2023. évi CI. törvény — mi változott? 2023. december 31.

108. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság

- a) külföldön megvalósított, vagy megvalósítás alatt álló beruházásaival összefüggő szerződésekben és a szerződések, illetve az ezekre vonatkozó döntések előkészítésével, megkötésével, módosításával, illetve megszüntetésével, összefüggésben keletkezett, dokumentumokban, valamint

- b) a külügyi vagy külgazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányuló dokumentumokban, vagy az erre vonatkozó döntés előkészítése céljából keletkezett dokumentumokban

szereplő pénzügyi, műszaki és üzleti adatok megismerése Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, az azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként történő megismerése iránti igény teljesítését, – a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb azok keltezésétől, vagy az aláírás napjától számított 10 évig – meg kell tagadni.

(2) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság kezelésében lévő, nemzetközi szerződés alapján kötött szerződésekben foglalt, pénzügyi, üzleti és műszaki adatok, valamint a nemzetközi szerződések előkészítésével, megkötésével, módosításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi, üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló dokumentumokban szereplő pénzügyi, üzleti és műszaki adatok megismerése Magyarország külügyi, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, az azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként történő megismerése iránti igény teljesítését – a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb azok keltezésétől, vagy az aláírás napjától számított 10 évig – meg kell tagadni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről az adatkezelő köztulajdonban álló gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlását vagy felügyeletét ellátó miniszter által megadott – az adatok megismeréséhez fűződő közérdek és megtagadás alapjául szolgáló közérdek mérlegelésével kialakított – véleménye alapján dönt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.”

109. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: adatkormányzási rendelet) rendelkezéseit a 34/B–E. alcímekben, az V. Fejezetben, valamint a 72. §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.”

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 2. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az adatkormányzási rendelet alkalmazása során a (2a) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket – ha törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – akkor kell alkalmazni, ha az adatkormányzási rendelet szerinti adatközvetítő szolgáltatónak vagy adataltruista szervezetnek az adatkormányzási rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott tevékenységi központja Magyarországon van, vagy nem rendelkezik az Európai Unióban tevékenységi központtal és az adatkormányzási rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez Magyarországon.”

- a) 30. § (3) bekezdésében az „ , és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Hatóságot” szövegrész,

121. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Választási Tájékoztató Rendszerben kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok publikációs céllal Magyarország területén kívül üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben is kezelhetőek, amennyiben ezen adatok forrásadatainak adatkezelése Magyarország területén üzemeltetett és tárolt elektronikus információs rendszerekben történik.”

122. § (1) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 6. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv a kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére – a 7/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eltérésekkel – az Nytv. szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést folytat le.”

(2) A Nektv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 1. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kérelmezőt a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv a személyesen megjelent kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére az általa bemutatott útlevélben vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. Sikeres azonosítás esetén a regisztrációs szerv a kérelmező arcképmását és – ha a kérelmező a 12. életévét betöltötte – aláírását rögzíti, és azokat, valamint a bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányban foglalt természetes személyazonosító adatokat, állampolgárságot, nemet, a bemutatott okmány számát, típusát és érvényességi idejét bejegyzi a 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatbázisba.”

(3) A Nektv. 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi. Az elektronikus ügyintézési ponton vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus úton (a továbbiakban együtt: elektronikus úton) kezdeményezett eljárás esetén a személyazonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a kérelmező személyi azonosítóját a működtető részére átadja.”

(4) A Nektv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kérelmező személyi adat- és lakcímnyilvántartásban kezelt természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását a kártyakibocsátás céljából a működtető részére átadja.”

(5) A Nektv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti adatátadást megelőzően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője az általa képzett kapcsolati kódot (a továbbiakban: kapcsolati kód) a természetes személyazonosító adatokkal, a személyi azonosítóval és a kártyafelhasználói regisztráció időpontjával együtt átadja a működtetőnek.”

(6) A Nektv. 5/A. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „5/A. Az elektronikus úton történő ügyintézés eltérő szabályai”

(7) A Nektv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § (1) Ha a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárás elektronikus úton elérhető, az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező, a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárásban eljárási képességgel rendelkező kérelmező elektronikus úton is benyújthatja az erre irányuló kérelmét.

(2) Az elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a 6. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók az alábbi eltérésekkel:

- a) a kérelem az elektronikus ügyintézési ponton keresztül csak abban az esetben nyújtható be, ha a kérelmező arcképmását és aláírását rendelkezésre bocsátja,

- b) a kérelem elektronikus azonosítást követően elektronikus úton csak akkor nyújtható be, ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a kérelmező egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített, egy évnél nem régebbi arcképmását és aláírását tartalmazza.

(3) A működtető a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás során az arcképmás és aláírás ellenőrzése céljából jogosult igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelőjétől a felhasználható arcképmás- és aláírás adat rendelkezésre állásának tényét.

(4) Az elektronikus ügyintézési ponton keresztül felvételezett arcképmás az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-a szerinti automatizált arcképmás összehasonlítási, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezési eljárás során is felhasználásra kerül.

(5) Az elektronikus azonosítást követően elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a regisztrációs kérelem összeállítása a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által átadott adatok alapján történik.

(6) Az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén az aláírásadat felvételének hiányában a kérelmező nyilatkozik az írásképtelensége vagy írástudatlansága tényéről.”

(8) A Nektv. 8. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „aa) a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait, személyi azonosítóját, állampolgárságát, nemét és”

(9) A Nektv. 8. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „aa) a kártyafelhasználó természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét és”

(10) A Nektv. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A működtető a 6/A. § (1) bekezdés szerint megismert és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 29. pontja és 36. § 28. pontja szerint kezelt személyi azonosítót csak belső azonosítóként a kártyafelhasználói regisztráció és a kártyakibocsátás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre használhatja fel.”

(11) Hatályát veszti a Nektv. 7. § (2) bekezdése.