2023. évi XLI. törvény — mi változott? 2023. június 30.

1. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/B. §-ában az „az Emberi Erőforrás” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Kulturális” szöveg lép.

2. § Hatályát veszti a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 10/C. §-a.

9. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

19. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvény rendelkezéseit a 6. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztatók érdekkörében felmerült elismerési ügyekben a Kormány rendeletében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

20. § Az Elismerési törvény 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha keresőtevékenység folytatása céljából a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt foglalkoztató által előterjesztett tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja.

(5) Az eljáró hatóság megszünteti a (4) bekezdés szerinti eljárást, ha a kérelmező az elismerési eljárás kezdő napját követő 90 napon belül nem nyújtja be a keresőtevékenység folytatása céljából szükséges vízumot, és nem kéri az eljárási határidő meghosszabbítását. Az eljárási határidő kérelemre 30 nappal meghosszabbítható.”

21. § Az Elismerési törvény 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az eljáró hatóság a 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltekinthet, amennyiben a tudományos fokozat honosítására foglalkoztatási célból kerül sor.”

22. § Az Elismerési törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kérelmező kérheti külföldi csecsemő- és kisgyermeknevelői, óvodapedagógus, tanítói és tanári oklevele által tanúsított szakképzettsége elismerését olyan módon is, hogy az egy adott nemzetiségi vagy idegen nyelven való oktatásra, illetve nevelésre jogosítsa fel.”

23. § Az Elismerési törvény 67. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„e) állapítsa meg a 6. § (4) bekezdésében meghatározott foglalkoztatók érdekkörében felmerült elismerési ügyekre az e törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket, valamint az általuk foglalkoztatottak tevékenységére vonatkozó szabályokat.”

24. § Az Elismerési törvény

- a) 1. § (1) bekezdésében a „továbbá,” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg,

- b) 67. § (1) bekezdés b) pontjában a „bevezették, továbbá” szövegrész helyébe a „bevezették,” szöveg

lép.

26. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § E törvény erejénél fogva közhasznú jogállásúnak minősül a köztársasági elnök által a megbízatásának időtartama alatt alapított, az e törvény szerinti közcélú tevékenység végzése céljára létrehozott alapítvány.”

27. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A 32/A. § szerinti alapítvány közhasznú jogállását a nyilvántartó bíróság az e törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel megállapított 32/A. §-a hatálybalépését követő 60 napon belül benyújtott kérelemre jegyzi be a nyilvántartásba.”

28. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (6) bekezdésében a „minden letétbe helyezés” szövegrész helyébe a „minden – a 30. § szerinti – letétbe helyezés” szöveg lép.

29. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben foglalt minimum tanóraszámtól a doktori képzés tekintetében a doktori szabályzatában eltérhet, azzal, hogy szigorúbb követelményt nem határozhat meg.

(5) A képzés duális képzésként is megszervezhető.”

31. § (1) Az Nftv. 40. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel)

„e) feltétele lehet a felsőoktatási intézmény döntése alapján felvételi vizsga sikeres teljesítése.”

(2) Az Nftv. 40. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A felsőoktatási intézmény a (6) bekezdéstől eltérően a kivételes tehetségű jelentkezőt alapképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel – párhuzamosan a mesterképzéssel – felveheti doktori képzésre is. A felsőoktatási intézmény az ilyen felvételi döntés feltételéül előírja, hogy a jelentkező tegyen sikeres felvételi vizsgát, és emellett igazolja, hogy kiemelkedő tanulmányi, tudományos és nyelvi ismeretekkel rendelkezik.”

32. § Az Nftv. 41/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Perbe kell állítani a felsőoktatási intézményt alperesként, ha az (1) bekezdés szerinti közigazgatási per a felsőoktatási intézmény döntését is érinti.”

33. § Az Nftv. 48/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a 47. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kedvezményes félévekkel megnövelte, a hallgatónak a 48/A. § a) pontja szerinti, az adott képzéshez kapcsolódó oklevélszerzési határideje a kedvezményes félévekkel meghosszabbodik. A kedvezményes féléveket az oklevélszerzési határidő számításakor a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azon magyar állami ösztöndíjas képzések esetében veszi figyelembe, amelyek esetében a kedvezményes féléveknek a felsőoktatási információs rendszerbe történt bejelentésének idején a 48/A. § a) pontja szerinti oklevélszerzési határidő még nem járt le, továbbá, ha a kedvezményes féléveknek a felsőoktatási információs rendszerbe történt bejelentését követően jött létre a magyar állami ösztöndíjas képzés.”

34. § Az Nftv. 48/Q. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezményt havi részletekben kell megállapítani, azzal, hogy a havi részlet összege legalább tízezer forint.”

35. § Az Nftv. 49. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a 40. § (6) bekezdése és az 53. § (5) bekezdés b) pontja szerinti idegen nyelvi követelményekre, valamint a doktori képzésre alkalmazni kell.”

36. § Az Nftv. 80. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott egészségügyi alkalmassági vizsgálat elrendelése esetén az ösztöndíjprogram lebonyolító szerve, az ösztöndíjprogram megvalósításában részt vevő felsőoktatási vagy egyéb képző intézmények, valamint az ösztöndíjprogram működéséért felelős szakmai felügyeleti szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adatkezelők) az ösztöndíjra pályázó, illetve az ösztöndíjban részesülő személy egészségügyi alkalmassági vizsgálata céljából a pályázati eljárásban való részvétel és az ösztöndíj elnyerése érdekében a benyújtott pályázat benyújtásától az ösztöndíjas jogviszony megszűnéséig kezeli az ösztöndíjra pályázó és az ösztöndíjban részesülő személynek az egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez szükséges személyes adatait. Az adatkezelők kölcsönösen továbbíthatják egymás felé a pályázó, illetve az ösztöndíjas e bekezdésben meghatározott adatait.”

39. § Az Nftv. 117/C. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan és azt követően a későbbiekben a közfeladata ellátásához a (4c) bekezdésben foglalt pénzeszközök kivételével ingyenes állami vagyonjuttatásként kapott eszközöket – ide nem értve a 117/K. §-ban foglaltakat – az átadó tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő könyv szerinti értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni. A vagyonjuttatásként történő átvételkor azon tárgyi eszközök és immateriális javak esetében, amelyeket a jogelődnél 2014. január 1-jét megelőzően szereztek be, az eszközök vagyonjuttatáskori bekerülési értékének megfelelő összegben a tőketartalék terhére halasztott bevétel képezhető azzal, hogy azok a felsőoktatási intézmények, amelyek esetében 2020. december 31. napját megelőzően kerültek közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába, 2021. január 1-jén élhetnek az érintett eszközök nettó értékének megfelelő összegben a halasztott bevétel tőketartalék terhére történő felvételével.”

40. § Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/J. és 117/K. §-sal egészül ki:

„117/J. § (1) E törvénynek az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XLI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 40. § (2) bekezdés e) pontját, 41/D. § (2) és (3) bekezdését, valamint 41/H. § (1a) bekezdését a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell először alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 47. § (6) bekezdés f) pontját a képzésüket a 2023/2024. tanévben kezdőkre kell először alkalmazni.

117/K. § (1) Az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv [a továbbiakban az (1)–(7) bekezdés alkalmazásában: beolvadó egészségügyi szolgáltató] azon fenntartóváltásának következtében, amelynek eredményeként a költségvetési szervként megszűnő, beolvadó egészségügyi szolgáltató fenntartója egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény lesz, a felsőoktatási intézmény általános és kizárólagos jogutódja a költségvetési szervként megszűnő, beolvadó egészségügyi szolgáltatónak mindazon jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyek nem kizárólag költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett beolvadó egészségügyi szolgáltató a fenntartóváltás (beolvadás) napját megelőző fordulónappal az államháztartási számviteli szabályok szerinti záró beszámolót készít azzal, hogy a záró beszámolót megalapozó könyvviteli zárlat során az aktív és a passzív időbeli elhatárolásokat nem kell kivezetni.

(3) Az általános és kizárólagos jogutód felsőoktatási intézmény a fenntartóváltás napján a fenntartóváltással érintett beolvadó egészségügyi szolgáltató záróbeszámolójának a mérlegét köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény közhasznú felsőoktatási intézményre irányadó szabályai szerint készítendő mérlegének megfelelő struktúrába átrendezni, azzal, hogy a beolvadó egészségügyi szolgáltató megszűnő vagyonkezelési szerződésében foglalt állami tulajdonban lévő eszközök kivételével a zárómérlegben szereplő eszközöket és a kötelezettségeket jellegüknek megfelelően egy rendező mérlegbe rendezi. A zárómérlegben szereplő aktív és passzív időbeli elhatárolások az állami tulajdonban lévő vagyonkezelt eszközökhöz tartozó, a beolvadó egészségügyi szolgáltató vagyonkezelési szerződésének megszűnésével együtt a tulajdonosi joggyakorló felé átadandó halasztott bevételek mint passzív időbeli elhatárolások kivételével teljeskörűen felveendők a rendező mérlegbe.

(4) A rendező mérlegbe a saját tőkén belül a zárómérlegben kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke jegyzett tőkeként, a mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredmény eredménytartalékként veendő fel. A költségvetési szervként megszűnő egészségügyi szolgáltató zárómérlegében szereplő nemzeti vagyon változásai és az egyéb eszközök induláskori értéke és változásai az állami tulajdonban lévő vagyonkezelt eszközök és a kapcsolódó halasztott bevételek összegével csökkentett értéküknek megfelelően tőketartalékként veendők fel a rendező mérlegbe.

(5) A felsőoktatási intézmény a (3) és (4) bekezdés szerinti rendező mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat a folyó könyvvezetés keretében köteles a könyveibe felvenni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézménynél a vagyonjuttatás keretében ingyenesen kapott vagyon elszámolása során a 117/C. § (4b) és (4c) bekezdését kell alkalmazni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény abban az esetben, ha a (4)–(6) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően negatív tőketartalék keletkezik, akkor ennek összegét köteles legkésőbb a (4)–(6) bekezdés végrehajtását követő első üzleti évi számviteli beszámolójának mérlegében az eredménytartalék terhére megszüntetni, továbbá az ezt követően kimutatott negatív eredménytartalék összegét a fenntartó ezirányú döntése alapján a jegyzett tőke terhére részben vagy egészen megszüntetheti.

(8) Amennyiben az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv – ekként való továbbműködése mellett – egészségügyi szakellátási feladatot ad át egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény fenntartásában működő klinikai központnak, akkor a feladatátadáshoz kapcsolódó ingyenes vagyonjuttatás keretében kapott vagyon elszámolása során a 117/C. § (4b) és (4c) bekezdését kell alkalmazni.”

- a) 8. § (9) bekezdésében a „diákotthon” szövegrész helyébe a „diákotthon és a kollégium” szöveg,

- b) 11. § (2) bekezdésében az „egészségfejlesztést” szövegrész helyébe a „testi és lelki egészségfejlesztést” szöveg,

- c) 39. § (4a) bekezdésében a „hallgatói” szövegrész helyébe a „képzési” szöveg,

- d) 41/D. § (2) bekezdésében az „elérhetőségét” szövegrész helyébe az „elektronikus elérhetőségét” szöveg,

- e) 41/D. § (3) bekezdésében az „elérhetőségét” szövegrész helyébe az „elektronikus elérhetőségét” szöveg,

- f) 46. § (3) bekezdésében a „felét” szövegrész helyébe az „egy részét” szöveg,

- g) 47. § (6) bekezdés f) pontjában a „nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakot követően felvett tanári mesterszakon,” szövegrész helyébe a „2, 3,” szöveg,

- h) 48/L. § a) pontjában az „ellátás és a gyermekgondozási díj folyósításának” szövegrész helyébe az „ellátás, a gyermekgondozási díj, az ápolási díj, a gyermekek otthongondozási díja, a gyermeknevelési támogatás folyósításának” szöveg,

- j) 67. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyilvántartását.” szövegrész helyébe a „nyilvántartását, továbbá” szöveg,

- k) 84. § (2) bekezdés a) pontjában a „hallgatói juttatások,” szövegrész helyébe a „hallgatói juttatások, gyermekét nevelő hallgatók támogatása,” szöveg,

- l) 114/A. § (4) bekezdésében a „létszám” szövegrész helyébe a „létszám legalább” szöveg,

42. § Hatályát veszti az Nftv.

- a) 17. § (2) bekezdésében az „A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető.” szövegrész,

- b) 23. § (3) bekezdése,

- c) 48/M. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „és szakváltásra nem került sor” szövegrész,

- d) 48/O. § (3) bekezdése,

- e) 67. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá” szövegrész,

- f) 108. § 2a. pontja,

- g) 114/E. § (1) bekezdése,

- h) 115. § (6) bekezdése,

- i) 115. § (21) bekezdése,

- j) 116. § (6) bekezdése,

- k) 116. § (12) bekezdése,

- l) 117/A. § (4) bekezdése.

68. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása céljából a természetes személy társadalombiztosítási azonosító jelét is kezeli az oktatási nyilvántartásban.”

69. § Az Onytv. 6/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az állami és magán felsőoktatási intézmények hatékony működéséhez, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok keret-megállapodásaihoz, az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóival kötött közfeladat-finanszírozási szerződéshez szükséges adatszolgáltatás érdekében is üzemelteti az évente előállított DPR adatintegrációs modulját.”

70. § Az Onytv. 7. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17) A Felsőoktatási felvételi alrendszerből a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező, illetve felvett személyre vonatkozó, a jelentkező által a felvételi kérelemben megjelölt jelentkezési helyre vonatkozó, a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges valamennyi adat és dokumentum továbbítható.”

71. § Az Onytv. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

72. § Az Onytv.

- a) 6. § (5) bekezdés b) pontjában az „az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak” szövegrész helyébe az „az örökbefogadói díjnak, az ápolási díjnak, a gyermekek otthongondozási díjának, a gyermeknevelési támogatásnak és a gyermekgondozási díjnak” szöveg,

- b) 6. § (5) bekezdés c) pontjában az „az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak” szövegrész helyébe az „az örökbefogadói díjnak, az ápolási díjnak, a gyermekek otthongondozási díjának, a gyermeknevelési támogatásnak és a gyermekgondozási díjnak” szöveg,

- c) 6/B. § (1) bekezdésében a „tanuló és” szövegrész helyébe a „tanuló, valamint” szöveg,

- d) 3. melléklet IV. Hallgatói személyi törzs részében a „2006. február 1-jén – kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel – vagy azután” szövegrész helyébe a „2006. február 1-jén vagy azután” szöveg

lép.

73. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVIII. törvény) 2. alcíme a következő 3/G. §-sal egészül ki:

„3/G. § A KEKVA tv. 12. § (3) bekezdése szerinti felelős gazdálkodás keretei között az Alapítvány jogosult az e törvény alapján tulajdonába került társasági részesedéseket a kizárólagos tulajdonába vagy kizárólagos befolyása alá tartozó gazdasági társaság tulajdonába adni, kizárólag az ilyen célból történő elidegenítés esetén a KEKVA tv. 12. § (4) bekezdése nem alkalmazható.”

74. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/H. §-sal egészül ki:

„3/H. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló, a 4. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

(2) A 4. mellékletben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlanokat – az e §-ban foglaltak alapján – a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.

(4) Ha a 4. mellékletben szereplő ingatlan a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterület, akkor a tulajdonosi joggyakorló a tulajdonátruházási szerződés megkötését megelőzően gondoskodik az ingatlan-nyilvántartásban kivett területként történő átminősítése iránt.”

75. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/I. §-sal egészül ki:

„3/I. § A 4. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal.”

78. § A 2020. évi XXXVIII. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § A 3/G. §, a 3/H. §, a 4/A. §, az 1. melléklet 63–65. sora és a 4. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(2) A 2020. évi XXXVIII. törvény a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

80. § A 2020. évi XXXVIII. törvény

- a) 5. § (1) bekezdésében a „4. §” szövegrész helyébe a „4. § és 4/A. §” szöveg,

- b) 5. § (2) bekezdésében a „4. §-ban” szövegrész helyébe a „4. §-ban és 4/A. §-ban” szöveg,

- c) 5. § (3) bekezdésében a „4. §” szövegrész helyébe a „4. § és 4/A. §” szöveg

lép.

81. § A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi LXXII. törvény) 2. alcíme a következő 3/H. §-sal egészül ki:

„3/H. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében – Budapest 36781/0/A/3 helyrajzi számú, állami tulajdonban álló ingatlan az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok elősegítése érdekében alapítói vagyoni juttatásként indulótőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

(4) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.”

82. § A 2020. évi LXXII. törvény 2. alcíme a következő 3/I. §-sal egészül ki:

„3/I. § (1) A 3/H. § (1) bekezdése tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.

(2) 3/H. § (3) bekezdése szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.”

83. § A 2020. évi LXXII. törvény 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

84. § A 2020. évi LXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében a „3/F. §,” szövegrész helyébe a „3/F. §, a 3/H. §,” szöveg lép.

85. § A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 2. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében – a Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 1. mellékletében foglalt táblázat 5. sora szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonba adást 2023. július 31. napjáig kell teljesíteni.”

86. § Az MKA tv. 2. alcíme a következő 2/C. §-sal egészül ki:

„2/C. § A 2/B. §-ban meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja.”

87. § Az MKA tv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

88. § Az MKA tv. 6. § (1) bekezdésében a „(3) bekezdése, a” szövegrész helyébe a „(3) bekezdése, a 2/B. §-a, a” szöveg lép.

95. § Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (8) bekezdésében a „cégjegyzékbe történő bejegyzését követő napon” szövegrész helyébe a „napján” szöveg lép.

- 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3. pont 3.8. alpontja a következő c) ponttal egészül ki:

(A közcélú juttatások körében adómentes:

a köztársasági elnök által alapított)

- „c) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32/A. §-a szerinti alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett ösztöndíj- és támogatási program keretében, a pályázati feltételeknek megfelelő juttatás;”

- 1. Az Onytv. 5. melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

- „14. ápolási díj folyósításának időtartamára vonatkozó adat,”

- 2. Az Onytv. 5. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

- „15. gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartamára vonatkozó adat,”

- 3. Az Onytv. 5. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:

- „16. gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamára vonatkozó adat.”

„4. melléklet a 2020. évi XXXVIII. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő ingatlanok

| | A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | TULAJDONI HÁNYAD | MEGNEVEZÉS |

| 2 | PÉR | 052/2 | 1/2 | kivett repülőtér |

”

- 1. A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:

„

| 5 | Budapest | 36781/0/A/3 | 1/1 | egyéb helyiség |

| --- | --- | --- | --- | --- |

”

- 1. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:

| | (A | B) |

| --- | --- | --- |

„

| 5 | Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | üzletrész 100%-a |

| --- | --- | --- |

”