2023. évi LX. törvény — mi változott? 2023. augusztus 2.

1. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A játékos részére a szervező által létrehozott közös, vagy több játékosi egyenleg esetében a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. Több egyenleg esetén a különbözet számításakor a különböző játékosi egyenlegek számadatait összesítetten kell figyelembe venni.”

5. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § Sorsjáték az az esemény, amelynek keretében a sorsjáték szervezője ellenérték fejében folyamatos számozással megjelölt vagy az esetleges nyeremény összegét megjelölő sorsjegyet bocsát ki, és kötelezettséget vállal arra, hogy az előre meghatározott helyen és időben nyilvánosan megtartott sorsoláson, vagy a sorsjegy megvásárlásával egy időben a véletlenszerűen kihúzott számot vagy nyereményösszeget megjelölő sorsjegy birtokosát meghatározott vagyoni értéket képviselő nyereményhez juttatja. Sorsjátéknak minősül a kaparós sorsjegy is.”

7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték-szervező a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt ad, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal.

(2) A bingójáték olyan bingóteremben folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos által a helyszínen megvásárolt sorsjegyen lévő számok felhasználásával felépített számvariációk vagy számsorok helyszínen történő eltalálása jogosít nyereményre.

(3) A kenó olyan számsorsjáték, melyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen meghatározott nyereményre válik jogosulttá.

(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.”

8. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A 21. és 22. §-ban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével szervezhető. Egyéb sorsolásos játék minden olyan folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amely esetében a sorsjátéktól és a számsorsjátéktól különböző, az egyéb sorsolásos játék szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott játéktervében rögzített azonosítási módszer alapján kerülnek meghatározásra azok a sorsolási körülmények, amelyek fennállásától vagy bekövetkezésétől a nyerés vagy a vesztés függ. A nyeremény vagy nyereményhányad előre meghatározott az azonosítási módszer és a sorsolás eredményének függvényében.”

9. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy – a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel – egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.”

(2)

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szerencsejáték-szervező lehetőséget biztosíthat a fogadónak arra, hogy a tétfizetést követően – a tét egésze, vagy egy része vonatkozásában –, a fogadási esemény kimenetelének bekövetkezése előtt, a játéktervben meghatározott esetekben korai kifizetésre váljon jogosulttá. A korai kifizetés könyvviteli elszámolása a számvitelről szóló törvény szerinti előleg szabályainak megfelelően történik. A korai kifizetésre a nyereménykifizetésre vonatkozó szabályok irányadók.”

11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szervező a játékos nyilvántartásba vételének megkezdésekor a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékban történő részvétel céljából egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. Egy játékosnak különböző játékokra egy szervezőnél több játékosi egyenlege is lehet, beleértve a több közös játékosi egyenleget is. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint vezeti. A szervező a kifizetésre alkalmas (ajándék bónuszok, bónusznyeremények és speciális bónuszok nélküli) játékosi egyenlegek fedezetét egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi bankszámlán tartja. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell az összes kifizetésre alkalmas játékosi egyenleg összegét. Ha a kifizetésre alkalmas játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül pótolja a különbözetet. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén, valamint abban az esetben, ha a játékos végleges nyilvántartásba vételére nem kerül sor, a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint elszámol.”

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A távszerencsejáték szervezője ajánlatot ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére akkor tehet, ha annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályozza. Ha ezt a szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, az ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt.”

12. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/R. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha ezt a szervező jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, az (1) bekezdés szerinti ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt.”

16. § (1)

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére – beleértve a 28/A. § (8) bekezdésében foglaltakat is – a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.”

(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. §-a a következő 20. ponttal egészül ki:

„20. Kaparós sorsjegy: az a sorsjegy, amelynek a nyerésre jogosító jelzései

a) megjelenítésére a játékmenetben virtuálisan kerül sor, vagy

b) biztonságos – virtuális vagy fizikális – módszerrel eltakartak, és az eltakarás eredményeként csak különleges – virtuális vagy fizikális – eljárással ismerhetők meg, és amelynek előállítása előre meghatározott nyerőosztályok és azokhoz tartozó nyereményösszegek szerint történik.”

(4) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. Játékosi egyenleg: a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a szervező által vezetett egyenleg. Amennyiben a szervező több szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkezik, a játékos részére egy vagy több közös játékosi egyenleg is létrehozható.”