szabályozó dokumentumát figyelembe vevő tartalmi összehangolás is.

(1d) Az (1c) bekezdés szerinti pedagógusképző központ munkáját a tanárképzés területén a felsőoktatási intézmény tanárképzési tanácsa segíti, amelynek feladata többek között a tanárképzéssel összefüggő szakmai, tartalmi, gyakorlati képzéshez kapcsolódó feladatok összehangolásának támogatása, a mintatantervek, tantárgyleírások felülvizsgálata és a mindenkori köznevelés tartalmi szabályozó dokumentumainak történő megfelelés biztosítása. A tanárképzési tanács tagjai a gyakorlóiskolák és partnerintézmények szakvezetői, továbbá szakfelelősei. A tanárképzési tanács tagjainak legalább felét a szakfelelősök alkotják. A tanárképzési tanács tagjait a rektor nevezi ki öt évre.”

45. § A KFItv. a következő III/B. Fejezettel egészül ki:

### „III/B. Fejezet — A KUTATÁSI KIVÁLÓSÁGI TANÁCS

#### 6/C. A Kutatási Kiválósági Tanács jogállása, feladatai, működése

10/D. § (1) A Kutatási Kiválósági Tanács (a továbbiakban: KKT) a kiválósági alapú kutatási támogatási programokkal kapcsolatos feladatok ellátását végző döntés-előkészítő testület.

(2) A KKT hét tagból áll. A KKT elnökére és tagjaira a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, a HUN-REN elnöke, valamint az MTA elnöke közös javaslatot tesz. A KKT elnökét és tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter kéri fel, nevezi ki és vonja vissza a kinevezésüket. A kinevezés 6 évre szól és egy alkalommal meghosszabbítható. A KKT elnöke és tagjai tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter állapít meg.

(3) A KKT munkáját titkárság segíti. A KKT működési költségeit, valamint az (1) bekezdés szerinti támogatási programok forrását önálló fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja a 12. § (1) bekezdése szerinti bevételek terhére.

(4) A KKT a munkájának segítése céljából testületeket hozhat létre.

10/E. § A KKT feladatai:

- a) kiválósági alapú kutatási támogatási programok feltételrendszerének kialakítása, valamint

- b) kiválósági alapú kutatási támogatási programokkal kapcsolatos támogatói döntési javaslat előkészítése.

10/F. § (1) A 10/D. § (1) bekezdése szerinti támogatási programok kiírása, közzététele, ellenőrzése és elbírálása a 25. §-ban meghatározottak szerint történik azzal, hogy

- a) a pályázati kiírásról szóló döntést, valamint a végleges támogatói döntést a Kormány által kijelölt szerv vezetője hozza meg a KKT javaslata szerint,

- b) az értékelő testületek és szakértői csoportok vezetőit a Kormány által kijelölt szerv vezetője a KKT egyetértésével kéri fel,

- c) a 25. § (4) bekezdése szerinti eljárásrendet a Kormány által kijelölt szerv vezetője a KKT egyetértésével hagyja jóvá, és

- d) a 25. § (5) bekezdése szerinti díjazás feltételeit és összegét a Kormány által kijelölt szerv vezetője a KKT egyetértésével állapítja meg.

(2) A 10/D. § (1) bekezdése szerinti támogatási programok tekintetében a 23. § szerinti nyilvántartás feladatait a Kormány által kijelölt szerv végzi azzal, hogy a KKT is jogosult a 23. § (4) bekezdése szerinti személyes adatok kezelésére.”

#### 11. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

67. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdés szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 2. § (1) bekezdése szerinti adómértékkel megállapított összeggel.”