2023. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2023. december 1.

1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Mehibre és az általa végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bit.) – az e törvény 25. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak kivételével – nem kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib piacképes kockázatú biztosítási tevékenységet is végez, a Mehibre és az általa végzett piacképes biztosítási tevékenységére a Bit. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

2. § Az Etv. 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az Eximbank az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően exporthoz, beszállítói ügylethez, exportcélú befektetésekhez, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalatai befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, külföldi beruházásokhoz, importhoz kapcsolódóan, illetve a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból nyújtott hitel és kölcsön kiváltása céljából is végezhet hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet azzal, hogy a tagi kölcsön kiváltásának finanszírozása a Kormány egyedi döntése alapján lehetséges.”

3. § Az Etv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Mehib az e törvény szerinti felhatalmazás alapján teljeskörűen jogosult az (1) bekezdés szerinti ágazatokban a nem-piacképes biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, valamint a nem-piacképes biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenységek végzésére.”

4. § Az Etv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a Mehib részére, a Mehib pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR’08) szerint a következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen:

- a) TEÁOR’08 81 Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés,

- b) TEÁOR’08 82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás,

- c) TEÁOR’08 62 Információ-technológiai szolgáltatás,

- d) TEÁOR’08 69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység és

- e) TEÁOR’08 78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás.”

5. § Az Etv. 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által)

„d) nyújtott, a hitelfelvevőt terhelő, a Kormány határozatában megjelölt hitel- és pénzkölcsönből”

(eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.)

6. § Az Etv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan – a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kormányhatározat eltérő rendelkezése hiányában – az állam kezességvállalási díjat nem számol fel.”

7. § (1) Az Etv. 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a 6. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti, a Mehib a 6. § (2) bekezdése szerinti állami kezesség beváltásából eredő, az államot megillető követeléseket – ideértve a kamatot és a késedelmi kamatot is – a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni az e törvényben foglalt eltérésekkel.”

(2) Az Etv. 8/A. §-a a következő (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az Eximbank és a Mehib jogosult az (1) bekezdés szerinti követelés behajtása során a követelés rendezéséről megállapodni (ideértve az átütemezést, részletfizetést is), valamint a követelés értékesítéséről dönteni, ha a megállapodás, illetve értékesítés alapján a várható megtérülés eléri a követelés összegét.

(1b) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti követelés

- a) behajtása során a követelés részleges elengedésére kerül sor és ezáltal a követelés összegének teljes megtérülése nem várható, vagy

- b) a követelés értékesítése során az értékesítés eredményeként a vételár nem éri el a követelés összegét,

és valószínűsíthető, hogy a további behajtási tevékenységgel szemben a követelés részleges elengedése, illetve a követelés értékesítése kedvezőbb a központi költségvetés számára, úgy az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, valamint a követelés értékesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eximbank és a Mehib a döntés meghozatalához köteles az államháztartásért felelős miniszter részére bemutatni a követelés részleges elengedésének, a követelés értékesítésének indokait a behajtás körülményeinek és a költségeinek ismertetése mellett. Külföldi kötelezettel szemben fennálló követelés esetén az államháztartásért felelős miniszter a külgazdasági ügyekért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.

(1c) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c)–g) alpont alapján behajthatatlan követelésről a behajthatatlanná minősítést követő év végén az állam e törvény erejénél fogva lemond. E követelésekről az Eximbank és a Mehib a lemondást követő 30 napon belül írásban tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.”

8. § Az Etv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) Az Eximbank és a Mehib ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelőbizottság végzi.

(2) Az Eximbank felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg a Mehib felügyelőbizottsági tagjává, a Mehib felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg az Eximbank felügyelőbizottsági tagjává jelölhető.”

9. § (1) Az Etv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank és a Mehib esetében nem szükséges felügyeleti engedély a vezető állású személyek megválasztásához vagy kinevezéséhez.”

(2) Az Etv. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E szakasz alkalmazásában a Mehib vezető állású személyének minősülnek az igazgatóság tagjai és a felügyelőbizottság tagjai, valamint a vezérigazgató és annak helyettesei.”

10. § Az Etv. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Eximbank és a Mehib – figyelemmel a 14. § (2) bekezdésében és a 15. § (2) bekezdésében foglaltakra is – döntéshozatali testületeibe ugyanazon tagok, illetve munkavállalók választhatók meg, illetve nevezhetők ki (a továbbiakban: összevont szervezet). A Eximbank, valamint a Mehib összevont szervezetében közös munkavállalókat is foglalkoztathat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti több munkáltató által létesített munkaviszony keretében.”

11. § Az Etv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Hpt.-ben meghatározott banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki – a Hpt.-ben meghatározott szerveken túlmenően – a miniszter által vezetett minisztérium, közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a külgazdaságért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az általuk vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib részére továbbított, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon továbbított adatokra sem.

(2) Az Eximbank esetében – az ügyfél személyének, az ügylet összegének kivételével – banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az Eximbank rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.”

12. § Az Etv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Mehib állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. biztosítási titokra vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.”

13. § Az Etv.

- a) 1. § (5) bekezdésében a „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata” szöveg,

- b) 1. § (5a) bekezdés 3. pontjában a „továbbá az egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozó, a befektetési alap, továbbá az MRP szervezet” szöveg,

- c) 2. § (1) bekezdésében a „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata” szöveg, valamint az „és azok érdekében létrejött” szövegrész helyébe az „az előbbiekhez, illetve az ezek érdekében létrejött” szöveg,

- d) 3. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „az (1a) bekezdés szerinti” szöveg, valamint a „beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez,” szövegrész helyébe a „magyar befektetők külföldi befektetéseihez,” szöveg,

- e) 6. § (9) bekezdésében az „az Eximbankot és a Mehib Rt.-t nem terheli a kezességi szerződés fennállása esetén a Ptk. 6:429. § alapján” szövegrész helyébe az „az Eximbankot és a Mehibet nem terheli a Ptk. 6:418. § alapján” szöveg,

- f) 7. § (5) bekezdésében a „b) és c) pontjában” szövegrész helyébe a „b), c) és f) pontjában” szöveg,

- g) 13. § (1) bekezdésében a „6. § (1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „6. § (1) bekezdés a)–d) pontjában” szöveg,

- h) 18. § (2) bekezdésében az „A Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától, valamint a Bit. 53. § (4)–(5) bekezdésétől, az 54. §-ától és a 69. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt.” szövegrész helyébe az „A Mehib, illetve – a Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától eltérően – az Eximbank” szöveg,

- i) 25. § (2) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett minisztérium, a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a külgazdaságért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az általuk vezetett minisztérium” szöveg,

- j) 1. § (1) bekezdésében, a 2. § (1) bekezdés ga) pontjában, a 3. § (1) bekezdésében, a 3. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában, a 3. § (11) bekezdésében, a 4/C. §-ban, a II. Fejezet címében, az 5. §-ban, a 6. § (2) és (6) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdés c) pontjában, a 13. § (1) és (2) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdésében, a 18. § (6) bekezdésében, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, a 21. § (3) bekezdés d) pontjában, a 24/A. § (1)–(3) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 26. § (2) bekezdésében és a 27. § (2) bekezdésében a „Mehib Rt.” szövegrész helyébe a „Mehib” szöveg,

- k) a 3. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében a „Mehib Rt.” szövegrészek helyébe a „Mehib” szöveg,

- l) 1. § (2) bekezdésében a „Mehib Rt.-ben” szövegrész helyébe a „Mehibben” szöveg,

- m) a 3. § (10) bekezdésében és a 6. § (3) bekezdésében a „Mehib Rt.-nek” szövegrész helyébe a „Mehibnek” szöveg,

- n) 8/A. § (2) bekezdésében a „Mehib Rt.-t” szövegrész helyébe a „Mehibet” szöveg,

- o) 19. § (3) bekezdésében a „Mehib Rt.-nél” szövegrész helyébe a „Mehibnél” szöveg,

- p) 1. § (4) bekezdésében és az V. Fejezet címében a „Mehib Rt.-re” szövegrész helyébe a „Mehibre” szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az Etv.

- a) 1. § (4) bekezdésében a „jogi személyekre vonatkozó” szövegrész,

- b) 2. § (1) bekezdés ga) pontjában a „bankközi piacon” szövegrész,

- c) 2. § (1e) bekezdésében a „külgazdaságért felelős” szövegrész,

- d) 16. § (1) bekezdésében az „ , akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg” szövegrész, valamint

- e) 25. § (5) bekezdése.

(3) Az MFB tv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A hallgatói hitelrendszerről szóló jogszabályban meghatározott Diákhitel szervezet számára nyújtott szolgáltatások teljesítése érdekében a Diákhitel szervezet a személyes adatokat továbbítja az MFB Zrt.-nek. Az MFB Zrt. a személyes adatokat kizárólag e szolgáltatások nyújtása céljából jogosult kezelni, mindaddig, amíg a hallgatói hitelszerződés alapján a Diákhitel szervezetet vagy a hallgatót jogok illethetik meg, illetve kötelezettségek terhelhetik.”

(2) Az MFB tv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az MFB Zrt., az NTH Nemzeti Tőkeholding Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint ezen gazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. §-a alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek.”

62. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha egy globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez egynél több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a 68/D. § (4) bekezdésének alkalmazásában a (3) bekezdés szerinti összeget a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza minden szanálás alá vonható szervezetre, vagy ezen harmadik országbeli szervezetre és az EU-szintű anyavállalatra, mintha az EU-szintű anyavállalat lenne a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény egyetlen szanálás alá vonható szervezete.”

63. § A Szantv. 68/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha ugyanahhoz a globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül, vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB tárgyalásokat folytat a többi érintett hatósággal és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szanálási stratégiájával összhangban megállapodik az érintett hatóságokkal az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének alkalmazásáról és minden olyan korrekcióról, amely

- a) a 68. § (4) bekezdés alapján minden egyes szanálás alá vonható szervezetre, vagy olyan harmadik országbeli, EGT-államban történő letelepedése esetén szanálás alá vonható szervezetnek minősülő szervezetre megállapított és az 575/2013/EU rendelet 12a. cikk a) pontjában meghatározott értékek összege, valamint

- b) a 68. § (4) bekezdés alapján az EU-szintű anyavállalatra megállapított és az 575/2013/EU rendelet 12a. cikk b) pontjában meghatározott értékek összege

közötti különbség minimalizálásához vagy kiküszöböléséhez szükséges azzal, hogy az a) pont szerinti összeg nem lehet kisebb, mint a b) pont szerinti összeg.”

64. § A Szantv. 151. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„c) az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)