2023. évi LIII. törvény — mi változott? 2023. július 8.

6. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)

„n) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban”

(töltött időt.)

(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 37. § (5) bekezdés a) pontjától eltérően azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át, majd egészségügyi szolgálati jogviszonya megszüntetését követő 180 napon belül a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szervvel közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a végkielégítésre jogosító időt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott időtartammal csökkentett mértékben kell figyelembe venni.”

9. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 243. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az állandó helyettes a 245. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben az állandó helyettesi feladatok ellátását vagy annak a végrehajtói irodának a keretei között végezheti, amelyet saját maga alapított, vagy annak a végrehajtói irodának a keretei között, amelybe tagként belépett.”

11. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 304/O. §-sal egészül ki:

„304/O. § A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 243. § (2a) bekezdés rendelkezéseit a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő helyettesítések során is alkalmazni kell a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény hatálybalépését követő 30. naptól.”

13. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1a) bekezdés f) pontjában a „Kar által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére,” szövegrész.

14. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 24. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(A TAJ szám továbbítására jogosultak:)

„o) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, valamint a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervei egymás között a szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése érdekében.”

17. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény „A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében” alcíme a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § A 18. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazása során az öregségi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időnek kell tekinteni a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy által az Európai Unió tagállamának területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében szerzett biztosítási időt, ha

- a) ezen időszak más jogcímen nem ismerhető el szolgálati időnek,

- b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során ezen időszak nem kerül figyelembevételre, és

- c) az igénylő a magyar nyugdíjrendszerben legalább egy év szolgálati időt szerzett.”

18. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 19. § szerinti biztosítási időt a nemzetközi szervezet által kiállított okirattal kell igazolni.”

19. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 46. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása során az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni]

„a) a 19. § szerinti időszakot,”

20. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-a a következő (4)–(4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az özvegyi nyugdíjat a jogszerző halálának naptári évét követő kezdő időponttól állapítják meg, vagy mértékének megváltozása, illetve feléledés miatt a jogszerző halálának naptári évét követő kezdő időponttól újra megállapítják, az özvegyi nyugdíjat – a (4a) és (4b) bekezdésben foglaltak kivételével – annak a saját jogú nyugellátásnak az összegéből kell kiszámítani, amely az elhunyt jogszerzőt a kezdő időpontot megelőző év december 31-én megillette vagy megillette volna. Az így kiszámított özvegyi nyugdíjat meg kell emelni a kezdő időpont naptári évére járó nyugdíjemelések mértékével.

(4a) A jogszerző halálának naptári évét követő kezdő időponttól megállapított ideiglenes özvegyi nyugdíjat és az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követő naptól megállapított özvegyi nyugdíjat az (1), illetve a (2) bekezdésben foglaltak szerint, az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben kell megállapítani.

(4b) Ha a jogosultnak korábban már állapítottak meg az elhunyt jogszerző után azonos mértékű özvegyi nyugdíjat, a mérték megváltozása és feléledés esetén az özvegyi nyugdíjat a korábbi, azonos mértékű özvegyi nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegében kell megállapítani.”

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A jogszerző 1998. január 1-je előtti halála esetén a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugdíjjal – a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül – a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig együtt kell folyósítani. A saját jogú nyugellátást a (2) bekezdés b) pontja szerinti mértékű özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani, ha ez az özvegy számára kedvezőbb.”

21. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az árvaellátás összegének kiszámítására az 50. § (4) és (4b) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy özvegyi nyugdíj alatt árvaellátást, feléledés alatt újbóli megállapítást kell érteni.”

22. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szülői nyugdíj összegének kiszámítására az 50. § (4) és (4b) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy özvegyi nyugdíj alatt szülői nyugdíjat, feléledés alatt újbóli megállapítást kell érteni.”

24. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § Ha az igénylő az igénybejelentését visszavonja, a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget harminc napon belül köteles visszafizetni.”

1. 20. § (4) bekezdésében a „39. §” szövegrész helyébe a „19. §-ban foglaltak vagy a 39. §” szöveg,

2. 39. § (2) bekezdésében a „főállású kisadózó” szövegrész helyébe a „főállású kisadózó és a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó” szöveg,

3. 44/D. § (3) bekezdésében a „39. §” szövegrész helyébe a „46. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak vagy a 39. §” szöveg,

8. 91. § (2) bekezdésében az „az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez” szövegrész helyébe az „a Nyugdíjbiztosítási Alapnak” szöveg,

9. 96. § (3) bekezdés f) pontjában a „feladatok” szövegrész helyébe a „feladatok, ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése” szöveg,

10. 101. § (1) bekezdés f) pontjában a „nyugdíji” szövegrész helyébe a „nyugdíj” szöveg, és

11. 2. mellékletében a „39. §” szövegrész helyébe a „19. §-ban foglaltak vagy a 39. §” szöveg

29. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (4) bekezdése.

30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátás nyújtására az egészségbiztosítás keretében csak költségvetési szervként működő egészségügyi intézménnyel köthető finanszírozási szerződés.”

31. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A computer tomográf, valamint a mágneses rezonancia vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárások (a továbbiakban együtt: CT-MRI vizsgálat) egészségbiztosítás keretében történő végzésére az (1) bekezdésnek megfelelő

- a) állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóval,

- b) az egységes egészségügyi állami irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központtal,

- c) egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatóval,

- d) önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóval, valamint

- e) hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltatóval

köthető finanszírozási szerződés.

(1c) Az egészségbiztosítási ellátás keretében diagnosztikai célból kizárólag az (1b) bekezdésnek megfelelő egészségügyi szolgáltató által közvetlenül elvégzett CT-MRI vizsgálat végezhető, a finanszírozási szerződésben ezen eljárások tekintetében közreműködő igénybevétele – az (1b) bekezdés szerinti szolgáltatók által biztosított közreműködés kivételével – a tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében nem köthető ki.”

32. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. §-a következő (19) és (20) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Az egészségbiztosító e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1a) bekezdésének nem megfelelő egészségügyi szolgáltatóval megkötött finanszírozási szerződését az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatása alapján 2024. június 30. napjával megszünteti. Ezen finanszírozási szerződés alapján az egészségbiztosító elszámolásra köteles.

(20) Az egészségbiztosítás keretében e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1a) bekezdésének meg nem felelő, a helyi önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátás 2024. június 30-áig nyújtható. Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból jár el a működési engedélyek visszavonása, kiadása és módosítása, valamint a szakellátási kapacitások és területi ellátási kötelezettség megállapítása, módosítása tekintetében.”

33. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. §-a a következő (21)–(27) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az egészségbiztosító e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1b) bekezdésének nem megfelelő egészségügyi szolgáltatóval megkötött finanszírozási szerződését az egészségügyi államigazgatási szerv tájékoztatása alapján 2024. november 1-jével megszünteti. Ezen finanszírozási szerződés alapján az egészségbiztosító elszámolásra köteles.

(22) 2024. május 1-jét követően CT-MRI vizsgálat egészségbiztosítás keretében történő végzésére irányuló új finanszírozási szerződést kizárólag e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1c) bekezdése szerinti feltételek megléte esetén köthető. Az egészségbiztosítás keretében e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1c) bekezdésének meg nem felelő egészségügyi szolgáltatás 2024. november 1-jéig nyújtható.

(23) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból eljár, amennyiben a (21) és (22) bekezdésben foglaltak végrehajtása során az érintett egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének visszavonása, módosítása, valamint a szakellátási kapacitások és területi ellátási kötelezettség megállapítása, módosítása, a tevékenység végzésére jogosító működési engedélyének kiadása, módosítása válik szükségessé.

(24) E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1c) bekezdésének nem megfelelően nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén a finanszírozott egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésének módosítását 2024. augusztus 1-jéig kezdeményezi az egészségbiztosítónál. A kérelemhez az egészségügyi szolgáltató csatolja az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedélyét, vagy annak módosítását arról, hogy kérelme az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(25) A finanszírozási szerződést a (24) bekezdés szerinti kérelem alapján az egészségbiztosító 2024. november 1-jei hatállyal módosítja. A kérelem benyújtásának hiányában, vagy annak elutasítása esetén a finanszírozási szerződés módosításával, vagy annak megszüntetésével az egészségbiztosító a (21) bekezdés szerint jár el.

(26) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató kérelme alapján, ellátási érdekből az egészségbiztosításért felelős miniszter – legfeljebb 2025. november 1-jéig – engedélyezheti a 30. § (1b) és (1c) bekezdésének meg nem felelő egészségügyi szolgáltatás egészségbiztosítási ellátás keretében történő nyújtását. Az ellátási érdek fennállását az egészségbiztosításért felelős miniszter – az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv javaslatára figyelemmel, a kérelmező egészségügyi szolgáltatónak a finanszírozott egészségügyi szolgáltatás tekintetében fennálló, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény szerint megállapított ellátási kötelezettsége alapján, legfeljebb annak keretei között – állapítja meg. Az ellátási érdek fennállta esetén a (22)–(24) bekezdésben foglaltakat az engedélyben foglalt finanszírozási mérték, és határidő tekintetében az engedélyben foglaltak szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(27) Az egészségügyi szolgáltató a (26) bekezdés szerinti kérelmét, indokolással ellátva 2024. május 1-jéig nyújthatja be az egészségbiztosításért felelős miniszterhez. Az ellátási érdek fennállásáról az egészségbiztosításért felelős miniszter 2024. július 1-jéig dönt. Az ellátási érdek fennállásának szempontjait és a kérelem benyújtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”

34. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 82/X. §-sal egészül ki:

„82/X. § (1) Ha jogszabály alapján az egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv látja el, úgy az egészségügyi szolgáltató az e feladatok ellátására engedményezi a 2022. évi finanszírozásból a központi logisztikai szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokra fordított összeg figyelembevételével – az egészségbiztosításért felelős miniszter által az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározott forrást a központi logisztikai szerv javára. Az e § szerinti engedményezéskor a 35. § (1) bekezdésben meghatározott mérték túlléphető és a 35. § (1) bekezdéstől eltérően a fenntartó jóváhagyása nem szükséges.

(2) Az az egészségügyi szolgáltató, amely 2024. október 31-én hatályos, e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1b) és (1c) bekezdésének meg nem felelő finanszírozási szerződés alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatóként CT-MRI vizsgálatot végzett, és ezen vizsgálatok egészségbiztosítás keretében történő végzésére való jogosultságát e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 82. § (21) és (22) bekezdése, valamint (26) és (27) bekezdése szerint megállapított jogosultsági határidő lejártával veszíti el, állami kártalanításra jogosult. Az állami kártalanítás a jogosultat a finanszírozási szerződés megszűnését vagy módosítását közvetlenül megelőzően meghatározott mérték és időtartam alapján a jogosultság megszűnésének hiányában őt megillető finanszírozás erejéig, de legfeljebb a (3) bekezdés szerint meghatározott összeg mértékéig illeti meg.

(3) A kártalanítás mértéke megegyezik az egészségügyi szolgáltató egészségbiztosítás keretében történő CT-MRI vizsgálatok végzésére való jogosultságának a (2) bekezdés szerinti megszűnését megelőző három üzleti év – ha a működését később kezdte meg, az adott évek – megszűnt jogosultság szerinti gazdasági tevékenységéből származó, adózott eredménye átlagának összegével. A kártalanítás mértékét az egészségbiztosításért felelős miniszter állapítja meg.”

35. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a a következő (2o) bekezdéssel egészül ki:

„(2o) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 82. § (26) bekezdés szerinti ellátási érdek fennállásának szempontjait és a 82. § (26) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

36. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (6) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„m) a 82/X. § (3) bekezdése szerinti kártalanítás mértékét.”

37. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 84. §-sal egészül ki:

„84. § E törvény 30. § (1b) és (1c) bekezdése, 82. § (21)–(27) bekezdése és 82/X. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

38. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyi önkormányzat járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kizárólag költségvetési szervként hozhat létre és működtethet.”

39. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/J. §-sal egészül ki:

„244/J. § (1) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv fenntartása alá tartozó aktív fekvőbeteg-ellátást költségvetési szervként nyújtó vármegyei intézmények (a továbbiakban: vármegyei kórházak) vagyonkezelői joga, valamint vagyonkezelési szerződése e törvény erejénél fogva 2024. január 1. napjával megszűnik azon állami tulajdonú ingóságok tekintetében, amelyek a vármegyei kórházak Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) által átvételre kerülő ingatlanüzemeltetési feladatainak ellátását szolgálják. Az e bekezdés szerinti ingóságok vagyonkezelői joga ingyenesen, e törvény erejénél fogva 2024. január 1. napjával a KEF-re, mint vagyonkezelőre száll át, és az ingóságok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) mint vagyonkezelésbe adó között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog megszűnésével érintett, jogszabály alapján nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingóságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása e törvény erejénél fogva 2024. január 1. napjával megszűnik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingóságok tekintetében 2024. január 1. napjától az MNV Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(4) Az a tulajdonosi joggyakorló, amelynek a tulajdonosi joggyakorlása a (3) bekezdés szerint megszűnik, az államháztartási számviteli nyilvántartások rendezése céljából legkésőbb a tulajdonosi joggyakorlása megszűnése időpontját követő 30 napon belül átadja az MNV Zrt. részére az (1) bekezdés szerinti ingóságokat.

(5) Az ingóságok (4) bekezdés szerinti átadására – az ingóságoknak a tulajdonosi joggyakorlás megszűnésének a (2) bekezdés szerinti időpontját megelőző napon érvényes bruttó nyilvántartási értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést, az elszámolt értékvesztést, továbbá a kapcsolódó értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást is tartalmazó – tételes, aláírt mennyiségi és értékbeni leltár vármegyei kórházak és KEF által közösen történő felvétele mellett kerül sor. A tételes nyilvántartási adatokat és értékeket tartalmazó leltár alapján az ingóságokat az MNV Zrt. a leltár megküldését követően a vagyonnyilvántartásban rögzíti.”

40. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/K. §-sal egészül ki:

„244/K. § (1) A települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább.

(2) A 152. § (4) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben foglaltakat, továbbá az Ebtv. 30. § (1a) bekezdését nem kell alkalmazni a 2023. május 1. napján nem 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társasági formában működő önkormányzati járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézményekre, ide nem értve a több önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő önkormányzati járóbeteg szakellátó egészségügyi intézményeket.”

41. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/L. §-sal egészül ki:

„244/L. § (1) Ha az állami vagy önkormányzati fenntartású, egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató, valamint a klinikai központ részére computer tomográfia valamint a mágneses rezonancia vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárásokat (a továbbiakban: CT-MRI vizsgálatok) az egészségbiztosítási ellátások keretében történő elvégzésére jogosító, az Ebtv.-nek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1c) bekezdésének meg nem felelő közreműködő (a továbbiakban: közreműködő magánszolgáltató) biztosítja, az e tevékenységre vonatkozó közreműködői szerződések a törvény erejénél fogva – kivéve, ha az egészségbiztosításért felelős miniszter az Ebtv. 82. § (26) és (27) bekezdése alapján ellátási érdekből a közreműködés hosszabbítását engedélyezte – 2024. november 1. napjával megszűnnek.

(2) A közreműködő magánszolgáltató az (1) bekezdés szerinti szerződés megszűnésével állami kártalanításra jogosult. Az állami kártalanítás a közreműködői szerződés megszűnését vagy módosítását közvetlenül megelőzően meghatározott mérték és időtartam alapján a jogosultság megszűnésének hiányában őt megillető vállalkozási díj erejéig, de legfeljebb a (3) bekezdés szerint meghatározott összeg mértékéig illeti meg.

(3) A kártalanítás mértéke megegyezik

- a) határozott idejű szerződés esetén a 2024. november 1-jéhez képest hátralévő időtartammal azonos időtartamra vonatkozó, de legfeljebb három évnyi,

- b) határozatlan idejű szerződés esetén három üzleti év – ha a működését később kezdte meg, az adott évek – az egészségügyi szolgáltató egészségbiztosítás keretében történő CT-MRI vizsgálatok végzésére való jogosultságának (1) bekezdés szerinti megszűnését megelőző

időtartamnak a megszűnt jogosultság szerinti gazdasági tevékenységéből származó, adózás szerinti eredménye átlagának összegével. A kártalanítás mértékét az egészségügyért felelős miniszter állapítja meg.

(4) Állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató területén CT-MRI vizsgálatok alkalmazási körébe tartozó képalkotó diagnosztikai eljárások elvégzése céljából az Ebtv.-nek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 30. § (1b) és (1c) bekezdésének meg nem felelő szolgáltatóval eszköz- vagy helyiségbérleti szerződés nem köthető.

(5) A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény hatálybalépése napján fennálló, a (4) bekezdésnek nem megfelelő bérleti szerződések 2024. november 1. napjával megszűnnek.”

42. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a 244/L. § (3) bekezdése szerinti kártalanítás mértékét rendeletben állapítsa meg.”

43. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 248. §-sal egészül ki:

„248. § E törvény

- a) 152. § (4) bekezdése és 244/K. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, és

- b) 244/L. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.”

44. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 50/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 45. §-ával megállapított 50/B. § (1) bekezdése a 2023. január 1. és a Módtv. hatálybalépése között létrejött kölcsönszerződésekre is alkalmazandó.”

45. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 50/B. § (1) bekezdésében a „hitelintézettől igényelt, 2019. július 1-je és 2022. december 31-e között megkötött hitelszerződés” szövegrész helyébe a „hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés” szöveg lép.

46. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjfajtákon belül a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(4) A temetőfenntartási hozzájárulási díjon felül sem a tulajdonos, sem az üzemeltető – a temetkezési szolgáltatók kivételével – a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők számára egyéb díjat nem állapíthat meg, illetve nem szedhet.”

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A temető tulajdonosa és üzemeltetője a temetőszabályzatban, köztemető esetén az önkormányzat rendeletében megállapított díjakon felül más díjat nem állapíthat meg. Ez a tilalom nem vonatkozik az üzemeltetőnek az (1) bekezdésben foglalt, valamint a temetőüzemeltetéssel össze nem függő szolgáltatásaira. Nem szedhető díj – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért.”

47. § Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

- 1. 40. § (5) bekezdése,

- 2. 41. § (1) bekezdés i) pontjában a „szociális és” szövegrész,

- 3. 41. § (1) bekezdés j) és k) pontja, és

- 4. 41. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „különösen” szövegrész.

49. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „Általános szabályok” alcíme a következő 86/B. §-sal egészül ki:

„86/B. § Az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke által kiadott rendeletben meghatározott kiberbiztonsági követelmények betartásával és alkalmazásával köteles végezni az üzemeltetési tevékenységet.”

50. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 163/P. §-sal egészül ki:

„163/P. § E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 86/B. §-át e rendelkezés hatálybalépését követően az SZTFH elnökének az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelményekre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 30. naptól kell alkalmazni.”

51. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben határozza meg az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelményeket.”

52. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18. intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény részeként működő vagy az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett, a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény teljes körű gyógyszerellátását végző egészségügyi intézmény, amely szaktevékenységként közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat is végezhet;”

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„47. egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás: az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények részére egységes rendszerben azonos szolgáltatásszínvonalú intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása Magyarország területén (ideértve az ennek ellátásához szükséges beszerzési, járulékos közbeszerzési szolgáltatási, koordinációs és logisztikai tevékenységet is);”

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-a a következő 48. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„48. egyedi gyógyszeradagoló rendszer: betegszintű gyógyszerelési mód, amely során az intézeti gyógyszertár által a fekvőbeteg-ellátásban részesülők számára előírt gyógyszerek személyre szabott adagokban kerülnek kiszerelésre.”

53. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény „A közforgalmú gyógyszertár létesítése” alcíme a következő 49/D. §-sal egészül ki:

„49/D. § Az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény területén új közforgalmú gyógyszertár nem létesíthető.”

54. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 51/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51/A. § (1) Az állam az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmények részére az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatást hirdetménnyel induló, a Kbt. szerint lefolytatott eljárás alapján az eljárás nyertesével a Kbt. szerint megkötött szerződés útján is biztosíthatja.

(2) Az állam nevében a Kbt. szerinti eljárás lefolytatására, az eljárás nyertesével a Kbt. szerinti szerződés megkötésére, valamint e szerződés módosítására és megszüntetésére az egyes beszerzési eljárások tekintetében kormányrendeletben kijelölt miniszter jogosult.

(3) A Kbt. szerinti eljárás nyertese az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására projekttársaságot köteles létrehozni.

(4) A (3) bekezdés szerinti projekttársaság az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos engedélyeket a Kbt. szerinti szerződés megkötésétől számított egy naptári éven belül köteles megszerezni, ennek hiányában a Kbt. szerinti szerződés a megkötésétől számított egy naptári év elteltét követő napon megszűnik.

(5) A Kormány rendeletben határozza meg az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása engedélyezésének, végzésének és hatósági ellenőrzésének részletes szabályait.

(6) Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása során a (3) bekezdés szerinti projekttársaság a Kbt. szerinti szerződésben és a jogszabályokban meghatározott szolgáltatási színvonalat és ellátást folyamatosan köteles biztosítani (a továbbiakban: szolgáltatásbiztonság). A szolgáltatásbiztonság bármely okból bekövetkező sérelme esetén a Kbt. szerinti eljárás nyertese és a projekttársaság az állam részére az azonnali, teljes körű beavatkozás lehetőségét – ideértve az informatikai és beszerzési rendszerhez való közvetlen hozzáférést is – a Kbt. szerinti szerződés hatálya alatt folyamatosan köteles biztosítani.

(7) A Kbt. szerinti szerződés időtartamának leteltét követően az üzembe helyezett egyedi gyógyszeradagoló rendszert a Kbt. szerinti eljárás nyertese ingyenesen átadja az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény részére visszavételi eljárás keretében.

(8) A Kbt. szerinti szerződésben előírható, hogy ha a Kbt. szerinti szerződés megkötését követően e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati szabályozás megváltozása következtében a Kbt. szerinti szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a Kbt. szerinti eljárás nyertesének gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoz vagy okozna, és e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati szabályozás megváltozásának lehetősége a Kbt. szerinti szerződés megkötésének időpontjában a Kbt. szerinti eljárás nyertese számára nem volt előrelátható, úgy a Kbt. szerinti eljárás nyertesének választása szerint

- a) a Kbt. szerinti szerződést legalább három hónapos felmondási idő mellett felmondhatja,

- b) a Kbt. szerinti szerződés bírósági módosítása útján az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtója által az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtásáért fizetendő díj arányos csökkentését kérheti, vagy

- c) az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.

(9) A (8) bekezdés alkalmazásában ágazati szabályozásnak minősül az állam és az Európai Unió által alkotott valamennyi jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, így különösen az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásra vonatkozó közterhekkel kapcsolatos és más jogi szabályozás, kötelezést tartalmazó szakmai előírás, szabvány, szabályzat és belső szabályozás, továbbá nemzetközi szerződés és megállapodás, amely az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásra vonatkozik.

(10) A (3) bekezdés szerinti projekttársaság az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása során együttműködik az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézménnyel a jogszabályban és a Kbt. szerinti szerződésben meghatározott egészségügyi ágazati kötelező informatikai és iratkezelési előírás, szabvány, szoftver, eljárásrend (a továbbiakban: kötelező egészségügyi informatikai előírás) alkalmazásában. A (3) bekezdés szerinti projekttársaság biztosítja az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez az általa használt tárgyi eszközök, berendezések, szoftverek, valamint az általa irányított vagy felügyelt munkafolyamatok és eljárásrendek folyamatos és teljes körű megfelelését a kötelező egészségügyi informatikai előírásoknak.

(11) A nem állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény intézeti gyógyszertára vonatkozásában önkéntesen, szerződéses úton csatlakozhat az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására a Kbt. és az (1)–(9) bekezdés szerint megkötött szerződéshez, a Kormány által rendeletben meghatározott részletes szabályok alapján.”

55. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„m) az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtása engedélyezésének, végzésének és hatósági ellenőrzésének részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdése a következő n)–p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„n) az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtásának engedélyezésére és hatósági ellenőrzésére jogosult szervet,

o) az 51/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter kijelölését,

p) a nem állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézménynek az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására a Kbt. és az 51/A. § (1)–(9) bekezdés szerint megkötött szerződéshez történő önkéntes csatlakozás részletes szabályait.”

(rendeletben állapítsa meg.)

56. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

1. 21. § (9a) bekezdésében a „2015. évi CXLIII. törvény” szövegrész helyébe a „2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)” szöveg,

2. 75. §-ában a „négynél több gyógyszertár” szövegrész helyébe a „négynél több közforgalmú gyógyszertár” szöveg

lép.

57. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 33. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A miniszter az állam tulajdonában és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő Magyarország területén található ingatlant – a diplomáciai és külügyi célú ingatlanok kivételével – rendeletében az (5) bekezdésben, valamint az Nvtv. 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, továbbá a közfeladatok költséghatékony ellátására figyelemmel értékesítésre kijelölheti.

(5) A miniszter európai uniós támogatással érintett ingatlant a támogatásból eredő kötelezettségekkel összhangban jelölhet ki értékesítésre. A miniszter a kijelöléshez előzetesen kikéri az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter véleményét.”

58. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„c) a 33. § (4) bekezdése alapján értékesítésre kijelölt ingatlant.”

59. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a következő 14/C. §-sal egészül ki:

„14/C. § Az egészségügyért felelős miniszter – az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyetértésével – rendeletében határozhat meg az étrend-kiegészítők vagy azok egyes csoportjai tekintetében olyan feltételeket, amely feltételeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – csak gyógyszertárban vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak.”

60. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

- a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek előállítására és forgalomba hozatalára;

- b) azon feltételekre, amelyeknek nem megfelelő étrend-kiegészítők csak gyógyszertárban vagy jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak;

- c) a b) pont alapján meghatározott feltételeknek nem megfelelő étrend-kiegészítő forgalmazásra jogosultak körének meghatározására, valamint a forgalmazásra jogosult üzletekre vonatkozó feltételekre;

- d) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására, az ilyen élelmiszerek bejelentésére, értékelésére

vonatkozó előírásokat.”

61. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

1. 14/B. § (2) bekezdésében a „hozzáférésére” szövegrész helyébe a „hozzáférése” szöveg

2. 27. § (1) bekezdés a) pontjában az „az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg

lép.

63. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elnökhelyettes a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti, a helyettes államtitkárra vonatkozó illetményre jogosult, amelynek összegét a Hatóság elnöke állapítja meg.”

65. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Az állam az államadósság terheinek csökkentése érdekében, az állam szabad pénzeszközeinek kezelése keretében kölcsönt nyújthat a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, amennyiben az nem veszélyezteti a 11. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását és a kölcsön felhasználásának átfogó közgazdasági elemzése a kölcsön visszafizetése szempontjából megnyugtató eredményre vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására új adósságot keletkeztető ügyletnél az államháztartásért felelős miniszter a 9. § szerinti hozzájárulásának megszerzésére irányuló folyamat keretében tehet javaslatot. Az államháztartásért felelős miniszter egyidejűleg az eredeti kezdeményezés szerinti adósságot keletkeztető ügyletről is döntést hoz, arra az esetre, ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet nem él e kölcsön lehetőségével.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter fennálló adósságot keletkeztető ügylet esetén is javaslatot tehet az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására a fennálló adósság kedvezőbb terhek melletti kiváltása érdekében.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön nyújtására olyan pénzügyi feltételekkel kerülhet sor, amelyek biztosítják az állam számára az annak finanszírozása kapcsán felmerülő terhek megtérülését.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön teljesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján jár el.”

67. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat az Áht. 23. §-a szerinti költségvetési rendelet, illetve az Áht. 29/A. §-a szerinti kitekintő határozat elfogadását követően nyújtja be a Kormány hozzájárulása iránti kérelmét az adósságot keletkeztető ügylethez.”

68. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kormány a (2) és (3) bekezdés szerinti hozzájárulását megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozásához kapcsolódik, vagy ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, valamint a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott.”

69. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.]

„f) az államháztartásért felelős miniszter döntése alapján ellátja a 9/A. § szerint az állam által a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nyújtott kölcsön teljesítésével kapcsolatos feladatokat.”

70. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, azzal, hogy

- a) a belföldön, nyomdai úton előállított értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapíron a kibocsátó állam képviseletében eljárva az államháztartásért felelős miniszter vagy a miniszterelnök aláírása szerepel,

- b) az államháztartásért felelős miniszter a képviseleti jogát az ÁKK Zrt. útján is gyakorolhatja vagy írásban az ÁKK Zrt.-re vagy a Kormány más tagjára átruházhatja.

(2a) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban – ideértve a magánszektor beruházásaihoz kapcsolódó szerződésekkel összefüggő egyetértő nyilatkozat kiadását – az államot a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter képviseli, – amelynek során felel a szerződések előkészítéséért, megkötéséért, módosításáért, megszüntetéséért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért – azzal, hogy az államadósság-kezeléssel kapcsolatos polgári jogi jogviszonyok tekintetében a (2) bekezdés alkalmazandó.”

71. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § Az e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 14. § (2) és (2a) bekezdését a Módtv. hatálybalépését megelőzően nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejött szerződéses jogviszonyokban is alkalmazni kell.”

72. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügylet és” szövegrész helyébe az „ügylet, valamint” szöveg lép.

73. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. § (7) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:

(Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint

kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:)

- „be) az állam által a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a Gst. 9/A. §-a alapján nyújtott kölcsön és annak visszatérülése.”

76. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettség

- a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és a 14. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,

- b) egyéb esetben

- ba) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,

- bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig,

- c) a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe és az LI. Honvédelmi Alap fejezet 1–4. címe tekintetében a költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzat száz százalékáig

vállalható.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) A (4) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A monitoringrendszerben nem, vagy hibásan, vagy hiányosan rögzített támogatási döntés alapján az (1) bekezdés szerinti támogatás érvényesen nem nyújtható. E bekezdés alkalmazásában hibásan rögzített támogatási döntésnek minősül az az adatrögzítés, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatti kijavításnak van helye.”

78. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a monitoringrendszerbe történő adatátadással gondoskodik)

„a) a támogatási igényhez kapcsolódóan a támogatási igény benyújtója nevére, a támogatás felhasználási helyének címére, a támogatási igény céljára és az igényelt támogatás mértékére, a pályázati úton biztosított támogatás esetében a pályázati kiírás tárgyára,”

(vonatkozó adatoknak az e célra rendszeresített honlapon való közzétételéről.)

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A monitoringrendszerben kezelt adatok a támogatási döntés naptári évének utolsó napjától számított tíz év elteltével törölhetők.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/C. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A monitoringrendszerben nyilvántartott adatok hitelességének szavatolása az adatszolgáltatásra kötelezett támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet felelősségi körébe tartozik.”

79. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a visszafizetendő támogatás és a kamat teljesítésének kincstári ellenőrzése során feltárt eltérésekre is.”

80. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

- a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,

- b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

- c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

- d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

- e) az MNV Zrt.,

- f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

- g) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),

- h) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

- i) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

- j) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot

[az a)–j) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a (2a) bekezdés szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével –, valamint – a (2a) bekezdés szerinti felmentés ez irányú rendelkezésének hiányában – értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, értékpapírt nem vásárolhatnak.”

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A kincstár fizetési számlát vezet)

„g) az államnak az Nvt. szerinti többségi befolyása alatt álló, kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő gazdasági társaság megbízása esetén a gazdasági társaság számára.”

81. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. §-a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) Ha a helyi önkormányzatnak a kincstárral szemben a nettó finanszírozásból adódóan tartozása áll fenn, a tartozásnak megfelelő összeget a kincstár beszámítja a 14. § (3) bekezdésébe tartozó fejezetből a helyi önkormányzatnak kifizetendő támogatásokból a központi költségvetés „Önkormányzatok rendkívüli támogatása”, a „Vis maior támogatás” jogcím, valamint a Kormány rendeletében meghatározott jogcímek kivételével.”

82. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„106/C. § (1) A lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet a támogatási szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének időpontjától számított harminc napon belül továbbítja a támogatott személy, – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy, valamint a nem támogatott hiteladós

- a) természetes személyazonosító adatait,

- b) állampolgárságára, illetve magyarországi jogállására vonatkozó adatot,

- c) lakóhelyét,

- d) személyi azonosítóját,

- e) adóazonosító jelét,

- f) a lakáscélú állami támogatás igénybevételére vonatkozó alábbi információkat:

- fa) a támogatási kérelem benyújtásának napját,

- fb) az igénylő által korábban igénybe vett támogatás visszafizetésének tényét és időpontját,

- fc) a támogatási szerződés, illetve kamattámogatott kölcsön esetén a kölcsönszerződés megkötésének napját, valamint azonosító számát,

- fd) az igénybe vett támogatás típusát, összegét, illetve kamattámogatott kölcsön esetén a kamattámogatással érintett kölcsön összegét,

- fe) a gyermekvállalási kötelezettség, a bentlakási kötelezettség, valamint a kamattámogatás lejáratának napját,

- ff) a támogatott lakás természetbeni címét, ingatlan-nyilvántartásban rögzített helyrajzi számát, lakás alapterületét, valamint – meghatározott támogatástípusoknál – energetikai besorolását, és

- g) a csekély összegű (de minimis) támogatásokra irányadó feltételek teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában foglalt adatokat

a kincstár részére.

(2) A kincstár a lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet által továbbított (1) bekezdés szerinti adatokról nyilvántartást vezet.

(3) A hitelintézet, a kincstár, a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a kincstár által vezetett (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból közvetlenül kérdezhet le adatokat.

(4) A hitelintézet – az 55. §-ban foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdés szerinti adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására benyújtott iratokat vagy bemutatott iratokról készített másolatokat a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából

- a) vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjog, valamint az elidegenítési és a terhelési tilalom törlésének napját,

- b) állami kamattámogatással érintett kölcsön esetén a kamattámogatás lejáratának vagy a kamattámogatás és kamatai visszafizetésének napját

követő naptári év utolsó napjáig kezeli.

(5) A kincstár, a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter – az 55. §-ban foglaltaktól eltérően –

- a) az (1) bekezdés szerinti adatokat a támogatási szerződés megkötésének napjától számított 50. naptári év utolsó napjáig,

- b) az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására benyújtott iratokat vagy bemutatott iratokról készített másolatokat a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából

- ba) vissza nem térítendő támogatás esetén a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjog, valamint az elidegenítési és a terhelési tilalom törlésének napját,

- bb) állami kamattámogatással érintett kölcsön esetén a kamattámogatás lejáratának vagy a kamattámogatás és kamatai visszafizetésének napját

követő naptári év utolsó napjáig kezeli.

(6) Az állami adóhatóság a lakáscélú állami támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár a jogosulatlan támogatások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult.”

83. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 41. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„41. a költségvetési támogatások és a költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatások kincstári monitoringrendszerbe történő adatai átadásának elmulasztása miatti bírság megállapításának szabályait,”

84. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3d) E törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 79. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kincstári számlavezetésre kötelezett jogszabály által kijelölt, nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv 2023. október 1-jéig köteles a kincstárban fizetési számlát nyitni és e számlára a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő összegeket 2023. október 15-éig átutalni.

(3e) Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Módtv3.-mal megállapított 79. § (3) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Módtv3. hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat az azon található értékpapír lejártáig fenntarthatják.”

86. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/N. §-sal egészül ki:

„111/N. § E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 106/C. §-át a Módtv3. hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződések esetén is alkalmazni kell.”

2. 30. § (1) bekezdésében a „tartósan érvényesülő” szövegrész helyébe a „beépülő jelleggel érvényesülő” szöveg,

3. 33. § (1) bekezdésében a „kiegészítésére” szövegrész helyébe a „kiegészítésére, valamint az előirányzat nevének módosítására” szöveg,

4. 41. § (4) bekezdésében a „költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv – a Magyarország külképviseleti költségvetési szerve fizetési számlájához és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kapcsolódó likviditási keret vagy hitelkártya kivételével –” szöveg,

5. 60/B. §-ában a „négy” szövegrészek helyébe a „két” szöveg,

6. 90. § (5) bekezdés a) pontjában az „a 33. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 33. § (1)–(2) bekezdésében” szöveg,

7. 95. § (2) bekezdésében az „a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszter” szöveg,

9. 109. § (1) bekezdés 9. pontjában az „az előirányzatok átcsoportosításának módját,” szövegrész helyébe az „az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzatok átcsoportosítással kapcsolatban az államháztartásért felelős miniszter részére szóló tájékoztatásra, és az általa tehető kifogással kapcsolatos részletes szabályokat,” szöveg

88. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 16. pontjában a „visszatérítésének szabályait,” szövegrész helyébe a „visszatérítésének szabályait, továbbá a 83. § (6b) bekezdése szerinti jogcímeket,” szöveg lép.

- 2. 109. § (9) bekezdése.

94. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 111. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül térítésmentesen jogosult a saját, valamint a (3) bekezdés szerinti személyek tevékenységének ellátásához szükséges felszerelésre és eszközökre.”

96. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a 8. §-át követően a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

#### „7/A. Az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézbesítése

8/A. § (1) Az állomány tagja köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében a honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete által üzemeltetett elektronikus ügyintézési felületen (a továbbiakban: Ügyfélszolgálati Rendszer) biztosított, jóváhagyott elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni.

(2) A 8. § (4) bekezdésétől eltérően, ha az Ügyfélszolgálati Rendszer azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon.”

97. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

1. 191. § (2) bekezdésében az „a 28. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 8/A. §, a 28. § (7) bekezdése” szöveg, és

2. 233. § (2) bekezdésében az „a 33. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 8/A. §, a 33. § (3) bekezdése” szöveg

lép.

100. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 12. §-ában a „jelentés” szövegrész helyébe a „jelentés és az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a miniszteri rendelet hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentés” szöveg lép.

2. 3. § (7) bekezdésében az „a úthasználó” szövegrész helyébe az „az úthasználó” szöveg

109. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „134.” szövegrész helyébe a „132–134.” szöveg lép.

111. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 36. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott felső összeghatárok, illetve értékhatárok változására tekintettel az adós által benyújtott kérelem tárgyában hozott végzésben a korábban, az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési terv tárgyában hozott, és még jogerőre nem emelkedett végzését hatályon kívül helyezheti.”

112. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 105/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 36. § (8a) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.”

117. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A KSH a feladatainak ellátásához kapcsolódóan a vármegyékben irodákat működtethet.”

118. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A KSH elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki)

„c) a Hivatalos Statisztikai Szolgálatban, az Európai Statisztikai Rendszerben, a közigazgatásban vagy a statisztikai tudomány területén legalább öt év szakmai gyakorlatot szerzett.”

119. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és adatelemzés, valamint hivatalos statisztikai adatok előállításának segítése céljából informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki.”

120. § A Turizmus törvény 9/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyi önkormányzat, valamint a KSH a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátása során nem kérhetnek olyan adatot, amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzáférési jogosultság alapján a rendelkezésükre áll.”

121. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja a Vhr. szerint adatszolgáltatásra kötelezett azon vendéglátó üzlet üzemeltetője részére, amelynek a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A vendéglátó üzlet üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett vendéglátó üzletben alkalmazhat.”

(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (3) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja a Vhr. szerint adatszolgáltatásra kötelezett azon turisztikai attrakció üzemeltetője részére, amelynek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítésből származó nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A turisztikai attrakció üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett turisztikai attrakció esetében alkalmazhat.”

(3) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) és (4) bekezdés szerint térítésmentesen biztosított szoftver használatának lehetőségét a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. évente felülvizsgálja, a vendéglátó üzlet üzemeltető és a turisztikai attrakció üzemeltető (2) és (4) bekezdés szerinti nettó árbevételei alapján.”

122. § (1) A Turizmus törvény 12/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására

- a) 2023. július 1. napjától köteles, amennyiben a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó előző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot,

- b) 2024. január 1. napjától köteles, amennyiben a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó előző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot.”

(2) A Turizmus törvény 12/B. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására

- a) 2023. július 1. napjától köteles, amennyiben az előző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot,

- b) 2024. január 1. napjától köteles, amennyiben az előző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot.”

123. § A Turizmus törvény a következő 12/C. §-sal egészül ki:

„12/C. § A 12/A. § (1a) bekezdése és a 12/B. § (1a) bekezdése szerint megkezdett adatszolgáltatást a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetői tevékenységének megszűnéséig köteles teljesíteni.”

124. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény a következő 12/D. §-sal egészül ki:

„12/D. § A 9/G. § (2) és (4) bekezdése, a 12/A. § (1a) bekezdése és a 12/B. § (1a) bekezdése szerinti árbevétel számításakor a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti bevétel mértékét kell figyelembe venni, azzal, hogy több teljesítési hely azonos működtetője vagy azonos üzemeltetője esetén sem alkalmazható az egybeszámítás.”

125. § Hatályát veszti a Turizmus törvény

- a) 9/B. § (3) bekezdése,

- b) 9/G. § (6) és (7) bekezdése és

- c) 12/A. § (1) bekezdésében és a 12/B. § (1) bekezdésében az „ , az adatok szolgáltatására és továbbítására 2023. július 1. napjától köteles” szövegrész.

129. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-ában a „2023. szeptember” szövegrész helyébe a „2023. november” szöveg lép.

130. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény I. Fejezete a következő 3/B. alcímmel egészül ki:

#### „3/B. Az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézbesítése

6/B. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében a miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete által üzemeltetett elektronikus ügyintézési felületen (a továbbiakban: Ügyfélszolgálati Rendszer) biztosított, jóváhagyott elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni.

(2) Ha az Ügyfélszolgálati Rendszer azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra nem alkalmazható.”

131. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 44/A. § (1) bekezdésében a „Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ)” szövegrész helyébe a „KNBSZ” szöveg lép.

132. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 56. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

„56. § A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás, az egészségbiztosítási nyilvántartás és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával kizárólag államigazgatási szervet vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezetet bízhat meg.”

133. § A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvény 1/A. §-ában a „2026. március 31.” szövegrész helyébe a „2025. június 30.” szöveg lép.

134. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya kizárólag – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont – az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár működtetőjére, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy) jogállására terjed ki.”

135. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „15/A. § [Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár főgyógyszerészének, szakgyógyszerészének és gyógyszerészének, szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya]

(1) Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertárat vezető főgyógyszerész (a továbbiakban: főgyógyszerész) egészségügyi szolgálati jogviszonya, valamint az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár szakgyógyszerészének, gyógyszerészének, szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya tekintetében a munkáltatói jogkört az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző intézmény munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban: állami munkáltatói jogkör gyakorló) és az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertárat működtető jogi személy vezetője (a továbbiakban: szerződéses munkáltató jogkör gyakorló) az e §-ban foglaltak szerint gyakorolja.

(2) Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében történő működtetés tekintetében, az ezen feladatokhoz kapcsolódó munkáltatói utasítási jogokat az állami munkáltatói jogkör gyakorlója és a szerződéses munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – együttesen gyakorolja.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a munkáltatói jogkört az állami munkáltatói jogkört gyakorló gyakorolja.”

136. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 16. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„d) egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerint lefolytatott eljárás nyertesével megkötött szerződés alapján működtetett intézeti gyógyszertár.”

137. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)

„p) az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár főgyógyszerészének, szakgyógyszerészének, gyógyszerészének és szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya tekintetében az együttes munkáltatói jogkörgyakorlás eseteit és részletes szabályait.”

138. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy egészségügyi szolgálati jogviszonya az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató és a Kjt. hatálya alá tartozó központi logisztikai szerv közötti áthelyezéssel is megszüntethető, ha az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át.

(2) Azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át, majd egészségügyi szolgálati jogviszonya megszüntetését követő 180 napon belül a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szervvel közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a végkielégítés – a 13. §-ban foglaltaktól eltérően – az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése és a közalkalmazotti jogviszony létrejötte között eltelt idő alapján az alábbiak szerint illeti meg:

- a) 30 napon belül, legfeljebb egyhavi végkielégítés,

- b) 31. és 60. nap közötti időszakban, legfeljebb kéthavi végkielégítés,

- c) 61. és 90. nap közötti időszakban, legfeljebb háromhavi végkielégítés,

- d) 91. és 120. nap közötti időszakban, legfeljebb négyhavi végkielégítés,

- e) 121. és 150. nap közötti időszakban, legfeljebb öthavi végkielégítés,

- f) 151. és 180. nap közötti időszakban, legfeljebb hathavi végkielégítés,

és a részére kifizetett végkielégítés összegének az a)–f) pont szerinti mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató munkáltató részére vissza kell fizetnie.

(3) Az (1) bekezdés alapján létrejött új közalkalmazotti jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során az (1) bekezdés szerint megszüntetésre került egészségügyi szolgálati jogviszony alapján végkielégítésre jogosító időt

- a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

- b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben öt év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

- c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben nyolc év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

- d) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben tíz év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

- e) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben tizenhárom év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,

- f) a (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben tizenhat év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.

(4) Azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatai átadásra kerülnek a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv részére, a felmondási idő – az Mt. 69. §-ától eltérően – 30 nap. A felmondási idő felére – figyelemmel az Mt. 70. § (1) bekezdésére – az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkavégzés alól fel kell menteni.”

144. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő y) ponttal egészül ki:

(A Hatóság elnöke)

„y) megállapítja az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelményeket.”

145. § Hatályát veszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § k) pontjában az „a Kar által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére,” szövegrész.

146. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

#### „3/A. Állami vagyonelemek ingyenes tulajdonba adása Nagyvisnyó Község Önkormányzata részére

4/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Nagyvisnyó külterület 0341/1 helyrajzi számú ingatlant (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken az általa vállalt közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a természetvédelmi-, sport-, ifjúsági- valamint egyéb feladatai ellátásának elősegítése céljából Nagyvisnyó Község Önkormányzata tulajdonába kerül.

(2) Nagyvisnyó Község Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Nagyvisnyó Község Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljes-körűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti el és köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az az (1) bekezdés szerinti ingatlan használata során Nagyvisnyó Község Önkormányzatának kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyonelemek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva Nagyvisnyó Község Önkormányzata tulajdonába kerülnek Nagyvisnyó Község Önkormányzata (1) bekezdés szerinti feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében.

(5) A (4) bekezdés alapján átszálló ingóságokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

147. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény a 4. alcím címét megelőzően a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § A 4/A. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.”

148. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 11. § (1) bekezdésében az „a 4. § (6) bekezdése, az 5. § (2) bekezdése,” szövegrész helyébe az „a 4. § (6) bekezdése, a 4/B. §, az 5. § (2) bekezdése,” szöveg lép.

149. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:

(E törvény és a honvédelmi jogszabályok alkalmazásában)

„25a. NATO Biztonsági Beruházási Program: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket a NATO a védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és valósít meg,”

150. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beruházások, fejlesztések – a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével – mentesek a közterhektől.”

152. § (1) A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. § 2023. augusztus 31-én lép hatályba.”

(2) A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 4. §, a 7. §, a 11–13. §, a 15–34. §, a 42. §, a 44–53. §, az 55–56. §, a 60–63. §, a 66. § 1., 4–5., 8–14., 16–18. és 20–23. pontja, a 67. § 1., 4–9. és 11–16. pontja, a 73. §, a 75. § és az 1–4. melléklet 2023. december 1-jén lép hatályba.”

153. § A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény 77. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdésben” szöveg lép.

155. § Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 170. § (5) bekezdésében a „17. alcím” szövegrész helyébe a „17. alcím, a 81. §” szöveg lép.

156. § Hatályát veszti az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 170. § (3) bekezdésében az „a 81. §,” szövegrész.

158. § Hatályát veszti az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-a.