2023. évi LXXXVII. törvény — mi változott? 2023. december 29.

5. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Légiközlekedési tv.) 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az ezen alcím szerinti vagyonkezelő állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, akkor a vagyonkezelőre, továbbá a vagyonkezelő tekintetében fennálló közvetett állami befolyás esetén a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése szerinti köztes jogi személyre, valamint a vagyonkezelő Ptk. 8:2. § szerinti befolyása alatt álló gazdasági társaságra nem kell alkalmazni az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényt, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 204–207. §-át.”

6. § A Légiközlekedési tv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) A 45. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az ott szereplő gazdasági társaságokra nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 8. § (14) és (15) bekezdését.

(2) A 45. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az ott szereplő gazdasági társaságok vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója és felügyelő bizottságának tagja nem minősül a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont ij) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek.”

7. § A Légiközlekedési tv. 71. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

„3b. állami befolyás alatt álló gazdasági társaság: olyan gazdasági társaság, amelyben az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti befolyással rendelkezik;”

8. § A Légiközlekedési tv. a következő 74/B. §-sal egészül ki:

„74/B. § (1) A 45/A. § (1) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 45/A. § (2) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

9. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 44. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter jóváhagyása szükséges)

„c) – az (1c) bekezdésben foglaltak kivételével – az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához.”

(2) A Kötv. 44. §-a a következő (1c)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően nem szükséges a miniszter jóváhagyása az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához, ha a vagyonkezelő vagyonkezelői joga

- a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (5) bekezdése,

- b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27/A. § (2) bekezdése, vagy

- c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (2) bekezdése

alapján keletkezik.

(1d) Az (1c) bekezdés szerint létrejött vagyonkezelői jog esetén a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog keletkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a minisztert a vagyonkezelői jogának létrejöttéről.”

10. § A Kötv. 61/C. § (2) bekezdésében az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)” szövegrész helyébe az „az Nvtv.” szöveg lép.

15. § A Vtv.

- a) 3. § (2) bekezdés d) pontjában a „felett a Nemzeti” szövegrész helyébe a „felett – ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a Nemzeti” szöveg,

- b) 5. § (1) bekezdésében a „Külön törvény” szövegrész helyébe a „Törvény” szöveg,

- c) 71. § (2) bekezdés b) pontjában a „3. § (2a) bekezdés” szövegrész helyébe a „3. § (2) bekezdés a) és d) pont, valamint (2a) bekezdés” szöveg

lép.

- a) 4. § (1) bekezdés g) pontjában, 6. § (3a), (3b) és (3c) bekezdésében és 12. § (1) bekezdés j) pontjában a „terek, parkok” szövegrész helyébe a „terek, közparkok” szöveg,

- b) 5. § (3) bekezdés b) pontjában és 12. § (2) bekezdés e) pontjában a „terek, parkok” szövegrész helyébe a „terek, közparkok” szöveg,

- c) 6. § (1) bekezdésében az „a (2)–(3c) és (3e) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2)–(3c), (3e) és (3g)–(3h) bekezdésben” szövegrész,

- d) 6. § (3e) bekezdésében a „terek, parkok” szövegrészek helyébe a „terek, közparkok” szöveg,

- d) 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat 36., 39–43. és 52. sora.

24. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és működtetni, hogy az átfutási idő az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint teljesüljön, feltételezve, hogy belföldi forgalomban a küldemény felvétele, az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban a küldemény külföldi postai szolgáltatótól való feladást követő munkanapon történő átvétele az aktuális felvételi vagy átvételi ponton a meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a belföldi forgalomban a küldemény felvétele, az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban a küldemény külföldi postai szolgáltatótól való átvétele az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg, a következő gyűjtési napot kell az átfutási idő meghatározásánál számításba venni.”

25. § A Postatv. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/A. § Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő tevékenységeket, fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk- és a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmiáru-forgalmazást, továbbá a kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatást, szerencsejáték-közvetítő tevékenységet, valamint jogszabály szerinti SIM-kártya-egyenlegfeltöltést végez.”

26. § A Postatv. 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglalt közszolgáltatás lehet különösen:]

„c) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus ügyintézési pontban az elektronikus kapcsolattartási rendszerhez történő hozzáférés biztosítása, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti ügyfélszolgálati megbízotti vagy egyéb, az ügyfeleknek az állami, önkormányzati vagy egyéb szolgáltatásokhoz történő hozzáférését, illetve ügyintézését elősegítő szolgáltatás;”

27. § A Postatv. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„a) a postai szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes szabályait, valamint az egyetemes postai szolgáltató igénybevételi lehetőségének biztosítására vonatkozó követelményeket, és az ennek megsértése esetén eljáró hatóságot.”

28. § Hatályát veszti a Postatv. 41. § (7a) bekezdése.

31. § (1) Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Országgyűlés az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerint Makó belterület 8054/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant – az (1b) bekezdés szerinti beruházás keretében megvalósuló felépítményekkel és azok tartozékaival együtt – ingyenesen a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja az általa végzett állami – kulturális és sporttal kapcsolatos – feladatok ellátásának elősegítése céljából, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdésben foglalt szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonátruházás időpontja a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követő 130. nap.”

(2) A Törvény 1. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést – az (1b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1a) bekezdés szerinti szerződés megkötésével egyidejűleg az (1a) bekezdés szerinti ingatlanban található, a feladatellátáshoz szükséges állami tulajdonú ingó vagyonelemek (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerülnek az (1a) bekezdés szerinti feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében.

(5) A (4) bekezdés alapján átszálló ingóságokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(6) Az (1a) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2017. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

32. § A Törvény 2. §-ában az „ingatlanon” szövegrész helyébe az „ingatlanokon” szövegrész lép.

33. § (1) A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon az (1) bekezdés szerinti beruházások előkészítésével és megvalósításával, továbbá üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A Vagyonkezelő mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.”

(2) A Budapest törvény 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások műszaki nyomon követését építményinformációs modell (BIM) alapú rendszer segítségével végzi.”

(3) A Budapest törvény 19. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során költségszakértőt vesz igénybe, amely a Kormány rendeletében ezen feladatok ellátására kijelölt állami tulajdonban álló gazdasági társaság.

(8) A költségszakértő ellátja az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházás során alkalmazott árakkal és felmerülő költségekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat, a legkisebb költség elvére figyelemmel költségellenőrzést végez, a beszerzési és közbeszerzési eljárás során közreműködik az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatában, valamint vizsgálja a költségek alakulását. A költségszakértő felel a magasépítési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért.

(9) Az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása tekintetében alkalmazni szükséges továbbá a következőket:

- a) a tervező kiválasztása során tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező, a kiválasztási eljárásra a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak;

- b) a kivitelezési dokumentáció részeként az engedélyezési dokumentáció alapján összeállított és a munkanemekre vagy modellnemekre bontott tételes árazatlan tervezői költségvetést kell készíteni, amely alkalmas a pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlat elkészítésére;

- c) a kivitelezési dokumentáció tartalmazza a tervellenőr és a költségszakértő vizsgálatának eredményét;

- d) a kivitelezési dokumentáció előkészítése során a költségszakértő a terveket a tervellenőr vizsgálatával egyidejűleg, illetve azt követően – azok észrevételeit is figyelembe véve – abból a szempontból vizsgálja felül, hogy megfelelnek-e a beruházási költségkeretnek, a véglegessé vált engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott engedélyezési dokumentációnak, továbbá vizsgálja a korábbi költségbecsléstől való eltérés indokoltságát;

- e) amennyiben a beszerzési vagy közbeszerzési eljárás nem együttesen építmény kivitelezésére és tervezésére irányul, a kivitelező kiválasztására irányuló eljárás kizárólag végleges építési, létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott és tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg, az ajánlattevők az ajánlattételi eljárás során jelezhetik mennyiségi eltérésre vonatkozó javaslataikat.

(10) Az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások kivitelezési szerződései tartalmát az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

- a) a kivitelezési szerződésben rögzíteni kell az előre nem látható mértékű építőanyagár-változással és a munkadíjjal összefüggésben jelentkező költségváltozás kockázata kezelésének objektív piaci mutatók alapján történő, képletszerűen kiszámítható módját oly módon, hogy az építőanyag-árváltozások hatását az alapanyag igazolt beszerzési idejének figyelembevételével a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja és az adott építőanyag kivitelezési szerződés mellékletét képező ütemtervben rögzített megrendelésének időpontja között lehet érvényesíteni;

- b) a kivitelezési szerződés megkötésekor már a kivitelező rendelkezésére álló és kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el;

- c) az építőanyagár-változással összefüggésben jelentkező költségváltozás érvényesítése iránti igény esetén a kivitelező köteles okiratokkal igazolni az adott építőanyag beszerzési árát és idejét, az objektív piaci árindexnél magasabb árváltozás nem számolható el;

- d) a kivitelezési szerződés meghatározza azt az építőanyagár-változási sávot százalékos mértékben, amelyen belül az építőanyag-árváltozás a kivitelező észszerű üzleti kockázati körébe tartozik és az ezzel kapcsolatos forrásigény nem érvényesíthető;

- e) a meghatározott árváltozást meghaladó áremelkedés esetén a kivitelező az érintett építőanyag megrendelése előtt köteles tájékoztatni az építtetőt az árváltozásról;

- f) ha az építőanyagár-változás folytán az építési beruházás teljes kivitelezési költsége meghaladja a kivitelezési szerződésben meghatározott felső árhatárt, az építtető jogosult a kivitelezési szerződést felmondani, ebben az esetben a kivitelező kizárólag a kivitelezési szerződés megszűnéséig teljesített szolgáltatások ellenértékére, és a megszüntetéssel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére tarthat igényt;

- g) a kivitelezési szerződésben legalább 5% tartalékkeretet kell képezni, mely kizárólag azon munkára használható fel, amely a beruházás teljesítéséhez szükséges, valamint a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény miatt indokolttá vált;

- h) a tartalékkeret felhasználásához a műszaki ellenőr és a költségszakértő írásbeli nyilatkozata szükséges, a tartalékkeret felhasználásáról az építtető dönt.”

34. § (1) A Budapest törvény 19/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott, állami tulajdonban álló ingatlanok e törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen a Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.; Cg.01-09-374211) vagyonkezelésébe kerülnek.”

(2) A Budapest törvény 19/A. §-a a következő (7)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (4) bekezdés szerinti beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek azzal, hogy a beruházások megnevezését, helyszínét és közvetlen környezetét kormányrendelet állapítja meg.

(8) A vagyonkezelő mint építtető a (4) bekezdés szerinti beruházások vonatkozásában ellátja a 19. § (2) és (6)–(10) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(9) A vagyonkezelő mint építtető a (4) bekezdés szerinti beruházások tekintetében a feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.

(10) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez az e törvényben rögzített, előkészítésre és megvalósításra, továbbá üzemeltetésre és fenntartásra vonatkozó részletszabályok szerint, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére a saját selejtezési szabályzata alapján azzal, hogy a vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint támogatásként a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(11) A vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon a (4) bekezdés szerinti beruházások előkészítésével és megvalósításával, továbbá üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, valamint az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A vagyonkezelő mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a Kbt., valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(12) A vagyonkezelő mint építtető feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.”

35. § A Budapest törvény

- a) 19. § (1) bekezdésében a „végez” szövegrész helyébe a „végez a 18. § (1) bekezdésében foglalt Várnegyed rehabilitációs program, valamint a 14. §-ban foglalt célok és közfeladatok megvalósítása érdekében, az e törvényben rögzített előkészítésre és megvalósításra, továbbá üzemeltetésre és fenntartásra vonatkozó részletszabályok szerint” szöveg,

- b) 19. § (1) bekezdésében a „bevétel” szövegrész helyébe a „bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint támogatásként” szöveg,

- c) 19. § (2) bekezdés a) pont ar) alpontjában és b) pont ba) alpontjában a „közbeszerzési” szövegrész helyébe a „közbeszerzési és beszerzési” szöveg,

- d) 19. § (3) bekezdésében az „állam nevében és” szövegrész helyébe az „állam érdekében, saját nevében és az állam” szöveg

- e) 19/A. § (4) bekezdésében a „keletkezik. Az e bekezdés szerinti vagyonkezelőre nem vonatkoznak a 17. § (2) bekezdésében meghatározott, Vagyonkezelőre és vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó előírások..” szövegrész helyébe a „keletkezik.” szöveg

lép.

36. § A Budapest törvény 22. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 19. § (7) és (8) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) A 19. § (7) és (8) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.”

37. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdésében az „innovációért és technológiáért” szövegrész helyébe az „iparügyekért” szöveg lép.

38. § Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti vételárrészlet-fizetési kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő a fizetési haladékot követően – erre irányuló kérelme esetén – az (1) bekezdés szerinti bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú, egyenlő mértékű havi részletekben teljesítheti.”

39. § A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény (a továbbiakban: JNFA tv.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében az 1. mellékletben foglalt táblázat 3. és 4. sorában meghatározott állami tulajdonban álló részvényeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott, az 1. melléklet 3. sorában szereplő részvényeket el kívánja idegeníteni, akkor az államot – a KEKVA tv. 12. § (3)–(5) bekezdése szerinti – elővásárlási jog illeti meg. Az elidegenítésből származó bevétel elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátására és közérdekű célok megvalósítására köteles fordítani.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott, az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sorában meghatározott részvényeket – a KEKVA tv. 12. § (4) és (5) bekezdésétől eltérően – kizárólag az állam részére idegenítheti el a részvények Alapítvány tulajdonába adásakor az alapító okiratban előírt módon meghatározott piaci áron és az elidegenítésből származó bevétel elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátására és közérdekű célok megvalósítására köteles fordítani.

(4) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti részvények tulajdonjoga az államra száll vissza.”

40. § A JNFA tv. a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § A 2/A. § (1) bekezdése szerinti részvények Alapítvány tulajdonába kerülése tekintetében az Alapítvány alapító okiratának módosításáról az alapítói jogok gyakorlója rendelkezik. A tulajdonba kerülés vonatkozásában az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére.”

43. § A JNFA tv. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

44. § A JNFA tv.

- a) 2. §-ban az „az 1. mellékletben meghatározott” szövegrész helyébe az „az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában meghatározott” szöveg;

- b) 6. § (1) bekezdésében az „a 2. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 3. §, az 1. melléklet,” szövegrész helyébe az „a 2. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 2/A. §, a 3. §, az 1. melléklet,” szöveg

lép.

46. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

- a) 72. § (2) és (3) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében és 78. §-ában a „2023.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg,

- b) 77. § (3) bekezdésében a „2023.” szövegrészek helyébe a „2024.” szöveg

lép.

47. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) a 4/B. §-t követően a következő 3/B. alcím címmel egészül ki:

#### „3/B. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány részére történő vagyonjuttatással összefüggő rendelkezések”

50. § A 2021. évi CI. törvény a következő 4/E. §-sal egészül ki:

„4/E. § A Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú, kivett közpark megnevezésű ingatlan tulajdonjogának a magyar állam javára történő ingyenes átruházása tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.”

53. § A 2021. évi CI. törvény az 5/B. §-t követően a következő 5. alcím címmel egészül ki:

#### „5. A Iosephinum Fejlesztéséért Alapítvány állami tulajdonban álló ingatlanok vagyonkezelőjeként történő kijelöléséről”

54. § A 2021. évi CI. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § (1) Az Országgyűlés az Nvtv. 11. § (5) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Piliscsaba belterület 1602/4 és a Piliscsaba belterület 1602/4/A helyrajzi számon felvett, természetben 2081 Piliscsaba, Fő út 2/A. szám alatt található ingatlanok vagyonkezelőjeként a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítványt (nyilvántartási szám: 13-01-0002796, AM2796; székhely: 2081 Piliscsaba, Fő út 2/A., ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Iosephinum Alapítvány vagy vagyonkezelő) jelöli ki.

(2) A vagyonkezelői jog nem terjed ki az ingatlan-nyilvántartás szerinti Piliscsaba belterület 1602/4 helyrajzi számú ingatlanon felépített archivális raktár és a hozzátartozó ingatlanrész 3. mellékletben meghatározott területére, amelyet földhasználati jogon alapuló egyéb önálló ingatlanként az Országos Széchényi Könyvtár vagyonkezelésébe kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik, a vagyonkezelőt vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség nem terheli.

(4) Az (1) bekezdés szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket – az (5)–(7) bekezdésben írt eltérésekkel – kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződést a felek csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási okok bekövetkezte esetén mondhatják fel.

(5) A Iosephinum Alapítvány a Vtv. 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség alól e törvény erejénél fogva mentesül. A Iosephinum Alapítvány által végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül.

(6) A vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartás részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(7) A Iosephinum Alapítvány a (6) bekezdés szerinti beruházásokkal összefüggésben – selejtezési szabályzata figyelembevételével – jogosult a bontással járó munkálatokat elvégezni, köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről és hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a Iosephinum Alapítványt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(8) A Iosephinum Alapítványt megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából a Iosephinum Alapítvány által kezdeményezett bármely, a számvitelről szóló törvény szerinti felújítási, beruházási, valamint ehhez kapcsolódó bontási munka elvégzéséhez a kapcsolódó hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot – a (4) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés megkötését követően – a Iosephinum Alapítvány kérelme alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”

55. § A 2021. évi CI. törvény 9/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján – hitéleti, oktatási felsőoktatási célok elősegítése érdekében]

„e) az állami tulajdonban álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10733/10 helyrajzi számú, természetben az 1121 Budapest, XII. kerület Kútvölgyi út “felülvizsgálat alatt” szám alatti ingatlan”

[(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingatlanok) ingyenesen az Egyház tulajdonába kerülnek azzal, hogy az a) és b) pont szerinti ingatlanra az átruházással együtt az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10739/1 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 22/B. szám alatti és az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10739/2 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. szám alatti ingatlan javára átjárási telki szolgalmi jogot kell bejegyezni.]

(2) A 2021. évi CI. törvény 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 4/E. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

59. § A 2021. évi CI. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

60. § A 2021. évi CI. törvény a 4. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

61. § A 2021. évi CI. törvény

- a) 2/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlan” szövegrész helyébe az „1. melléklet 13., 14. és 15. sora szerinti ingatlan” szöveg,

- b) 4/A. § (1) bekezdésében a „természetvédelmi-, sport-, ifjúsági- valamint egyéb feladatai” szövegrész helyébe a „természetvédelem, sport és ifjúsági ügyek, valamint egyéb feladatai” szöveg,

- c) 11. § (1) bekezdésében az „a 4/B. §, az 5. § (2) bekezdése, az 5/B. §, a 7/F. §, a 8. § (4) bekezdése, a 9/A. §, a 9/B. §, a 9/D. §, a 9/F. §, a 153. §” szövegrész helyébe az „a 4/B. §, a 4/D. §, a 4/F. §, az 5. § (2) bekezdése, az 5/B. §, a 7/F. §, a 8. § (4) bekezdése, a 9/A. §, a 9/B. §, a 9/D. §, a 9/F. §, a 9/G. §, a 153. §” szöveg

lép.

- 1. A JNFA tv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 3. és 4. sorral egészül ki:

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1 | Az Alapítvány részére átadandó vagyonelem (társaság) megnevezése | Az Alapítvány részére átadandó, az állam tulajdonában álló vagyonelem mértéke) |

„

| 3 | ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. | részvények 74,13%-a |

| --- | --- | --- |

| 4 | CONCORDIA KÖZRAKTÁR Kereskedelmi Zrt. | részvények 100%-a |

”

- 1. A 2021. évi CI. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 15. sorral egészül ki:

| | (A | B | C |

| --- | --- | --- | --- |

| 1. | Település | Fekvés | Helyrajzi szám) |

„

| 15. | Békéscsaba | belterület | 3240/2/A/48 |

| --- | --- | --- | --- |

”

- 1. A 2021. évi CI. törvény a következő 3. melléklettel egészül ki:

„3. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

Az ingatlan-nyilvántartás szerinti Piliscsaba belterület 1602/4 helyrajzi számú ingatlanból az Országos Széchényi Könyvtár archivális raktárát és annak ingatlanát határoló közelítő EOV-koordináták:

| 1 | POINT_Y | POINT_X |

| --- | --- | --- |

| 2 | 634600.07 | 253833.84 |

| 3 | 634569.39 | 253796.45 |

| 4 | 634658.12 | 253729.74 |

| 5 | 634750.05 | 253675.02 |

| 6 | 634777.27 | 253680.84 |

| 7 | 634788.18 | 253683.59 |

| 8 | 634793.18 | 253729.60 |

| 9 | 634782.66 | 253726.85 |

| 10 | 634656.92 | 253813.79 |

| 11 | 634656.42 | 253797.45 |

”