2023. évi LXXXIX. törvény
a Hungary Helps Programról
Magyarország szolidaritását fejezi ki azon közösségek iránt, amelyek humanitárius válsággal vagy az emberi élet alapvető feltételeit fenyegető egyéb helyzetekkel néznek szembe, és az emberiesség jegyében elkötelezett a fenti közösségek megsegítésében.
Magyarország a nemzetközi közösség tagjaként elkötelezett a globális kihívások kezelése, a béke és biztonság megteremtése és fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása iránt. Magyarországnak a magyar emberek biztonságának védelmében hozzá kell járulnia továbbá az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentéséhez és megelőzéséhez.
Magyarország elkötelezett a vallásszabadság mint alapvető emberi jog biztosítása mellett, amely egyúttal a béke és a biztonság alapja. A magyar Országgyűlés a keresztényüldözés és a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról szóló 36/2016. (XII. 19.) OGY határozat útján együttérzését fejezte ki a világ összes vallási alapon üldözött kisebbségével. Figyelemmel arra, hogy a keresztény kultúra a magyarság értékalapja, Magyarország kiemelt figyelmet fordít az üldözött keresztény közösségek megsegítésére.
Szem előtt tartva a fenntartható fejlődés, a fejlesztési együttműködés és a béketeremtés, valamint a konfliktus-megelőzés, illetve a humanitárius segítségnyújtás közötti kapcsolatokat, Magyarország kiemelt prioritásként kezeli a fejlődő országokkal való együttműködést, valamint a veszélyeztetett közösségek közvetlen és helyben történő támogatását, amely hozzájárul a konfliktusok kiváltó okainak kezeléséhez, továbbá a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló-képességének növeléséhez és a stabilitás erősítéséhez, ezzel segítve a veszélyeztetett közösségek helyben maradását, illetve szülőföldükre való visszatérését.
A Hungary Helps Program célja az ország teherbíró képességének figyelembevételével Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködéseinek, nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységének, valamint a veszélyeztetett közösségek stabilitását erősítő tevékenységének egységes keretbe foglalása és koordinált megvalósítása, törekedve a fenti tevékenységek egymást kiegészítő és erősítő végrehajtására. A Hungary Helps Program lehetővé teszi a fejlesztési együttműködés szakszerű lebonyolítását, továbbá biztosítja, hogy gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség a humanitárius katasztrófák áldozataihoz, valamint a veszélyeztetett közösségekhez.
Az Országgyűlés, az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az Európai Unió fejlesztéspolitikájára és humanitárius segélyezési alapelveire figyelemmel, valamint annak érdekében, hogy hazánknak mint a nemzetközi közösség szolidáris tagjának a nemzetközi fejlesztési együttműködés, a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás, valamint a veszélyeztetett közösségek stabilitásának erősítése keretében kifejtett tevékenysége hatékonyan érvényesüljön, a következő törvényt alkotja:
1. Általános rendelkezések¶
1. § (1) Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési, a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és a stabilitást erősítő tevékenységeit elsősorban a Hungary Helps Program (a továbbiakban: Program) révén valósítja meg.
(2) A Program magában foglalja – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – Magyarország minden olyan intézkedését, amely a hivatalos fejlesztési támogatás részét képezi, és amelyről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága (a továbbiakban: DAC) részére jelentés készül.
(3) A Program magában foglalja továbbá
- a) Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységének megvalósítását nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, a külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével,
- b) Magyarország nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységének megvalósítását a nemzetközi humanitárius jog, a nemzetközi menekültjog és a nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján, az európai uniós szakpolitikával összhangban,
- c) Magyarország stabilitást erősítő tevékenységének megvalósítását a veszélyeztetett közösségek részére helyben történő segítségnyújtás útján való,
- d) a humanitárius segítségnyújtási és nemzetközi fejlesztési tevékenységen túl minden olyan tevékenység megvalósítását, amelynek célja az üldözött keresztény közösségek helyzetének javítása, ideértve az ilyen célú kutató, dokumentáló, szemléletformáló és tájékoztató tevekénységet is.
2. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Programra, és annak végrehajtása során a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: Ügynökség).
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá
- a) az állami szervek
- b) a központi költségvetési szervek,
- c) az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületek,
- d) a köztestületek által irányított költségvetési szervek, valamint
- e) egyéb közjogi szervezetek
által folytatott nemzetközi fejlesztési együttműködésre, nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra és stabilitást erősítő tevékenységre.
3. § E törvény alkalmazásában:
- 1. adomány: ellenérték, valamint elszámolási és visszatérítési kötelezettség nélkül, egyedi döntés alapján nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli, cél szerinti juttatás, mely esetben a szakmai megvalósítás eredményéről a kedvezményezett írásban tájékoztatja az Ügynökséget;
- 2. adományozó levél: adomány nyújtására szolgáló, írásban tett egyoldalú jognyilatkozat;
- 3. cél szerinti juttatás: kizárólag a Program céljának megvalósítására felhasználható juttatás;
- 4. elhúzódó válság: ismétlődően bekövetkező vagy folyamatosan fennálló természeti vagy civilizációs katasztrófák által okozott, illetve több civilizációs válságtényezőnek, így különösen a megélhetési források összeomlásának és a válságkezeléshez szükséges intézményi kapacitás elégtelenségének az együttes hatására kialakuló, egy közösség vagy emberek más, nagyobb csoportjának életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését fenyegető, tartós veszélyhelyzet;
- 5. elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás: a Program forrásainak terhére az Ügynökség által a cél szerinti felhasználás biztosítása érdekében elszámolási kötelezettség mellett nyújtott juttatás;
- 6. hitelvű szervezet: keresztény vagy más vallási közösség vallási tevékenységét szervező, illetve irányító szervezetek, valamint azon vallási elkötelezettséggel rendelkező nemzetközi szervezetek, amelyek tevékenysége humanitárius segítségnyújtásra, illetve valamely veszélyeztetett közösség tekintetében a stabilitás erősítésére irányul;
- 7. humanitárius krízishelyzet: természeti vagy civilizációs katasztrófa által okozott, egy közösség vagy emberek más, nagyobb csoportjának életét, testi épségét, illetve egészségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet;
- 8. kedvezményezett: adományozás esetén az adomány címzettje, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás esetén a juttatás címzettje;
- 9. nem pénzbeli juttatás: vagyoni értékkel bíró forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történő átruházása, használatba adása vagy átengedése, valamint az ellenérték vagy ellenszolgáltatás nélkül felajánlott, igénybe vehető szolgáltatás – ide értve a technikai segítségnyújtást, tanácsadást, képzést, rendezvény megszervezését – nyújtása, amely megvalósulhat a beszerzés lebonyolításával is;
- 10. nemzetközi fejlesztési együttműködés: az OECD DAC által felállított lista alapján hivatalos fejlesztési támogatásra jogosult országnak minősülő kedvezményezett partnerországoknak e törvényben meghatározott eszközök útján nyújtott támogatás, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem, valamint az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, továbbá a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítése – ide nem értve a Magyarország nemzetközi pénzügyi kapcsolataiból eredő feladatokat;
- 11. nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, humanitárius krízishelyzet, illetve elhúzódó válságok esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítéséhez való hozzájárulás;
- 12. önkéntes juttatás: belföldi vagy külföldi természetes személyek, a központi költségvetésen kívüli jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek felajánlása alapján az Ügynökség javára önkéntesen teljesített pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amely adomány és támogatás nyújtására használható fel;
- 13. stabilitást erősítő tevékenység: a veszélyeztetett közösségek helyben maradását elősegítő, az életfeltételek helyreállítását, javítását, a szabad vallásgyakorlás védelmét, valamint a szellemi és az épített kulturális örökség megőrzését szolgáló programokhoz és projektekhez való hozzájárulás;
- 14. támogatás: ellenérték és visszatérítési kötelezettség nélkül, elszámolási kötelezettséggel, jogszabály vagy egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül a kedvezményezett részére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli, cél szerinti juttatás;
- 15. technikai segítségnyújtás: a Program keretében nyújtott olyan nem pénzbeli juttatás, amely különösen kutatási, oktatási vagy szakképzési tevékenység, szakmai tanácsadás és szakértői együttműködés, továbbá az információs és együttműködési tevékenység támogatása, a Program kommunikációjával, a széleskörű nyilvánosság megteremtésével kapcsolatos feladatok támogatása, a támogatott tevékenységek végrehajtásával, értékelésével, auditálásával, ellenőrzésével és nyomon követésével kapcsolatos feladatokra nyújtott juttatás;
- 16. vallási intézmény: keresztény vagy más vallási közösség vallási tevékenységét szervező, illetve irányító társadalmi szervezet;
- 17. veszélyeztetett közösségek: természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságoknak, az éghajlati adottságok és a gazdasági körülmények okozta tartós szegénységnek, illetve üldöztetésnek vagy diszkriminációnak kitett, szükséget szenvedő emberek és közösségek.
2. A Program koordinálása és végrehajtása¶
4. § (1) A Program és a (3) bekezdésben foglalt tevékenységek kormányzati koordinációját az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) A Program keretében nyújtott adományokkal és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatásokkal kapcsolatos feladatokat a miniszter elsősorban az Ügynökség útján látja el.
(3) Az állami szervek, a központi költségvetési szervek, az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületek, a köztestületek által irányított költségvetési szervek, valamint egyéb közjogi szervezetek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Szervezetek) a jogszabály alapján végzett nemzetközi fejlesztési együttműködési, nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és stabilitást erősítő tevékenységük keretében nyújtott adományokkal és támogatásokkal kapcsolatos feladatokat az államháztartási szabályokkal összhangban az Ügynökség közreműködésével is elláthatják.
5. § (1) A Kormány a Program koordinációja és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangjának biztosítása érdekében tárcaközi bizottságot működtet.
(2) A Program tervezése és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangjának biztosítása érdekében a miniszter – az érintett minisztériumokkal együttműködve és a civil társadalommal egyeztetve – legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készít, amely keretein belül a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység vonatkozásában meghatározza a földrajzi és ágazati prioritásokat.
(3) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás koordinációja során a miniszter kiemelt figyelmet fordít a Kormány által elfogadott nemzetközi humanitárius segítségnyújtási stratégiák és szakpolitikai koncepciók megvalósítására.
6. § (1) A Szervezetek nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységük végrehajtása során – a társadalmi részvétel alapelvével összhangban – együttműködhetnek a civil szervezetekkel és más társadalmi partnerekkel.
(2) A Szervezetek a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevonhatnak olyan gazdasági szereplőket, amelyek fenntarthatósági, környezeti és társadalmi szempontból a nemzetközi normáknak megfelelő gyakorlatot folytatnak, és a nemzetközi fejlesztési hatékonysági elveknek megfelelően működnek.
(3) Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás esetén a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a miniszterrel együttműködve biztosítja a nemzetközi humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtését.
3. Nemzetközi fejlesztési együttműködés¶
7. § A nemzetközi fejlesztési együttműködés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: együttműködés) a források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető felhasználásával, a felhasználás hatékonyságának növelésével, valamint a végrehajtásban használt eszközök és módszerek, valamint az elért eredmények fenntarthatóságának biztosításával, elsősorban a kedvezményezett partnerországokkal, hitelvű szervezetekkel és egyéb gazdasági szereplőkkel való két- vagy többoldalú együttműködés útján kell megvalósítani.
8. § (1) Az együttműködés támogatás, valamint kedvezményes hitel nyújtásával valósul meg.
(2) Magyarország az együttműködését nemzetközi szervezetek és nemzetközi fejlesztési célú alapok részére teljesített tagdíjak és önkéntes hozzájárulások útján is megvalósíthatja.
9. § (1) Az együttműködés a kedvezményezett partnerországok szükségleteihez, igényeihez és fejlesztési célkitűzéseihez illeszkedve valósul meg, és a kedvezményezett partnerországok saját erőfeszítéseit egészítheti ki.
(2) Az együttműködés keretében – az együttműködés kölcsönös jellegére tekintettel – Magyarország nemzetközi fejlesztési kötelezettségvállalásainak teljesítését szolgáló, emellett a hazai gazdaság- és kereskedelemélénkítő hatásokat kiváltó vagy Magyarország számára más formában előnyöket biztosító programokra és projektekre nyújtható támogatás.
4. Nemzetközi humanitárius segítségnyújtás¶
10. § (1) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: segítségnyújtás) a humanitárius válsághelyzet fennállása alatt, a szükségleteknek megfelelően, a támogatott ország társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaitól függetlenül adható.
(2) A segítségnyújtás során tiszteletben kell tartani az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elvét.
11. § (1) A segítségnyújtás adományozó levél alapján nyújtott adomány útján valósul meg.
(2) Magyarország a segítségnyújtást nemzetközi szervezetek és nemzetközi humanitárius segítségnyújtás célú alapok részére teljesített tagdíjak és önkéntes hozzájárulások útján is megvalósíthatja.
12. § (1) A segítségnyújtás során a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, humanitárius krízishelyzetek, illetve elhúzódó válságok folytán felmerült szükségleteket és igényeket kell figyelembe venni.
(2) A segítségnyújtás keretében különösen a következő célokra nyújtható adomány:
- a) a humanitárius krízishelyzet elhárítására, valamint a humanitárius krízishelyzet következményeinek enyhítésére irányuló tárgyi eszközök, áruk beszerzése vagy szolgáltatások nyújtása céljából,
- b) krízisközpontok és menekülttáborok építésére, átmeneti üzemeltetésére, valamint
- c) egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos költségekre, elsősorban orvosi, ápolói személyzet, valamint gyógyszerek, gyógyászati eszközök biztosítására, traumatizált áldozatok részére történő pszichológiai kezelések nyújtására.
5. Stabilitást erősítő tevékenység¶
13. § A stabilitást erősítő tevékenységet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: tevékenység) a források átlátható és nyomon követhető felhasználásával, a felhasználás hatékonyságának növelésével, valamint a végrehajtásban használt eszközök és módszerek, és az elért eredmények fenntarthatóságának biztosításával, elsősorban a kedvezményezett nemzetközi- és helyi szervezetek bevonásával kell megvalósítani.
14. § (1) A tevékenység adományozó levél alapján nyújtott adomány, valamint elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás útján valósulhat meg.
(2) A tevékenység keretében adomány azon térségek részére nyújtható, amelyeknek a területén a természeti vagy civilizációs katasztrófák, vagy a társadalmi, gazdasági és politikai körülmények akadályozzák vagy jelentősen megnehezítik az elszámoltatható támogatás nyújtását.
15. § (1) A tevékenység a veszélyeztetett közösségek szükségleteihez és igényeihez illeszkedve valósul meg.
(2) A tevékenység keretében különösen a következő célokra nyújtható adomány vagy támogatás:
- 1. természeti vagy civilizációs válság következtében megsemmisült épületek, infrastruktúra, így különösen kórházak, iskolák, épített vallási és kulturális örökség, lakóházak újjáépítésére, felújítására és üzemeltetésére,
- 2. a helyi közösségek helyben maradását szolgáló programok létrehozására, működtetésére,
- 3. az elmenekült családok visszatérését segítő programok létrehozására, működtetésére,
- 4. az orvosi ellátás biztosítására és javítására, az orvosi ellátással összefüggő eszközök, áruk, szolgáltatások beszerzésére és eljuttatására,
- 5. szakértői segítségnyújtás biztosítására,
- 6. egészségügyi, képzési-oktatási, illetve nevelési intézmények építésére és támogatására,
- 7. nevelés, oktatás, képzés, továbbképzés, továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatás biztosítására,
- 8. magyarországi ösztöndíjprogram biztosítására,
- 9. az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésére,
- 10. a szabad vallásgyakorlás előmozdítására, az üldözött keresztény és más vallási kisebbségek értékmegőrzésére,
- 11. kulturális örökség védelmére,
- 12. a szegénység felszámolására irányuló tevékenységekre,
- 13. a fenntartható fejlődés megteremtésére irányuló tevékenységekre,
- 14. a helyben történő munkahelyteremtést célzó szakképzések, valamint ösztöndíjprogramok létrehozására és lebonyolítására,
- 15. a nemzetközi béke és biztonság elősegítésére,
- 16. humanitárius és fejlesztési tudatosság növelésére, továbbá
- 17. vallásközi párbeszéd elősegítésére, valamint az egyházak és hitelvű szervezetek konfliktuskezelésben vállalt szerepének támogatására.
6. A Program kedvezményezettjei¶
16. § (1) A Program nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében támogatott kedvezményezettjei az OECD DAC által meghatározott, hivatalos fejlesztési támogatásra jogosult országnak minősülő partnerországok, illetve ezen országok szervezetei lehetnek.
(2) A Program kedvezményezettjei lehetnek a természeti és civilizációs katasztrófák, illetve elhúzódó válságok sújtotta országban, régióban tevékenységet folytató
- a) vallási, nevelési-oktatási, gyermekjóléti, kulturális, valamint szociális tevékenységet ellátó intézmények, civil szervezetek, gazdasági társaságok, segélyszervezetek, illetve más lokális együttműködések,
- b) külföldi kormányzati szervek, valamint
- c) regionális, helyi vagy kisebbségi önkormányzatok.
(3) Nem lehet támogatás, illetve adomány kedvezményezettje olyan személy, csoport vagy egyéb szervezet, amely kapcsolatai, tevékenysége vagy kommunikációja révén a terrorizmussal, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel, embercsempészettel, pénzmosással, a migráció tiltott támogatásával összefüggésbe hozható, továbbá amelyre Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió által elfogadott aktusokban elrendelt pénzeszközök vagy gazdasági források zárolására vonatkozó kötelezettség, illetve gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalom vonatkozik.
(4) A kedvezményezett a támogatás és az adomány odaítélését megelőzően nyilatkozik, hogy nem esik a (3) bekezdés hatálya alá, és a támogatás, valamint az adomány nem szolgálja a (3) bekezdésben foglalt tilalom alá eső célt.
(5) A kedvezményezett
- a) adomány esetén az adománylevélben meghatározott módon írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az adományt nyújtó felé, amelyben bemutatja az adomány cél szerinti felhasználását és amennyiben e kötelezettségének a kedvezményezett nem tesz eleget, kötelezhető az adomány teljes vagy részleges összegének a visszafizetésére,
- b) elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatás esetén beszámolási és elszámolási kötelezettséggel tartozik a támogatást nyújtó felé.
7. A Program és az Ügynökség forrásai¶
17. § A Program és az Ügynökség működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezik.
18. § (1) A miniszter a Program működtetéséhez rendelkezésre álló fedezetet támogatásként az Ügynökség rendelkezésére bocsátja. Az Ügynökség az egyes részfeladatoknál rögzített módon teljesíthet kifizetést további kedvezményezettek részére, e törvény rendelkezései szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás, továbbá az Ügynökség részére más költségvetési szerv által nyújtott támogatás tekintetében fennálló beszámolási kötelezettsége során a beszámolót az Ügynökség bizonylatok helyett könyvvizsgálói jelentéssel is alátámaszthatja.
(3) A Program keretében nyújtott nem pénzbeli juttatás beszerzése, nyilvántartása és eszközadomány nyújtása az Ügynökség útján történhet.
(4) A Program megvalósítása és finanszírozása érdekében az Ügynökség pályázatot nyújthat be a nemzetközi szervezetekhez, alapokhoz, valamint az Európai Unió szervezeteihez, alapjaihoz.
19. § Az Ügynökség karitatív, önkéntes juttatást gyűjtő és más társadalmi programokat, nemzetközi konferenciákat és rendezvényeket szervezhet a Program céljainak megvalósítása, finanszírozása és megismertetése érdekében.
20. § A Program forrása lehet
- a) önkéntes juttatás,
- b) központi költségvetési támogatás,
- c) az Európai Unió szervezeteitől, alapjaitól, egyéb nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó pénzbeli juttatások,
- d) külön megállapodás alapján más államok, külföldi kormányok juttatásai, valamint
- e) egyéb bevételek.
8. A nemzetközi fejlesztési tudatosság növelése¶
21. § A miniszter, a köznevelésért felelős miniszter és a felsőoktatásért felelős miniszter együttműködhetnek a nemzetközi fejlesztési együttműködési, a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási és a stabilitást erősítő tevékenységek hazai társadalmi támogatottságának növelése érdekében, így különösen a fiatal generáció szemléletformálásában, az önkéntesség szerepének erősítésében és a globális felelősségvállalásra nevelés előmozdításában.
9. Az Ügynökség¶
22. § (1) Az Ügynökség közhasznú jogállású, 100%-os állami tulajdonban álló nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság, amely közfeladatként látja el a Program keretében odaítélt adományok és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások tekintetében a támogatói feladatokat.
(2) Az Ügynökség felett a tulajdonosi jogokat a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló) gyakorolja.
23. § Az Ügynökség vezérigazgatója, illetve az Ügynökséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet olyan személy, akire nézve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. §-ában meghatározott feltételek bármelyike fennáll, továbbá aki párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője.
24. § Az Ügynökség adományt, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatást kizárólag a miniszter előzetes jóváhagyásával nyújthat.
25. § (1) A belföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek az Ügynökség javára történő önkéntes juttatásaik alapján − a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben − a közhasznú szervezetek részére juttatott adományra vonatkozóan meghatározott kedvezményeket vehetnek igénybe.
(2) Nem jogosult az Ügynökség részére juttatást teljesíteni politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
(3) Amennyiben a 20. § a), c), vagy d) pontja szerinti személyekkel, szervezetekkel és juttatásaikkal kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, úgy az Ügynökség a felajánlást nem fogadhatja el.
(4) Ha a meghatározott célra felajánlott vagy feltételhez kötött önkéntes juttatás nem felel meg a Program céljának, az Ügynökség azt elutasítja, az elfogadott önkéntes juttatást pedig visszaszolgáltatja.
(5) Amennyiben a meghatározott célra felajánlott vagy feltételhez kötött önkéntes juttatást elfogadták, azonban annak az önkéntes juttatást nyújtó utasítása szerinti felhasználása lehetetlenné vált, úgy az Ügynökség – felhasználási javaslatának ismertetésével – újabb utasítást kér az önkéntes juttatás nyújtójától. Újabb utasítás hiányában az Ügynökség az Ügynökség igazolt költségeivel csökkentett mértékű önkéntes juttatást visszaszolgáltatja.
(6) A 20. § a), c) és d) pontja szerinti személyekkel és juttatásaikkal kapcsolatban – a juttatások teljesítésének ellenőrizhetősége és ezek esetleges visszaszolgáltatása érdekében – az Ügynökség tudomására jutott, illetve a juttatást nyújtó által közölt alábbi adatokat rögzíti:
- a) a juttatást nyújtó nevét,
- b) a juttatást nyújtó lakcímét vagy székhelyét,
- c) a juttatást nyújtó telefonszámát, elektronikus levelezési címét,
- d) a juttatást nyújtó adóazonosító jelét, adószámát, vagy egyéb, a juttatást nyújtó adóalanyiságának megfelelő azonosítóját,
- e) a befizetés, átutalás banki adatait, különösen a számlavezető pénzintézet megnevezését, a befizető vagy számlatulajdonos nevét, a juttatás összegét, a juttatást nyújtó közleményét,
- f) a juttatás felhasználására vonatkozó utasításokat, valamint
- g) az Ügynökség által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az Ügynökség 5 évig kezeli.
(8) A (2)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések – amennyiben lehetséges – alkalmazandók a 20. § a), c) és d) pontja szerinti személyek által ellenszolgáltatás nélkül felajánlott nem pénzbeli juttatás tekintetében is.
26. § Amennyiben a nemzetközi szervezetek, alapok, valamint az Európai Unió szervezetei, alapjai által közzétett pályázatok útján elérhető juttatások önrész biztosítása mellett vehetők igénybe, úgy az Ügynökség a pályázatot a tulajdonosi joggyakorló – önrész biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó – jóváhagyása esetén nyújthatja be.
10. Az Ügynökség működése és feladatai¶
27. § Az Ügynökség ellátja az adományok, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások nyújtásával kapcsolatos egyes feladatokat, így különösen
- a) felméri az adományozási és juttatási igényeket,
- b) előkészíti és végrehajtja az adományozási programokat és kiadja az adományozó leveleket,
- c) előkészíti a pályázati felhívásokat és az elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások okiratait,
- d) lebonyolítja a pályázati eljárásokat,
- e) elbírálja a pályázatokat és a juttatási kérelmeket,
- f) elvégzi a nyújtott adományok és elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások felhasználásával kapcsolatos monitoring feladatokat,
- g) érvényesíti az adományozó levelekből, elszámolási kötelezettséggel nyújtott juttatások okirataiból eredő jogokat,
- h) vezeti a nyújtott adományokkal és támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat,
- i) ellátja az ösztöndíjprogramokkal kapcsolatos feladatokat,
- j) ellátja a követeléskezelési feladatokat, továbbá
- k) segélyezési programokat hajt végre.
- l)
- m)
11. Átláthatóság¶
28. § (1) A miniszter a nemzetközi fejlesztési tevékenység vonatkozásában minden év október 31-ig jelentést készít a Kormány részére az Ügynökség előző évi tevékenységéről.
(2) A Kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében megvalósult tevékenységéről évente egyszer beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót az Ügynökség a honlapján nyilvánosságra hozza.
(3) Az Ügynökség az adományban, támogatásban részesülő kedvezményezettekről, az adományok, támogatások iránt benyújtott igényekről és egyedi kérelmekről, a bevételekről és kiadásokról nyilvántartást vezet.
(4) Ha a Program keretében nyújtott cél szerinti juttatásokkal, illetve a Program keretében kötött jogügyletekkel kapcsolatos adatok megismerésére vonatkozó igény teljesítése
- a) Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, vagy nemzetbiztonsági érdekeit, illetve
- b) honvédelmi érdekeit
veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni.
(5) Az adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről
- a) a (4) bekezdés a) pont tekintetében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,
- b) a (4) bekezdés b) pontja tekintetében a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a honvédelmi miniszter véleményének kikérését követően
dönt.
29. § A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység végrehajtásába bevont gazdasági szereplőre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpont ba) pontja, továbbá az Áht. 50. § (1) bekezdés c) pontja vonatkozik.
12. Az előminősített szervezetek¶
30. § Az előminősített szervezetek a Program végrehajtásának hatékonyságát folyamatos készenlétükkel biztosítják.
31. § (1) Előminősíthető az a szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
- a) legalább öt éve folytat nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységet és ennek eredményét igazolja,
- b) nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység végzéséhez megfelelő humán szakértelemmel, technikai és logisztikai kapacitással, valamint nemzetközi tapasztalattal rendelkezik,
- c) a tevékenységénél és szervezeténél fogva állandó együttműködésre alkalmas,
- d) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja alapján átlátható szervezetnek minősül,
- e) nincs köztartozása,
- f) a bírósági nyilvántartásba vett létesítő okirata szerint
- fa) a hatóköre nemzetközi, vagy
- fb) a célja és a cél szerinti besorolása nemzetközi tevékenység.
(2) A nemzetközi humanitárius segítségnyújtást végző szervezet előminősített szervezetté minősítése érdekében, erre vonatkozó szándéknyilatkozatot nyújthat be a miniszter részére.
(3) Az előminősített szervezet részére a miniszter minősítő levelet ad át.
(4) Az előminősített szervezet vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles bejelenteni a miniszternek, ha a szervezet nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységével felhagy, vagy nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
13. Záró rendelkezések¶
32. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
- a) a 6. § (1) bekezdésében foglalt együttműködés formáit,
- b) a Program megjelenésének egységes formai követelményeire, az egységes arculat elemeire, valamint a Hungary Helps védjegy használatára vonatkozó részletes szabályokat,
- c) a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység formáit,
- d) a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás végrehajtásában közreműködő szervezetek előminősítési eljárásának részletes szabályait, valamint az előminősített szervezetek nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban történő részvételének szabályait, valamint
- e) a benyújtott pályázat tartalmára vonatkozó, a költségvetési támogatás terhére elszámolható költségeket és a költségvetési támogatás összegének pénznemére és a támogatói tevékenység lezárására vonatkozó szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
- a) a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység formáit,
- b) a stabilitást erősítő tevékenység formáit, továbbá
- c) az adomány felhasználásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésének rendjét, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket
rendeletben állapítsa meg.
33. § Ez a törvény 2024. január 1-jén lép hatályba.
34. § Az 5. § (2) bekezdés szerinti szakpolitikai stratégiát első alkalommal 2025. október 15. napjáig kell elkészíteni a 2026. évtől kezdődő időszak vonatkozásában.
35. §¶
36. §¶
37. § A Program vonatkozásában nem kell alkalmazni a külföldi kedvezményezett esetén az Áht. 50. § (1) bekezdés a)–c) pontját, valamint 55. és 56. §-át.