2023. évi LXXXVII. törvény — mi változott? 2024. január 2.

11. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:)

„c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az állam tulajdonában lévő egyéb társasági részesedés,”

12. § A Vtv. „Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok” alcíme a következő 27/B. §-sal egészül ki:

„27/B. § Ezen alcím alkalmazásában

- a) elhelyezési célú ingatlan:

- aa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezetének elhelyezését szolgáló olyan, Magyarország területén található önálló ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő összes építmény valamennyi helyiségét együttesen figyelembe véve azok – hasznos alapterületük összessége alapján számított – többsége irodai rendeltetésű vagy tényleges hasznosítása irodai vagy ügyfélszolgálati célokat szolgál azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban társasház jogi jelleggel bejegyzett ingatlan esetén az irodai rendeltetésű ingatlanrészek nagyságát, valamint az elhelyezési cél megvalósulását a társasház egészének hasznos alapterületét figyelembe véve kell megállapítani, vagy

- ab) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által használt, nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan.

- b) állami elhelyezési célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott elhelyezési célú ingatlan.”

13. § A Vtv. „Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok” alcíme a következő 28/B. és 28/C. §-sal egészül ki:

„28/B. § (1) Ha az Áht. 11/B. § (2) bekezdése alapján a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó – az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő – költségvetési szerv elhelyezési célú ingatlan vagyonkezelői jogát szerzi meg, erről az Áht. 11/B. § (6) bekezdése szerinti záró beszámoló elkészítésével egyidejűleg tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, és kiállítja a 28/A. § (2) bekezdése szerinti kijelölő okiratot. A kijelölő okirat kiállításával egyidejűleg az érintett ingatlan vonatkozásában az Áht. 11/B. § (2) bekezdése szerint létrejött vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó, a megszűnt vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelemben – az érintett ingatlan helyrajzi számának megjelölése mellett – kizárólag e törvénynek a vagyonkezelői jog megszűnésére vonatkozó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlannal kapcsolatos jogviszonyokban – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a kijelölés kezdő napjával az MNV Zrt. jogutódként belép.

(4) Az MNV Zrt. a (3) bekezdés szerint bekövetkező jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül írásban értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. Az MNV Zrt., valamint a harmadik személy jogosult a jogutódlásról szóló értesítés harmadik személy által történő kézhezvételétől számított kilencven napon belül felmondani azon szerződéseket, amelyekbe a (3) bekezdés alapján jogutódként az MNV Zrt. belépett.

(5) A (2) bekezdés szerint létrejött állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra egyebekben e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

28/C. § (1) Ha az Áht. 11/C. § (1) bekezdése szerinti jogutódlás Magyarország területén található, nem állami tulajdonú elhelyezési célú ingatlannak minősülő ingatlan használatát biztosító megállapodás tekintetében következik be, erről a 28/A. § (1) bekezdése szerinti – az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő – költségvetési szerv az MNV Zrt.-t a jogutódlás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő tizenötödik napon az érintett ingatlanra vonatkozó, a jogelőd társaság által kötött használati megállapodásban a költségvetési szerv helyébe az MNV Zrt. lép. A költségvetési szerv a jogelőd társaság által megkötött szerződéseket, valamint a szerződések – MNV Zrt. által meghatározott – lényeges tartalmi elemeit bemutató kimutatást köteles átadni az MNV Zrt. részére.

(3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdés szerint bekövetkező jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül írásban értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. Az MNV Zrt., valamint a harmadik személy a jogutódlásról szóló értesítés harmadik személy részéről történő kézhezvételét követő hatvan napon belül jogosult a szerződést felmondani.

(4) Ha a harmadik személy a (3) bekezdés szerint nem gyakorolja a felmondás jogát és az MNV Zrt. úgy dönt, hogy fenntartja az (1) bekezdés szerinti elhelyezési célú ingatlan használatára kötött megállapodást, a megállapodásban szereplő ingatlan tekintetében állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő költségvetési szervvel, és a 28/A. § (2) bekezdése szerint kijelölő okiratot állít ki.

(5) A (4) bekezdés szerint létrejött állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra egyebekben e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

14. § A Vtv. 42/O. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az MVH – az (1) bekezdéstől eltérően – az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó]

„a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam legfeljebb az ingatlan tulajdoni hányadának a felével rendelkezik és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;

b) beépítésre vagy önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy – amennyiben az ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa az ingatlant nem kívánja tulajdonba venni vagy az részére egyéb okból tulajdonba nem adható – az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;”

16. § Hatályát veszti a Vtv. 28/A. § (9) bekezdése.

17. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

vagyonkezelő:)

- „d) a nemzeti vagyonba tartozó víziközmű-létesítmények tekintetében az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet és a helyi önkormányzat közös – együttesen 100%-os – tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.”

18. § Az Nvtv. 6. §-a következő (3g) és (3h) bekezdéssel egészül ki:

„(3g) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt – tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3h) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről.”

19. § Az Nvtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Központi költségvetési szerv – ingatlan kivételével – a működéséhez szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (különösen műszaki berendezés, gép, felszerelés, készlet), valamint egyéb ingóság tulajdonjogának visszterhes vagy ingyenes megszerzése érdekében adásvételi, megbízási, vállalkozási, felhasználási, vagy egyéb, a tulajdonjog megszerzését eredményező szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy a központi költségvetési szerv köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá került új vagyonelemet.”

20. § (1) Az Nvtv. 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 13. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A tulajdonjogot megszerző fél az elidegenítési tilalom hatálya alatt – a (11a) és a (12) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: tulajdonosi joggyakorló) előzetes hozzájárulásával terhelheti meg a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyont. A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére, egyedi döntésével hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez. A tulajdonjogot megszerző fél gondoskodik arról, hogy az átruházott vagyon megterheléséhez szükséges előzetes hozzájárulás a vagyon megterhelését eredményező megállapodás megkötésének vagy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álljon.

(11a) Nem szükséges a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulása a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon tekintetében földhasználati jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára történő használati jog vagy telki szolgalom alapításához és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.”

(2) Az Nvtv. 13. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) A (11) és a (12) bekezdés szerint kiadott előzetes hozzájárulás a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyon elidegenítési tilalom hatálya alatt történő megterhelésének vagy biztosítékul adásának bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi.”

(3) Az Nvtv. 13. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Ha a helyi önkormányzat a tulajdonában álló vagyont az állam javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen ruházza át, az új tulajdonos nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló a vagyonelemeket az átvett könyv szerinti értéken veszi nyilvántartásba.”

21. § Az Nvtv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

22. § Az Nvtv.

- a)

- b)

- c)

- d)

- e) 8. § (15) bekezdésében a „szerződés” szövegrész helyébe a „szerződési” szöveg,

- f) 12. § (8a) bekezdésében a „g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) és h) pontjában” szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti az Nvtv.

- a) 3. § (1) bekezdés 3. pontjában, 11. § (8) bekezdés a) pontjában a „vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom,” szövegrész,

- b) 6. § (1), (4) és (5) bekezdésében a „vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom,” szövegrész,

- c) 11. § (8) bekezdés e) pontjában „a vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz” szövegrész,

- d)

29. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Integrációs Szervezet hitelintézet tagja, volt tagja, vagy jogutódja jogosult a 2022. április 1. előtt forgalmazott, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti keretszerződését kivezetni a vonatkozó szerződés és általános szerződési feltételek 17/U. § (7) bekezdés szerinti módosításával abból a célból, hogy az érintett ügyfél vonatkozásában a módosítás időpontjában a hitelintézet által forgalmazott más keretszerződés szerződési feltételei váljanak alkalmazandóvá a szerződési feltételek modernizációja és digitális transzformációja érdekében (e § alkalmazásában a továbbiakban: termékmodernizáció). A termékmodernizáció érdekében történő módosítás során kizárólag a 17/U. § (7)–(9) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy a módosítással nem változik meg az ügyfél hátrányára a számlavezetés díja, a fizetési megbízások díja (az éves díjkimutatás összehasonlíthatósága alapján), a készpénz-helyettesítő fizető eszköz rendelkezésre bocsátásának éves díja, és a Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján forintban történő készpénzfelvétel hitelintézet által hirdetményben meghatározott díja.”

30. § (1) Hatályát veszti az Szhitv. 11/F. § (2) bekezdése és 21/C. §-a.

- 1. Az Nvtv. 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat a következő 57. és 58. sorral egészül ki:

| | (A | B |

| --- | --- | --- |

| 1 | Társaság neve | Állami részesedés legalacsonyabb mértéke) |

„

| 57 | Nemzeti Vízművek Zrt. | 100% |

| --- | --- | --- |

| 58 | KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. | 100% |

”