2022. évi XXXIX. törvény — mi változott? 2024. január 1.

(2) Az Aktv 4. § (3) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:

(E törvény II. Fejezete alkalmazásában)

„19. közös ellenőrzés: olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával közösen folytat le egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, akinek vagy amelynek ellenőrzéséhez az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságának közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik.”

8. § Az Aktv. 5. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Az adóhatóság egy vagy több másik tagállam hatóságát közös ellenőrzés lefolytatása érdekében megkeresheti.

(2) Egy vagy több másik tagállam hatóságától érkező közös ellenőrzés iránti megkeresés beérkezése esetén az adóhatóság – a megkeresés magyar jogszabályoknak való megfelelése és a költséghatékonyság elvének figyelembe vételével – a közös ellenőrzésben való részvételéről a megkeresés beérkezésétől számított 60 napon belül tájékoztatja a megkeresőt.

(3) Az adóhatóság a közös ellenőrzésben való részvétel biztosítását indokolt esetben megtagadhatja. Amennyiben a megkereső hatóság által a közös ellenőrzés keretében beszerezni kívánt adatok, információk az adóhatóság rendelkezésére állnak, azokról az adóhatóság a megkereső hatóság részére az e fejezet szabályai szerint tájékoztatást ad.

(4) A közös ellenőrzésre e törvény eltérő rendelkezése hiányában, az Air. jogkövetési vizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A kormány rendeletben határozza meg a közös ellenőrzés részletes szabályait.

(5) A közös ellenőrzési cselekményeket Magyarországon a megkereső hatóság és az adóhatóság által a nyelvhasználati szabályokra is kiterjedően egyeztetett és koordinált módon kell végezni. A közös ellenőrzési cselekmények felügyeletét és koordinálását az adóhatóság által kijelölt tisztviselő végzi.

(6) A megkereső hatóság tisztviselőjének eljárási jogosultságaira és kötelezettségeire a magyar jogszabályi rendelkezések az irányadók azzal, hogy nem lépheti túl saját tagállama által biztosított hatáskörét.

(7) A közös ellenőrzés lefolytatása során a megkereső hatóság tisztviselője az adóhatóság tisztviselőjével közösen

- a) beléphet ugyanazokba a helyiségekbe, amelyekbe az adóhatóság tisztviselője beléphet,

- b) hozzáférhet ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, amelyekhez az adóhatóság tisztviselője hozzáférhet, és

- c) nyilatkozattételre hívhatja fel az adózót.

(8) A közös ellenőrzési cselekmények során beszerzett bizonyíték az adóhatóság eljárásában az Air. szabályai szerint használható fel.

(9) Ha az adóhatóság és egy vagy több másik tagállam hatósága közös ellenőrzést végez, akkor törekedniük kell arra, hogy egyetértésre jussanak a közös ellenőrzés szempontjából releváns tényekről és körülményekről, valamint arra, hogy a közös ellenőrzés eredményei alapján megállapodásra jussanak az ellenőrzött személy adóügyi helyzetéről. A közös ellenőrzés megállapításait írásban rögzíteni kell. Azokat a tényeket, amelyeket illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak, meg kell jeleníteni a közös ellenőrzés megállapításait tartalmazó zárójelentésben.

(10) Az adóhatóság a közös ellenőrzéssel érintett személyt vagy személyeket a közös ellenőrzés eredményéről, a zárójelentés másolatának megküldésével, annak kiadásától számított 60 napon belül tájékoztatja.

(11) A közös ellenőrzés lefolytatását követően Magyarországon végzett valamennyi eljárási cselekményre és további eljárásra – ideértve az adóhatósági döntés meghozatalát és az azzal kapcsolatos jogorvoslati eljárást – a magyar jogszabályok az irányadók.

(12) A zárójelentésben rögzített tényeket az adóhatóságnak a közös ellenőrzést követően befejezett eljárásokban figyelembe kell vennie.”

10. § Az Aktv. 19/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat, valamint – ha az rendelkezésre áll – a 2024. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító számot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:

- a) a munkaviszonyból származó jövedelem;

- b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja;

- c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem, ide nem értve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelmet;

- d) nyugdíj;

- e) ingatlan tulajdonjogának ténye és az ingatlan hasznosításából származó jövedelem;

- f) jogdíj.”

12. § Az Aktv. 20. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.

(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda évente tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyek vonatkozásában a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről információt ad át más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.

(6) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt jövedelemtípusok tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”