2023. évi CXIV. törvény — mi változott? 2024. július 3.

34. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 27/A. alcímmel egészül ki:

#### „27/A. Költségvetési biztos

39/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, a helyi önkormányzat 12 hónapig, továbbá – ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indult – az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónapig köteles a kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében hozott intézkedéseinek tűrésére.

(2) A költségvetési biztos a helyi önkormányzat eredményes működése érdekében

- a) előzetesen véleményezi

- aa) a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait,

- ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,

- ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,

- b) javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint

- c) ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat.”

38. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

- a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,

- b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

- c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

- d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

- e) az MNV Zrt.,

- f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

- g) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),

- h) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

- i) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

- j) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot,

- k) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

- l) az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig

[az a)–l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”

39. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„13. a költségvetési biztos megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, a költségvetési biztos feladatait, intézkedéseit, a költségvetési biztos tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokat,”

40. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/P. §-sal egészül ki:

„111/P. § E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel megállapított 39/A. §-át és a 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdés l) pontját a 2024. július 2-át követően indult adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni.”