2023. évi CVII. törvény — mi változott? 2023. december 28.

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § (1) Az országos közúton a közút kezelője – a rendőrség értesítésével – elszállíthatja azt a járművet, amely

- a) a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos, vagy

- b) a közútkezelői feladatok ellátását akadályozó, a forgalom által nem indokolt helyzetben van, vagy

- c) a közúti ellenőrzéseket akadályozó helyzetben várakozik, vagy

- d) a közút területén hátrahagyott módon várakozik.

(2) A jármű elszállítása esetén a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.

(3) A közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő, a közútkezelői feladatok ellátását, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének részletszabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Az üzembentartó vagy a tulajdonos a közútkezelő értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 90 napon belül sem tesz eleget, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos az elszállítást követő 90 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaságnak, más jármű esetén regisztrált bontó-hulladékkezelő részére átadni.

(5) Ha az elszállított jármű üzembentartója vagy tulajdonosa az értékesítést, a más módon történő hasznosítást vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadást követő 60 napon belül jelentkezik, a tulajdonos részére az értékesítésből, a más módon történő hasznosításból, vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadásból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel, más módon hasznosítással vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadással kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(6) A közút kezelője a jármű elszállításához, továbbá a jármű tárolásához és értékesítéséhez – szerződés alapján – felelősségbiztosítással rendelkező közreműködőt vehet igénybe.

(7) A közút kezelője az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat azon időtartam alatt kezeli, ameddig a jármű elszállításával és őrzésével összefüggésben keletkezett jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

(8) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát.

(9) Az ingatlan a (8) bekezdésben említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha

- a) az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében,

- b) az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és

- c) az ingatlanon tárolt, a (8) bekezdésben meghatározott járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás – tekintettel a lakókörnyezet jellegére is – nem jelentős.

(10) Ha a (8) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyzői döntés alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 650 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(11) Ha az ingatlannak a (8) bekezdésben említett járművek tárolására való alkalmassága a (9) bekezdés b) pontjában foglalt okból változott meg, a jegyző nem alkalmazhatja a (10) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járműveknek a megváltozott lakókörnyezethez igazodó mértékű tárolására.

(12) A települési önkormányzat jegyzője abban az esetben is vizsgálhatja a (9) bekezdésben foglalt feltételek fennállását és alkalmazhatja a (10) és (11) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket, ha a (8) bekezdésben meghatározott jármű tárolásának alkalmasságáról az érintett ingatlan vonatkozásában korábban döntés nem született.”

4. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közút – 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott – kezelője a közútkezelői hozzájárulás tekintetében érintett járműkategóriában egyedi adatlekérdezés útján jogosult a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer alábbi adatainak átvételére:

- a) a jármű honossága, rendszáma,

- b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,

- c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,

- d) az úthasználat helye és ideje,

- e) a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek.”

5. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Szilárd burkolatú közút és közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez, és a nem kizárólag az építtető, építtetők tulajdonában álló területen megvalósuló földút létesítéséhez, építési engedélytől való eltéréshez (a továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához – mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez – a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 55 nap. A kérelemre indult eljárás esetében az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (16) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóságnak be kell jelenteni:)

„c) vasúti átjáró átépítése, felújítása, korszerűsítése során szükséges ideiglenes terelőút kiépítését, vagy a meglévő, elzárt terelőút ideiglenes megnyitását a vasúti átjáró lezárását megelőzően legalább 8 nappal; az ideiglenes terelőút elbontását vagy elzárását a vasúti átjáró ismételt üzembe helyezését megelőzően legalább 8 nappal,”

7. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről – jogsértés megállapítása esetén – jegyzőkönyvet, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól – ha rendelkezésre áll – másolatot kell készíteni.”

9. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a Kormány, hogy)

„8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, a vizsgaközpont kijelölését és a vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 37. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a miniszter, hogy)

„37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő, a közútkezelői feladatok ellátását, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„f) a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság felhasználásának rendjét, az azzal összefüggő szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,”

(rendeletben állapítsa meg.)

10. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

- a) 15/A. § (2) bekezdésében a „díj fizetési” szövegrész helyébe a „díjfizetési” szöveg,

- b) 18. § (1) bekezdésében az „állami alap- és középfokú oktatási intézményekben” szövegrész helyébe az „állami köznevelési közfeladat ellátásában vagy a szakképzési feladat ellátásában részt vevő szerveknél, az oktatási központnál, köznevelési és szakképzési intézményeknél” szöveg,

- c) 21/M. § (3) bekezdés d) pontjában a „lévő, M2” szövegrész helyébe a „lévő, M1, M2” szöveg, a „M3, N2” szövegrész helyébe a „M3, N1, N2” szöveg és a „N3, O3” szövegrész helyébe a „N3, O1, O2, O3” szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (6) bekezdése.

12. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A miniszter látja el a fenntartható légijármű üzemanyagokkal kapcsolatos támogatási és fejlesztési feladatokat, valamint koordinálja azok végrehajtását.”

13. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az e §-ban és a 33. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások tekintetében sommás eljárásnak nincs helye.”

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2d) bekezdés e)–j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az ügyintézési határidő 150 nap)

„e) a léginavigációs szolgálatok tanúsítására, valamint felügyeletére irányuló,

f) a repülés-egészségügyi központok engedélyeinek kiadására és módosítására irányuló,

g) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztására irányuló,

h) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,

i) az állami légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló,

j) állami légiközlekedési szakszemélyzet oktatására használt repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló,”

(hatósági eljárásokban.)

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2d) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő 150 nap)

„k) az állami légijárművekkel és a pilóta nélküli állami légijárművekkel előforduló balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási,

l) az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmassági vizsgálatára irányuló”

(hatósági eljárásokban.)

14. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.”

19. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

„2. állami légijármű: a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba bejegyzett, honvédelmi, vám, rendvédelmi szervek vagy a rendvédelmi feladatot ellátó szervek céljára szolgáló légijármű;”

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

„42. pilóta nélküli állami légijármű: honvédelmi, vám, rendvédelmi vagy rendvédelmi feladatot ellátó szervek céljára szolgáló, a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba felvett légijármű, továbbá a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott üzembentartó által üzemben tartott pilóta nélküli légijármű;”

- 3. 3. § (3) bekezdésében az „államháztartásért” szövegrész helyébe az „adópolitikáért” szöveg,

- 4. 15. § (2) bekezdésében az „államháztartásért” szövegrész helyébe az „adópolitikáért” szöveg,

- a) 3. § (2b) bekezdés o) pontja,

- b) 3. § (2e) bekezdés h) pontja,

25. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. csónak:

a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket, vagy

b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, motorteljesítménye legfeljebb 14,7 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;”

26. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A miniszter látja el – az általa kijelölt szervezet útján –

- a) a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat,

- b) az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerszintű együttműködésének átfogó ellenőrzését,

- c) a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelés biztosítását,

- d) a vasúti rendszert érintő jelentős változtatások által felmerülő kockázatok kezelésének ellenőrzését.”

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/B. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (7) bekezdés szerinti kijelölt szervezet számára – jogszabályban meghatározott forrásból, a miniszter által vezetett minisztérium igazgatási előirányzata terhére – a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.”

(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A miniszter megállapítja a Vasutak Együttműködési Szervezete tagállamainak vasúti társaságai között létrejött, a nemzetközi teherkocsi használati szabályokról szóló megállapodásban (a továbbiakban: PGV megállapodás) a Magyarországot megillető két szavazaton belül a PGV megállapodásban részes, Magyarországon bejegyzett vasúti társaságokat megillető részarányok meghatározásának módszerét.”

28. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 73. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett – a (2) bekezdés szerinti – tulajdoni részesedését a kinevezésétől vagy a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni, amelyről kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesz.”

29. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 76. § (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vasúti igazgatási szerv határozata valamennyi ügyfélre nézve kötelező és azt más közigazgatási hatóság nem vizsgálhatja felül.”

30. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 77. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A vasúti igazgatási szerv adatszolgáltatásra kötelezheti a pályahálózat-működtetőt az 56. § (3) bekezdése alapján létrejött együttműködésével kapcsolatban. Az eljárásba bevont pályahálózat-működtető képviselője a vasúti igazgatási szerv által meghatározott határidőn, de legfeljebb 8 napon belül rendelkezésre bocsátja a nemzetközi menetvonallal kapcsolatos panaszkezeléshez vagy vizsgálathoz szükséges, az eljárásban részt vevő pályahálózat-működtető székhelye szerinti tagállam igazgatási szervezete által igényelt információt. Az igazgatási szervezet jogosult az érintett nemzetközi menetvonallal kapcsolatos ilyen természetű információkat az eljárásban részt vevő vasúti igazgatási szerveknek továbbítani.”

31. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vasúti igazgatási szerv a (4) bekezdés a) pontjában kapott információkat kizárólag a panasz elbírálása vagy a vizsgálat céljából használhatja fel a (4) bekezdés szerinti eljárásokban.”

32. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79/D. § (1) bekezdés b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:

- „bg) a 79/B. § (1) bekezdés b)–d) pontjai alapján indított jogvitás eljárás esetén a vasúti igazgatási szerv határozhat úgy, hogy a döntés semmiféle változtatást nem igényel, vagy a bb) alpontban hozott döntés esetén iránymutatását a határozatba foglalja.”

33. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 84/A. § (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A különleges kötöttpályás rendszerek e törvény 18. §-ában meghatározott mentességek közül az alábbiaknak felelnek meg:

- a) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek olyan vállalkozó vasúti társaságok, amelyek a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton kizárólag városi, elővárosi vagy térségi vasúti szolgáltatást nyújtanak,

- b) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek olyan vállalkozó vasúti társaságok, amelyek valamely, a 18. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti szolgáltatást nyújtják, illetve

- c) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek olyan vállalkozó vasúti társaságok, amelyek valamely, a 18. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti szolgáltatást nyújtják.”

34. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 85/N. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az e § szerinti eljárást követően nem kell alkalmazni

- a) a 12–13. §-t a vasúti piac működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi és térségi vasúti pályahálózatokra,

- b) az 50–66 §, és 67/A–67/W. §-t a vasúti piac működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi vasúti pályahálózatokra.”

35. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„6. a vasúti vizsgaközpont, valamint vasúti képzési módszertani központ kijelölését, a vasúti vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„3. a PGV megállapodásban a Magyarországon bejegyzett, a PGV megállapodásban részes vasúti társaságokat megillető két szavazat elosztásának módszerét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„37. a 3/B. § (7) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését és a szervezet által ellátandó, a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs, az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerintegrációjának ellenőrzésére, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítására vonatkozó, továbbá a vasúti rendszert érintő jelentős változások által felmerülő kockázatok kezelésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

36. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

- a) 18. § (1) bekezdésben az „amely város, elővárosi” szövegrész helyébe „amely kizárólag városi, elővárosi” szöveg,

- b) 38. § (3) bekezdésében a „Katonai Közlekedési Központ” szövegrész helyébe a „Logisztikai Támogató Parancsnokság” szöveg,

- c) 70. § (1) bekezdésében a „javaslatára–a” szövegrész helyébe a „javaslatára – a” szöveg

lép.

37. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

### „Országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése

40/W. § (1) Azon ingatlan tekintetében, amely nem áll az állam tulajdonában, de a területén olyan vasúti pálya vagy tartozéka található,

- a) amely részét képezi a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2. pont 2.13. alpontja szerinti országos jelentőségű vasútvonalnak, és

- b) amelynek használatbavételi engedélye 2024. január 1-jét megelőzően véglegessé vált,

továbbá, ha fennállnak a 40/I. §-ban meghatározott feltételek, ezen alcím szerinti, az ingatlan tulajdoni viszonyának rendezése iránti eljárásnak van helye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a 2. § o) pontjában meghatározott közérdekű céloknak megfelelően a 40/I. §–40/V. §-t kell alkalmazni, az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. Az ezen alcímben és a 40/I. §–40/V. §-ban nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ahol a 40/I. §–40/V. §

- a) utat, közutat, vagy országos közutat említ, azon az (1) bekezdés szerinti vasúti pályát és tartozékait,

- b) országos közút által érintett földrészletet említ, azon az (1) bekezdés szerinti vasúti pálya és tartozéka által érintett földrészletet,

- c) 40/H. § szerinti eljárást említ, azon az (1) bekezdés szerinti eljárást

kell érteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az országos jelentőségű vasútvonal felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv kérheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban nem alkalmazható a 14. §, a 21/A. §, a 24/C. §, a 31/A. §, a 35. §, a 37/B. §–39. §, és a 40/A. §.

40/X. § (1) A 40/W. § szerinti eljárásban az ingatlan tulajdonosa 2028. december 31-ig kérheti a közérdekű cél jogosultjának az eljárás iránti kérelem benyújtására kötelezését.

(2) A kisajátítási hatóság – az ingatlan tulajdonosának kérelmére – a 40/W. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására a 40/W. § (4) bekezdésében meghatározott szervet kötelezi.

(3) A 40/W. § szerinti eljárásban, ha az országos jelentőségű vasútvonal építésének kezdő napja nem állapítható meg, a kártalanítási összeg esedékessége időpontjának a használatbavételi engedély véglegessé válásának napját kell tekinteni.

(4) A 40/W. § szerinti eljárás megindítására vonatkozó kérelem 2029. július 1-éig nyújtható be a kisajátítási hatósághoz.

(5) A 40/W. § szerinti eljárásban a kisajátítási hatóság az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindításának ténye feljegyzése és elidegenítési tilalom feljegyzése iránt keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.”

38. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. §-a a következő (12)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A 35/A. § szerinti Központi Rendszerként működő, az IKOP-3.1.0-15-2017-00014 és az IKOP-3.2.0-15-2017-00028. azonosítószámú Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) projektben létrehozott vagyonelemeket, vagyoni értékű jogokat a Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a KTI Kft., mint a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokról, a központi adatbázisokról és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatásokról, továbbá a működtető szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti Központi Rendszert működtető átadó szervezetek 2024. március 1-jével térítésmentesen kötelesek átadni a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zárkörűen Működő Részvénytársaság és a VOLÁNBUSZ Közlekedési zártkörűen működő Részvénytársaság, mint a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokról, a központi adatbázisokról és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatásokról, továbbá a működtető szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti Központi Rendszert működtető átvevő szervezetek részére.

(13) A (12) bekezdésben foglalt vagyonelemek, vagyoni értékű jogok átadására nem kell alkalmazni a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-ának rendelkezéseit.”

39. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35. § (4) bekezdésében az „és működtet” szövegrész helyébe az „és a szolgáltatók bevonásával működtet” szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 52. § (1) bekezdés d) pontja.

41. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 26. § (3) bekezdés d) pontjában a „70 napig” szövegrész helyébe a „2 évig” szöveg lép.