2023. évi CIX. törvény — mi változott? 2024. március 2.

9. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 75/G. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

- a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

- b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

- c) a minősítés megismétlése,

- d) a minősített adat birtokban tartása,

- e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

- f) kivonat készítése,

- g) a minősített adat fordítása,

- h) a minősített adat szerven belüli átadása,

- i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(8) A rendőrséget alkotó szerv vezetője vagy az általa írásban meghatározott vezető beosztású személy a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére a (7) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

10. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (7) bekezdésében a „felhasználói vagy” szövegrész.

12. § A Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „felhasználói” szövegrész helyébe a „személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

24. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Európai Unió Tanácsa által minősített adathoz történő hozzáférés érdekében a Nemzeti Biztonsági Felügyelet értesíti az Európai Parlament elnökét arról, hogy az európai parlamenti képviselőnek – feladatkörére tekintettel – e törvény alapján megfelelő felhatalmazása van arra, hogy az Európai Parlament elnökétől az európai parlamenti képviselők uniós minősített adatokhoz való hozzáféréséről szóló uniós szabályok szerinti hozzáférési engedélyt megkapja.”

25. § Hatályát veszti az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény

- a) 17/A. § (1) bekezdésében a „ , felhasználói engedély alapján” szövegrész,

- b) 17/A. § (2) bekezdése.

26. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/V. § (1) bekezdésében a „felhasználói” szövegrész helyébe az „a személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

32. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. felhasználó: az a személy, aki – állami vagy közfeladat végrehajtása céljából – a minősített adathoz hozzáférhet;”

(2) A Mavtv. 3. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„7. felhasználás: állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében minősített adat kezelése;”

(3) A Mavtv. 3. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„19. minősített szerződés: minősített adat keletkeztetését, felhasználását, valamint átadását igénylő vagy minősített adatokat tartalmazó szerződés.”

(4) A Mavtv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A minősítő a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adat esetén jogosult:

- a) a megismerési engedély kiadására,

- b) a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára,

- c) a minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tételének engedélyezésére,

- d) a minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezésére,

- e) a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre,

- f) a minősítési jelölés megismétlésének megtiltására.”

(5) A Mavtv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Megkeresésre a Nemzeti Biztonsági Felügyelet gondoskodik a felülvizsgálat elvégzéséről

- a) az e törvény hatálybalépése után jogutód nélkül megszűnő szervek által keletkeztetett nemzeti minősített adatok esetében, vagy

- b) ha a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára jogosult minősítő valamilyen okból nem állapítható meg.”

(6) A Mavtv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Állami vagy közfeladata ellátásához

- a) a köztársasági elnök,

- b) a miniszterelnök,

- c) az Alkotmánybíróság tagjai,

- d) az Országgyűlés elnöke,

- e) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

- f) a legfőbb ügyész,

- g) az alapvető jogok biztosa,

- h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

- i) az Állami Számvevőszék elnöke

– a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott – nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés), személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézésre, feldolgozásra, valamint a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre.”

(7) A Mavtv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíró az ügyelosztási rend szerint kiosztott ügyek elbírálásához szükséges minősített adatot – ha törvény másként nem rendelkezik – nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel.”

(8) A Mavtv. 14/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A minősített adatot kezelő honvédelmi szervezet vezetője és biztonsági vezetője az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben jogosult a minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezésére.”

(9) A Mavtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a minősített adatot kezelő szerv közreműködő segítségét veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek minősített adatot kell felhasználnia, a biztonsági vezető – a minősített adat átadása előtt – ellenőrzi, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez előírt feltételeket.”

(10) A Mavtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Mavtv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Gazdálkodó szervezet

- a) „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített szerződés végrehajtásában, vagy

- b) a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, minősített adat átadásával járó beszerzési eljáráson

csak akkor vehet részt, ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította.

(1a) A telephely biztonsági tanúsítvány, illetve az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadására irányuló eljárás megindítását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.”

(11) A Mavtv. 17. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett nemzetbiztonsági ellenőrzésének lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel.

(4) A személyi biztonsági tanúsítvány a nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült kockázatmentes biztonsági szakvélemény kiállításától számított 5 évig érvényes.

(5) A gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó külföldi állampolgárságú személy részére a személyi biztonsági tanúsítvány – törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján – abban az esetben is kiadható, ha rendelkezik az állampolgársága szerinti ország feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal.”

(12) A Mavtv. 20. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

„k) a minősített adatot kezelő szerv bejelentése alapján kivizsgálja a 19. § (2) bekezdésében meghatározott eseményeket,”

(13) A Mavtv. 20. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

„u) nyilvántartja az a) és b) pont szerinti engedélyeket, valamint az i) pont szerinti tanúsítványokat.”

(14) A Mavtv. 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet az általa vezetett nyilvántartásokból adatot a minősített adatot kezelő szervek részére továbbíthat.”

(15) A Mavtv. VII. fejezete a következő 37/C. §-sal egészül ki:

„37/C. § (1) Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a közös biztonsági terület fenntartására jogosult

- a) állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet, valamint

- b) azon gazdálkodó szervezetet, amelyben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. § szerinti többségi befolyást gyakorol.

(2) Felhatalmazást kap a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a közös biztonsági terület fenntartására jogosult honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságokat, valamint azon szervezeteket, amelyek a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása vagy irányítása alá tartoznak.”

(16) A Mavtv. a következő 41. §-sal egészül ki:

„41. § A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott felhasználói engedélyeket visszavontnak kell tekinteni.”

33. § A Mavtv.

- a) 3. § 11. pontjában az „adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt;” szövegrész helyébe az „adatot használhat fel;” szöveg,

- b) 15. § (4) bekezdésében az „A felhasználói engedély nem adható ki,” szövegrész helyébe az „A minősített adat nem adható át,” szöveg,

- c) 20. § (2) bekezdés f) pontjában a „kapcsolatban,” szövegrész helyébe a „kapcsolatban, jogosult a kiadott egyetértés visszavonására,” szöveg,

- d) 20. § (2) bekezdés s) pontjában a „meghatározza azok” szövegrész helyébe a „meghatározza az elektronikus adatkezelő rendszerek telepítési helyének” szöveg,

- e) 22. § (1) bekezdésében a „nemzeti biztonsági felügyelet” szövegrész helyébe a „Nemzeti Biztonsági Felügyelet” szöveg,

- f)

- g)

lép.

34. § Hatályát veszti a Mavtv.

- a) 3. § 8. pontja,

- b) 3. § 9. pontjában a „rendelkezési” szövegrész,

- c) 10. § (2) bekezdésében a „kizárólag a számára kiadott felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal” szövegrész,

- d) 10. § (3) bekezdése,

- e) 12. §-a,

- f) 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , valamint” szövegrész,

- g) 13. § (1) bekezdés c) pontja,

- h) 13. § (2) bekezdésében az „ , és felhasználói engedéllyel kell rendelkeznie” szövegrész,

- i) 13. § (4) és (7) bekezdése,

- j) 14. § (3) bekezdése,

- k) 15. § (2) bekezdése,

- l) „Felhasználói engedély” című alcíme.

39. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 65/F. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

- a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

- b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

- c) a minősítés megismétlése,

- d) a minősített adat birtokban tartása,

- e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

- f) kivonat készítése,

- g) a minősített adat fordítása,

- h) a minősített adat szerven belüli átadása,

- i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(8) A NAV központi és területi szervének vezetője vagy az általa írásban meghatározott vezetői munkakört betöltő személy a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére a (7) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

40. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

- a) 39/D. § (2) bekezdése,

- b) 39/G. § (3) bekezdése,

- c) 39/Q. § (6) bekezdése.

41. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 25/R. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

- a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

- b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

- c) a minősítés megismétlése,

- d) a minősített adat birtokban tartása,

- e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

- f) kivonat készítése,

- g) a minősített adat fordítása,

- h) a minősített adat szerven belüli átadása,

- i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(8) Az ügyészi szerv vezetője vagy az általa írásban meghatározott felettes ügyész a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére a (7) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

49. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

- a) 98. § (2) bekezdésében a „felhasználói engedély alapján,” szövegrész,

- b) 98. § (3) bekezdés d) pontjában a „felhasználói engedély és” szövegrész.

50. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 2/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „felhasználói” szövegrész helyébe a „személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

63. § Hatályát veszti a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 23. § (2) bekezdésében az „és felhasználói engedély” szövegrész.

67. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 162. § (6) bekezdésében a „Felhasználói engedély” szövegrész helyébe a „Személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

68. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 155. § (5) bekezdésében a „Felhasználói engedély” szövegrész helyébe a „Személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

70. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) A büntetőeljárásban az eljáró bíró és ügyész személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a büntetőeljárásban vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(2) A minősített adat felhasználása során az eljáró bíró és ügyész az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

- a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

- b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

- c) a minősítés megismétlése,

- d) a minősített adat birtokban tartása,

- e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

- f) kivonat készítése,

- g) a minősített adat fordítása,

- h) a minősített adat szerven belüli átadása,

- i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(3) Az ügyészi szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt ügyész, valamint a bíróság vezetője és az általa meghatározott vezető az eljáró bíró és ügyész részére a (2) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

(2) A Be. 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A büntetőeljárásban részt vevő személy személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel azt a minősített adatot, amelyet az e törvény alapján általa megismerhető ügyirat tartalmaz.”

(3) A Be. 105. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A minősített adat felhasználása során a büntetőeljárásban részt vevő személy a minősített adat kezelése során jogosult a minősített adat

- a) birtokban tartására,

- b) jogai gyakorlása, kötelezettsége teljesítése vagy feladata végrehajtása érdekében történő feldolgozására.

(4) A 104. § alapján a minősített adat felhasználására jogosult a büntetőeljárásban részt vevő személy részére a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.”

72. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 16. § (4) bekezdés d) pontjában a „felhasználói” szövegrész helyébe a „személyi biztonsági feltételek megléte” szöveg lép.

73. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:

#### „7/A. § [A Kormány döntéseinek dokumentálása]

(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg

- a) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatot tartalmazó kormányhatározatot, és

- b) a Kormány eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó kormányhatározatot, ha az kizárólag a Kormány tagja, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a kormánybiztos, a kormányzati főhivatal vezetője, a rendvédelmi szerv vezetője, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője számára határoz meg feladatot és nem tartalmaz olyan – a központi költségvetést érintő – rendelkezést, amelyet az Alaptörvényre és az államháztartásról szóló törvényre tekintettel nyilvánosan kell közzétenni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti – az érdekelteknek közvetlenül megküldött – kormányhatározat minősített adatot nem tartalmaz vagy az adat minősített jellege megszűnt, de a kormányhatározatban foglalt adat megismerése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott valamely közérdeket veszélyezteti, és a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél, ezen adat megismerése iránti igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb a határozat érdekelteknek történő megküldésétől számított húsz évig meg kell tagadni, vagy az adat megismerésének módját korlátozni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről és a megismerés módjáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt, szükség szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter(ek) véleményének kikérésével.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott miniszteri véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

(5) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell

- a) a Kormány,

- b) kormányzati döntéshozatal – kormány ügyrendje szerinti – általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumai,

- c) a Kormány ügyrendje szerinti különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumok, és

- d) a Kormány által létrehozott, illetve a Kormány ügyrendje szerinti döntéshozó fórum üléséről készült összefoglalók és hangfelvételek esetében is.”