2023. évi XCVI. törvény — mi változott? 2024. március 2.

20. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

- a) 5. § (2) bekezdésében az „a törvényszékhez” szövegrész helyébe az „a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez” szöveg,

- b)

- c)

lép.

34. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-a a következő 28a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„28a. panasz: a fogyasztó vállalkozással szemben előterjesztett, a vállalkozásnak, vagy a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányuló kifogása, a kellékszavatossági, termékszavatossági vagy jótállási igény kivételével,”

35. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti panaszát a vállalkozással.”

36. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a következő 45/D. §-sal egészül ki:

„45/D. § (1) A fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a beszállás visszautasítására, a járat törlésére vagy késésére, a magasabb vagy alacsonyabb osztályon történő elhelyezésre, a csökkent mozgásképességű vagy különleges szükségletekkel rendelkező személyekre, valamint az utasok részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.

(2) A fogyasztóvédelmi hatóság a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásakor a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fogyasztót megillető kártalanítás, visszatérítés, átfoglalás vagy ellátás biztosítására, illetve a vonatkozó rendelkezések megsértése miatt felmerült fogyasztói igények megtérítésére kötelezheti a vállalkozást.”

37. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:]

„f) elrendelheti az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, vagy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a 48/A–48/C. § szerint,”

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:]

„g) elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását

ga) a jogszerű állapot helyreállításáig, ha az a fogyasztók életének, testi épségének vagy egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, vagy

gb) legfeljebb 30 napra, ha a jogsértés a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz,”

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elektronikus hírközlési szolgáltatóval való közlését és végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.”

(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság elrendeli az üzlet bezárásáról szóló – a megállapított jogsértést és az üzletbezárás időtartamát is tartalmazó – jól látható tájékoztatás elhelyezését az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, a vállalkozás által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen legalább 10 másodpercig megjelenő, át nem ugorható módon, valamint – amennyiben a vállalkozás ilyennel rendelkezik – az adott üzletre vonatkozó reklámújságban.”

(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A fogyasztóvédelmi hatóság – jegyzőkönyv felvétele mellett – jogosult térítésmentesen minta és ellenminta vételére a termék minőségének, mennyiségének vagy összetételének vizsgálata céljából. A minta és az ellenminta költségét is tartalmazó mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi vagy az egyéb vizsgálatok költsége eljárási költség.”

(6) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha a minta az előírt követelményeknek megfelel, jogszabály vagy a vállalkozás eltérő rendelkezése hiányában a fogyasztóvédelmi hatóság a mintát és ellenmintát a minta vizsgálatának helyén visszaadja a vállalkozásnak. A mintát és ellenmintát a vállalkozás legkésőbb a döntés véglegessé válásától számított 8, élelmiszer vagy takarmány esetén 1 napon belül veheti át.”

38. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bírság összege

- a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

- aa) 1 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,

- ab) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 millió forinttól 3 milliárd forintig,

- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

- ba) 100 ezer forinttól 2 millió forintig,

- bb) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 200 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig

terjedhet.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, 3 éven belül ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege

- a) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó vállalkozás esetében

- aa) 2 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 3 milliárd forintig,

- ab) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 4 millió forinttól 5 milliárd forintig,

- b) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

- ba) 400 ezer forinttól 4 millió forintig,

- bb) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 600 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig

terjedhet.”

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdés szerinti árbevétel meghatározásakor a terméket a vállalkozás márkaneve alatt forgalmazók vagy a szolgáltatást a vállalkozás márkaneve alatt nyújtók éves nettó árbevételének összegét is figyelembe kell venni.”

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha)

„c) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét,

d) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 36. § (5a) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét, vagy”

(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha)

„e) a vállalkozás megsérti az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő címke vagy adattörlő kód átadására irányuló kötelezettségét.”

(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdés, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdése szerinti esetekben az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bírság legkisebb összege az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó vállalkozás esetében minden esetben 2 millió forint, az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében minden esetben 200 ezer forint.

(8) Ha a jogsértés olyan, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti kereskedelmi kommunikáció útján valósul meg, amely a családi kapcsolatot, a családi közösséget hangsúlyosan megjeleníti, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából különösen kiszolgáltatott személynek minősül az ilyen kereskedelmi kommunikációval megszólított családtagok köre.”

39. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti, az ügyben irányadó bírságösszegből kell kiindulni, amely az eset lényeges körülményei, így különösen a 47. § (5) bekezdésében, valamint a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelésével a 47/C. §-ban meghatározott keretösszegeken belül csökkenthető vagy növelhető.

(2) Az ügyben irányadó bírságösszeg

- a) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben – a b) pont kivételével – 3 millió forint,

- b) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a 47/C. § (5) bekezdése, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben 6 millió forint,

- c) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben 50 millió forint,

- d) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben – az e) pont kivételével – 550 ezer forint,

- e) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a 47/C. § (5) bekezdése, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben 600 ezer forint,

- f) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben 1 millió forint,

- g) a 47/C. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben 50 millió forint,

- h) a 47/C. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben 100 millió forint,

- i) a 47/C. § (1a) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben 2,2 millió forint,

- j) a 47/C. § (1a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben 3,5 millió forint.

(3) A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

(4) A véglegesen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kiszabott eljárási bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”

40. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a következő 48/A–48/E. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ideiglenes intézkedésként végzésben elrendelheti az olyan elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (a továbbiakban: elektronikus adat) ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amelynek közzététele miatt hatósági ellenőrzést vagy hatósági eljárást folytat, ha az

- a) a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme,

- b) a fogyasztók széles körét érintő vagyoni hátrány elhárítása, vagy

- c) tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy más különösen kiszolgáltatott fogyasztó védelme

érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés kötelezettje – annak a végzésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elektronikus hírközlési szolgáltatóval való közlését és végrehajtását az NMHH az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti végzést a fogyasztóvédelmi hatóság közli az ellenőrzés vagy az eljárás alá vont vállalkozással.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság 100 ezertől 20 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely az (1) bekezdés szerinti végzésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(6) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

48/B. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha

- a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása megszűnik,

- b) a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárását megszünteti,

- c) a fogyasztóvédelmi hatóság a 48/A. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított 15 napon belül nem indít eljárást, vagy

- d) a fogyasztóvédelmi hatóság határozatában az elektronikus adat törlésére kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, a határozat véglegessé válásának napján.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a fogyasztóvédelmi hatóság végzéssel haladéktalanul megszünteti, ha az elrendelés oka megszűnt.

(3) Az e § szerinti döntésre a 48/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)–c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltakról haladéktalanul értesíti az ellenőrzés vagy eljárás alá vont vállalkozást.

48/C. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az Ákr. szerinti végrehajtás keretében is elrendelheti, ha

- a) az elektronikus adat közzététele a fogyasztóvédelmi hatóság véglegessé vált döntésében foglaltak alapján jogellenes,

- b) az a) pont szerinti elektronikus adatra vonatkozóan a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat törlését rendelte el, és

- c) az elektronikus adat törlésére kötelezett vállalkozás a törlési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat törlésének időpontjáig rendeli el.

(3) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére a 48/A. § (2)–(6) bekezdésében és a 48/B. § (2) és (4) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

48/D. § A fogyasztóvédelmi hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

48/E. § Ha a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a döntés véglegessé válását követően megállapítja, hogy a döntésben foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat – így különösen más IP-cím, domain vagy aldomain – közzétételével is megvalósul, akkor újabb hatósági eljárás mellőzésével az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó döntés végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani.”

41. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 57. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában:)

„b) a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [45/D. §];”

42. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

- a) 22. § (5) bekezdésében az „A 21. § (4) bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe az „Az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött testületi tagok arányára vonatkozó” szöveg,

- b) 47. § (1) bekezdés e) pontjában a „szóló törvényben” szövegrész helyébe a „szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankció tv.)” szöveg,

- c) 47. § (1) bekezdés h) pontjában az „ismételt” szövegrész helyébe a „3 éven belüli ismételt” szöveg,

- d) 47. § (1b) bekezdésében a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdés b) vagy c) pontja” szöveg,

- e) 47. § (4) bekezdésében az „Az (1) és (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelmi hatóság által alkalmazható” szöveg,

- f) 47/B. § (2) bekezdésében az „épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető helyzet, továbbá” szövegrész helyébe az „épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető helyzet, vagy” szöveg,

- g) 47/C. § (1b) bekezdésében a „bekezdéstől” szövegrész helyébe a „bekezdéstől és a 48. § (1) bekezdésétől” szöveg,

- h) 47/C. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

- i) 47/C. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdés alkalmazásában a” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

- j) 47/C. § (5) bekezdés a) pontjában a „hat hónapon” szövegrész helyébe a „3 éven” szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

- a) 43/A. § (2) bekezdésében a „visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i” szövegrész,

- b) 46. § (5) bekezdése.

51. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

- a)

- b)

- c)

- d) 92/A. § (4) bekezdésében a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a” szöveg,

- e)

- f)

- g) 159/B. § (3) bekezdésében a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a” szöveg,

- h)

- i)

- j) 159/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a” szöveg,

- k)

- l)

- m) 159/C. § (1) bekezdésében a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a” szöveg,

- n)

- o)

- p)

- q) 159/C. § (4) bekezdésében a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a” szöveg

lép.

55. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adat bejegyzésével egyidejűleg a cégbíróság az adat bejegyzésének alapjául szolgáló, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolt létesítő okiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel látja el és intézkedik a létesítő okiratnak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről.”

59. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 63. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) Ha az (1e) bekezdés alapján történő adatátvezetés miatt a cég cégjegyzéke már nem tartalmaz minden adatot, amit e törvény előír, a cégbíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező információk cégjegyzékbe történő bejegyzésével egyidejűleg felhívja a céget, hogy hatvan napon belül jelentse be a hiányzó adatokat. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból folytat le azzal, hogy a 80. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetés alkalmazására nem kerül sor. Az (1e) bekezdés alapján a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező, azonban a cégjegyzék részét nem képező adatokat a cégbíróság e törvény szerinti feladatai ellátása érdekében kezeli és a cégbíróság informatikai rendszere tárolja azon személy cégjegyzékből való törléséig, akire az adat vonatkozik.”

60. § (1)

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/U. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„131/U. § (1) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdését a 2024. január 1. napján és azt követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvénnyel megállapított 24. § (2) bekezdését a 2024. március 1. napján és az azt követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni.”

66. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény „A Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkozó különös rendelkezések” alcíme a következő 27/A–27/E. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) Az eljáró versenytanács ideiglenes intézkedésként elrendelheti az olyan, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (a továbbiakban: elektronikus adat) hozzáférhetetlenné tételét, amelynek közzététele miatt versenyfelügyeleti eljárás indult, és amelynek hozzáférhetetlenné tétele a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés kötelezettje – a szolgáltatók végzésben történő nevesítése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(3) Aki az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírságra a Tpvt. 61. §-át kell alkalmazni.

27/B. § (1) A vizsgáló – a Tpvt. 84/D. § (2) bekezdése szerinti végrehajtás keretében – végzéssel elrendelheti a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele a Gazdasági Versenyhivatal véglegessé vált határozata alapján jogsértő, amennyiben a jogsértés megszüntetése és – a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel – súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges.

(2) A vizsgáló az (1) bekezdés szerinti végzésében elrendelheti, hogy az online felületre való belépéskor a fogyasztóknak címzett, a hozzáférhetetlenné tételről szóló kifejezett figyelmeztetés jelenjen meg.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a fogyasztók tájékoztatása érdekében az e § szerinti intézkedés időtartama alatt honlapján közzéteszi annak a honlapnak az elérhetőségét, amelynek tekintetében véglegessé vált döntésével hozzáférhetetlenné tételt rendelt el, valamint – amennyiben az megállapítható – a hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlapon a jogsértést megvalósító szervezet vagy személy nevét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

(5) Az (1) bekezdés szerinti végzésre a 27/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6) A hozzáférhetetlenné tételt a vizsgáló végzéssel megszünteti, ha az elrendelés oka már nem áll fenn.

(7) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Tpvt. XII/A. Fejezetét kell alkalmazni.

27/C. § A hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

27/D. § A Gazdasági Versenyhivatalt, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 27/A. § (1) bekezdésében és a 27/B. § (1) bekezdésében foglaltak mellett olyan jogszerű tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

27/E. § Ha a Gazdasági Versenyhivatal az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a döntés véglegessé válását követően megállapítja, hogy a döntésben foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat – így különösen más IP-cím, más domain vagy aldomain – közzétételével is megvalósul, akkor újabb versenyfelügyeleti eljárás mellőzésével, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó döntés végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani.”

72. § (1) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírság összege

- a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplő esetében

- aa) 1 millió forinttól a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,

- ab) a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés esetén 2 millió forinttól legfeljebb 3 milliárd forintig,

- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplő esetében

- ba) 100 ezer forinttól 2 millió forintig,

- bb) a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés esetén 200 ezer forinttól a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig

terjedhet.”

(2) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bírság kiszabása során az ügyben irányadó összegből kell kiindulni, amely a hatékonyság, az arányosság és a kellő visszatartó erő követelményének, valamint az eset lényeges körülményeinek mérlegelésével a (2) bekezdés szerinti keretösszegeken belül csökkenthető vagy növelhető. Az ügyben irányadó bírságösszeg

- a) a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában 3 millió forint,

- b) a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazásában 50 millió forint,

- c) a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában 550 ezer forint,

- d) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában 1 millió forint.”

(3) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 16. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Ha a minta az előírt követelményeknek megfelel, a gazdasági szereplő eltérő rendelkezése hiányában a piacfelügyeleti hatóság a mintát és ellenmintát a minta vizsgálatának helyén visszaadja a gazdasági szereplőnek. A mintát és ellenmintát a vállalkozás legkésőbb a döntés véglegessé válásától számított 8, élelmiszer vagy takarmány esetén 1 napon belül veheti át.”

73. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény

- a) 15. § (12) bekezdésében a „vállalkozást” szövegrész helyébe a „gazdasági szereplőt” szöveg,

- b) 16. § (4a) bekezdésében a „vállalkozás” szövegrész helyébe a „gazdasági szereplő” szöveg

lép.

80. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„e) azokat a szerződéseket, amelyek esetén a jótállás kötelező, valamint – a kötelező jótállással érintett termékek körének kivételével – az ilyen jótállás feltételeit;”

(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben azon új tartós fogyasztási cikkek körét, amelyek esetén a jótállás kötelező, rendeletben határozza meg.”

84. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/F. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásban bírósági titkár nem járhat el.”

85. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 12. § (3) bekezdésében az „a feladatkörében érintett” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős” szöveg lép.