2023. évi LXX. törvény — mi változott? 2023. november 2.

14. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Áptv.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Áptv. 7. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A honosított, illetve a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy, cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője a választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat

- a) a honosított lakóhelye szerint illetékes polgármester,

- b) – erre irányuló kérelem és az eskütételi igazgatási szerv jóváhagyása esetén – az eskütételi igazgatási szerv vezetője vagy

- c) a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdésének, illetve az 5. §-nak a hatálya alá tartozó honosított választása szerint bármely polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője

előtt kell letenni.

(1a) Az eskü vagy fogadalomtétel során

- a) a magyar külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő,

- b) az eskütételi igazgatási szerv vezetője helyett az eskütételi igazgatási szerv tisztviselője

is eljárhat.

(1b) Az eskütételi igazgatási szerv az eskü- és fogadalomtétellel kapcsolatos feladatokat ellátó, kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv.

(1c) A kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vezetője nevezi ki az eskütételi igazgatási szerv vezetőjét. Az eskütételi igazgatási szerv vezetőjének jogviszonya más tisztség, megbízatás, egyéb munkavégzéssel együtt járó tevékenység végzése, illetve jogviszony létrehozása szempontjából nem keletkeztet összeférhetetlenséget.”

(2) Az Áptv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A honosítási okiratot az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a honosított választása szerint

- a) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek,

- b) az eskütételi igazgatási szervnek vagy

- c) a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar külképviselet vezetőjének.

(2) Az eskütételi igazgatási szerv, polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

(3) A 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – egy alkalommal – legkésőbb a (2) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott időpontot megelőző ötödik napon – kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyszínen tegye le.

(4) Az eskütételi igazgatási szerv a honosított 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján megküldött kérelmét a beérkezéstől számított 15 napon belül hagyja jóvá, vagy utasítja el. A honosított, jóváhagyás esetén az eskütételi igazgatási szerv által biztosított helyszíntől eltérő helyszínen is leteheti az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, ha ezt az eskütételi igazgatási szerv külön jóváhagyta. Az eskütételi igazgatási szerv az eltérő helyszínnel járó többletszolgáltatásért a honosított részére költségtérítést számolhat fel.

(5) Az eskütételi igazgatási szerv előtti eskü vagy fogadalomtételre vonatkozó kérelem egy alkalommal terjeszthető elő. Elutasítás esetén a honosított a választása szerint a 7. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint meghatározott személy előtt teheti le az esküt vagy fogadalmat.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az eskütételi igazgatási szerv, a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt eskütételi igazgatási szervnek, polgármesternek vagy – diplomáciai futár útján – magyar külképviselet vezetőjének, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.

(7) A személyazonosság ellenőrzése során az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, az eskütételi igazgatási szerv vezetője, külképviselet esetén a magyar külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő a hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosságot igazoló érvényes igazolványa alapján azonosítja – a cselekvőképtelen honosított kivételével – a honosított személyt.

(8) A cselekvőképtelen honosított kivételével a honosított személy akkor tehet esküt vagy fogadalmat, ha a részére hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány alapján megállapítható, hogy a honosított és az eskü vagy fogadalom letétele céljából megjelent személy azonos.

(9) A honosított a (7) bekezdéstől eltérően az esküt vagy fogadalmat abban az esetben is leteheti, ha

- a) a részére hivatalból kiállítandó állandó személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló eljárást az eljáró hatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: hatóság) az okmánykiállításhoz szükséges jogszabályban előírt feltételek hiánya miatt megszüntette,

- b) az a) pont szerinti eljárás megszüntetéséről a hatóság a honosított személyt az eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, az eskütételi igazgatási szerv vagy külképviselet útján megküldött döntésében értesítette,

- c) a hatóság a b) pontban megjelölt szerv vagy személy részére megküldte a honosított személy arcképmását, és

- d) a honosított személy rendelkezik más érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal és azzal a személyazonossága kétséget kizáró módon megállapítható.

(10) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a honosított hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti, és a honosítási okiratot a felhívás kézbesítésétől számított 13 hónap elteltével az eskütételi igazgatási szerv, a polgármester vagy – a soron következő diplomáciai posta útján – a magyar külképviselet vezetője megküldi az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Ha a 4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése alapján honosított, illetve az 5. § alapján visszahonosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.”

(4) Az Áptv. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

- a) jelölje ki az eskütételi igazgatási szervet,

- b) határozza meg az eskütételi igazgatási szerv részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárásának szabályait.”

(5) Az Áptv. a következő 25/B. §-sal egészül ki:

„25/B. § Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel megállapított 7. § (1) és (1a)–(1c) bekezdését, 16. §-t, 24. § (5) bekezdését, 18. § b) pontját, és 19. § (1) és (1a) bekezdését a 2024. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

15. § Az Áptv.

- a) 18. § b) pontjában az „és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „ , az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter és az általános politikai koordinációért felelős miniszter” szöveg,

- b) 19. § (1) és (1a) bekezdésében a „külképviseleten” szövegrész helyébe az „az eskütételi igazgatási szerv, külképviseleten” szöveg

lép.

(2) Az Mvt. 88. § (4) bekezdés a) pontja a következő ag) és ah) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy

rendeletben határozza meg)

- „ag) a munkavédelmi oktatásnak megfelelő általános oktatási tematika átadásának és az alkalmazhatóság feltételeinek;

- ah) az általános oktatási tematika”

(részletes szabályait;)

46. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő – az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható – tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, lőszerelemet, valamint a jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez tartozó (használható) lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez tartozó (használható) lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lőfegyverhez, valamint a 2. § 29. pont b)–d) alpontjában meghatározott tűzfegyverhez lőszer nem szerezhető meg. A központi gyújtású félautomata tűzfegyverhez való, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet, illetve a hosszú tűzfegyverhez való, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet kizárólag az ilyen tűzfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a jogszabály a lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.”

(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:)

„c) a lőfegyver tartására való jogosultság alapján tartható hangtompítók körébe nem tartozó hangtompító;”

(tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.)

101. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) XII. Fejezete a következő 78/A. §-sal egészül ki:

#### „78/A. § [Az MKK tisztségviselőinek választására vonatkozó szabályok]

(1) Az MKK tisztségviselőinek általános választásán csak a választói névjegyzékben szereplő tagok gyakorolhatják a választójogukat. A választói névjegyzék az MKK által vezetett elektronikus nyilvántartás.

(2) Az MKK a választói névjegyzéket legkésőbb a választás napja előtt húsz nappal előállítja, amellyel egyidejűleg a helyben szokásos módon értesíti a névjegyzékbe vételről az MKK tisztségviselőinek általános választásán választásra jogosult MKK tagot (a továbbiakban: választásra jogosult).

(3) A választói névjegyzékbe a választásra jogosult részére három napra betekintést kell biztosítani a természetes személyazonosító adatainak ellenőrzése céljából.

(4) A választásra jogosult a (3) bekezdés szerinti betekintés során köteles ellenőrizni a természetes személyazonosító adatait, és adateltérés esetén – az eltérés észlelését követően haladéktalanul – bejelenteni az adateltérést és a valóságnak megfelelő adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója felé, aki az adatokat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerben, illetve a közszolgálati alapnyilvántartásban kijavítja.

(5) Ha a választásra jogosult a választói névjegyzékben nem szerepel, kérelmezheti a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnél a névjegyzékbe való felvételét. A kormányzati igazgatási szerv – a kérelmező választásra jogosultságának megállapítását követően – rögzíti a választásra jogosult adatait a közszolgálati alapnyilvántartásban.

(6) A választói névjegyzéket a választás napja előtti tizenötödik napon az MKK lezárja.”

119. § (1) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 1. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„3a. diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer: a hazatérést támogató szolgáltatáshoz rendelt informatikai rendszer;”

(2) A Tktv. 1. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. hazatérést támogató szolgáltatás: a külföldön élő magyar állampolgár vagy a diaszpóra magyarsághoz tartozó természetes személy Magyarországra történő hazatérésével kapcsolatos ügyeiben való közreműködés, támogatás;”

(3) A Tktv. 16. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján

a felhasználóváltozás átvezetése céljából továbbítja – jogszabály rendelkezése alapján, ennek hiányában az ügyfél választása szerint – az a) pontban meghatározott adatokon túl]

- „bb) ha a beküldő ügyfél nem azonos az előző szerződővel, az előző természetes személy szerződő a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, nem természetes személy előző szerződő esetén az előző nem természetes személy szerződő nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, adószámát, valamint a) pont ac) alpontja és b) pont ba) alpontja szerinti adatait,”

(4) A Tktv. I. Fejezete a következő 9/B. alcímmel egészül ki:

#### „9/B. A hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása

17/C. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) ellátja a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatban az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat.

(2) A hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos koordinációs feladatai ellátása keretében a kijelölt szerv

- a) kapcsolatot tart a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;

- b) a külföldön élő magyar állampolgár vagy a diaszpóra magyarsághoz tartozó természetes személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyfél) által megadott természetes személyazonosító adatok alapján tájékoztatást kérhet a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervétől;

- c) eseti egyeztetést kezdeményezhet a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel, illetve azok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;

- d) intézkedést javasolhat a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervénél.

(3) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer részeként az ügyfél Magyarországra hazatérését támogató

- a) tájékoztatást, valamint

- b) személyre szabott ügyintézési támogatást

biztosító elektronikus felületet (a továbbiakban: Hazaváró Portál) működtet.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele

- a) a családi és utónévvel, valamint elektronikus levelezési címmel történő regisztráció, vagy

- b) az Eüsztv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás használata.

(5) Az ügyfél a Hazaváró Portálon keresztül az ügyintézés megkönnyítése céljából továbbíthatja az általa megjelölt kormányhivatal részére

- a) a családi és utónevét;

- b) az elektronikus levelezési címét;

- c) az általa kiválasztott ügyintézési helyszínt, időpontot, az ügyfelek számát;

- d) a hazatéréssel összefüggő élethelyzetéhez kapcsolódó, elintézni tervezett ügyeinek meghatározását.

(6) Az ügyfél rendelkezése alapján a kormányhivatal részére továbbított személyes adatokat a kormányhivatal az ügyféllel való közvetlen kapcsolattartás és az ügyfél hazatérésével kapcsolatos ügyek intézésének támogatása céljából kezeli.

17/D. § (1) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszerben a szolgáltatás biztosítása, az ügyfél azonosítása, valamint a szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.

(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél 17/C. § (5) bekezdésében meghatározott adatait.

(3) A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) bekezdés szerinti adatait – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő két évig tartja nyilván. A két év lejártát egy héttel megelőzően, a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer a regisztrációt követő két év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.

(4) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer törli az ügyfél adatait a törzsadat-nyilvántartásból.

(5) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

- a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

- b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

- c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

- d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

- e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,

- f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából,

- g) szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint

- h) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából,

erre irányuló megkeresés alapján adja át.

17/E. § (1) A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá az adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.

(2) A naplózott adatállomány tartalmazza

- a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

- b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

- c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

- d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

- e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

- f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.

(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.

(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.

(5) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.

(6) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszerben a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított öt évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.”

(5) A Tktv. 18. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„g) a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt, valamint a Hazaváró Portállal kapcsolatos alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások biztosítására kijelölt szervet, és az azok feladataira vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben határozza meg.)

120. § A Tktv. 12. § (8) bekezdés a) pontjában a „követő 15. munkanapig” szövegrész helyébe a „követően egy évig” szöveg lép.