2023. évi LXIX. törvény — mi változott? 2025. május 31.
A 2024. december 23. és 2025. május 31. között hatályba lépett módosítások. 20 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. december 23.)Következő módosítás (2025. október 28.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 646 változatlan sor ⋯
43. § (1) A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag végleges építési, létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott és tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg.
(2) A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás, amennyiben a Kbt.-ben felsorolt, a tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételét képező körülmények ténylegesen fennállnak, a Kbt. 85. §-a szerinti tárgyalásos eljárás keretében folytatható le. Ellenkező esetben az ajánlatkérő nyílt eljárást folytat le, amelytől – építményfunkciótól függően és a Kbt.-ben foglaltak szerint – az építtető eltérhet.
(2)
(3) A tárgyalásokat úgy kell ütemezni, hogy a benyújtott szakmai ajánlatokat az ajánlatkérő – költségszakértő bevonásával – az ajánlattevőkkel külön-külön tartott tárgyalásokon megvizsgálhassa és egyeztethesse, amely vizsgálat után lehetőséget kell biztosítani valamennyi ajánlattevőnek a szakmai ajánlata kiegészítésére, módosítására és végső ajánlattételi felhívásra történő véglegesítésére.
(3)
(4) A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendeletben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat köteles – az építési beruházás megvalósítására kötött szerződés becsült értékére tekintet nélkül – megadni.
⋯ 53 változatlan sor ⋯
(5) A (2) bekezdés 2–5. pontja szerinti szerződéses feltételek kizárólag a Kbt. 141. §-ában foglalt rendelkezésekre tekintettel kerülhetnek kikötésre.
46/A. § (1) Állami építési beruházás esetén nemzetgazdasági érdekből, így különösen kiemelt beruházások tekintetében az építtető előírhatja, hogy a kivitelező a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi alvállalkozó, valamint a tevékenységét kizárólagos jog alapján végző gazdasági szereplő tekintetében is köteles teljesíteni, függetlenül attól, hogy a bevonásukra közvetlenül a kivitelező által, vagy közvetetten – az alvállalkozó vagy annak alvállalkozói által, akár több szerződésen keresztül – kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonos meghatározására is.
(3) Állami építési beruházás esetén, ha az építtető az (1) bekezdés szerinti jogával él, a Kbt. 62. §-ában és – amennyiben az ajánlati felhívásban az előírásra került – a Kbt. 63. §-ában foglalt kizáró okokat az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi gazdasági szereplő tekintetében szükséges vizsgálni és alkalmazni a szerződés teljesítése során, ide nem értve azon gazdasági szereplőket, amelyek a tevékenységüket kizárólagos jog alapján végzik.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kivitelezői kötelezettség megfelelő teljesítését az állami építési beruházás projektvezetője vagy lebonyolítója ellenőrzi az építtető számára.
(5) Amennyiben az építtető a (4) bekezdés szerinti vizsgálat során a verseny torzítására irányuló megállapodás gyanúját észleli, jogosult tájékoztatást, valamint szükség esetén annak a megfelelő igazolását kérni a kivitelezőtől, hogy az (1) bekezdés szerinti szerződés versenytorzító hatással nem bír.
(6) A (3)–(5) bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzését és az annak eredményéről szóló építtetői tájékoztatást megelőzően az (1) bekezdésben meghatározott gazdasági szereplő bevonására nem kerülhet sor.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a kivitelező köteles a vállalkozási szerződésben hibás teljesítési kötbérre megállapított szabályok szerinti összeget az építtető felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőig megfizetni.
(8) Amennyiben a kivitelező a jogsértő helyzetet az építtető felszólításában meghatározott határidőn belül nem szünteti meg, az súlyos szerződésszegésnek minősül és a (7) bekezdés szerinti kötbér követelése mellett az építtető a szerződéstől elállhat vagy azt felmondhatja.
47. § (1) E § rendelkezéseit jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
(2) A kivitelezési szerződésben rögzíteni kell az előre nem látható mértékű építőanyagár-változással és a munkadíjjal összefüggésben jelentkező költségváltozás kockázata kezelésének objektív piaci mutatók alapján történő, képletszerűen kiszámítható módját oly módon, hogy az építőanyagár-változások hatását az alapanyag igazolt beszerzési idejének figyelembevételével a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja és az adott építőanyag kivitelezési szerződés mellékletét képező ütemtervben rögzített megrendelésének időpontja között lehet érvényesíteni.
⋯ 167 változatlan sor ⋯
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatott béren kívüli juttatásának megállapítására és mértékére a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
65/A. § E törvénynek az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 46/A. §-át a Módtv. hatálybalépését megelőzően megindított közbeszerzési eljárások eredményeként, a Módtv. hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre is alkalmazni kell, amennyiben az érintett szerződés alapján lefolytatandó valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárására még nem került sor.
#### 23. Sarkalatossági záradék
66. § (1) E törvény 1–13. §-a, 16. §-a, 59. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 59. § (2) bekezdés a) és c)–e) pontja, 61–65. §-a, valamint 79. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
⋯ 38 változatlan sor ⋯