2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról

2023. évi XC. törvény

a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról

Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan. A Kormány ezért új átfogó törvény alkotására tesz javaslatot, amely szigorítja és egyértelművé teszi külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit.

Magyarország szuverén állam – maga határozza meg, hogy kit enged a területére, és mindenkitől elvárjuk, hogy a magyar törvényeket és az együttélés magyar normáit tartsa be. Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak azonnal el kell hagynia Magyarország területét. Ha Magyarország területét nem hagyja el önként, akkor – törvényesen, de határozottan – el kell távolítani.

A törvény egyértelművé teszi, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. A magyarországi munkavállalás szigorításával újabb jogi védelmet alkotunk azért, hogy Magyarországot megvédjük a tömeges bevándorlástól. Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

A magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog! Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Harmadik országbeli állam állampolgára tartósan Magyarország területén a magyar állam engedélyével tartózkodhat vagy vállalhat munkát, kizárólag akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása a magyar társadalom érdekeit szolgálja, és magyarországi munkavállalása egyetlen magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe. Az Országgyűlés ezért – körültekintően mérlegelve a magyarországi tartózkodásra okot adó körülmények hasznosságát – a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beutazásának és tartózkodásának anyagi és eljárási szabály- és szankciórendszerét az alábbiak szerint állapítja meg:

ELSŐ RÉSZ — BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK¶

1. Alapvető rendelkezések¶

1. § (1) A magyar állampolgár

• a) Magyarország területére bármikor beléphet,
• b) Magyarország területén időbeli korlátozás nélkül tartózkodhat, valamint
• c) Magyarország területéről nem utasítható ki.

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik

• a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy (a továbbiakban: EGT-állampolgár),
• b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja,
• c) az az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik és a hatóság a családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.

(3) Külön törvény határozza meg

• a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazására és tartózkodására, valamint
• b) a menedékjogra

vonatkozó szabályokat.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint menedékjoggal nem rendelkező idegen állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarországra e törvény rendelkezései szerint léphet be, Magyarország területén e törvény rendelkezései szerint tartózkodhat.

2. A tartózkodás időtartama és korlátai¶

2. § Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon

• a) rövid,
• b) tartós vagy
• c) huzamos

időtartamban tartózkodhat.

3. § E törvény alkalmazásában a rövid időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás. A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodását Magyarország az európai uniós szabályrendszer alapján teszi lehetővé.

4. § (1) E törvény alkalmazásában a tartós időtartamú magyarországi tartózkodás bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tervezett magyarországi tartózkodás.

(2) A harmadik országbeli állampolgár tartós magyarországi tartózkodása célhoz rendelt és engedélyköteles. A magyarországi tartózkodásra jogosító engedély határozott időre szól és az e törvényben meghatározott jogcímekhez kötődik.

(3) Az e törvényben meghatározott esetekben a harmadik országbeli állampolgárok tartós magyarországi tartózkodása

• a) állampolgársági,
• b) létszám, vagy
• c) foglalkozási

szempontok szerint korlátozható.

5. § A harmadik országbeli állampolgár huzamos – e törvény eltérő rendelkezése hiányában határozatlan időre szóló – magyarországi tartózkodása az e törvényben meghatározott részletes feltételek fennállása esetén, abban az esetben engedélyezhető, ha a harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélés feltételeit ismeri, és azokat betartja.

3. A tartós tartózkodás jogcímei¶

6. § (1) Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan

• a) vállalkozási vagy befektetési célból
• aa) vendég-önfoglalkoztatóként,
• ab) vendégbefektetőként,
• b) munkavégzési célból, mint vendégmunkás
• ba) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
• bb) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
• bc) foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel,
• bd) vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,
• c) magasan képzett személyként munkavégzési célból, vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként
• ca) Magyar Kártyával,
• cb) EU Kék Kártyával,
• cc) vállalaton belül áthelyezett személyként,
• cd) kutatóként,
• ce) vállalkozás Magyarországra történő áthelyezése esetén Vállalati Kártyával,
• d) állampolgársághoz kötött munkavégzési, vagy más, e törvény szerinti célból Nemzeti Kártyával,
• e) az e törvényben meghatározott egyéb okból, azaz
• ea) tanulmányi célból,
• eb) képzési célból,
• ec) gyakornokként,
• ed) hivatalos célból,
• ee) ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés alapján,
• ef) Fehér Kártyával,
• eg) kiküldetés céljából,
• eh) gyógykezelés céljából,
• ei) önkéntes tevékenység folytatása céljából,
• ej) nemzeti érdekből,
• ek) családi együttélés biztosítása céljából, vagy
• el) humanitárius ok miatt

tartózkodhat, az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kiadott egyedi tartózkodási engedély alapján.

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, c) pont cb), cc) és cd) alpontjában, valamint e) pont ea), ec), eg), ei) és ek) alpontjában meghatározott tartózkodási jogcímet Magyarország az egységes európai uniós szabályozásból következően biztosítja.

4. Az ország elhagyásának kötelezettsége¶

7. § (1) Magyarország területén idegen állampolgár – törvényben meghatározott kivétellel – egyidejűleg egy jogcímen tartózkodhat. Ha az idegen állampolgár meglévő jogcíme mellé más jogcímen szerez magyarországi tartózkodásra vonatkozó jogosultságot, a korábbi tartózkodási jogcímet – törvényben meghatározott kivételekkel – vissza kell vonni.

(2) A magyarországi tartózkodásra való jogosultság lejártával az idegen állampolgárnak az ország területét haladéktalanul el kell hagynia.

(3) A Magyarország területén jogcím nélkül tartózkodó, vagy a társadalmi együttélés feltételeit áthágó személyt – törvényben meghatározott esetekben és módon – egyedi döntéssel ki kell utasítani.

5. Harmadik országbeliekre vonatkozó vélelem¶

8. § Az ellenkező bizonyításáig harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni azt a nem EGT-állampolgárt,

• a) aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt (Magyarország által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, illetve hontalanságát igazolja) használ fel,
• b) aki nem valószínűsíti, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
• c) akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismeri el állampolgárának (a továbbiakban: hontalan).

6. E törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazhatóságára vonatkozó speciális szabályok¶

9. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyekre, akik nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárai, e törvénynek az EU tartózkodási kártyára, a hontalankénti elismerésre és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre akkor kell alkalmazni, ha

• a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint harmadik ország állampolgárságával rendelkező személynek minősülnek, és
• b) az Szmtv. szerinti tartózkodási jogosultságuk megszűnését követően tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmet nyújtanak be.

(3) Az e törvényben meghatározott eljárási szabályokat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásokra is alkalmazni kell.

(4) A menekültügyi hatóság vagy bíróság, vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra e törvénynek kizárólag

• a) az EU Kék Kártyára vonatkozó,
• b) a harmadik országbeli állampolgár huzamos – határozatlan időre szóló – magyarországi tartózkodására vonatkozó,
• c) rendészeti, és
• d) adatkezelési

szabályait kell alkalmazni.

(5) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra e törvénynek kizárólag

• a) a nemzeti tartózkodási kártyára vonatkozó,
• b) rendészeti, és
• c) adatkezelési

szabályait kell alkalmazni.

(6) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

MÁSODIK RÉSZ — A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR RÖVID IDŐTARTAMÚ MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA¶

10. § E törvény alkalmazásában

• a)
• b) rövid időtartamú magyarországi tartózkodás: bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás.

11. § (1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére.

(2) Rövid időtartamú tervezett magyarországi tartózkodásra az a harmadik országbeli állampolgár jogosult Magyarország területén, aki teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.

12. § (1) A harmadik országbeli állampolgár rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges, kivéve, ha közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként rendelkezik.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult

• a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,
• b) munkavállalási engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni.

(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki gazdasági tevékenység végzése céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes EU Kék Kártyával és érvényes úti okmánnyal rendelkezik – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult

• a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,
• b) külön engedély nélkül a gazdasági tevékenységet – az első tagállamban a munkaszerződés alapján a munkáltató üzleti érdekeihez és az EU Kék Kártya birtokosának szakmai feladataihoz közvetlenül kapcsolódó ideiglenes tevékenységet, ideértve a belső vagy külső üzleti tárgyalásokon, konferenciákon vagy szemináriumokon való részvételt, a gazdasági ügyletek megtárgyalását, az értékesítési vagy marketing tevékenységek végzését, az üzleti lehetőségek felkutatását vagy a képzésen való részvételt – gyakorolni.

(4) A (3) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgár azon családtagja, aki az Európai Unió tagállama által a (3) bekezdés szerinti személy családtagjaként érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, – amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti – jogosult az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni.

13. § (1) A rövid időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – munkát végezhet.

(2) Az (1) bekezdés nem mentesít a más jogszabályban a munkavégzés kapcsán előírt feltételek – különösen a munkavállalási engedély megszerzése – teljesítése alól.

HARMADIK RÉSZ — A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR TARTÓS MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA¶

I. Fejezet — TARTÓZKODÁSI OKMÁNY ÁTVÉTELÉRE JOGOSÍTÓ VÍZUMOK¶

7. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum¶

14. § (1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum egyszeri – a tartózkodási engedély vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter által engedélyezett nemzeti tartózkodási kártya átvétele céljából történő – beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvényességi ideje legfeljebb három hónap.

15. § (1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték, vagy az idegenrendészetért vagy menekültügyért felelős miniszter nemzeti tartózkodási kártya kiadását engedélyezte.

(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.

8. A vendégbefektetői vízum¶

16. § (1) A vendégbefektetői vízum száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra és többszöri beutazásra, a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére jogosít Magyarország területén.

(2) Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

• a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik,
• b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c), d), valamint f)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és
• c) aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig
• ca) igazolja, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikének megfelelő, törvényes eredetű összeggel rendelkezik, amelynek Magyarország területén rendelkezésre állónak vagy átutalhatónak kell lennie, és
• cb) írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízum érvényességi ideje alatt.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában és a 22. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni az alábbi befektetések megvalósítását:

• a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése, vagy
• b) legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a vendégbefektetői vízum iránti kérelemről Magyarország közrendje, közbiztonsága, nemzetbiztonsága védelme érdekében Magyarország rendvédelmi szerveinek és nemzetbiztonsági szolgálatainak véleményét kéri.

(5) A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje hat hónap. Ha az úti okmány érvényességi ideje rövidebb mint 6 hónap, akkor az engedélyezett tartózkodás időtartamát úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább 30 napig érvényes legyen.

(6) A vendégbefektetői vízum érvénytelen, ha a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kiadták.

II. Fejezet — ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK¶

9. A tartós magyarországi tartózkodás általános feltételei¶

17. § (1) Tartós tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve tartózkodhat Magyarország területén, aki

• a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal,
• b) rendelkezik
• ba) száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,
• bb) tartózkodási engedéllyel,
• bc) bevándorlási engedéllyel,
• bd) letelepedési engedéllyel,
• be) ideiglenes letelepedési engedéllyel,
• bf) nemzeti letelepedési engedéllyel,
• bg) EK letelepedési engedéllyel,
• bh) ideiglenes tartózkodási kártyával
• bi) nemzeti tartózkodási kártyával, vagy
• bj) EU tartózkodási kártyával,
• c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel,
• d) igazolja beutazása és tartózkodása célját,
• e) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel,
• f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel,
• g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja,
• h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét,
• i) nem áll SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzeti érdekből a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély útján engedélyezhető.

(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)–g) pontjában foglalt feltételek igazolásának kötelezettsége alól.

(4) A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához – a tervezett tartózkodás időtartamára – hozzájárult.

10. A tartózkodási engedély általános szabályai¶

18. § (1) Az érvényes tartózkodási vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően Magyarország területén történő tartózkodásra – ha törvény másként nem rendelkezik – tartózkodási engedéllyel jogosult.

(2) A vendégbefektetői tartózkodási engedély és a vendégbefektetői tartózkodási engedélyhez kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kivételével a tartózkodási engedély érvénytelen, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély kiadásának engedélyezését követő három hónapon belül nem utazik be Magyarországra és az engedélyezett tartózkodását nem kezdi meg.

19. § (1) Tartózkodási engedélyt – ha törvény másként nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek.

(2) A tartózkodási engedély meghosszabbítása, továbbá ismételt kiadása iránti kérelem esetén tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel, és – jogszabályban meghatározott esetben és módon – teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket.

(3) A tartózkodási engedély meghosszabbítása – a vendégbefektetői tartózkodási engedély és a vendégbefektetői tartózkodási engedélyhez kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély meghosszabbítása kivételével – az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, amennyiben a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtását megelőzően a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedéllyel történő magyarországi tartózkodása a bármely száznyolcvan napon belül a kilencven napot meghaladta.

(4) A (2) bekezdés alkalmazása során a tartózkodási engedély akkor tekinthető érvényesnek, ha a visszavonására irányuló eljárás nincs folyamatban.

11. Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás¶

20. § (1) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt,

• a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni továbbá akkor is, ha a 9. § (2) bekezdése alapján terjeszt elő tartózkodási engedély iránti kérelmet, kivéve, ha a kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget,
• b) aki Magyarország területén ideiglenes tartózkodási kártya vagy az Szmtv. 94. § (2) bekezdése szerinti nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelmet nyújtott be,
• c) aki azért tartózkodik a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan Magyarország területén, mert kiutazását humanitárius, munkavégzésével összefüggő, nem önhibájából eredő személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza,
• d) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szülő gyermekeként született Magyarország területén és jogszerű magyarországi tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható,
• e) aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő tartamára,
• f) akinek beutazását az e törvényben meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik,
• g) akinek az úti okmányát törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel,
• h) akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van folyamatban,
• i) aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás időtartamára, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik,
• j) akit a 128. § (1) bekezdés a), b), c), d), f), g), vagy h) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek,
• k) aki az Európai Unió más tagállamában magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt kérelmezett, és az EU Kék Kártya érvényességi idejének lejártát vagy az okmány visszavonását követően Magyarország területére visszatért a munkanélküliség időtartamára.

(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje

• a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint f)–h) pontjában foglalt esetekben legfeljebb három hónap, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható;
• b) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülő tartózkodásának időtartamához igazodik;
• c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg;
• d) az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
• e) az (1) bekezdés k) pontjában foglalt esetben három hónap, amely nem hosszabbítható meg.

(3) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár munkát akkor végezhet, ha

• a) munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély birtokában munkavégzés folytatására jogosító tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,
• b) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából,
• c) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma birtokában szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be,
• d) szezonális munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából, vagy
• e) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet nyújtott be, feltéve, hogy az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes, és a kérelmét a rövid távú mobilitási időszak lejárta előtt legalább 20 nappal nyújtotta be.

(4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn.

(5) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag Magyarország területén történő tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetővé, a harmadik országbeli állampolgár kiutazásakor érvényét veszti, és azt kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárnak le kell adnia. A leadott igazolást meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.

III. Fejezet — A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR VÁLLALKOZÓ¶

12. A vendég-önfoglalkoztató¶

21. § (1) Vendég-önfoglalkoztatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy

• a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy
• b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

(2) A Kormány rendeletében az (1) bekezdés szerinti tartózkodási célt megalapozó vállalkozásra vonatkozó feltételeket állapíthat meg. A feltételeket nem teljesítő vállalkozásra tekintettel vendég-önfoglalkoztatás céljából tartózkodási engedélyt kiadni vagy meghosszabbítani nem lehet.

(3) A vendég-önfoglalkoztató tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb két évvel hosszabbítható meg, azzal, hogy a tartózkodási engedély az első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

(4) A vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítása az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén is kizárólag akkor engedélyezhető, ha a tartózkodási engedély kiállítását követően az idegenrendészeti hatóság által meghatározott rendszeres jelentkezési kötelezettségének eleget tett.

(5) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező vendég-önfoglalkoztató a (3) bekezdés szerinti időtartamon túl az (1) bekezdés szerinti célból tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A tartózkodási engedély érvényességére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(6) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(7) A vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadásától számított egy évig – az (5) bekezdés szerint kiadott tartózkodási engedély, valamint a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a vendég-önfoglalkoztató magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(8) A vendég-önfoglalkoztató nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

13. A vendégbefektető¶

22. § (1) A vendégbefektetői tartózkodási engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja a Magyarország területén történő tartózkodásra és arra, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson vagy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét.

(2) A vendégbefektetői tartózkodási engedély, valamint az ahhoz kapcsolódó családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedély a birtokosát a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt történő tényleges munkavégzésre jogosítja fel, a harmadik országbeli állampolgár korlátozás nélkül jogosult a magyarországi munkavégzésre.

(3) Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

• a) akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik,
• b) aki eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a), c)–e), h) és i) pontjában foglalt feltételeknek, és
• c) aki – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – rendelkezik érvényes vendégbefektetői vízummal.

(4) Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt az a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat teljesítő harmadik országbeli állampolgár is kaphat, aki az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, valamint igazolja a 16. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételeket.

(5) A vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői vízummal vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését követően, legkésőbb 30 napon belül az illetékes idegenrendészeti hatóságnál vagy az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül terjeszti elő a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(6) A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb tíz év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg. A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje meghaladhatja a kérelmező úti okmányának az érvényességi idejét.

(7) A harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének (5) bekezdés szerinti benyújtását követően erre vonatkozó hiánypótlásra történő külön felhívás nélkül, a vendégbefektetői vízum érvényességének ideje alatt vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését követő hat hónapon belül – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelemhez hiánypótlásként mellékelve – köteles igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette. Az idegenrendészeti hatóság a befektetéssel kapcsolatos igazolás elmulasztására való tekintettel az eljárást a vendégbefektetői vízum érvényességének ideje alatt nem szüntetheti meg.

(8) A 16. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott befektetés (7) bekezdés szerinti határidőn belüli teljesítésének igazolását az idegenrendészeti hatóság külön feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége vizsgálja.

(9) A harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyet kell közvetlenül jegyeznie és azzal folyamatosan rendelkeznie, amely ingatlanalapnak

• a) nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és
• b) ingatlan-alapkezelője a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti minősített piaci szereplők jegyzékén szerepel.

(9a) Az ingatlan-alapkezelőnek a minősített piaci szereplők jegyzékére történő felvételekor rendelkeznie kell olyan ingatlanalappal, amelyben a lakás funkciójú ingatlanok tekintetében az ingatlanalap nettó eszközértékét – a (9b) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább 40%-ban kizárólag használatbavételi engedéllyel rendelkező lakás funkciójú ingatlanok teszik ki.

(9b) A (9a) bekezdésben foglalt feltételeknek már megfelelt ingatlan-alapkezelő a 40%-os nettó eszközértékre vetített minimum limitbe a (9a) bekezdésben meghatározottakon túl egyéb, a Kormány rendeletében meghatározott lakás funkciójú ingatlanba történő befektetéseket is beszámíthat.

(10) Az ingatlan-alapkezelő a Vbt. 118. §-a szerint kezdeményezheti előzetes minősítését. A minősítésre, valamint a jegyzékkel kapcsolatos eljárásra a Vbt. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy ebben az esetben az Alkotmányvédelmi Hivatal jár el.

(10a) A (9) és (10) bekezdés alapján olyan ingatlan-alapkezelő járhat el, amely a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti alternatív befektetési alapkezelőnek minősül (ABAK), és amely olyan alternatív befektetési alapot (a továbbiakban: ABA) jogosult kezelni, amelyben a kezelt eszközök értéke

• a) meghaladja összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy
• b) meghaladja összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok.

(10b) A (10a) bekezdésben foglaltakon túl olyan alapkezelő is eljárhat, amely a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelőnek minősülve olyan ingatlanalapot is kezel, amelyben a kezelt eszközök értéke összesen meghaladja a 600 millió euró küszöbértéket.

(11)

(12) A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha a (7) bekezdés szerinti igazolásának alapjául szolgáló adataiban a vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül bejelenteni.

(13) A vendégbefektetői tartózkodási engedély (6) bekezdés szerinti meghosszabbítása – a 19. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – akkor engedélyezhető, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár a 16. § (3) bekezdés a) pontja szerinti befektetéssel a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik, vagy
• b) a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadásának alapját a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti befektetés képezte.

(14) A vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár 71. § (2) bekezdése szerinti családtagja e törvény szerint utazhat be és tartózkodhat Magyarországon.

IV. Fejezet — A VENDÉGMUNKÁS¶

14. A szezonális vendégmunkás¶

23. § (1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az vendégmunkás kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen.

(2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően nem hosszabbítható meg.

(3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás, aki

• a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy
• b) jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

(4) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(5) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(6) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

15. Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében¶

24. § (1) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek

• a) a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen beruházás megvalósítása érdekében,
• b) a foglalkoztatója ezen beruházás megvalósítása érdekében megállapodást vagy szerződést kötött a Kormány nevében eljáró külgazdasági ügyekért felelős miniszterrel, vagy annak támogatási ajánlatát elfogadta, és
• c) a foglalkoztatója jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik.

(2) Az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást kormányrendeletben meghatározottak szerint a foglalkoztató kérelmére a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki.

25. § (1) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb három évre jogosít tartózkodásra Magyarország területén.

(2) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet. A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély az (1) bekezdésben foglalt időtartamon túl nem hosszabbítható meg.

(3) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(4) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(5) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

26. § (1) A foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.

(2) Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása vagy hosszabbítása megtagadható akkor is, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.

27. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.

(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha

• a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és
• b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás
• ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,
• bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy
• bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

16. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély¶

28. § (1) Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményben meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek tekintetében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély nem állítható ki.

(2) Foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor.

(3) A Kormány rendeletben meghatározhatja, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.

(5) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(6) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély az e törvény szerinti első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

(7) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a (6) bekezdés szerinti időtartamon túl foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényességére a (5) és (6) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(8) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(9) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(10) A foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

(11) Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy a munkakörben vagy a munkavégzési helyben változás áll be, a vendégmunkásnak a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

29. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy foglalkoztatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.

(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha

• a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és
• b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás
• ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,
• bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy
• bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

17. A vendégmunkás-tartózkodási engedély¶

30. § (1) Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat,

• a) akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is,
• b) akinek a foglalkoztatója nyilvántartásba vett kedvezményes foglalkoztató vagy nyilvántartásba vett minősített kölcsönbeadó,
• c) aki a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és
• d) akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében nem zár ki.

(2) Kedvezményes foglalkoztatónak minősül:

• a) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató;
• b) az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg;
• c) az a foglalkoztató, amely a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkezik.

(3) A minősített kölcsönbeadó a Kormány rendeletében meghatározott minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szereplő foglalkoztató.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásával a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.

31. § (1) A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2) A vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra nem hosszabbítható meg.

(3) A Magyarország területén tartózkodó, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a (2) bekezdés szerinti időtartamon túl új vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújthat be, ha eleget tesz az e törvényben foglalt feltételeknek. A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességére az (1) és (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(4) A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(5) A vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(6) A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.

(7) A vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességi ideje annak meghosszabbítása esetén a szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időpontig hosszabbítható meg.

(8) Ha a vendégmunkás más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, a vendégmunkásnak a vendégmunkás-tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

(9) A foglalkoztató, ha az általa foglalkoztatott vendégmunkás foglalkoztatási feltételeiben változás áll be, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül az idegenrendészeti hatóságnak a következő adatok közlésével bejelenteni:

• a) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
• b) a vendégmunkás természetes személyazonosító adatai,
• c) a vendégmunkás tartózkodásra jogosító engedélyének száma,
• d) az engedélyezett és a megváltozott foglalkozás megnevezése és FEOR száma,
• e) az engedélyezett és a megváltozott magyarországi munkavégzési hely címe.

(10) A (9) bekezdés szerinti bejelentést az idegenrendészeti hatóság részére – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül – elektronikus úton kell megtenni. A bejelentés tényét, időpontját, a bejelentés (9) bekezdésben meghatározott adatait az idegenrendészeti hatóság a nyilvántartásában rögzíti.

32. § (1) A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.

(2) Ha a foglalkoztató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja. A foglalkoztató mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság és a rendőrség által előlegezett kiutasítási, kiutaztatási, valamint az idegenrendészeti őrizetben tartással keletkezett költséget köteles a foglalkoztató megtéríteni, ha

• a) a kiutasított vendégmunkás nem rendelkezik a költségek fedezetével és
• b) a kiutasítást azért rendelték el, mert a vendégmunkás
• ba) az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti,
• bb) az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát, vagy
• bc) beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

18. A vendégmunkás foglalkoztatása jogalapjának elvesztése¶

33. § (1) A vendégmunkás magyarországi tartózkodásának jogalapja a vendégmunkás foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának fennállása a tartózkodási engedélyben nevesített foglalkoztatónál.

(2) Ha a vendégmunkás foglalkoztatása a kiadott tartózkodási engedély érvényességi idején belül megszűnik, az e Fejezet szerinti tartózkodási engedély visszavonásával kapcsolatban egyedi idegenrendészeti hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye, a tartózkodási engedély a foglalkoztatónak a munkaviszony megszűnéséről szóló bejelentése időpontjától számított 6. naptól érvénytelen.

(3) Az e Fejezet szerinti tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a vendégmunkás nyilatkozatát arról, hogy a tartózkodási engedély (2) bekezdés szerinti érvénytelensége esetén az érvénytelenné válás napját követő 8 napon belül az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területéről önkéntesen távozik a távozás célországát megjelölve.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti érvénytelenség és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat jogkövetkezményeiről tájékoztatja a vendégmunkást.

19. Regisztrációs és foglalkoztatási díj¶

34. § (1) Regisztrációs díj és foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett a minősített kölcsönbeadó és a kedvezményes foglalkoztató, aki kormányrendeletben meghatározott, és a Budapest Főváros Kormányhivatala által vezetett nyilvántartásba vételét kéri.

(2) A regisztrációs díj az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztatók nyilvántartásba vételekor fizetendő. A regisztrációs díj mértékét kormányrendelet határozza meg.

(3) A foglalkoztatási díj a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételt követően, évente egy alkalommal, egy összegben fizetendő. Mértéke az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztató vonatkozásában a tárgyévet megelőző évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma szorozva kormányrendeletben meghatározott összeggel.

(4) A foglalkoztatási díj fizetési kötelezettség annak az évnek a végén szűnik meg, amikor a foglalkoztatót a nyilvántartásból törlik. Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból való törlés évében kell a (3) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási díjat megfizetni a tárgyévre vonatkozóan.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésével, a (2) bekezdés szerinti regisztrációs díj és a (3) bekezdés szerinti foglalkoztatási díj kiszabásával és beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása – kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint – a kormányhivatal hatáskörébe tartozik.

(6) A regisztrációs díjból és a foglalkoztatási díjból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi. A regisztrációs díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyéb bevételét képezi. A foglalkoztatási díj Budapest Főváros Kormányhivatalát és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a kormány rendeletében meghatározott arányban illeti meg.

V. Fejezet — MAGAS KOMPETENCIÁVAL RENDELKEZŐ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR TARTÓZKODÁSA¶

20. Értelmező rendelkezések¶

35. § E törvény alkalmazásában

• a) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki
• aa) valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére,
• ab) engedélyt az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgárnak, vagy
• ac) EU Kék Kártyát a harmadik országbeli állampolgár számára;
• b) fogadó szervezet:
• ba) jogi formájától függetlenül jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személyként működő az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, valamint
• bb) jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, továbbá a gyakornokokat fogadó szervezet;
• c) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben
• ca) a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja az e törvény szerinti mobilitáshoz való jogot,
• cb) az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot, vagy
• cc) az EU Kék Kártya birtokosa gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a 38. § szerinti mobilitáshoz való jogot.

21. Magas képzettségű munkavállaló tartózkodása – a Magyar Kártya¶

36. § (1) A Magyar Kártya olyan tartózkodási engedély, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező birtokosát a Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja.

(2) A felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés.

(3) Magyar Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

• a) akinek a tartózkodási célja az, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy
• b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

(4) Magyar Kártyát az a felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgár is kaphat, akinek magyarországi foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor.

(5) Magyar Kártyát a harmadik országbeli állampolgár a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor kaphat, ha

• a) a felsőoktatásért felelős miniszternek – a szakképzésért felelős miniszterrel, a felnőttképzésért felelős miniszterrel, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszterrel egyetértésben megszövegezett – közleményében meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezik,
• b) hivatásos sportoló vagy hivatásos edző,
• c) előadóművész, vagy
• d) a mozgókép szakmai hatóság által, a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmelőállítónál vagy filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár.

(6) A Magyar Kártya érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

22. Magas képzettségű munkavállaló európai uniós szabályok alapján történő tartózkodása – az EU Kék Kártya¶

37. § (1) Az EU Kék Kártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja.

(2) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap,

• a) aki megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint h) és i) pontjában meghatározott feltételeknek,
• b) aki rendelkezik a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel,
• c) aki a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt nem közölt, a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot nem tévesztette meg, illetve tartózkodásának célja nem tér el az engedélyezettől,
• d) akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdés szerinti kizáró ok,
• e) akinek a foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,
• f) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérelmezte ezt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és
• g) aki magyarországi szálláshelyként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.

(3) Nem kaphat EU Kék Kártyát

• a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• b) az a személy, akit Magyarország ideiglenes védelemben részesített,
• c) a menedékjogról szóló törvény szerinti befogadott (a továbbiakban: befogadott),
• d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatóként kutatási projekt végzése céljából kérelmezi a tartózkodás engedélyezését,
• e) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére, kivéve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek beutazását egy tagállam területére vállalaton belüli áthelyezés keretében engedélyezték,
• g) a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

(4) Az EU Kék Kártyát legalább kettő évre, ha az úti okmány ennél hamarabb veszíti érvényességét, akkor az úti okmány érvényességi időtartamára kell kiállítani. Ha a foglalkoztatásra irányuló szerződés kettő évnél rövidebb időtartamra szól, az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó, de az úti okmány érvényességét meg nem haladó időtartamra kell kiállítani, amely esetben az EU Kék Kártya érvényessége nem haladhatja meg a két évet.

(5) Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.

38. § Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártyát kap, ha

• a) az EU Kék Kártyát kiállító tagállamban legalább tizenkettő hónapig jogszerűen tartózkodott vagy a második tagállamban hat hónapot tartózkodott, és
• b) teljesíti a 37. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket.

39. § (1) Az EU Kék Kártya a kiadásától számított egyéves időszak alatt kizárólag

• a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy
• b) a hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban

történő, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.

(2) Az EU Kék Kártya birtokosa az (1) bekezdés b) pontja szerinti megváltozott munkaviszonyt a jogszabályban meghatározott állásfoglalás kiadásáig, de legfeljebb 30 napig nem kezdheti meg.

23. Vállalaton belüli áthelyezés¶

40. § (1) A vállalaton belül áthelyezett személy olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül rendelkezik lakóhellyel, és akit vállalaton belül áthelyeztek.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási vagy képzési célú ideiglenes kiküldetése az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett olyan vállalkozástól, amelyhez a harmadik országbeli állampolgárt az ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó, az adott tagállamban letelepedett szervezethez történő áthelyezést megelőzően és annak idejére munkaszerződés köti, illetve adott esetben az egy vagy több második tagállamban letelepedett fogadó szervezetek közötti mobilitása.

(3) A vállalkozáscsoport két vagy több, az a)–d) pont szerinti módokon összekapcsoltként elismert vállalkozás, ha valamely vállalkozás egy másik tekintetében

• a) közvetlenül vagy közvetve birtokolja ez utóbbi vállalkozás jegyzett tőkéjének a többségét,
• b) ellenőrzést gyakorol a vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjéhez kapcsolódó szavazati jogok többsége felett,
• c) kinevezheti a szóban forgó vállalkozás igazgatási, irányító, illetve felügyelő testületei tagjainak több mint a felét, vagy
• d) azt anyavállalatként egységes alapon irányítja.

41. § (1) A vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély olyan tartózkodási engedély, amely a birtokosát feljogosítja az első tagállam és adott esetben a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra törvényben meghatározott feltételek szerint.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

• a) igazolja, hogy a fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik,
• b) megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek, vele szemben nem állnak fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok és a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély kiadásának megtagadási okai,
• c) igazolja, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállaló, szakértő és gyakornok-munkavállaló esetében legalább három hónapos folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül,
• d) igazolja, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama,
• e) rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornokként a szükséges egyetemi oklevéllel,
• f) a foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,
• g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy kérelmezte ezt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak,
• h) a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, valamint
• i) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.

(3) Nem kaphat vállalaton belül áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt

• a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• b) az a harmadik országbeli állampolgár, aki egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az Európai Unió polgáraival egyenértékű jogokat élvez, vagy akit ilyen harmadik országokban letelepedett vállalkozás foglalkoztat,
• c) a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
• d) az egyéni vállalkozó,
• e) a munkaerő-közvetítő, a munkaerő-kölcsönző vagy az egyéb olyan vállalkozás megbízása alapján munkát végző harmadik országbeli állampolgár, amelynek tevékenysége abból áll, hogy munkaerőt bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás felügyelete és irányítása alatti munkavégzés céljából,
• f) az, aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt.

(4) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább egy év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik. A két időtartam közül azt kell a tartózkodási engedély érvényességi idejeként meghatározni, amelyik rövidebb.

(5) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három év, gyakornokok esetében pedig legfeljebb egy év.

(6) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül és az (5) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbítható vállalaton belüli áthelyezés céljából.

(7) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedélyre jogosult, e törvény alapján munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt nem kaphat.

42. § Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt (hosszú távú mobilitási engedély) kap, ha megfelel a 17. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a 41. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint f)–i) pontjában meghatározott feltételeknek.

24. A kutató tartózkodása¶

43. § (1) A kutató a doktori fokozattal vagy a doktori programokban való részvételre jogosító megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkező olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely tagállam területére beutazott és ott tartózkodik, és akit valamely kutatószervezet kiválasztott egy olyan kutatási tevékenység elvégzésére, amelyhez az említett képesítés általában szükséges.

(2) A kutatószervezet a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezet.

44. § (1) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

• a) aki a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és
• b) akire nézve a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.

(2) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

• a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• b) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
• c) a befogadott,
• d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,
• e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
• f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornokként érkezik az Európai Unió területére, valamint
• h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.

(3) A kutatás célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

• a) legalább egy év, de legfeljebb kettő év,
• b) ha a fogadási megállapodás érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.

(4) A kutatás célú tartózkodási engedély alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

45. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói rövid távú mobilitási igazolást kaphat, amellyel bármely háromszázhatvan napos időszakon belül száznyolcvan napig tartózkodhat Magyarország területén, amennyiben jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.

(2) A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

• a) a magyarországi akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,
• b) a rövid távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,
• c) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és
• d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) A kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutatónak az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásra, amennyiben értesítéséhez mellékeli

• a) a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint f) és g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat,
• b) a kutató rövid távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást, valamint
• c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(4) A (3) bekezdés alapján a kutató családtagja részére kiadott kutatói rövid távú mobilitási igazolás érvényességi ideje bármely háromszázhatvan napos időszakon belül legfeljebb száznyolcvan nap, azonban nem haladhatja meg a kutató kutatói rövid távú mobilitási igazolásának az érvényességi idejét.

46. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár a száznyolcvan napot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat abban az esetben, ha a jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.

(2) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

• a) a magyarországi kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,
• b) a hosszú távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,
• c) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és
• d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt legfeljebb 365 napra lehet kiállítani.

(4) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutatónak az első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyre, amennyiben kérelméhez mellékeli

• a) a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint f) és g) pontjában meghatározott feltételek teljesülését igazoló dokumentumokat,
• b) a kutató hosszú távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást, valamint
• c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(5) A (4) bekezdés alapján a kutató családtagja részére kiállított kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 360 nap, azonban nem haladhatja meg a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyének az érvényességi idejét.

47. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár kutató kaphat álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából tartózkodási engedélyt, aki érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy kutatási tevékenységét befejezte, rendelkezik a 17. § (1) bekezdés a) pontjában és f)–i) pontjában meghatározott feltételekkel, és a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állás, illetve az általa indítani kívánt vállalkozás illeszkedik a kutatás szintjéhez.

(2) Az e § szerinti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb kilenc hónap.

(3) Az e § szerinti tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(4) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki e § szerinti érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt Magyarországon

• a) Magyar Kártya kiállítása iránti
• b) EU Kék kártya kiállítása iránti, vagy
• c) vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítása iránti

kérelmet nyújthat be.

25. Vállalkozás áthelyezése Magyarországra – a Vállalati Kártya¶

48. § (1) A Vállalati Kártya kiadásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, ami a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó.

(2) Vállalati Kártyát kaphat az a harmadik országbeli állampolgár, akinek célja, hogy

• a) gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét,
• b) az a) pontban meghatározott tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végezzen, vagy
• c) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen.

49. § (1) A Vállalati Kártya legfeljebb négy év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2) A Vállalati Kártya kizárólag e célból alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.

(3) A Vállalati Kártya érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

VI. Fejezet — MEGHATÁROZOTT ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR TARTÓZKODÁSA – A NEMZETI KÁRTYA¶

26. A Nemzeti Kártya¶

50. § Nemzeti Kártyát az a Kormány rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat,

• a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, vagy
• b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

51. § (1) A Nemzeti Kártya száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2) A Nemzeti Kártya alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

52. § Ha a Nemzeti Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár más foglalkoztatóval kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, Nemzeti Kártya meghosszabbítása iránti kérelmet kell előterjesztenie.

53. § A Nemzeti Kártya vonatkozásában a 33. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

VII. Fejezet — EGYÉB TARTÓZKODÁSI JOGCÍMEK¶

27. A hallgató, tanuló tartózkodása tanulmányok folytatása céljából¶

54. § (1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

• a) Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni,
• b) igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik,
• c) befizette a köznevelési vagy a felsőoktatási intézmény által kirótt díjakat,
• d) igazolja a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, c) és d) pontjában, valamint f)–i) pontjában meghatározott feltételek teljesülését, és
• e) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.

(2) Nem kaphat tanulmányi célú tartózkodási engedélyt

• a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• b) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
• c) a befogadott,
• d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,
• e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
• f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornokként érkezik az Európai Unió területére, valamint
• h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.

(3) A tanulmányi célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

• a) legalább egy év, de legfeljebb három év, vagy
• b) – egy évnél rövidebb képzési idő esetén – a képzés tartamához igazodó hosszúságú időtartam.

(4) A tanulmányi célú tartózkodási engedély alkalmanként legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(5) A tanulmányi célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a (4) bekezdésben meghatározott esetben sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.

(6) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(7) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

(8) A tanulmányi célú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, illetve a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben végezhet.

55. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár tanuló kaphat álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából tartózkodási engedélyt, aki érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy tanulmányait sikeresen befejezte, rendelkezik a 17. § (1) bekezdés a) pontjában és f)–i) pontjában meghatározott feltételekkel, és a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állás, illetve az általa indítani kívánt vállalkozás illeszkedik az elvégzett tanulmányok szintjéhez.

(2) Az e § szerinti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb kilenc hónap.

(3) Az e § szerinti tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(4) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki e § szerinti érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt Magyarországon

• a) Magyar Kártya kiállítása iránti
• b) EU Kék kártya kiállítása iránti, vagy
• c) vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítása iránti

kérelmet nyújthat be.

56. § (1) A hallgató olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely magyarországi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert, és akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását abból a célból engedélyezik, hogy fő tevékenységként olyan nappali tagozatos tanulmányokat folytasson, amelyek eredményeként Magyarország által elismert felsőfokú képesítést adnak, ideértve a felsőoktatási intézmény olyan oklevelét, bizonyítványát vagy doktori fokozatát is, amely a magyar joggal összhangban az említett oktatást megelőző, előkészítő tanfolyamra vagy a kötelező gyakorlatra is kiterjed.

(2) Az a hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló európai uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban nem érintett és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben jogszabályban meghatározott felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányai egy részét.

(3) A hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a hallgatónak csatolnia kell

• a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,
• b) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,
• c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és
• d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(4) Az a hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló európai uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat abban az esetben, ha a hallgatói mobilitás gyakorlása érdekében az idegenrendészeti hatóságot jogszabályban meghatározott értesítési lapon és adattartalommal értesíti a hallgatói mobilitási tervéről és a mobilitás tervezett időtartamáról az ezzel kapcsolatos időpontok megjelölésével.

(5) A hallgatónak a (4) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a (4) bekezdésben foglaltakon túl mellékelnie kell

• a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,
• b) a 17. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,
• c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és
• d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(6) A (2) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, valamint a (4) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási igazolással a harmadik országbeli állampolgár legfeljebb 360 napig tartózkodhat Magyarország területén.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a (4) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról jogszabályban meghatározott adattartalommal igazolást állít ki.

57. § (1) Képzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

• a) teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában meghatározott feltételeket, és
• b) a Kormány vagy minisztérium által biztosított ösztöndíjas magyarországi képzésen vesz részt.

(2) Képzés céljából nem kaphat tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki a tanulmányi célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek megfelel.

(3) A képzés célú tartózkodási engedély legfeljebb egy évre adható, ugyanezen célból nem hosszabbítható meg. A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítását kizárólag tanulmányi célból kérheti.

(4) A képzés céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(5) A képzés céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

28. A gyakornok tartózkodása¶

58. § (1) A gyakornok olyan harmadik országbeli állampolgár, aki felsőfokú képesítéssel rendelkezik vagy felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat valamely harmadik államban, és akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását gyakornoki tevékenység céljából engedélyezik.

(2) A gyakornoki tevékenység a gyakornoknak a tanulmányai során teljesítendő szakmai gyakorlata vagy a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok részére szervezett gyakorlati program keretében végzett tevékenysége, amelynek célja, hogy munkahelyi környezetben ismereteket, gyakorlatot és tapasztalatot szerezzen.

59. § (1) Gyakornoki tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy

• a) jóváhagyott gyakornokokat fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződés alapján gyakornoki tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és a fogadószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a gyakornoknak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amennyiben a gyakornok a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket,
• b) a gyakornoki tevékenység folytatásához szükséges felsőfokú végzettségét a kérelem benyújtását megelőző két évben szerezte meg, vagy a gyakornoki tevékenység folytatásához megfelelő felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat, valamint
• c) rendelkezik a gyakorlat elvégzéséhez szükséges megfelelő nyelvismerettel.

(2) Nem kaphat a gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt

• a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• b) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
• c) a befogadott,
• d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,
• e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
• f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Európai Unió területére, valamint
• h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.

(3) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

• a) legfeljebb hat hónap, vagy
• b) – hat hónapnál rövidebb tartamú képzési megállapodás esetén – a gyakornoki tevékenység időtartamához igazodó hosszúságú időtartam.

(4) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(5) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(6) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(7) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

29. A hivatalos célú tartózkodás¶

60. § (1) Hivatalos célú tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában meghatározott feltételeket, és

• a) diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyként vagy annak családtagjaként,
• b) külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként,
• c) sajtótudósítóként,
• d) nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból,
• e) nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmény személyzetének tagjaként vagy az ezen intézmény tevékenységi körében beutazó személyként

kíván Magyarország területén tartózkodni.

(2) A hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességi ideje az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti tevékenység időtartamával egyezik meg, de legfeljebb három év, amely alkalmanként a hivatalos szolgálat vagy képzés, továbbképzés időtartamához igazodó időtartammal, de legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

30. Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés (WHS) alapján kiállított ideiglenes tartózkodási engedély¶

61. § (1) Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződések alapján az idegenrendészeti hatóság ideiglenes tartózkodási engedélyt állít ki.

(2) Ideiglenes tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

• a) a nemzetközi szerződésben e körben meghatározott feltételeket okiratokkal alátámasztott módon teljesíti, valamint
• b) megfelel a 17. § (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az ideiglenes tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb a kiállításának alapjául szolgáló nemzetközi szerződésben rögzített időtartam lehet.

(4) Az ideiglenes tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(5) Évente legfeljebb a nemzetközi szerződésekben meghatározott maximális létszámot meg nem haladó számú ideiglenes tartózkodási engedély állítható ki.

(6) Az ideiglenes tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(7) Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

31. A digitális nomád tartózkodása – a Fehér Kártya¶

62. § (1) A Fehér Kártya olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.

(2) Fehér Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

• a) Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik és munkáját vagy vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi,
• b) megfelel a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában meghatározott feltételeknek és vele szemben nem állnak fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok, és
• c) nem végez munkát Magyarországon, valamint nem rendelkezik magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel.

(3) Nem kaphat Fehér Kártyát

• a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki megfelel a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély, a vendégbefektetői tartózkodási engedély, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély, a Nemzeti Kártya, a Magyar Kártya vagy a Vállalati Kártya kiadására vonatkozó feltételeknek,
• b) az, aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik vagy a tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt,
• c) a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
• d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• e) az, akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
• f) a befogadott,
• g) az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,
• h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkezik,
• i) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében érkezik az Európai Unió területére, valamint
• j) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Európai Unió területére.

(4) A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely kizárólag ugyanezen célból egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(5) A Fehér Kártya érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(6) A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(7) A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

32. Kiküldetés¶

63. § (1) Kiküldetésben lévő személy az a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

(2) Kiküldetés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

• a) a kiküldetés célú tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállama által munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és
• b) munkáját a kiküldő vállalkozással fennálló munkaviszony alapján Magyarország területén korlátozott ideig kívánja végezni
• ba) a kiküldő vállalkozás nevében és irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő címzettje között létrejött szerződés alapján,
• bb) a kiküldő vállalkozáscsoport tulajdonában lévő telephelyen vagy vállalkozásnál, vagy
• bc) a kiküldő munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás által küldve egy Magyarországon letelepedett vagy hazánk területén működő vállalkozáshoz.

(3) A kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással, a szolgáltatásnyújtás a kiküldő saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő címzettje között létrejött szerződés alapján történik.

(4) A kiküldetés célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a kiküldetés időtartamához igazodik, de legfeljebb kettő év. A tartózkodási engedély a kiadásától számított kettőéves időtartamon belül ugyanezen célból hosszabbítható meg.

(5) A kiküldetés célú tartózkodási engedély (4) bekezdés alapján meghatározott érvényességi ideje nem haladhatja meg az Európai Unió tagállama által kiállított tartózkodási engedély érvényességi idejét.

33. A gyógykezelés céljából történő tartózkodás¶

64. § (1) Gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában meghatározott feltételeket, és

• a) gyógykezelés céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, vagy
• b) a magyar jog szerinti kiskorú gyermekét vagy az önmaga ellátására képtelen más, e törvényben meghatározott családtagját kíséri Magyarország területére gyógykezelés céljából.

(2) A gyógykezelési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a gyógykezelés időtartamához igazodik, de legfeljebb két év, amely alkalmanként a gyógykezelés időtartamához igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(3) A gyógykezelés célú tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(4) A gyógykezelés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

34. Önkéntes tevékenység folytatása céljából történő tartózkodás¶

65. § (1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

• a) teljesíti a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, c) és d) pontjában, valamint f)–i) pontjában meghatározott feltételeket,
• b) a törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni vagy az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének keretében végez önkéntes tevékenységet, és
• c) magyarországi szálláshelyeként valós belföldi lakcímadatot jelentett be.

(2) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedélyt nem kaphat

• a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól a menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
• c) a befogadott,
• d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek a kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,
• e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
• f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére, valamint
• h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

66. § (1) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – nem lehet rövidebb egy évnél, de legfeljebb kettő év.

(2) Ha az önkéntes szerződés érvényességi ideje egy évnél rövidebb, úgy az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejét a fogadási megállapodás érvényességi idejével azonos hosszúságú időtartamban kell megállapítani.

(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással – a 71. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható.

(4) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

(5) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

35. Nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély¶

67. § (1) Nemzeti érdekből az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt adhat.

(2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt adhat annak a harmadik országbeli állampolgárnak is, akinek célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállítására irányuló eljárása során Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekét veheti figyelembe.

(4) A nemzetpolitikai érdek fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározott szakhatóság bevonásával dönt.

(5) Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdekének fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter kormányhatározatban kijelölt testület véleményét kéri ki. A testület véleménye az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert nem köti.

(5a) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter – a tekintetben, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát – a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok véleményét kéri. A rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok véleménye nem köti az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert.

(6) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély legfeljebb három évre szól, alkalmanként legfeljebb három évre hosszabbítható meg.

(7) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély kiállítása során az e törvény szerinti feltételeket nem kell vizsgálni, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételt és azt, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.

(8) A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

36. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én,Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása¶

68. § (1) Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk b) pontjában meghatározott polgári állomány tagjai, valamint a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk c) pontjában meghatározott hozzátartozók (a továbbiakban: polgári személy) beutazására és tartózkodására – a státuszuk igazolása esetén – e törvény rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A polgári személy mentesül a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettsége, valamint a 17. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott feltételek igazolása alól.

(3) A polgári személlyel szemben indult büntetőeljárásról és annak befejezéséről, valamint kiutasításáról – a küldő állam tájékoztatása céljából – az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet.

(4) Az (1)–(3) bekezdéssel azonos megítélés alá esik az 1995. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a „Békepartnerség” más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodásban részes államok fegyveres erőinek ezen Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állománya és azok hozzátartozói.

(5) Az (1) és a (4) bekezdés szerinti személy hivatalos célú tartózkodási engedélyt kap.

(6) Az (5) bekezdés szerinti hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességére és meghosszabbítására a 60. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

37. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai, az USA vállalkozók és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása¶

69. § (1) A 2019. évi LI. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás

• a) II. Cikk 3. pontjában meghatározott polgári állomány,
• b) II. Cikk 4. pontjában meghatározott USA vállalkozók és
• c) II. Cikk 5. pontjában meghatározott hozzátartozók

beutazására és tartózkodására – a II. Cikk 3–5. pontja szerinti státuszuk igazolása esetén – e törvény rendelkezéseit a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy mentesül a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély beszerzésének kötelezettsége alól.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy letartóztatása vagy őrizetbe vétele esetén az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, a küldő állam tájékoztatása céljából.

38. Humanitárius célú tartózkodási engedély¶

70. § (1) Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni

• a) akit Magyarország hontalanként ismert el;
• b) akit Magyarország befogadottként ismert el;
• c) törvényben foglaltak alapján azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
• d) azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki Magyarország területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, illetve a kísérő nélküli kiskorút;
• e) jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal – a bizonyítást jelentősen elősegítő módon –együttműködik;
• f) a bíróság indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek mellett, illetve azt a kiskorú, harmadik országbeli állampolgárt, akit érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztattak.

(2) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

• a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;
• b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt esetekben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;
• c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
• d) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben,
• da) a db) alpontban foglalt kivétellel legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
• db) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, hat hónap, amely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható;
• e) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, a harmadik országbeli állampolgár által a munkáltatójával szemben az elmaradt járandóságának kifizetése érdekében indított eljárás végleges befejezéséig.

(3) Ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetve a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetve az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított.

(5) Az (1) bekezdés e) pontja alapján tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.

(6) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában a különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek olyan feltételek – a nemi vagy egyéb alapú megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve –, amelyek feltűnően aránytalanul eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés különösen a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti, és sérti az emberi méltóságot.

VIII. Fejezet — A CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS BIZTOSÍTÁSA¶

39. A jogosultak köre¶

71. § (1) A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

• a) tartózkodási engedéllyel rendelkező személy,
• b) bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező személy,
• c) ideiglenes tartózkodási kártyával, nemzeti tartózkodási kártyával vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező személy,
• d) az Szmtv. szerinti tartózkodási kártyával, állandó tartózkodási kártyával, vagy huzamos tartózkodási kártyával rendelkező személy, vagy
• e) magyar állampolgár

(ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: családegyesítő) családtagja.

(2) Családtagnak minősül

• a) a harmadik országbeli állampolgár vagy a magyar állampolgár házastársa,
• b) a harmadik országbeli állampolgár házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is),
• c) a harmadik országbeli állampolgár eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol,
• d) a harmadik országbeli állampolgár vagy a magyar állampolgár házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol,
• e) a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező, a szülői felügyeleti jogát gyakorló, a magyar állampolgárral egy háztartásban élő személy.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat

• a) a menekültként elismert személy családtagja, valamint
• b) a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú
• ba) szülője, vagy
• bb) – a ba) alpont szerinti személy hiányában – gyámja.

(4) A családi együttélés biztosítása céljából nem kaphat tartózkodási engedélyt a harmadik országbeli állampolgár, ha a családegyesítő

• a) vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel legalább egy éve nem,
• b) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
• c) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
• d) foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel,
• e) vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,
• f) Fehér Kártyával,
• g) tanulmányi (beleértve az álláskeresést és a vállalkozás indítást is), képzési célú tartózkodási engedéllyel,
• h) gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel, valamint
• i) önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(5) A tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén, a tartózkodási engedély hatálya alatt született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére – abban az esetben is, ha e törvény alapján további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme a tartózkodási engedélyre nem alapítható – családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.

(6) A menekültként elismert személyhez kapcsolódó családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására szolgáló okirat nem áll rendelkezésre.

(7) Családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy

• a) eltartott szülője, valamint
• b) testvére és egyenes ági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.

(8) A menekültként elismert személy házastársa családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyt abban az esetben kaphat, ha a házasságot a menekültként elismert személy Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.

(9) A családegyesítő házastársa nem kaphat tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

72. § (1) A családtag – ha más jogcímen nem szerzett tartózkodási jogosultságot – további tartózkodásra jogosult

• a) abban az esetben, ha a tartózkodási engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év eltelt, vagy
• b) a családegyesítő, illetve a menekültként elismert személy halála esetén, ha a tartózkodás feltételei biztosítottak.

(2) Ha a családegyesítő EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkezik, amelyet EU Kék Kártyával rendelkezőként kapott arra tekintettel, hogy a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően EU Kék Kártya birtokában legalább két évig jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, és legalább öt évig EU Kék Kártyával, kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott, akkor a családtagja esetében az (1) bekezdés szerinti ötéves időtartamba beleszámít az Európai Unió valamely tagállama által családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély birtokában az Európai Unió területén eltöltött időtartam is, azzal a feltétellel, hogy a kérelmező az ötéves időtartamból legalább a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kettő évben jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarországon tartózkodott.

40. A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje¶

73. § (1) A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

• a) – a b)–d) pontban meghatározott esetek kivételével – legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható,
• b) legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő EU Kék Kártyával vagy Vállalati Kártyával rendelkezik,
• c) legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő magyar állampolgár vagy a 87. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkezik,
• d) legfeljebb 10 év, amely alkalmanként legfeljebb 10 évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő vendégbefektetői tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási engedélyének az érvényességi idejét. Ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik, a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik a családegyesítő EU Kék Kártyájának az érvényességi idejével.

(3) A családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetekben sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának az érvényességi idejét.

NEGYEDIK RÉSZ — A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR HUZAMOS MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA¶

IX. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

41. A huzamos tartózkodási jogosultság¶

74. § (1) Huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik az a harmadik országbeli állampolgár, aki

• a) e törvény hatálybalépése előtt
• aa) bevándorlási engedélyt,
• ab) letelepedési engedélyt,
• ac) ideiglenes letelepedési engedélyt,
• ad) nemzeti letelepedési engedélyt,
• ae) EK letelepedési engedélyt,
• b) e törvény szerint
• ba) ideiglenes tartózkodási kártyát,
• bb) nemzeti tartózkodási kártyát, vagy
• bc) EU tartózkodási kártyát

kapott.

(2) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogszabályban biztosított jogosultságai illetik meg azzal, hogy – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.

(3) Az ideiglenes letelepedési engedély és az ideiglenes tartózkodási kártya az érvényességi ideje alatt jogosít Magyarország területén való tartózkodásra.

(4) Az eljáró hatóság – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó esetben – értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet

• a) a meglévő jogállás mellett az újabb jogállás nyilvántartásba vétele céljából a menekültként vagy oltalmazottként nyilvántartott harmadik országbeli állampolgár részére kiadott huzamos tartózkodási jogosultságot biztosító engedélyről, valamint
• b) a bevándorlási, a letelepedési, az ideiglenes, a nemzeti, az EK letelepedési engedély, valamint az ideiglenes, a nemzeti, és az EU tartózkodási kártya visszavonásáról.

(5) Az e Fejezetben szabályozott eljárásokban a kormányrendeletben meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

• a) az elsőfokú eljárásban húsz,
• b) a másodfokú eljárásban tizenöt

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely az elsőfokú eljárásban egy alkalommal további húsz nappal, a másodfokú eljárásban egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható. Ezen időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyek meghosszabbítására és visszavonására e Rész rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy

• a) az ideiglenes letelepedési engedélyre az ideiglenes tartózkodási kártya meghosszabbítására és visszavonására,
• b) a bevándorlási engedélyre, a letelepedési engedélyre és a nemzeti letelepedési engedélyre a nemzeti tartózkodási kártya visszavonására,
• c) az EK letelepedési engedélyre az EU tartózkodási kártya visszavonására

irányadó szabályok vonatkoznak.

42. A huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésének általános feltételei¶

75. § (1) Ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát vagy EU tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

• a) akinek Magyarország területén a lakhatása és a megélhetése biztosított,
• b) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy egészségügyi ellátásának költségeit ennek hiányában is biztosítani tudja, és
• c) akivel szemben nem áll fenn az e törvényben meghatározott kizáró ok.

(2) Nem kaphat ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát vagy EU tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár,

• a) akinek a huzamos tartózkodása veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát,
• b) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, vagy
• c) aki a kártya megszerzése érdekében hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot egyéb módon megtévesztette.

43. A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy gyermekének tartózkodása¶

76. § Ha a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére

• a) ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező szülő esetében ideiglenes tartózkodási kártyát, vagy
• b) bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, nemzeti tartózkodási kártyával vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező szülő esetében nemzeti tartózkodási kártyát

kell kiállítani.

X. Fejezet — AZ IDEIGLENES TARTÓZKODÁSI KÁRTYA¶

44. Az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása¶

77. § Az ideiglenes tartózkodási kártya az Európai Unió más tagállama által kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyhez kapcsolódó, származékos tartózkodási jogosultságot keletkeztet.

78. § (1) Az Európai Unió tagállama által a 2003/109/EK tanácsi irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodási kártyát kap, ha

• a) – a szezonális munkavállalás esetét ide nem értve – munkavégzés vagy vállalkozási tevékenység folytatása céljából,
• b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából, vagy
• c) egyéb igazolt célból

kíván Magyarország területén tartózkodni, és teljesíti a jogszabályban meghatározott további feltételeket.

(2) A harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes tartózkodási kártyát együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes tartózkodási kártyát kap abban az esetben, ha a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt, és teljesíti a jogszabályban meghatározott további feltételeket.

79. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. Az ideiglenes tartózkodási kártya meghosszabbítása iránti kérelem közegészségügyi érdekből nem utasítható el abban az esetben, ha a megbetegedés a meghosszabbítani kívánt ideiglenes tartózkodási kártya kiadását követően következett be.

(2) A harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes tartózkodási kártyát együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes tartózkodási kártyájának érvényessége megegyezik a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének vagy ideiglenes tartózkodási kártyájának az érvényességével.

45. Az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonása¶

80. § (1) Az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonható abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) lakhatása és a megélhetése Magyarország területén már nem biztosított, vagy
• b) nem minősül az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak és egészségügyi ellátásának költségeit más módon sem tudja biztosítani.

(2) Az ideiglenes tartózkodási kártyát vissza kell vonni, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el, vagy
• b) a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.

(3) A harmadik országbeli állampolgár családtagja részére a harmadik országbeli állampolgárra tekintettel kiállított ideiglenes tartózkodási kártyát vissza kell vonni abban az esetben, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyét vagy ideiglenes tartózkodási kártyáját visszavonták, vagy
• b) a családi kapcsolat megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár halálát követően a családtag
• ba) magyarországi lakhatása és a megélhetése biztosított, és
• bb) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy egészségügyi ellátásának költségeit ennek hiányában is biztosítani tudja.

46. Információáramlás az Európai Unió tagállamai között¶

81. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodási kártya kiállításáról, illetve visszavonásáról – a visszavonás okának megjelölésével – értesíti az Európai Unió azon tagállamát, amelyik a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállította.

(2) Ha a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása előtt a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatainak feltüntetésével megkeresi az EU tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy a kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e.

(3) Ha a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság menekültként elismeri, illetve kiegészítő védelemben részesíti az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítása előtt, az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatainak feltüntetésével megkeresi az EU tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak érdekében, hogy az az EU tartózkodási engedély okmány „Megjegyzések” rovatát módosítsa.

XI. Fejezet — A NEMZETI TARTÓZKODÁSI KÁRTYA ÉS AZ EU TARTÓZKODÁSI KÁRTYA¶

47. Ügyintézési határidő¶

82. § A nemzeti tartózkodási kártya, valamint az EU tartózkodási kártya iránti kérelmet

• a) az első fokon eljáró hatóság hetven,
• b) a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírálja el.

48. A nemzeti tartózkodási kártyára való jogosultság¶

83. § (1) A Magyarországon történő huzamos tartózkodás céljából nemzeti tartózkodási kártyát – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával rendelkezik, és

• a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott,
• b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él magyar állampolgárral vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral,
• c) magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték,
• d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve a felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt, vagy
• e) huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.

(2) A Magyarországon történő huzamos tartózkodás céljából nemzeti tartózkodási kártyát a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben kaphat, ha

• a) huzamos tartózkodása Magyarország érdekeivel összhangban áll, és
• b) teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.

(3) A menekültügyi hatóság által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár a nemzeti tartózkodási kártyát tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti.

(4) Nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár, aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

(5) A harmadik országbeli állampolgár nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát, ha

• a) vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedéllyel,
• b) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
• c) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
• d) foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel,
• e) vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,
• f) tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel (beleértve az álláskeresést és a vállalkozás indítást is),
• g) képzés célú tartózkodási engedéllyel,
• h) ideiglenes tartózkodási engedéllyel,
• i) gyógykezelési célú tartózkodási engedéllyel,
• j) Fehér Kártyával,
• k) kiküldetés célú tartózkodási engedéllyel,
• l) gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel,
• m) önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(6) Ha a nemzeti tartózkodása kártya iránti kérelem a (2) bekezdés alapján kerül elutasításra, a hatóság végleges elutasító döntésével szemben indult közigazgatási perben a bíróság a döntés megváltoztatására nem jogosult.

49. A Magyarország területén történő tartózkodás számítása¶

84. § (1) Nem minősül a Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának Magyarország területének az alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása abban esetben, ha a külföldi tartózkodások együttes időtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén történő tartózkodás (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb megszakítása esetén is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodását abban az esetben, ha a tartózkodás megszakítására méltányolható okból – különösen külföldi gyógykezelés, illetve a harmadik országbeli állampolgár munkavégzésével összefüggő külföldi kiküldetés miatt – került sor.

(3) A nemzeti tartózkodási kártya megszerzéséhez szükséges tartózkodási időbe nem számít bele

• a) a Magyarországon működő diplomáciai és a hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, illetve azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek tagjai és családtagjaik részére kibocsátott tartózkodási engedélyek alapján Magyarországon töltött idő,
• b) a Fehér Kártya birtokában Magyarországon töltött idő.

50. Nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya¶

85. § (1) Nemzeti érdek fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján a 75. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában, valamint az e Fejezetben meghatározott feltételek hiányában is kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.

(2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárása során Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekét veheti figyelembe.

(3) A nemzetpolitikai érdek fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározott szakhatóság bevonásával dönt.

(4) Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdekének fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter kormányhatározatban kijelölt testület véleményét kéri ki. A testület véleménye az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert nem köti.

(4a) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter – a tekintetben, hogy a harmadik országbeli állampolgár beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti-e Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát – a Kormány rendeletében kijelölt rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok állásfoglalását kéri.

(5) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyával kapcsolatos döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

51. A nemzeti tartózkodási kártya visszavonása¶

86. § (1) A nemzeti tartózkodási kártyát az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja abban az esetben, ha

• a) az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoztak, hogy ez az engedély vagy a kártya kiadását már kizárná, feltéve, hogy az engedély vagy a kártya kiadásától számítva öt év még nem telt el,
• b) a családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedély vagy kártya esetén a házasság az engedély vagy a kártya kézhezvételétől számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joga megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár már négy éve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőként vagy bevándoroltként Magyarország területén tartózkodik, vagy
• c) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt vagy a kártyát visszavonja, ha

• a) az engedély vagy a kártya megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,
• b) a kiskorú harmadik országbeli állampolgár esetében a szülői felügyelet jogát gyakorló harmadik országbeli állampolgár szülőnek Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának feltételei a szülői felügyeletet gyakorló másik szülőnél Magyarország területén nem biztosítottak,
• c) a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedélye vagy kártyája esetén magyar állampolgár házastársa Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta, vagy a harmadik országbeli házastárs Magyarország területén történő jogszerű tartózkodása megszűnt,
• d) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el,
• e) a harmadik országbeli állampolgár kéri az engedély vagy a kártya visszavonását, vagy
• f) a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát.

(3) A nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyát az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter visszavonhatja, ha a kiadásakor figyelembe vett 85. § (2) bekezdése szerinti érdek változása azt indokolttá teszi, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja, illetve a (2) bekezdés indokolja.

52. Az EU tartózkodási kártyára való jogosultság¶

87. § (1) A Magyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EU tartózkodási kártyát kap az a harmadik országbeli állampolgár, aki

• a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, vagy
• b) EU kék kártyával rendelkezik, és
• ba) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően EU Kék Kártya birtokában legalább két évig jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, és
• bb) legalább öt évig EU Kék Kártyával, kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott.

(2) Nem kaphat EU tartózkodási kártyát

• a) a felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve a szakképzés céljából Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár,
• b) a szezonális munkavállalás céljából vagy az önkéntesként Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár,
• c) a diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár,
• d) a kérelme végleges elbírálásáig az a harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• e) a befogadott,
• f) a menekültügyi hatóság, a bíróság vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár ezen jogállása alapján abban az esetben, ha már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő védelem hatálya alatt, valamint
• g) az ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártya kiadásáról az érintett tagállamot értesíti.

(4) A Magyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EU tartózkodási kártyát a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak abban az esetben kaphat, ha teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.

53. A Magyarország területén történő tartózkodás számítása¶

88. § (1) A harmadik országbeli állampolgár szezonális munkavállalás céljából, önkéntesként, diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján történt korábbi jogszerű tartózkodásának az időtartama az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba nem számít bele.

(2) Az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba – az EU Kék Kártyával való tartózkodás esetét kivéve – a felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve a szakképzés céljából történt korábbi jogszerű tartózkodás időtartamának fele, az EU Kék Kártyával való tartózkodás időtartamba a tagállamok területén korábban felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve szakképzés céljából történő tartózkodás időtartamának fele számít bele.

(3) Az az időtartam, amely során a harmadik országbeli állampolgár menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyként tartózkodott Magyarország területén, az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba beleszámít.

(4) Az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba a menekültként elismert vagy a kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárnak a menedékjogi kérelme benyújtásának időpontja és a menekültkénti elismerést vagy a kiegészítő védelmet igazoló okmánya kiadásának időpontja közötti időtartam fele számít bele. Amennyiben ez az időtartam a tizennyolc hónapot meghaladja, úgy a teljes időtartam beleszámít az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamba.

(5) Nem minősül a Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának az EU tartózkodási kártyára való jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartam kapcsán

• a) az EU Kék Kártyával való tartózkodás esetén kívül, az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot, vagy
• b) az EU Kék Kártyával való tartózkodás esetében az Európai Unió tagállamai területének az alkalmanként tizenkét hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a tizennyolc hónapot.

54. Az EU tartózkodási kártya visszavonása¶

89. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az EU tartózkodási kártyát visszavonja, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió tagállamainak területét tizenkét hónapnál hosszabb ideig elhagyta,
• b) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió másik tagállamában szerez huzamos tartózkodói jogállást,
• c) a harmadik országbeli állampolgár hat évet meghaladóan nem tartózkodik Magyarország területén,
• d) az engedély vagy a kártya megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,
• e) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el, vagy
• f) az a) ponttól eltérően a harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya birtokosként vagy annak családtagjaként szerezte meg az EK letelepedési engedélyt vagy az EU tartózkodási kártyát, és az Európai Unió tagállamainak területét egymást követő huszonnégy hónapnál hosszabb ideig elhagyta.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt vagy az EU tartózkodási kártyát visszavonhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő védelem hatálya alatt.

(3) Annak a harmadik országbeli állampolgárnak az esetében, akinek az EK letelepedési engedélyét vagy az EU tartózkodási kártyáját az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés a)–c) pontja alapján vonta vissza, ha ismételten EU tartózkodási kártyát kérelmez, a jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamot meglévőnek kell tekinteni.

(4) A letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, a nemzeti tartózkodási kártya vagy a bevándorlási engedély okmány hosszabbítására, illetve a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárást az idegenrendészeti hatóság a letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, nemzeti tartózkodási kártya vagy a bevándorlási engedély felülvizsgálatára vonatkozó eljárás végleges és végrehajtható lezárásáig felfüggeszti.

ÖTÖDIK RÉSZ — A HONTALANSÁG¶

90. § (1) Ha a hontalan e minőségét valószínűsíti vagy igazolja, a XXXIII. Fejezetben meghatározottak szerint hontalanként ismerhető el.

(2) Nem ismerhető el hontalanként az a személy, aki a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik.

91. § A hontalanra e törvénynek a harmadik országbeli állampolgárra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

HATODIK RÉSZ — RENDÉSZETI SZABÁLYOK¶

55. Értelmező rendelkezések¶

92. § E rész alkalmazásában

• a) dublini rendeletek: a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
• b) különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú vagy olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékossággal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik;
• c) őrzött szállás: a személyes szabadságában korlátozott külföldi elhelyezésére szolgáló, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet céljaira sajátosan kialakított létesítmény;
• d) schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzőkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljes körűen alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes más állam;
• e) SIS figyelmeztető jelzés:
• ea) a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés, amely valamely schengeni állam által a Schengeni Információs Rendszerben a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan a visszatérési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint a kiutasítási határozatok végrehajtásának támogatása céljából elhelyezett adatcsoport, valamint
• eb) a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés, amely valamely schengeni állam által a Schengeni Információs Rendszerben abból a célból elhelyezett adatcsoport, hogy egy harmadik országbeli állampolgárnak a schengeni államok területére történő beutazását vagy tartózkodását megtagadják;
• f) Vízumkódex: a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

56. Idegenrendészeti ellenőrzés¶

93. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott idegenrendészeti szabályok megtartását ellenőrizheti.

(2) A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni.

(3) Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt az idegenrendészeti hatóság jegyzőkönyv átadásával lefoglalja, és – amennyiben nem indul büntetőeljárás – továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelős miniszter útján megküldi az azt kiállító államnak.

(4) Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve a törvényben foglalt idegenrendészeti szabályokat megsérti, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani.

(5) A biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány tároló elemének a harmadik országbeli állampolgár azonosítása céljából valamely fizikai tulajdonságának (arcképmás, ujjnyomat) rögzítésével előállított személyes adatait az idegenrendészeti hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti a 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában meghatározott célból.

(6) Az idegenrendészeti hatóság az (5) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak megállapítása céljából, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

(7) Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.

(8) Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, a (7) bekezdésben foglalt visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye.

(9) Ha a harmadik országbeli állampolgár az előállítás vagy visszatartás időtartama alatt nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó szándékát az idegenrendészeti hatóság előtt kinyilvánítja, az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárral szemben az előállítás vagy visszatartás időtartamán túl további, legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést alkalmazhat a menekültügyi hatóság intézkedéséig. A visszatartás ellen panasznak van helye.

XII. Fejezet — BELÉPTETÉS ÉS VISSZAIRÁNYÍTÁS¶

57. A mobilitást gyakorló tanuló vagy kutató harmadik országbeli állampolgár beléptetése¶

94. § (1) A mobilitást gyakorló tanuló vagy kutató harmadik országbeli állampolgár akkor jogosult Magyarország területére belépni, ha rendelkezik

• a) érvényes úti okmánnyal,
• b) az első tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel, és
• c) a hallgatói mobilitási vagy kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadására tett értesítés másolatával, vagy ennek hiányában igazolással arról, hogy a hallgató tanulmányai egy részét mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális program, vagy két vagy több felsőoktatási intézmény közötti megállapodás keretében végzi, a kutató esetében a fogadási megállapodás másolatával vagy a kutatószervezet levelével, amely tartalmazza legalább a mobilitás időtartamát és a kutatószervezet címét, vagy a hallgatói mobilitási vagy a kutatói rövid távú mobilitási igazolással.

(2) A beléptetést meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal,
• b) nem rendelkezik az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irattal,
• c) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, vagy
• d) SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.

(3) A kutatói rövid távú mobilitást gyakorló kutató családtagja jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik

• a) érvényes úti okmánnyal,
• b) az első tagállam által kiállított családtagi jogállását igazoló tartózkodási engedéllyel, és
• c) a kutatói rövid távú mobilitási igazolással vagy a kutatói rövid távú mobilitásra vonatkozó értesítés másolatával.

58. A beléptetés megtagadása¶

95. § (1) A határforgalmat ellenőrző hatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történő beléptetését a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezései alapján megtagadja, és – érdekeinek figyelembevételével – visszairányítja

• a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett,
• b) annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles,
• c) annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van,
• d) bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat.

(2) Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum érvénytelen.

(3) A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye.

59. A visszairányítás¶

96. § (1) A visszairányítás végrehajtásának biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles

• a) legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön tartózkodni,
• b) legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy – amennyiben légi úton érkezett – legfeljebb nyolc napig a repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, és
• c) a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni.

(2) Ha a visszairányítás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgárt ki kell utasítani.

(3) A visszairányítás, illetve a (2) bekezdésben meghatározott kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha a visszairányítást, illetve a (2) bekezdés szerinti kiutasítást nem rendelik el.

XIII. Fejezet — A KIUTASÍTÁS ESETEI, AKADÁLYAI ÉS ELRENDELÉSE¶

60. A kiutasítás esetei¶

97. § (1) A harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország, az Európai Unió más tagállamainak és a többi schengeni államnak a területéről az e törvényben meghatározott esetekben kiutasítja (idegenrendészeti kiutasítás).

(2) Az idegenrendészeti hatóság rendelkezik

• a) bíróság által büntetőügyben elrendelt kiutasítás,
• b) a menekültügyi hatóság által a menedékjogról szóló törvény szerint elrendelt kiutasítás, vagy
• c) – az e törvény szerinti esetben – az Európai Unió más tagállama, vagy más schengeni állam hatósága által elrendelt kiutasítás

végrehajtásáról.

(3) A kiutasított személynek Magyarország, az Európai Unió más tagállamainak és a többi schengeni államnak a területét a kiutasítási döntésben foglaltak szerint el kell hagynia.

61. Az idegenrendészeti kiutasítás¶

98. § (1) Idegenrendészeti kiutasításnak van helye azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben

• a) aki jogellenesen lépte át Magyarország államhatárát, vagy azt megkísérelte,
• b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti, vagy ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásának a továbbiakban nincs jogalapja,
• c) aki az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül végzett munkát,
• d) akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti, vagy
• e) akinek a beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti ok fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgárral szemben az idegenrendészeti kiutasítás elrendelését törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében, a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv vagy nemzetbiztonsági szolgálat is kezdeményezheti, amely során a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára javaslatot tesz. A javaslatban foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.

(3) A harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodásra való jogosultságának megszűnése esetén a kiutasításról a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozatban kell rendelkezni. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozattal szembeni jogorvoslat során élhet.

(4) Ha

• a) a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély,
• b) a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély,
• c) a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély,
• d) a vendégmunkás-tartózkodási engedély, vagy
• e) a Nemzeti Kártya

e törvény erejénél fogva érvénytelenné válik, a vendégmunkás 33. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatára tekintettel a kiutasításról az (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezni kell. A döntés meghozatala során az idegenrendészeti hatóság a vendégmunkás idézését mellőzi. A döntés közlése hirdetményi úton, a döntés rendelkező részének az idegenrendészeti hatóság honlapján való közzétételével történik, vagy ha a vendégmunkásnak meghatalmazott képviselője van, a döntést vele kell közölni. A határozatot a közzététel napján közöltnek kell tekinteni.

61/A. Kiutasítás a magyar állampolgárság felfüggesztése esetén¶

98/A. § Ha a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján valamely harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár magyar állampolgárságát felfüggesztették (a továbbiakban: felfüggesztéssel érintett személy), a kiutasítás végrehajtása tekintetében az idegenrendészeti hatóság – az ezen alcím szerinti eltéréssel – a XIV–XVI. Fejezet rendelkezéseit alkalmazza.

98/B. § (1) A felfüggesztéssel érintett személy kiutasítása tárgyában a 64–67. alcím rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• a) a 65. alcím nem alkalmazható,
• b) a 111. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a felfüggesztéssel érintett személy schengeni állam területére is távozhat.

(2) A felfüggesztéssel érintett személy esetében a kiutasításról rendelkező határozat nem tartalmaz célországot, csak azt a tényt, hogy a felfüggesztéssel érintett személy mely időponttal köteles elhagyni Magyarország területét.

98/C. § (1) A felfüggesztéssel érintett személy kiutasítása tárgyában a 68. és 69. alcím rendelkezéseit a (2)–(7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a felfüggesztéssel érintett személyt kiutasítják, és a kiutasításról rendelkező határozat véglegessé válását követően önként nem hagyja el Magyarország területét vagy oda jogellenesen visszatér, a felfüggesztéssel érintett személyt az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani, idegenrendészeti őrizetét el kell rendelni, és a kitoloncolást 72 órán belül végre kell hajtani.

(3) A kitoloncolás elrendeléséről és az idegenrendészeti őrizetről az idegenrendészeti hatóság végzésben rendelkezik, az idegenrendészeti őrizet ellen kifogásnak nincs helye.

(4) A (2) bekezdés alapján előállított személyt nyilatkoztatni kell, hogy Magyarország területét melyik közúti vagy légiforgalmi határátkelőhelyen kívánja elhagyni, és az előállított személyt az általa megjelölt határátkelőhelyen az idegenrendészeti őrizet időtartama alatt Magyarország területéről ki kell léptetni.

(5) Ha a (2) bekezdés alapján előállított személy a (4) bekezdés szerint nem tesz nyilatkozatot vagy a kitoloncolás végrehajtásában nem működik közre, őt az idegenrendészeti őrizet végrehajtásának helyéhez legközelebbi közúti vagy légiforgalmi határátkelőhelyre kell szállítani, és ott Magyarország területéről ki kell léptetni.

(6) A kitoloncolás csak abban az esetben szakítható félbe, ha a felfüggesztéssel érintett személy orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre.

(7) Ha a kitoloncolást a (6) bekezdés alapján félbeszakították, az idegenrendészeti őrizet meghosszabbítása tárgyában a 132. § (4) bekezdése szerint kell intézkedni, és a kitoloncolást, amint a felfüggesztéssel érintett személy egészségi állapota lehetővé teszi, végre kell hajtani.

62. Más hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtása¶

99. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásáról végzésben rendelkezik.

(2) Nincs helye kiutasításnak azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akit az Európai Unió más tagállama vagy más schengeni állam hatósága végleges és végrehajtható döntésével kiutasított és a kiutasítás végrehajtásának elrendeléséhez szükséges adatokat az idegenrendészeti hatóság rendelkezésére bocsátotta. E kiutasítási döntést az idegenrendészeti hatóság az abban foglaltaknak megfelelően, végzéssel hajtja végre.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti végzéssel szemben végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye.

100. § (1) A kiutasítás büntetés végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítélet megküldésével, illetve a büntetés-végrehajtási intézet a várható szabadításról haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.

(3) A büntetés-végrehajtási intézet (1) bekezdésben meghatározott értesítésének kézhezvételét követően az idegenrendészeti hatóság a 99. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatala előtt is intézkedhet a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megállapítására és kiutasítása végrehajtásának megszervezésére.

63. A kiutasítási döntés¶

101. § (1) A kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell

• a) a mérlegelési szempontokat, amennyiben a kiutasítási döntés meghozatalakor mérlegelésnek van helye,
• b) a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát,
• c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik,
• d) az Európai Unió tagállamai és a schengeni államok – e törvényben meghatározott esetben Magyarország – területéről történő önkéntes távozás teljesítésének határidejét,
• e) az arcképmás készítésének, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettség előírását, valamint
• f) az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén a figyelmeztetést arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság kitoloncolja.

(2) A kiutasítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozatot közigazgatási perben nyolc napon belül lehet megtámadni. A bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – tizenöt napon belül dönt. Ha a felperes idegenrendészeti őrizetben van, a bíróság a tárgyalás napján a tárgyaláson jelen lévő feleknek és érdekelteknek az ítélet írásba foglalt rendelkező részének kiadmányát átadja és elektronikus úton is közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal. A bíróság három munkanapon belül az ítéletet írásba foglalja, és elektronikus úton közli az idegenrendészeti hatósággal. A bíróság határozata ellen további perorvoslatnak helye nincs. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá az érdemi elbírálásra, a határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(2a) A kiutasítás elrendeléséről szóló, véglegessé vált határozattal szembeni közigazgatási perben halasztó hatály elrendelésének nincs helye.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a 98. § (4) bekezdése szerinti kiutasítást elrendelő határozat ellen indított közigazgatási perben tárgyalás tartása nem kérhető. A bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül, tárgyaláson kívül dönt, és ítéletét három napon belül közli a peres felekkel.

(4) A 98. § (1) bekezdés d) pontja alapján elrendelt kiutasításról szóló határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság a kiutasításról szóló határozatot nem változtathatja meg, a bíróság a határozatok törvényességéről a közigazgatási szerv eljárásának vizsgálata alapján dönt. Ha az idegenrendészeti hatóság döntését minősített adatra alapozta, a bíróság a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészséget a perbelépésre, az ügyészség perbelépése kötelező.

XIV. Fejezet — A KIUTASÍTÁS ÉS VISSZAIRÁNYÍTÁS AKADÁLYAI¶

64. A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom¶

102. § (1) A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve (non-refoulement).

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre, ha a harmadik országbeli állampolgár törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra.

(3) A harmadik országbeli állampolgár a menedékjogról szóló törvényben meghatározott időtartamban áll menekültügyi eljárás hatálya alatt.

103. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a non-refoulement követelményét a visszairányítás, illetve a kiutasítás elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárásában köteles vizsgálni.

(2) A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a menekültügyi hatóság jogszabály szerinti véleménye alapján a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított ugyanazon ítélet végrehajtása kapcsán egy alkalommal közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt – az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve – haladéktalanul meg kell küldeni az idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes ügyészség útján a büntetés-végrehajtási bírónak.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.

(5) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a non-refoulement követelményére tekintettel a kiutasítás végrehajthatóságának kizártságát állapította meg, és a menekültügyi hatóság külön jogszabály szerinti véleménye alapján a visszaküldés tilalma adott ország tekintetében a továbbiakban nem áll fenn, vagy a kiutasítás végrehajtásának célországa módosításra kerül, az eljáró idegenrendészeti hatóság a székhelye szerint illetékes ügyészség útján kezdeményezi a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának felülvizsgálatát.

104. § Ha nincs olyan biztonságos ország, amely az érintett harmadik országbeli állampolgárt befogadja, a visszairányítás végrehajtásának vagy a kiutasítás végrehajtásának tilalma esetén a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárt befogadottként ismeri el, és a 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról.

65. A kiutasítás elrendelésének akadályai¶

105. § Ha a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyének meghosszabbítása vagy kiadása folyamatban van, az idegenrendészeti hatóság az eljárás végleges befejezéséig eltekinthet a kiutasítás elrendelésétől, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kérelmet azt követően terjeszt elő ismételten, hogy korábbi kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasította.

106. § (1) A Magyarországon tartósan tartózkodó és az e törvény szerinti családtaggal rendelkező harmadik országbeli állampolgár idegenrendészeti kiutasítását elrendelő határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság a következő szempontokat mérlegeli:

• a) a harmadik országbeli állampolgár kora, családi körülményei, kiutasításának lehetséges következményei a Magyarországon tartózkodó családtagjaira nézve;
• b) a harmadik országbeli állampolgár kötődése Magyarországhoz, illetve származási országához fűződő kapcsolatainak hiánya.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki

• a) huzamos tartózkodási jogosultsággal tartózkodik Magyarország területén, vagy
• b) huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárral házassági vagy családi életközösségben él, és tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

csak az (1) bekezdésben foglalt szempontok mérlegelésével utasítható ki, akkor, ha további tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet súlyosan veszélyezteti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti mérlegelési szempontokat kérelmének végleges elbírálásáig a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérő, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott közvetlen családtagja esetében is alkalmazni kell.

107. § Az Európai Unió tagállama és a más schengeni állam által kiadott, annak területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár csak akkor utasítható ki, ha

• a) az idegenrendészeti hatóság írásbeli felszólítása ellenére Magyarország területét haladéktalanul nem hagyta el, vagy
• b) Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti.

108. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított gondolkodási idő alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti.

(2) Az a tizennyolcadik életévet be nem töltött harmadik országbeli állampolgár, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül (kísérő nélküli kiskorú), csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított.

109. § (1) Idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság büntetésként nem rendelt el kiutasítást a harmadik országbeli állampolgárral szemben.

(2) A harmadik országbeli állampolgár ugyanazon jogsértés elkövetése miatt azonos jogi és ténybeli alapon nem utasítható ki, amennyiben korábban elrendelt kiutasítás hatálya alatt áll, de annak végrehajtására még nem került sor. Ez esetben a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtására kell haladéktalanul intézkedni.

(3) A 98. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, aki a menedékjog iránti kérelmét a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A. § (1) bekezdés b) pontja vagy IX/A. Fejezete szerint nyújtotta be.

(4) Az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió vagy a schengeni térség más tagállama 2009. január 13-át megelőzően kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján visszafogad. A visszaadásról az idegenrendészeti hatóság végzéssel dönt, amely ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A visszaadás végrehajtására a kitoloncolás szabályait kell alkalmazni.

XV. Fejezet — A KIUTASÍTÁSNAK VALÓ MEGFELELÉS¶

66. A kiutasítás teljesítésének módjai¶

110. § A kiutasítás teljesítése történhet

• a) a kiutasított önkéntes távozásával, vagy
• b) kiutasítás hatósági kísérettel történő végrehajtásával (a továbbiakban: kitoloncolás).

67. A kiutasított önkéntes távozása¶

111. § (1) Ha a harmadik országbeli állampolgár vállalja az Európai Unió tagállamai és más schengeni államok területének önkéntes elhagyását, amennyiben e törvény kivételt nem tesz, az idegenrendészeti hatóság a kiutasítási határozatban vagy a kiutasítás végrehajtására hozott végzésben (a továbbiakban együtt: kiutasítási döntés) az önkéntes távozásra határidőt állapít meg.

(2) Ha az idegenrendészeti hatóság a kiutasítási döntésben a kiutasítás kitoloncolással történő végrehajtásáról rendelkezik, az önkéntes távozásra határnapot nem határoz meg.

(3) Az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy az a kiutasítási döntés véglegessé válásától számított legalább hetedik, legfeljebb harmincadik napra essen. A kiutasítási döntésben rögzített határidő nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintett a kiutasítási döntésben foglaltaknak előbb tegyen eleget.

(4) Ha a kiutasított személyes körülményei – így különösen a Magyarország területén történő tartózkodás megelőző hosszú időtartama, amely a kiutazásra történő felkészüléshez szükséges időt a szokásosnál hosszabbá teszi, vagy családi és társadalmi kötelékek – indokolják, az idegenrendészeti hatóság – kérelemre vagy hivatalból – az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Ha a kiutasított harmadik országbeli állampolgár szülői felügyelete alatt álló gyermek, tanuló és köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben folytat tanulmányokat, az idegenrendészeti hatóság – kérelemre vagy hivatalból – az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt legfeljebb a folyamatban lévő tanulmányi félév végéig meghosszabbíthatja. Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbítása tárgyában hozott végzés ellen végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye.

(5) Az önkéntes távozásra nem kell határidőt meghatározni, vagy az idegenrendészeti hatóság az önkéntes távozás határidejét a kiutasítási döntés közlésétől számított hetedik napnál korábbi napra is meghatározhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) tartózkodási jogosultsága megszűnésének oka az, hogy a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, illetve SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll,
• b) tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelme azért került elutasításra, illetve tartózkodási engedélye azért került visszavonásra, mert tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, vagy a családi kapcsolatot a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre,
• c) az önkéntes távozást kifejezetten megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítási döntésnek nem fog eleget tenni, vagy
• d) magyarországi tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot, a közrendet vagy a közbiztonságot.

(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteikre tekintettel kell lenni.

112. § Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő megjelölésével az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul intézkedik a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzés rendszerben való rögzítésére. A távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításának tényét a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzésben rögzíteni kell. A kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzésben rögzíteni kell a kiutasítás végrehajtása felfüggesztésének tényét is.

68. A kitoloncolás¶

113. § (1) A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági, idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést, valamint az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által elrendelt kiutasítást kitoloncolással kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) kiutazásának ellenőrzése nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges, vagy
• b) a kiutasítási döntésben meghatározott határnapig távozási kötelezettségének nem tett eleget.

(2) A személyi szabadság korlátozása a kitoloncolás foganatosítása során a kitoloncolást elrendelő hatósági döntésen alapszik.

(3) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy végzéssel kell elrendelni. Az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által elrendelt kiutasítást, valamint a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást követően az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolást önálló határozattal rendeli el.

(4) A kitoloncolást elrendelő önálló határozat vagy végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

(5) A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság – hivatalból – módosítja a kitoloncolás foganatosítási módja tekintetében, amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezett változások, így különösen a harmadik országbeli állampolgár magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás foganatosítási módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(6) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a döntésében a kiutasítás végrehajtásának célországát az ügyfélnek felróható magatartása miatt módosítja, így különösen akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága vonatkozásában valótlan tényeket közöl a hatósággal, vagy azt egyéb, a kiutasítás végrehajtásának célországát befolyásoló tények indokolják, a módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.

(8) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha

• a) a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult,
• b) az a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre,
• c) a jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását,
• d) a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.

(9) A kitoloncolás foganatosítását az ügyész a rá vonatkozó szabályok szerint felügyeli, amelynek keretében ellátja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (3) bekezdése szerinti feladatot.

(10) E § rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.

114. § A harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásának nem akadálya a folyamatban lévő büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás. A kitoloncolás foganatosítható, kivéve, ha a büntetőügyben eljáró bíró vagy – a vádemelést megelőzően – az ügyész tájékoztatása szerint

• a) a büntetőeljárás a kiutasított harmadik országbeli állampolgár terhelt távollétében nem folytatható le,
• b) külföldre utazási korlátozás elrendelésére került sor a harmadik országbeli állampolgár terhelttel szemben, vagy
• c) ha a harmadik országbeli állampolgár terhelt a büntetőeljárásban elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.

69. A kiutasítás végrehajtásának módja¶

115. § (1) A kiutasítást elsősorban a személyeknek az államhatáron történő átadás-átvételéről, hatósági kísérettel történő átszállításának, illetve átutazásának engedélyezéséről szóló nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) rendelkezései alapján kell végrehajtani.

(2) A kiutasítás, valamint a visszaadás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát elveheti, amellyel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kiutasítás végrehajtását a kiutasítás feltételeinek biztosításáig, így különösen az úti okmány, vízum, menetjegy beszerzéséig fel lehet függeszteni. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását megelőzően elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján folytatott menekültügyi eljárás befejezéséig felfüggeszti, ha a harmadik országbeli állampolgár törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(5) Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának nem akadálya, hogy a harmadik országbeli állampolgár az ország területére történő beutazás érdekében hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokiratot használt fel. Ilyen esetben a büntetőeljárás megindítását csak akkor kell kezdeményezni, ha az idegenrendészeti kiutasítást nem rendelik el.

116. § (1) Ha a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodási jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a kiutasítás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásban tárolt személyazonosító adatok feltüntetésével megkeresi a huzamos tartózkodási jogállást igazoló EU tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e. Ha a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll, az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország területéről azon államba utasítja ki, amelyben a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll.

(2) Ha az EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező, a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam kiutasítja, és a menedékjog vagy a kiegészítő védelem fennáll, a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját Magyarország területére vissza kell fogadni.

(3) Ha az EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama vagy más schengeni állam kiutasítja, abban az esetben is vissza kell fogadni Magyarország területére, ha az EK letelepedési engedély vagy az EU tartózkodási kártya érvényességi ideje lejárt.

(4) Az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által kiadott, a tagállam területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország területéről azon államba utasítja ki, amelynek területére a tartózkodási engedélye érvényes.

(5) Az Európai Unió valamely tagállama vagy más schengeni állam által kiállított EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt és családtagját azon államba kell kiutasítani, amely az EU Kék Kártyát vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú, illetve családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt kiadta, még abban az esetben is, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés, vagy családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a magyarországi tartózkodás alatt lejárt.

(6) Amennyiben az EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját, vagy a kutatói rövid távú vagy hosszú távú mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama vagy más schengeni állam kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell tenni a visszatérését Magyarország területére, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezési célú vagy a kutatási célú és a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt. A visszafogadást követően a harmadik országbeli állampolgárra, valamint a családtagjára a 226. § (1) bekezdésében, a 230. § (2) bekezdésében, illetve a 231. §-ban, valamint a 232. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) Ha az idegenrendészeti hatóság a 106. § (3) bekezdésében vagy a 108. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott okokból a harmadik országbeli állampolgár kiutasításától eltekint, és a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a tartózkodás törvényi feltételeivel, az idegenrendészeti hatóság humanitárius tartózkodási engedéllyel látja el.

XVI. Fejezet — A KIUTASÍTÁS ÉS A VISSZAADÁS KÖLTSÉGEINEK VISELÉSE¶

117. § (1) A kiutasítás és az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam részére történő visszaadás végrehajtásának költségeit a harmadik országbeli állampolgár viseli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségeinek biztosítása és a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében különösen a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő menetjegyet vagy – ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, – a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság zár alá veheti. A 128. § (7) bekezdésében, valamint a 135. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott, a harmadik országbeli állampolgárt terhelő költségek biztosítása és a kötelezettség teljesítése érdekében – ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, – a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő, a 128. § (7) bekezdésében, illetve a 135. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott költségeknek megfelelő pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság zár alá veheti. A zár alá vételről rendelkező végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét az eljáró idegenrendészeti hatóság megelőlegezi.

(4) A (3) bekezdés szerint megelőlegezett költséget – törvény eltérő rendelkezése hiányában – köteles megtéríteni:

• a) a kiutasított vagy visszaadással érintett harmadik országbeli állampolgár;
• b) a munkáltató, ha a kiutasítást a 98. § (1) bekezdés c) pontja vagy a 98. § (4) bekezdése alapján rendelték el;
• c) a kutató szervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, és a kiutasítást a 98. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelték el;
• d) a fogadó szervezet, ha a beutazásra gyakornoki tevékenység folytatása céljából került sor, és a kiutasítást a 98. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelték el.

(5) A kutatószervezet és a fogadó szervezet (4) bekezdés szerinti felelőssége a fogadási megállapodás megszűnését követő hat hónapig áll fenn.

(6) Ha a kutató tartózkodási joga álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából meghosszabbításra kerül, a kutatószervezet (5) bekezdés szerinti felelőssége csak az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célra kiállított tartózkodási engedély kezdő időpontjáig áll fenn.

XVII. Fejezet — A DUBLINI RENDELETEK SZERINTI ELJÁRÁS SZABÁLYAI¶

118. § (1) Ha a harmadik országbeli állampolgár kiutasítására irányuló idegenrendészeti eljárás során arra utaló tény merül fel, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei állnak fenn, az idegenrendészeti hatóság kezdeményezi a menekültügyi hatóságnál, hogy a dublini eljárást folytassa le, és annak befejezéséig az idegenrendészeti eljárást felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

119. § (1) Ha a dublini rendeletek alapján valamely a dublini rendeleteket alkalmazó állam a kérelmező visszavételére köteles, a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár visszaadásáról végzéssel dönt. A végzés ellen közigazgatási pernek van helye.

(2) A visszaadásról rendelkező végzést megtámadó keresetlevelet három munkanapon belül kell benyújtani.

(3) A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három munkanapon belül megküldi a bíróságnak.

(4) A bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. A bíróság eljárást befejező határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

(5) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés végrehajtására.

120. § (1) Ha a dublini eljárás a harmadik országbeli állampolgár visszaadásával zárul, az idegenrendészeti eljárást a visszaadás időpontjában meg kell szüntetni.

(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

XVIII. Fejezet — A BEUTAZÁSI ÉS TARTÓZKODÁSI TILALOM¶

70. A beutazási és tartózkodási tilalom joghatása, fajtái, időtartama¶

121. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak az elrendelő hatóság külön engedélyével utazhat be Magyarország területére.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelhető

• a) önállóan,
• b) kiutasításhoz kapcsolódóan, vagy
• c) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 836/A. § alapján elrendelt feltételes ügyészi felfüggesztésről hozott határozat alapján, ha a kiutasítás elrendelésére nem kerül sor.

(3) A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni, és legfeljebb öt évre kell elrendelni. A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb tíz évre rendelhető el, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a nemzetbiztonságot, a közrendet, vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyeztetné. A bíróság által elrendelt kiutasítás a bíróság határozatában meghatározott időtartamra szól. A beutazási és tartózkodási tilalom a feltételes ügyészi felfüggesztésről hozott határozat esetén a felfüggesztés időtartamára szól.

71. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom¶

122. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,

• a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt,
• b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött,
• c) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti,
• d) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem térítette vissza,
• e) aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség, vagy
• f) aki az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély érvénytelenné válása vagy visszavonása esetén az (1) bekezdés c) pontja alapján önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a vendégmunkással szemben.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok fennállása esetén a harmadik országbeli állampolgárral szemben az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság

• a) saját hatáskörben eljárva, vagy
• b) a törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében, kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv vagy nemzetbiztonsági szolgálat beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára is vonatkozó – e tekintetben az idegenrendészeti hatóságot kötő – javaslata alapján

rendeli el.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama az elrendelés alapjául szolgáló kötelezettséghez igazodik. Az (1) bekezdés d)–f) pontja, a (2) bekezdés, valamint a (3) bekezdés a) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő idegenrendészeti hatóság határozza meg, amely legfeljebb öt évre rendelhető el, és alkalmanként legfeljebb további öt évvel meghosszabbítható. Ha a (3) bekezdés b) pontja szerinti javaslatban foglalt beutazási és tartózkodási tilalom három évnél hosszabb érvényességi időtartamot ír elő, az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az ahhoz tartozó SIS figyelmeztető jelzéssel együtt öt éven belül felül kell vizsgálni. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(5) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalommal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalomról szóló határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság az önálló beutazási és tartózkodási tilalomról szóló határozatot nem változtathatja meg, a bíróság a határozatok törvényességéről a közigazgatási szerv eljárásának vizsgálata alapján dönt. Ha az idegenrendészeti hatóság döntését minősített adatra alapozta, a bíróság a keresetlevél, a védirat és az ügy iratainak megküldésével a felperes érdekeinek védelmére felhívja az ügyészséget a perbelépésre, az ügyészség perbelépése kötelező.

72. A kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom¶

123. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt – ha e törvény másként nem rendelkezik – beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását rendelte el.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti kiutasítás vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás esetén beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a nemzetbiztonságra, a közrendre, vagy a közbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.

(3) A kiutasítás mellett elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az Európai Unió tagállamai és a schengeni államok területének elhagyásának napjától, Magyarország területéről történő kiutasítás elrendelése esetén Magyarország elhagyásának napjától, vagy ha ez nem ismert, az erre meghatározott határnaptól kell számítani.

124. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalmat önálló határozattal rendeli el, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolására azért kerül sor, mert a kiutasítási döntésben meghatározottak szerint a távozásra nyitva álló határidőn belül Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai és a más schengeni államok területét önként nem hagyta el, vagy
• b) a menekültügyi hatóság által hozott kiutasítási határozatot az idegenrendészeti hatóság kitoloncolással rendelte el végrehajtani.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő önálló határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár fellebbezést terjeszthet elő. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A fellebbezés a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő. Az idegenrendészeti hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak, amely a fellebbezést nyolc napon belül bírálja el.

73. A beutazási és tartózkodási tilalom úti okmányba való bejegyzése¶

125. § A véglegessé vált kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az útlevélbe be kell jegyezni. A bejegyzéstől

• a) el kell tekinteni, ha a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállama vagy más schengeni állam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
• b) el lehet tekinteni, ha a külföldi vállalja az önkéntes távozást vagy önkéntes hazatérési program keretében tesz eleget a kiutasításnak.

74. A kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom visszavonása, időtartamának csökkentése¶

126. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság – hivatalból vagy kérelemre – visszavonhatja, vagy időtartamát csökkentheti, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgárral szemben a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére az önkéntes távozás lehetőségét biztosító kiutasítással együtt került sor, és a harmadik országbeli állampolgár bizonyítani tudja, hogy a kiutasítási határozatnak teljes mértékben eleget tett, vagy
• b) további fenntartása az elrendelésére okot adó körülmények jelentős megváltozására figyelemmel nem indokolt.

(2) A 98. § (1) bekezdés d) pontjától eltérő jogalapon elrendelt idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtása előtt – hivatalból – visszavonhatja, ha

• a) a kiutasítás végrehajtására a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból a kiutasítás végrehajthatóvá válásától számított huszonnégy hónapig nem került sor, vagy
• b) az elrendelést követően az érintett egészségügyi vagy életkörülményeiben a harmadik országbeli állampolgár által igazolt jelentős változás állt be.

(3) Az idegenrendészeti kiutasítást, valamint az ezzel összefüggésben elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha

• a) a kiutasított a kiutasítás elrendelését követően a magyar hatóságok döntése alapján befogadottként vagy menekültként került elismerésre, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesült, vagy
• b) a nemzetbiztonsági, közrendi, vagy közbiztonsági veszély a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv vagy nemzetbiztonsági szolgálat tájékoztatása szerint már nem áll fenn.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye.

XIX. Fejezet — A KÜLFÖLDRE UTAZÁSI KORLÁTOZÁS, A KIJELÖLT HELYEN TARTÓZKODÁS¶

75. Külföldre utazási korlátozás¶

127. § (1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyészség az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja.

(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, vagy ha egyéb módon a tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár már nem áll a külföldre utazásról szóló törvény szerinti külföldre utazási korlátozás hatálya alatt, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.

76. A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése¶

128. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását Magyarország nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetve végrehajtani;
• b) kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye;
• c) vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt Magyarország területén tartózkodó kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna;
• d) az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll;
• e) a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
• f) a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik;
• g) vele szemben az 132. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján idegenrendészeti őrizet elrendelésének lenne helye, és az őrizet rá nézve – különös tekintettel egészségi állapotára, életkorára – aránytalanul súlyos hátránnyal járna;
• h) a harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti eljárás van folyamatban.

(2) A határozat rendelkező részében meg kell határozni:

• a) a kötelező tartózkodási helyet;
• b) a tartózkodás magatartási szabályait;
• c) ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás, a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre való kötelezést.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott magatartási szabályok meghatározása során rendelkezni kell arról is, hogy a kijelölt tartózkodási helyet elrendelő határozatban meghatározott vármegye közigazgatási területét a harmadik országbeli állampolgár nem hagyhatja el, kivéve, ha a 70. § (1) bekezdés b) vagy e) pontja alapján kiállított humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy a külföldi kérelmére azt az idegenrendészeti hatóság engedélyezte.

(4) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból módosíthatja a magatartási szabályokat, ha mérlegelése szerint a harmadik országbeli állampolgár magatartása a továbbiakban nem veszélyezteti az idegenrendészeti eljárás sikeres lefolytatását, vagy egyéb okból más magatartási szabályok meghatározása indokolt.

(5) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, illetve tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik.

(6) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező tartózkodási helyet tranzitzónában is ki lehet jelölni.

(7) A közösségi szálláson, a befogadó állomáson, vagy a tranzitzónában történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével – a harmadik országbeli állampolgár viseli.

(8) A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti.

(9) A kijelölt helyen történő tartózkodást elrendelő határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár – jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással – a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes járásbíróság előtt kifogással élhet, a kérelemnek nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására. A kifogásra a 138. § és a 140. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kifogás a kijelölt helyen történő tartózkodásra vonatkozó kötelezettség hatálya alatt bármikor előterjeszthető.

(10) A kifogást a bíróság nyolc napon belül bírálja el.

(11) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását határozattal megszünteti, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár engedély nélkül ismeretlen helyre távozott és egy hónapon belül nem tér vissza,
• b) a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének oka megszűnt.

(12) A kijelölt helyen történő tartózkodást megszüntető határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár a (9) és a (10) bekezdésben foglaltak szerint élhet jogorvoslattal, azzal az eltéréssel, hogy a kifogást a megszüntető határozat közlését követő 8 napon belül lehet előterjeszteni.

129. § (1) Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.

(2) Az e törvény szerinti különleges bánásmódot igénylő személy esetében az idegenrendészeti hatóság hivatalból, méltányossági alapon – különösen az érintett egészségügyi állapotára tekintettel – engedélyezheti a közösségi szálláson tartózkodás időtartamának meghosszabbítását, ha a harmadik országbeli állampolgár elhelyezésére jogszabályban meghatározottak szerint nincs mód.

(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást vagy a befogadó állomást az erre irányuló felszólítást követően nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság öt napon belül elrendeli a kötelezettség végrehajtását. A végrehajtási eljárást megindító végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár – jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással – végrehajtási kifogással élhet. A közösségi szállás vagy a befogadó állomás elhagyását az idegenrendészeti hatóság a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki.

130. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott vármegye közigazgatási területén jelölte ki, jogosult a törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezni kivéve, ha

• a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti foglalkoztatási jogviszonyból,
• b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok szerinti foglalkoztatási jogviszonyból, vagy
• c) egyéb, e törvény szerinti jogszerű tevékenységből

származó jövedelemmel rendelkezik.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság a 128. § (1) bekezdés e) pontja alapján rendelte el, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerint jogosult arra, hogy munkát végezzen.

(3) A harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyból származó jövedelméből köteles a 128. § (7) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettségének eleget tenni.

XX. Fejezet — AZ ŐRIZET¶

77. Az őrizet fajtái¶

131. § (1) Az e törvény szerinti őrizet

• a) az idegenrendészeti őrizet, és
• b) a kiutasítást előkészítő őrizet.

(2) Nem rendelhető el kiutasítást előkészítő őrizet vagy idegenrendészeti őrizet (a továbbiakban együtt: őrizet) kizárólag azon az alapon, hogy a harmadik országbeli állampolgár menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő.

(3) A 16. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárral szemben – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem rendelhető el őrizet.

(4) A 16. életévét be nem töltött gyermekkel rendelkező családdal, valamint a 16. életévét betöltött kiskorúval szemben, a gyermek mindenek felett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve, őrizet csak végső intézkedésként legfeljebb harminc napra rendelhető el, ha az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy az őrizet elrendelésének célja a 115. § (2) bekezdésében vagy a 128. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával nem biztosítható.

(5) Ha a korábban őrizet hatálya alatt állt harmadik országbeli állampolgárral szemben új ténybeli alapon idegenrendészeti kiutasítás kerül elrendelésre, az utóbbi biztosítására elrendelt őrizet időtartamába nem számít bele a korábbi eljárás során elrendelt őrizet időtartama.

(6) Az őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

(7) A harmadik országbeli állampolgár az őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

(8) Az idegenrendészeti hatóság a jogszabály szerinti értesítés alapján az őrizet helyét megváltoztató határozatot hoz. A határozatot a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(9) Az őrizetet elrendelő és az őrizet helyét megváltoztató határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

78. Az idegenrendészeti őrizet¶

132. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki

• a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás végrehajtását más módon akadályozza,
• b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn,
• c) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,
• d) a számára előírt hatóság előtti megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti eljárás lefolytatását, vagy
• e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből szabadult.

(2) Az idegenrendészeti őrizetnek az (1) bekezdés a), illetve b) pontja alapján történő elrendelése előtt az idegenrendészeti hatóság mérlegeli, hogy a kitoloncolás végrehajtása a 115. § (2) bekezdésében vagy a 128. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával biztosítható-e.

(3) Az idegenrendészeti őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(4) Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásáig, alkalmanként legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthat.

(5) Az idegenrendészeti őrizet hat hónap elteltével további, legfeljebb hat hónappal – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – meghosszabbítható, ha a kiutasítás végrehajtása minden szükséges intézkedés megtétele ellenére azért tart tovább hat hónapnál, mert

• a) az érintett harmadik országbeli állampolgár nem működik együtt az idegenrendészeti hatósággal, vagy
• b) a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése a harmadik országbeli állampolgár származási országának, vagy az őt visszafogadási egyezmény alapján visszafogadni vagy egyébként befogadni köteles állam hatóságainak eljárása miatt elhúzódik.

(6) Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha

• a) a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak,
• b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani,
• c) az őrizet elrendelésétől számítva hat hónap – vagy az (5) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén tizenkét hónap – eltelt,
• d) a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelme alapján a törvényben meghatározottak szerint jogosult a Magyarország területén való tartózkodásra,
• e) a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi őrizet hatálya alá kerül, vagy
• f) a harmadik országbeli állampolgár rendelkezésre állását az idegenrendészeti hatóság óvadék letételével biztosítottnak látja, és az óvadékot letették.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti őrizetet az idegenrendészeti hatóság hivatalból megszüntetheti, ha a harmadik országbeli állampolgár körülményeiben beállt jelentős változás okán a továbbiakban nem feltételezhető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn.

(8) A (6) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az őrizet időtartamába a kiutasítást előkészítő őrizet időtartama beleszámítandó. A menekültügyi őrizet időtartama az idegenrendészeti őrizet és a kiutasítást előkészítő őrizet időtartamába nem számít bele.

(9) Az idegenrendészeti őrizet (6) bekezdés b), c), illetve f) pontja, valamint a (7) bekezdés alapján történő megszüntetése esetén az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kijelölt helyen való tartózkodást rendel el.

(10) Amennyiben az idegenrendészeti őrizet megszüntetésére a kiutasítás foganatosítása nélkül kerül sor, az idegenrendészeti hatóság rögzíti a rendszerben a kiutasításra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzést.

79. A kiutasítást előkészítő őrizet¶

133. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében kiutasítást előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek

• a) személyazonossága nem tisztázott,
• b) tartózkodása jogszerűsége nem tisztázott, vagy
• c) kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam részére történő visszaadása folyamatban van.

(2) A kiutasítást előkészítő őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(3) A kiutasítást előkészítő őrizet hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének tisztázásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat.

80. Az őrizet végrehajtása¶

134. § (1) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárt jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2) Az őrizetet elrendelő hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az idegenrendészeti őrizetbe vételről vagy a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségéről, illetve az őrizet időtartamának meghosszabbításáról köteles késedelem nélkül közvetlenül értesíteni a harmadik országbeli állampolgár magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet.

(3) Az őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár felügyelet nélkül maradt vagy eltartott családtagja elhelyezéséről, illetve őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezéséről.

135. § (1) Az őrizetet az idegenrendészeti hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja.

(2) Az őrizet végrehajtása során a házastársak kivételével a férfiakat a nőktől, a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat, valamint a 18 év alattiakat – a magánélet megfelelő védelmének biztosításával – a többi őrizetestől el kell különíteni.

(3) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár jogosult

• a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére – szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházatra –, valamint jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásra;
• b) képviselőjével, illetve a konzuli képviselete tagjával ellenőrzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenőrzés melletti kapcsolattartásra;
• c) jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására;
• d) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére;
• e) vallásának gyakorlására, ideértve a vallási előírásoknak megfelelő étkezést is;
• f) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére;
• g) kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés, visszaélés-bejelentés megtételére;
• h) napi legalább egy óra időtartamú szabad levegőn tartózkodásra.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a kiskorú őrizetes jogosult szabadidős tevékenységek végzésére, beleértve a korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységeket, a 16. életévét be nem töltött kiskorú őrizetes részére pedig az őrizet időtartamának függvényében biztosítani kell a korának megfelelő oktatást.

(5) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár köteles

• a) az őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni;
• b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja;
• c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni;
• d) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni;
• e) a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a tartására és ellátására fordított költséget és az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(6) A (5) bekezdés d) pontja szerinti, az őrizetben lévő személyt érintő vizsgálatba beleértendő az őrizetben lévő jogszabályban meghatározott kitoloncolás feltételei körébe tartozó, a kiutasítás célországába történő beutazásához, illetve a tranzitországokon történő átutazásához szükséges egészségügyi vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok kikényszeríthetőek, és a harmadik országbeli állampolgárt nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga.

(7) A harmadik országbeli állampolgárnak a tartására és ellátására fordított költséget nem kell megtérítenie, ha a menekültügyi hatóság vagy bíróság nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesítette, vagy befogadotti jogállást szerzett.

136. § (1) A 135. § (1) bekezdésben és a 139. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró az őrzött szállások kapacitására, illetve az idegenrendészeti hatóságra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kivételes helyzet fennállása idejére az idegenrendészeti hatóság az őrizet hét napon túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított öt napon belül indítványozhatja a járásbíróságnál.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a 135. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyen foganatosíthatja.

81. Idegenrendészeti óvadék¶

137. § (1) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból vizsgálja, hogy az idegenrendészeti őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár esetében fennállnak-e az idegenrendészeti óvadék letételének feltételei. A harmadik országbeli állampolgár óvadék letételének engedélyezését nem kérheti. Ha a kiutasított, kitoloncolására váró harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítás végrehajtására irányuló eljárásban való rendelkezésre állása és a kitoloncolás eredményessége az idegenrendészeti hatóság mérlegelése alapján idegenrendészeti óvadék letételével biztosítható, erről az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja a harmadik országbeli állampolgárt, és nyilatkoztatja, hogy az óvadék jogszabályban meghatározottak szerinti letételét vállalja-e. Ha a harmadik országbeli állampolgár az óvadék letételét jogszabályban meghatározottak szerint vállalja, az idegenrendészeti hatóság az óvadék letételéről határozatot hoz.

(2) Az idegenrendészeti hatóság – a kitoloncolás megszervezéséig – az eljárás bármely szakaszában engedélyezheti az idegenrendészeti óvadék letételét.

(3) Az idegenrendészeti hatóság (1) bekezdés szerinti határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az idegenrendészeti óvadék letételét követően az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki, valamint tájékoztatja a rendelkezésre állással kapcsolatos kötelezettségeiről, amelyek megsértése esetén az idegenrendészeti óvadékot a harmadik országbeli állampolgár nem követelheti vissza.

(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár eleget tesz rendelkezésre állási kötelezettségének, az idegenrendészeti óvadék átutalási költséggel csökkentett összegét – amennyiben a kiutasítás végrehajtásának költségeit, a tartására és ellátására fordított összeget, valamint az általa szándékosan okozott kárt a kiutasított nem térítette meg, annak levonása után – a harmadik országbeli állampolgár részére vissza kell adni.

(6) Ha az idegenrendészeti óvadékot a kiutasított harmadik országbeli állampolgár nem követelheti vissza, vagy az óvadék – önhibájából eredően – a részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével nem adható vissza, annak összege a magyar államra száll.

82. A kifogás¶

138. § (1) Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár – a határozat végrehajtására halasztó hatállyal nem bíró – kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti hatóság a 134–136. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta.

(2) A kifogást az őrizet végrehajtásának helye szerint illetékes járásbíróság bírálja el.

(3) A bíróság döntése alapján az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.

(4) A bíróság a kifogást nyolc napon belül bírálja el.

(5) A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában hozott döntésével nem szüntetheti meg az őrizetet.

83. Az őrizet bírósági meghosszabbítása¶

139. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az őrizet 72 órán túli meghosszabbítását az elrendelésétől számított 24 órán belül indítványozhatja az őrizet meghosszabbítására jogosult járásbíróságnál.

(2) A bíróság az idegenrendészeti őrizetet alkalmanként legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg. Az idegenrendészeti őrizet további hatvan nappal történő meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen.

(3) Az idegenrendészeti hatóság az indítványát megindokolja.

84. A bírósági eljárás közös szabályai¶

140. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.

(3) A bírósági eljárás során a harmadik országbeli állampolgárt csak jogi képviselő képviselheti.

(4) A bíróság a harmadik országbeli állampolgár számára ügygondnokot rendel ki, ha a harmadik országbeli állampolgár a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.

(5) Az őrizet első alkalommal történő meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást kell tartani.

(6) A meghallgatást a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.

(7) A meghallgatást az őrizet helyén, vagy elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.

(8) A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a harmadik országbeli állampolgár a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt képtelen, vagy ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.

(9) A meghallgatáson a harmadik országbeli állampolgár, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha a harmadik országbeli állampolgár vagy az indítványozó idegenrendészeti hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíróság ismerteti.

(10) A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A meghallgatáson hozott határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni is kell. A meghallgatáson kívül hozott határozatot a bíróság az érintett harmadik országbeli állampolgárral az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság útján közli.

(11) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(12) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

XXI. Fejezet — ARCKÉPMÁS ÉS UJJNYOMAT RÖGZÍTÉSE, SZEMÉLYKÖRÖZÉS ELRENDELÉSE¶

85. Arcképmás és ujjnyomat rögzítése¶

141. § (1) A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a kiutasítást előkészítő őrizetet, a visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadást elrendelő, az idegenrendészeti kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, valamint az idegenrendészeti őrizetet elrendelő, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát.

(2) A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya kérelmezésekor, a 70. § (1) bekezdés a), b) és d)–f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély kiadásakor, valamint a bevándorlási és letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, az EK letelepedési engedély, valamint az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya okmány cseréje és pótlása esetén az idegenrendészeti hatóság az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján jár el.

(3) A harmadik országbeli állampolgár az arcképmása, valamint az ujjnyomata rögzítését tűrni köteles.

86. A személykörözés elrendelése¶

142. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki

• a) az e részben meghatározott idegenrendészeti eljárás alatt áll;
• b) az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta;
• c) a véglegessé vált kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.

(2) A körözést elrendelő határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A körözést vissza kell vonni, ha a körözés fenntartásától eredmény nem várható, vagy ha elrendelésének oka megszűnt.

HETEDIK RÉSZ — FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK¶

87. A fuvarozó felelőssége¶

143. § (1) A fuvarozó bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely hivatásszerűen foglalkozik személyszállítással.

(2) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton Magyarország területére, illetve területén át más célállamba szállító fuvarozónak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal.

(3) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton szállító fuvarozó köteles elvégezni az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzést.

(4)

(5) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton vagy vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan harmadik országbeli állampolgár utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha

• a) az általa szállított utas Magyarország területére történő beléptetését törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg;
• b) az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt Magyarország területére visszairányították; vagy
• c) a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az általa szállított utasnak a járműre történő felvételét.

(6) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli.

(7) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi.

(8) A (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót – jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(9) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett.

(10) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozó mentesül a közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha

• a) bizonyítja, hogy az ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett, vagy
• b) az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az (EU) 2021/1152 európai parlamenti és tanácsi rendelettel beillesztett 13a. cikk (1) bekezdése alapján a fuvarozó számára technikailag kivitelezhetetlen az ellenőrzés elvégzése.

144. § (1) A légifuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság kezdeményezésére az idegenrendészeti hatóság a jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal sújtja, ha a légifuvarozó – a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségét megszegve – nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területéről szállít Magyarország területére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légifuvarozó hiányos adatokat vagy – az elvárható gondosság tanúsítása hiányában – valótlan adatot továbbít.

88. A munkáltató és a fogadó szervezet felelőssége¶

145. § (1) A munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes, a munkáltatónál vagy a fogadó szervezetnél munkavégzésre jogosító tartózkodási engedéllyel rendelkezik-e.

(2) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott, (1) bekezdés szerinti tartózkodási engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni.

(3) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését az alábbi határidők mellett köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak:

• a) ha a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, a harmadik országbeli állampolgár részére kiállított munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély átvételét követő öt napon belül;
• b) ha a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, azonban a harmadik országbeli állampolgár az átvétel időpontját követően – az előzetes megállapodásban kikötött várható munkakezdési időponthoz képest észszerű időn belül – utazik be Magyarországra, a beutazás napját követő öt napon belül;
• c) az a) és b) pontba nem tartozó esetben a harmadik országbeli állampolgár részére kiállított munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély átvételét követő öt napon belül,
• d) a tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok esetén a munkavégzés megkezdését követő öt napon belül.

(4) A munkáltató vagy a fogadó szervezet az alábbi határidők mellett köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, ha a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg,

• a) amennyiben a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, és a munkáltató vagy a fogadó szervezet tudomást szerez arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem kezdi meg a munkavégzést a munkáltatónál vagy fogadó szervezetnél, haladéktalanul, de legkésőbb az erről való tudomásszerzést követő 5 napon belül;
• b) amennyiben nem a munkáltató vagy a fogadó szervezet kérelmezte a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt, azonban tudomást szerez arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár a munkaviszony létesítése céljából kötött előzetes megállapodásban kikötött várható munkakezdési időponthoz képest észszerű időn belül nem kezdi meg a munkáját a munkáltatónál vagy fogadó szervezetnél, haladéktalanul, de legkésőbb a munkaszerződésben előzetesen meghatározott, tervezett munkakezdési időpontot követő öt napon belül.

(5) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a bejelentés alapjául szolgáló tény vagy körülmény beálltától számított 5 napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, hogy a munkavégzés a munkavégzésre jogosító tartózkodási engedély érvényességi idején belül megszűnik.

(6) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a (3)–(5) bekezdésben meghatározott bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:

• a) munkáltató vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),
• b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,
• c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,
• d) munkakör,
• e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének vagy meg nem kezdésének, vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.

(7) Az idegenrendészeti hatóság az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kötelezettséget elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet – jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal sújtja.

(8) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató vagy a fogadó szervezet akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1)–(5) bekezdésben foglalt ellenőrzési és bejelentési kötelezettségének eleget tett, kivéve, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.

(9) Ha a munkáltató vagy a fogadó szervezet

• a) a 27. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének,
• b) a 29. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének,
• c) a 32. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének,
• d) a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, vagy
• e) az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének

az egy naptári éven belül általa Magyarországra hozott vendégmunkások létszámának 30%-a esetében nem tesz eleget, a kötelezettségét megsértő munkáltató vagy a fogadó szervezet a 27. § (2) bekezdésében, a 29. § (2) bekezdésében, a 32. § (2) bekezdésében meghatározott bírság, vagy a közrendvédelmi bírság kiszabásának időpontjától számított kettő évig a meglévő vendégmunkás állományán túl további vendégmunkást nem alkalmazhat.

(10) A fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval vagy a fogadó szervezettel egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt az e törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztat.

(11) A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozását.

(12) A munkáltató elektronikus azonosítását követően a (3)–(5) bekezdés, valamint a (11) bekezdés szerinti bejelentését az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus úton teljesíti.

89. Gyakornoki program és fogadó szervezet bejelentése¶

146. § (1) A fogadó szervezet az idegenrendészeti hatóságnak köteles előzetesen bejelenteni gyakornoki program működtetését, és a bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat. A fogadó szervezet a bejelentést elektronikus azonosítást követően elektronikus úton terjeszti elő.

(2) Gyakornokokat fogadó szervezet lehet

• a) a helyi önkormányzat;
• b) a nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
• c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
• d) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
• e) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező gazdasági társaság a stratégiai együttműködési megállapodásban meghatározott képzés vonatkozásában.

(3) A bejelentés tartalmazza

• a) a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát;
• b) a gyakornoki program kezdetét és végét, megnevezését;
• c) a gyakornoki program tartalmát.

(4) Ha a fogadó szervezet

• a) egyházi jogi személy, az idegenrendészeti hatóság a bevett egyházak nyilvántartásából beszerzi, illetve ellenőrzi a fogadó szervezet adatait, illetve nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a belső egyházi jogi személy adatait,
• b) gazdasági társaság, az idegenrendészeti hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel beszerzi a fogadó szervezet cégkivonatát.

(5) A bejelentett adatokról az idegenrendészeti hatóság a fogadó szervezetek nyilvánossága és a gyakornokok védelme érdekében nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételről az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a fogadó szervezetet. A nyilvántartásban szereplő fogadó szervezet nevét az idegenrendészeti hatóság a honlapján közzéteszi.

(6) A fogadó szervezetek bejelentésére, az adatváltozás bejelentésére és a fogadó szervezetek nyilvántartásából történő törlésre irányuló eljárások költségmentesek.

(7) Az idegenrendészeti hatóság megtagadja a fogadó szervezet, illetve a gyakornoki program nyilvántartásba vételét, valamint törli a nyilvántartásból a fogadó szervezetet, illetve a gyakornoki programot, ha a bejelentés nem felel meg a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételeknek vagy a gyakornok fogadása nem a (2) bekezdés e) pontja szerinti fogadó szervezet cégnyilvántartásban meghatározott tevékenysége keretében történik.

(8) A (7) bekezdésben foglaltak vizsgálata során az idegenrendészeti hatóság állásfoglalást kérhet a foglalkoztatás jellegével összefüggésben feladatot ellátó minisztériumoktól, valamint szakmai kamaráktól, továbbá a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól és az állami foglalkoztatási szervtől. A megkeresett szerv az állásfoglalását 5 munkanapon belül megküldi az idegenrendészeti hatóságnak.

(9) Ha a bejelentési kötelezettségének a fogadó szervezet nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság határozatban – a jogsértés súlyának figyelembevételével – törli a fogadó szervezetet a gyakornokot fogadó szervezetek nyilvántartásából és legfeljebb egy évre eltiltja gyakornok fogadásától.

NYOLCADIK RÉSZ — BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÚTI OKMÁNNYAL VALÓ ELLÁTÁSA¶

90. A harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentési kötelezettsége¶

147. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a magyarországi szálláshelyét köteles a következő adatok közlésével az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni:

• a) természetes személyazonosító adatok,
• b) az úti okmány azonosító adatai,
• c) a szálláshely címe,
• d) a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontja, és
• e) a vízum vagy tartózkodási engedély száma.

(2) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgárnak a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus tv.) 6/B. alcímében meghatározott adatait a szállásadó a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyre történő bejelentkezésekor a Turizmus tv.-ben meghatározott módon a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltató tárhelyén rögzíti.

(3) A (2) bekezdés szerint rögzített adatokat az idegenrendészeti hatóság a tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól, informatikai alkalmazás útján veszi át és azokról a tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében nyilvántartást vezet.

(4) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét, illetve a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen – elektronikus regisztrálást követően – elektronikus úton jelenti be.

90/A. A tartózkodási engedély vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum lejáratakor a rövid távú tartózkodás kezdetének bejelentési kötelezettsége¶

147/A. § A harmadik országbeli állampolgár az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (8) bekezdése szerinti kérelmét az ott meghatározott adatokkal az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen – elektronikus regisztrálást követően – elektronikus úton jelentheti be.

91. A harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatással összefüggő bejelentési kötelezettsége¶

148. § Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak

• a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését a jogviszony megszűnésétől számított öt napon, valamint
• b) az a) pont szerinti jogviszony megszűnését követően létesített újabb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezését a jogviszony létrejöttétől számított öt napon

belül.

149. § A Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles a Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszűnését, illetve vállalkozási tevékenységének befejezését a megszűnés, illetve a befejezés időpontjától számított öt napon belül bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak.

150. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló szándékát köteles az idegenrendészeti hatóságnál bejelenteni,

• a) ha a foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a korábbi munkaviszonya megszűnését vagy a munkavégzési feltételek megváltozását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, vagy
• b) ha
• ba) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,
• bb) EU Kék Kártyával,
• bc) vendég-önfoglalkoztatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,
• bd) Magyar Kártyával,
• be) a 70. § (1) bekezdés a), illetve e)–f) pontja alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel,
• bf) kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,
• bg) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
• bh) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel, vagy
• bi) hosszú távú mobilitási engedéllyel

rendelkezik, jogszabályban meghatározott előzetes megállapodás megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül.

(2) A harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt feltételek melletti munkavégzést – amennyiben törvény másként nem rendelkezik – kizárólag a tartózkodási engedély meghosszabbításának engedélyezését követően – ha e törvény a tartózkodási engedély meghosszabbítását lehetővé teszi – kezdheti meg.

92. A születés bejelentése¶

151. § Ha a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal, száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni az idegenrendészeti hatóság felé:

• a) a gyermek természetes személyazonosító adatai,
• b) a gyermek úti okmányának azonosító adatai, és
• c) a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.

93. Az oktatási intézmények bejelentési kötelezettsége¶

152. § (1) Az e törvényben meghatározott eljárások lefolytatása céljából az oktatási intézmény azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, e tények bekövetkeztétől számított nyolc munkanapon belül a következő adatok közlésével köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot:

• a) az oktatási intézmény adatai (név, cím),
• b) a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, tartózkodásra jogosító okmányának száma,
• c) a hallgatói jogviszony típusa, keletkezésének, szünetelésének és megszűnésének időpontja és módja,
• d) a hallgató által folytatott képzés megnevezése, finanszírozásának módja és munkarendje, megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzés befejezésének várható időpontja.

(2) Az oktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus azonosítását követően elektronikus úton is megteheti.

94. A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések¶

153. § (1) A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást állít ki.

(2) Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgár az új úti okmány, valamint az (1) bekezdésben foglalt – a bejelentésről szóló – igazolás vagy a lejárt úti okmány birtokában hagyhatja el az ország területét.

(4) Az idegenrendészeti hatóságnak a külpolitikáért felelős miniszter útján gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére történő eljuttatásáról.

95. A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal való ellátása¶

154. § Magyarország hivatásos konzuli tisztviselője egyszeri utazásra jogosító úti okmányt állít ki annak a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.

154/A. § Magyarország hivatásos konzuli tisztviselője uniós ideiglenes úti okmányt ad ki annak a Magyarország által hontalanként elismert személynek, akinek úti okmánya elveszett, ellopták, megsemmisült vagy egyéb okból nem szerezhető be ésszerű időn belül, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.

155. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárt – kérelmére, külföldre utazás céljából – Magyarország területére visszatérésre jogosító úti okmánnyal láthatja el, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható.

(2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.

156. § Az idegenrendészeti hatóság egyszeri utazásra jogosító úti okmányt adhat ki a harmadik országbeli állampolgár részére az állandó tartózkodási helye szerinti országba történő visszatéréséhez, ha elveszett vagy megsemmisült úti okmánya nem pótolható.

157. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén tartózkodó hontalant – kérelmére, külföldre utazás céljából – az érvényesség idején belül Magyarország területére történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el.

(2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.

158. § Ha az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy a Magyarország területén élő hontalan úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyészség az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja.

KILENCEDIK RÉSZ — AZ IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁS¶

XXII. Fejezet — AZ IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI¶

96. Hatásköri szabályok¶

159. § (1) Idegenrendészeti hatóság előtti eljárás során

• a) felügyeleti szerv: ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az a hatóság jár el, amely a fellebbezés elbírálására jogosult vagy jogosult volna;
• b) idegenrendészeti hatóság: az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) kormányrendelet idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki;
• c) idegenrendészeti hatósági ügy:
• ca) a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos valamennyi eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság döntésével az ügyfél jogát, kötelezettségét és jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti,
• cb) az az eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzést végez,
• cc) a hontalanság megállapítása iránti eljárás,
• cd) a közrendvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás,
• ce) a 27. § (2) bekezdése, a 29. § (2) bekezdése és a 32. § (2) bekezdése szerinti bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás.

(2) Az idegenrendészeti hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

97. Ügyfél¶

160. § (1) Ügyfél

• a) az a természetes személy, aki beutazása és tartózkodása engedélyezését kéri az idegenrendészeti hatóságtól,
• b) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akire (amelyre) nézve az idegenrendészeti nyilvántartás adatot tartalmaz,
• c) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akit (amelyet) idegenrendészeti hatósági ellenőrzés alá vontak,
• d) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy kötelezettségét a beutazási és tartózkodási szabályokkal összefüggésben az idegenrendészeti hatóság megállapította,
• e) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akivel (amellyel) szemben az idegenrendészeti hatóság döntését érvényesíti,
• f) az a természetes személy, aki hontalanságának megállapítását kérte,
• g) az a természetes személy, akinek a beutazási és tartózkodási szabályokkal, valamint a hontalanság megállapításával összefüggésben az idegenrendészeti hatóság által megállapított jogát vagy kötelezettségét felülvizsgálja az idegenrendészeti hatóság.

(2) A 90 napot nem meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében indult eljárásban ügyfél a vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár.

161. § (1) Az idegenrendészeti eljárásokban – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügyféli jogutódlás kizárt.

(2) A közrendvédelmi bírság esetében a bírság megfizetésének kötelezettsége a természetes személy kötelezett halála esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját, a jogi személy kötelezett esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik.

(3) Ha a végleges döntéssel megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

(4) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

98. Illetékességi szabályok¶

162. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű idegenrendészeti hatóságok közül az jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye található, vagy ahol a jogellenes magatartást elkövették.

(2) Ha az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye ismeretlen, az utolsó ismert lakóhelye tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve jogi személy esetén székhelye irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, az idegenrendészeti ügyben jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóság kizárólagos illetékességgel jár el.

99. A hatáskör és illetékesség vizsgálata¶

163. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában az eljárást megszünteti vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az idegenrendészeti hatóság az áttételről a megkeresőt az áttétellel egyidejűleg tájékoztatja, amennyiben az áttétel nem lehetséges, a megkeresőt erről tájékoztatja.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén jár el.

100. Nyelvhasználat¶

164. § (1) A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt az idegenrendészeti eljárásban hátrány senkit sem érhet. Az ügyfél az idegenrendészeti eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy az általa értett más nyelvet.

(2) A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemre indult idegenrendészeti eljárásokban a döntés közlésével felmerülő fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli. Az idegenrendészeti hatóság a költségek viseléséről és előlegezéséről végzésben rendelkezik.

(4) A hivatalból indult idegenrendészeti eljárásokban – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli.

(5) A kifogás elbírálásával kapcsolatos, valamint az őrizet meghosszabbítására irányuló eljárásban tartott meghallgatáson felmerült tolmácsolás költségeit a bíróság viseli. A tolmács kirendeléséről a bíró gondoskodik.

(6) A hivatalból indult idegenrendészeti eljárás során – halaszthatatlan esetben – tolmácsot az eljáró idegenrendészeti hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet az idegenrendészeti hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.

(7) A vízumeljárásban a döntés közlésével felmerülő anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.

101. Megkeresés¶

165. § Az előállítási vagy visszatartási időben elküldött megkeresésre a megkeresett szerv haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresésben megjelölt előállítási vagy visszatartási idő lejártáig köteles válaszolni.

102. A kapcsolattartás általános szabályai¶

166. § (1) Elektronikus ügyintézés céljára az idegenrendészeti hatóság elektronikus információs rendszert üzemeltet (a továbbiakban: idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület).

(2) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen a regisztráció

• a) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás útján, vagy
• b) – ha az a) pont szerinti regisztráció nem lehetséges, vagy arra a természetes személy ügyfél nem köteles és azt nem alkalmazza – elektronikus úton, természetes személyazonosító adatok megadásával

történik.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti regisztráció esetében az ügyfél hiteles azonosítása a hatóság előtti első személyes megjelenéssel történik meg. Az általa addig benyújtott, elektronikusan nem hitelesített dokumentumokat akkor lehet hitelesnek tekinteni, ha

• a) a saját maga által készített dokumentumot a személyes megjelenés során a magáénak ismeri el, illetve
• b) az egyéb dokumentumok papíralapú eredetijét a hatóságnak bemutatja.

166/A. § (1) Az idegenrendészeti hatósággal

• a) az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen regisztrált természetes személy ügyfél – azon eljárási cselekmények esetén, ahol a személyes megjelenés nem kötelező – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen, elektronikus úton tartja,
• b) a 168. § (4), (7), (9) és (10) bekezdésében meghatározott esetben a kérelmet elektronikusan előterjesztő az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen, elektronikus úton tartja

a kapcsolatot.

(2) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületet igénybe vevő ügyféllel a hatóság azokban az eljárási cselekményekben, ahol ezt jogszabály nem zárja ki, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül tart kapcsolatot.

(3) A 166. § (2) bekezdés a) pontja szerint regisztrált ügyfélnek, foglalkoztatónak vagy jogi képviselőnek az idegenrendészeti hatóság a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti tárhelyre küldi meg a küldeményét, azzal, hogy a küldemény másolatát az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre is eljuttatja. A kézbesítés időpontja a korábban megnyitott küldemény átvételének ideje. A küldemény át nem vétele esetén a kézbesítési vélelemre a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti tárhelyre történő kézbesítésre vonatkozó szabály irányadó.

(4) A 166. § (2) bekezdés b) pontja szerint regisztrált ügyfélnek a hatóság a részére kialakított és fenntartott, az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület által biztosított kézbesítési tárhelyre küldi meg a küldeményét. Ha a rendszer azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(5) A 168. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell. Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság nem a foglalkoztatóval tart kapcsolatot, az ügyfélnek küldött irat tartalmáról a foglalkoztatót értesíteni kell.

(6) Az idegenrendészeti hatóság – ha törvény alapján a postai kapcsolattartásnak van helye – az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tartja a kapcsolatot. A közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is lehet postázni.

103. Adatkezelés és betekintés az eljárás irataiba¶

167. § Az ügyfél vagy annak meghatalmazott képviselője az idegenrendészeti hatóság döntésének végrehajtása során kizárólag azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése a végrehajtás sikerességét nem akadályozza.

XXIII. Fejezet — A KÉRELEMRE INDULÓ IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁSOK SZABÁLYAI¶

104. A kérelem¶

168. § (1) A kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kérelmet az arra jogosult, jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott támogató dokumentumok egyidejű benyújtása mellett személyesen – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kérelem tárgyában döntésre jogosult idegenrendészeti hatóságnál terjesztheti elő.

(2) A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró idegenrendészeti hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező helyett a kérelmet a kérelmező törvényes képviselője nyújtja be. Amennyiben a kiskorú ügyfél a kérelem benyújtásakor a hatodik életévét betöltötte, a kérelem benyújtásakor meg kell jelennie. A kiskorú idegenrendészeti hatóság előtti személyes megjelenéséről törvényes képviselője gondoskodik.

(4) A beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú, a vállalaton belüli áthelyezés célú, a kutatás célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély, a Nemzeti Kártya, az EU Kék Kártya, valamint a Vállalati Kártya esetében, és – amennyiben e törvény lehetővé teszi, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodására tekintettel további tartózkodási jogcím legyen alapítható – a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul és

• a) a harmadik országbeli állampolgár még nem utazott be Magyarország területére vagy
• b) a harmadik országbeli állampolgár Magyarországon jogszerűen tartózkodik, és e törvény a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének belföldi benyújtását lehetővé teszi.

(5) A harmadik országbeli állampolgár (4) bekezdés szerinti hozzájárulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztató vagy fogadó szervezet részére a hiánypótlást, valamint a kérelem tárgyában hozott döntést megküldi.

(6) Jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése céljából a (4) bekezdésben meghatározott esetben is köteles az ügyfél az eljáró idegenrendészeti hatóság előtt a hatóság felhívására személyesen megjelenni.

(7) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kérelmet – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus regisztrálást követően elektronikus úton is előterjesztheti.

(8) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kérelmet a harmadik országbeli állampolgár nem terjesztheti elő az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen

• a) a külképviseleten előterjesztett kérelmek esetében, vagy
• b) ha e törvény a Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének belföldi benyújtását nem teszi lehetővé.

(9) Kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő – elektronikus regisztrálást követően az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen –

• a) a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem,
• b) a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem,
• c) a tartózkodásra jogosító engedély cseréje, illetve pótlása iránti kérelem, valamint
• d) a hatósági bizonyítvány iránti kérelem.

(10) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen lehet benyújtani.

(11) A kézbesített kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a harmadik országbeli állampolgár vagy meghatalmazott képviselője

• a) a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles, és
• b) a harmadik országbeli állampolgárnak a 141. § (2) bekezdésének megfelelően – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az arcképmása, valamint az ujjnyomata rögzítése és az aláírásminta megadása legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megtörtént.

(12) Nem minősül a kézbesített kérelem az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha a kérelmet előterjesztő a díjfizetési vagy a személyes megjelenési kötelezettségének a (11) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül nem tesz eleget.

(13) A (4) bekezdésben meghatározott kérelmet a foglalkoztató vagy fogadó szervezet elektronikus azonosítást követően kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.

(14) A (13) bekezdés szerinti kérelem nem minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha

• a) a kérelmet nem a (4) bekezdésben foglaltak szerinti foglalkoztató vagy fogadó szervezet terjesztette elő,
• b) a kérelem nem tartalmazza az ügyfél arcképét, vagy
• c) a kérelem díja nem került megfizetésre, amennyiben az eljárás díjköteles.

(15) A kézbesített kérelem a (14) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén az idegenrendészeti hatósághoz érkezett kérelemnek minősül. Erről a tényről az idegenrendészeti hatóság tájékoztatást küld.

(16) Az idegenrendészeti hatósághoz meg nem érkezettnek minősülő kérelmeket az idegenrendészeti hatóság a visszaigazolást követő 16. napon törli, amiről idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján tájékoztatja az ügyfelet.

(17) A HATODIK Rész szerinti, kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban a kérelmet az arra jogosult személyesen, az eljárás lefolytatására jogosult idegenrendészeti hatóság előtt írásban, illetve szokásos tartózkodási helye szerinti külképviseleten terjesztheti elő.

105. A hiánypótlás¶

169. § (1) Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek

• a) nem felel meg, vagy
• b) megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges,

az eljáró idegenrendészeti hatóság legfeljebb negyvenöt napos határidővel, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(2) Az eljáró idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére a hiánypótlási felhívás teljesítési határidejét egy alkalommal – amennyiben az adott ügyfajtára megállapított objektív határidő lehetővé teszi – legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított hiánypótlási határidő sem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott határidőt.

(3) A hiánypótlási felhívás teljesítési határidejének meghosszabbítását engedélyező vagy azt megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az az idegenrendészeti eljárásban hozott döntésben támadható meg.

(4) Az ügyfél vagy meghatalmazott képviselője, továbbá törvényben meghatározott esetben a foglalkoztató a részére közölt hiánypótlási felhívásnak idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület útján is eleget tehet. Az elektronikus úton benyújtott hiánypótlást az idegenrendészeti hatósághoz történő beérkezését követő munkanapon kell az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek tekinteni.

(5) Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével nem kérhető az ügyféltől olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

106. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása¶

170. § Az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc napon belül elutasítja, ha

• a) az idegenrendészeti hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
• b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, illetve a kérelem teljesítésének nincs jogalapja,
• c) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem elkésett, vagy a kérelem idő előtti,
• d) az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be,
• e) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy
• f) a kérelem belföldi benyújtását e törvény nem teszi lehetővé.

107. Az eljárás megszüntetése¶

171. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha

• a) az ügyfél az idegenrendészeti hatóság felhívására nem nyilatkozik vagy az idegenrendészeti hatóság által kért iratokat határidőben nem csatolta, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el,
• b) a kérelmező az idegenrendészeti hatóság értesítése vagy felhívása ellenére nem jelent meg az idegenrendészeti hatóság előtt és távolmaradását előzetesen, vagy amint az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárult, alapos okkal nem mentette ki és ezzel a tényállás tisztázását akadályozta,
• c) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél az idegenrendészeti hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget,
• d) az eljárás okafogyottá vált,
• e) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta,
• f) az ügyfél nem tesz eleget a tolmácsolási, fordítási, szakértői költségelőlegezési kötelezettségének,
• g) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének az idegenrendészeti hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget,
• h) hivatalból indult idegenrendészeti eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,
• i) a hivatalból indult idegenrendészeti eljárás jogsértést nem tárt fel,
• j) a 163. §-ban vagy a 178. § (4) bekezdésében foglaltak miatt az eljárás megszüntetésének van helye,
• k) érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott az idegenrendészeti hatóság tudomására.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kimentésre az idézés napját követő napon vagy az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárulását követő napon jogosult. A kimentésnek a személyes megjelenésre kötelezés napját követő öt nap elteltével nincs helye.

108. Az eljárás felfüggesztése¶

172. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(2) Az eljárást az idegenrendészeti hatóság akkor is felfüggeszti, ha az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.

(3) Az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet az ügyfél vagy képviselője nem terjeszthet elő.

(4) Az eljárás felfüggesztése alatt minden határidő nyugszik, az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor a határidők folytatódnak. A felfüggesztés időtartama a törvényben az egyes eljárásokra meghatározott objektív határidőt nem haladhatja meg.

(5) A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(6) Az eljárást felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt az idegenrendészeti hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.

109. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása¶

173. § (1) Az ügyintézési határidő törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti eljárásban 21 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő munkanapon kezdődik.

(2) Hivatalból induló eljárás esetén az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.

(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

• a) az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság kijelölésének időtartama,
• b) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő eredménytelen elteltéig terjedő idő,
• c) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
• d) e törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás időtartama,
• e) az idézés időtartama,
• f) az idegenrendészeti hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
• g) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
• h) az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés kivételével a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi közlés időtartama,
• i) a tényállás tisztázása érdekében más szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem megküldésének napjától az ellenőrzés eredményéről történő tájékoztatásnak az idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó időtartam.
• j) a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása esetén a kérelem benyújtása és a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat alapján vállalt befektetés teljesítéséről szóló igazolás 22. § (7) bekezdése szerinti benyújtása, illetve ennek elmaradása esetén a 22. § (7) bekezdés szerinti igazolás benyújtásra nyitva álló határidő között eltelt időtartam.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. Az idegenrendészeti hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.

(5) Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelemre indult eljárás esetén az ügyfelet értesíteni kell.

174. § Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a munka szünetel, a határidő – ideértve az ügyintézési határidőt is – a következő munkanapon jár le.

110. Igazolási kérelem¶

175. § (1) Az igazolási kérelemről az az idegenrendészeti hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság bírálja el.

(2) Az igazolási kérelmet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.

(3) Ha az idegenrendészeti hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt.

(4) Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében kifogásolható.

(5) Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, erről külön végzést nem hoz.

111. Az idézés¶

176. § (1) Idézésnek sürgős esetben rövid úton – távbeszélőn, illetve elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján – is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

(2) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselője útján idézi azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 60. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő eljárási bírsággal sújtható.

112. A tényállás tisztázása és az ügyfél nyilatkozata¶

177. § (1) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Az ügyfél nyilatkozatát mind szóban, mind írásban megteheti. Ha az ügyfél nyilatkozatát szóban teszi, arról az eljáró idegenrendészeti hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a jegyzőkönyv felvételére objektív okból nem kerülhet sor, az idegenrendészeti hatóság feljegyzést készít az ügyfél szóbeli nyilatkozatáról.

(2) Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az idegenrendészeti ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, illetve, ha a kötelező adatszolgáltatás körében adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – eljárási bírsággal sújtható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság eljárása során figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire.

113. A szakhatósági eljárás általános szabályai¶

178. § (1) A Kormány az e törvényben szabályozott eljárásokban, egyes kérdések megítélésére az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szakhatóságot jelöl ki.

(2) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a szakhatóság megkeresésével egyidejűleg a szakhatóság tudomására hoz minden olyan tényt vagy körülményt, amely a szakhatósági állásfoglalás tartalmát befolyásolhatja. Ha ilyen tény vagy körülmény a szakhatóság megkeresését követően jut az eljáró idegenrendészeti hatóság tudomására, erről a szakhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje 15 nap. A szakhatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egyszer 15 nappal meghosszabbíthatja, erről az eljáró idegenrendészeti hatóságot értesíteni kell. A szakhatósági eljárás időtartamába nem számít bele a 169. § szerinti hiánypótlás időtartama, ha a hiánypótlás olyan tényre, vagy körülményre vonatkozik, amelynek hiányában megalapozott szakhatósági állásfoglalás nem adható ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti hiánypótlásról a szakhatóság az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíti. Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely – ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye – az eljárást megszünteti.

(5) Ha a szakhatósági eljárásra megállapított határidőn belül a szakhatóság az állásfoglalást nem közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal, a szakhatósági hozzájárulást – ha törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik – megadottnak kell tekinteni.

179. § (1) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását az eljáró idegenrendészeti hatóságnak haladéktalanul megküldi.

(2) Ha a szakhatóság utóbb észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását az idegenrendészeti hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének véglegessé válásáig egy ízben módosíthatja.

(3) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, illetve ha a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül az eljáró idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.

(4) A szakhatóság állásfoglalása a szakkérdés tekintetében kötelező az eljáró idegenrendészeti hatóságra nézve.

(5) Az eljáró idegenrendészeti hatóság, ha a szakhatósági közreműködés feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a szakhatóság részére. A szakhatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekinthet, illetve azokról másolatot készíthet.

(6) A szakhatóság jogszabály erre irányuló felhatalmazása alapján a kérelmezőt meghallgathatja.

(7) A szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(8) A szakhatósági állásfoglalás

• a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését,
• b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását.

(9) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

114. A bizonyítás eszközei – az irat¶

180. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.

(2) A külföldön kiállított közokirat, illetve a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat – ha törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A magyar külképviseleti hatóság általi diplomáciai felülhitelesítéstől az idegenrendészeti hatóság jogszabályban meghatározott esetben eltekinthet. A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha törvény másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

115. A bizonyítás eszközei – a tanú¶

181. § (1) Az idegenrendészeti ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

(2) A tanúként idézett személy – az e törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni.

(3) Az idegenrendészeti eljárásban a tanúvallomás megtagadható, ha

• a) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy
• b) a tanú diplomáciai mentességben részesülő személy.

(4) Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyt az idegenrendészeti eljárásban csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.

(5) Aki szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként az idegenrendészeti eljárásban csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.

(6) Az idegenrendészeti eljárásban a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet.

(7) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki.

(8) Az idegenrendészeti eljárásban nem használható fel bizonyítékként az Ákr. 66. § (2) bekezdés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (3) bekezdésben meghatározott jogára.

(9) Ha a tanú – a cselekvőképtelen tanú kivételével – a tanúvallomás-tételi kötelezettségének a következményekre való figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság eljárási bírsággal sújthatja.

182. § Az idegenrendészeti hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú esetén a törvényes képviselő, érdekellentét esetén az eseti gondnok vagy eseti gyám is aláírja az írásbeli tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy a tanút meghallgatása céljából az idegenrendészeti hatóság idézze.

116. A bizonyítás eszközei – szakértő és tolmács¶

183. § (1) Az idegenrendészeti hatóság költséghatékonysági és egyszerűsítési szempontok alapján, az ügyfél beleegyezése esetén, bármely harmadik személy tolmácskénti eljárását lehetővé teheti, amennyiben az érintett kétséget kizáróan az ügyféllel közös nyelvet is beszél.

(2) Ha annak feltételei adottak, és költséghatékonysági vagy biztonsági szempontok indokolják, zártcélú távközlő hálózat útján is meghallgatható a harmadik országbeli állampolgár, amennyiben a meghallgatás helyszíne, a meghallgatott személy vagy a tolmács tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

(3) Ha a meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történik, a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője a meghallgatás helyszínén lehet jelen.

(4) A meghallgatás kezdetén az idegenrendészeti hatóság megállapítja az eljáró tolmács személyazonosságát. Az eljáró idegenrendészeti hatóság felhívja a tolmácsot, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.

117. Az eljárás akadályozásának következményei és az eljárási bírság¶

184. § Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, az idegenrendészeti eljárás lefolytatását akadályozza, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.

118. Jegyzőkönyv és feljegyzés¶

185. § Kép- és hangfelvétel rögzítése esetén az ügyfél kérelmére az idegenrendészeti hatóság a kép- és hangfelvételről készített, az Ákr. 78. § (2) bekezdésének megfelelő feljegyzést ad ki.

119. A képviselet szabályai¶

186. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását e törvény eltérő rendelkezése hiányában,

• a) helyette
• aa) törvényes képviselője,
• ab) a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező házastársa,
• ac) eltartott felmenő esetén a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú gyermeke vagy
• ad) az ügyfél, illetve törvényes képviselője, házastársa vagy eltartott felmenő esetén nagykorú gyermeke által meghatalmazott személy, továbbá
• b) az ügyfél és meghatalmazott képviselője együtt

is eljárhat.

(2) A kilencven napot nem meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében, valamint a HATODIK Rész szerinti eljárásokban kizárólag az ügyfél vagy az általa adott meghatalmazás alapján eljáró meghatalmazott járhat el.

(3) Az idegenrendészeti eljárásban a jogi képviselet alatt a jogszabályban meghatározott ügyvédi tevékenységet, jogi képviselő alatt a jogszabályban meghatározott ügyvédi tevékenység folytatására jogosultat kell érteni.

(4) Ha az ügyfél idegenrendészeti őrizetben tartózkodik, a képviseletet csak jogi képviselő láthatja el.

(5) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az idegenrendészeti hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát e törvényben meghatározott módon köteles igazolni.

(6) Ha a meghatalmazott jogi képviselő az eljárás során akadályoztatva van, helyettesítéséről gondoskodni köteles. A meghatalmazott jogi képviselő akadályoztatására hivatkozással sem a hiánypótlási határidő meghosszabbítását nem lehet kérni, sem pedig igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az idegenrendészeti hatóság az ezen az alapon előterjesztett kérelmet végzéssel öt napon belül elutasítja.

187. § (1) A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a meghatalmazónak és a képviselőnek saját kezű aláírásával, elektronikus ügyintézés esetén a dokumentumhitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie. Az idegenrendészeti eljárás során valamennyi ügyre kiterjedő, általános meghatalmazás nem adható, a meghatalmazásnak mindig meghatározott eljárásra kell szólnia.

(2) Idegenrendészeti hatóság előtti eljárás során távazonosítás útján kiállításra kerülő meghatalmazás a képviseleti jogosultság igazolására nem használható fel.

(3) Ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, erre az ügyfélnek, illetve az eljáró képviselőnek az eljárás során hivatkoznia kell.

(4) A képviselő köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(5) A harmadik országbeli állampolgár által adott, belföldön kelt meghatalmazáshoz csatolni szükséges a meghatalmazás keltezésekor a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodását igazoló dokumentumot.

(6) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és ha e törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik, a magánokiraton az ügyfél aláírásának, kézjegyének valódiságát a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság konzuli tanúsítványával kell igazolni, közokirat esetén a felülhitelesítés szabályainak megfelelően diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni. A nem magyar nyelven kiállított meghatalmazás csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(7) A meghatalmazás a teljes idegenrendészeti eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat.

(8) A teljes idegenrendészeti eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az idegenrendészeti eljárással, valamint a közigazgatási perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre.

(9) A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől hatályos.

188. § (1) Az idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha a képviselő

• a) nyilvánvalóan nem alkalmas az idegenrendészeti eljárásban a képviselet ellátására,
• b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, vagy a csatolt meghatalmazás az e törvényben szabályozott követelményeknek nem felel meg és azt az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, vagy
• c) az idegenrendészeti eljárás során magatartásával a tényállás tisztázását akadályozza, illetve az idegenrendészeti eljárás indokolatlan elhúzására törekszik, az eljárás lefolytatását egyéb módon érdemben akadályozza.

(2) A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Amennyiben az ügyfél a hatóság felhívása ellenére a képviselet ellátására alkalmas képviselőről nem gondoskodik és ügyében személyesen sem jár el, az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást megszüntetheti.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a képviselő visszautasításáról végzésben dönt, amely ellen az (1) bekezdés a) és c) pontjában szabályozott esetekben önálló fellebbezésnek van helye. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, a végzés az idegenrendészeti hatóság határozatával vagy megszüntető végzésével együtt támadható meg.

(4) Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat az idegenrendészeti hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti.

XXIV. Fejezet — AZ IDEGENRENDÉSZETI HATÓSÁG DÖNTÉSEI¶

120. Határozat és végzés¶

189. § (1) Az idegenrendészeti hatóság – törvényben meghatározott kivétellel – az idegenrendészeti eljárás érdemében határozatot hoz, az idegenrendészeti eljárás során felmerült minden más kérdésben végzésben dönt.

(2) A vízumkérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(3) A tartózkodási engedély iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély okmány kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(4) A nemzeti, ideiglenes, EU tartózkodási kártya iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a huzamos tartózkodásra jogosító engedély okmány kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja, vagy az ügyiratra feljegyzi.

(6) A (2)–(5) bekezdésben szabályozott esetekben, ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a vízum, tartózkodási engedély, nemzeti, ideiglenes, EU tartózkodási kártya iránti kérelemnek teljesen helyt ad, elegendő a döntés tényét az ügyiratra felvezetni. Ebben az esetben, ha az idegenrendészeti eljárásban szakhatóság is részt vett, az idegenrendészeti hatóság a döntéséről a szakhatóságot értesíti.

190. § (1) A döntés tartalmazza az eljáró idegenrendészeti hatóság, az ügyfél és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

(2) Az idegenrendészeti hatóság döntéseinek tartalmával kapcsolatban az egyes ügytípusok vonatkozásában törvény vagy kormányrendelet további részletszabályokat határozhat meg.

(3) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani.

(4) A visszairányítás tárgyában hozott döntés formai és tartalmi követelményeire a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben, a vízumkérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése és a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés formai és tartalmi követelményeire a Vízumkódexben foglalt rendelkezések az irányadóak.

121. A döntés közlése¶

191. § (1) A határozatot az idegenrendészeti hatóság közli az ügyféllel, a képviselővel és az ügyben eljárt szakhatósággal. Amennyiben a döntés mind az ügyféllel, mind a képviselővel közlésre került, úgy a joghatások az előbb történt közlés napjával állnak be.

(2) Ha a döntés az ügyiratra kerül felvezetésre, az idegenrendészeti hatóság a döntéséről az ügyfelet, a képviselőt és a szakhatóságot tájékoztatja.

(3) A végzést az idegenrendészeti hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti.

(4) Az idegenrendészeti eljárásban hozott döntéseket – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kézbesítés útján kell közölni.

(5) A jelen levő ügyféllel – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell

• a) a határozatot;
• b) a bíróságnak a határozat ügyében indult közigazgatási perben hozott határozatát;
• c) az őrizet meghosszabbítása tárgyában meghallgatáson hozott vagy az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság útján közölt bírósági határozatot.

(6) A jelen lévő ügyféllel a kiutasítási döntést az idegenrendészeti hatóság a döntés rendelkező részének a kiutasított által értett nyelvre történő fordításának átadásával is közölheti. Ezen közlési mód az ügyfél által nem kérelmezhető.

(7) A szóbeli közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szóban közölt döntés közlésének joghatásai abban az esetben is beállnak, ha az ügyfél a jegyzőkönyv aláírását megtagadja.

(8) A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság döntését az elsőfokú döntést hozó hatóság útján kézbesíti.

(9) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton, a döntés rendelkező részének az idegenrendészeti hatóság honlapján való közzétételével történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye.

(10) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot, valamint a közrendi, közbiztonsági, valamint nemzetbiztonsági érdek sérelmére tekintettel hozott kiutasítási, valamint beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot a közzététel napján közöltnek kell tekinteni.

(11) Ha külföldi cím esetén a postai kézbesítés nyomon követésére nincs lehetőség vagy az első kézbesítés sikertelen volt, a határozat és a végzés közlése a hirdetményi közlés szabályai szerint történik.

122. A kézbesítés szabályai¶

192. § (1) Nem természetes személy címzett, vagy az ügyfél meghatalmazott jogi képviselője csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.

(2) A nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját érintő idegenrendészeti eljárások kivételével kézbesítési meghatalmazott az idegenrendészeti eljárásban nem járhat el. Kézbesítési meghatalmazottként a jogi képviselő jár el.

XXV. Fejezet — HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS¶

123. Hatósági bizonyítvány¶

193. § (1) A hatósági bizonyítvány határozat.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – idegenrendészeti státuszának igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(3) Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel az idegenrendészeti hatóság nem rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

124. Hatósági igazolvány¶

194. § (1) A hatósági igazolvány határozat.

(2) Az idegenrendészeti hatóság – jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.

(3) Ha a hatósági igazolvány ellenőrzésére jogosult hatóság vagy hivatalos személy megállapítja, hogy a hatósági igazolvány vagy az abba tett bejegyzés hamis, illetve valótlan, a hatósági igazolványt átvételi elismervény kiállítása mellett a további eljárás céljából elveszi.

125. Hatósági nyilvántartás¶

195. § (1) Az idegenrendészeti hatóság törvényekben meghatározott adatokról, törvényben meghatározottak szerint közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásaiba történt bejegyzés határozat.

(3)

XXVI. Fejezet — AZ IDEGENRENDÉSZETI HATÓSÁG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE¶

126. Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének célja¶

196. § (1) E törvény idegenrendészeti eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésére az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az idegenrendészeti hatóság ellenőrzi az idegenrendészeti eljárásokban a jogszabályi feltételek fennállását, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok számára a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosított be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának a gyakorlását.

(3) Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének célja a jogszabályban előírt feltételek és kötelezettségek teljesítésének a vizsgálata, illetve, hogy az idegenrendészeti hatóság feltárja és bizonyítsa azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek az idegenrendészeti hatóság előtt folyamatban lévő eljárás elbírálásához szükségesek, továbbá amelyek megalapozzák egy külön eljárás keretében a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását.

(4) Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének eszközei:

• a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével, nyilatkozat tételével megvalósuló ellenőrzés,
• b) helyszíni ellenőrzés,
• c) szakhatósági állásfoglalás, illetve vélemény kiállítására jogosult szerv megkeresése.

127. A helyszíni ellenőrzés¶

197. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hatósági ellenőrzés célja érdekében a tartózkodási jogosultság alapjául szolgáló tényállás tisztázása során helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult.

(2) A helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az idegenrendészeti eljárás keretében a tényállás tisztázása érdekében, mely személyt, tevékenységet, magatartást, körülményt vizsgál.

(3) A helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság jogosult különösen

• a) a benyújtott nyilatkozatok valóságtartalmát,
• b) a kérelemhez csatolt szerződések, iratok, dokumentumok valóságtartalmát,
• c) külföldi munkavállaló munkavégzésének leendő és fennálló feltételeit, körülményeit,
• d) külföldi munkavállaló jogszerű foglalkoztatásának a feltételeit,
• e) vállalkozás működésével kapcsolatos körülményeket, feltételeket,
• f) családi együttélés feltételeit, körülményeit,
• g) lakhatás feltételeit, körülményeit,
• h) megélhetés feltételeit

vizsgálni.

128. A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok¶

198. § (1) Ha a tényállás tisztázásához ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: ellenőrzés tárgya) megtekintése vagy személy megfigyelése szükséges, az idegenrendészeti hatóság helyszíni ellenőrzést rendelhet el. Az ellenőrzést az arra irányuló megkereséstől számított húsz napon belül le kell folytatni és annak eredményéről a megkeresőt tájékoztatni kell.

(2) Az ellenőrzés tárgyának birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt – ha a helyszíni ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti – a helyszíni ellenőrzésről előzetesen – legalább három nappal a tervezett helyszíni ellenőrzést megelőzően – értesíteni kell.

(3) Amennyiben az ellenőrzés tárgyának birtokosa távol van – ha jelenléte nem szükségszerű – az nem akadálya a helyszíni ellenőrzés megtartásának.

(4) Ha az ellenőrzés tárgyának birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a helyszíni ellenőrzésen az ügyfél jelen lehet.

129. A helyszíni ellenőrzés megindítása és lefolytatása¶

199. § (1) A helyszíni ellenőrzés lefolytatására az idegenrendészeti hatóság jogosult.

(2) A helyszíni ellenőrzést napközben 8–20 óra között lehet lefolytatni, de indokolt esetben ettől az idegenrendészeti hatóság eltérhet.

(3) A helyszíni ellenőrzés megtartása során az ellenőrzés alá vont személy, illetve az ingó, ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles tűrni a vizsgálatot és köteles olyan magatartást tanúsítani, mely az ellenőrzés lefolytatását nem akadályozza.

(4) Magánszemély lakásában az idegenrendészeti hatóság akkor jogosult a helyszíni ellenőrzést lefolytatni, ha az ingatlan az ügyfél vagy hozzátartója volt, jelenlegi vagy jövőbeni lakóhelye, tartózkodási helye, szálláshelye vagy valószínűsíthető, hogy ott az ügyfél fellelhető.

(5) A helyszíni ellenőrzés során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen

• a) a vizsgált területre, építménybe és egyéb létesítménybe, üzleti, üzemi vagy az egyéb gazdasági tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe belépni,
• b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,
• c) a helyszínről, ingó, ingatlanról, magánszemélyről, annak tevékenységéről, munkafolyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíteni,
• d) felvilágosítást kérni, illetve
• e) további egyéb bizonyítást lefolytatni.

(6) A helyszíni ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

130. Az idegenrendészeti hatóság által alkalmazható intézkedések a hatósági ellenőrzés során¶

200. § (1) Az idegenrendészeti hatóság e törvényben, valamit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult

• a) a külföldit, vagy
• b) egyéb magánszemélyt – amennyiben a körülmények arra utalnak, hogy a magánszemély kapcsolatban áll a külföldivel vagy annak magatartásával –

személyazonosságának igazolására felhívni.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyazonosító igazolvány, útlevél, tartózkodási jogot igazoló okmány szolgál. Külföldi személy kivételével elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható, illetve a hatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Amennyiben az igazoltatás során az idegenrendészeti hatóság azt állapítja meg, hogy a külföldi jogszerű magyarországi tartózkodását igazolni nem tudja, az idegenrendészeti hatóság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködését veheti igénybe. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kiszállásáig az érintettet az idegenrendészeti hatóság a helyszínen feltartóztathatja.

(4) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

(5) Ha az ügyfél, képviselője, illetve a tanú a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes idegenrendészeti hatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

131. Az idegenrendészeti hatóság jogai és kötelezettségei a hatósági ellenőrzés során¶

201. § (1) A hatósági ellenőrzést végző személy, az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(2) A hatósági ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, hivatalból indult idegenrendészeti eljárás esetén az ügyfelet az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.

(3) Az elrendelt helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi.

(4) Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az ügyfél, képviselője nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, feljegyzés, egyszerűsített jegyzőkönyv, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni.

132. Az ügyfél jogai és kötelezettségei a hatósági ellenőrzés során¶

202. § (1) Az ügyfél köteles az idegenrendészeti hatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a hatósági ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Az ügyfél jogosult

• a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról meggyőződni,
• b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
• c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

(3) Az ügyfél (2) bekezdés c) pontja szerinti jogának gyakorlása a hatósági ellenőrzés eredményes és észszerű időn belüli lefolytatását nem veszélyeztetheti.

(4) Kérelemre indult idegenrendészeti eljárásban az ügyfélnek joga van a hatósági ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni.

(5) Hivatalból indult idegenrendészeti eljárás esetén az ügyfélnek joga van a hatósági ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet, feljegyzést megismerni, és a jegyzőkönyv, feljegyzés átadását, kézbesítését követően 3 napon belül észrevételt tenni.

133. Az eljárási cselekmények rögzítése¶

203. § (1) A szóbeli kérelemről – ha azt nyomban nem teljesítik –, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről – amennyiben annak feltételei fennállnak – jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni.

(2) Amennyiben a hatósági ellenőrzés helyszínén

• a) ügyfélként vagy tanúként meghallgatható személy nem tartózkodik, vagy
• b) a jelenlévők ügyfélként vagy tanúként történő meghallgatása – a fennálló egyedi körülmények miatt – nem lehetséges, vagy
• c) a helyszínen tartózkodó ügyfél vagy tanúként meghallgatandó által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, vagy tolmács biztosítása nem megoldható,

az eljáró idegenrendészeti hatósági személy a hatósági ellenőrzésről feljegyzést készít.

(3) Amennyiben jegyzőkönyv felvételének feltételei a helyszínen nem állnak fenn, legalább két hatósági személynek kell a vizsgált helyszínen jelen lennie, akik az utólag készített feljegyzésben foglaltakat igazolják.

(4) A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekmény helyszínén tartózkodó személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést.

(5) A feljegyzést az eljáró két hatósági személy, a jegyzőkönyvet az eljáró ügyintéző és az eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják.

(6) Az idegenrendészeti hatóság egyes eljárási cselekményekről kép- és hangfelvételt készíthet. A rögzítés ilyen módja esetén az utólag készült feljegyzésben csak az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, valamint az elkészítés helyét, idejét kell feltüntetni.

(7) A feljegyzést az ügyfél és az idegenrendészeti eljárás más résztvevője az eljárás során az iratokba való betekintéssel megismerheti.

XXVII. Fejezet — HIVATALBÓL INDÍTOTT ELJÁRÁS¶

134. Eltérő szabályok¶

204. § (1) A hivatalból indított idegenrendészeti eljárásokban a kérelemre indult idegenrendészeti eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság törvényben szabályozott jogok vagy kötelezettségek megsértését észleli, az eljárás megindítására okot adó körülmény tudomására jutása esetén hivatalból idegenrendészeti eljárást indít.

(3) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból indít idegenrendészeti eljárást abban az esetben is, ha

• a) erre felügyeleti szerve utasította,
• b) ezt egyébként jogszabály előírja.

(4) Ha az idegenrendészeti hatóság előtt jelen nem lévő ügyféllel szemben kerül sor hivatalból indított idegenrendészeti eljárás megindítására, az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet az idegrendészeti hatóság előtt való megjelenésre idézi, melyben megjelöli annak okát. Az idézésre az e törvényben szabályozottak irányadóak.

(5) A (4) bekezdés szerinti idézés csak akkor mellőzhető, ha

• a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
• b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy az eljárást megszünteti,
• c) az eljárás megindítására nemzetbiztonsági, közrendi, közbiztonsági okból kerül sor vagy
• d) az ügyfél nem tartózkodik Magyarországon.

(5a) Közrendvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás esetén az idegenrendészeti hatóság – az ügyfél eljárás megindításáról szóló és nyilatkozattételre felhívó értesítésére figyelemmel – az idézéstől eltekinthet.

(6) Az idegenrendészeti hatóság előtt megjelent ügyfelet az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja a vele szemben hivatalból megindult idegenrendészeti eljárás okairól, eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(7) A hivatalból indított eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná.

XXVIII. Fejezet — HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK¶

135. A zár alá vétel¶

205. § (1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, az idegenrendészeti hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel).

(2) A zár alá vételt elrendelő, valamint a zár alá vétel megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

206. § A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáféréshez szakértő közreműködését veszi igénybe az idegenrendészeti hatóság. Amennyiben a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, annak felhasználására és a tárolására az idegenrendészeti eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig van lehetősége az idegenrendészeti hatóságnak. A zár alá vett dologban tárolt adatokat az idegenrendészeti hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot rendeltetésszerűen az adatok kinyerése érdekében használni.

207. § (1) Ha a zár alá vett dolog hamis vagy hamisított irat vagy okmány, az az idegenrendészeti eljárás lezárulását követően sem adható ki.

(2) Az ügyféltől zár alá vett pénzt a vele szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani.

(3) Amennyiben az ügyféltől zár alá vett pénz az ügyfél részére önhibájából eredően nem adható vissza, az ügyfél részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével a hátrahagyott összeggel az idegenrendészeti hatóság rendelkezik.

XXIX. Fejezet — JOGORVOSLAT ÉS VÉGREHAJTÁSI KIFOGÁS¶

136. A jogorvoslat szabályai¶

208. § A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

209. § (1) Az idegenrendészeti hatóság határozata ellen, ha törvény másként nem rendelkezik, jogorvoslatnak van helye.

(2) Nincs helye jogorvoslatnak a tartózkodási okmány átvételére jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély iránti eljárásokban az idegenrendészeti hatóság kérelemnek helyt adó döntésével szemben.

(3) Az idegenrendészeti hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt e törvény lehetővé teszi. Egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

137. Fellebbezés¶

210. § (1) A fellebbezési kérelem benyújtására – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül van lehetőség – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az első fokon eljáró idegenrendészeti hatóságnál.

(2) A tartózkodási engedély, valamint a hallgatók vagy kutatók mobilitási tartózkodási engedély vagy mobilitási kutatási igazolás iránti kérelme tárgyában hozott döntéssel szemben a fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(3) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. Az idegenrendészeti hatóság nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

(4) Önálló fellebbezésnek van helye

• a) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
• b) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárást megszüntető,
• c) az e törvényben meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
• d) az eljárási bírságot kiszabó,
• e) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
• f) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott korlátozó vagy elutasító elsőfokú végzés

ellen.

(5) Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt a fellebbezés beérkezésétől számított tíz napon – szakhatóság eljárása esetén tizenöt napon – belül terjeszti fel a másodfokú hatósághoz, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a felterjesztéssel egyidejűleg a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.

(6) Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a határidő az ennek helyt adó döntés véglegessé válását követően kezdődik. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóságnál nyújtották be, a felterjesztésre nyitva álló határidő a fellebbezésnek az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatósághoz érkezésével kezdődik.

(7) Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését. A szakhatóság az állásfoglalását a fellebbezés alapján módosíthatja vagy visszavonhatja.

(8) A határozattal szemben benyújtott fellebbezés elbírálási határideje huszonegy nap, a végzéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálási határideje nyolc nap.

(9) Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság döntésével szemben fellebbezésnek van helye és

• a) a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat,
• b) az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel,
• c) egyébként a tényállás további tisztázása szükséges vagy
• d) az elsőfokú hatóság döntése jogszabályt sért,

a másodfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a döntést megsemmisíti és az ügyben elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(10) A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(11) Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja

• a) az elkésett fellebbezést,
• b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
• c) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és
• d) a (3) bekezdésben foglaltak megsértésével benyújtott fellebbezést.

(12) Ha az ügyfél a (13) bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az elsőfokú döntést hozó hatóság bírálja el.

(13) A fellebbezési kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.

138. Végrehajtási kifogás¶

211. § (1) Ha e törvény szerint végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye, a végrehajtási kifogás a döntés közlését követő huszonnégy órán belül terjeszthető elő a döntést hozó elsőfokú idegenrendészeti hatóságnál.

(2) A végrehajtási kifogásnak a visszaadás végrehajtására, valamint a kitoloncolás foganatosítására nincs halasztó hatálya.

(3) A kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár a 113. § (4) bekezdés alapján előterjesztett végrehajtási kifogásban kérheti.

(4) Az (1) bekezdés szerint előterjesztett végrehajtási kifogást az elsőfokú idegenrendészeti hatóság – ha nem merül fel a (6) bekezdés alkalmazhatósága – egy napon belül megküldi a végrehajtási kifogás elbírálására jogosult hatóságnak, amely a végrehajtási kifogást nyolc napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(5) Ha

• a) a végrehajtási kifogás elbírálására jogosult hatóság döntésének meghozatalához nincs elég adat,
• b) a végrehajtási kifogással támadott döntés meghozatalát követően új tény merül fel,
• c) egyébként a tényállás további tisztázása szükséges vagy
• d) a végrehajtási kifogással támadott döntést hozó hatóság döntése jogszabályt sért,

a végrehajtási kifogás elbírálására jogosult hatóság a döntést megsemmisíti és az ügyben a végrehajtási kifogással támadott döntést hozó idegenrendészeti hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(6) A végrehajtási kifogást a támadott döntést hozó elsőfokú idegenrendészeti hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

• a) az elkésett,
• b) nem a végrehajtási kifogás előterjesztésére jogosult által került előterjesztése,
• c) az ügyfél a végrehajtási kifogásért törvény szerint fizetendő illetékfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.

139. A közigazgatási per¶

212. § (1) Az idegenrendészeti eljárások ügyében indult közigazgatási perben – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – hatvan napon belül dönt. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá az érdemi elbírálásra, a határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(2) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság által hozott határozatot a bíróság nem változtathatja meg.

XXX. Fejezet — A VÉGREHAJTÁS SZABÁLYAI¶

140. Az idegenrendészeti hatóság döntésének végrehajtása¶

213. § (1) Ha az ügyfél az idegenrendészeti hatóság véglegessé vált döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A végrehajtásról e törvény eltérő rendelkezése hiányában végzéssel kell rendelkezni.

(2) A végrehajtást elrendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a végrehajtást hivatalból rendeli el.

214. § Az e törvény alapján elrendelt pénzfizetési kötelezettség végrehajtását – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja.

214/A. § (1) Részletfizetés a közrendvédelmi bírság megfizetésére kötelezett munkáltató idegenrendészeti hatósághoz a teljesítési határidő utolsó napját megelőzően az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen előterjesztett indokolt kérelmére engedélyezhető.

(2) A részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

• a) a munkáltatónak nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
• b) átmeneti jellegű, a közrendvédelmi bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető és
• c) a munkáltatóval szemben korábban idegenrendészeti jogszabályok alapján nem került kiszabásra közrendvédelmi bírság.

(3) Természetes személy munkáltató esetében a részletfizetés a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a munkáltató igazolja vagy valószínűsíti, hogy a közrendvédelmi bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.

(4) A részletfizetési kérelmet az ügyben az elsőfokú eljárásban eljárt regionális igazgatóság bírálja el.

(5) A részletfizetési kérelem elbírálására az ügyintézési határidő nyolc nap.

(6) A részletfizetési kérelem alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.

(7) A részletfizetési kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben a fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni, amelynek elbírálási határideje 15 nap. A fellebbezésre az általános fellebbezési szabályok alkalmazandók, a másodfokú döntéssel szemben perorvoslatnak helye nincs.

(8) Az idegenrendészeti hatóság megszünteti az eljárást, ha a munkáltató felhívás ellenére nem tesz nyilatkozatot, a kért adatokat nem közli, a kért okiratokat nem nyújtja be, és a kérelem a felhívás teljesítése nélkül nem bírálható el.

215. § (1) A törvény vagy végrehajtási rendelet alapján meghatározott pénzfizetési kötelezettség – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a teljesítési határidő utolsó napjától számított három év elteltével évül el.

(2) Nem lehet végrehajtani az eljárási bírságot, ha az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező döntés véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be az eljárási bírság megfizetésére adott halasztás vagy részletfizetés ideje.

(3) Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett eljárási bírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(4) Az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

(5) Az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral szemben a magyar állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költségek tekintetében elrendelt végzés végrehajtását az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáig hivatalból felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt az elévülés nyugszik.

216. § (1) Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt egyéb – pénzfizetési kötelezésnek nem minősülő – kötelezés, az arról rendelkező döntés véglegessé válásától számított öt év elteltével évül el.

(2) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

(3) Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz év elteltével a határozat nem hajtható végre.

217. § A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha

• a) a követelés elévült, és a végrehajtás megszüntetését a kötelezett kéri, vagy
• b) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható.

XXXI. Fejezet — EGYÉB ELJÁRÁSI SZABÁLYOK¶

141. Az eljárási költség, az eljárási költség viselése és előlegezése¶

218. § (1) Eljárási költség mindaz a költség, ami az idegenrendészeti eljárás során felmerül.

(2) A kérelemre induló idegenrendészeti eljárások díját jogszabály határozza meg.

(3) Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli.

(4) A bizonyítási eljárással járó költségeket – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a bizonyítást indítványozó fél előlegezi.

(5) Az előlegezésről a hatóság a költségek felmerülésekor dönt, ha azonban a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmény ezt indokolttá teszi, a hatóság elrendelheti, hogy az ügyfél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a hatóságnál előzetesen helyezze letétbe.

(6) Az idegenrendészeti eljárások során, amennyiben jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj nem került meghatározásra, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(7)

142. Jogi segítségnyújtás¶

219. § A harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítással kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén jogi segítséget vegyen igénybe, jogi képviselőt bízzon meg. A hatóság a jogi tanácsadáshoz – szükség esetén tolmács biztosítása útján – segítséget nyújt.

220. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről szóló határozat közigazgatási perben való megtámadásához – kérelem alapján – jogszabályban meghatározott ingyenes jogi segítségnyújtást vehet igénybe.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a véglegessé vált kiutasítási határozat megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet haladéktalanul, a kiutasítási határozat egy példányával együtt elektronikus hírközlő eszköz (különösen elektronikus levél) útján továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak.

143. Az Ákr. alkalmazása¶

221. § Az e törvény által szabályozott eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Ákr.

• 1. 1–6. §-át,
• 2. 15. §-át
• 3. 20. § (1) és (4) bekezdését,
• 4. 22. §-át,
• 5. 23. § (1)–(3) és (5) bekezdését,
• 6. 24–28. §-át
• 7. 33. és 34. §-át,
• 8. 52. § (1)–(3), valamint (5) és (6) bekezdését,
• 9. 53. § (1), (4) és (5) bekezdését,
• 10. 54. §-át,
• 11. 58–62. §-át,
• 12. 66. § (2) bekezdését,
• 13. 67. § (1)–(4) és (6) bekezdését,
• 14. 71–73. §-át,
• 15. 77. § (2) és (3) bekezdését,
• 16. 78. §-át,
• 17. 81. § (2) bekezdés a) pontját.
• 18. 82. §-át,
• 19. 84. §-át,
• 20. 85. § (5) bekezdését,
• 21. 86. §-át,
• 22. 88. § (2) bekezdését,
• 23. 90. és 91. §-át,
• 24. 108–110. §-át,
• 25. 113–115. §-át,
• 26. 120–123. §-át,
• 27. 131–136. §-át.

XXXII. Fejezet — EGYES TARTÓZKODÁSI JOGCÍMEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK¶

144. A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos különös eljárási szabályok¶

222. § A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.

223. § (1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében – meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

(2) A központi vízumhatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.

(3) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemnek helyt adó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.

(5) A fellebbezést elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.

(6) A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet három napon belül kell benyújtani.

(7) A bíróság a keresetlevélről egyszerűsített perben, – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. Az illetékes idegenrendészeti hatóság a kérelmet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

224. § (1) Más schengeni állam vízumkiadásra feljogosított diplomáciai vagy konzuli képviselete is kiadhat kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot Magyarország nevében.

(2) A vízumkiadásra feljogosított magyar diplomáciai vagy konzuli képviselet más schengeni állam nevében is kiadhat vízumot.

144/A. A vendégbefektetői vízummal kapcsolatos különös eljárási szabályok¶

224/A. § A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) esetében megállapítható a 17. § (1) bekezdés h)–i) pontjában foglalt valamely feltétel fennállása,
• b) a vízum megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot megtévesztette.

224/B. § A vendégbefektetői vízum kiadását – ha e törvény másként nem rendelkezik – meg kell tagadni, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 17. § (1) bekezdés a), c), d) pontjában, valamint f)–i) pontjában foglalt valamely feltételnek,
• b) a harmadik országbeli állampolgár a vízum megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot megtévesztette,
• c) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján valószínűsíthető, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem valósítja meg a 16. § (2) bekezdés c) pontjában vállalt befektetést, vagy
• d) a rendelkezésre álló adatok alapján a 16. § (2) bekezdés c) pontjában vállalt befektetés megvalósításának jogi akadálya van.

145. Tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása Magyarország területén¶

225. § A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelme – ha törvény másként nem rendelkezik – abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek, és

• a) – a c), e) és f) pontban foglalt kivétellel – az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként vagy – amennyiben e törvény lehetővé teszi, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodására tekintettel további tartózkodási jogcím legyen alapítható – ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen Magyarország területén,
• b) a kilencven napot meghaladó tartózkodás célja kutatás,
• c) a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet
• ca) az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként első alkalommal nyújtja be, vagy
• cb) az érvényes vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedélye birtokában – amivel az e törvény által engedett, meghosszabbítással együtt számított maximális tartózkodási idő lejárna –, a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb negyven nappal nyújtja be,
• d) a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújt be,
• e) a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet
• ea) az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként első alkalommal nyújtja be, vagy
• eb) az érvényes foglalkoztatási célú tartózkodási engedélye birtokában – amivel az e törvény által engedett, meghosszabbítással együtt számított maximális tartózkodási idő lejárna –, a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb negyven nappal nyújtja be,
• f) vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet
• fa) az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként első alkalommal nyújtja be, vagy
• fb) az érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedély birtokában – amivel az e törvény által engedett, meghosszabbítással együtt számított maximális tartózkodási idő lejárna –, a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően legfeljebb negyven nappal nyújtja be,
• g) a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó vagy a 20. § (1) bekezdés k) pontja szerinti igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya iránti kérelmet nyújt be,
• h) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet, valamint az ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó családtag tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes,
• i) az érvényes álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, aki Magyar Kártya, EU Kék kártya vagy vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelmet nyújt be,
• j) a Magyarországon jogszerűen az Európai Unió tagállama által kiállított munkavégzésre jogosító érvényes tartózkodási engedéllyel tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kiküldetés célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be,
• k) a Magyarországon jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár nemzeti érdekből tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be,
• l) érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatási tevékenységének befejezését követően álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be,
• m) érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tanulmányainak sikeres befejezését követően álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be,
• n) az Európai Unió tagállama által kiadott, érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgató hallgatói mobilitási engedély iránti kérelmet, illetve értesítést nyújt be,
• o) az Európai Unió más tagállama által kiadott, érvényes kutatási célú engedéllyel rendelkező kutató kutatói rövid és hosszú távú mobilitási engedély iránti kérelmet, illetve értesítést nyújt be,
• p) az o) pont szerinti engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó, az Európai Unió más tagállama által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtag értesítést vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be,
• q) az Európai Unió tagállama által kiadott, érvényes EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya kiadása iránti kérelmet nyújt be,
• r) a q) pont szerinti engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó, az Európai Unió más tagállama által kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtag tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújt be.
• s) a tartózkodási engedély iránti kérelmet a 71. § (5) bekezdése szerinti okból nyújtja be.

146. A tartózkodási engedély kiadásának és meghosszabbításának feltételei, valamint a tartózkodási engedély visszavonása¶

226. § (1) A tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását – ha e törvény másként nem rendelkezik – meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) nem felel meg a 17. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt valamely feltételnek,
• b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette,
• c) közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy Magyarország területén történő tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be,
• d) a családi kapcsolatot a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre, vagy
• e) részére kiállított tartózkodási engedéllyel az azonos állampolgárságú harmadik országbeli állampolgárok részére kiadott tartózkodási engedélyek száma meghaladná a Kormány által rendeletben meghatározott, adott évre vonatkozó felső határt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből a SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyt kaphat, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.

227. § (1) A vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni a 226. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti a 17. § (1) bekezdés a), c), d), f)–i) pontjában foglalt feltételeket,
• b) a harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői vízum kiadását követően úgy nyilatkozik, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerint vállalt befektetést nem valósítja meg, vagy a rendelkezésre álló adatok és tények alapján valószínűsíthető, hogy nem valósítja meg,
• c) a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerint vállalt befektetés teljesítésére meghatározott 22. § (7) bekezdése szerinti határidő eredménytelenül telt el,
• d) meghosszabbítás esetén a harmadik országbeli állampolgár nem teljesítette a 22. § (13) bekezdésében foglaltakat.

(2)

(2a)

(3) A vendégbefektetői tartózkodási engedélyt vissza kell vonni

• a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben, vagy
• b) ha a rendelkezésre álló adatok és tények alapján valószínűsíthető, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerint vállalt befektetés az e törvényben meghatározott időtartamban nem áll fenn.

(4)

228. § (1) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni a 226. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak és a más schengeni államok területét valószínűsíthetően nem hagyja el, vagy
• b) tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(2) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(3) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (2) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.

229. § A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély és a Nemzeti Kártya kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni abban az esetben is, ha a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemhez nem mellékelték a vendégmunkás 33. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát.

230. § (1) Az EU Kék Kártya kiadását meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 37. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltételnek.

(2) Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eseten túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg a 37. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt valamely feltételnek,
• b) a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel nem rendelkezik,
• c) megélhetése Magyarország területén nem biztosított, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár oly módon nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, hogy az e) vagy f) pontban foglalt feltételek nem valósulnak meg,
• d) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér,
• e) az EU Kék Kártya kiállítását követő két évben legalább egymást követő három hónapon keresztül, vagy az EU Kék Kártya kiállítását követő két év eltelte után legalább egymást követő hat hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,
• f) foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt,
• g) az EU Kék Kártya kiadását követő két évben előzetes írásbeli engedély nélkül végzett a korábban engedélyezettektől eltérő munkát,
• h) a 37. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek azért nem felel meg, mert
• ha) a munkáltató nem teljesítette a jogszabály szerinti társadalombiztosításra, adózásra, munkáltatói jogokra, illetve munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit, vagy
• hb) már nem teljesülnek az érintett foglalkozási ágazatban a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó feltételek,

és az idegenrendészeti hatóság által jogszabály szerint biztosított időtartam alatt új munkaviszonyt nem jelent be,

• i) nem jelentette be a 37. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekben bekövetkezett változást vagy a 150. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, kivéve, ha igazolja, hogy a bejelentés rajta kívül álló okból nem érkezett meg az illetékes hatósághoz, vagy
• j) nem tesz eleget a 38. §-ban meghatározott feltételeknek.

231. § (1) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni a 226. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti a 17. § (1) bekezdés a), c), d), f)–i) pontjában foglalt feltételeket,
• b) a fogadószervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse,
• c) a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállalók és szakértők esetében három évig, gyakornok-munkavállalók esetében pedig egy évig már rendelkezett vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(2) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár nem tartotta be az Európai Unión belüli mobilitásra vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.

(4) Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából benyújtott tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasíthatja, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) nem felel meg a 42. §-ban foglalt feltételeknek,
• b) esetében a 226. § (1) bekezdés b) pontjában vagy az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulnak, vagy
• c) részére az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt.

232. § (1) A tanulmányi célból, kutatás céljából, önkéntes és gyakornoki tevékenység folytatása céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha

• a) a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 17. § (1) bekezdés a)–d) és f)–i) pontjában, a (4) bekezdésben, valamint a 44. §-ban, az 54. § (1) bekezdésében, az 56. §-ban, az 59. §-ban, és a 65. §-ban meghatározott feltételeknek,
• b) a fogadó szervezet jogszabály alapján nem került akkreditálásra,
• c) a fogadó szervezetet elsősorban abból a célból hozták létre, illetve működtetik, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását,
• d) a fogadó szervezet vállalkozása a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogszabályok alapján felszámolás alatt áll vagy állt, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, illetve a fogadó szervezet nem teljesítette a társadalombiztosításra, az adózásra, a munkavállalói jogokra vagy a munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit,
• e) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának valós célja eltér a beutazási és tartózkodási kérelmében foglaltaktól,
• f) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be.

(2) A tanulmányi célú tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, vagy az engedélyt visszavonhatja, ha a hallgató

• a) az 54. § (8) bekezdése szerinti feltételeket nem tartja be, vagy
• b) a képzési és kimeneti követelmények szerinti tanulmányi idő másfélszerese alatt az oklevelet nem szerzi meg.

(3) Amennyiben a tanulmányi célú tartózkodási engedély visszavonása vagy meghosszabbítása esetén az elutasítás feltételei az (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján fennállnak, a hallgató a döntés meghozatala előtt a korábbi tanulmányaival azonos képzési területen tanulmányok folytatását igazolhatja.

(4) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a fogadó szervezetet be nem jelentett munkavégzés vagy jogellenes foglalkoztatás miatt e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott szankcióval sújtották.

233. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel szemben, az annak hiánytalan kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emel, ha

• a) az értesítés nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, illetve a kutató nem felel meg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
• b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
• c) a kutató a kutatói rövid távú mobilitási igazolás megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy
• d) a 45. § (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítés elfogadásáról – jogszabályban meghatározott adattartalommal – igazolást állít ki.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának a 45. § (3) bekezdés szerinti értesítésével szemben – a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül – határozattal kifogást emelhet, ha

• a) a 45. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,
• b) a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási igazolás megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt,
• c) a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy
• d) a kutatónak a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítésével szemben az idegenrendészeti hatóság kifogást emelt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a 45. § (3) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról – a jogszabályban meghatározott adattartalommal – igazolást állít ki.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, ha

• a) a kérelem nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, illetve a kutató nem felel meg a 46. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
• b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
• c) a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy
• d) a 46. § (3) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(6) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási engedélyt visszavonja, ha

• a) a kutató a 46. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek már nem felel meg,
• b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy
• c) a 232. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának a 46. § (4) bekezdése szerinti tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasítja, ha

• a) a 46. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,
• b) a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt,
• c) a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
• d) a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasította vagy az ilyen tartózkodási engedélyét visszavonta,
• e) a kutató első tagállamban kiállított tartózkodási engedélyének érvényességéi ideje lejárt,
• f) a 46. § (3) bekezdésében meghatározott tartózkodási idő eltelt, vagy
• g) a 232. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

(8) A kutató családtagja részére kiállított – a 46. § (4) bekezdése szerinti – kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyét visszavonta, és a családtag a saját jogán tartózkodásra nem jogosult.

234. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem vagy értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az 56. § (2) bekezdése szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, vagy az 56. § (4) bekezdése szerinti értesítéssel szemben határozatban kifogást emel, ha

• a) az 56. § (2) bekezdése szerinti kérelem nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal került benyújtásra, illetve a hallgató nem felel meg az 56. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
• b) az 56. § (4) bekezdése szerinti értesítés nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal került benyújtásra, illetve a hallgató nem felel meg az 56. § (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
• c) a hallgató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
• d) a hallgató a hallgatói mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt, vagy
• e) az 56. § (6) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az 56. § (4) bekezdése szerinti értesítés elfogadásáról – a jogszabályban meghatározott adattartalommal – igazolást állít ki.

235. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni a 226. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eseten túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) nem felel meg a 47. §-ban vagy az 55. §-ban foglalt feltételeknek,
• b) jogszabályban meghatározott határidő elmulasztásával nyújtotta be a kérelmet.

(2) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eseten túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) vonatkozásában már nem állnak fenn a 17. § (1) bekezdés a), f), g)–i) pontjában meghatározott feltételek,
• b) Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be, vagy
• c) a 47. § vagy az 55. § szerint kiállított tartózkodási engedély kiállítása után három hónappal nem igazolja, hogy valódi esélye van állást kapni vagy vállalkozást indítani.

236. § A hivatalos célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott hivatalos célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott esetkörökön felül akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár az 60. §-ban foglalt feltételeket nem teljesíti.

236/A. § A 68. § (5) bekezdése szerinti hivatalos célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott hivatalos célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti a 68. §-ban foglalt feltételeket.

237. § Az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott ideiglenes tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) a nemzetközi szerződésben foglalt feltételeket nem vagy már nem teljesíti,
• b) nem felel meg a 17. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott valamely feltételnek, vagy
• c) a 226. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak valamelyikét megvalósítja.

238. § Az idegenrendészeti hatóság a Fehér Kártyát visszavonja a 226. § (1) bekezdésében meghatározott esetkörökön felül abban az esetben is, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) nem felel meg a 62. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek vagy esetében fennáll a 62. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények bármelyike,
• b) Magyarország területét 90 napnál hosszabb időtartamra elhagyta, vagy
• c) belföldi foglalkoztató részére, illetve érdekében végez munkát, vagy magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedést szerez.

239. § A gyógykezelési célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott esetkörökön felül akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a 64. §-ban foglalt feltételeket nem teljesíti.

240. § A 226. § (1) bekezdés b), d) és e) pontjában foglalt esetben családi együttélés céljából kérelmezett tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása megtagadható, illetve a kiadott tartózkodási engedély visszavonható.

241. § A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély – a 226. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha

• a) a kiadására okot adó körülmény már nem áll fenn;
• b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
• c) a visszavonást a kiadást indítványozó hatóság vagy szerv az a) pontban meghatározott vagy más okból kezdeményezi.

241/A. § A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter visszavonhatja, ha a kiadásakor figyelembe vett 67. § (3) bekezdése szerinti érdek változása azt indokolttá teszi, vagy a 226. § (1) bekezdés b)–e) pontja indokolja.

147. Az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására vonatkozó szabályok¶

242. § (1) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása – a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – összevont kérelmezési eljárás keretében történik, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély,
• b) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély,
• c) foglalkoztatási célú tartózkodási engedély,
• d) vendégmunkás-tartózkodási engedély,
• e) Nemzeti Kártya,
• f) Magyar Kártya,
• g) EU Kék Kártya,
• h) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély,
• i) kutatás célú tartózkodási engedély,
• j) kutatói rövid távú mobilitási igazolás,
• k) kutatói hosszú távú mobilitási engedély,
• l) az 48. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti Vállalati Kártya, valamint
• m) a 67. § (2) bekezdése szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély

iránti kérelmet terjeszt elő.

(2) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt e törvényben meghatározottak szerint munkavégzésre jogosító jogcímeknek megfelelően kíván létesíteni és

• a) a 70. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély,
• b) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély

iránti kérelmet terjeszt elő.

(3) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt e törvényben meghatározottak szerint munkavégzésre jogosító jogcímeknek megfelelően kíván létesíteni és

• a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,
• b) az 48. § (2) bekezdés a) pontja szerinti Vállalati Kártyával,
• c) a 70. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel, vagy
• d) nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(4) Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás

• a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,
• b) a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
• c) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,
• d) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• e) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített, kivéve EU Kék Kártya kérelmezése esetén,
• f) a befogadottra,
• g) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,
• i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása, valamint
• j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki rövid időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.

(5) Az idegenrendészeti hatóság az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárásban a tartózkodási engedélyt összevont engedélyként állítja ki.

(6) Az idegenrendészeti hatóság összevont engedélyezési eljárás keretében összevont engedélyt – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – akkor adhat ki, ha a harmadik országbeli állampolgár

• a) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből – az elsőfokú eljárásban jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatal, másodfokú eljárásban a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter által – kiadott szakhatósági állásfoglalásban támogatott, vagy jogszabály alapján ezen vizsgálat alól mentes, és
• b) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.

(7) Az összevont kérelmezési eljárásban a kormányhivatal, valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter nem működik közre szakhatóságként, ha a harmadik országbeli állampolgár

• 1. a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadását kérelmezi,
• 2. beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi,
• 3. Nemzeti Kártya kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi,
• 4. munkavégzését posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében látja el,
• 5. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott egyházi személy,
• 6. olyan kutatási tevékenységet végez, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint – a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik,
• 7. olyan magyarországi kutatási tevékenységet végez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján folytat,
• 8. hivatásos sportoló, aki sporttevékenységét munkavégzés keretében folytatja,
• 9. hivatásos edző, aki sporttevékenységre való felkészítő tevékenységet végez,
• 10. a NATO SOFA Megállapodás részes államainak a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjának közeli hozzátartozója,
• 11. a 71. §-ban meghatározott harmadik országbeli családegyesítő családtagja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően legalább egy éve családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel jogszerűen Magyarország területén tartózkodik és a családegyesítő fél foglalkoztatása engedélymentes,
• 12. a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagja vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• 13. az Szmtv. 95. § (16) bekezdése szerint kérelmezi a tartózkodási engedélyt,
• 14. magyar állampolgár családtagjaként kérelmez tartózkodási engedélyt,
• 15. a 67. § (2) bekezdés szerint kérelmez nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt.

(8) A foglalkoztató

• a) a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására, valamint
• b) a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására

irányuló összevont kérelmezési eljárás lefolytatását megelőzően – a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – köteles az adott álláshely vagy álláshelyek betöltése céljából a munkaerőigényét bejelenteni, és a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott könnyített közvetítési szolgáltatás lefolytatására irányuló kérelmét benyújtani az állami foglalkoztatási szerv részére.

(9) A (8) bekezdés b) pontjában meghatározott tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolást a munkaerőigény-bejelentéséről és a lefolytatott könnyített közvetítési szolgáltatás eredményéről.

XXXIII. Fejezet — A HONTALANSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK¶

148. Hontalanság megállapítására irányuló eljárás¶

243. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás Magyarország területén tartózkodó kérelmező által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti elismerését kérő (e fejezet alkalmazásában: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.

(2) A szóban előterjesztett kérelmet az idegenrendészeti hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni.

(3) A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt szálláshelyről.

(4) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

244. § (1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.

(2) A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.

(3) A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy jogi segítséget vegyen igénybe.

245. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, ha a kérelmező

• a) a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik,
• b) állampolgárságát szándékosan, a hontalan státusz megszerzésének céljából szüntette meg, vagy
• c) tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező

• a) meghal;
• b) kérelmét írásban visszavonja;
• c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja;
• d) ismeretlen helyre távozott, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.

(3) A hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában az eljáró hatóság negyvenöt napon belül dönt.

(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát, az állásfoglalását húsz napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak.

246. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezőnek a hontalanságát igazolnia vagy valószínűsítenie kell, különösen:

• a) a születési helye,
• b) a korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá
• c) a családtagjai, illetve szülei állampolgársága

szerinti állam vonatkozásában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban – kérelemre – az idegenrendészeti hatóság a magyar külképviseletek útján igazgatási segítséget nyújt.

247. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A határozatot tizenöt napon belül lehet közigazgatási perben megtámadni. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes az eljárásra. A bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt a bíróság személyesen is meghallgathatja.

(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.

248. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében

• a) jelen lehet a kérelmező meghallgatásán;
• b) a kérelmezőnek igazgatási segítséget nyújthat;
• c) betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot készíthet;
• d) az idegenrendészeti hatóság megküldi részére a közigazgatási, illetve a bírósági határozatot.

149. A hontalanság megállapítása feltételei fennállásának felülvizsgálata¶

249. § (1) A hontalan státuszt vissza kell vonni, ha a hontalan

• a) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
• b) új állampolgárságot szerzett;
• c) státuszának megállapítására a 245. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
• d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
• e) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a hontalanság megállapítását érdemben befolyásolta.

(2) A visszavonásra irányuló eljárás során a 243–248. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(3) A hontalan státusz felülvizsgálata tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság negyvenöt napon belül dönt.

TIZEDIK RÉSZ — A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

150. Általános szabályok¶

250. § E rész alkalmazásában:

• a) Európai Határregisztrációs Rendszer: az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti határregisztrációs rendszer;
• b)
• c) természetes személyazonosító adatok:
• ca) családi és utónév (nevek);
• cb) születési családi és utónév (nevek);
• cc) előző családi és utónév (nevek);
• cd) születési hely és idő;
• ce) nem;
• cf) anyja születési családi és utóneve (utónevei);
• cg) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz;
• d)
• e) Vízuminformációs Rendszer: a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer;
• f) Vízumkódex: a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

251. § Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok törvény alapján nyilvántartott személyes adatait személyazonosítás, az okmányok hitelességének ellenőrzése, a jogszerű tartózkodás időtartamának megállapítása, illetve a párhuzamos eljárások megakadályozása céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartás résznyilvántartásaiban kezeli.

252. § (1) A harmadik országbeli állampolgár magyarországi, illetve az Európai Unió valamely tagállamának területén történő tartózkodásának igazolása, valamint az ehhez fűződő jogok gyakorlása érdekében egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímek esetén az adatkezelés a legutolsó tartózkodási jogcímek kapcsán meghatározott ideig tart.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímnek minősül minden olyan tartózkodási jogcím, melyek egymásnak feltételei vagy következményei, így különösen a tartózkodásra jogosító engedély meghosszabbítása, a huzamos tartózkodási jogcím megszerzésének feltételeként meghatározott rövidebb idejű tartózkodási jogcímek feltéve, hogy egymáshoz időben kapcsolódnak.

253. § Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

150/A. A kulturális ismereti vizsgával összefüggő rendelkezések¶

253/A. § (1) A társadalmi együttélési feltételeket az erre jogszabályban kijelölt szerv a díjköteles kulturális ismereti vizsga keretében vizsgálja.

(2) A társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szerv a kulturális ismereti vizsgával összefüggésben a kérelmező alábbi adatait kezeli:

• a) születési családi és utónév, házassági családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve, nem, állampolgárság,
• b) elektronikus elérhetőség, továbbá belföldi levelezési cím az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel való kapcsolattartáshoz,
• c) a kulturális ismereti vizsga eredménye, valamint
• d) a tartós tartózkodás jogcíme.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szerv a kulturális ismereti vizsga szervezésével összefüggésben, és a kérelmező azonosításának céljából kezeli. Az adatkezelés szükségességét az erre jogosult szerv háromévente felülvizsgálja.

151. Idegenrendészeti résznyilvántartások¶

254. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

• a) a természetes személyazonosító adatok;
• b) az arcképmás;
• c) az úti okmány azonosító adatai;
• d) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országa;
• e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
• f) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;
• g) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;
• h) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye, következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;
• i) a szálláshely címe;
• j) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;
• k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) vízum esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.

(3) A Vízumkódex VI. fejezete alapján Magyarország közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja, abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt – a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 9. cikke alapján – a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye.

(4) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezeli. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törli.

(5) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezeli. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törli.

(6) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli állampolgár

• a) családi és utóneve (nevei),
• b) születési ideje,
• c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),
• d) állampolgársága,
• e) beutazásának célja,
• f) részére kiadott (meghosszabbított) vízum érvényességi ideje és területi érvényessége

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.

255. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Vízuminformációs Rendszerben tárolt adatokkal történő összevetés céljából a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatát rögzítheti.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

256. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a mobilitással kapcsolatos értesítés és a kiadott tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

• a) a természetes személyazonosító adatok;
• b) az arcképmás;
• c) az úti okmány azonosító adatai;
• d) a tartózkodás célja;
• e) a tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának vagy a kifogásnak, valamint a tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás visszavonásának ténye, azok indoka;
• f) a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély, valamint mobilitási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
• g) a szálláshely címe;
• h) a tartózkodás tervezett időtartama;
• i) a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti ország;
• j) a szakképzettséggel, iskolai végzettséggel kapcsolatos adatok;
• k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe,
• l) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
• m) az első beutazás és az utolsó kiutazás időpontja;
• n) az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, a 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;
• o) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;
• p) a tartózkodási engedély okmány kézbesítésével kapcsolatos adatok.

(2) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatok:

• a) a harmadik országbeli állampolgár által a kérelme alátámasztására átadott adatok,
• b) összevont kérelmezési eljárásban
• ba) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, KSH-szám, TEÁOR szám),
• bb) a munkavégzés helye,
• bc) a foglalkozás (FEOR-szám), valamint
• bd) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama,
• c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek (szakmai gyakorlat, készség, speciális szakismeret, szakképzettség, nyelvismeret),
• d) az oktatási intézmény vagy a fogadó szervezet adatai.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott adatokat – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása, vagy a mobilitási értesítés elleni kifogás esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő ötödik naptári év végéig kezeli.

(4) Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig, illetve a 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint d)–f) pontjában meghatározott humanitárius tartózkodási engedély kiadásáig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.

(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli állampolgár

• a) családi és utóneve (nevei),
• b) születési ideje,
• c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),
• d) állampolgársága,
• e) tartózkodásának célja,
• f) részére kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély, valamint mobilitási engedély száma és érvényességi ideje,
• g) szálláshelyének címe

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.

257. § A kishatárforgalmi engedély kiadásához rögzített, a 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás- és ujjnyomatadatot az idegenrendészeti hatóság a kishatárforgalmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.

258. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással összefüggésben a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

• a) a természetes személyazonosító adatok;
• b) az arcképmás;
• c) a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
• d) a szálláshely címe;
• e) az úti okmány azonosító adatai;
• f) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka;
• g) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása, valamint a visszavonásának ténye, azok indoka;
• h) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő ötödik naptári év évig kezeli.

(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli állampolgár

• a) családi és utóneve (nevei),
• b) születési ideje,
• c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),
• d) állampolgársága,
• e) részére kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma és érvényességi ideje,
• f) részére kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.

259. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya vagy EU tartózkodási kártya iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EK letelepedési engedély vagy ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, vagy EU tartózkodási kártya vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

• a) a természetes személyazonosító adatok;
• b) az arcképmás;
• c) az engedélyek kiadása iránti kérelem elutasításának vagy visszavonásának ténye;
• d) a kiadott (meghosszabbított) engedélyek száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
• e) az úti okmány azonosító adatai;
• f) az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
• g) az első beutazás és a végleges kiutazás időpontja, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;
• h) első magyarországi bejelentett lakcíme;
• i) az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;
• j) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;
• k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, illetve a jogállás megszűnésétől számított tíz évig kezeli.

(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.

(4) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül a harmadik országbeli állampolgár

• a) családi és utóneve (nevei),
• b) születési ideje,
• c) anyja születési családi és utóneve (utónevei),
• d) állampolgársága,
• e) részére kiadott (meghosszabbított) engedély száma és érvényességi ideje

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.

260. § (1) Magyarország külképviselete és az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt vagy egyszeri utazásra jogosító úti okmányt kérelmező harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

• a) a természetes személyazonosító adatokat,
• b) a huzamos tartózkodási jogosultságot, hontalan státuszt igazoló okmány számát, az okmány érvényességi idejét,
• c) a harmadik országbeli állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
• d) a kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét,
• e) az úti okmány cseréjére, pótlására vonatkozó adatokat,
• f) az útlevélhatósági eljárást lefolytató alkalmazott egyedi azonosító kódját,
• g) a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének címét, illetve lakcímét, valamint hozzájárulása esetén e-mail címét, telefonszámát,
• h) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
• i) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, az ügyszámot, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját,
• j) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő SIS figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos adatokat,
• k) a külföldre utazás korlátozásának tényét vagy annak törlését,
• l) az úti okmány iránti kérelem elutasításának indokát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az úti okmány iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott úti okmány esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő 10 évig kezeli.

(3)

261. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány és a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

• a) a természetes személyazonosító adatok;
• b) az elveszettként, eltulajdonítottként, megsemmisültként bejelentett úti okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány típusa, azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett SIS figyelmeztető jelzés ténye;
• c) a bejelentés időpontja;
• d) a tartózkodásra jogosító okmány száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése;
• e) az új úti okmány típusa, száma és érvényessége;
• f) a bejelentést felvevő szerv megnevezése.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatbeviteltől számított legfeljebb 10 évig kezeli.

(3)

262. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai és a más schengeni államok területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás, a bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

• a) a természetes személyazonosító adatok,
• b) szálláshelyre vonatkozó adatok,
• c) az arcképmás és az ujjnyomat,
• d) az országba jutás módja,
• e) az elrendelő szerv és az intézkedés megnevezése, a döntés száma,
• f) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama,
• g) közrendre, közbiztonságra, nemzetbiztonságra jelentett veszélyét, viselkedési jellemzői,
• h) a kiutaztatás kapcsán megtérítési kötelezettség terheli-e, ennek összegét
• i) a kiutasítás célországát,
• j) a kiutasításhoz kapcsolódóan a kilépés helyét, idejét, valamint
• k) az idegenrendészeti óvadék megfizetése esetén
• ka) az idegenrendészeti óvadék összegét,
• kb) az idegenrendészeti óvadék nyilvántartási tételszámát,
• kc) az idegenrendészeti óvadék letételének (megfizetés) időpontját,
• kd) az idegenrendészeti óvadék letételét megállapító határozat számát,
• ke) ha a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék más személy részére történő átutalását kéri, ezen személy nevét, lakcímét, szálláshelyét, vagy tartózkodási helyének címét, valamint az úti okmánya, tartózkodásra jogosító engedélye vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványa számát, továbbá bankszámlaszámát,
• kf) az idegenrendészeti óvadék visszaadásának napját,
• kg) az idegenrendészeti óvadék összege államra szállásának időpontját.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kitoloncolás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezelheti:

• a) a természetes személyazonosító adatok;
• b) az úti okmány típusa, száma és érvényessége;
• c) a kiutasítás végrehajtásához igénybe vett légijárat (-járatok) adatai (járatszám, indulási és érkezési hely, az indulás és érkezés ideje);
• d) a hatósági kíséret indokoltsága;
• e) az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegségre vonatkozó adatok;
• f) a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatkozó adatok.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás kezdeményezését követő öt évig kezeli.

(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatok közül

• a) a családi és utóneve (nevei),
• b) a születési ideje,
• c) az anyja születési családi és utóneve (utónevei),
• d) az állampolgársága,
• e) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama,
• f) a kiutasítás célországa,
• g) a kiutasításhoz kapcsolódóan a kilépés ideje

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.

263. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos következő adatokat kezeli:

• a) a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai,
• b) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezése, valamint
• c) a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának típusa, száma, érvényességi ideje.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a korlátozás megszűnését követő három évig kezeli.

(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás a harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatai közül

• a) a családi és utóneve (nevei),
• b) a születési ideje,
• c) az anyja születési családi és utóneve (utónevei),
• d) az állampolgársága,
• e) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezése,
• f) úti okmányának típusa, száma és érvényességi ideje

vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.

264. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, közvetlen hozzáférés útján jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben adatot rögzíteni és abból adatot lekérdezni.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben a saját maga által rögzített adatokat kiegészíteni, helyesbíteni és törölni.

265. §¶

266. §¶

267. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából a Magyarországon őrizetbe vett vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

• a) a természetes személyazonosító adatok;
• b) a szálláshely címe, lakcím;
• c) a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatási kötelezettség teljesítésétől számított három évig kezeli.

268. § Az idegenrendészeti hatóság a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat kezeli.

269. § (1) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.

(2) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ideértve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.

270. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény hatálybalépése előtt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) alapján indított, meghívólevél kiállítása iránti kérelem ügyekben keletkezett következő adatokat kezeli:

• a) a meghívó természetes személy természetes személyazonosító adatai, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése;
• b) a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelye (telephelye);
• c) a meghívott harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai;
• d) a kötelezettségvállalás időtartama;
• e) a hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevél sorszáma;
• f) a hatósági hozzájárulás megtagadásának ténye és annak indoka.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezettségvállalás megszűnését követő öt évig kezeli.

271. § Az idegenrendészeti hatóság a gyakornokot fogadó szervezet következő adatait kezeli:

• a) a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát;
• b) a gyakornoki program kezdetét és végét, megnevezését;
• c) a gyakornoki program folytatásától eltiltott szervezet esetén a tilalom kezdetének és megszűnésének időpontját, valamint az eltiltás okát.

271/A. § Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok engedélyügyi eljárásai, valamint közrendvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárások tekintetében jogosult a munkáltatóra vonatkozó adatok kezelésére, valamint a munkáltatóra vonatkozó adatok más jogszabályon alapuló közzétételére.

152. Adatátadás¶

272. § Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –

• 1. az igazságszolgáltatási szervek,
• 2. a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
• 3. a nemzetbiztonsági szolgálatok,
• 4. a menekültügyi hatóság,
• 5. az adó- és vámhatóság,
• 6. az idegenrendészeti eljárásban közreműködő szakhatóságok, illetve véleményező testület,
• 7. rendvédelmi szervek,
• 8. az állampolgársági ügyekben eljáró szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter,
• 9. a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,
• 10. a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,
• 11. a munkavédelmi hatóság,
• 12. a közegészségügyi hatóság,
• 13. az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
• 14. a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve,
• 15. a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,
• 16. a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságok,
• 17. a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése, valamint az elítélttel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításról történő tájékoztatás érdekében a büntetés-végrehajtási intézet,
• 18. az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkéből következően, a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott Felelős Hatóság (a továbbiakban: Felelős Hatóság),
• 19. a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat,
• 20. a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez, továbbá a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatai ellátásához közvetlen hozzáférés útján a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság,
• 21. az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12., 31., 36–40., 48., 49., 51. és 52. cikkéből következően, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célok érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és állománya, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12., 31., 36–40., 48., 49., 51. és 52. cikke alapján felállított állomány tagja,
• 22. az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, valamint
• 23. a magyar külképviseletek, továbbá amennyiben azt nemzetközi vagy kétoldalú megállapodás kötelezővé teszi, vagy az az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges, vagy a kiutasítási döntéssekkel kapcsolatos eljárásokban az ügyfél kérelmére a Magyarországon működő, vagy Magyarországra akkreditált diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek
• 24. a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a 2021–2027 közötti programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet által meghatározott Belügyi Alapok irányító hatósága (a továbbiakban: Irányító Hatóság)

részére továbbíthat adatot.

273. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból az utasadat-információs egységnek az utasadatok kockázatelemzéséhez, valamint a Nemzeti Információs Központnak elemzés-értékelés készítéséhez és hírigény teljesítéséhez továbbíthat adatot.

(2) A rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldöző szerv az EGT-tagállam vagy harmadik ország bűnüldöző szerve részére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott adatkörben és célból az idegenrendészeti résznyilvántartásokból adatot továbbíthat.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére – az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából – a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a 254. §, 256. §, 258. § és 259. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja.

(4) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 262. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja, valamint a 267. § (1) bekezdése szerinti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat. Az igazságügyért felelős miniszter az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésével összefüggő egyezségkötési eljárás és az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozással összefüggő egyszerűsített kártalanítási eljárás során – az eljárás lefolytatásához szükséges természetes személyazonosító adatokról, lakcímadatokról és értesítésicím-adatokról – az idegenrendészeti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a kiutasításra, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállására, valamint a bevándorolt vagy huzamos tartózkodói jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít.

(6) Az idegenrendészeti hatóság adatot szolgáltat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.

(7) Az általa eszközölt adattovábbításokat az idegenrendészeti hatóság nyilvántartja.

274. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a 254. §, 256. §, 258. § és 259. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja.

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az e törvényben meghatározott feltételekkel – az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.

(3) Az idegenrendészeti hatóság – az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a 254. §, 256. §, 258. § és 259. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.

275. § Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból külföldi bűnüldöző, határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervnek közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – az azokban meghatározott adatkörben – továbbíthat adatot.

275/A. § Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból az uniós ideiglenes úti okmány kiállítása érdekében lefolytatott konzultáció céljából a magyar külképviseletek részére továbbít adatot.

276. § (1) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:

• a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
• b) a bűntettesek, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek, illetve a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából,
• c) a közvetlen hozzáférés útján a körözési nyilvántartásból,
• d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
• e) a cégnyilvántartásból,
• f) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
• g) a közegészségügyi hatóságtól,
• h) a köztartozásmentes adózói adatbázisból,
• i) a felsőoktatási információs rendszerből,
• j) törvényben meghatározott esetben az adóhatóságtól,
• k) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől,
• l) Magyarország rendvédelmi szerveitől és nemzetbiztonsági szolgálataitól,
• m) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől,
• n) az egészségbiztosítási szervtől, a rehabilitációs hatóságtól és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében külföldi bűnüldöző, határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervektől, nemzetközi szervezetektől, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervektől közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – az azokban meghatározott adatkörben – vehet át adatot.

(3) A Vízuminformációs Rendszerből a VIS rendelet 15–20. cikke szerinti célokból a Kormány által rendeletben meghatározott idegenrendészeti hatóságok vehetnek át közvetlen hozzáféréssel adatot.

(4) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes és az EU tartózkodási kártya kiadására, valamint az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó eljárásban a 81. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 116. § (1) bekezdése szerinti megkeresés során az Európai Unió tagállamától a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, valamint a menekültkénti elismerésre vagy kiegészítő védelem fennállására vonatkozó adatokat veheti át.

277. § Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat.

278. § (1) A 2014–2020 programozási időszakban a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: Alap) által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Felelős Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

• a) családi és utónév,
• b) születési hely,
• c) születési idő,
• d) nem,
• e) állampolgárság,
• f) Magyarországon való tartózkodás jogcíme,
• g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben ezen belül a célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek ténye,
• h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.

278/A. § (1) Az Alap által finanszírozott intézkedésekben részt vevőkről a 2021–2027 programozási időszakban az Irányító Hatóság az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

• a) családi és utónév,
• b) születési hely,
• c) születési idő,
• d) nem,
• e) állampolgárság,
• f) Magyarországon való tartózkodás jogcíme,
• g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben ezen belül a célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek ténye,
• h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.

279. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: képviselet) vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességre jogosult tagjai és családtagjaik alábbi adatait:

• a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, diplomáciai rangját, vagy katonai rendfokozatát és arcképmását,
• b) útlevele vagy személyazonosító igazolványa adatait és annak fénymásolatát,
• c) az őt alkalmazó külképviselet megnevezését és az ott betöltött munkakörét, beosztását,
• d) kihelyezetti vagy családtagi minőségét,
• e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
• f) magyarországi tartózkodási helye címét,
• g) az azonosító okmányokon szerepeltetett címét,
• h) a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élő hozzátartozója
• ha) családi és utónevét,
• hb) születési helyét és idejét,
• hc) állampolgárságát,
• hd) rokonsági fokának megjelölését,
• he) személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát, arcképmását,
• i) a fenti személyek kizárólagos magánalkalmazásában álló, külföldi állampolgárságú személyek h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait és alkalmazásuk minőségét, munkakörüket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokon felül a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni:

• a) a Magyarországon működő, tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek tagjainak az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait,
• b) az (1) bekezdésben megjelölt személyek és intézmények által használt, különleges rendszámmal ellátott gépjárművek adatait, valamint
• c) az a) pontban megjelölt képviselet hivatali céljaira fenntartott gépjármű adatait.

280. § A 279. §-ban meghatározott nyilvántartás vezetésének célja a 279. § (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek tekintetében fennálló, nemzetközi szerződésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő és a magyar jogszabályokban meghatározott jogállás biztosítása. Az adatok kezelése, amennyiben jogszabály hosszabb időt nem állapít meg, 30 év.

281. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter a 279. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, h) pont ha), hb), hc) és hd) alpontjában, valamint i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében

• a) az illetékes bíróság,
• b) az eljáró ügyészség,
• c) az eljáró nyomozó hatóság,
• d) az eljáró szabálysértési hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságok,
• e) a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,
• f) az idegenrendészeti hatóság,
• g) az állami adó- és vámhatóság,
• h) a fenti, lakcímkártyával nem rendelkező személyek tekintetében a magyarországi tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,
• i) törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok,
• j) a 279. §-ban meghatározott személyek vagy szervezetek kérése alapján, a kérelemben meghatározott adattartalommal, pénzintézeti, oktatási, vagy más, az életvitelük szempontjából szükséges, lakcímkártyát vagy bejegyzést igénylő eljárásban az eljárás vagy jogügylet feltételeit meghatározó szervezetek

részére adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv, az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról a külkapcsolatokért felelős miniszter nyilvántartást vezet.

282. § A külpolitikáért felelős miniszter jogosult a 279. §-ban meghatározott szervezetek és személyek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolványt, okiratot kibocsátani, a kötelező adattartalomra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett annak formátumát és kibocsátásának eljárásrendjét megállapítani.

TIZENEGYEDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

153. Felhatalmazó rendelkezések¶

283. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

• 1. az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét;
• 2. a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét, valamint a vízumok kötelező formáját;
• 3. a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya kiállításának feltételeit és az okmányok formáját;
• 4. az érvényes úti okmányok körét;
• 5. a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bűnüldöző szervek együttműködésének részletes szabályait;
• 6. az idegenrendészeti óvadék összege mértékét, az idegenrendészeti óvadék letételével összefüggő eljárási szabályokat, valamint az idegenrendészeti óvadék kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket;
• 7. a kiutasítást előkészítő, valamint az idegenrendészeti őrizet és a kötelező tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes szabályait;
• 8. a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;
• 9. a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét;
• 10. a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási szabályokat;
• 11. a repülőtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellátásának szabályait;
• 12. a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait;
• 13. a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét;
• 14. a NATO SOFA Megállapodás, valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók, és vállalkozók beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait;
• 15. az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait;
• 16. a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait;
• 17. a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátásának részletes szabályait;
• 18. az önálló beutazási és tartózkodási tilalom kezdeményezésére, valamint az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket és nemzetbiztonsági szolgálatokat;
• 19. az összevont engedély adattartalmát és kiállításának feltételeit, valamint az összevont kérelmezési eljárás szabályait;
• 20. a kérelem idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő előterjesztésének részletes szabályait;
• 21. a vendégmunkás magyarországi szálláshelyének foglalkoztató általi biztosításával összefüggő részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az idegenrendészeti hatósági eljárásokban rendeletben

• a) kijelölje a közreműködő szakhatóságokat,
• b) meghatározza a szakhatóságnak azt a hatáskörét, amelynek keretei között az állásfoglalását kialakítja,
• c) meghatározza az egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel tartalmi követelményeit, a szakhatóság által a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során vizsgált szempontokat,
• d) meghatározza a szakhatósági közreműködésre, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság és a szakhatóság közötti együttműködésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az uniós információs rendszerek és az Europol-adatok interoperabilitását biztosító keretek alkalmazásának részletes szabályait, beleértve az interoperabilitás során eljáró idegenrendészeti és vízumkiadó hatóságokat és azok interoperabilitással érintett egyes feladatait.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

• a) szabályozza a vendégbefektetői vízum igénylésének eljárási szabályait,
• b) meghatározza a vendégbefektetői vízumra és vendégbefektetői tartózkodási engedélyre való jogosultsághoz megvalósítandó befektetések teljesítésének, valamint ezen befektetések teljesítése igazolásának feltételeit és eljárási szabályait.
• c) meghatározza az ingatlanalap nettó eszközértékébe beszámítható lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések részletszabályait.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kártya kiadásával, továbbá a tartózkodási engedély meghosszabbításával és ismételt kiadásával összefüggésben a társadalmi együttélési feltételek fennállásának igazolására szolgáló kulturális ismereti vizsga, a kulturális ismereti vizsgával kapcsolatban fizetendő díj, valamint a vizsgakötelezettség keletkezésének és a vizsgakötelezettség alóli mentességnek a részletszabályait rendeletben állapítsa meg, továbbá a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szervet rendeletben jelölje ki.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a vállalkozásra vonatkozó olyan feltételeket határozzon meg, amelyeket az arra alapított vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása során az idegenrendészeti hatóságnak figyelembe kell vennie.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

• a) a regisztrációs díj és a foglalkoztatási díj fizetésére kötelezett minősített kölcsönbeadók és kedvezményes foglalkoztatók nyilvántartásba vételével,
• b) a regisztrációs díj és a foglalkoztatási díj kiszabásával és beszedésével

kapcsolatos részletszabályokat.

(9) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Vállalati Kártya iránti kérelmet megalapozó foglalkoztatóra vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodóra vonatkozó részletes feltételeket.

(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg – tartózkodási célonként vagy együttesen – az azonos állampolgárságú harmadik országbeli állampolgárok részére az egy évben e törvény szerint kiadható tartózkodási engedélyek számának felső határát.

(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásra vonatkozó részletszabályokat,
• b) a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt megalapozó, beruházóval kötendő megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá
• c) a beruházásra vonatkozó olyan feltételeket, amelyeket az arra alapított beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása során szükséges figyelembe venni

rendeletben állapítsa meg.

(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Nemzeti Kártyával.

284. § (1) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelő miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza:

• a) a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülő úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások díját;
• b) a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét;
• c) az idegenrendészeti eljárással összefüggő költségek viselésének szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi előírásait és mellékleteit.

(3) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját.

(4) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályokat rendeletben határozza meg.

(5) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben – az idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.

(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a közegészséget veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.

(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében –

• a) a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és
• b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.

(8) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük.

(9) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.

(10) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 279. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolvány, okirat formájára és kibocsátásának eljárásrendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(11) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

• a) a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számát;
• b) a vendégmunkások munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét megsértő munkáltatóval, illetve fogadó szervezettel szemben alkalmazható, további vendégmunkás alkalmazásától való eltiltás eljárási, illetve részletszabályait.

(12)

154. Hatályba léptető rendelkezések¶

285. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 328. § b) pontja, a 351. §, a 218. alcím és a 398. § 2024. január 2-án lép hatályba.

(3) A 250. § d) pontja, a 266. § és a 227. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 10. § a) pontja, a 143. § (4) bekezdése, a 250. § b) pontja, a 265. §, a 289. §, a 319. §, a 390. § c), d), f), g) és i) pontja, a 228. alcím, a 229. alcím és a 231. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(5) A 143. § (3) bekezdése, a 250. § a) pontja, a 264. §, a 167. alcím és a 390. § a), b), e) és h) pontja a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(6) A (4) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(7) Az (5) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

155. Átmeneti rendelkezések¶

286. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, tartózkodási, valamint letelepedési engedélyekre vonatkozó kérelmek tekintetében az eljárás 2024. január 1-je és 2024. február 29-e között szünetel.

(2) 2024. január 1. és 2024. február 29. között

• a) tartózkodási engedély iránti kérelem – a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelem kivételével –,
• b) letelepedési engedély, valamint e törvény szerinti tartózkodási kártya iránti kérelem – a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyára vonatkozó kérelem kivételével –

nem nyújtható be.

(3) A 2024. január 1. és 2024. február 29. között lejáró tartózkodási engedélyek és letelepedési engedélyek érvényessége 2024. április 30-ig meghosszabbodik.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

(5) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély, ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély és az úti okmány az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban a Harmtv. rendelkezéseit, a megismételt eljárásban pedig e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a Harmtv. szerinti tartózkodási engedélyre alapozva családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt lehet kiadni, azt e törvény hatálybalépése után is a Harmtv. szerint kell kiadni, és arra a Harmtv. szabályait kell alkalmazni.

(7) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó eljárásban, vagy megismételt eljárásban a Harmtv. és az Szmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély kiadására és hosszabbítására irányuló kérelem engedélyezése esetén ideiglenes, nemzeti és EU tartózkodási kártya okmányt kell kiadni.

(9) E törvény hatálybalépését követően benyújtott ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély okmány pótlása és cseréje esetén ideiglenes, nemzeti és EU tartózkodási kártya okmányt kell kiadni.

(10) E törvény hatálybalépését követően 2025. december 31. napjáig a 155. § szerinti úti okmány az e törvény hatálybalépése előtti formátumban is kiadható.

(11) E törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált hontalanság megállapítására irányuló eljárásra vagy megismételt eljárásra a Harmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) A 2023. december 31-ig az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen rögzített kérelem alapján indított eljárást akkor kell folyamatban lévőnek tekinteni, ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése 2023. december 31-ig megtörtént.

(13) E törvény rendelkezéseit – a (14)–(17) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. március 1-től kell alkalmazni.

(14) E törvény

• a) 35. alcímét
• b) 74. § (1)–(3) bekezdését,
• c) 50. alcímét,
• d) TIZENEGYEDIK RÉSZÉT

2024. január 1-től kell alkalmazni.

(15) 2024. február 29-ig a Harmtv. I. Fejezetének, II. Fejezetének, 13. §-ának, 14. §-ának, 16. §-ának, 17. §-ának, 18. § (1) bekezdésének, 23. §-ának, 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjának, 29. § (2) bekezdés b) és c) pontjának, 30. § (1) bekezdés f)–h) és j) pontjának, 30. § (2) bekezdés a) és d) pontjának, V. Fejezetének, VI. Fejezetének, VII. Fejezetének, VIII. Fejezetének, valamint X. Fejezetének 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.

(16) 2024. február 29-ig a Harmtv. IX. Fejezetének 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.

(17) E törvény 8. és 13. alcímét – a (18) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. július 1-től kell alkalmazni.

(18)

(19)

287. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár e törvény szerinti jogcímeken – belföldi tartózkodása esetén kizárólag elektronikus úton, az idegenrendészeti ügyindítási felületen – kérelmezheti a tartózkodási engedélye kiadását, – a foglalkozási feltételek megváltozásának kivételével legkésőbb a tartózkodási engedély lejárta előtt 45 nappal – azzal, hogy az e törvényben meghatározott tartózkodási engedély okmány érvényességi időt úgy kell tekinteni, mintha az az e törvény alapján benyújtott tartózkodási engedély kérelemmel kezdődne, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedélyeket.

(2) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély, vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, a Fehér Kártya, a gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély, az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodási engedély, az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély, valamint a mobilitási igazolás és mobilitási tartózkodási engedély iránti e törvény szerint benyújtott kérelem csak abban az esetben engedélyezhető, ha a megállapított adott tartózkodási jogcímre vonatkozó tartózkodásra jogosító okmány érvényességi idejét nem haladja meg a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának összidőtartama a korábbi tartózkodásra jogosító engedélyeire figyelemmel.

(3) A jövedelemszerzési célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben foglaltak szerint vendég-önfoglalkoztatás céljából kérelmezheti a tartózkodási engedély kiadását.

(4) A munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben foglaltak szerint az e törvény szerinti munkavégzésre jogosító jogcímeken kérheti a tartózkodási engedély kiadását.

(5) Azon harmadik országbeli állampolgárt, aki családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedéllyel e törvény hatálybalépésekor rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély iránti kérelme alapján az idegenrendészeti eljárás folyamatban van és az engedélyt 2024. március 1. után kapja meg, vagy családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt a 286. § (6) bekezdése alapján kapott, az e törvényben a családi együttélés biztosítása célú tartózkodásra vonatkozó jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, azzal, hogy a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélye abban az esetben is meghosszabbítható, ha e törvény szerint a családegyesítő tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcímet nem alapíthat. A hosszabbítás során a harmadik országbeli állampolgár – kiskorú esetén a törvényes képviselője útján – nyilatkozik arról, hogy ha a családegyesítő tartózkodási engedélye e törvény erejénél fogva érvénytelenné válik, az érvénytelenné válást követő 8 napon belül az Európai Unió tagállamainak és más schengeni államok területéről önkéntesen távozik.

(6) Az (1) és (5) bekezdés szerinti tartózkodási engedély iránti kérelem késedelmes benyújtása okán igazolási kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idején túl előterjeszteni nem lehet.

(7) A 2024. január 1. és 2024. február 29. között benyújtott, az újonnan megvalósuló, legalább 100 milliárd forint költségigényű és legalább 1000 új munkahely megteremtését szolgáló beruházás megvalósításához kapcsolódó nemzeti érdekből kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet Magyarország területén is benyújthat.

288. § (1) E törvény HATODIK–TIZEDIK Részének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése előtt elrendelt kiutasítást előkészítő őrizetre és idegenrendészeti őrizetre e törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően közösségi szálláson és befogadó állomáson kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor még el nem rendelt, és folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

289. §¶

290. § Az e törvény hatálybalépése időpontjában a nyilvántartásban szereplő minősített munkaerő-kölcsönző a kormányhivatal felhívására köteles a 34. § (2) bekezdése szerinti regisztrációs díj befizetésére. Ezt követően a foglalkoztatási díj fizetési kötelezettségre a 34. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

290/A. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése előtt véglegesen el nem bírált vendégbefektetői vízum és vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban a Módtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Módtv. hatályba lépése előtt benyújtottnak minősül a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelem, ha a kérelem díját a harmadik országbeli állampolgár megfizette.

156. Sarkalatossági záradék¶

291. § E törvény

• a) 159. §-a, 163. §-a, 167. §-a, 168. §-a, 170. §-a, 171. §-a, 177. §-a, 189. §-a, 190. §-a, 191. § (1) bekezdése, 286. § (2) és (16) bekezdése,350. § b), d), f), g), i), j), l), n), o) és p) pontja, valamint 397. § c) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján,
• b) 308. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján,
• c) 311. §-a, 318. §-a, 320. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
• d) 353. § a), b) és c) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

157. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

292. § E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:

• 1. az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló, 2001. június 28-i 2001/51/EK tanácsi irányelv,
• 2. a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv,
• 3. a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv,
• 4. a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv,
• 5. a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv,
• 6. a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv,
• 7. a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről,
• 8. a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történő belépésének korlátozásáról,
• 9. a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről,
• 10. a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttműködéséről a vízumokkal kapcsolatosan,
• 11. a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról,
• 12. a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekről,
• 13. a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelv,
• 14. a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• 15. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52 tanácsi irányelv,
• 16. a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv,
• 17. a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• 18. a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) szóló, 2011. december 13-ai 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• 19. a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-ai 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• 20. a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• 21. a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• 22. a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
• 23. a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
• 24. Az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelv,
• 25. Az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek az uniós ideiglenes úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónája tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 6-i (EU) 2024/1986 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv.

293. § E törvény

• 1. a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 2. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet,
• 3. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet,
• 4. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 5. a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19–20. cikkei,
• 6. a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 7. a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 8. a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 9. az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 10. az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 11. a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-ai 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 12. a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 13. a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 14. a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 15. az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 16. az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
• 17. a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 18. a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 19. a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 10-i (EU) 2019/592 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 20. az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 21. a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 22. az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EUrendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 23. az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• 24. az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• 25. a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 7-i (EU) 2021/1152 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• 26. az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

XXXIV. Fejezet — EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK¶

158. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása¶

294. §¶

159. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása¶

295. §¶

296. §¶

297. §¶

160. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása¶

298. §¶

299. §¶

161. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása¶

300. §¶

162. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása¶

301. §¶

302. §¶

303. §¶

304. §¶

163. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása¶

305. §¶

164. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása¶

306. §¶

307. §¶

165. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása¶

308. §¶

166. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása¶

309. §¶

167.¶

310. §¶

311. §¶

168. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása¶

312. §¶

169. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása¶

313. §¶

170. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása¶

314. §¶

171. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása¶

315. §¶

316. §¶

317. §¶

172. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása¶

318. §¶

319. §¶

320. §¶

173. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása¶

321. §¶

174. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása¶

322. §¶

175. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása¶

323. §¶

176. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása¶

324. §¶

177. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása¶

325. §¶

178. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása¶

326. §¶

179. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása¶

327. §¶

180. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása¶

328. §¶

181. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása¶

329. §¶

182. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása¶

330. §¶

183. A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása¶

331. §¶

184. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény módosítása¶

332. §¶

185. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása¶

333. §¶

334. §¶

335. §¶

186. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása¶

336. §¶

337. §¶

338. §¶

339. §¶

187. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása¶

340. §¶

188. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása¶

341. §¶

189. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása¶

342. §¶

343. §¶

344. §¶

345. §¶

346. §¶

347. §¶

348. §¶

349. §¶

190. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása¶

350. §¶

351. §¶

191. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása¶

352. §¶

353. §¶

192. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosítása¶

354. §¶

193. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása¶

355. §¶

194. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása¶

356. §¶

195. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása¶

357. §¶

196. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása¶

358. §¶

197. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása¶

359. §¶

198. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása¶

360. §¶

199. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása¶

361. §¶

200. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása¶

362. §¶

201. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása¶

363. §¶

202. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása¶

364. §¶

203. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása¶

365. §¶

366. §¶

204. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása¶

367. §¶

205. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása¶

368. §¶

369. §¶

206. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása¶

370. §¶

207. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása¶

371. §¶

208. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása¶

372. §¶

373. §¶

209. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása¶

374. §¶

210. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása¶

375. §¶

211. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása¶

376. §¶

377. §¶

378. §¶

212. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása¶

379. §¶

213. A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvény módosítása¶

380. §¶

214. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása¶

381. §¶

215. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása¶

382. §¶

216. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása¶

383. §¶

217. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása¶

384. §¶

218. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása¶

385. §¶

219. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény módosítása¶

386. §¶

220. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása¶

387. §¶

221. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása¶

388. §¶

222. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása¶

389. §¶

223. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása¶

390. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény

• a)
• b)
• c)
• d)
• e)
• f)
• g)
• h)
• i)

224. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása¶

391. §¶

225. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása¶

392. §¶

226. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása¶

393. §¶

227.¶

394. §¶

228.¶

395. §¶

229.¶

396. §¶

230. A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény módosítása¶

397. §¶

398. §¶

231.¶

399. §¶

400. §¶