§Nyílt Jogtár

2023. évi LXXXIV. törvény a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról

Hatályos szöveg — 2025. november 20. napjától. 6 időállapot 2023 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2023. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2023. évi LXXXIV. törvény

a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókra vonatkozó szabályozás átültetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYA, ALAPELVEI

1. § (1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettségének e törvény szabályai szerint tesz eleget.

(2) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettség alanya a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag, amely olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, amelynek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele – a kizárt szervezet bevételét is figyelembe véve – az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett négy adóév közül egy vagy több 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb, a (2) bekezdés szerinti bevételi küszöbértéket minden egyes ilyen adóévre a tényleges hónapok számának megfelelően arányosítani kell.

(4) Nem keletkezik a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókötelezettsége a kizárt szervezetnek, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 3. § 52. pont b) és c) alpontjának megfelelő szervezet esetében választja, hogy a szervezetet nem kezeli kizárt szervezetként.

(5) A kiegészítő adó alanyának kiegészítő adókötelezettsége keletkezik:

2. § (1) E törvényt a társasági adótörvénnyel, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, az adózás rendjéről szóló törvénnyel és a számviteli szabályokkal összhangban kell értelmezni.

(2) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) modell szabályaiban foglaltak szerint értelmezendő, amennyiben azok összeegyeztethetőek az e törvény szerinti szabályokkal.

(3) Az e törvény szerinti kiegészítő adó adóbevallást és adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni.

(4) A beszámolót, könyvvezetést eurótól eltérő devizában készítő csoporttag az e törvényben euróban meghatározott értékeket az Európai Központi Bank hivatalos – az adóévet megelőző naptári év december hónapjára vonatkozó – átlag-devizaárfolyamának alapulvételével számítja át.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban, USA dollárban vagy euróban kell teljesíteni.

II. Fejezet — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában

feltéve, hogy az elismert visszatérítendő adókedvezmény nem tartalmaz elismert beszámításos adó vagy nem elismert visszatérítendő beszámításos adó alapján jóváírható vagy visszatérítendő adót;

feltéve, hogy az ilyen tevékenységet elsősorban utasok vagy áruk nemzetközi forgalomban, hajóval történő szállításával összefüggésben végzi;

feltéve, hogy a szállítás nem ugyanazon államon belüli belvízi szállításon keresztül valósul meg;

III. Fejezet — A CSOPORTTAG ILLETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

4. § (1) E törvény alkalmazásában a szervezet – az áteresztő szervezet kivételével – illetősége azon államban van, amelyben az ügyvezetésének helye, alapításának helye vagy ahol hasonló kritérium alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.

(2) Amennyiben az áteresztő szervezettől eltérő szervezet illetőségét az (1) bekezdés alapján nem lehet meghatározni, úgy kell tekinteni, hogy a szervezet illetősége azon államban van, ahol alapították.

(3) Az áteresztő szervezet illetőség nélkülinek minősül, kivéve, ha multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, vagy az 5–8. §-sal összhangban jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy az áteresztő szervezet illetősége az alapítási helye szerinti államban van.

(4) A 3. § 12. pont a) alpontjában meghatározott állandó telephely abban az államban rendelkezik illetőséggel, ahol állandó telephelynek minősül, és ahol az alkalmazandó adóegyezmény értelmében adóköteles.

(5) A 3. § 12. pont b) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon államban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol üzleti jelenléte adóköteles.

(6) A 3. § 12. pont c) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon államban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ahol elhelyezkedik.

(7) A 3. § 12. pont d) alpontjában meghatározott állandó telephelyet illetőség nélkülinek kell tekinteni.

(8) Amennyiben a csoporttagnak két államban van illetősége, és ezek az államok hatályos adóegyezménnyel rendelkeznek, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon államban rendelkezik illetőséggel, ahol az adóegyezmény alapján illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.

(9) Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény előírja, hogy az illetékes hatóságoknak kölcsönös megállapodásra kell jutniuk a csoporttag vélelmezett illetőségéről, de nem jutnak megállapodásra, a (11)–(14) bekezdést kell alkalmazni.

(10) Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény alapján nem nyújtható kettős adóztatás alóli mentesség tekintettel arra, hogy a csoporttag az adóegyezmény mindkét államában illetőséggel rendelkezik, a (11)–(14) bekezdést kell alkalmazni.

(11) Amennyiben valamely csoporttag két államban rendelkezik illetőséggel, és ezek az államok nem rendelkeznek alkalmazandó adóegyezménnyel, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon államban rendelkezik illetőséggel, amelyben az adóévre magasabb összegű lefedett adókötelezettsége keletkezik.

(12) A (11) bekezdés szerinti lefedett adó összegének kiszámításakor az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás alapján megfizetett adó összege nem vehető figyelembe.

(13) Ha két államban fizetendő lefedett adó összege azonos vagy nulla, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttagnak azon államban van illetősége, ahol a rá vonatkozóan a 28. § szerinti szabályokkal összhangban szervezetenként megállapított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege magasabb.

(14) Ha két államban a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege azonos vagy nulla, a csoporttagot illetőség nélkülinek kell tekinteni, kivéve, ha az a csoport végső anyavállalata, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy azon államban van illetősége, ahol alapították.

(15) Amennyiben a (8)–(14) bekezdés alkalmazásának eredményeként az anyavállalat illetősége olyan államban van, amely nem alkalmaz elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt, úgy kell tekinteni, hogy a másik állam elismert jövedelem-hozzászámítási szabályának hatálya alá tartozik, kivéve, ha az alkalmazandó adóegyezmény tiltja ilyen szabály alkalmazását.

(16) Amennyiben egy csoporttag adóév során megváltoztatja illetőségét, úgy kell tekinteni, hogy azon államban van illetősége, ahol az adóév első napján volt illetősége e § alapján.

MÁSODIK RÉSZ — A KIEGÉSZÍTŐ ADÓKÖTELEZETTSÉG RÉSZLETSZABÁLYAI

IV. Fejezet — A JÖVEDELEM-HOZZÁSZÁMÍTÁSI SZABÁLY, AZ ELISMERT BELFÖLDI KIEGÉSZÍTŐ ADÓ ÉS AZ ALULADÓZTATOTT KIFIZETÉSEK SZABÁLYA ALAPJÁN KELETKEZŐ KIEGÉSZÍTŐ ADÓKÖTELEZETTSÉG

1. Az IIR adókötelezettség keletkezése

5. § (1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező végső anyavállalatnak minősülő csoporttagnak egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel bíró multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő csoporttagnak, saját maga és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

6. § (1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező olyan közbenső anyavállalatnak, amely egy Európai Unió tagjának nem minősülő államban illetőséggel rendelkező végső anyavállalat tulajdonában van, egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező olyan közbenső anyavállalatnak, amely az Európai Unió tagjának nem minősülő államban illetőséggel rendelkező végső anyavállalat tulajdonában van, saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben

7. § (1) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében a végső anyavállalat kizárt szervezetnek minősül, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező közbenső anyavállalatnak egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(2) Ha a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásában egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében a végső anyavállalat kizárt szervezetnek minősül, és Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül az adott vállalatcsoport vonatkozásában, akkor a jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben a Magyarországon illetőséggel rendelkező közbenső anyavállalatnak saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy másik közbenső anyavállalatnak olyan államban van illetősége, amelyben az adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt köteles alkalmazni, és közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik az (1) vagy (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalatban.

8. § (1) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező részleges tulajdonban álló anyavállalatnak, egy másik államban illetőséggel rendelkező vagy illetőség nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel.

(2) A jövedelem-hozzászámítási szabály szerint keletkezik kiegészítő adókötelezettsége az adóévben Magyarországon illetőséggel rendelkező részleges tulajdonban álló anyavállalatnak saját magára és Magyarországon illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagjára tekintettel, amennyiben Magyarország alacsony adóterhelésű államnak minősül az adott vállalatcsoport vonatkozásában.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a részleges tulajdonban álló anyavállalatban lévő tulajdonosi részesedések – közvetlenül vagy közvetve – egy másik, részleges tulajdonban álló anyavállalat tulajdonában vannak, amely az adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt köteles alkalmazni.

2. Az IIR adó felosztása

9. § (1) Az anyavállalat által az alacsony adóterhelésű csoporttag után az 5. § (1) bekezdése, a 6. § (1) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése alapján fizetendő IIR adó egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttag 27. § alapján kiszámított kiegészítő adója és az adóévben az anyavállalathoz rendelhető részarány szorzatával.

(2) Az alacsony adóterhelésű csoporttagra vonatkozóan az IIR adóból az anyavállalathoz rendelhető részarány az anyavállalatnak az alacsony adóterhelésű csoporttag elismert nyereségében való tulajdonosi részesedésének az aránya, amely egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttag adott adóévre vonatkozó, a többi tulajdonos tulajdonosi részesedésének betudható ilyen nyereség összegével csökkentett elismert nyereségének és az alacsony adóterhelésű csoporttag adóévre vonatkozó elismert nyereségének a hányadosával.

(3) Az alacsony adóterhelésű csoporttag (2) bekezdésen kívüli tulajdonosa tulajdonosi részesedésére jutó elismert nyereség az az összeg, amelyet a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójához használt elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard elvei szerint az ilyen tulajdonosoknak tulajdoníthatóként kezeltek volna, ha az alacsony adóterhelésű csoporttag nettó nyeresége megegyezett volna az elismert nyereségével, és

(4) Az (1) bekezdéssel összhangban az anyavállalathoz rendelt összegen felül az anyavállalat által az 5. § (2) bekezdése, a 6. § (2) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése alapján az adóévre fizetendő IIR adó magában foglalja a 27. § alapján a következőket:

3. A jövedelem-hozzászámítási szabály beszámítási mechanizmusa

10. § Amennyiben a Magyarországon található anyavállalat közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik egy alacsony adóterhelésű csoporttagban egy olyan közbenső anyavállalaton vagy részleges tulajdonban álló anyavállalaton keresztül, amely az adott adóévben elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik, az 5–8. § szerinti IIR adót csökkenteni kell az IIR adónak az elsőként említett anyavállalatnak tulajdonítható részarányával megegyező azon összeggel, amely a közbenső anyavállalat vagy a részleges tulajdonban álló anyavállalat által fizetendő.

4. A Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó, az elismert belföldi kiegészítő adó beszámítási és mentesítési mechanizmusa

11. § (1) A multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak valamennyi Magyarországon e törvény szerinti illetőséggel rendelkező alacsony adóterhelésű csoporttagja az elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartozik az adóévre vonatkozóan.

(2) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – választhatja, hogy a Magyarországon fizetendő elismert belföldi kiegészítő adóra alkalmazza a belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentességet, amennyiben teljesíti a (8) és (9) bekezdés szerinti feltételeket, továbbá megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben és az OECD modell szabályokban foglaltaknak.

(3) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport a (2) bekezdéstől eltérően nem alkalmazhatja az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentességet az Adminisztratív Iránymutatásokban foglalt esetekben.

(4) Az elismert belföldi kiegészítő adót az V–IX. és a XI. Fejezet szerinti szabályoknak megfelelő belföldi többletnyereség és tényleges adómérték alapján kell meghatározni az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályokban foglaltak figyelembevételével.

(5) Az elismert belföldi kiegészítő adó számításakor a 27. § (4) bekezdése szerint, a Magyarországra jutó adóévi elismert belföldi kiegészítő adót a 6. melléklet szerint kell meghatározni, azzal az eltéréssel, hogy az elismert belföldi kiegészítő adót nem kell levonni.

(6) Az elismert belföldi kiegészítő adó számításakor az (5) bekezdés alapján meghatározott összeg független az anyavállalat tulajdonosi részesedésének 9. § (2) bekezdése szerint meghatározott mértékétől.

(7) A kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, közös vállalkozás, vagy közös vállalkozáscsoport kizárólag egy vállalatcsoportra tekintettel fizeti meg az elismert kiegészítő adót.

(8) Ha a multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport minden belföldi csoporttagja olyan helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, amely alapján a társasági adókötelezettségét is meghatározza, vagy társasági adókötelezettség hiányában a könyvviteli nyilvántartásait független könyvvizsgáló ellenőrizte, akkor a (4) bekezdés alkalmazásakor az alacsony adóterhelésű csoporttagok belföldi többletnyereségét ezen helyi pénzügyi számviteli standard alapján kell meghatározni. Társasági adókötelezettség hiányában, ha a belföldi csoporttag több helyi pénzügyi számviteli standard alapján is vezet független könyvvizsgáló által ellenőrzött könyvviteli nyilvántartást, akkor a belföldi csoporttag többletnyereségét az IFRS-ek szerint kell meghatározni.

(9) Amennyiben a (8) bekezdéstől eltérően nem minden belföldi csoporttag helyi pénzügyi számviteli standard alapján vezeti könyvviteli nyilvántartásait vagy a helyi pénzügyi számviteli standard szerint meghatározott adóév eltér a multinacionális vállalatcsoport által alkalmazott adóévtől, akkor a belföldi többletnyereséget a 15. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli standard alkalmazásával kell meghatározni.

(10) Amennyiben az elismert belföldi kiegészítő adót a helyi pénzügyi számviteli standard alapján kell meghatározni és minden csoporttag a helyi számviteli standard szerint teszi közzé beszámolóját, akkor a 2. § (3)–(5) bekezdésétől eltérően az elismert belföldi kiegészítő adót is a helyi számviteli standard szerinti beszámoló elkészítésénél alkalmazott devizanem alapul-vételével kell meghatározni.

(11) A (4) bekezdés alkalmazásakor a belföldi csoporttagok lefedett adójának meghatározása során a 24. § (1), (3)–(9) bekezdése nem vehető figyelembe, azzal, hogy a belföldi csoporttag által fizetett osztalékra kivetett, 24. § (5) bekezdése szerinti forrásadót a belföldi csoporttagnál kell figyelembe venni.

(12) Az elismert belföldi kiegészítő adó meghatározásakor a vállalatcsoport évente választhatja a 28. § szerinti gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel, valamint a 30. § szerinti kiegészítő adó alóli kivétel alkalmazását.

(13) Az elismert belföldi kiegészítő adókötelezettséggel rendelkező vállalatcsoport évente választhat, hogy

(14) Amennyiben az alacsony adóterhelésű belföldi csoporttagra jutó elismert belföldi kiegészítő adó az esedékessége adóévét követő négy adóévben nem került megfizetésre, akkor a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a kiegészítő adónak a 27. § (4) bekezdése szerint kiszámított összegéhez.

(15) Az elismert belföldi kiegészítő adó nullára csökkenthető a 47. § (11) bekezdésének megfelelően.

(16) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi illetőségű anyavállalata az 5–8. § és a 27. § szerint meghatározott kiegészítő adó összegét csökkenti az anyavállalatra vagy az érintett csoporttagokra megállapított elismert belföldi kiegészítő adó összegével, legfeljebb nulláig, ha a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, Magyarországon vagy másik államban illetőséggel rendelkező csoporttagjai az adóévben elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartoznak.

(17) A (16) bekezdéstől eltérően, ha az elismert belföldi kiegészítő adó az elismert belföldi minimumadóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentesség alá tartozik a 32. § (3) bekezdésének megfelelően, akkor az adóévre a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak az ilyen elismert belföldi kiegészítő adót alkalmazó államban illetőséggel rendelkező csoporttagjai tekintetében az adóévre nem kell a 27. § szerint további kiegészítő adót számítani.

(18) A (17) bekezdés alkalmazása nem érinti bármely további kiegészítő adónak a 29. § szerinti kiszámítását abban az esetben, ha egy állam nem alkalmaz elismert belföldi kiegészítő adót a 29. § alapján felmerülő bármilyen további kiegészítő adó beszedésére.

(19) Amennyiben az alacsony adóterhelésű nem belföldi csoporttag az elismert belföldi kiegészítő adót az esedékessége adóévét követő négy adóévben nem fizette meg az illetősége szerinti államban, a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a multinacionális vállalatcsoport belföldi illetőségű anyavállalata által fizetendő kiegészítő adónak a 27. § (4) bekezdése szerint kiszámított összegéhez.

5. Az aluladóztatott kifizetések szabálya

12. § (1) A belföldi illetőségű csoporttagok tekintetében az adóévre vonatkozóan a 14. § szerint a Magyarországhoz rendelt UTPR adó összegével megegyező kiegészítő adókötelezettség keletkezik, amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a befektetési szervezetnek minősülő csoporttagokra.

13. § (1) A Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttagok tekintetében az adóévre vonatkozóan a 14. § szerint a Magyarországhoz rendelt UTPR adó összegével megegyező kiegészítő adókötelezettség keletkezik, amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata alacsony adóterhelésű, az Európai Unió tagjának nem minősülő államban rendelkezik illetőséggel.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy alacsony adóterhelésű, az Európai Unió tagjának nem minősülő államban található végső anyavállalat saját maga és az említett államban található alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a befektetési szervezetnek minősülő csoporttagokra.

6. Az UTPR adó kiszámítása és felosztása

14. § (1) Az UTPR adóból a belföldi illetőségű csoporttagokhoz rendelt összeget az UTPR adó (2) bekezdéssel összhangban meghatározott teljes összegének és az UTPR adóból a belföldi illetőségű tagokra jutó, az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott százalékos aránynak (a továbbiakban: UTPR százalékos arány) a szorzataként kell kiszámítani.

(2) Az UTPR adó adóévi összege egyenlő a multinacionális vállalatcsoport minden alacsony adóterhelésű tagjára vonatkozóan az adóévre a 27. § szerint, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módosításokra figyelemmel kiszámított adó összegével.

(3) Egy alacsony adóterhelésű csoporttag UTPR adója nullával egyenlő, amennyiben az adott adóévben a végső anyavállalat valamennyi tulajdonosi részesedését egy ilyen alacsony adóterhelésű csoporttagban egy vagy több olyan anyavállalat birtokolja közvetlenül vagy közvetetten, amelynek az említett adóévre vonatkozóan az érintett alacsony adóterhelésű csoporttag tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt kell alkalmaznia.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben az alacsony adóterhelésű csoporttag UTPR adóját csökkenteni kell az említett, elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alá tartozó alacsony adóterhelésű csoporttag kiegészítő adójának az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával.

(5) A tagállamra jutó UTPR százalékos arányt az egyes adóévekre és a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozóan az 1. melléklet szerint kell kiszámítani, a következőkre tekintettel:

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében egy adott államra jutó UTPR százalékos arányt nullának kell tekinteni az adóévre vonatkozóan, amennyiben egy korábbi adóévben az UTPR adónak az érintett államhoz rendelt összege nem eredményezett az említett multinacionális vállalatcsoportnak az érintett államban található csoporttagjai számára az említett adóévben az érintett államhoz rendelt UTPR adóval egyenlő további adóráfordítást.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásakor a multinacionális vállalatcsoport valamely adóévre vonatkozóan nulla UTPR százalékos arányú államban található tagjainak munkavállalói létszáma és tárgyi eszközei könyv szerinti nettó értéke az UTPR adó teljes összegét az említett adóév tekintetében a multinacionális vállalatcsoporthoz rendelő képlet elemeiben nem vehető figyelembe.

(8) A (6) és (7) bekezdés nem alkalmazandó arra az adóévre, amelyben valamennyi, az adóévre vonatkozóan hatályos elismert aluladóztatott kifizetések szabállyal rendelkező állam nulla UTPR százalékos aránnyal rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport tekintetében az említett adóévre vonatkozóan.

V. Fejezet — A GLOBÁLIS MINIMUM-ADÓSZINTET BIZTOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ ADÓK ALAPJA

7. Az elismert nettó nyereség és veszteség meghatározása

15. § (1) Egy csoporttag elismert nyeresége vagy vesztesége – a 11. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével – a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard alapján – a csoporton belüli ügyletek kiszűrésére irányuló konszolidációs módosításokat megelőzően – meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége (ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti adózott eredményt) módosítva a 16–19. §-ban meghatározott módosító tételekkel.

(2) Amennyiben egy csoporttag számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján nem határozható meg észszerűen, a csoporttag adott adóévre vonatkozó számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége ettől eltérő elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján is meghatározható feltéve, hogy

(3) Amennyiben a végső anyavállalat a 3. § 82. pont c) alpontja szerinti, nem elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készíti el összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját, a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóját a jelentős versenytorzulások elkerülése érdekében ki kell igazítani.

(4) Amennyiben a végső anyavállalat nem készíti el a 3. § 82. pont a), b) és c) alpontja szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót, a végső anyavállalat 3. § 82. pont d) alpontja szerinti összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának azt kell tekinteni, amely akkor készült volna, ha a végső anyavállalat köteles volna ilyen összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készíteni

(5) Elismert belföldi kiegészítő adót alkalmazó tagállamban vagy az Európai Unió tagjának nem minősülő államban a csoporttagok számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége meghatározható olyan elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján, amely eltér a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardtól, feltéve, hogy az engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján meghatározott számviteli nettó nyereséget vagy veszteséget a jelentős versenytorzulás megakadályozása érdekében kiigazítják.

(6) Amennyiben az általánosan elfogadott számviteli elvek szerinti szabály vagy eljárás alkalmazása lényeges versenytorzulást eredményez, az alkalmazott szabály vagy eljárás hatálya alá tartozó gazdasági esemény vagy jogügylet elszámolási módját ki kell igazítani úgy, hogy az megfeleljen a gazdasági eseményre vagy jogügyletre vonatkozóan a nemzetközi számviteli standardok (IFRS-ek vagy az Unió által az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott IFRS-ek) alapján előírt szabályoknak.

8. Az elismert nyereség és veszteség módosítása

16. § (1) Egy csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét az elismert nyereség vagy veszteség meghatározása céljából a következő tételekkel kell módosítani:

(2) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában részvényalapú kompenzáció költségeként vagy ráfordításaként elszámolt összeg helyett a csoporttag adóköteles nyereségéből levont összeget veszi figyelembe.

(3) Amennyiben egy részvényopciót nem használtak fel, egy korábbi adóévben a (2) bekezdés szerinti levont összeget figyelembe kell venni az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor abban az adóévben, amikor az opció lejár.

(4) Amennyiben a részvényalapú kompenzáció költsége vagy ráfordítása egy részét a csoporttag a (2) bekezdés szerinti választás adóévét megelőző adóévekben számolta el a könyvviteli nyilvántartásaiban, a csoporttag adóévi elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe kell venni azon összeget, amely a korábbi adóévekben a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor levont részvényalapú kompenzációs költség vagy ráfordítás és azon részvényalapú költség vagy kompenzációs ráfordítás közötti különbséggel egyenlő, amelyet a korábbi adóévekben a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor levontak volna, ha a (2) bekezdés szerinti választásra ezekben az adóévekben került volna sor.

(5) A (2) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni, és azt következetesen alkalmazni kell az ugyanazon államban található minden csoporttagra, a választás adóévére és az azt követő adóévre vonatkozóan.

(6) A (2) bekezdés szerinti választás visszavonásának adóévében a ki nem fizetett részvényalapú kompenzációs költségnek vagy ráfordításnak a választást követően levont összegéből a beszámolóban kimutatott értéket meghaladó részt kell figyelembe venni a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor.

(7) Különböző államokban illetőséggel rendelkező csoporttagok közötti olyan ügyletet, amelyet eltérő értéken számolnak el a csoporttagok könyvviteli nyilvántartásában, vagy amely eltér a szokásos piaci ártól, a szokásos piaci ár elvének megfelelően kell elszámolni, kivéve, ha e módosítás kettős kiegészítő adóztatáshoz vagy a kiegészítő adó elkerüléséhez vezetne.

(8) Ha az azonos illetőséggel rendelkező csoporttagok közötti eszközértékesítésből vagy -átadásból származó veszteséget a szokásos piaci ártól eltérő értéken számolták el és e veszteséget figyelembe veszik az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során, akkor az eszközértékesítést vagy -átadást a szokásos piaci ár elve alapján kell elszámolni, kivéve, ha e módosítás kettős kiegészítő adóztatáshoz vagy a kiegészítő adó elkerüléséhez vezetne.

(9) Az elismert visszatérítendő adókedvezményt és a piacképes átruházható adókedvezményt a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként kell figyelembe venni. Az elismert visszatérítendő adókedvezménynek vagy piacképes átruházható adókedvezménynek nem minősülő, de a könyvviteli nyilvántartásokban bevételként kimutatott adókedvezmény összege az Adminisztratív Iránymutatásoknak megfelelően módosítja az elismert nyereséget vagy veszteséget.

(10) A nem elismert visszatérítendő adókedvezmény (ide nem értve a piacképes átruházható adókedvezményt) a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként nem számolható el.

(11) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhat, hogy az adóévi összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolóban valós értéken történő értékelés vagy értékvesztés módszere alapján elszámolt eszközök és kötelezettségek nyereségét és veszteségét kivezetéskor számolja el az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor.

(12) A (11) bekezdés szerinti elszámolás választásakor az eszköz vagy kötelezettség valós értéken történő értékelés vagy értékvesztés módszere alapján elszámolt nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.

(13) A (11) bekezdés szerinti elszámolás választásakor az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke az eszköz bekerülésének, illetve a kötelezettség felmerülésének időpontja, valamint a (11) bekezdés szerinti választás adóévének első napja közül a későbbi időpontban kimutatott könyv szerinti érték.

(14) A (11) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni, és azt a választás által érintett államban illetőséggel rendelkező minden csoporttagra alkalmazni kell, kivéve, ha a választást az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag

korlátozza.

(15) A (11) bekezdés szerinti választás visszavonásának adóévében a csoporttagok elismert nyereségét vagy veszteségét az eszköznek vagy kötelezettségnek a választás nyomán meghatározott, a visszavonás adóéve első napján érvényes valós értéke és az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás adóéve első napján érvényes könyv szerinti értéke közötti különbség összegével növelni kell, ha a valós érték meghaladja a könyv szerinti értéket, illetve csökkenteni kell, ha a könyv szerinti érték meghaladja a valós értéket.

(16) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy az adóévben a csoporttag illetősége szerinti államban található ingatlan csoporton kívüli, harmadik félnek történő átruházásából keletkező nyereséggel vagy veszteséggel a (17)–(22) bekezdés szerint módosítja az elismert nyereség vagy veszteség összegét.

(17) A (16) bekezdés szerinti választás adóévében az ingatlan átruházásából származó nettó nyereséget be kell számítani a választás adóévében és az azt megelőző négy adóévben (e § alkalmazásában a továbbiakban: ötéves időszak) ingatlanhoz kapcsolódó, a csoporttagnál elszámolt nettó veszteséggel szemben. A nettó nyereséget először az ötéves időszak legkorábbi adóévében elszámolt nettó veszteséggel szemben kell elszámolni. A nettó nyereség maradványösszegét el kell határolni, és az ötéves időszak adóéveiben felmerült nettó veszteséggel szemben be kell számítani.

(18) A nettó nyereségnek a (16) bekezdés szerinti maradványösszegét az ötéves időszakra egyenletesen kell elosztani a csoporttag illetősége szerinti államban található minden olyan csoporttag elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámítása céljából, amely csoporttagnak a választás adóévében a (16) bekezdés szerint az ingatlan átruházásából nettó nyeresége keletkezett.

(19) A (16) bekezdés szerinti választás esetén az egy csoporttaghoz rendelt nettó nyereség maradványösszegének arányosnak kell lennie az adott csoporttag nettó nyereségének és az összes többi csoporttag nyereségének hányadosával.

(20) Amennyiben a csoporttagok egyikénél sem keletkezett a választás adóévében a (16) bekezdés szerinti ingatlan átruházásból származó nettó nyereség, az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor az ötéves időszakra egyenlő mértékben fel kell osztani a csoporttagok között a (16) bekezdés szerinti maradványösszeget.

(21) A (16) bekezdés szerinti, a választás megtételének adóévét megelőző adóévekre vonatkozó módosításra a 29. § (1) bekezdésével összhangban tett módosítás függvényében kerülhet sor.

(22) A (16) bekezdés szerinti választást a 45. § (4) bekezdésével összhangban évente kell megtenni.

(23) A csoporton belüli finanszírozás kapcsán elszámolt költség, ráfordítás nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

(24) A végső anyavállalat választhatja azt, hogy konszolidált elszámolást alkalmaz az ugyanazon államban található, adózás szempontjából konszolidált alapon kezelt csoporttagok közötti ügyletekből származó bevételek, ráfordítások, nyereségek és veszteségek kiküszöbölésére az említett csoporttagok elismert nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámítása céljából.

(25) A (24) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.

(26) A (24) bekezdés szerinti választás vagy annak visszavonása adóévében úgy kell módosítani az elismert nyereség vagy veszteség összegét, hogy a választás vagy annak visszavonása ne eredményezze az elismert nyereség vagy veszteség tételeinek többszörös figyelembevételét, sem azok figyelmen kívül hagyását.

(27) A biztosító az elismert nyereség vagy veszteség meghatározásakor nem veszi figyelembe azon összegeket, amelyeket a szerződőknek a nekik járó hozamra tekintettel a biztosító által megfizetett adó miatt számít fel.

(28) A (27) bekezdés alkalmazásakor a biztosító az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor figyelembe vesz minden olyan szerződőnek járó nyereséget, amelyet számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében nem jelenített meg, amennyiben a szerződővel szembeni kötelezettségek ennek megfelelő növekedése vagy csökkenése megfeleltethető a számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében.

(29) A csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során ráfordításként kell elszámolni minden olyan összeget, amelyet a csoporttag saját tőkéjének csökkenéseként mutatnak ki, és amely a csoporttag által a prudenciális szabályozási követelményeknek megfelelően kibocsátott instrumentum tekintetében teljesített vagy esedékes felosztás eredménye (e § alkalmazásában a továbbiakban: kiegészítő alapvető tőke).

(30) A (29) bekezdés alkalmazásakor a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe kell venni azon összeget, amely a csoporttag saját tőkéjének növekedéseként jelenik meg, és amely a csoporttag részére az általa tartott kiegészítő alapvető tőke tekintetében teljesített vagy esedékes felosztás eredménye.

9. A nemzetközi hajózásból származó jövedelem mentessége

17. § (1) A csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelme és a nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelme nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, feltéve, hogy a csoporttag bizonyítani tudja, hogy az összes érintett hajó stratégiai vagy kereskedelmi irányítását ténylegesen abból az államból végzik, ahol a csoporttag illetősége van.

(2) Amennyiben a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelme és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelme veszteség, az ilyen veszteség nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.

(3) Az ugyanazon államban található valamennyi csoporttag nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének együttes összege nem haladhatja meg e csoporttagok nemzetközi hajózásból származó jövedelme összegének 50 százalékát.

(4) Egy csoporttagnál felmerülő olyan költséget, ráfordítást, amelyek közvetlenül a nemzetközi hajózási tevékenységhez és nemzetközi hajózást kiegészítő elismert tevékenységéhez rendelhetők, az ilyen tevékenységhez kell hozzárendelni a csoporttag nemzetközi hajózásból származó nettó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert nettó jövedelmének meghatározásakor.

(5) Egy csoporttagnál felmerülő azon költséget, ráfordítást, amely közvetetten kapcsolódik a nemzetközi hajózási tevékenységhez és a nemzetközi hajózást kiegészítő elismert tevékenységhez, le kell vonni a csoporttag ilyen tevékenységből származó bevételéből, a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének az ilyen tevékenységből származó bevételének a teljes bevételéhez viszonyított aránya alapján történő meghatározásakor.

(6) A (4) és (5) bekezdéssel összhangban a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelméhez és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelméhez rendelt valamennyi közvetlen és közvetett költséget, ráfordítást figyelmen kívül kell hagyni a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor.

10. Az elismert nyereség vagy veszteség felosztása a központ és az állandó telephely között

18. § (1) Amennyiben a csoporttag a 3. § 12. pont a)–c) alpontjában meghatározott állandó telephely, a számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége az említett állandó telephely könyvviteli nyilvántartásában kimutatott nettó nyereség vagy veszteség.

(2) Amennyiben az állandó telephely nem rendelkezik önálló könyvviteli nyilvántartással, a számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége az az összeg, amely akkor jelent volna meg a könyvviteli nyilvántartásában, ha azt a telephely önállóan, a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standardnak megfelelően készítette volna el.

(3) A 3. § 12. pont a) vagy b) alpontjában meghatározott állandó telephelynek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét úgy kell módosítani, hogy csak azon bevételt, költséget, ráfordítást tartalmazza, amely a hatályos adóegyezménynek vagy az illetősége szerinti állam belső jogának megfelelően a csoporttagnak tulajdonítható, függetlenül az adóköteles jövedelem és az illetősége szerinti államban levonható költség, ráfordítás összegétől.

(4) A 3. § 12. pont c) alpontjában meghatározott állandó telephelynek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét úgy kell módosítani, hogy csak azon bevételt, költséget, ráfordítást tartalmazza, amely a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló módosított OECD modellegyezmény 7. cikkével összhangban a csoporttagnak tulajdonítható lett volna.

(5) Amennyiben a csoporttag megfelel a 3. § 12. pont d) alpontjában meghatározott állandó telephely fogalomnak, a számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét azon bevétel alapján kell meghatározni, amely a központ helye szerinti államban adómentes, és amely ezen államon kívül végzett tevékenységnek tulajdonítható, továbbá azon költség, ráfordítás alapján, amely a központ illetősége szerinti államban adózási szempontból nem kerül levonásra, és amely az ilyen tevékenységnek tudható be.

(6) Az állandó telephely számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a központ elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, kivéve a (7) bekezdésben előírtak szerint.

(7) Az állandó telephely elismert veszteségét a központ elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során a központ ráfordításaként kell elszámolni, ha az állandó telephely veszteségét ráfordításnak tekinti az ilyen központ belföldi adóköteles nyereségének kiszámításakor, és azt nem számolják el a belföldi adóköteles jövedelem egy olyan tételével szemben, amely mind a központ államának, mind az állandó telephely államának joga szerint adóköteles.

(8) Az állandó telephely által elért elismert nyereséget a központ elismert nyereségének kell tekinteni az elismert veszteség azon összegéig, amelyet korábban a (7) bekezdés értelmében a központ költségeként, ráfordításaként vettek figyelembe.

11. Az áteresztő szervezet elismert nyereségének vagy veszteségének felosztása

19. § (1) Az áteresztő szervezetnek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét csökkenteni kell azon tulajdonosai között felosztható összeggel, amelyek a csoporthoz nem tartozó vállalkozások, és amelyek akár közvetlenül, akár adózási szempontból transzparens szervezeten keresztül tulajdonosi részesedéssel rendelkeznek az áteresztő szervezetben, kivéve, ha

(2) Az áteresztő szervezet számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét csökkenteni kell egy másik csoporttaghoz rendelt számviteli nettó nyereséggel vagy veszteséggel.

(3) Amennyiben az áteresztő szervezet teljes egészében vagy részben állandó telephelyen keresztül végez üzleti tevékenységet, az (1) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét a 18. § alapján az állandó telephelyhez kell rendelni.

(4) Amennyiben az adózási szempontból transzparens szervezet nem végső anyavállalat, az áteresztő szervezetnek az (1) és (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét fel kell osztani az áteresztő szervezet csoporttag-tulajdonosai között az áteresztő szervezetben fennálló tulajdonosi részesedésnek megfelelően.

(5) Amennyiben egy áteresztő szervezet olyan adózási szempontból transzparens szervezet, amely a végső anyavállalat vagy egy hibrid fordított szervezet, az áteresztő szervezetnek az (1) és (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét a végső anyavállalathoz vagy a fordított hibrid szervezethez kell rendelni.

(6) A (3), (4) és (5) bekezdést az áteresztő szervezetben fennálló minden egyes tulajdonosi részesedésre külön kell alkalmazni.

VI. Fejezet — AZ ADÓ MÉRTÉKE

12. Lefedett adók

20. § (1) A csoporttag lefedett adójának minősül:

(2) Magyarországon az (1) bekezdés szerinti lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját, és az innovációs járulékot.

(3) Nem minősül a csoporttag lefedett adójának:

(4) A 16. § (16) bekezdése szerinti választás esetén a 16. § (16) bekezdése szerinti, ingatlan elidegenítéséből származó nettó nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódó lefedett adók a választás megtételének adóévében nem vehetőek figyelembe a lefedett adók meghatározásakor.

13. Kiigazított lefedett adók

21. § (1) A csoporttag adóévi kiigazított lefedett adóját az adóévi számviteli nettó nyereségben vagy veszteségben a lefedett adókhoz kapcsolódóan a tárgyévi adófizetési kötelezettségként figyelembe vett ráfordítás és a következő módosító tételek egyenlegeként kell meghatározni:

(2) A csoporttagnál az adóévi lefedett adók összegét növeli:

(3) A csoporttagnál az adóévi lefedett adók összegét csökkenti:

(4) A kiigazított lefedett adó meghatározásakor, amennyiben a lefedett adó módosítását az (1), (2) és (3) bekezdés is előírja, az egy esetben módosítja a lefedett adó összegét.

(5) Amennyiben az adóévben egy államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, és az adott államra vonatkozó kiigazított lefedett adó összege negatív, és kevesebb, mint az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg (a továbbiakban: elvárt kiigazított lefedett adó), akkor a kiigazított lefedett adó összege és az elvárt kiigazított lefedett adó összege közötti különbséggel megegyező összeget erre az adóévre vonatkozóan kiegészítőadó-többletként kell elszámolni, kivéve, ha a csoporttag az Adminisztratív Iránymutatásokban foglaltak alkalmazását választja.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásakor a kiegészítőadó-többlet összegét a 29. § (3) bekezdésével összhangban kell elosztani az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok között.

14. A halasztottadó-kiigazítás meghatározása

22. § (1) Amennyiben a halasztott adóráfordítás meghatározásakor alkalmazott adómérték alacsonyabb a minimum-adómértéknél vagy azzal azonos, a 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóévre a csoporttag kiigazított lefedett adóját növelő halasztottadó-kiigazítás összege megegyezik a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában a lefedett adókkal kapcsolatban megjelenített halasztott adóráfordításnak a (3)–(7) bekezdés szerint módosított összegével.

(2) Amennyiben a halasztott adóráfordítás meghatározásakor alkalmazott adómérték magasabb, mint a minimum-adómérték, akkor a 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóévre a csoporttag kiigazított lefedett adóját növelő, halasztottadó-kiigazítás összege megegyezik a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában a lefedett adókkal kapcsolatban a minimum-adómérték szerint újraszámított halasztott adóráfordításnak a (3)–(7) bekezdés szerint módosított összegével, azzal hogy amennyiben a csoporttag könyvviteli nyilvántartásában nem jelenik meg halasztott adó, akkor a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport összevont (konszolidált) beszámolójában kimutatott halasztott adó figyelembe vehető az Adminisztratív Iránymutatásoknak megfelelően.

(3) A halasztottadó-kiigazítás összegét növeli:

(4) Amennyiben az adóévben a veszteségre elszámolt halasztott adókövetelés azért nincs megjelenítve a könyvviteli nyilvántartásban, mert annak megjelenítési kritériuma nem teljesül, a halasztottadó-kiigazítás összegéből le kell vonni azon összeget, amellyel a halasztottadó-kiigazítás összege akkor csökkent volna, ha az adóévre a veszteségből származó halasztott adókövetelést megjelenítették volna.

(5) A halasztottadó-kiigazítás összegében nem vehető figyelembe:

(6) Amennyiben a csoporttag a veszteségére képzett halasztott adókövetelést az adóévben a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómérték alapján határozta meg, az a minimum-adómérték szerint ugyanazon adóévben újraszámítható, feltéve, hogy a csoporttag bizonyítja, hogy a halasztott adókövetelést az V. Fejezet szerint meghatározott elismert veszteségre képzi.

(7) A halasztott adókövetelés (6) bekezdés szerinti növekedése esetén a halasztottadó-kiigazítás összegét ennek megfelelően csökkenteni kell.

(8) Azon halasztott adókötelezettséget, amely a képzését követő öt adóévben nem kerül felhasználásra és nem fordul vissza, olyan mértékben vissza kell írni, amilyen mértékben azt a csoporttag halasztottadó-kiigazításának összegében figyelembe vette.

(9) A (8) bekezdés szerint az adóévre visszaírt halasztott adókötelezettséget az adóévet megelőző ötödik adóév lefedett adóját csökkentő tételként kell elszámolni, és az adóévet megelőző ötödik adóévi tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. § (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani.

(10) A (8) bekezdés szerint az adóévre visszaírt halasztott adókötelezettség összege megegyezik a halasztott adókötelezettség növekedésének összegével, amelyet a halasztottadó-kiigazítás összegében figyelembe vettek az adóévet megelőző ötödik adóévben, és amely a keletkezését követő ötödik adóév utolsó napjának végéig nem kerül felhasználásra.

(11) A (8)–(10) bekezdéstől eltérően a (12) bekezdés szerinti kivételek esetében a halasztott adókötelezettség visszaírása akkor sem kötelező, ha a keletkezését követő öt évben nem fordul vissza vagy nem fizetik meg.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásakor az adóráfordítás a kapcsolódó halasztott adókötelezettség értékében bekövetkezett változás következménye az alábbi esetekben:

15. Az elismert veszteségre vonatkozó választás

23. § (1) A 22. § alkalmazása helyett az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag egy állam tekintetében az elismert veszteségre vonatkozóan választhatja azt, hogy elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést állapít meg minden olyan adóévre, amelyben az említett államban elismert nettó veszteség keletkezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti választás esetén az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés egyenlő az államra vonatkozóan az adott adóévre elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott, elismert veszteségre képzett halasztott adókövetelést az első olyan adóévben fel kell használni, amelyben az adott államra vonatkozóan elismert nettó nyereség keletkezik, olyan összegben, amely megegyezik az elismert nettó nyereség és a minimum-adómérték szorzatával, vagy az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés rendelkezésre álló összegével, ha ez utóbbi alacsonyabb.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést csökkenteni kell az adóévben felhasznált összeggel, és a fennmaradó egyenleget el kell határolni a következő adóévekre.

(5) Az elismert veszteségre vonatkozó választás visszavonása esetén az (1) és (2) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés fennmaradó egyenlegét nullára kell csökkenteni azon első adóév első napjától, amelyben az elismert veszteségre vonatkozó választás már nem alkalmazandó.

(6) Az elismert veszteségre vonatkozó választást szerepeltetni kell a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport 44. § szerinti első kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásában, amely kiterjed a választással érintett államra.

(7) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő áteresztő szervezet az e § szerinti választással él az elismert veszteségre vonatkozóan, az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést az áteresztő szervezetnek a 38. § (3) bekezdése szerinti csökkentést követő elismert vesztesége alapján kell kiszámítani.

16. Az egyes csoporttagok lefedett adójának egyedi elosztása

24. § (1) Az állandó telephely lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely egy csoporttag könyvviteli nyilvántartásában szerepel, és amely az említett állandó telephely elismert nyereségéhez vagy veszteségéhez kapcsolódik.

(2) A csoporttag-tulajdonos lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely szerepel az adózási szempontból transzparens szervezet könyvviteli nyilvántartásában, és amely a 19. § (4) bekezdésével összhangban az érintett csoporttag-tulajdonoshoz rendelt elismert nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódik.

(3) Az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő csoporttag lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülő csoporttag közvetlen vagy közvetett csoporttag-tulajdonosának könyvviteli nyilvántartásában az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás kapcsán kerül kimutatásra, a csoporttag-tulajdonos részesedésével arányosan.

(4) A hibrid szervezet lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amely a hibrid szervezet csoporttag-tulajdonosának könyvviteli nyilvántartásában szerepel, és amely a hibrid szervezet elismert nyereségéhez kapcsolódik.

(5) Az adóévben osztalékot vagy hasonló tőkejuttatást kifizető csoporttag lefedett adójaként kell figyelembe venni az olyan lefedett adó összegét, amelyet a közvetlen csoporttag-tulajdonosa könyvviteli nyilvántartásában a nyereségfelosztással kapcsolatban kimutatott.

(6) Az olyan csoporttag, amelynek lefedett adójában a (3) és a (4) bekezdés alapján a passzív jövedelem utáni lefedett adót kell figyelembe venni, az ilyen lefedett adót a passzív jövedelemre tekintettel a csoporttaghoz rendelt lefedett adóval megegyező összegben veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóban.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően, a (6) bekezdésben említett csoporttag az illetősége szerinti államra vonatkozó kiegészítő adó mértékének és a csoporttag – ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozás vagy pénzügyi átláthatósági szabály szerint figyelembe vett – passzív jövedelmének szorzataként kapott összeget veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóiban, amennyiben az eredmény a (6) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb, azzal, hogy a csoporttag illetősége szerinti államra vonatkozó kiegészítő adó mértékét a csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő lefedett adóktól függetlenül kell meghatározni.

(8) A csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő bármely lefedett adóból a (3) és (4) bekezdés alkalmazását követően fennmaradó rész a (3) és a (4) bekezdés alapján nem osztható fel.

(9) Amennyiben az állandó telephely elismert nyeresége a 18. § (5) bekezdésének megfelelően a központ elismert nyereségének minősül, az állandó telephely illetősége szerinti államban felmerülő és az adott nyereséghez kapcsolódó lefedett adót a központ lefedett adójaként kell figyelembe venni olyan módon, hogy annak összege nem haladhatja meg az adott nyereség összegének és a központ illetősége szerinti államban a szokásos jövedelmet terhelő legmagasabb adómértéknek a szorzatát.

17. Az adatszolgáltatást, bevallást követő kiigazítások

25. § (1) Amennyiben egy csoporttag könyvviteli nyilvántartásában korábbi adóévre vonatkozó lefedett adót érintő kiigazítás kerül kimutatásra, az ilyen kiigazítást azon adóévi lefedett adó kiigazításaként kell elszámolni, amelyben a kiigazításra sor kerül, kivéve, ha a kiigazítás olyan adóévhez kapcsolódik, amelyben az adott államra vonatkozó lefedett adó csökkent.

(2) Amennyiben egy korábbi adóévi kiigazított lefedett adó összegében figyelembe vett lefedett adó összege csökken, akkor a korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. § (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani úgy, hogy a kiigazított lefedett adó összegéből le kell vonni e csökkentés összegét.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor az adóévre és a korábbi adóévre kimutatott elismert jövedelmet ennek megfelelően kell módosítani.

(4) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 45. § (4) bekezdése szerint évente választhatja, hogy a lefedett adó kis összegű csökkenése esetén azon adóévi lefedett adó összegét módosítja, amelyben a hibát felfedezte.

(5) A lefedett adó csökkenése akkor minősül kis összegűnek, ha az adóévre az egy államra vonatkozóan meghatározott kiigazított lefedett adók csökkenése nem éri el az 1 000 000 eurót.

(6) Amennyiben az alkalmazandó belföldi adómérték a minimum-adómérték alá csökken, és a csökkentés halasztott adóráfordítást eredményez, akkor ezt a halasztott adóráfordítást a csoporttag azon lefedett adókkal kapcsolatos kötelezettségeként kell elszámolni, amelyeket egy korábbi adóévre a 21. § alapján figyelembe vettek.

(7) Amennyiben a halasztott adóráfordítást a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómértékkel vette figyelembe a csoporttag, majd az alkalmazandó adómérték megemelkedik, az ilyen változásból eredő halasztott adóráfordítás összegét a megfizetéskor a csoporttag a lefedett adókra vonatkozó, a 21. § alapján a korábbi adóévre érvényesített kötelezettségének módosításaként kezeli.

(8) A (7) bekezdés szerinti módosítás nem haladhatja meg a minimum-adómérték alapján újraszámított halasztott adóráfordítás összegét.

(9) Amennyiben egy csoporttagnál tényleges adóráfordításként merült fel és az adóévi kiigazított lefedett adó összegéből az 1 000 000 euró feletti összeg megfizetésére nem kerül sor az adóév végét követő három éven belül, az azon adóévre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót, amelyben a meg nem fizetett összeget lefedett adóként érvényesítette a csoporttag, a 29. § (1) bekezdése szerint újra kell számítani, levonva az ilyen meg nem fizetett összeget a kiigazított lefedett adókból.

VII. Fejezet — A TÉNYLEGES ADÓMÉRTÉK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ ADÓ KISZÁMÍTÁSA

18. A tényleges adómérték meghatározása

26. § (1) A multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékét – feltéve, hogy az államra vonatkozóan van elismert nettó nyereség – minden adóévre és államra vonatkozóan a 2. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni.

(2) Adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adóévi elismert nettó nyereségét vagy veszteségét a 3. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) A befektetési szervezetnek minősülő csoporttagok kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a tényleges adómérték (1) bekezdés szerinti, valamint az elismert nettó nyereség vagy veszteség (2) bekezdés szerinti kiszámítása során.

(4) Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag tényleges adómértékét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.

19. A kiegészítő adó meghatározása

27. § (1) Amennyiben egy államra – amelyben a csoporttagok illetőséggel rendelkeznek – vonatkozó tényleges adómérték egy adóévben nem éri el a minimum-adómértéket, a multinacionális vállalatcsoportnak és a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak ki kell számítania a kiegészítő adót minden olyan tagra vonatkozóan, amelyek elismert nyereségét az említett államra vonatkozó elismert nettó nyereség számításakor figyelembe veszik.

(2) A kiegészítő adót egy adott államra vonatkozóan kell kiszámítani.

(3) Az adott államra vonatkozó kiegészítő adó adóévi mértéke a 4. melléklet alapján kiszámított pozitív százalékpont-különbség.

(4) Az adott államra vonatkozó adóévi kiegészítő adó a 6. melléklet alapján kiszámított pozitív összeg.

(5) Az adott adóévben az adott államra vonatkozó, a 6. melléklet szerinti képletben lévő többletnyereség az 5. melléklet alapján kiszámított többletnyereség pozitív összege.

(6) Az adott csoporttagra jutó adóévi kiegészítő adót a 7. melléklet szerint kell kiszámítani.

(7) Ha az adott államra jutó kiegészítő adó a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámítás eredménye, és az adott adóévben az adott államban nem keletkezik elismert nettó nyereség, a kiegészítő adót a 7. mellékletben meghatározott képlet szerint fel kell osztani az egyes csoporttagok között a csoporttagok azon adóévekben elért elismert nyeresége alapján, amelyekre vonatkozóan a 29. § (1) bekezdése szerinti újraszámításra sor kerül.

(8) Az illetőséggel nem rendelkező csoporttag adóévi kiegészítő adóját az összes többi csoporttag kiegészítő adójától elkülönítve kell kiszámítani.

20. Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

28. § (1) Ha a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport adatszolgáltatást teljesítő csoporttagja választása alapján alkalmazza a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételt az adóévre, akkor a kiegészítő adók meghatározásakor az adott államra vonatkozó elismert nettó nyereséget csökkenteni kell az államban található minden egyes csoporttag tekintetében a (2) bekezdés szerinti bérköltségre jutó nyereségkivétel és a (3) bekezdés szerinti tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel összegével.

(2) A 9. melléklet szerinti átmeneti időszak kivételével a csoporttag bérköltségre jutó nyereségkivétele egyenlő a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részére, a csoporttag illetősége szerinti államban tevékenységet folytató, elismert munkavállalók elismert bérköltségének öt százalékával.

(3) A 9. melléklet szerinti átmeneti időszak kivételével a csoporttag tárgyi eszközre jutó nyereségkivétele egyenlő a csoporttag illetősége szerinti államban található elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értékének öt százalékával.

(4) Az elismert tárgyi eszközök könyv szerinti értéke az eszköz adóév első napján és utolsó napján – a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése céljából – nyilvántartott könyv szerinti értékének – mely a bekerülési érték a halmozott értékcsökkenéssel, amortizációval és értékvesztéssel csökkentve, valamint az aktivált bérköltséggel növelve – átlaga.

(5) Az állandó telephelynek minősülő csoporttag esetében elismert bérköltségnek és elismert tárgyi eszköznek azon tételek minősülnek, amelyek szerepelnek az állandó telephely könyvviteli kimutatásában, feltéve, hogy az elismert bérköltség a telephely illetősége szerinti államban merül fel és az elismert tárgyi eszköz a telephely illetősége szerinti államban található.

(6) Az állandó telephely elismert bérköltsége és elismert tárgyi eszköze a központ elismert bérköltsége és elismert tárgyi eszköze között nem vehető figyelembe.

(7) Az állandó telephely nyereségének a részben vagy egészben történő figyelmen kívül hagyása esetén az ilyen állandó telephely elismert bérköltségét és elismert tárgyi eszközét ugyanilyen arányban figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében e § szerint elvégzett számítás során.

(8) Az áteresztő szervezet által az elismert munkavállalók után fizetett azon elismert bérköltséget és a tulajdonában álló azon elismert tárgyi eszközt, amelyre a (4) bekezdés nem vonatkozik, a következők szerint kell elosztani:

(9) Az áteresztő szervezet minden egyéb elismert bérköltségét és elismert tárgyi eszközét figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételének számításakor.

(10) Az egyes illetőség nélküli csoporttagok gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét az egyes adóévekre vonatkozóan az összes többi csoporttag gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételétől elkülönítve kell kiszámítani.

(11) A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel e § szerint kiszámított összege nem foglalja magában a befektetési szervezet csoporttagok ugyanazon államon belüli bérköltségre és tárgyi eszközre jutó kivételét.

21. Kiegészítőadó-többlet

29. § (1) Amennyiben a lefedett adóban, vagy az elismert nyereségben vagy veszteségben elvégzett módosítás a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely korábbi adóévre vonatkozó tényleges adómértékének és kiegészítő adójának újraszámítását eredményezi, a tényleges adómértéket és a kiegészítő adót a 26–28. § szerinti szabályokkal összhangban kell újraszámítani.

(2) A kiegészítő adó újraszámításából eredő növekmény összege a 27. § (4) bekezdése alkalmazásakor azon adóévre tekintendő kiegészítőadó-többletnek, amelyben az újraszámításra sor kerül.

(3) Amennyiben az adóévben egy adott állam vonatkozásában kiegészítőadó-többlet keletkezik, és nincs elismert nettó nyereség, akkor az adott államban található egyes csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.

(4) Amennyiben kiegészítőadó-többletet kell fizetni a 21. § (5) bekezdése alapján, az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a csoporttagok közötti felosztást arányosan, a 8. melléklet szerint kell elvégezni.

(6) A (4) bekezdés alapján kiegészítőadó-többlet csak olyan csoporttaghoz rendelhető, amelynél a kiigazított lefedett adó nyilvántartott összege nullánál kisebb, és kisebb, mint a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének és a minimum-adómértéknek a szorzata.

(7) Amennyiben egy csoporttaghoz e §, valamint a 27. § kiegészítőadó-többletet rendel, akkor az ilyen csoporttag alacsony adóterhelésű csoporttagnak minősül.

22. Kiegészítő adó alóli kivétel

30. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok után az adóévben fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha ebben az adóévben az adott államban illetőséggel rendelkező összes csoporttag együttes

(2) Az (1) bekezdés szerinti választást évente kell megtenni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti átlagos elismert bevétel, illetve átlagos elismert nyereség vagy veszteség az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok elismert bevételének, illetve elismert nyereségének vagy veszteségének az adott adóévi, valamint az azt megelőző két adóévi számtani átlaga.

(4) Ha az adott adóévet megelőző első vagy második adóévben, vagy mindkettőben, az adott államban nincs elismert bevétellel, illetve elismert nyereséggel vagy veszteséggel rendelkező csoporttag, az ilyen év vagy évek nem vehetők figyelembe az átlagos elismert bevételnek, vagy átlagos elismert nyereségnek vagy veszteségnek a kiszámításakor.

(5) Az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adott adóévre vonatkozó elismert bevétele az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok összes bevételének az V. Fejezettel összhangban elvégzett kiigazítással csökkentett vagy növelt összege.

(6) Egy adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége erre az államra vonatkozó, a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított, elismert nettó nyeresége vagy vesztesége.

(7) Az (1)–(6) bekezdés nem alkalmazandó az illetőség nélküli csoporttag szervezetekre és a befektetési szervezetekre, mert az ilyen szervezetek bevétele, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe az (1)–(6) bekezdés alkalmazásakor.

23. Kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagok

31. § (1) A valamely államra vonatkozó tényleges adómértéknek és kiegészítő adónak a V–IX. Fejezettel összhangban történő kiszámítása a kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportok tagja tekintetében úgy alkalmazandó, mintha mindegyik kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport volna.

(2) A kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport tagjának kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. § (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.

(3) Egy olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag tényleges adómértékét és kiegészítő adóját, amely nem tagja kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportnak, az egyedi csoporttag szintjén kell kiszámítani.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. § (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. § (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.

(5) A (3)–(4) bekezdés nem alkalmazandó az olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagra, amely befektetési szervezet.

24. Adómentesség

32. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő kiegészítő adó összegét nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha abban az államban illetőséggel rendelkező csoporttagok tényleges adószintje megfelel bármely mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás feltételeinek.

(2) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása alapján a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport az adott államban fizetendő kiegészítő adót nullának tekinti, ha az adott államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi országonkénti jelentés alapján számítva

(3) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választhatja, hogy a vállalatcsoport által az adott államban fizetendő IIR adót nullának tekinti az adóévre vonatkozóan, ha teljesül az elismert belföldi kiegészítő adóra vonatkozó OECD modell szabályok szerinti mentesség a 11. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szabályozza.

HARMADIK RÉSZ — KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

VIII. Fejezet — A VÁLLALATI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRA ÉS HOLDINGSTRUKTÚRÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

25. A konszolidált bevételi küszöbérték alkalmazása a vállalatcsoportok fúziója és szeparációja esetén

33. § (1) Amennyiben a vizsgált adóévet közvetlenül megelőző négy egymást követő adóév bármelyikében két vagy több vállalatcsoport fúziójával egyetlen vállalatcsoport jön létre, a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport vonatkozásában az 1. § (2) bekezdése szerinti konszolidált bevételi küszöbértéket a fúziót megelőző bármelyik adóévben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az eredeti vállalatcsoportok adott adóévre vonatkozó konszolidált pénzügyi beszámolójában szereplő bevétel együttes összege legalább 750 000 000 euró.

(2) Amennyiben egy vállalatcsoporthoz nem tartozó szervezet, a csatlakozó szervezet a vizsgált adóévben fuzionál egy szervezettel vagy egy vállalatcsoporttal, a felvásárló szervezettel, és a csatlakozó szervezet vagy a felvásárló szervezet nem készített összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót a vizsgált adóévet közvetlenül megelőző négy egymást követő adóév valamelyikében, a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport konszolidált bevételi küszöbértékét az említett adóévben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az említett adóévre vonatkozó pénzügyi beszámolójuk vagy összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójuk mindegyikében szereplő bevételek összege legalább 750 000 000 euró.

(3) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport két vagy több vállalatcsoportra szeparálódik, a konszolidált bevételi küszöbértéket akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha

26. Multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagok

34. § (1) Amennyiben egy szervezet (csatlakozó szervezet) a felvásárlás évében a benne fennálló tulajdonosi érdekeltség közvetlen vagy közvetett átruházása eredményeként valamely multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjává válik vagy azon tagsága megszűnik, vagy amennyiben a csatlakozó szervezet egy új vállalatcsoport végső anyavállalatává válik, a csatlakozó szervezetet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjaként kell kezelni, feltéve, hogy a csatlakozó szervezet eszközeinek, kötelezettségeinek, bevételeinek, ráfordításainak és pénzforgalmának arányos részét a végső anyavállalat által a felvásárlás (csatlakozás) évéről készített összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló tételesen tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet tényleges adómértékét és kiegészítő adóját a (3)–(8) bekezdéssel összhangban kell kiszámítani.

(3) A felvásárlás (csatlakozás) évében a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak kizárólag az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet azon számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóit kell figyelembe vennie, amelyek szerepelnek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában.

(4) A felvásárlás (csatlakozás) évében és minden azt követő adóévben a csatlakozó szervezet elismert nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóját a csatlakozó szervezet eszközeinek és kötelezettségeinek korábbi könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.

(5) A felvásárlás (csatlakozás) évében a csatlakozó szervezet elismert bérköltségének a 28. § (2) bekezdése szerinti kiszámítása során kizárólag a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójában megjelenített költséget kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet elismert tárgyi eszköze könyv szerinti értékének a 28. § (3) bekezdése szerinti kiszámítását adott esetben ki kell igazítani azon időszak arányában, amelyben az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja volt a felvásárlás (csatlakozás) évében.

(7) A 23. § szerinti elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés kivételével az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok között átruházott halasztott adókövetelését és halasztott adókötelezettségét a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak ugyanolyan módon és ugyanolyan mértékben kell figyelembe vennie, mintha az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet az érintett követelés és kötelezettség keletkezésekor is a felvásárló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport ellenőrzése alá tartozott volna.

(8) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet azon halasztott adókötelezettségét, amelyeket korábban a halasztottadó-kiigazításának teljes összegében figyelembe vett, a 22. § (7) bekezdésének alkalmazásában az elidegenítő multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnál visszaírt adókötelezettségként, és a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportnál keletkező adókötelezettségként kell szerepeltetni a felvásárlás évében, azzal a kivétellel, hogy ilyen esetben a lefedett adónak a 22. § (7) bekezdése alapján történő bármely későbbi csökkentése azon évben jár hatással, amelyben az összeget újra megállapítják.

(9) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti csatlakozó szervezet a felvásárlás (csatlakozás) évében anyavállalat, és két vagy több multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja, az egyes multinacionális vállalatcsoportoknál vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportoknál az alacsony adóterhelésű csoporttagra vonatkozóan meghatározott kiegészítő adóból hozzá rendelhető részarányokra külön kell alkalmaznia a jövedelem-hozzászámítási szabályt.

(10) Az (1)–(9) bekezdéstől eltérően, egy csatlakozó szervezetben ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését eszköz és kötelezettség megszerzéseként vagy elidegenítéseként kell kezelni, ha a csatlakozó szervezet illetősége szerinti állam vagy adózási szempontból transzparens szervezet esetében az eszköz helye szerinti állam az említett ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését ugyanazon vagy hasonló módon eszköz és kötelezettség megszerzéseként vagy elidegenítéseként kezeli, továbbá az átruházott eszközök és kötelezettségek a csoporttag illetősége szerinti államban alkalmazandó adószabályok szerinti értéke és az ellenőrző részesedésért fizetett ellenérték vagy az eszköz és kötelezettség valós értéke közötti különbség alapján lefedett adót vet ki az eladóra.

27. Eszközök és kötelezettségek transzfere

35. § (1) Az eszközt, kötelezettséget elidegenítő csoporttag (átadó csoporttag) az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor figyelembe veszi az ilyen elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget.

(2) Az eszközt, kötelezettséget megszerző csoporttagnak (átvevő csoporttag) az elismert nyereségét vagy veszteségét az átvett eszköz és kötelezettség általa nyilvántartott könyv szerinti értéke alapján kell meghatároznia, amelyet a végső anyavállalatnak a konszolidált pénzügyi beszámoló készítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardjával összhangban kell megállapítania.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, ha az eszköz és kötelezettség elidegenítésére vagy megszerzésére transzfer keretében kerül sor, akkor

(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, amennyiben az eszköz és kötelezettség elidegenítésére olyan transzfer keretében kerül sor, amely az átadó csoporttagnál nem elismert nyereséget vagy veszteséget eredményez, akkor

(5) Amennyiben egy csoporttag az illetősége szerinti államban adózási célból köteles vagy jogosult az eszközei alapját és kötelezettségei összegét valós értékre kiigazítani, akkor az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az ilyen csoporttag

28. Közös vállalkozásra vonatkozó különös rendelkezések

36. § (1) A közös vállalkozásban vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkező anyavállalatnak az 5–10. § szerint a jövedelem-hozzászámítási szabályt az említett közös vállalkozás vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása utáni kiegészítő adó hozzá rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmaznia.

(2) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót az V–IX. Fejezettel összhangban kell kiszámítani úgy, mintha a közös vállalkozáscsoport tagjai olyan önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjai lennének, amelynek végső anyavállalata a közös vállalkozás.

(3) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót a közös vállalkozáscsoport (2) bekezdés szerint adózó tagjai utáni, az (1) bekezdés szerinti kiegészítő adónak az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával csökkenteni kell.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a kiegészítő adó fennmaradó összegét a 14. § (2) bekezdésének megfelelően hozzá kell adni az aluladóztatott nyereség szabálya szerinti kiegészítő adó összegéhez.

(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában a közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adó a közös vállalkozáscsoport kiegészítő adójának az anyavállalathoz rendelhető részaránya.

29. Több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportra vonatkozó különös rendelkezések

37. § (1) Amennyiben két vagy több vállalatcsoport szervezetei és csoporttagjai több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport részét képezik, az egyes vállalatcsoportokhoz tartozó szervezeteket és csoporttagokat egyetlen, több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagjainak kell tekinteni.

(2) E § alkalmazásában csoporttagként kell kezelni azt a kizárt szervezettől eltérő szervezetet, amelyet a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport tételes jelleggel összevont alapon kezel, vagy ha abban ellenőrző részesedéssel a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó szervezetek rendelkeznek.

(3) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója a kombinált struktúra és a legalább két államot érintő együttműködés együttes összevont (konszolidált) pénzügyi beszámoló, amelyet elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak – a végső anyavállalat számviteli standardjának – megfelelően készítenek el.

(4) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot alkotó különálló csoportok végső anyavállalatait kell tekinteni.

(5) E törvény több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tekintetében történő alkalmazásakor a végső anyavállalatra való hivatkozásokat több végső anyavállalatra vonatkozóan kell értelmezni.

(6) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található anyavállalatainak – beleértve az egyes végső anyavállalatokat is – a jövedelem-hozzászámítási szabályt az alacsony adójú csoporttagoknak a kiegészítő adó hozzájuk rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmazniuk.

(7) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található tagjának a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó egyes alacsony adóterhelésű tag utáni kiegészítő adó figyelembevételével kell alkalmaznia az aluladóztatott nyereség szabályát.

(8) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást a 44. §-nak megfelelően kell benyújtaniuk, kivéve, ha közös adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot neveznek ki, azzal, hogy az adatszolgáltatásnak magában kell foglalnia a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportot alkotó csoportok mindegyikére vonatkozó információkat.

IX. Fejezet — ADÓSEMLEGESSÉGI ÉS NYERESÉGFELOSZTÁSI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

30. Áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat

38. § (1) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben tulajdonosi érdekeltséggel rendelkező szervezetnek (a továbbiakban: érdekelt tulajdonos) tulajdonítható elismert nyereség összegével, ha

(2) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az elismert nyereségnek az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonoshoz rendelt részével is, ha az érdekelt tulajdonos

(3) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat veszteségét az adóévre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonosnak tulajdonítható veszteség összegével.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az érdekelt tulajdonos az ilyen veszteséget nem használhatja fel adóköteles nyereségének kiszámításához.

(5) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat lefedett adóját arányosan csökkenteni kell az (1)–(3) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.

(6) Az (1)–(5) bekezdés arra az állandó telephelyre is alkalmazandó, amelyen keresztül az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat részben vagy egészben az üzleti tevékenységét folytatja, vagy amelyen keresztül az adózási szempontból transzparens szervezet üzleti tevékenységét részben vagy egészben folytatják, feltéve, hogy a végső anyavállalat az adózási szempontból transzparens szervezetben akár közvetlenül, akár adózási szempontból transzparens szervezetek láncán keresztül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.

31. Levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat

39. § (1) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának az adóévre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell – legfeljebb nulláig – azzal az összeggel, amely az adóév végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként felosztásra kerül, feltéve, hogy

(2) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának az adóévre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell – legfeljebb nulláig – azzal az összeggel is, amelyet az adóév végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként feloszt, ha a kedvezményezett:

(3) A végső anyavállalat lefedett adóit – kivéve azon adókat, amelyek tekintetében az osztalék levonható volt – arányosan csökkenteni kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.

(4) Amennyiben a végső anyavállalat tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy másik, levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttagban közvetlenül vagy ilyen csoporttagok láncán keresztül, az (1)–(3) bekezdést kell alkalmazni a végső anyavállalat illetősége szerinti államban található és levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttag esetében is, amennyiben annak elismert nyereségét a végső anyavállalat tovább osztja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő kedvezményezettek részére.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék a kedvezményezettnél adókötelesnek minősül, amennyiben az osztalék a kedvezményezett adóköteles nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során csökkenti a levonható költséget vagy költséget.

32. Megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerek

40. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag önmaga, vagy egy másik, a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerbe tartozó csoporttag tekintetében választhatja azon lehetőséget, hogy a (2) bekezdéssel összhangban vélelmezett osztalékadóként meghatározott összeget figyelembe veszi a csoporttag adott adóévre vonatkozó kiigazított lefedett adói között.

(2) A választást a 45. § (4) bekezdésével összhangban kell megtenni, és az az államban illetőséggel bíró valamennyi csoporttagra alkalmazandó.

(3) A vélelmezett osztalékadó összege a következők közül az alacsonyabb:

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti választás esetén minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az ilyen választás alkalmazandó, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítására szolgáló számlát kell létrehozni. A (2) bekezdéssel összhangban meghatározott vélelmezett osztalékadó összegét azon adóévre vonatkozó újramegállapítási számlára kell vezetni, amelyben a vélelmezett osztalékadót megállapították.

(5) Az egymást követő adóévek végén a korábbi adóévekre vonatkozóan a vélelmezett osztalékadó újramegállapításához létrehozott számlákon szereplő fennálló egyenleget időrendi sorrendben csökkenteni kell – legfeljebb nulláig – a csoporttagok által az adóévben a tényleges vagy vélelmezett osztalékok után megfizetett adókkal.

(6) A (4) bekezdés alkalmazása után a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon fennmaradó összeget csökkenteni kell – legfeljebb nulláig – egy állam elismert nettó vesztesége és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeggel.

(7) A (6) bekezdésnek az államra való alkalmazása után az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatából fennmaradó összeget át kell vinni a következő adóévekre, és azzal csökkenteni kell a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon a (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó összeget.

(8) A vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlának a számla létrehozását követő negyedik adóév utolsó napján fennálló egyenlegét, ha van ilyen, az ilyen adóévre vonatkozóan korábban megállapított kiigazított lefedett adókat csökkentő tételnek kell tekinteni. Az ilyen évre vonatkozó tényleges adómértéket és a kiegészítő adót ennek megfelelően a 29. § (1) bekezdésével összhangban újra ki kell számítani.

(9) A tényleges vagy vélelmezett osztalékkal kapcsolatban az adóévben elszámolt adó nem szerepeltethető a kiigazított lefedett adóban, amennyiben a (3) és (4) bekezdéssel összhangban csökken a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenlege.

(10) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti választás által érintett csoporttag kilép a multinacionális vállalatcsoportból vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportból, vagy lényegében teljes eszközállományát olyan személyre ruházzák át, aki vagy amely nem ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport azonos államban található csoporttagja, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló, a korábbi adóévekre vonatkozó számlák esetleges egyenlegét az egyes említett adóévekre vonatkozóan a kiigazított lefedett adókat a 29. § (1) bekezdésével összhangban csökkentő tételnek kell tekinteni.

(11) Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletet a 10. melléklet szerint kell kiszámítani.

33. A befektetési szervezet tényleges adómértékének és kiegészítő adójának meghatározása

41. § (1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tagja olyan befektetési szervezet, amely nem minősül adózási szempontból transzparens szervezetnek, és nem élt a 42. és 43. §-sal összhangban a választás lehetőségével, a befektetési szervezet tényleges adómértékét az illetőség szerinti állam tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet tényleges adómértéke egyenlő a kiigazított lefedett adóinak és az említett befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránnyal megegyező összegnek a hányadosával. Amennyiben valamely államban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértékük kiszámításakor a kiigazított lefedett adójukat, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt együttesen kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet kiigazított lefedett adói a szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelt részaránynak tulajdonítható kiigazított lefedett adók és a 24. § alapján a befektetési szervezethez rendelt lefedett adók. A befektetési szervezet kiigazított lefedett adói nem tartalmazhatnak olyan nyereségnek tulajdonítható, a befektetési szervezetnél felmerült lefedett adót, amely nem része a befektetési szervezet nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránynak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti befektetési szervezet kiegészítő adója a befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százaléknak, valamint a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezetre vonatkozóan kiszámított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel közötti különbséggel megegyező összeg szorzatával megegyező összeg.

(5) A befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százalék a minimum-adómérték és az ilyen befektetési szervezet tényleges adómértéke közötti különbséggel megegyező pozitív összeg.

(6) Amennyiben valamely államban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértéküket a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány együttes figyelembevételével kell kiszámítani.

(7) A befektetési szervezet gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét a 28. § (1)–(7) bekezdésével összhangban kell meghatározni. Az ilyen befektetési szervezet esetében az elismert munkavállalók elismert bérköltségének és az elismert tárgyi eszközöknek a ténylegesen figyelembe vett részét arányosan csökkenteni kell a befektetési szervezet elismert nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezet teljes elismert nyereségének hányadosával.

(8) E § alkalmazásában a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt a 9. § alapján kell meghatározni, csak azon érdekeltségeket figyelembe véve, amelyekre nem vonatkozik a 42. vagy 43. § szerint tett választás.

34. A befektetési szervezet adózási szempontból transzparens szervezetként való kezelésével kapcsolatos választás

42. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az a csoporttag, amely befektetési szervezet vagy biztosítási befektetési szervezet, adózási szempontból transzparens szervezetként kezelhető, ha a csoporttag-tulajdonos az illetősége szerinti államban olyan valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózik, amely az adott szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltségeinek valós értékében bekövetkezett éves változásokon alapul, és a csoporttag-tulajdonos ilyen jövedelmére alkalmazandó adómérték eléri vagy meghaladja a minimum-adómértéket.

(2) Az a csoporttag, amely közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben egy másik befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben birtokolt közvetlen tulajdonosi érdekeltségen keresztül, akkor minősül valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak az előbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetett tulajdonosi érdekeltsége tekintetében, ha az utóbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetlen tulajdonosi érdekeltsége tekintetében valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak minősül.

(3) A választás visszavonása esetén a befektetési szervezet vagy a biztosítási befektetési szervezet eszközének vagy kötelezettségének elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás éve első napján érvényes valós piaci értéke alapján kell meghatározni.

35. Adóköteles nyereségfelosztási módszer alkalmazásának választása

43. § (1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint a befektetési szervezet csoporttag-tulajdonosa a befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége tekintetében adóköteles nyereségfelosztási módszert alkalmazhat, feltéve, hogy a csoporttag-tulajdonos nem befektetési szervezet, és észszerűen feltételezhető, hogy a befektetési szervezettől kapott osztalékok, nyereségfelosztások után a minimum-adómértéket elérő vagy azt meghaladó adómértékkel adózik.

(2) Az adóköteles nyereségfelosztási módszer szerint a befektetési szervezet elismert nyereségének felosztását és vélelmezett felosztását az osztalékban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében kell figyelembe venni, feltéve, hogy az nem befektetési szervezet.

(3) A befektetési szervezetnél felmerülő lefedett adókból azon összeget, amely a csoporttag-tulajdonosnál a befektetési szervezet nyereségfelosztása kapcsán keletkező adókötelezettségbe beszámítható, az osztalékban, nyereségfelosztásban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében és kiigazított lefedett adóiban kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés szerinti befektetési szervezetnek az adott adóévet megelőző harmadik évre, mint a vizsgált évre vonatkozó elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adott adóévi elismert nyeresége részének kell tekinteni. Az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg az alacsony adóterhelésű csoporttag adóévre vonatkozó kiegészítő adójának minősül.

(5) A befektetési szervezetnek az adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége, valamint az ilyen nyereségnek tulajdonítható kiigazított lefedett adók – a lefedett adók (3) bekezdés szerinti összegének kivételével – nem vehetők figyelembe a tényleges adómérték kiszámításakor.

(6) A befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége a befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert nyereségének összege, amely – legfeljebb nulláig – csökkenthető a következőkkel:

(7) A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az olyan nyereségfelosztás vagy vélelmezett nyereségfelosztás összegével, amely már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.

(8) A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az elismert veszteség azon összegével, amely már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.

(9) E § alkalmazásában vélelmezett nyereségfelosztás akkor keletkezik, ha a befektetési szervezetben lévő közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséget olyan szervezetre ruházzák át, amely nem tartozik a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoporthoz, úgy, hogy az átruházott tulajdonosi érdekeltség mértéke megegyezik az ilyen átruházás időpontjában az ilyen tulajdonosi érdekeltségnek tulajdonítható elismert, de fel nem osztott nettó nyereség mértékével, amelyet a vélelmezett nyereségfelosztástól függetlenül határoznak meg.

(10) Az (1) bekezdés szerinti választást a 45. § (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.

(11) A választás visszavonása esetén a befektetési szervezetnek a visszavonás megtételének adóévét megelőző adóév végén a vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adóévi elismert nyeresége részének kell tekinteni, azzal, hogy az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget az alacsony adóterhelésű csoporttagnak az adóévre vonatkozó kiegészítő adójaként kell kezelni.

X. Fejezet — ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

36. Bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség

44. § (1) A belföldi csoporttag – vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – az 1. § szerinti kiegészítő adóalanyiságáról bejelentést tesz az állami adó- és vámhatóság részére a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon, amelyben bemutatja a multinacionális vállalatcsoport, a nagyméretű belföldi vállalatcsoport egyes adatait, valamint feltünteti az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti egyes adatokat.

(2) A belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – a kiegészítő adóval (ideértve az elismert belföldi kiegészítő adót is) kapcsolatosan adatszolgáltatás, adóbevallás benyújtására köteles, amelyet az állami adó- és vámhatóság által a kiegészítő adóbevallására és az adatszolgáltatásra rendszeresített nyomtatványon kell teljesítenie.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a belföldi csoporttag nem köteles kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást benyújtani, ha kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét már teljesítette

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a belföldi csoporttag vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet az állami adó- és vámhatóság részére a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást teljesítő vagy az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag azonosító adatairól és a benyújtás helyéről a adatszolgáltatás benyújtását követő hat hónapon belül adatot szolgáltat.

(5) A kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásnak a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében a következő adatokat kell tartalmaznia:

(6) Az elismert belföldi kiegészítő adóval kapcsolatos adóbevallásnak a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport tekintetében a következő adatokat kell tartalmaznia:

(7) Az (5)–(6) bekezdéstől eltérően, ha a csoporttag belföldi, végső anyavállalata olyan harmadik államban rendelkezik illetőséggel, amely az 50. §-nak megfelelően e törvény szabályaival egyenértékűnek minősített szabályokat alkalmaz, a belföldi csoporttag vagy kijelölt helyi szervezet által benyújtott, kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

(8) A (2)–(7) bekezdés szerinti adatszolgáltatás, adóbevallás részletes adattartalmát az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

(9) A kiegészítő adóval kapcsolatos adóbevallást, adatszolgáltatást legkésőbb az adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.

(10) A belföldi csoporttag a kiegészítő adót, a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül köteles megfizetni.

(11) A belföldi csoporttagnak vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania, – az állami adó- és vámhatóság által az elismert belföldi kiegészítő-adóelőleg bevallására rendszeresített nyomtatványon – bevallania és megfizetnie az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig.

(12) A (11) bekezdés szerinti elismert belföldi kiegészítőadó-előleg összege az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összege.

(13) Az elismert belföldi kiegészítőadó-előleggel kapcsolatos bevallásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

(14) Az adózás rendjéről szóló törvénytől eltérően a (11)–(13) bekezdés szerinti kötelezettség megsértése esetén késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság alkalmazásának nincs helye, ha a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben a csoporttagtól elvárható.

37. A választások időbeli hatálya

45. § (1) Az 1. § (4) bekezdése, a 16. § (1) bekezdés c) pontja, (2), (11), (24) bekezdése, valamint a 42. és 43. § által biztosított választások a választás megtételének évétől számított öt évig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti öt év elteltével a választás érvényessége automatikusan megújul, kivéve, ha azt az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az ötéves időszak végén visszavonja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti választás visszavonása a visszavonás évének utolsó napjától számított öt évig érvényes.

(4) A 3. § 73. pontja, a 16. § (16) bekezdése, a 25. § (4) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 30. § (1) bekezdése és a 40. § (2) bekezdése által biztosított választások a választás megtételének évétől számított egy évig érvényesek.

(5) A (4) bekezdés szerinti egy év elteltével a (4) bekezdés szerinti választás megújul, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az egyéves időszak végén a választását visszavonja.

(6) Az adatszolgáltatást teljesítő belföldi csoporttag az e törvény alapján megtett választásairól az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon megtett nyilatkozata útján tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

XI. Fejezet — ÁTTÉRÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

38. Az áttérés szabályai

46. § (1) Egy adott állam tényleges adómértékének az átmeneti évben és minden azt követő adóévben történő meghatározásakor a multinacionális vállalatcsoportnak vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoportnak figyelembe kell vennie az összes olyan halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, amelyet az adott államban található összes csoporttag az átmeneti évre vonatkozó könyvviteli nyilvántartásának számláiban megjelenít, illetve közzétesz.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket a minimum-adómérték és az alkalmazandó belföldi adómérték közül az alacsonyabb mérték szerint kell figyelembe venni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor a minimum-adómértéknél alacsonyabb belföldi adómérték alapján kimutatott halasztott adókövetelés a minimum-adómértékkel vehető figyelembe, ha a csoporttag bizonyítani tudja, hogy a halasztott adókövetelés az V–X. Fejezetnek megfelelő szabályok szerint meghatározott veszteségnek tulajdonítható, azzal hogy a veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásakor a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos számviteli értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás hatását figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásakor nem vehető figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során az V. Fejezet szerint figyelembe nem vehető tételekből eredő olyan halasztott adókövetelés, amely 2021. november 30. napja utáni ügylettel összefüggésben keletkezett, azzal hogy az elismert nyereséget vagy veszteséget úgy kell meghatározni, mintha a csoporttag élhetett volna a 45. § szerinti választásokkal.

(6) Ha 2021. november 30. napja után és az átmeneti év kezdete előtt a csoporttagok között transzferre kerül sor, az átvett eszközök (kivéve készletek) értékét azon könyv szerinti érték alapján kell megállapítani, amelyen az átadó csoporttag a transzfer időpontjában nyilvántartja az átruházott eszközöket, és ez alapján kell meghatározni a halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket.

39. Kizárás a kiegészítő adók alól

47. § (1) A belföldi végső anyavállalat által az 5. § (2) bekezdése szerint fizetendő IIR adót, vagy – amennyiben a végső anyavállalat kizárt szervezet – a belföldi közbenső anyavállalat által a 7. § (2) bekezdése szerint fizetendő IIR adót nullára kell csökkenteni

(2) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata harmadik országbeli államban rendelkezik illetőséggel, a Magyarországon illetőséggel rendelkező csoporttag által a 14. § (2) bekezdésével összhangban fizetendő UTPR adót az említett multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében nullára kell csökkenteni.

(3) Egy multinacionális vállalatcsoport akkor tekinthető úgy, hogy a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van, ha valamely adóév tekintetében

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában referenciaállamnak minősül az az állam, amelyben a multinacionális vállalatcsoport tagjai a tárgyi eszközök legmagasabb együttes értékével rendelkeznek azon adóévben, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg e törvény hatálya alá került.

(5) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a tárgyi eszközök együttes értéke egy adott államban a multinacionális vállalatcsoportnak az ebben az államban illetőséggel rendelkező valamennyi tagjánál nyilvántartott valamennyi tárgyi eszköz könyv szerinti nettó értékének összege.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti ötéves időszak azon adóév kezdetétől számítandó, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg e törvény hatálya alá került.

(7) Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés a) pontja szerinti ötéves időszak 2023. december 31. napján kezdődik.

(8) Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, a (2) bekezdésben említett ötéves időszak 2024. december 31. napján kezdődik.

(9) Azon nagyméretű belföldi vállalatcsoportok esetében, amelyek e törvény hatálybalépésekor e törvény hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés b) pontja szerinti ötéves időszak 2023. december 31. napján kezdődik.

(10) A 44. § szerinti belföldi adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon és határidőben tájékoztatnia kell az állami adó- és vámhatóságot a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának megkezdéséről.

(11) A 11. § szerinti elismert belföldi kiegészítő adót nullára kell csökkenteni

40. A jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabályának késleltetett alkalmazása

48. § (1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata olyan tagállamban található, amely élt a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választással, az említett multinacionális vállalatcsoport tagjai a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévekre a magyarországi csoporttagokhoz rendelt, az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartoznak Magyarországon, ha e törvény alkalmazásában belföldi illetőségűek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végső anyavállalatnak ki kell neveznie egy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot Magyarországon.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata Magyarországon jelöli ki az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot, akkor ezen csoporttagnak a 44. § (5) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban be kell nyújtania a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokat.

(4) A tagállamban található azon csoporttag, amely a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választást tett, az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag rendelkezésére bocsátja a 44. § (5) bekezdésének való megfeleléshez szükséges információkat, és mentesül a 44. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(5) Azon tagállam viszonylatában, amely élt a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választással, az UTPR százalékos arányt a pénzügyi évre vonatkozóan nullának kell tekinteni.

41. Az adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségekre vonatkozó átmeneti mentesség

49. § A 44. § (9) bekezdéstől eltérően a kiegészítő adóval kapcsolatos adóbevallást, adatszolgáltatást legkésőbb azon adóév utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz, amely az átmeneti év.

XII. Fejezet — AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG ÉRTÉKELÉSE

50. § A harmadik országbeli belső jog szerinti szabályozás akkor tekinthető egyenértékűnek az e törvény szerinti elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal, illetve akkor nem tekinthető ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozásnak, ha az megfelel a következő feltételeknek:

NEGYEDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIII. Fejezet — FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

51. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók megállapításával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

XIV. Fejezet — HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

52. § Ez a törvény 2023. december 31-én lép hatályba.

XV. Fejezet — ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

53. § (1) Az 1–11. §-t, a 36. § (4) bekezdése és a 47. § (2) bekezdése kivételével a 15–49. §-t – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – első alkalommal a 2023. december 31. napját követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 32. § (2) bekezdése szerinti választás a 2026. december 31. napján vagy azt megelőzően kezdődő adóévekre választható azzal, hogy a 2028. június 30. napját követően végződő adóévekre a választás nem alkalmazható.

(3) Amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport a 32. § (2) bekezdése alapján az adóévi kiegészítő adót nem tekinti nullának abban az adóévben, amelyben e törvény hatálya alá kerül, akkor a 32. § (2) bekezdése szerinti mentesség későbbi adóévben nem választható.

(4) A 12–14. §-t, a 36. § (4) bekezdését és a 47. § (2) bekezdését első alkalommal a 2024. december 31. napját követően kezdődő adóévre kell alkalmazni.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 44. § (11)–(14) bekezdését első alkalommal a 2024-ben kezdődő adóév vonatkozásában kell alkalmazni.

XVI. Fejezet — AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

54. § Ez a törvény az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló, 2022. december 14-i 2022/2523 (EU) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

XVII. Fejezet — MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

42. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

55. §

43. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

56. §

57. §

58. §

59. §

60. §

61. §

62. §

44. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

63. §

64. §

65. §

66. §

67. §

68. §

69. §

70. §

71. §

72. §

45. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

73. §

74. §

75. §

76. §

46. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

77. §

1. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

Az UTPR százalékos arány meghatározása

Magyarországra jutó UTPR százalékos arány =

50% x munkavállalói létszám Magyarországon / munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban +

50% x tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon / tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban

ahol:

a) a munkavállalói létszám Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró összes tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma;

b) a munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport valamennyi olyan államban illetőséggel bíró tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban;

c) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke;

d) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport olyan államban illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban.

2. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A tényleges adómérték meghatározása

ahol a csoporttagok kiigazított lefedett adója az adott államban illetőséggel bíró valamennyi csoporttag kiigazított lefedett adójának együttes összege.

3. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

Az elismert nettó nyereség vagy veszteség meghatározása

Elismert nettó nyereség vagy veszteség = a csoporttagok elismert nyeresége – a csoporttagok elismert vesztesége

ahol:

a) a csoporttagok elismert nyeresége: egy államban illetőséggel bíró csoporttag elismert nyereségének pozitív együttes összege;

b) a csoporttagok elismert vesztesége: egy államban illetőséggel bíró összes csoporttag elismert veszteségének együttes összege.

4. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A kiegészítő-adómérték meghatározása

Adott állam szerinti kiegészítő-adómérték = minimum-adómérték – tényleges adómérték

5. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A többletnyereség meghatározása

Többletnyereség = Elismert nettó nyereség – gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

ahol:

a) az elismert nettó nyereség a 26. § (2) bekezdésével összhangban az adott államra vonatkozóan meghatározott nyereség;

b) a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel a 28. § szerint az adott államra vonatkozóan meghatározott összeg.

6. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A kiegészítő adó meghatározása

Egy államra vonatkozó kiegészítő adó = (Kiegészítő adómérték * többletnyereség) + kiegészítő adótöbblet – elismert belföldi kiegészítő adó

ahol:

a) a kiegészítő adómérték a 4. melléklet szerint meghatározott adómérték;

b) a többletnyereség az 5. melléklet szerint meghatározott összeg;

c) a kiegészítőadó-többlet a 29. § szerint az adott adóévre meghatározott adóösszeg;

d) az elismert belföldi kiegészítő adó az adott adóévre vonatkozóan a 11. § alapján meghatározott adóösszeg,

azzal, hogy amennyiben az OECD elismert belföldi kiegészítő adónak minősíti egy adott állam belföldi kiegészítő adóját, akkor a vállalatcsoport évente választhat, hogy az adott államra vonatkozó kiegészítő adót az adott államban alkalmazott módszertan alapján határozza meg, feltéve, hogy a vállalatcsoport bizonyítja, hogy az így kiszámított összeg megegyezik vagy magasabb az azonos módszertan szerint számított, az OECD által elismert IIR adó összegénél.

7. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

Egy csoporttagra jutó kiegészítő adó meghatározása

ahol:

a) a csoporttag elismert nyeresége az adott államban illetőséggel bíró csoporttag adott adóévre vonatkozó elismert nyeresége;

b) valamennyi csoporttag együttes elismert nyeresége az adott államban illetőséggel bíró összes csoporttag azon adóévre vonatkozó elismert nyereségének összege.

8. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A 29. § (5) bekezdése alkalmazásában a csoporttagok közti felosztást a következő képlet alapján kell elvégezni:

(Elismert nyereség vagy veszteség*minimum adómérték) – kiigazított lefedett adók

9. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés

A 28. § (2) bekezdésének alkalmazásakor az 5 százalékos érték helyett a következő táblázat B oszlopában meghatározott értéket, a 28. § (3) bekezdésének alkalmazásakor az 5 százalékos érték helyett a következő táblázat C oszlopában meghatározott értéket kell figyelembe venni a következő naptári években kezdődő adóévben:

ABC
1202310 százalék8 százalék
220249,8 százalék7,8 százalék
320259,6 százalék7,6 százalék
420269,4 százalék7,4 százalék
520279,2 százalék7,2 százalék
620289 százalék7 százalék
720298,2 százalék6,6 százalék
820307,4 százalék6,2 százalék
920316,6 százalék5,8 százalék
1020325,8 százalék5,4 százalék

10. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet meghatározása

adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet =

fizetendő kiegészítőadó-többlet x csoporttag elismert nyeresége / adott állam elismert nettó nyeresége

ahol:

a) a csoporttag elismert nyereségét az V. Fejezetnek megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat;

b) az állam elismert nettó nyereségét a 26. § (2) bekezdésének megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat.

11. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

12. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez