2023. évi CVI. törvény — mi változott? 2025. január 1.

28. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény a 46/R. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

### „Magyar Edzők Társasága

46/S. § (1) A Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET) a magyar sportban edzői tevékenységet folytató személyek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület. A MET-et a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A MET működésének részletes szabályait e törvény és e törvény keretei között a MET alapszabálya határozza meg.

(3) A MET

- a) hivatásuk gyakorlásával összefüggésben védi tagjainak jogait és érdekeit,

- b) megalkotja az edzői szakma magatartási-etikai szabályait,

- c) előzetesen véleményezi az edzői szakma képviselőinek helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabálytervezeteket,

- d) közreműködik a sporttal összefüggő koncepciók formálásában, a sportot szabályozó mechanizmusok kialakításában,

- e) közreműködik az edzők szakmai továbbképzési rendszerének működtetésében, ennek keretében

- ea) a sportszövetségekkel együttműködve meghatározza a szakmai továbbképzés követelményrendszerét, továbbképzéseket szervez, nyilvántartja a továbbképzési követelmények teljesülését,

- eb) figyelemmel kíséri a sport hazai és nemzetközi szakirodalmát, jó gyakorlatait, elősegíti az új sportszakmai ismeretek, módszerek edzői közösséghez történő eljutását,

- ec) integrálja, gyakorlati felhasználásra alkalmassá teszi és közvetíti a sporttudományi kutatási eredményeket,

- f) gondozza és adományozza az általa alapított edzői szakmai elismeréseket, valamint ellátja a nyugdíjas edzők erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos feladatokat,

- g) gondozza, gyűjti, rendszerezi a magyar sport történelmi emlékeit.

(4) A MET stratégiai jellegű feladatai keretében javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére

- a) az edzői életpályát érintő, edzői minősítési és támogatási rendszerek kialakítására,

- b) az egyes edzői támogatási programokban résztvevők személyére és juttatására vonatkozóan,

- c) az edzői támogatási programok sportági kereteinek kialakítására.

46/T. § (1) A MET tagsága önkéntes, illetve különleges jogállású tagokból áll.

(2) A MET-be – a MET alapszabályának elfogadása esetén – felvételét kérheti bármely

- a) sportszakember,

- b) jogi személy, amely a sportedzés, sportoktatás területén tevékenykedik.

(3) A MET – az alapszabályában foglaltak szerint – tagjai sorába különleges jogállású tagokat is felvehet.

(4) A (2) bekezdés szerinti természetes és jogi személyek felvételüket belépési nyilatkozattal kérik. A MET tagjait a Titkárságot vezető titkár (a továbbiakban együtt: Titkár) tartja nyilván.

(5) A Titkár a tagsági jogviszony igazolása, valamint a tagsági jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából a tag családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a (4) bekezdés szerinti belépési nyilatkozat benyújtásának időpontjától a tagsági jogviszony megszűnéséig kezeli.

46/U. § (1) A MET legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A MET közgyűlésének részletes összetételét a MET alapszabálya határozza meg.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

- b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelőbizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

- c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés elfogadása,

- d) a MET elnöksége éves beszámolójának elfogadása,

- e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A MET közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, a felügyelőbizottság elnöke, valamint a MET alapszabálya szerinti különleges jogállású tag tanácskozási joggal vehet részt.

(4) MET ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott elnökség. A MET elnökségének tagjai: az elnök, valamint a MET alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MET elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét. Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – a MET alapszabálya szerinti különleges jogállású tag meghívható.

46/V. § (1) A MET működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2) A felügyelőbizottság – a MET közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/U. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és a MET költségvetéséről nem dönthet. A MET alapszabálya határozza meg a MET közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MET irataiba betekinthet, a MET tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MET valamely testületének döntését vagy egyébként a MET érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(6) A MET elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7) A MET gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/U. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/W. § A MET működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/X. § (1) Az állam évente biztosítja a MET közfeladat-ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2) A MET az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

### Sportegyesületek Országos Szövetsége

46/Y. § (1) A Sportegyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: SOSz) a sportszervezetek érdekvédelmi feladatait ellátó szervezetként működő, az e törvényben meghatározott közfeladatokat ellátó köztestület. A SOSz-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2) A SOSz működésének részletes szabályait e törvény és e törvény keretei között a SOSz alapszabálya határozza meg.

(3) A SOSz:

- a) képviseli a sportszervezetek érdekeit, támogatja működésüket annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb színvonalon láthassák el az e törvényben meghatározott feladataikat;

- b) dönt a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról;

- c) koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását;

- d) javaslatot tehet a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlására vonatkozó kormányzati intézkedésre, szabályozási koncepcióra, és véleményezi az ezekkel összefüggő jogszabálytervezeteket;

- e) elősegíti a sportszervezetekben történő sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését;

- f) javaslatot tehet a sportpolitikáért felelős miniszternek a sportszervezetek állami támogatásának alapvető célkitűzéseire, rendszerére és véleményezi az erre vonatkozó koncepciókat, programokat;

- g) részt vesz a sportszervezetek működésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában;

- h) részt vesz a hazai verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport népszerűsítésében.

(4) A SOSz feladatainak ellátása során együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a sportköztestületekkel.

(5) A SOSz tagjai – a SOSz alapszabályának elfogadása esetén – verseny- és szabadidősport, fogyatékosok sportja, diák- és hallgatói sport területén működő sportszervezetek lehetnek.

(6) A SOSz tagjait a Titkárságot vezető titkár (a továbbiakban együtt: Titkár) tartja nyilván.

(7) A SOSz legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok képviselőinek összességéből áll. A SOSz közgyűlésének részletes összetételét a SOSz alapszabálya határozza meg.

(8) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

- b) az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelőbizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

- c) az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés elfogadása,

- d) a SOSz elnöksége éves beszámolójának elfogadása,

- e) döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(9) A SOSz közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehet részt.

46/Z. § (1) A SOSz ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül választott elnökség. A SOSz elnökségének tagjai: az elnök, valamint a SOSz alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A SOSz elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(2) Az elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a felügyelőbizottság elnökét, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

(3) A SOSz elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a Titkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4) A SOSz elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli – a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó – felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a Titkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5) Ha a SOSz elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(6) A Titkár a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a SOSz elnökségi tagságról meghozott döntésének időpontjáig kezeli.

(7) SOSz működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(8) A felügyelőbizottság – a SOSz közgyűlése által elfogadott – éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(9) A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/Y. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és a SOSz költségvetéséről nem dönthet. A SOSz alapszabálya határozza meg a SOSz közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a SOSz irataiba betekinthet, a SOSz tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(10) Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a SOSz valamely testületének döntését vagy egyébként a SOSz érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult – jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles – a napirend megjelölésével – a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(11) A felügyelőbizottság – az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(12) A SOSz elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(13) A SOSz gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/Y. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

(14) A SOSz működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

(15) Az állam évente biztosítja a SOSz közfeladat-ellátással összefüggő működési kiadásait.

(16) A SOSz az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből működik.”

49. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/T. és 78/U. §-sal egészül ki:

„78/T. § (1) A MET 2025. március 2-ig köteles gondoskodni közgyűlésének összehívásáról és azon alapszabályának a 46/S–46/X. §-ban foglaltaknak megfelelő módosításáról, a fennálló tagsági jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ügyintéző és képviseleti, valamint ellenőrző szervének megválasztásáról, továbbá köztestületként köteles kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(2) A MET korábbi választott tisztségviselőinek megbízatása a köztestületként történő bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(3) A MET a 2025. január 1-jét megelőzően egyesületi formában működő Magyar Edzők Társaságának általános jogutódja.

78/U. § (1) A SOSz 2025. március 2-ig köteles gondoskodni közgyűlésének összehívásáról és azon alapszabályának a 46/Y–46/Z. §-ban foglaltaknak megfelelő módosításáról, a fennálló tagsági jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ügyintéző és képviseleti, valamint ellenőrző szervének megválasztásáról, továbbá köztestületként köteles kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

(2) A SOSz korábbi választott tisztségviselőinek megbízatása a köztestületként történő bírósági nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.

(3) A SOSz a 2025. január 1-jét megelőzően egyesületi formában működő Sportegyesületek Országos Szövetsége általános jogutódja.”