2023. évi XCI. törvény — mi változott? 2024. február 19.

33. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (5) bekezdés szerinti határozatokat a bíróság és a szabálysértési hatóság a határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 30 napon belül, az (5a) bekezdés szerinti határozatokat az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozat meghozatalát követő 30 napon belül megküldi az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak.”

#### 16. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

44. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgárőr egyesület alapfeladatként

- a) a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben, az államhatár védelmében, és az illegális migráció megakadályozásában történő közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, valamint figyelőszolgálatot,

- b) a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet

lát el.”

(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységen túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet]

„a) a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában, aminek keretében lovas járőrszolgálatot is elláthat,”

(3) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A polgárőr egyesület

- a) az államhatár védelmében, és az illegális migráció megakadályozásában történő közreműködéssel összefüggésben, Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül, valamint

- b) az eltűnt, körözött személyek, valamint a körözött tárgyak, és holttestek felkutatásában történő közreműködés esetén, a kutatás (mentés) ideje alatt

a cél elérése érdekében feltétlenül szükséges mértékben a közreműködéssel érintett személyekről, a közreműködés környezetéről, valamint a közreműködés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.

(2b) A polgárőr egyesület a hulladékgazdálkodási hatóság által nem engedélyezett helyen elhelyezett hulladék felderítése céljából az elhelyezett hulladékról, valamint a hulladék elhelyezését végző személyekről felvételt készíthet.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti felvétel készítésének rendjét az Országos Polgárőr Szövetség magatartási kódexben szabályozza.”

45. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 4. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A polgárőr egyesület működési területe a lovas járőrszolgálat ellátása tekintetében – a (3) bekezdésben meghatározott területen túl – a polgárőrség székhelyeként megjelölt településsel, fővárosi kerülettel közvetlenül határos, a területszervezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti külterület (a továbbiakban: külterület) lovas járőrszolgálat elől el nem zárt területére is kiterjed.”

46. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ifjú polgárőr – a polgárőr e törvényben meghatározott feladatai ellátását segítendő – közreműködik)

„d) az arra jogosult hatóság által lefoglalt, elvett dolog őrzésében és szállításában,”

47. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Polgárőr az a

- a) 18. életévét betöltött,

- b) cselekvőképes és

- c) büntetlen előéletű

személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását, magára nézve kötelezőnek ismeri el a (2) bekezdés szerinti szabályzatokat és az Országos Polgárőr Szövetség Etikai Bizottsága nem tiltotta el a polgárőri szolgálat ellátásától.”

48. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A polgárőr a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr és az ifjú polgárőr igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyakibocsátóként adja ki. Az Országos Polgárőr Szövetség által kibocsátott polgárőr igazolvány és ifjú polgárőr igazolvány a szervezethez való tartozás közhiteles igazolására szolgáló okmány, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai és biztonsági előírásoknak. A polgárőr és az ifjú polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A polgárőr egyesület a polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány kiadását a polgárőr egyesületbe történő belépést követően, a területi szövetség közreműködésével az Országos Polgárőr Szövetségtől kérelmezi a tagja számára. A kérelemhez mellékelni kell

- a) a tag személyazonosító adatait és a lakcímét,

- b) a 10. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megállapításhoz szükséges, a polgárőr által tett jognyilatkozatot,

- c) a 10. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel megállapításhoz szükséges hatósági erkölcsi bizonyítványt, és

- d) a 9/A § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megállapításához szükséges, az ifjú polgárőr által, a törvényes képviselője hozzájárulásával tett jognyilatkozatot.”

(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 11. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr részére egy polgárőr igazolványt, illetve egy ifjú polgárőr igazolványt állíthat ki. A polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány kiállításának részletes szabályait az Országos Polgárőr Szövetség kártyakibocsátási szabályzata határozza meg.

(3b) A (3a) bekezdésben foglaltak nem érintik a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr azon jogát, hogy több polgárőr egyesületnek tagja legyen.”

(3) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Országos Polgárőr Szövetség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ellenőrizheti a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, illetve a 9/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállását, amelynek elősegítése érdekében a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr – az Országos Polgárőr Szövetség felszólítására – köteles új, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, illetve igazolást benyújtani.”

49. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr igazolványt 8 napon belül visszavonja, ha

- a) megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,

- b) a polgárőrt, illetve az ifjú polgárőrt a polgárőri, illetve az ifjú polgárőri szolgálat jogellenes ellátása miatt indult szabálysértési vagy büntetőeljárásban jogerősen elmarasztalták,

- c) a polgárőr egyesület kezdeményezésére, ha a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr nem kíván a továbbiakban polgárőri, illetve ifjú polgárőri szolgálatot folytatni, vagy

- d) a polgárőr egyesület jelzésére, ha a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr egyesületi tagsága megszűnt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben történő visszavonás tartama szabálysértés elkövetése esetén 2 év, gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 5 év, szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 10 év. A visszavonás kezdőnapja a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr jogsértő tevékenységét megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja. A visszavont igazolvány újbóli kiadásának részletes szabályait az Országos Polgárőr Szövetség kártyakibocsátási szabályzata határozza meg.”

(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 12. § (4a)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4a) A polgárőr szervezetnél nem lehet vezető tisztségviselő,

- a) aki nem rendelkezik érvényes polgárőr igazolvánnyal,

- b) aki büntetőeljárás hatálya alatt áll,

- c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,

- d) akivel szemben a (4b) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

- e) akivel szemben az Országos Polgárőr Szövetség etikai szabályzatában meghatározott kizáró ok áll fenn.

(4b) Az a büntetett előéletű személy, akivel szemben

- a) gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

- aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

- ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

- b) gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

- c) gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig

nem lehet polgárőr szervezetnél vezető tisztségviselő.

(5) Az Országos Polgárőr Szövetség a honlapján közzéteszi az érvényes, a bevont és a visszavont polgárőr igazolványok, illetve az ifjú polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját.”

50. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A polgárőr, a polgárőr egyesület által a 3. § (2a) bekezdése alapján rögzített felvételeket megismerheti.

(2) A polgárőr egyesület által rögzített felvétel

- a) elkövetett bűncselekmény, szabályszegés vagy szabálysértés, továbbá rendkívüli haláleset miatt indult eljárásban,

- b) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények és közigazgatási szabályszegések megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

- c) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

- d) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,

- e) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,

- f) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében

használható fel.

(3) A felvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell.

(4) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a rögzítéstől számított 30 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt a polgárőr egyesület ne semmisítse meg vagy ne törölje.

(5) Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (4) bekezdés alapján kérték nem kerül sor és a (3) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a felvételt törölni kell.

(6) A rögzített felvételt a polgárőr egyesület a (2) bekezdésben meghatározott felhasználási célból az eljárásra jogosult szerv, hatóság, bíróság, illetve büntetőeljárásban az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbítja.

(7) A polgárőr egyesület a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.”

51. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A polgárőr szolgálati és etikai szabályszegése esetén alkalmazható intézkedések:

- a) írásbeli figyelmeztetés,

- b) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladat ellátásától való – legfeljebb 1 évig terjedő – eltiltás,

- c) a polgárőri szolgálat ellátásától való – legfeljebb 1 évig terjedő – eltiltás,

- d) az etikai szabályzatban meghatározott méltatlanság megállapítása esetén a polgárőri szolgálattól való végleges eltiltás vagy

- e) a polgárőr egyesületben való tagság megszüntetésére vonatkozó javaslattétel a polgárőr egyesület részére.

(2) Az Országos Polgárőr Szövetség

- a) etikai szabályait, az etikai szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait az etikai szabályzat,

- b) szolgálati szabályait és a szolgálati szabályszegéseket a szolgálati szabályzat

rögzíti.”

52. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény VI. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „VI. Fejezet — AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A BÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI”

53. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény

- a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában a „fogyatékos személy” szövegrész helyébe a „rászoruló személy” szöveg,

- b) 5. § (8) bekezdésében az „az azonnali hatályú felmondástól” szövegrész helyébe az „a felmondás dátumától” szöveg,

- c) 6. § (1) bekezdésében az „erdőterület” szövegrész helyébe a „külterület” szöveg,

- d) 6. § (3) bekezdésében az „ügyészt” szövegrész helyébe az „ügyészséget” szöveg,

- e) 8. § (4a) bekezdésében a „Szövetség részére” szövegrész helyébe a „Szövetség elnöksége részére” szöveg és a „Szövetség dönt” szövegrész helyébe a „Szövetség elnöksége dönt” szöveg,

- f) 9. § (2) bekezdés b) pontjában a „szolgálati és etikai szabályzat” szövegrész helyébe a „szolgálati szabályzat és etikai szabályzat” szöveg,

- g) 9/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „szerinti személy” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg,

- h) 9/A. § (2) bekezdés f) pontjában a „fogyatékos személy” szövegrész helyébe a „rászoruló személy” szöveg,

- i) 10. § (2) bekezdésében a „szolgálati és etikai szabályzat” szövegrész helyébe a „szolgálati szabályzat és etikai szabályzat” szöveg,

- j) 10. § (4) bekezdésében az „Erdőterületen” szövegrész helyébe a „Külterületen” szöveg,

- k) 15. § (4) bekezdésében az „az erdő területén” szövegrész helyébe a „külterületen” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény

- a) 9/A. § (2) bekezdés b) pontja,

- b) 12. § (2a) bekezdése.

#### 19. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

59. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú

- a) a vallomását papíralapú okiratban saját kezűleg leírja és aláírja,

- b) papíralapú okiratba foglalt vallomásán lévő aláírását vagy kézjegyét bíróval, közjegyzővel hitelesítteti,

- c) elektronikus okiratban foglalt vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, vagy

- d) a vallomását elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg.”

60. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó részére a 89. § (1) bekezdés e) pontja szerinti módon elektronikus kapcsolattartás útján, ennek hiányában a üzemben tartó címére kell postai úton a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni.”

61. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelem alapján a szabálysértési hatóságnak – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – meg kell hallgatnia az eljárás alá vont személyt. A meghallgatásra az erre irányuló kérelem érkezésétől számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. Az eljárás alá vont személy a kérelmet a meghallgatás megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet.”

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 103. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti döntésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, hogy a meghallgatás tartása iránti kérelmében vallomását írásban is megteheti. Az eljárás alá vont személy írásbeli vallomása nem zárja ki, hogy utóbb a meghallgatása céljából a szabálysértési hatóság idézze.

(5) Az írásbeli vallomástétel esetén az eljárás alá vont személy

- a) a vallomását papíralapú okiratban saját kezűleg leírja és aláírja,

- b) papíralapú okiratba foglalt vallomásán lévő aláírását vagy kézjegyét bíróval, közjegyzővel hitelesítteti,

- c) elektronikus okiratban foglalt vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, vagy

- d) a vallomását elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg.

(6) Ha az eljárás alá vont személy a (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás alapján a meghallgatási kérelmében írásban tesz vallomást, abból ki kell tűnnie, hogy a vallomást a hamis vád következményeinek ismeretében tette, valamint annak, hogy az írásbeli vallomása mellett a meghallgatását a kérelme alapján nem kéri. Erre az eljárás alá vont személyt a (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban figyelmeztetni kell.”

#### 22. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

65. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a) pont aa)–ai) alpontjában, a (2) bekezdés b), d)–j), o), valamint p) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti.”

66. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 8. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A gépjárművekre elrendelt körözés esetén – a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével – a 4. § (2) bekezdés a), c), f) és g) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adat. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság dönthet úgy, hogy a gépjárművekre a büntetőeljárásban elrendelt körözés során a 4. § (2) bekezdés a), c), f) és g) pontjában meghatározott adat bűnüldözési érdekből nem minősül közérdekből nyilvános adatnak.”

67. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A büntetés-végrehajtási szerv az ideiglenes befogadási eljárás során adategyeztetés céljából, a jogellenes fogvatartás lehetőségének kizárása érdekében jogosult az ideiglenes befogadási eljárás alatt adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából.”

68. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „20. Az eltűnt személyekre, illetve az ismeretlen személyazonosságú holttestekre, holttestrészekre, a bírósági végrehajtásban a kötelezettre vagy a kiadni rendelt gyermekre, továbbá gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben az alperesre, az anyára, illetve a gyermekre vonatkozó különös körözési eljárási szabályok, a mintavételi eljárás rendje az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából”

69. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A rendőrség – a bírósági végrehajtó felhívására és erre vonatkozó, a körözés elrendelését tartalmazó intézkedésére – lefolytatja a körözési eljárást a bírósági végrehajtásban kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében.

(8) A rendőrség – a bíróság felhívására és erre vonatkozó, a tartózkodási hely megállapítását kérő rendelkezésére – lefolytatja a körözési eljárást a gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben az alperes, az anya, illetve a gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében.”

70. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

- a) 1. § d) pontjában a „holttest és dolog” szövegrész helyébe a „holttest, holttestrész és dolog” szöveg,

- b) 1. § e) pontjában a „holttestek, ismeretlen eredetű dolgok” szövegrész helyébe a „holttestek és holttestrészek, ismeretlen eredetű dolgok” szöveg,

- c) 3. § (5) bekezdésében a „j) pontjában valamint l) pontjában” szövegrész helyébe a „j) pontjában, l) pontjában, valamint o) pontjában” szöveg,

- d) 3/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a)–l) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–j) és l) pontjában” szöveg,

- e) 3/C. § c) pontjában az „az eltűntnek nyilvánító határozat” szövegrész helyébe az „a körözés” szöveg,

- f) 20/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „kiszabásáról, valamint” szövegrész helyébe a „kiszabásáról.” szöveg,

- g) 27. § (4) bekezdés a) pontjában a „32. §-a, 35/A. §-a” szövegrész helyébe a „32. §-a, 33. §-a, 35/A. §-a” szöveg

lép.

71. § Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

- a) 2. § (2) bekezdés d) pontja,

- b) 3. § (2) bekezdés k) pontja,

- c) 3. § (6) bekezdése,

- d) 4. § (5) bekezdés b) pontja,

- e) 6. alcíme,

- f) 8. § (3) bekezdés a) pontjában a „k) pont ka)–kc) alpontjában,” szövegrész,

- g) 8. § (3) bekezdés c) pontja,

- h) 20/B. § (1) bekezdés f) pontja,

- i) 21. alcíme.