2023. évi LIX. törvény — mi változott? 2024. január 1.

- a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, Izrael Állam, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, a Török Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található,

5. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„47. Lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés.”

6. § Az Szja tv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Egyéb jövedelem a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel.”

10. § Az Szja tv. 44/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor az adóbevallási tervezetben az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző évi személyijövedelemadó-bevallásának a 44/A. § (1) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatában szereplő pénztár adatait tünteti fel, feltéve, hogy az adóévben történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés.”

14. § Az Szja tv. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel

- a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek,

- b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon elszámolható vállalkozói költségnek

minősül.”

18. § (1) Az Szja tv. 67/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszközök átruházása, átengedése révén – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is – nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani a meghaladó rész tekintetében akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra – ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is – fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.”

(2) Az Szja tv. 67/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe – ha azt a magánszemély a tárgyévben

- a) vásárolta –, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,

- b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte –, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,

- c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte –, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,

- d) olyan kriptoeszközként szerezte, amelynek alapján megállapított összeg a kriptoeszköz megszerzésekor e törvény szerint jövedelemnek minősül –, a jövedelem összege,

- e) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte –, a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.”

52. § Az Áfa tv. 71. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:)

„d) a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díj.”

53. § Az Áfa tv. 77. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha)

„b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat – ide nem értve a XVII/A. fejezet szerinti visszaváltási díjat – visszatérítik;”

54. § Az Áfa tv. 82. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 3/B. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó mértéke az adó alapjának 0 százaléka.”

55. § Az Áfa tv. 83. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához)

„d) a 82. § (4) bekezdésében említett adómérték esetében 0 százalékot”

(kell alkalmazni.)

58. § Az Áfa tv. a következő XVII/A. Fejezettel egészül ki:

### „XVII/A. Fejezet — A KÖTELEZŐEN VISSZAVÁLTÁSI DÍJAS, NEM ÚJRAHASZNÁLHATÓ TERMÉKEK VISSZAVÁLTÁSI DÍJÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

243/A. § A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjával összefüggésben e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

### Fogalommeghatározások

243/B. § E fejezet alkalmazásában:

- a) kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany: a hulladékról szóló törvény felhatalmazása alapján kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany;

- b) forgalomba hozott termék: az a termék, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése szempontjából forgalomba hozottnak minősül;

- c) kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék: a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék, amelyet így is hoztak forgalomba;

- d) kötelező visszaváltási díjas rendszer: a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer;

- e) vissza nem váltott termék: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben a teljesítés napjáig forgalomba hozott mennyiségének és az adott naptári évben a teljesítés napjáig visszaváltott mennyiségének a különbözete;

- f) visszaváltási díj: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja.

### Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása

243/C. § (1) Termék értékesítésének minősül a vissza nem váltott termék.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékértékesítés esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja a naptári év utolsó napja.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti teljesítést megelőzően a terméket értékesítő adóalany jogutód nélkül szűnik meg, a (2) bekezdéstől eltérően a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.

### Adó alapja, adó mértéke

243/D. § (1) A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében az adó alapja a teljesítés napján vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj.

(2) A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

(3) A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében a fizetendő adót a 83. § a) pontja szerint kell megállapítani.

(4) Abban az esetben, ha a vissza nem váltott termékekre vonatkozó számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, adóalapként nulla érték veendő figyelembe.

### Adófizetésre kötelezett

243/E. § A 243/C. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítés esetében az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany fizeti.”

65. § Az Áfa tv. a következő 360. §-sal egészül ki:

„360. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 3/B. számú mellékletbenfoglalt táblázat 1. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

- 5. 71. § (1) bekezdés a) pontjában az „ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg” szövegrész helyébe az „ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak;”,

- 6. 71. § (1) bekezdés c) pontjában az „elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.” szövegrész helyébe az „elszámolási kötelezettségként tartja nyilván; valamint”,

- 8. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 16. sorában a „4902” szövegrész helyébe a „4902-ből”

szöveg lép.

67. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 16. sorában a „Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány);” szövegrész.

68. § Az Áfa tv. a 3. melléklet szerinti 3/B. számú melléklettel egészül ki.

80. § (1) A Jöt. 110. § (1) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az adó mértéke)

„a) a benzinre,

aa) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 152 550 Ft/ezer liter,

ab) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,

b) a petróleumra,

ba) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 152 550 Ft/ezer liter,

bb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 157 550 Ft/ezer liter,

c) a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén,

ca) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 142 900 Ft/ezer liter,

cb) ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 152 900 Ft/ezer liter,”

(3) A Jöt. 110. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke)

„k) a tiszta növényi olajat előállító által a 117. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében a c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 14%-a, a c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén az adómérték 13%-a, egyébként a c) pont szerinti adómérték.”

82. § A Jöt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő

- a) olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,

- b) olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,

- c) olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, – a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve – közvetlenül a halgazdálkodáshoz

felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adója a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 86 százalékának, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 87 százalékának visszaigénylésére jogosult.”

102. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.”

103. § A Htv. 39/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér,

- a) az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni. Az így megfizetett adóelőleg összege a (9) bekezdés, a b) pont vagy a c) pont szerint – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – fizetendő adóelőleg összegébe beszámít,

- b) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele nem több, mint az (1) bekezdés szerinti bevétel, a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege az előző adóév bevétele alapján a (2) bekezdés szerint megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,

- c) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele az (1) bekezdés szerinti bevételt meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg adóköteles tevékenységét, akkor a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata.”

104. § A Htv. 40/D. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]

„g) az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétellel”

[feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.]

105. § A Htv. a VII. Fejezetét megelőzően, a következő 51/R. §-sal egészül ki:

„51/R. § (1) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Légimód törvény) megállapított 52. § 22. pont e) alpontot és 52. § 31. pont f) alpontot, valamint a Légimód törvénnyel beiktatott 52. § 59. pontot és a Melléklet 2.5 pontját a vállalkozó a 2023-ban kezdődő, 2023. december 31-ét magában foglaló adóéve adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a vállalkozó egyaránt alkalmazza az 52. § 22. pont e) alpontot, az 52. § 31. pont f) alpontot, az 52. § 59. pontot és a Melléklet 2.5 pontját is.”

106. § (1) A Htv. 52. § 22. pontja e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

nettó árbevétel:)

- „e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) alpont – illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak – szerinti nettó árbevétel, ideértve a légi személyszállítást végző vállalkozó esetében a Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértékét is,”

(2) A Htv. 52. § 31. pontja a következő f) és g) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

telephely:)

- „f) légi személyszállítást végző vállalkozó esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak;

- g) a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban munkát végeznek;”

(3) A Htv. 52. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„59. légi személyszállítást végző vállalkozó: az a vállalkozó, amely nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik.”

107. § A Htv. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

108. § A Htv. 52. § 61. pontjában a „2.3 pontja” szövegrészek helyébe a „2.3 vagy 2.5. pontja” szöveg lép.

109. § Hatályát veszti a Htv.

- a) 40/D. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül” szövegrész;

- b) 41/B. § (2) bekezdése.

110. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

„b) az egyesület, az alapítvány, a köztestület a tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,”

(2) A Gjt. 5. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

„h) az egyesület, az alapítvány, a köztestület az a) vagy b) pont szerinti szervezet tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,”

111. § Hatályát veszti a Gjt. 1. § (2) bekezdésében az „és Z” szövegrész.

123. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 9. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében az ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.

(4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.”

128. § A Szocho tv. a következő 36/G. §-sal egészül ki:

„36/G. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 9. § (3) és (4) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

133. § A Tbj. a következő 105/D. §-sal egészül ki:

„105/D. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 40. § (4) bekezdés f) pontját és (5) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

- c) 40. § (4) bekezdés f) pontjában a „szünetelteti” szövegrész helyébe az „a tárgyhó egészében szünetelteti” szöveg,

- d) 40. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a)–e) pontjában” szöveg,

141. § Az Art. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat – ideértve a tárgyév január 1-je és 15-e között tett bejelentések szerinti adatokat is – január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:

- a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,

- b) a gépjármű üzembentartójának, annak hiányában tulajdonosának, amennyiben pedig e tulajdonos új tulajdonszerzőt jelentett be, úgy a tulajdonszerző neve, valamint lakcíme, székhelye, továbbá természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,

- c) a gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,

- d) az üzembentartó személyében bekövetkezett változás, a tulajdonváltozás időpontja,

- e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,

- f) a gépjármű hajtóanyaga,

- g) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi, motorkerékpár teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lóerőben meghatározva), gyártási éve,

- h) a gépjármű „környezetkímélő motorkerékpár” kategóriába történő sorolásának ténye,

- i) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) ténye,

- j) a tulajdonos által a tulajdonosváltozásról tett változásbejelentés időpontja, és

- k) ha az üzembentartó és a tulajdonos személye eltér, akkor az üzembentartó adóalany adatain túl a nem természetes személy tulajdonos b) pont szerinti adatai.”

151. § (1) Az Art. 199. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésen felül természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – a tárgyév június 30. napjáig benyújtott kérelmére az adóhatóság a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségre évente egy alkalommal legfeljebb öthavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő.”

153. § Az Art. a következő 229/A. §-sal egészül ki:

#### „229/A. § [A pénzforgalmi szolgáltatók Áfa tv. szerinti általános kötelezettségeinek nem előírásszerű teljesítése]

(1) Az Áfa tv. 183/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség elmulasztása, hibás vagy hiányos teljesítése, az Áfa tv. 183/C. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítése, valamint az Áfa tv. 183/C. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás-megőrzési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartás-vezetésre, adatszolgáltatásra és nyilvántartás-megőrzésre kötelezettet ötmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a nyilvántartás vezetésre, adatszolgáltatásra és nyilvántartás-megőrzésre kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

155. § Az Art. a következő 251/A. §-sal egészül ki:

#### „251/A. § [Adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítés]

(1) A 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. Az akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a képzés és hatósági vizsgáztatás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált képzőt, illetve vizsgaközpontot a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartásba veszi. Az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartása tartalmazza a szervezet

- a) nevét, adószámát,

- b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát és felnőttképzési engedélyszámát,

- c) képviselőjének nevét,

- d) székhelyét, levelezési címét,

- e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

- f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),

- g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,

- h) akkreditált tevékenységét (hatósági képző, illetve hatósági vizsgaközpont),

- i) tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét, valamint

- j) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatokat a képzésen és a vizsgákon résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált képző, illetve vizsgaközpont nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.

(5) A megvalósított hatósági képzésekről és a képzéseken résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti akkreditált képző köteles nyilvántartást vezetni és a képzési tevékenységével összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza

- a) a képzés megnevezését, a képzés megkezdésének időpontját, valamint

- b) a résztvevők adatait:

- ba) családi és utónevét,

- bb) születési családi és utónevét,

- bc) születési helyét, idejét,

- bd) anyja születési családi és utónevét,

- be) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),

- bf) a hatósági képzés megkezdéséhez és a képzés alóli felmentések megállapításához benyújtott dokumentumok egyszerű másolatát, továbbá

- bg) a hatósági képzés teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és a kiállítás dátumát.

(6) A megvalósított hatósági vizsgákról és a vizsgákon résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a vizsgáztatás dokumentumait (jegyzőkönyveket, határozatokat, nyilvántartásokat) 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza

- a) a vizsgával megszerezhető hatósági képesítés megnevezését,

- b) a hatósági vizsga pontos helyszínét, időpontját,

- c) a vizsgabizottság tagjainak családi és utónevét, azok vizsgabizottságban betöltött szerepét, valamint

- d) a résztvevők adatait:

- da) családi és utónevét,

- db) születési családi és utónevét,

- dc) születési helyét, idejét,

- dd) a vizsga eredményét %-os formában, továbbá

- de) a képesítés megszerzését igazoló hatósági tanúsítvány vagy a sikeres vizsgarészek teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és kiállításának dátumát.

(7) A megvalósított hatósági vizsgákon hatósági képesítést szerzett résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet a (6) bekezdés szerinti adatokat megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.

(8) A hatósági vizsgán foglalkoztatható vizsgaelnökök és szakmai szervezetet képviselő vizsgabiztosok nyilvántartását a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.

(9) A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

- a) természetes személyazonosító adatok,

- b) lakcím, levelezési cím,

- c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

- d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

- e) adótanácsadói vagy okleveles adószakértői képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

- f) szakmai gyakorlat jellege, helye és időtartama, valamint

- g) szakmai szervezeti tagságot igazoló szervezet megnevezése.

(10) A nyilvántartásból törölt vizsgaelnökök és vizsgabiztosok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.”

156. § Az Art. 255. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – a természetes személy következő adatait tartalmazza:)

„e) a szakképesítés, hatósági képesítés megnevezése, a szakképesítést, hatósági képesítést igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,”

166. § Az Art. 3. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

- 6. 251. § (1) bekezdés c) pontjában a „szakmai képesítéssel, szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szakmai képesítéssel, szakképzettséggel, hatósági képesítéssel” szöveg,

- 7. 255. § (1) bekezdés g) pontjában a „szakképesítés megszerzését követően” szövegrész helyébe a „szakképesítés, hatósági képesítés megszerzését követően” szöveg,

- 2. 87. § (2) bekezdés b) pontja.

198. § Az Szt. 134/G. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés szerinti közzététel során a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább 5 egymást követő évig kell biztosítani.”

199. § Az Szt. a 141. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

### „Határokon átnyúló átalakulás

142. § Határokon átnyúló átalakulás során a 136–141. § rendelkezéseit a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény előírásait is figyelembe véve kell alkalmazni.”

200. § Az Szt. VIII. Fejezete a következő 152/C. §-sal egészül ki:

„152/C. § (1) A 151. § (12) bekezdése szerinti hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. Az akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A 151. § (12) bekezdése szerinti hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a hatósági képzés és vizsgáztatás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált képzőt, illetve vizsgaközpontot a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartásba veszi. Az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartása tartalmazza a szervezet

- a) nevét, adószámát,

- b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát és felnőttképzési engedélyszámát,

- c) képviselőjének nevét,

- d) székhelyét, levelezési címét,

- e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

- f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),

- g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,

- h) akkreditált tevékenységét (hatósági képző, illetve hatósági vizsgaközpont),

- i) tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét, valamint

- j) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatokat a képzésen és a vizsgákon résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált képző, illetve vizsgaközpont nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.

(5) A megvalósított hatósági képzésekről és a képzéseken résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti akkreditált képző köteles nyilvántartást vezetni és a képzési tevékenységével összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza

- a) a képzés megnevezését, a képzés megkezdésének időpontját, valamint

- b) a résztvevők adatait:

- ba) családi és utónevét,

- bb) születési családi és utónevét,

- bc) születési helyét, idejét,

- bd) anyja születési családi és utónevét,

- be) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),

- bf) a hatósági képzés megkezdéséhez és a képzés alóli felmentések megállapításához benyújtott dokumentumok egyszerű másolatát, továbbá

- bg) a hatósági képzés teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és a kiállítás dátumát.

(6) A megvalósított hatósági vizsgákról és a vizsgákon résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a vizsgáztatás dokumentumait (jegyzőkönyveket, határozatokat, nyilvántartásokat) 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza

- a) a vizsgával megszerezhető hatósági képesítés megnevezését,

- b) a hatósági vizsga pontos helyszínét, időpontját,

- c) a vizsgabizottság tagjainak családi és utónevét, azok vizsgabizottságban betöltött szerepét, valamint

- d) a résztvevők adatait:

- da) családi és utónevét,

- db) születési családi és utónevét,

- dc) születési helyét, idejét,

- dd) a vizsga eredményét %-os formában, továbbá

- de) a képesítés megszerzését igazoló hatósági tanúsítvány vagy a sikeres vizsgarészek teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és kiállításának dátumát.

(7) A megvalósított hatósági vizsgákon hatósági képesítést szerzett résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet a (6) bekezdés szerinti adatokat megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.

(8) A hatósági vizsgán foglalkoztatható vizsgaelnökök és szakmai szervezetet képviselő vizsgabiztosok nyilvántartását a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.

(9) A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

- a) természetes személyazonosító adatok,

- b) lakcím, levelezési cím,

- c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

- d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

- e) mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

- f) szakmai gyakorlat jellege, helye és időtartama, valamint

- g) szakmai szervezeti tagságot igazoló szervezet megnevezése.

(10) A nyilvántartásból törölt vizsgaelnökök és vizsgabiztosok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.”

- 2. 11. § (10) bekezdésében a „végelszámolás úgy fejeződik be” szövegrész helyébe a „végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás úgy fejeződik be” szöveg és a „végelszámolási eljárás befejezésének” szövegrész helyébe a „végelszámolási, illetve a kényszertörlési eljárás befejezésének” szöveg,

- 3. 151. § (2) bekezdésében a „10 millió forintot” szövegrész helyébe a „20 millió forintot” szöveg,

- 4. 151. § (5) bekezdés b) pont ba) pontjában a „könyvelői” szöveg helyébe a „könyvelői szakképesítéssel, illetve hatósági képesítéssel” szöveg,

- 5. 151. § (12) bekezdésében a „programkövetelményét” szövegrész helyébe a „programkövetelményét, és a mérlegképes könyvelői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményét” szöveg

lép.

- 2. 151. § (4) bekezdésében, valamint a 178. § (1) bekezdés d) pontjában és (5) bekezdésében az „és szakmai kiadványok” szövegrész.

222. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11. §-a a következő (1a)–(1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A koncessziós társaság megkeresheti a fémkereskedelmi hatóságot

- a) a fémkereskedő,

- b) a koncesszori fémkereskedő, valamint

- c) – a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag e törvény szerinti hasznosítását végző gazdálkodó szervezetek közül – a hulladékról szóló törvény szerinti, fémtartalmú hulladék aprítására (shredderezés) vagy mechanikai előkezelésére (ollózás, tömörítés) szolgáló hulladékot előkezelő hulladékkezelő létesítményt üzemeltető gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: előkezelő),

vagy e személyek egy meghatározott csoportja ellenőrzésének lefolytatása céljából.

(1b) Az ellenőrzéseket a fémkereskedelmi hatóság a koncessziós társasággal kötött előzetes megállapodás alapján ütemezetten végzi, a megállapodásban foglalt feltételek mellett.

(1c) Az (1a) bekezdés szerinti ellenőrzés díjköteles, amelynek mértéke az ellenőrzést végző személyenként és alkalmanként egymillió forint. Az ellenőrzést lefolytató személyek számát a fémkereskedelmi hatóság az ellenőrzés körülményeire figyelemmel határozza meg. Az ellenőrzésből származó díjbevétel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját bevétele.

(1d) Az (1a) bekezdés szerinti ellenőrzésért mint hatósági szolgáltatásért fizetendő díj a hulladékgazdálkodási koncessziós társaságnak a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós feladatainak ellátásához, így különösen a hulladékgazdálkodási célértékek teljesítéséhez szükséges költségek körébe tartozó költség, amely a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság indokolt költségének minősül.

(1e) Az ellenőrzés az előkezelő, a fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedő nyitvatartási idejében, vagy azon időszak tekintetében rendelhető el, amelynek során a telephelyre fémkereskedelmi engedélyköteles anyag került beszállításra vagy átvételre. A fémkereskedelmi hatóság többlet-adatszolgáltatási kötelezettséget, előzetes bejelentési kötelezettséget, valamint bizonyos tevékenységektől való tartózkodási kötelezettséget határozhat meg az ellenőrzés lefolytatása céljából.

(1f) A fémkereskedelmi hatóság az ellenőrzés során az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek – így különösen a 3. § (5) bekezdése, valamint a 4. § (3a) és (3b) bekezdése szerinti előírások – megtartását ellenőrzi.

(1g) Az előkezelő, a fémkereskedő, valamint a koncesszori fémkereskedő az ellenőrzés során a fémkereskedelmi hatóság kérésére biztosítani köteles az ellenőrzés ellátásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket.”

(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki)

„d) a 4. § (3a) vagy (3b) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi.”

- 13. 11/A. § (1) bekezdésében az „a) és b) pontja” szövegrész helyébe az „a), b) és d) pontja” szöveg,

- 14. 12. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a) és c) pontja” szövegrész helyébe az „a), c) és d) pontja” szöveg,

- 15. 13. § (4) bekezdés b) pontjában az „a) és c) pontja” szövegrész helyébe az „a), c) és d) pontja” szöveg

lép.

„3/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 82. § (4) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek

| | Megnevezés | vtsz. |

| --- | --- | --- |

| 1. | Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány) | 4902-ből |

”

- 1. A Htv. Melléklete a 2.4.2. pontot követően a következő 2.5 ponttal egészül ki:

- „2.5. A légi személyszállítást végző vállalkozó – az 1. és 2.1. ponttól eltérően – a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a következők szerint köteles megosztani:

A vállalkozónak az adóalap 20%-át a székhelye és az 52. § 31. pont a) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap 80%-át a vállalkozónak a székhelye és az 52. § 31. pont f) alpontja szerinti telephelye szerinti települések között a székhely, telephely szerinti településről az adóévben induló járatok utasai számának a vállalkozó összes, székhely, telephely szerinti településről induló járata utasai számában képviselt aránya szerint kell megosztania. Amennyiben a székhelynek vagy az 52. § 31. pont f) alpont szerinti telephelynek minősülő repülőtér több önkormányzat illetékességi területén helyezkedik el, akkor a repülőtérre jutó adóalapot a repülőtér alapterületének az egyes önkormányzatok illetékességi területére eső részeinek arányában kell megosztani.”

- 2. A Htv. Mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével, azzal, hogy e szabályt nem kell alkalmazni, ha kizárólag a kerekítési szabályok alkalmazásának kötelezettségéből eredően keletkezik eltérés.”

- 1. Az Art. 3. melléklet I. rész „Általános rendelkezések” 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „1. Az adókat e melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az 52. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában és az 52. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie.”

- 2. Az Art. 3. melléklet I. rész „Határidők” 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „8. Belföldi gépjárművek adója

Az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – az adót a naptári évben egy alkalommal – végrehajtható okirat alapján – április hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.”