2023. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2024. július 2.
A 2024. július 1. és 2024. július 2. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 101 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. július 1.)Következő módosítás (2024. szeptember 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 39 változatlan sor ⋯
#### 3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
17. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
#### 17. §
„(1) Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén – feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik.
(2) A gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása hivatalból induló eljárás keretében történik azon szülő esetében, aki gyermeke után gyermekgondozási díjban részesült, amely a gyermek 2. életévének, ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.
(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívül a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani.
(2b) A (2) bekezdésben meghatározott gyermekre, illetve gyermekekre tekintettel a gyermekgondozást segítő ellátás hivatalból történő megállapításához az egészségbiztosító adatot szolgáltat a központi családtámogatási szerven keresztül a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79/B. §-a alapján legkésőbb a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató számára előírt adatszolgáltatási határidőt követő munkanapon.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a gyermekgondozási díjban részesült személy és a gyermek, illetve gyermekek természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, a gyermekgondozási díj folyósításának utolsó napját, továbbá a folyósítási bankszámlaszámot vagy a folyósítási címet tartalmazza.”
#### 18. §
19. § (1)
⋯ 88 változatlan sor ⋯
#### 53. §
54. § A Kbftv. 19. § (6a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 54. §
[A (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett]
„a) ingatlanalapot vagy vegyes alapot is kezelő befektetési alapkezelő befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy tekintetében – kizárólag az ingatlanalapok vagy vegyes alapok vonatkozásában – szakmai gyakorlatként ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelőnél szakirányú területen,”
[munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő is szakmai gyakorlatnak számít.]
#### 55. §
56. § (1) A Kbftv. 67. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
#### 56. §
(A befektetési alap létrehozható)
#### 57. §
„a) a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján, amelynek típusait jogszabály határozza meg (elsődleges eszközkategória típusa);”
(2) A Kbftv. 67. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kockázati tőkealapok és a magántőkealapok kivételével a befektetési alapok befektetési jegyei szakmai és lakossági befektetőknek egyaránt forgalmazhatóak.”
57. § (1) A Kbftv. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – kétszázmillió forint.”
(2) A Kbftv. 68. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ingatlanalap és vegyes alap legkisebb induló saját tőkéje egymilliárd forint.”
(3) A Kbftv. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zártkörű befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje – a (2a) és (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – százmillió forint.”
(4) A Kbftv. 68. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ingatlanalap és vegyes alap legkisebb induló saját tőkéje ötszázmillió forint.
(2b) A kockázati tőkealap és magántőkealap legkisebb induló saját tőkéje kettőszázötvenmillió forint.”
#### 58. §
59. § A Kbft. 3., 5. és 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
#### 59. §
60. § A Kbftv.
#### 60. §
- a) 16. § (1) bekezdésében az „ingatlanalap” szövegrész helyébe az „ingatlanalap vagy vegyes alap” szöveg,
- b) 19. § (8) bekezdés c) pontjában az „ingatlanalapot” szövegrész helyébe az „ingatlanalapot, illetve vegyes alapot” szöveg,
- c) 64. § (9) bekezdés f) pontjában az „ingatlanalapok” szövegrész helyébe az „ingatlanalapok és vegyes alapok” szöveg,
- d) 69. § (2) bekezdés d) pontjában, 77. § (1) és (2) bekezdésében, 116. § (1) bekezdésében, 132. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 164. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában az „ingatlanalap” szövegrész helyébe az „ingatlanalap és vegyes alap” szöveg,
- e) 69. § (3) bekezdésében az „Ingatlanalap” szövegrész helyébe az „Ingatlanalap és vegyes alap” szöveg,
- f) 78. § (1) bekezdésében az „ingatlanalap,” szövegrész helyébe az „ingatlanalap, vegyes alap,” szöveg,
- g) 108. § (3) bekezdésében az „értékpapíralap” szövegrész helyébe a „befektetési alap” szöveg
#### 61. §
lép.
61. § Hatályát veszti a Kbftv. 164. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában az „(értékpapíralap, ingatlanalap, kockázati tőkealap vagy magántőkealap)” szövegrész.
#### 14. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
#### 62. §
⋯ 24 változatlan sor ⋯
(2) Nem lép hatályba a 2023. évi XXVIII. törvény
- a) 5. § (3) bekezdése,
- a)
- b)
(3) Hatályát veszti a 2023. évi XXVIII. törvény 24. § (5) bekezdése.
(3)
#### 18. Záró rendelkezések
⋯ 15 változatlan sor ⋯
- b) az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
### 1. melléklet a 2023. évi LXXVI. törvényhez
- 1. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet 1. pont 1.13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alap alapadatai)
- „1.13. A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa”
- 2. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
- „25. Ingatlanalapra, vegyes alapra vonatkozó speciális rendelkezések
- 25.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
- 25.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
- 25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap, vegyes alap
- 25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
- 25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
- 25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
- 25.7. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok
- 25.8. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
- 25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása”
- 3. A Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet 1. pont 1.13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alap alapadatai)
- „1.13. A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa”
- 4. A Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
- „36. Ingatlanalapra, vegyes alapra vonatkozó speciális rendelkezések
- 36.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
- 36.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
- 36.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap, vegyes alap
- 36.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
- 36.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
- 36.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
- 36.7. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok
- 36.8. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
- 36.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
- 36.10. Amennyiben a befektetési alap, vegyes alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó kölcsönfelvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása”
- 5. A Kbftv. 5. melléklet 1. pont 1.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alap alapadatai)
- „1.12. A befektetési alap külön jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa”
- 6. Kbftv. 7. melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nyilvános ingatlanalapok, vegyes alapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk”