2023. évi LXXXV. törvény — mi változott? 2023. december 22.

5. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 3. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A felsőoktatás keretében – az (1) bekezdésben foglaltak mellett – felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként]

„c) részismereti képzés”

[is szervezhető.]

6. § Az Nftv. 9. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik)

„e) az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.”

7. § Az Nftv. 14. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A felsőoktatási intézmény zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel megvalósított képzési tevékenységét – ideértve a részismereti képzést is és függetlenül a hallgató tartózkodási vagy beiratkozási helyétől – úgy kell tekinteni, hogy az Magyarország területén a képző felsőoktatási intézmény székhelyén valósult meg.”

8. § Az Nftv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Kooperatív kutatói munkakörben lehet foglalkoztatni azt, aki – a munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább nyolcvan százalékát a felsőoktatási intézményben külső megrendelés, megbízás, pályázat, projekt vagy egyéb célfeladat keretében megvalósuló kutatási vagy fejlesztési tevékenység ellátására fordítja, és rendelkezik a feladata ellátásához szükséges szakmai-gyakorlati munkatapasztalattal és végzettséggel.”

10. § Az Nftv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének egy részét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató vagy a hallgató önköltséges képzésének díját viselő természetes vagy jogi személy viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.”

12. § A Nftv. 48. alcíme a következő 80/A. §-sal egészül ki:

„80/A. § (1) A felsőoktatási intézmény a technikusképzésben részt vevő tanulóval önköltséges előzetes hallgatói jogviszonyt hozhat létre.

(2) Az előzetes hallgatói jogviszonyban álló személy jogosult a felsőoktatási intézményben valamely szak részét képező résztanulmányokat és más tanulmányokat folytatni és a központi felvételi eljáráson kívül a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesíteni.

(3) A felsőoktatási intézmény az előzetes hallgatói jogviszonyban álló képzése tekintetében szakképző intézménnyel együttműködhet, így különösen az Szkt. szerinti digitális tananyag felhasználásában. A felsőoktatási intézmény az előzetes hallgatói jogviszonyban álló részére képzésének eredményes teljesítéséről mikrotanúsítványt állít ki.

(4) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti hallgatói jogviszony létesítését az előzetes hallgatói jogviszony létesítésekor megfelelő tanulmányi eredményhez kapcsolódó és egyéb feltételek teljesítéséhez kötheti.”

13. § Az Nftv. 94. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) A magán felsőoktatási intézmények a 26. § (1) bekezdésében és a 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől a szervezeti és működési szabályzatukban vagy az oktatóval létrejött megállapodásban eltérhetnek.”

14. § Az Nftv. 96. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény által – függetlenül a szervezeti felépítésétől és finanszírozásának módjától – a felelősségi körében a felsőoktatási intézményben tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulói számára oktatási alaptevékenysége keretében nyújtott önköltséges képzésekkel kapcsolatban szedett önköltségi díjak, továbbá a képzéssel összefüggésben – ideértve többek között a sokszorosítási és rendszerhasználati díjakat – szedett térítési díjak nem tekinthetők üzletszerű, jövedelemszerzést vagy jövedelemfokozást (a továbbiakban együtt: kereskedelmi célt) szolgáló oktatási tevékenységnek (ideértve az önköltséges képzésekkel kapcsolatos önköltséget, térítési díjat, sokszorosítási és rendszerhasználati díjfizetést is), amennyiben a felsőoktatási intézmény ezen tevékenységből származó bevételeit kizárólag alaptevékenységei működtetésére és fejlesztésére fordítja, abból nyereséget nem képez.

(9) A felsőoktatási intézmény alapító okiratában szükséges rögzíteni, hogy az intézmény oktatási alaptevékenysége keretében nyújtott képzéseit, vagy azok egy részét kereskedelmi célt nem szolgáló tevékenységként látja el.”

15. § (1) Az Nftv. 108. §-a a következő 1c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1c. biztonságos elektronikus környezet: olyan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerén vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerén (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) keresztül egyéni autentikációval elérhető digitális oktatási és tanulási környezet, illetve az intézményben használt elektronikus táblák, interaktív panelek, kivetítők, amelyekhez történő hozzáférés az oktatási intézmény oktatóira, tanáraira vagy segítőikre, továbbá a képzésében részt vevő – tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező – tanulókra vagy hallgatókra korlátozódik, függetlenül attól, hogy az oktatási és tanulási tevékenység az intézmény telephelyén vagy a tanulmányi rendszer, vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszeren keresztüli – egyéni autentikációval megvalósuló – lehívással, hozzáférhetővé tétellel valósul meg;”

(2) A Nftv. 108. §-a a következő 22a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„22a. kooperatív doktori képzés: olyan doktori képzés, amely során a matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi vagy művészeti területeken tanuló doktorandusz a doktori hallgatói jogviszonyával párhuzamosan olyan, nem felsőoktatási intézményként vagy költségvetési szervként működő munkáltatónál, vagy egészségügyi szolgáltatónál áll foglalkoztatásban, amely a doktorandusznak a kutatáshoz és a disszertációhoz szakmai, témavezetői segítséget nyújt azzal, hogy a tudományos és kutatási eredmények a doktoranduszt alkalmazó munkáltatónál kerülnek gyakorlati hasznosításra;”

(3) Az Nftv. 108. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„24a. kurzus: a tantárgy (tanegység) adott félévre szóló, meghatározott ismeretátadási formával és típussal rendelkező meghirdetett megvalósulása, amelyhez a félévre vonatkozó – többek között a kurzus oktatóival, az órarendi időpontokkal, a félévi számonkéréssel kapcsolatos – adatok kerülnek rögzítésre a tantárgy adatain túl a tanulmányi rendszerben;”

(4) Az Nftv. 108. §-a a következő 28b–28d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„28b. modul: a tanulmányi rendszerben egyedi azonosítóval rögzített, meghatározott tantárgyak vagy tanegységek összessége;

28c. oktatási, szemléltetési célú felhasználás: az oktatási tartalmak olyan felhasználása, ahol a felsőoktatási intézmény felelősségi körében végzett oktatási és tanulási tevékenység során kizárólag a felsőoktatási intézmény hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatói, illetve oktatói vagy segítőik férnek hozzá az oktatási tartalmakhoz biztonságos elektronikus környezet – tanulmányi rendszer vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer, illetve elektronikus táblák, interaktív panelek, kivetítők – használatával;

28d. önköltséges képzés: a képzés finanszírozásának olyan formája, amelyben a felsőoktatási intézmény által a hallgatónak nyújtott képzési szolgáltatás díját nem az állam, hanem a hallgató önmaga vagy helyette más természetes vagy jogi személy viseli;”

(5) A Nftv. 108. §-a a következő 30a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„30a. rokon képzési terület: azoknak a képzési területeknek a miniszter rendeletében meghatározott összessége, amelyek összevethető képzési tartalommal rendelkeznek;”

(6) Az Nftv. 108. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„39. tanegység: egy félév alatt teljesíthető, meghatározott kreditértékkel elismert, teljesítési követelménnyel és tárgytematikával rendelkező tantárgy;”

(7) Az Nftv. 108. §-a a következő 43b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„43b. tárgytematika: a tantárgy adatainak, azonosítóinak és specifikumainak tartalmi összegzése, amely többek között meghatározza a tantárgy ismeretanyagát, a teljesítéséhez szükséges követelményeket; a tárgytematika lényeges változása esetén új verziószámmal kerül elmentésre, továbbá a tantárgy meghirdetett kurzusadatainál a meghirdetett tárgytematika verziója is rögzítésre kerül.”

16. § (1) A Nftv. 110. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„21. felsőoktatási ösztöndíjak alapítását, odaítélésük feltételeit, rendjét, így különösen a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj, ideértve a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjat is, az esélyegyenlőségi ösztöndíj, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj adományozásának rendjét és feltételeit,”

18. § Az Nftv.

1. 2. § (3) bekezdésében a „doktori képzést és” szövegrész helyébe a „doktori képzést, részismereti képzést és” szöveg,

2. 3. § (3) bekezdés b) pontjában a „továbbképzés” szövegrész helyébe a „továbbképzés, valamint” szöveg,

3. 7. § (3) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „negyven” szöveg,

4. 9. § (2b) bekezdésében az „amelyik” szövegrész helyébe az „amelyiknek a” szöveg,

5. 9. § (3) bekezdés b) pontjában a „kutatóinak” szövegrész helyébe a „tudományos kutatóinak” szöveg,

6. 9. § (3a) bekezdés c) pontjában a „kutatóinak” szövegrész helyébe a „tudományos kutatóinak” szöveg,

7. 9. § (4) bekezdés a) pontjában a „kutatóinak” szövegrész helyébe a „tudományos kutatóinak” szöveg,

8. 9. § (6) bekezdésében a „szakirányú továbbképzést” szövegrész helyébe a „szakirányú továbbképzést, részismereti képzést” szöveg,

9. 14. § (2a) bekezdés e) pontjában a „szakirányú továbbképzés” szövegrész helyébe a „szakirányú továbbképzés és részismereti képzés” szöveg,

10. 15. § (1) bekezdésében a „közös képzésben” szövegrész helyébe a „közös képzésben, részismereti képzésben” szöveg,

11. 17. § (3) bekezdésében a „kivéve a” szövegrész helyébe a „kivéve a részismereti képzést és a” szöveg,

12. 24. § (6) bekezdés e) pontjában az „eltérhet,” szövegrész helyébe az „eltérhet, továbbá” szöveg,

13. VIII. Fejezet címében a „tudományos kutatókra” szövegrész helyébe a „kutatókra” szöveg,

14. 17. alcím címében a „tudományos kutatók” szövegrész helyébe a „kutatói munkakörök” szöveg,

15. 33. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „kutatói” szövegrész helyébe a „tudományos kutatói” szöveg,

16. 42. § (1) bekezdés b) pontjában az „ugyanazon” szövegrész helyébe az „ugyanazon vagy rokon” szöveg,

17. 44. § (3a) bekezdésében a „szervnél” szövegrész helyébe a „szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél” szöveg,

18. 46. § (1) bekezdés b) pontjában a „hallgató,” szövegrész helyébe a „hallgató, valamint” szöveg,

19. 47. § (1a) bekezdésében az „A nem” szövegrész helyébe az „A (6) bekezdés f) pontja kivételével a nem” szöveg,

20. 67. § (4b) bekezdésében az „e) pontjában” szövegrész helyébe az „a) és e) pontjában” szöveg,

21. 69. § (1) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg,

22. 83. § (2) bekezdésében az „A térítési díj” szövegrész helyébe az „Az önköltség és a térítési díj” szöveg, a „megállapodásban” szövegrész helyébe az „a hallgatói képzési szerződésben” szöveg és az „a térítési díj összegét.” szövegrész helyébe az „az önköltség és a térítési díj összegét.” szöveg,

23. 94. § (1) bekezdésében a „c)–d) pontjában” szövegrész helyébe a „c) és d) pontjában” szöveg,

24. 101. § (1) bekezdésében a „művészeti képzési területen folytat” szövegrész helyébe a „művészeti, művészetközvetítési képzési területen vagy a pedagógusképzés képzési terület művésztanár szakjain folytat” szöveg,

25. 101. § (9a) bekezdésében a „rektornak” szövegrész helyébe a „rektornak, a Magyar Művészeti Akadémiának, a Magyar Tudományos Akadémiának” szöveg,

26. 108. § 28a. pontjában a „moduljának elvégzése” szövegrész helyébe a „moduljának, részismereti vagy mikroképzésének elvégzése” szöveg,

27. 114/B. §-ában a „2023. december” szövegrész helyébe a „2026. december” szöveg és a „2026/2027-es” szövegrész helyébe a „2029/2030-as” szöveg,

28. 117/G. § (1) bekezdésében a „2021. május 10-e” szövegrész helyébe a „2021. augusztus 31-e” szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a Nftv.

- a) 41. § (1) bekezdésében a „felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási” szövegrész,

- b) 58. § (3) bekezdés a) pontja,

- c) 67. § (1) bekezdés c) pontjában a „Felsőoktatási Tervezési Testületet, a” szövegrész,

- d) 67. § (4d) bekezdésében az „és a képzési és kimeneti követelménynek a MAB-hoz” szövegrész,

- e) 71. § (1) bekezdésében az „ , aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja,” szövegrész,

- f) 108. § 1b. pontjában a „teljes idejű,” szövegrész,

- g) 110. § (1) bekezdés 19. pontjában a „Felsőoktatási Tervezési Testület, a” szövegrész,

- h) 114/A. § (1) bekezdése.

21. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ha a felnőttképző)

„c) mikrotanúsítványt adó képzést”

(szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti.)

(2) Az Fktv. 2/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységeket engedély nélkül is végezhet.”

22. § Az Fktv. 13/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A tanúsítványt magyar és angol nyelven, vagy magyar és német nyelven kell kiállítani a képzésben résztvevő választása szerint.”

23. § A Fktv.

- a) 2/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „oktatást vagy” szövegrész helyébe az „oktatást,” szöveg,

- b) 2/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „megvalósuló oktatást vagy képzést” szövegrész helyébe a „megvalósuló oktatást vagy képzést, vagy” szöveg

lép.

24. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú technológiák); az ipari kutatás magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges,”

(2) A KFItv. 3. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„7. kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, ide tartozhatnak digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú vagy peremtechnológiák),”

26. § A KFItv. 36. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A minősítés során külön kérelmezhető a projekt minősítése a piaci hasznosíthatóság szempontjából, abban az esetben, ha a támogató a pályázati felhívásban ezt előírja.”

36. § (1) A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/J. §-sal egészül ki:

„3/J. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása, továbbá ehhez kapcsolódóan a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ZalaZONE Zrt.) részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő tulajdonátruházás érdekében – az 5. mellékletben meghatározott ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek azzal, hogy az Alapítvány az 5. mellékletben meghatározott ingatlanokat a ZalaZONE Zrt. részére, a társasági részesedésének megszerzését követő 60 napon belül tőkeemeléssel tulajdonba adja.”

(2) A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/K. §-sal egészül ki:

„3/K. § Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal.”

37. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény a 2. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

38. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény

- a) 4/A. § (1) bekezdésében a „Vitnyéd belterület” szövegrész helyébe a „Vitnyéd külterület” szöveg,

- b) 4/A. § (2) bekezdésében az „ingatlan” szövegrész helyébe az „ingatlanok” szöveg,

- c) 4/A. § (3) bekezdésében a „jogelőd” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő” szöveg,

- d) 11. §-ában a „3/H. §, a” szövegrész helyébe a „3/H. §, a 3/J. §, a” szöveg és az „és a 4. melléklet” szövegrész helyébe az „ , a 4. és az 5. melléklet” szöveg

lép.

39. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

40. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény

- a) 6. § (3) bekezdésében az „és tagjaira” szövegrész helyébe a „ , valamint tagjaira” szöveg,

- b) 25. § (3) bekezdésében a „rendelkezik, és” szövegrész helyébe a „rendelkezik, valamint” szöveg,

- c) 31. § (1) bekezdésében az „így” szövegrész helyébe az „ideértve” szöveg

lép.

41. § A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Budapest belterület 31905/11 helyrajzi számú ingatlant és az ingatlanon folyamatban lévő beruházás során beszerzésre kerülő ingóságokat a beruházás megvalósulását követően – az (1)–(7) bekezdés, valamint a 6. § alkalmazásával – ingyenesen az Egyetem tulajdonába kell adni.”

„5. melléklet a 2020. évi XXXVIII. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő ingatlanok a ZalaZONE Zrt. tőkeemelése érdekében

| | A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | TULAJDONI HÁNYAD | MEGNEVEZÉS |

| 2 | ZALAEGERSZEG | külterület 0829/15 | 1/1 | kivett beruházási célterület |

| 3 | EGERVÁR | külterület 02030 | 1/1 | kivett beruházási célterület |

”

- 1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 18. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

| | (A | B) |

| --- | --- | --- |

„

| 18 | Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány | 1. a Semmelweis Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, klinikai betegellátási feladatai, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, 2. a Semmelweis Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) egészségügyi tevékenység folytatása, c) további, az a) pontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás, d) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, 4. a betegségek megelőzését segítő – kiemelten lézeres egészségügyi adatelemzésen és mesterséges intelligencián alapuló – technológiákhoz kapcsolódó kutatások végzése, valamint az ehhez szükséges humánbiológiai minták gyűjtéséhez és tárolásához szükséges biobanki környezet kialakítása és működtetése |

| --- | --- | --- |

”