2023. évi LIII. törvény — mi változott? 2024. január 1.

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A használati díjfizetéssel érintett országos közutakra vonatkozó úthasználati jogosultságot biztosító egyes jogosultságokat úgy kell megállapítani, hogy az ne járjon az ezeket a közutakat nem rendszeresen használók számára indokolatlan hátránnyal.”

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 49. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„o) az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

7. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes szabályait, valamint a szociális vetítési alap összegét” szöveg lép.

23. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 73. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A nyugdíjelőleget a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján hivatalból végzéssel kell megállapítani.

(3) Ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását. A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

(4) A nyugellátás megállapításakor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a (3) bekezdés szerinti végzést közigazgatási bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a közigazgatási bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.”

25. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, hivatalból alacsonyabb összegben, illetve az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon újra megállapítja. Nem állapítható meg újra a nyugellátás alacsonyabb összegben, ha a különbség nem haladja meg a havi 1000 forintot, és a magasabb összegű jogellenes megállapítás az igénylőnek nem róható fel.”

26. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 86/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegét a számla felett rendelkezésre jogosult személy köteles visszafizetni.

(4) Ha nincs a számla felett rendelkezésre jogosult személy, akkor a jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára jogalap nélkül utalt ellátás összegéből a pénzforgalmi szolgáltató köteles visszafizetni azt az összeget,

- a) amelynek visszautalása a fizetési számla terhére megtörténhet,

- b) amelyet a saját hitelkövetelése vagy annak kamata kiegyenlítésére fordított, vagy

- c) amellyel azt követően terhelte meg a fizetési számlát, hogy tudomást szerzett a jogosult haláláról.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti ügyekben az ügyintézési határidő azon a napon kezdődik, amikor a nyugdíjfolyósító szerv megállapítja, hogy a (3), illetve a (4) bekezdés alkalmazásának helye van.”

4. 79. § (8) bekezdésében a „fizet” szövegrész helyébe a „fizet, ha a késedelmi kamat összege meghaladja az 1000 forintot” szöveg,

5. 80. § (1b) bekezdésében az „a késedelmi kamatot” szövegrész helyébe az „az 1000 forintot meghaladó összegű késedelmi kamatot” szöveg,

6. 80. § (4) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „kötelezi, ha a késedelmi kamat összege meghaladja az 1000 forintot” szöveg,

62. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Hivatal törvényben meghatározottak szerint – a reklámhordozók, valamint reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésével összefüggő településkép-védelem körében – közreműködik az országos településkép-védelmi feladatok ellátásában, e feladatkörében vezeti az országos reklámkatasztert.”

66. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat

- a) jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalásához,

- b) naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez,

- c) olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely

- ca) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál,

- cb) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre vonatkozik,

- cc) fejlesztési célt szolgál, és nem haladja meg a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város önkormányzata esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevételeinek 20%-át, de legfeljebb a 10 millió forintot, valamint

- d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, önkormányzat által megkötött, valamint az önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaság által a naptári éven belül keletkeztetett és lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódik.”

75. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot és jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

(1a) Ha az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően olyan központi költségvetési szervet alapított, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult a fejezetrend ezzel összefüggő kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására.

(2) A központi költségvetésről szóló törvény, valamint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt

- a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, vagy

- b) fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

- ba) azokon megtakarítás keletkezik,

- bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,

- bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,

- bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy

- be) elkülönített állami pénzalap és fejezeti kezelésű előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt kiadási előirányzat terhére – az államháztartásért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint teljesítendő tájékoztatása mellett – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett előirányzaton megtakarítás keletkezik, vagy az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, az előirányzat-átcsoportosítással szemben az államháztartásért felelős miniszter – az előirányzat-átcsoportosítás megalapozatlansága esetén – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kifogással élhet a költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás kivételével.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti, a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításról a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett. A középirányító szerv általi előirányzat-átcsoportosításról a fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.”

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (4)–(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A (3) és (3a) bekezdés alapján

- a) fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra, valamint ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett fejezetek fejezetet irányító szervének vezetője azonos személy, fejezetek közötti átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyoldalú írásbeli jognyilatkozata, vagy

- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek vezetőinek írásbeli megállapodása

alapján kerülhet sor.

(4a) A (3a) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a közfeladatok változásával, illetve a közfeladat ellátásának módjával, annak helyével, vagy a közfeladatot ellátó személyében bekövetkező változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével, valamint a költségvetési szervek részére biztosított, a Kormány rendeletében meghatározott mérték szerinti költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás kivételével – nem irányulhat a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére.

(4b) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli, (3a) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az

- a) a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzata, vagy

- b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások teljesítésére szolgáló előirányzat

terhére történik.”

77. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az 56/C. § (1) bekezdése szerinti adatátadás és kifizetés adatkörének egyezőségét és megfelelőségét emberi beavatkozás nélküli, gépi úton kell biztosítani.

(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározottak érvényesítése érdekében a kincstár által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatók, amelynek során biztosítani kell, hogy az ehhez szükséges adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélkül, gépi úton valósuljon meg és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstár részére egyes feladatainak ellátáshoz meghatározott célokon túlmenően többlethozzáférést biztosítana az (1a) bekezdésben meghatározottak érvényesítését nem szolgáló adatokhoz.”

- 1. 33. § (5) bekezdése, és

98. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 48. § (3) bekezdése.

99. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § A miniszter az ÜHG-egységek állam általi, árverés útján történő értékesítéséből származó – az Európai Unió közös költségvetését az ÜHG-egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságát meghaladó részéből – a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértéket elérő részének felhasználásáról a Kormány által meghatározott prioritások alapján, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.”

101. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. külsőköltségdíj: az útdíjnak a közúti közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, zajártalommal, és szén-dioxid-kibocsátással összefüggésben a felmerülő költségek megtérülése érdekében megállapított díjeleme;”

(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18. útdíj: valamely járműre a megtett távolság és a jármű típusa alapján az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, az útdíjszedő által kivetett díj, amelynek megfizetése jogosultságot biztosít a jármű számára az útdíjköteles elemi útszakasz használatához, és amely magába foglalja az infrastruktúradíjat és a külsőköltségdíjat. A szerződött díjfizető által az egyenlegére előre megfizetett, de az útdíjszedő által nem kivetett összeg nem minősül útdíjnak;”

(3)

(4) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 42–72. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„42. nehézgépjármű: olyan gépjármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3,5 tonnát;

43. nehéz tehergépjármű: árufuvarozásra szánt nehézgépjármű, ideértve a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti vontatót és nyerges vontatót is, ha e törvény alkalmazásában nehézgépjárműnek minősül;

44. autóbusz: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti autóbusz, ha e törvény alkalmazásában nehézgépjárműnek minősül;

45. pótkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti pótkocsi;

46. félpótkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti félpótkocsi;

47. járműszerelvény: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti járműszerelvény;

48. lakóautó: szálláshelyet magában foglaló nehézgépjármű, amely a következőket tartalmazza: ülések és asztal, különálló vagy az ülésekből átalakítható alvóhely, főzőalkalmatosság és tárolóhely;

49. transzeurópai közúthálózat: az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezet 3. szakaszában meghatározott közúti közlekedési infrastruktúra, az említett rendelet I. mellékletében szereplő térképeken ábrázoltak szerint;

50. transzeurópai közlekedési törzshálózat: az 1315/2013/EU rendelet III. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;

51. építési költségek: az építkezéshez kapcsolódó költségek, beleértve az új infrastruktúra vagy új infrastrukturális fejlesztések (a jelentős strukturális javításokat is beleértve), a 2013. július 1. előtt legfeljebb 30 évvel befejezett infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések (a jelentős strukturális javításokat is beleértve), valamint a 30 évet meghaladó tervezési élettartamú, 1983. július 1. előtt befejezett infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések finanszírozási költségeit is. Az építési költségek figyelembe veendő aránya nem haladhatja meg az infrastruktúra alkotórészei tervezési élettartamának fennálló idejéből – a 2013. július 1-én – még hátralévő rész arányát. Az infrastruktúra vagy az infrastrukturális fejlesztés költségei magukban foglalhatnak bármely egyedi, a zajártalom csökkentésére, innovatív technológiák bevezetésére vagy a közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló kiadást és az infrastruktúra üzemeltetője által teljesített olyan tényleges kifizetéseket, amelyek objektív környezeti elemekhez kapcsolódnak, így például a talajszennyezés elleni védekezést szolgálják;

52. finanszírozási költségek: kölcsönök kamata és a részvényesek általi bármely tőkefinanszírozás hozama;

53. jelentős strukturális javítások: strukturális javítások, azon javítások kivételével, amelyek már nem járnak előnyökkel a közúthasználók számára, különösen ha a javítási munkálatok helyett további útfelszínjavító vagy egyéb építési munkálatokat végeznek;

54. autópálya: olyan közút, amelyet kifejezetten a gépjármű-közlekedés céljára terveztek és építettek, nem szolgálja ki az út menti ingatlanokat, és eleget tesz a következő kritériumoknak:

a) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve mindkét forgalmi irányban elkülönített úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv, vagy kivételes esetben más eszköz választ el egymástól,

b) szintben nem keresztez közutat, vasúti vagy villamosvágányt, kerékpárutat vagy gyalogutat, és

c) kifejezetten autópályaként van megjelölve;

55. a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költsége: valamely jármű üzemeltetése során a lebegő részecskék, valamint az ózonprekurzorok, így például a NOX és az illékony szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásával okozott emberi egészségkárosodás és környezeti kár költsége;

56. a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költsége: a járművek által kibocsátott vagy a járművek és az útfelület kölcsönhatása következtében keletkező zajjal okozott emberi egészségkárosodás és környezeti kár költsége;

57. a közlekedésnek tulajdonítható szén-dioxid-kibocsátás költsége: a jármű üzemeltetése során történő széndioxid-kibocsátással okozott kár költsége;

58. könnyűgépjármű: olyan jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 3,5 tonna;

59. személygépkocsi: olyan könnyűgépjármű, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van;

60. könnyű haszongépjármű: áruszállításra szánt könnyűgépjármű;

61. nehézgépjármű szén-dioxid-kibocsátása: a nehézgépjárműnek az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet IV. melléklete II. részében meghatározott ügyfél-információs dokumentuma 2.3. pontjában megadott fajlagos CO2-kibocsátása;

62. kibocsátásmentes jármű:

a) az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott „kibocsátásmentes nehézgépjármű”; vagy

b) bármely, belső égésű motor nélküli személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű;

63. alacsony kibocsátású nehézgépjármű:

a) az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 12. pontjában meghatározott „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”, vagy

b) a kibocsátásmentes járműtől eltérő, az említett rendelet 2. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá nem tartozó olyan nehézgépjármű, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a járműcsoportja széndioxid-referenciakibocsátásának az 50%-a;

64. nehézgépjármű-típus: az a kategória, amelybe a nehézgépjármű a tengelyszáma, mérete, illetve tömege vagy bármely más, útkárosodásra vonatkozó járműosztályozási tényező alapján tartozik, feltéve, hogy az alkalmazott osztályozási rendszer olyan járműjellemzőkön alapul, amelyek vagy szerepelnek a járműdokumentációban, vagy pedig láthatóak;

65. járműalcsoport: az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott járműalcsoport;

66. járműcsoport: az (EU) 2017/2400 rendelet I. mellékletének 1. táblázatában felsorolt járműcsoportok egyike;

67. Y év beszámolási időszaka: az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott Y év beszámolási időszaka;

68. kibocsátáscsökkentési pályagörbe: az Y év beszámolási időszaka és az adott járműalcsoport (sg) tekintetében, azaz ETYsg: az éves szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési tényező (R-ETY) és a járműalcsoport (sg) szén-dioxid referenciakibocsátásának (rCO2sg) szorzata, azaz ETYsg = R-ETY x rCO2sg; az Y≤ 2030 évek tekintetében mind az R-ETY-t, mind az x rCO2sg-t az (EU) 2019/1242 rendelet I. mellékletének 5.1. pontjával összhangban határozzák meg: az Y> 2030 évek tekintetében az R-ETY értéke 0,70; az rCO2sg-nak az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiigazított értéke alkalmazandó az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának vonatkozó kezdőnapjait követően megkezdődő beszámolási időszakokra;

69. járműcsoport szén-dioxid referenciakibocsátása:

a) az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá tartozó járművek tekintetében az említett rendelet I. mellékletének 3. pontjában szereplő képlettel összhangban kiszámított összeg,

b) az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá nem tartozó járművek tekintetében az adott járműcsoportba tartozó járművek összes szén-dioxid-kibocsátásának átlagos értéke, amelyet az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentenek be az első beszámolási időszak vonatkozásában, amely időszak azon dátum után indul, amikor az (EU) 2017/2400 rendelet 24. cikkével összhangban megtiltják az adott járműcsoportba tartozó olyan járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek nem teljesítik az (EU) 2017/2400 rendelet 9. cikkében említett kötelezettségeket;

70. koncessziós szerződés: a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott építési koncesszió vagy a b) alpontjában meghatározott szolgáltatási koncesszió;

71. külvárosi utak: azok az útdíjköteles elemi útszakaszok, amelyek 150 és 900 fő/km2 népsűrűség (300 fő/km2 medián népsűrűség) közötti területeken fekszenek;

72. településeket összekötő utak: azok az útdíjköteles elemi útszakaszok, amelyek 150 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű területeken fekszenek;”

102. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az UD rendszer használata nem járhat az útdíjköteles elemi útszakaszokat nem rendszeresen használók számára indokolatlan hátránnyal.”

103. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 4. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „4. Az útdíj mértékének meghatározásával összefüggő alapelvek

4. § (1) Az útdíj mértékét úgy kell meghatározni, hogy az sem közvetett, sem pedig közvetlen módon ne eredményezzen megkülönböztetést

- a) az úthasználó, a szerződött díjfizető, vagy az útdíjköteles gépjármű üzembentartójának állampolgársága, vagy honossága,

- b) az útdíjköteles jármű nyilvántartásba vételének helye, vagy

- c) a közlekedési művelet kiindulási pontja vagy rendeltetési helye

alapján.

(2) Az útdíj infrastruktúradíjból és külsőköltségdíjból áll.

5. § (1) Az infrastruktúradíj összegét az infrastruktúra-költségek megtérülésének elve alapján kell megállapítani.

(2) A súlyozott átlagos infrastruktúradíjat a közlekedési infrastruktúra építési, valamint üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési költségeihez kapcsolódóan kell megállapítani. A súlyozott átlagos infrastruktúradíj a piaci feltételeknek megfelelő tőkehozamot és haszonkulcsot is tartalmazhat.

(3) A figyelembe vett költségeknek az infrastruktúradíjjal terhelt közlekedési hálózathoz vagy hálózatrészhez, és az útdíjköteles gépjárművekhez kell kapcsolódniuk. A költségeknek csak bizonyos – százalékos arányban meghatározott – része is megtéríttethető.

(4) Az infrastruktúradíj tekintetében egy adott útdíjköteles útszakaszt rendszeresen használók számára kedvezmény vagy csökkentett díj alkalmazható, ha:

- a) az így megállapított díjstruktúra arányos, nyilvános, mindenki számára azonos feltételekkel hozzáférhető, és nem eredményezi a többletköltségeknek más úthasználókra, szerződött díjfizetőkre, vagy üzembentartókra történő áthárítását,

- b) tükrözi azt a tényleges megtakarítást az adminisztrációs költségek terén, amelyet az alkalmi úthasználókhoz képest a rendszeres úthasználók kezelése jelent, és

- c) a kedvezmény vagy a díjcsökkentések mértéke nem haladja meg arra nem jogosult, azonos típusú útdíjköteles járművek által fizetendő infrastruktúradíj összegének 13%-át.

5/A. § (1) A külsőköltségdíjat az útdíjköteles gépjárművek közlekedésének tulajdonítható levegőszennyezés, zajártalom, szén-dioxid-kibocsátás, illetve ezek bármilyen kombinációja által okozott költségekhez kapcsolódóan kell megállapítani. A költségeknek csak bizonyos – százalékos arányban meghatározott – része is megtéríttethető.

(2) A levegőszennyezés és a zajártalom tekintetében kivetett külsőköltségdíjnak a díjjal terhelt közlekedési hálózathoz vagy hálózatrészhez, és az útdíjköteles gépjárművekhez kell kapcsolódniuk.

(3) A legszigorúbb Euro kibocsátási előírásoknak eleget tevő útdíjköteles gépjárművekre a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéshez kapcsolódóan külsőköltségdíj nem vethető ki.

(4) A külsőköltségdíj tekintetében kedvezmény vagy csökkentett díj alkalmazásának nincs helye.

5/B. § Az infrastruktúradíj és a külsőköltségdíj megállapításkor figyelembevételre kerülő díjelemeket, a költségek számításának módszertanát, valamint az egyes gépjármű-kategóriákra történő felosztását az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.”

104. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„c) rendeletben állapítsa meg az államháztartásért felelős miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel egyetértésben – a Kormány által rendeletben megállapított díjpolitikai alapelvek alapján – az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő infrastruktúradíj, valamint a külsőköltségdíj mértékét,”

105. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 31. § (1) bekezdése a következő 6–7. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„6. a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

7. az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

106. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. alcíme a következő 32. §-sal egészül ki:

„32. § A 4. alcím tervezetének a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7h. cikk (1) bekezdés a) pontja, és (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

110. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

- 1. 78. § (4) bekezdése, és

- 2. 321. § (3) bekezdése.

#### 151. §

157. § Nem lép hatályba az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 82. §-a.