2023. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2024. január 2.

15. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/E. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is,

aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:]

- „ab) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,”

16. § Az Ebtv. 42/G. § (1) bekezdés b) pontjában a „Tbj. 5. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 6. §-a” szöveg lép.

18. § A Cst.

- a) 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „intézményben tanulmányokat” szövegrész helyébe az „intézményben tanulói jogviszony keretében tanulmányokat” szöveg,

- b) 36/A. § (1) bekezdésében az „A családtámogatási ügyben eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „Az igényelbíráló szerv” szöveg,

- c) 36/A. § (2) bekezdésében a „családtámogatási szerv” szövegrész helyébe a „családtámogatási szerv, illetve a családtámogatási kifizetőhely” szöveg

lép.

19. § (1) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az egységes szociális nyilvántartásból)

„j) a nyomozó hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében szükséges adatokat”

(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)

20. § (1) A Cst. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igényelbíráló szerv – ideértve a családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során –, valamint a központi családtámogatási szerv természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása, ellenőrzése, valamint a jogalap nélkül felvett ellátások visszakövetelése céljából – TAJ számon – tart nyilván.”

(2) A Cst. 45. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]

„k) a jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban fennálló követelések keresetből történő levonása esetén a fizetésre kötelezett személy foglalkoztatójának neve, székhelye és adószáma.”

26. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 12/B. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kötvény kibocsátására jogosult:)

„f) törvényben vagy kormányrendeletben erre feljogosított szervezet.”

27. § A Tpt. 227. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.”

28. § A Tpt. 299. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.”

29. § A Tpt. 300. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.”

30. § A Tpt. 356. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Szabályozott piacnál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,)

„e) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.”

31. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV. törvény) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg – fizetési számlák közötti fizetési mód alkalmazásával történő – fizetését vállalja az induló vállalkozásnak minősülő társaság mint adós részére a vállalkozás tevékenységének bővítéséhez, illetve megerősítéséhez, ide nem értve az ingatlanvásárlás és az éven túli lejáratú értékpapír-vásárlás finanszírozásának lehetőségét, valamint vállalja a (7) bekezdés szerinti bejelentés megtételét. Ezzel egyidejűleg az adós társaság és tagjai vagy részvényesei vállalják, hogy a szerződésben meghatározott, az adós társaságban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós társaság törzstőkéjét új törzsbetétek teljesítésével, illetve alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával a szerződésben meghatározott mértékben és módon felemelik (a továbbiakban: konverzió).”

(2) A KKV. törvény 9/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötését követő 5 napon belül, valamint a konverzióról annak létesítő okiratban történő átvezetésének megtörténtétől számított 5 napon belül a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/J. §-ában meghatározottak szerint bejelentést kell tennie.”

32. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 22. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Befektetési vállalkozásnál, befektetési holding társaságnál és vegyes pénzügyi holding társaságnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)

„d) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt;”

33. § A Bszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.”

34. § A Bszt. 37. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,)

„e) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.”

35. § A Bszt.

- a) 6. § d) pontjában a „kibocsátáskereskedelmi egységhez” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységhez” szöveg,

- b) 159/A. § (8) bekezdésében a „nyilvántartása alapján” szövegrész helyébe a „nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)” szöveg

lép.

36. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. §-a a következő e)–g) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„e) hitelminősítő intézet: a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK rendelet) szerint nyilvántartásba vett hitelminősítő intézet,

f) hitelminősítési szolgáltatás: a 1060/2009/EK rendelet szerinti hitelminősítés,

g) pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti pénzügyi eszköz.”

37. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/K. és 7/L. §-sal egészül ki:

„7/K. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagyona terhére pénzügyi eszközt bocsát ki (a továbbiakban: kibocsátó) és a kibocsátással összefüggésben hitelminősítő intézet hitelminősítési szolgáltatását veszi igénybe, akkor a hitelminősítő intézetet kötelező a kibocsátott pénzügyi eszköz futamidejének végéig megtartania.

(2) Abban az esetben, ha a kibocsátott pénzügyi eszköz nem rendelkezik futamidővel, úgy addig köteles megtartani a kibocsátó az (1) bekezdés szerinti hitelminősítő intézetet, ameddig a kibocsátott eszközről rendelkezni jogosult.

(3) A kibocsátó korlátozás nélkül jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni abban az esetben, ha a korábban megbízott hitelminősítő intézet 1060/2009/EK rendelet szerinti engedélyét visszavonták.

(4) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően, a kibocsátó akkor jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni, ha a korábban igénybe vett hitelminősítő intézet megbízatását az új hitelminősítő intézet megbízatásától kezdődően legalább három évig fenntartja.

7/L. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagyona terhére pénzügyi eszközbe fektet be (a továbbiakban: befektető) és a befektetéssel összefüggésben hitelminősítő intézet hitelminősítési szolgáltatását veszi igénybe, akkor a hitelminősítő intézetet kötelező a befektetés futamidejének végéig megtartania.

(2) Abban az esetben, ha a pénzügyi eszköz nem rendelkezik futamidővel, úgy addig köteles megtartani a befektető az (1) bekezdés szerinti hitelminősítő intézetet, ameddig a pénzügyi eszközről rendelkezni jogosult.

(3) A befektető korlátozás nélkül jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni abban az esetben, ha a korábban megbízott hitelminősítő intézet 1060/2009/EK rendelet szerinti engedélyét visszavonták.

(4) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően, a befektető akkor jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni, ha a korábban igénybe vett hitelminősítő intézet megbízatását az új hitelminősítő intézet megbízatásától kezdődően legalább három évig fenntartja.”

38. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálog – ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön, ideértve a halasztott fizetés vagy más ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában nyújtott kölcsönt is,”

39. § Az Fhtv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Jelzáloghitel esetén a hitelező a hitelszerződésből eredő tartozás megszűnését követő 10 munkanapon belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez szükséges okiratot.”

40. § Az Fhtv.

- a) 5. § (1) bekezdésében a „hitelszerződés megkötését megelőzően” szövegrész helyébe a „hitelszerződés megkötését megelőzően a személyre szóló tájékoztatással és a közvetítő tájékoztatási kötelezettségével összhangban” szöveg,

- b) 14/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „életbiztosítással” szövegrész helyébe a „megtakarítási célú életbiztosítással” szöveg,

- c) 14/B. § (4) bekezdésében az „értékbecslőnek” szövegrész helyébe a „hitelnyújtás folyamatától független értékbecslőnek” szöveg

lép.

41. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)

- a) 93. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Engedély nélkül” szövegrész helyébe az „Engedély nélkül vagy bejelentés hiányában” szöveg,

- b) 93/A. § (1) bekezdésében a „93. § (1) bekezdés a) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „93. § (1) bekezdés a) pontja” szöveg

lép.

42. § Hatályát veszti az MNBtv. 93. § (2) bekezdése.

43. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 29. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki)

„h) a közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.”

44. § Az Fsztv. 60. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, Gazdasági Versenyhivatallal, az Állami Számvevőszékkel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),”

[szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.]

45. § Az Fsztv. 70/A. §-ában a „bankszünnap” szövegrész helyébe a „bankszünnap és az üzemszünet” szöveg lép.

46. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának)

„f) a tőkévé konvertálható kölcsönnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti korlátozott körű, egy naptári évben legfeljebb tizenöt alkalommal történő nyújtása, amennyiben a nyújtott kölcsönök összesített állománya

fa) természetes személy esetében a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozóival összeszámítottan legfeljebb kettőmilliárd forint azzal, hogy egy vállalkozás részére átadott összeg legfeljebb százötvenmillió forint lehet,

fb) jogi személy esetében a kapcsolt vállalkozásaival összeszámítottan legfeljebb kettőmilliárd forint azzal, hogy egy vállalkozás részére átadott összeg legfeljebb százötvenmillió forint lehet

ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket.”

47. § A Hpt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő – ide nem értve a hitelintézetet – csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,

- a) akinek vezető állású személye – ideértve az egyéni vállalkozót is –

- aa) büntetlen előéletű,

- ab) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt,

- ac) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

- ad) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai végzettséggel rendelkezik,

- b) akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás.”

48. § A Hpt. 137. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Pénzügyi intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki)

„e) közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.”

49. § (1) A Hpt. 199/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a közvetítő fióktelepe megsértette a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben, az MNB tv.-ben, valamint a végrehajtási jogszabályokban foglalt, a (2a) bekezdésben meghatározott követelményeket, akkor kötelezi a fióktelepet a jogsértő helyzet megszüntetésére. Ha a Felügyelet határozata ellenére a fióktelep nem szünteti meg a jogsértő helyzetet, a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a szabályellenes helyzet megszüntetésére, amelyről egyidejűleg tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.”

(2) A Hpt. 199/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Felügyelet által a közvetítő fióktelepénél vizsgált követelmények:

- a) a kereskedelmi kommunikációra,

- b) a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra,

- c) a közvetítő tájékoztatási kötelezettségére,

- d) a jelzáloghitelek feltételeinek kialakítására, a hiteltanácsadásra, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtására,

- e) a foglalkoztatottak szakmai ismereteire,

- f) a teljes hiteldíj mutató számítására,

- g) a fogyasztóra vonatkozó információk bekérésére és ellenőrzésére és

- h) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásához kapcsolódó kötelezettségre

vonatkozó előírások.”

50. § A Hpt. 286. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hitelintézet a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenység vonatkozásában munkanapokon történő, négyórás időtartamot meg nem haladó előzetesen tervezett szüneteltetésére üzemszünetet, négy órás időtartamot meghaladó előzetesen tervezett szüneteltetésére bankszünnapot tarthat, amennyiben annak feltételeit üzletszabályzatában vagy az ügyféllel kötött szerződésében előzetesen meghatározta.

(2) A hitelintézet az üzemszünet tényét és az üzemszünettel érintett szolgáltatások körét legalább hét nappal megelőzően, a bankszünnap tényét és a bankszünnappal érintett szolgáltatások körét legalább harminc nappal megelőzően köteles

- a) az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében és – ha internetes honlappal is rendelkezik – az internetes honlapján meghirdetni,

- b) az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott közvetlen módon a szolgáltatással érintett ügyfelét tájékoztatni, valamint

- c) a Felügyeletnek bejelenteni.”

51. § A Hpt. 204/A. § (8) bekezdésében a „nyilvántartása alapján” szövegrész helyébe a „nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)” szöveg lép.

55. § A Kbftv. 21. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja csak olyan személy lehet,

- a) aki mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól,

- b) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

- c) aki büntetlen előéletű,

- d) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt,

- e) aki biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint

- f) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.

(2) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyek, üzleti tevékenységét irányító személye csak az lehet, aki

- a) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

- b) büntetlen előéletű,

- c) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.”

58. § A Kbftv. 197. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési alapkezelőkről, valamint a befektetési alapokról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a miniszter részére.”

65. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya a Magyarországon közfinanszírozású támogatásból megvalósuló kutatás-fejlesztésre és innovációra, az innovációs ökoszisztéma fejlesztésére, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra terjed ki.”

66. § A KFItv. a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:

### „VI/B. Fejezet — INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

#### 13/F. Az innovációs ökoszisztéma fejlesztést elősegítő finanszírozás speciális jogi eszközeivel kapcsolatos nyilvántartás

42/J. § (1) A Kkv. tv. 9/A. §-a alapján a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a Kkv. tv. 9/A. § (7) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét a Kormány által kijelölt szerv részére, a (2) bekezdés szerinti adattartalommal, az erre a célra létrehozott elektronikus felületen kell teljesítenie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

- a) a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó természetes személy hitelező esetén a hitelező természetes személy

- aa) családi és utónevét,

- ab) születési családi és utónevét,

- ac) állampolgárságát,

- ad) születési helyét és idejét,

- ae) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

- b) a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó jogi személy hitelező esetén a hitelező jogi személy

- ba) cégnevét,

- bb) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

- c) a tőkévé konvertálható kölcsönt igénybe vevő induló vállalkozás

- ca) cégnevét,

- cb) cégjegyzékszámát,

- d) a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés szerinti kölcsönösszeget forintban kifejezve,

- e) a bejelentés időpontját.

(3) A Kormány által kijelölt szerv az (1) bekezdés szerinti bejelentésekről – az innovációs ökoszisztéma fejlesztése céljából – a (2) bekezdés szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.

(4) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter irányítási jogköre ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni a (2) bekezdés szerinti adatokat.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésekről vezetett nyilvántartás adatairól a Kormány által kijelölt szerv a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának biztosítása céljából a Magyar Nemzeti Bank megkeresésére adatot szolgáltathat.

(6) A Kormány által kijelölt szerv a (2) bekezdés szerinti adatokat tizenöt évig kezeli, ezt követően törli a nyilvántartásból.”

67. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 69. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki)

„d) közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.”

68. § A Bit. 137. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)

„d) a biztosító érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.”

69. § (1) A Bit. 138. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, valamint a szabálysértési hatósági jogkörében eljáró rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,”

[szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

(2) A Bit. 138. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„t) a lábon álló növénykultúrára kötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekben szereplő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,”

[szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

70. § A Bit.

- a) 381. §-ában a „137–143. §-ban” szövegrész helyébe a „137–143. §-ban [ide nem értve a 137. § d) pontját]” szöveg,

- b) 407. § (4) bekezdés h) pontjában és a 412. § (3) bekezdés h) pontjában a „szakképesítés” szövegrészek helyébe a „közgazdasági középfokú végzettség, illetve szakképzettség, gazdaságtudományi szakképesítés, illetve szakképzettség, biztosításközvetítő szakképesítés” szöveg,

- c) 430. § (8) bekezdésében a „nyilvántartása alapján” szövegrész helyébe a „nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)” szöveg

lép.