2023. évi CIII. törvény — mi változott? 2025. január 16.

(3) A felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktiválja, vagy azt inaktiválja.

- 2. attribútum: az eIDAS Rendelet 3. cikk 43. pontjában meghatározott fogalom;

- 20.

- 21. felhasználó: a digitális szolgáltatást biztosító szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő természetes személy vagy egyéb jogalany, ide nem értve a digitális szolgáltatást biztosító szervezetet és az ügyben eljáró digitális szolgáltatást biztosító szervezet tagját vagy alkalmazottját, továbbá a HATODIK RÉSZ tekintetében az eIDAS Rendelet 3. cikk 5a. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy;

(4c) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális szolgáltatások nyújtásához való felkészülés támogatására – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) által vezetett nyilvántartásban szereplő – gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: integrátor) bízhat meg.

(4d) Az SZTFH nyilvántartást vezet a feladat ellátásához szükséges, a Kormány rendeletében meghatározott szakértelemmel és infrastrukturális feltételekkel rendelkező integrátorokról az SZTFH elnöke rendeletében foglalt részletes szabályok szerint.

(4e) A (4d) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

- a) az integrátor megnevezését és székhelyét, valamint annak kijelölt kapcsolattartója természetes személyazonosító adatait, telefonszámát, és elektronikus levelezési címét,

- b) az integrátor – nyilvántartásba vételekor kapott – azonosító számát,

- c) a Kormány rendeletében meghatározott követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat,

- d) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(2) A digitális állampolgár azonosító a digitális állampolgárság nyilvántartásba (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) történő bejegyzéssel jön létre.

- c) a digitális állampolgárság szolgáltató által nyújtott szolgáltatások támogatása.

- f) a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges, valamint a keretalkalmazáson keresztül nyújtott keretszolgáltatásokkal összefüggő technikai adatok.

(4) A nyilvántartást vezető szerv a természetes személyazonosító adatok és a digitális állampolgár azonosító kezelésére jogosult szerv részére a digitális állampolgár azonosító megismerése vagy igazolása, a felhasználó azonosítása, valamint a felhasználói profil aktív vagy inaktív állapotának közlése céljából adatszolgáltatást teljesíthet.

13/A. § A közhiteles nyilvántartást vezető szerv, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szerv a digitális állampolgár azonosítót a felhasználó azonosítása, valamint az általa a digitális térben nyújtott szolgáltatások biztosítása céljából kezelheti.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatkezeléssel összefüggésben az adatkezelés további részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(5) A digitális állampolgárság szolgáltató a (4) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározottak szerint adatot igényelhet az adatot nyilvántartó szervezettől, amelyet az teljesíteni köteles.

(3) Törvény vagy kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során a felhasználó személyes jelenléte vagy valamely okirat másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.

19. § (1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény, nemzetközi szerződés, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében

- a) a felhasználóként eljáró

- b) a felhasználó jogi képviselője.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt felhasználó, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett felhasználó, valamint az aktív felhasználói profillal rendelkező részére küldött dokumentum kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl a felhasználó vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.

21. § (1) A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytathatja le, ha

- a) kérelemre indult ügy esetén a felhasználó a kérelmét elektronikus úton nyújtja be,

(2) Automatikus döntéshozatal esetén a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg az eljárást lezáró és az ügyintézéshez szükséges egyéb döntéseket és gondoskodik a felhasználóval való közlésről. A digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv közli a felhasználóval, ha a döntést automatikus döntéshozatali eljárásban hozta meg.

(3) Az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés vagy értesítés emberi közbeavatkozás nélkül akkor is meghozható, ha az eljárást a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv nem automatikus döntéshozatal útján folytatja le.

(2) Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt a felhasználó e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be.

(3) A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a felhasználó személyesen járt volna el.

(4) Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén a felhasználó személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet felhasználó (1) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az eljárást elektronikus kapcsolattartás nélkül is lefolytathatja azzal, hogy a gazdálkodó szervezet e kötelezettségének nem teljesítése miatt a digitális szolgáltatást biztosító szervezet kezdeményezi a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását.

- a) a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény felhasználó által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

28. § Ha a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani a felhasználóval. Ha a felhasználó hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot a felhasználóval, az e § szerinti elérhetőséget kizárólag a felhasználó értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

28/A. § Ha természetes személy felhasználó nem rendelkezik a 25. § (2) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv az általa ismert, a 46. § (5) bekezdése szerinti tárhelyre megkísérelheti kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a 27. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

(3) Ha jogszabály nem zárja ki, az azonosított felhasználó által hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton szóban megtett nyilatkozat joghatásaival.

a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnél rendelkezésre álló vagy a felhasználó által átadott természetes személyazonosító adataival azonosítja magát.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás során az (1) bekezdés szerinti rendszer a videojel segítségével a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az Atv. 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével a felhasználóról videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. Az azonosítás a nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén sikeres.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti azonosítás, valamint az (1) bekezdés szerinti ügyintézés során – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – az utólagos jogérvényesítés lehetőségének biztosítása, a felhasználó eljárási jogainak védelme, az egyes ügyintézéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek betartásának utólagos ellenőrzése érdekében a digitális szolgáltatást biztosító szervezet és a felhasználó között létrejött teljes kommunikációt, a felhasználó videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a felhasználó ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen – a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon – a digitális szolgáltatást biztosító szervezet nevében a Kormány rendeletében kijelölt szerv rögzíti és azt a felvételtől számított 1 évig megőrzi.

- a) a felhasználó az ügyben érdemi nyilatkozatot nem tett vagy azt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban teszi meg, és

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kommunikációval folytatott ügyben törvény a felhasználó arcképmásának, illetve aláírásának felvételezését írja elő,

(8) A Kormány rendeletében kijelölt szerv az azonosítás sikeressége idejéig kezeli a felhasználó (2) bekezdés szerinti adatait, valamint jogosult azokat – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás igénybevételével – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvenni.

32. § (1) Ha jogszabály a felhasználó nyilatkozatának érvényességéhez a felhasználó, illetve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet képviselőjének aláírását követeli meg, az a 31. § (1) bekezdése szerinti rendszer használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.

(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a 31. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartás során indokolási kötelezettséggel járó döntést nem közölhet a felhasználóval.

(3) A digitális szolgáltatást biztosító szervezet az indokolási kötelezettséggel nem járó döntést is köteles a felhasználó számára írásban is megküldeni, ha a döntést a 31. § (1) bekezdése szerinti kommunikáció során közölte. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntés közlésének az írásban megküldött döntés kézbesítését kell tekinteni.

(3) A felhasználó hozzájárulása esetén a 9. § (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervek az elektronikus azonosítási szolgáltatás a 43. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartását vagy egyéb, a (2) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási eszközhöz vagy megoldáshoz kapcsolódóan a felhasználó adatait tároló nyilvántartást kezelő szervtől az ügy intézéséhez szükséges és a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által kezelhető azonosító adatokat igényelhetnek.

(4) A digitális szolgáltatást biztosító szervezetet a (3) bekezdés szerinti adatigénylés és adatkezelés jogosultsága a felhasználó ügyintézési szándékának a digitális szolgáltatást biztosító szervezet tudomására jutásától megilleti.

(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a digitális szolgáltatást biztosító szervezet maga állapítja meg, hogy a felhasználó elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során milyen, az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg. Ha jogszabály vagy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet másként nem rendelkezik, az elektronikus azonosításhoz elegendő az eIDAS Rendelet 8. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti alacsony biztonsági szint.

(3) Ha jogszabály a felhasználó számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezet előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén az összerendelési nyilvántartáshoz csatlakozott nyilvántartás hatósági igazolványával rendszeresített azonosító kódja igazolásával is eleget tehet e kötelezettségének.

(5) Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatásaihoz csatlakozott adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, a felhasználó az azonosítót, illetve személyazonosságát az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett azonosítási szolgáltatással is igazolhatja.

(6) Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv – kivéve, ha annak kezelésére törvény feljogosítja – és az összerendelési nyilvántartás működtetője haladéktalanul törli a szolgáltatás teljesítése céljából a felhasználó által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat.

- a) igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésben meghatározott digitális szolgáltatást biztosító szervezetet automatikusan vagy a felhasználó eseti rendelkezése alapján elektronikus úton értesítse,

(7) A 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatással indított folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is bejelenti.

- e) elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások felhasználó általi használatát,

- g) a felhasználó által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását,

- j) a felhasználó részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 26. § szerint valamennyi típusú kézbesítés útján,

(5) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtásának feltétele az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása.

(2) Az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére a felhasználó

42. § (1) A regisztrációt megelőzően a természetes személy felhasználónak (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igénylő) személyesen meg kell jelennie az elektronikus azonosítási szolgáltató vagy az elektronikus azonosítási szolgáltató nevében a regisztrációt végző szervezet (a továbbiakban együtt: ügyfél-regisztrációs szerv) előtt. Az elektronikus azonosítási szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha legalább azonos biztonsági körülmények között biztosítható az igénylő személyazonosságának a jelen alcímben meghatározott ellenőrzése.

(7) Az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:

- a) a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy felhasználók részére,

- g) személyre szabott ügyintézési felület, a felhasználó által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított felhasználó számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, a felhasználó által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére,

- h) űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás, amely a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok felhasználó általi kitöltését, digitális szolgáltatást biztosító szervezethez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosítja,

(6) Ha jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez a felhasználó, illetve a digitális szolgáltatást biztosító szervezet képviselőjének aláírását követeli meg, az a Kormány rendeletében meghatározott mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás használata során a Kormány rendeletében meghatározottak szerint pótolható.

48. § (1) A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, a felhasználó választási lehetőségeinek megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezésének tiszteletben tartása érdekében a felhasználó ügyintézési rendelkezéseinek adattartamáról nyilvántartást vezet.

(6) A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv kizárólag a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek vagy támogató szolgáltatás szolgáltató számára szolgáltat adatot az ügyintézési rendelkezés tartalmáról, ideértve a felhasználó által adott meghatalmazás adatait is. A digitális szolgáltatást biztosító szervezetek vagy támogató szolgáltatás szolgáltatója igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve más azonosítók használatára jogosult.

(8) Törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti, hogy a digitális szolgáltatást biztosító szervezet, a támogató szolgáltatás szolgáltatója a felhasználó jogszabályban meghatározott egyes ügyintézési rendelkezéseit, jogszabályban meghatározott módon a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek nyilvántartásba vétel céljából bejelentse.

(9) A rendelkezési nyilvántartást kezelő szerv vagy a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerve a felhasználó vagy más szerv vagy a (8) bekezdés szerinti szolgáltató által az ügyintézési rendelkezés nyilvántartásba vétele során megadott személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a rendelkezés nyilvántartásba vétele céljából, annak nyilvántartásba rögzítése idejéig kezeli.

54. § (1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás használatával létrehozott elektronikus aláírás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírást biztosít a felhasználóknak.

(7) A felhasználó az eAláírást magánszemélyként használja. Az eAláírás nem tanúsít attribútumot.

(2) A digitális állampolgárság szolgáltató felhasználói szerepkör szerint funkcionalitásában elkülönülő tárhelyet biztosít az elektronikus dokumentum küldésére, fogadására és tárolására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyazonosítás az eIDAS Rendelet 24. cikk (1a) bekezdés c) pontjában és (1b) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány igényléséhez felhasználható.

(5) A tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal történő azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a keretalkalmazáson keresztül az okmányról vagy a tárolóeleméből kiolvasott okmányazonosítót, érvényességi időt és a természetes személyazonosító adatokat összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét.

(6) A digitális állampolgárság szolgáltató

- a) a (4) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, arcképmását, az okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját,

- b) az (5) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, az okmány érvényességére vonatkozó adatokat, az okmány azonosítóját

a felhasználó személyazonosságának ellenőrzése, a (7) bekezdés szerinti átvétel, valamint a (13) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából.

- a) az Nytv. 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait és a személyi azonosítót,

(1a) A 63. § (12) bekezdés szerinti szerv a digitális állampolgárság inaktiválása során a személyazonosság ellenőrzése céljából a felhasználó

- a) az Nytv. 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait és a személyi azonosítót,

- b) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatait, valamint

- c) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatait

jogosult igényelni a nyilvántartások vezetőjétől.

(4) A támogató szolgáltatás, valamint a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Szolgáltatás) e fejezet szerinti igénybevétele feltételeinek, a Szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek teljesítését a digitális szolgáltatások felügyelete a 38. alcím szerint ellenőrzi azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat tekintetében a Szolgáltatást szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, a Szolgáltatás igénybevevőjét digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek, a Szolgáltatás igénybevevőjével elektronikusan kapcsolatot tartó személyt vagy szervet felhasználónak kell tekinteni.

(2) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során, az elektronikus azonosítás keretében a felhasználó nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/E. §-a szerint gépi kapcsolat útján veszi át.

(4) A sikeres azonosítást követően a szolgáltató a felhasználó a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ac), af) és ag) alpontja szerinti adatát, aláírását, valamint arcképmását a közhiteles hatósági nyilvántartásokból díjmentesen veszi át.

(5) A szolgáltató a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatot elsősorban a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, ha a felhasználó ezen nyilvántartásban nem rögzített személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, az útiokmány-nyilvántartásból, ha a felhasználó útlevéllel sem rendelkezik, akkor a közúti közlekedési engedély-nyilvántartásából veszi át. A pénz- és hitelintézet a felhasználó személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványához tartozó aláírás- és arcképmás-adatot veszi át.

(3) A regisztráció céljából a természetes személy felhasználónak személyesen meg kell jelennie a Kormány által kijelölt regisztrációs szervnél. A személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szerv külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható a felhasználó személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.

(6) A regisztrációs szerv ellenőrzi az okmányazonosító alapján, hogy a külföldi személyek nyilvántartásában a felhasználó által bemutatott okmánnyal történt-e korábban regisztráció. Amennyiben igen, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni.

(2) A regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és a rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli, ha a természetes személy felhasználó adatai a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében már szerepelnek, illetve, ha a felhasználó személyazonosítás céljára bemutatott okirata érvénytelen.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető szerv a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó általa kezelt adatait:

(2) A felhasználó hozzájárulása esetén, valamint a 66. § (4) bekezdésében foglalt esetben az (1) bekezdésben meg nem jelölt szerv számára igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében szolgáltatható adat.

- c) ha arról a felhasználó vagy az ügyben eljáró együttműködő szerv az információ és az elsődleges információforrás megjelölésével tájékoztatta.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás indítása előtt a bizalmi szolgáltató legalább 90 nappal a bizalmi szolgáltatás megkezdését megelőzően nyújtja be az (1) bekezdés szerinti bejelentést.

(4) A bizalmi felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentést megvizsgálja, a minősített szolgáltatás bejelentéséhez csatolt, az eIDAS Rendelet 21. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségértékelési jelentést szakhatósági állásfoglalás céljából megküldi a hatáskörrel rendelkező hatóságnak. A jogszabályi feltételeknek, illetve az eIDAS Rendeletnek megfelelő bejelentőt a bizalmi felügyelet nyilvántartásba veszi, és intézkedik az eIDAS Rendelet 22. cikk szerinti bizalmi listára való felvételéről.

(6) A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bevezetését legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett változásokról.

(6) A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel, így különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés szerint nyújtsa, azonban bármely korlátozásról a szerződéskötést megelőzően a bizalmi szolgáltatási ügyfelet értesíteni köteles.

92. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató meg kívánja szüntetni egy bizalmi szolgáltatásának nyújtását, erről legkésőbb a tevékenység megszüntetésekor, minősített bizalmi szolgáltató esetén pedig legalább a megszüntetést 90 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet, a bizalmi szolgáltatási ügyfeleket, valamint az általa kibocsátott és még vissza nem vont elektronikus aláírás és bélyegző tanúsítványokban megjelölt – bizalmi szolgáltatási ügyfélnek nem minősülő – igénybe vevőket.

(3)

95. § (1) A bizalmi szolgáltatások eIDAS Rendelet 46b. cikk (1) bekezdése szerinti felügyeletét ellátó hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

(5) A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben meghatározott, továbbá a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges statisztikák, felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet a 100. §-ban foglalt bírságot alkalmazhatja.

- e)

99. § (1)

(2) A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak. Az éves helyszíni ellenőrzéshez az eIDAS Rendelet 20. cikk (1) bekezdés szerint elkészített megfelelőségértékelési jelentést a bizalmi felügyelet szakhatósági állásfoglalás céljából megküldi a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

- aa) határidő tűzésével felhívhatja a bizalmi szolgáltatót az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartására;

- ab) megtilthatja meghatározott intézkedések, illetve eljárások alkalmazását;

- ac) elrendelheti az új tanúsítványkibocsátási tevékenység meghatározott ideig történő szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;

- bc) az eIDAS Rendeletben meghatározott esetekben a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törli annak tényét, hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;

(5) A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket, illetve jogkövetkezményeket a jogsértés súlyára, gyakoriságára, ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és a veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jog sérelmére és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a bizalmi felügyelet – a jogsértés tényének megállapítása mellett – megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. Az egyes jogkövetkezmények, intézkedések együttesen is alkalmazhatók. A bizalmi felügyelet eljárásában a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható.

(4)

(5) A bírság összege

- a) természetes személy bizalmi szolgáltató esetén kettőszázezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet,

- b) jogi személy bizalmi szolgáltató esetén egymillió forinttól kétmilliárd forintig, illetve azon vállalkozás előző pénzügyi évi globális összforgalmának 1%-áig terjedhet, amelyhez a bizalmi szolgáltató tartozik, amennyiben az a kétmilliárd forintot meghaladja.

(6)

(7)

#### 53.

#### 104. §

- 27. az integrátorral szembeni szakmai és infrastrukturális követelményeket.

(2) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját,

- b) az integrátorok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat.

(2)