2023. évi CII. törvény — mi változott? 2025. június 24.

A 2025. január 1. és 2025. június 24. között hatályba lépett módosítások. 8 sor került be, 8 sor került ki.

← Előző módosítás (2025. január 1.)Következő módosítás (2026. március 22.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 318 változatlan sor ⋯

- i) a köznevelésért felelős miniszter képviselője;

- j) a vízgazdálkodásért és a vízvédelemért felelős miniszter képviselője;

- k) a felsőoktatásért felelős miniszter képviselője;

- l) a szakképzésért felelős miniszter képviselője;

- m) az innovációért felelős miniszter képviselője;

- l)

- m)

- n) a közlekedésért felelős miniszter képviselője;

- o) a nemzeti közműszolgáltatásokért felelős miniszter képviselője.

- o)

(5a) A Tisza-tó Fejlesztési Tanács tagjai:

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője;

- c) az aktív Magyarországért felelős miniszter képviselője;

- d) a területrendezésért felelős miniszter képviselője;

- e) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője;

- e)

- f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője;

- g) a turizmusért felelős miniszter képviselője;

- h) a természetvédelemért felelős miniszter képviselője;

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- j) a közlekedésért felelős miniszter képviselője;

- k) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter képviselője.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokba a területfejlesztésért felelős miniszter és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egy-egy tagot delegál, míg más felelősségi körökben érintett miniszterek kizárólag egy tagot delegálhatnak akkor is, ha több kormányzati felelősségi kör alapján jogosultak a tagdelegálásra.

(6)

(7) A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(9) A kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetésére a 11. §-t és a 12. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működtetéséhez a központi költségvetés támogatást nyújt.

(10) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban az elnöki feladatokat két elnök, mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnök a területfejlesztésért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy, a másik elnököt a tanácsok a tagjaik közül választják. A társelnökök a tanács üléseit együttesen hívják össze, és az elnöki teendőiket azonos jogkörrel, – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.

(10) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban, azok tagjaként az elnöki feladatokat két elnök, mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnök a területfejlesztésért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy, a másik elnököt a tanácsok a tagjaik közül választják. A társelnökök a tanács üléseit együttesen hívják össze, és az elnöki teendőiket azonos jogkörrel, – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.

### IV. Fejezet — A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZEI

⋯ 37 változatlan sor ⋯

17. § (1) Az átfogó területfejlesztési politika megvalósításának érvényesítésére a területi kohézió erősítése, a fejlettségben mutatkozó területi különbségek mérséklése, a térségi versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedése, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése érdekében Területfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) jön létre, amely pénzügyi támogatást biztosít a 2. §-ban rögzített célkitűzések megvalósításához.

(2) Ha a Kormány a területi felzárkózás elősegítése céljából – azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása érdekében pályázati úton – a Területfejlesztési Alap elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatást nyújt, a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásról szóló törvényben meghatározott tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségvállalási szabályoktól eltérően – a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazása alapján – kötelezettséget vállalhat.

(2) Ha a Kormány a területi felzárkózás elősegítése céljából a Területfejlesztési Alap elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére támogatást nyújt, a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásról szóló törvényben meghatározott tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségvállalási szabályoktól eltérően – a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazása alapján – kötelezettséget vállalhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti felhatalmazása a tárgyévi és a költségvetési éven túli kötelezettségek együttes összegét tartalmazza.

⋯ 232 változatlan sor ⋯

- 9. az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;

- 10. a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő – személyes adatot nem tartalmazó – dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait;

- 11. a Területfejlesztési Szolgálat szervezetrendszerének kialakítását, feladatainak részletes meghatározását, valamint működésének szakmai felügyeletére vonatkozó szabályokat;

- 12. az együtt kezelendő térségek lehatárolását, körének meghatározását;

- 12.

- 13.

rendeletben állapítsa meg.

⋯ 30 változatlan sor ⋯