2023. évi LIX. törvény — mi változott? 2023. augusztus 14.

27. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 18/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18/b. termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben az adózóban fennálló részesedésének tag általi értékesítését, kivezetését megelőző utolsó mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolóban az eszközök mérlegfordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék azzal, hogy amennyiben az adózó a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlant az utolsó mérlegfordulónapot követően szerzi meg, akkor a beszámoló helyett a részesedés tag általi értékesítését, kivezetését megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartás adatait kell figyelembe vennie;”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (117) bekezdéssel egészül ki:

„(117) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 4. § 18/b. pontját a hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.”

44. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járulék alapja

- a) a Htv. 39. § (1) bekezdése alapján – a Htv. 39. § (11) és (12) bekezdésére figyelemmel – meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalaprész összegével,

- b) az a) ponttól eltérően, ha a járulékfizetésre kötelezett a kisvállalati adó alanya és a helyi iparűzési adó alapját a Htv. 39/B. § (1) bekezdése szerint állapítja meg, akkor választása szerint a Htv. 39/B. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, figyelemmel a Htv. 39/B. § (3) bekezdésére is.”

(2) A KFI törvény 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A járulék alapjának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapítása – a jogosultság fennállása esetén – adóévre választható. A választás bejelentését az adóévről szóló bevallásban legkésőbb az annak benyújtására előírt határidőig kell megtenni az állami adóhatóságnál.”

45. § A KFI törvény 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 16. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal azon 2023. adóévi járulékkötelezettség vonatkozásában lehet alkalmazni, amelynek bevallási határideje e törvény 16. § (1) bekezdése módosításának hatálybalépésekor még nem járt le.”

47. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) a 9. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

### „Az elektronikus kapcsolattartás szabályai

10. § (1) Az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az információcsere és adattárolás a vámhatóság által biztosított informatikai rendszeren vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton történik.

(2) Ha az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás során az adózó a vámhatóság által biztosított informatikai rendszert veszi igénybe, úgy egy regisztrációhoz kötött, meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus sémát tölt ki, majd ezt egy elektronikus azonosítással egybekötve benyújtja a vámhatósághoz.”

48. § Hatályát veszti a Rega. tv.

- 1. 19. § (3) bekezdése,

- 2. 21/A. §-a.

76. § A Jöt. 86. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozat jogosultja haladéktalanul bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, ha a határozat véglegessé válását követően a határozatban megállapított KN-kódot vagy adójogi besorolást befolyásoló változásról szerez tudomást.

(6) Az állami adó- és vámhatóság visszavonja a kötelező érvényű KN-kód besorolásról szóló határozatot, ha a határozatban szereplő jövedéki termék összetételének változása, jogszabályi változás, bírósági ítélet miatt, vagy más okból a határozatban megállapított adójogi besorolás vagy KN-kód megállapítás nem felel meg a megváltozott körülményeknek. Az e tárgyban hozott határozat a közlés napján végleges és végrehajtható.”

77. § A Jöt. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 110. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adómérték, a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján, a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatásnak minősül.”

78. § (1) A Jöt. 95. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.104781 számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.

(2) A 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.104781 számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.”

(2) A Jöt. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet (a továbbiakban: halászati csoportmentességi rendelet) I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozások esetén a halászati csoportmentességi rendelet 56. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás.”

(3) A Jöt. 95. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 112. § (1) bekezdés b) pontja és a 113. § (1) bekezdése szerinti támogatások nem nyújthatók olyan vállalkozás részére, amely nem tett eleget az Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának.”

79. § A Jöt. 103. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(El kell kobozni)

„d) a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt jövedéki terméket, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra vagy a jövedéki bírság kiszabását a 101. § alapján az állami adó- és vámhatóság mellőzte.”

(2) A Jöt. 150. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki:

„(38) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 86. § (5) és (6) bekezdés rendelkezéseit a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy kötelező érvényű KN-kód besorolás alatt kötelező érvényű vámtarifabesorolást kell érteni, továbbá KN-kód alatt a vizsgált határozatban megállapított vámtarifaszámot is kell érteni.”

124. § A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. Nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló.”

- a) 5. § (6) bekezdés c) pontjában az „1. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (4) bekezdés c) pontja” szöveg,

(3) Az Art. 7. §-a a következő 49a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„49a. típusszerződés: az adózó és előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügylet,”

149. § Az Art. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére – az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre, vagy típusszerződésre vonatkozó részletes tényállás alapján – a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát.”

150. § Az Art. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:

- a) típusszerződés esetén tízmillió forint,

- b) egyéb esetben nyolcmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint.”

(2) Az Art. 274/P. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 145. § (7) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

- 3. 145. § (7) bekezdésében az „akkor a változás bejelentését követően” szövegrész helyébe az „akkor a változás bejegyzését követően” szöveg,

- 4. 175. § (1) bekezdésében az „ötmillió forint” szövegrész helyébe a „nyolcmillió forint” szöveg, a „nyolcmillió forint” szövegrész helyébe a „tizenkettőmillió forint” szöveg,

177. § Az Avt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Az adós – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és a végrehajtási költségátalány megfizetésére.

(2) Költségminimumként ingó- és ingatlanfoglalás esetén 10 ezer forint fizetendő.

(3) Az adóhatóságot a pénzkövetelés végrehajtásának foganatosításáért – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 10 ezer forint költségátalány illeti meg, minden más jogszabály alapján felszámítható költségtől és költségátalánytól függetlenül.

(4) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben a végrehajtási eljárásban kizárólag túlfizetés átvezetésére került sor.

(5) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben az adós általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozása a behajtást kérő hatóság megkeresésének időpontjában nem éri el a 10 ezer forintot, és az adóssal szemben az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozásán felül további tartozás behajtására végrehajtási eljárást nem foganatosít.

(6) Az adóhatóságot a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban – az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítást követően – helyszíni eljárásonként 10 ezer forint végrehajtási költségátalány illeti meg. Amennyiben a meghatározott cselekmény végrehajtása a 122. § (6) bekezdés b) pontja alapján nem tűr halasztást, és emiatt az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás mellőzendő, e költségátalány a helyszíni eljárásért önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás hiányában is felszámítandó.

(7) Az adóhatóság a költségekről – a végrehajtási költségátalány, illetve költségminimum kivételével – végzést hoz.

(8) Az adóhatóság a költségátalány, illetve költségminimum felszámításától számított 8 napon belül az adóst értesíti. A költségátalány, illetve költségminimum felszámítását az adós az azok alapjául szolgáló végrehajtási cselekménnyel szemben benyújtható végrehajtási kifogásban sérelmezheti.”

179. § Az Avt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:

„43/A. § (1) Ha az adós székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, az adóhatóság – eljárási bírság kilátásba helyezése mellett – a székhelyszolgáltatót nyilatkozatra hívja fel arra vonatkozóan, hogy a székhelyszolgáltatónál az adós lefoglalható vagyontárgya fellelhető-e.

(2) Ha a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható.

(3) Ha a székhelyszolgáltató nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az adós székhelyén nincs az adósnak lefoglalható vagyontárgya, mellőzhető az adós székhelyén az ingófoglalás foganatosítása.

(4) Az adóhatóság a székhelyszolgáltatót helyszíni eljárás keretében nyilatkoztatja az adós vagyontárgyairól, ha

- a) a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette nyilatkozattételi kötelezettségét, vagy

- b) az ügy körülményeire tekintettel az állami adó- és vámhatóság szerint indokolt.”

(2) Az Avt. 131/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„131/H. § (1) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) által megállapított 1. § (4) bekezdését, 29. § (1) bekezdés 25. pontját és 125/I. §-át azok hatálybalépésekor a folyamatban lévő, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti perekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.6. által módosított 11. § (2) bekezdését az annak hatálybalépését követően foganatosított ingó- és ingatlanfoglalás esetén is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 43/A. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

223. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújtja, ha)

„b) a 3. § (5) bekezdése szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettel vagy a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság nevében eljáró, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozóval kötött írásbeli szerződés, vagy a szervezet, illetve a koncesszori alvállalkozó által kiállított igazolás nélkül, illetve a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül szerez be vagy vesz át.”

231. § Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet 3. alcíme.