2023. évi XCVI. törvény — mi változott? 2024. január 1.

8. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2. pont 2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.)

- „2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel és az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével csökkentett összege, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadáscsere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.”

11. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a területi kamara elnökségének hatáskörébe tartozó kamarai hatósági eljárás nyilvántartásba vagy névjegyzékbe való bejegyzésre vagy törlésre irányul, a nyilvántartásba való bejegyzésre vagy törlésre a területi kamara elnöksége haladéktalanul köteles.”

12. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel állapítja meg a közjegyzők illetékességi területét és a hagyatéki eljárásban alkalmazandó ügyelosztási rendet.”

13. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31/G. § A közjegyzői iroda végelszámolója csak közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, illetve saját irodája tekintetében a nyugalmazott közjegyző lehet.”

14. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a közjegyzőnek van állandó helyettese és

- a) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,

- b) a közjegyző szolgálata szünetel, vagy

- c) megszakítás nélkül 60 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van,

a területi kamara elnöksége az állandó helyettest tartós helyettesként rendeli ki.”

15. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A tartós helyettes és a helyettesített közjegyző közötti – a területi kamara elnöksége által jóváhagyott – állandó helyettesítési megállapodás a tartós helyettesítés tartamára is irányadó, feltéve, hogy a megállapodás a 37/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel.”

16. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 34. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a 34. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja és a 34. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a helyettesített közjegyző – akadályoztatása esetén pedig a területi kamara elnökének – előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pontja és a 34. § (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről – a helyettesített közjegyző irodájának a helyettes általi átvétele hiányában a helyettesített közjegyző költségére – a tartós helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.”

17. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdés 25–27. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)

„25. a közjegyzői okiratszerkesztésre vonatkozó egyes formai követelményekről,

26. minden olyan kérdésről, amelyre jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzata feljogosítja,

27. az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról, és”

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:

(Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)

„28. a közjegyzői pályázatok benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos, jogszabályban nem rendezett kérdésekről.”

(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területi és az országos kamara szervezeti és működési szabályzata, valamint az (1) bekezdés 1., 6., 9., 10., 11., 20., 21., 23. és 28. pontjában felsorolt szabályzatok kiemelt szabályzatok.”

18. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztése a törvény erejénél fogva következik be, ha)

„a) közvádra üldözendő, 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt ellene vádat emeltek,”

(amely feltételek bekövetkezését az országos elnök ideiglenes intézkedésként állapítja meg. Az országos elnök határozatában megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés kezdő időpontját.)

19. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg:]

„b) a közjegyzői állások számát és székhelyét, a közjegyzők illetékességi területét, valamint hagyatéki ügyekben az azonos illetékességi területen működő közjegyzők között érvényesülő ügyelosztási rendet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének ismeretében, továbbá a közjegyzői állások betöltésének részletes feltételeit,”

- b) 151. § (2) bekezdésében a „valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot” szövegrész helyébe az „igazolja” szöveg,

- c) 183. § k) pontjában az „okirat-szerkesztési eljárására” szövegrész helyébe az „okirat-szerkesztési, az okirat megőrzése iránti, a pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése iránti eljárására” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/A. § (2) bekezdésében a „végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a” szövegrész.

#### 3. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

22. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2e) A Gazdasági Versenyhivatal az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatok ellátása során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hatóságként együttműködik az Európai Bizottsággal és az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti más tagállami hatóságokkal.”

23. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/B. § A Gazdasági Versenyhivatal minden évben – ha az elnök törvény felhatalmazása alapján ettől eltérően nem rendelkezik – az augusztus 20-át megelőző tizedik munkanappal kezdődően augusztus 20-áig, valamint a december 24-e és január 1-je közötti időszakban tart igazgatási szünetet.”

24. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban – ha e fejezet eltérően nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell)

„b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a 48. § (2) bekezdését, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 63. § (8) bekezdés 1., 9., 10. és 17. pontját, valamint a 64. §-t azzal, hogy a 63. § (8) bekezdés 10. pontjának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt kell érteni, illetve”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bejelentő kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel élt. A Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a panaszos a Gazdasági Versenyhivatalnál panasszal élt.”

25. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Gazdasági Versenyhivatal a panasz beérkezésétől számított hét napon belül visszajelzést küld a panaszosnak. A visszajelzés küldése mellőzhető, ha a panaszos ezt kéri vagy a panasz névtelen.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgáló a panaszban foglaltak alapján a panasz beérkezésétől számított hat hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető.”

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell. Ha a panasz alapján további intézkedés nem szükséges, a panasszal kapcsolatos eljárást ebben az esetben a panasz beérkezésétől számított hat hónap elteltével lezártnak kell tekinteni, és erről a panaszost tájékoztatni kell.”

26. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 55/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg)

„e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, a tagállami versenyhatóságok, valamint az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11., 12., 14. és 22. cikke szerinti iratokat, a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok vagy az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok közti, vagy ezek egymás közötti levelezését, valamint az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal közötti levelezést, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,”

27. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 61. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti cselekmény, magatartás vagy kötelezettség magában foglalja különösen]

„e) a 65/C. § (6) bekezdése szerinti tételes indokolási és az irat vagy iratrész egyértelmű azonosítását lehetővé tevő megjelölési kötelezettség elmulasztását.”

28. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában

az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát]

- „cb) a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja,

- cc) a 75. § (5) bekezdése szerint visszavonja, vagy (6a) bekezdése szerint visszavonhatja,”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

„d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását, vagy”

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

„e) amennyiben a c) pont cb) alpontjának vagy a d) pontnak az alkalmazása nem indokolt, az eljáró versenytanács megállapítja a kötelezettség nem teljesítését, és bírságot szabhat ki.”

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (6) bekezdés d) pontja szerinti végrehajtásra a XII/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtást az eljáró versenytanács rendeli el.”

29. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

- a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy

- b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor.”

30. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 80/S. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy álláspontja szerint a kijelölt kapuőr vállalkozás megfelel-e az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–7. cikke szerinti kötelezettségeknek. Az e bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálónak a jelentés Európai Bizottság részére történő átadásáról szóló végzésével zárul. A jelentés a 71. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti információkat tartalmazza.”

31. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő XI/E. Fejezettel egészül ki:

### „XI/E. Fejezet — ELJÁRÁS AZ (EU) 2022/2560 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET ALKALMAZÁSA SORÁN

80/U. § (1) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal az Európai Bizottság rendelkezésére bocsát bármely, az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelettel a Bizottságra ruházott feladatai ellátásához szükséges információt. Ha az Európai Bizottságnak történő tájékoztatás megadásához szükséges információval más hatóság vagy szerv rendelkezik, a Gazdasági Versenyhivatal határidő tűzésével megkeresi e hatóságot vagy szervet. A megkeresésre az Ákr. 25. §-át kell alkalmazni.

(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a hatáskörében eljárva észleli, hogy külföldi támogatás állhat fenn és az torzíthatja a belső piacot, az ezzel kapcsolatos információt az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint továbbítja az Európai Bizottságnak.

(4) Ha az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, a foganatosításra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

- a) az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul,

- b) a Gazdasági Versenyhivatal által végzett helyszíni kutatáson vagy az általa tartott meghallgatáson az Európai Bizottság tisztviselője és a tisztviselőt kísérő személy – a vizsgálati cselekményt foganatosító vizsgáló felügyelete mellett – részt vehet,

- c) a helyszíni kutatáshoz szükséges előzetes bírói engedély iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül vagy a Gazdasági Versenyhivatal útján terjeszti a bíróság elé, és

- d) ha az Európai Bizottság vizsgálati cselekményének végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

(5) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során a Gazdasági Versenyhivatal tudomására jutott bizalmas információk kezelésére e törvénynek a korlátozottan megismerhető adatok kezelésére irányadó szabályai alkalmazandók.”

32. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 43/G. § (3) bekezdése, 43/I. § (1a) és (5) bekezdése az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 98. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„e) 33. § (2e) bekezdése és XI/E. Fejezete a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

33. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

- a) 40. § (1) bekezdésében a „foglalkoztatási jogviszony és” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási jogviszony, a tartós külszolgálati kirendelés idejére létesített kormányzati szolgálati jogviszony és” szöveg,

- b) 65/C. § (6) bekezdésében a „megjelölésével –” szövegrész helyébe a „megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon –” szöveg,

- c) 75. § (6) bekezdésében a „bírságot szab” szövegrész helyébe a „megállapítja a kötelezettség nem teljesítését és bírságot szabhat” szöveg

lép.

#### 5. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

44. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

„a) családi és utónevét, valamint születési nevét,”

(2) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

„h) irodájának címét (postacímét), telefonszámát, e-mail címét,”

(3) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

„j) közvetítői tevékenységével kapcsolatos közleményeit „közlemények” megjelöléssel,”

(4) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

„k) lakcímét (postacímét), telefonszámát, e-mail címét,”

(5) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

„m) szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével,

n) közvetítői igazolványának számát, és”

(6) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy)

„b) székhelyét, telefonszámát, e-mail címét,

c) nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát, valamint adószámát,”

(7) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy)

„e) által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől,

f) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát és”

(8) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy)

„g) közvetítői tevékenységével kapcsolatos közleményeit „közlemények” megjelöléssel.”

45. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A miniszter hivatalból indult eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. A miniszter a kiállított közvetítői igazolványt a közvetítőnek az átvétel igazolása mellett átadja, vagy azt postai úton, hivatalos iratként megküldi a közvetítő részére.”

46. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen, valamint a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük, amely alkalmakon a közvetítő – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány megtekintésével – meggyőződik a felek személyazonosságáról.”

47. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket)

„g) a 32. § (4) bekezdésében és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról, valamint”

(2) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 30. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket)

„h) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás joghatásairól, az annak egyezségként történő jóváhagyását szolgáló eljárásokról, az igény bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében történő érvényesíthetőségének lehetőségéről.”

48. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja, ha a közvetítői eljárás a felek által megkötött megállapodással zárul. A közvetítői eljárás eredménytelensége esetén az elévülés a közvetítői eljárás megindításától a közvetítői eljárás befejeződéséig nyugszik.”

49. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény

- a) 11. § (2) bekezdés e) pontjában az „azt a” szövegrész helyébe az „azt – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel – a” szöveg,

- b) 12. § (2) bekezdésében az „átadni” szövegrész helyébe a „visszaszolgáltatni” szöveg,

- c) 17. § (1) bekezdésében az „ellenőrzésére.” szövegrész helyébe az „ellenőrzésére vizsgálat lefolytatásával.” szöveg,

- d) 17. § (2) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény

- a) 23. § (1) bekezdésében a „ , telefax útján” szövegrész,

- b) 24. § (1) bekezdésében a „ , telefax útján” szövegrész.

#### 7. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

52. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez, ennek érdekében különösen:)

„c) érzelmi segítséget,

d) tolmácsolási, fordítási segítséget, továbbá”

(nyújt a sérelem rendezéséhez.)

(2) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez, ennek érdekében különösen:)

„e) egyéb segítséget”

(nyújt a sérelem rendezéséhez.)

53. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény „Az érdekérvényesítés elősegítése” alcíme a következő 26/C. §-sal egészül ki:

„26/C. § Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményének mérlegelése után az azt igénylő, a magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló áldozatnak tolmácsolási, fordítási segítséget biztosíthat az e törvényben meghatározott áldozati jogok érvényesülése érdekében, ideértve az áldozat más eljárásban való részvétele érdekében szükséges tolmácsolási, fordítási segítséget. A fordítás és tolmácsolás költségét az áldozatsegítő szolgálat viseli. Ha a fordítás és a tolmácsolás költsége az áldozat büntetőeljárásban való részvételére tekintettel merült fel, az áldozatsegítő szolgálat intézkedik annak érdekében is, hogy az áldozat büntetőeljárásban való részvételére tekintettel felmerült fordítási és tolmácsolási díjat és költséget – a bűnügyi költségként való kezelés érdekében – a büntetőeljárást lefolytató bíróság, ügyészség, vagy nyomozó hatóság felvegye a költségjegyzékbe.”

57. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság – az okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget úgy is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható.”

60. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény a következő 131/U. §-sal egészül ki:

„131/U. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdését a 2024. január 1. napján és azt követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni.”

61. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

- a) 15. § (3) bekezdésében a „felszámoló,” szövegrész helyébe a „felszámoló, a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetője,” szöveg,

- b) 25. § (1) bekezdés i) pontjában az „ezt a tényt is –,” szövegrész helyébe az „ezt a tényt is –, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,” szöveg,

- c) 26. § (1) bekezdés d) pontjában az „az ítélet” szövegrész helyébe az „a határozat” szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 26. § (3) bekezdésében az „E törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 27. § (2) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (3) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (4) bekezdésének ad) pontjában, továbbá a 27. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatot a cégbíróság az eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján szintén automatikus bejegyzéssel jegyzi be.” szövegrész.

#### 9. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

63. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:)

„b) az ellenérdekű félnek (alzálogjog kötelezettjének) mint kérelmezettnek a Pp. szerinti azonosító adatait;

c) annak az ingatlannak az adatait, amelyet a főzálogjog terhel;”

64. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/E. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A kifogást visszautasító vagy elutasító végzést a kifogás előterjesztőjének kell kézbesíteni, aki a végzés ellen fellebbezéssel élhet. A bizonyítvány e végzés elleni fellebbezésre tekintet nélkül joghatás kiváltására alkalmas.

(6) Ha a közjegyző a kifogásnak helyt ad, a bizonyítvány hatálytalanságát végzéssel állapítja meg. A végzést és az annak alapjául szolgáló kifogást a hatálytalanná nyilvánított bizonyítvánnyal együtt a közjegyző kézbesíti a kérelmezőnek, aki a bizonyítvány hatálytalanságát megállapító végzés ellen fellebbezhet.

(7) Ha a bizonyítvány ellen kifogást nem terjesztettek elő, vagy a kifogást a közjegyző visszautasította, vagy elutasította, a bizonyítványt a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A kérelmező a bizonyítvány ellen fellebbezhet.”

65. § Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/B. § (1) bekezdésében a „követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzésével a” szövegrész.

#### 11. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

67. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kérelemben fel kell tüntetni:)

„a) a felek nevét, eljárásbeli állását, a jogosult Pp. szerinti azonosító adatait, valamint – ha azzal rendelkezik – az adószámát, a kötelezett ismert, Pp. szerinti azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, valamint perbeli cselekvőképessége hiányában vagy nem természetes személy kötelezett esetén törvényes képviselőjének a nevét és kézbesítési címét, továbbá – ha a kötelezett, illetve a képviselője azzal rendelkezik – a kötelezett, illetve a képviselő adószámát;

b) meghatalmazottal történő eljárás esetén a jogosult képviselőjének a nevét, kézbesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, továbbá – ha azzal rendelkezik – adószámát;”

68. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat jelölni nem kell és a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésének nincs helye. Ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a kézbesítésre e törvény, a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, másik tagállamba történő kézbesítés esetén pedig a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.”

69. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 75. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„b) 15. § (4a) bekezdése a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

70. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 34. § (1) bekezdés g) pontjában a „(4)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg lép.

#### 12. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

71. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:)

„a) természetes személyazonosító adatai, az örökösként érdekelt esetén személyi azonosítója és állampolgársága is,”

(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 116. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hagyatéki eljárás lefolytatása céljából történő adatkezelésnek minősül az is, ha a közjegyző a személyes adatokat a 91. § (2) bekezdésében foglaltak céljából kezeli.”

74. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény hatálya kiterjed a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység nem Magyarország területén történő végzésére is, ha a tevékenység Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, ha az magyar nyelven hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.”

77. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az 1. § (4) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

#### 15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

78. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására nem tehermentes ingatlanszerzés esetén, ha a teher kizárólag ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog.”

79. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

- a) 3:340. § (1) bekezdésében a „taggyűlésen” szövegrész helyébe a „közgyűlésen” szöveg,

- b) 4:207. §-ában a „január” szövegrész helyébe a „február” szöveg és az „éves” szövegrész helyébe az „előző évre vonatkozó éves átlagos” szöveg

lép.

#### 17. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

81. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

82. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 11. § (3) bekezdésében az „1.19. pontjában” szövegrész helyébe az „1.16. pontjában, 1.19. pontjában” szöveg lép.

83. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 53. § (1) bekezdése.

- 1. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 3. melléklet 1. pontja a következő 1.18–1.20. alponttal egészül ki:

(A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti névjegyzék a szakértőjelölt következő adatait, és a szakértőjelölt tevékenységére vonatkozó következő tényeket tartalmazza:)

- „1.18. a mentor szakértői névjegyzék szerinti neve;

- 1.19. a mentor szakértői igazolványszáma;

- 1.20. a mentor nyilvántartási száma.”