2022. évi XXVII. törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről

2022. évi XXVII. törvény

az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről

Az Országgyűlés az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárás keretében javasolt intézkedéseknek való megfelelés céljából a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — AZ INTEGRITÁS HATÓSÁG¶

I. Fejezet — AZ INTEGRITÁS HATÓSÁG FELADATAI¶

1. Az Integritás Hatóság jogállása¶

1. § (1) Az Integritás Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv.

(2) A Hatóság – ideértve az elnökét, az elnökhelyetteseit és a teljes állományát – feladatainak ellátásában teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni. A Hatóság számára feladatot csak törvény írhat elő.

(3) A Hatóság székhelye Budapest.

2. § (1) A Hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.

(2) A Hatóság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.

(3) A Hatóság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.

(4) A Hatóság költségvetése kizárólag a Hatóság hozzájárulásával csökkenthető.

2. A Hatóság feladatellátása¶

3. § A Hatóság minden olyan esetben fellép, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések, eljárások vagy projektek tekintetében. A Hatóság hatásköre valamely intézkedés, eljárás vagy projekt európai uniós finanszírozásból való kivonása esetén is fennmarad.

4. § (1) A Hatóság a feladatainak ellátása érdekében kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján jár el. Panasz a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) rendelkezéseitől eltérően akkor is benyújtható, ha elintézése más eljárás hatálya tartozik. A Hatóság a feladatkörében bármilyen rendelkezésére álló információ alapján eljárhat.

(2) A Hatóság feladatkörét érintő jogsértés vagy szabálytalanság észlelése esetén a Hatósághoz bárki tehet bejelentést, panaszt. Bejelentés, panasz a Pkbtv. rendelkezéseitől eltérően közvetlenül a Hatósághoz is benyújtható függetlenül attól, hogy mely szerv jogosult az eljárásra.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentésre, panaszra – az (1) és (2) bekezdés szerinti kivétellel – a Pkbtv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Hatóság a bejelentések, panaszok fogadása érdekében a bejelentők, panaszt tevők névtelenségét biztosító bejelentő felületet működtet, amely bizalmas kapcsolattartásra nyújt lehetőséget. A bejelentést vagy panaszt tevő személyeknek lehetőségük van a Hatósággal a bejelentő felülettől eltérő módon is kapcsolatot tartani.

(5) A bejelentő felületet úgy kell kialakítani, hogy az a bejelentők, panaszt tevők névtelenségét biztosítsa, és a bejelentő, panaszt tevő személyét illetéktelen személy ne ismerhesse meg. A bejelentést, panaszt kivizsgálók a bejelentés, panasz tartalmára és a bejelentésben, panaszban érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat nem oszthatják meg más szervekkel.

5. § (1) A Hatóság elemző és javaslattevő feladatai keretében

• a) integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat,
• b) évente elemző integritásjelentést készít,
• c) évente és eseti jelleggel ajánlásokat ad ki.

(2) A Hatóság vizsgálati feladat- és hatáskörei keretében

• a) vizsgálati, illetve vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást folytathat,
• b) eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet,
• c) kezdeményezheti más szerv eljárását,
• d) bíróság előtt mulasztási és más pert indíthat.

(3) A Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében

• a) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben hatósági ellenőrzést folytat,
• b) az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben tájékoztatási kötelezettséget írhat elő,
• c) a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról (a továbbiakban együtt: gazdasági szereplő) nyilvántartást vezet.
• d) a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárással összefüggésben vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást folytat.

(4) A Hatóság jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi az európai támogatásokat auditáló szerv, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság foglalkoztatottjai által megtett összeférhetetlenségi nyilatkozatokat.

(5) A Hatóság ellátja a kormányzati igazgatásról szóló törvényben meghatározott feladatokat a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság működésével összefüggésben.

(5a) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a Hatóság kérésére haladéktalanul biztosítja a Hatóság részére a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság által kezelt összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és érdekeltségi nyilatkozatokhoz, valamint valamennyi, a Hatóság jogkörének gyakorlásához szükséges irathoz való hozzáférést.

(6)

(6a)

(7)

6. § A Hatóság feladat- és hatáskörei nem érintik más szerv feladatköreit és hatáskörgyakorlását, így különösen az európai uniós források kezelésére létrehozott szervek feladatait, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerben meghatározott szerepüket.

7. § (1) A Hatóság köztisztviselőire alkalmazni kell a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényben (a továbbiakban: Küt.) meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, így különösen a Küt. 24. §-a szerinti büntetlen előéletre – különös figyelemmel a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggő kizáró okra – vonatkozó szabályokat és a Küt. 51. §-a szerinti együttalkalmazási tilalom, összeférhetetlenség szabályait.

(2) A Hatóság megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a hatásköreinek gyakorlásában és a feladatainak ellátásában részt vevő személyek esetében megelőzze, feltárja és orvosolja az objektív érdekellentétnek tekinthető helyzeteket.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában érdekellentét különösen, ha a feladat pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával, elköteleződéssel vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.

7/A. § A Hatóság az e törvény szerinti, közbeszerzésekkel kapcsolatos feladat- és hatásköreit a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti védelmi és biztonsági beszerzések tekintetében is gyakorolhatja. Ebben az esetben e törvény alkalmazásában – a IV. Fejezet kivételével – közbeszerzés és közbeszerzési eljárás alatt védelmi és biztonsági beszerzést, illetve védelmi és biztonsági beszerzési eljárást is megfelelően érteni kell.

3. Megállapodások kötése a Hatóság által¶

8. § (1) A Hatóság más állami szervekkel és nem állami szervekkel megállapodásokat köthet a kommunikációra és az információcserére vonatkozóan, valamint feladatkörében a hatáskörei gyakorlására vonatkozó gyakorlati módozatok megkönnyítése érdekében. A megállapodások kizárólag a személyes adatok és más adatok védelmére vonatkozó követelmények megtartásával köthetők meg.

(2) A nemzetközi igazságügyi együttműködésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül a Hatóság együttműködési megállapodásokat köthet európai uniós szervekkel.

II. Fejezet — A HATÓSÁG ELEMZŐ ÉS JAVASLATTEVŐ FELADATAI¶

4. Az integritáskockázat-értékelés¶

9. § (1) A Hatóság integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat az európai uniós források védelmében, amely magában foglalja a magyarországi közbeszerzési rendszer integritási helyzetének felmérését.

(2) Az integritáskockázat-értékelés azonosítja a kezelendő integritáskockázatokat és rendszerszintű problémákat, a kezelésükre rendelkezésre álló eszközöket, az ilyen kockázatok és problémák kezelésében mutatkozó hiányosságokat, valamint a megoldásokat.

(3) Az integritáskockázat-értékelést a nemzetközileg elismert integritásértékelési módszertannal rendelkező nemzetközi szervezetekkel – így lehetőség szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel – együttműködve és egyeztetve kell elvégezni. A Hatóság figyelembe veszi a magyarországi integritást monitorozó nemzeti és nemzetközi civil szervezetek visszajelzéseit is.

(4) A közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos integritáskockázat-értékelés a közbeszerzési rendszerek értékelésére szolgáló nemzetközileg elismert módszertan szerint valósul meg.

(4a) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek ellenőrzésével összefüggő feladatkörei ellátása érdekében a Hatóság az integritáskockázat-értékelése keretében – az ellenőrzések prioritásának és gyakoriságának meghatározása céljából – folyamatosan azonosítja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek közül azokat, akik tekintetében az integritáskockázat mértéke magas. Az ezen értékelés során a Hatóság különösen a betöltött tisztség, feladatkör alkotmányos súlyát, illetve az ezzel kapcsolatos, az integritásban jelentkező sérülékenység mértékét veszi figyelembe.

(5) A Hatóság az integritáskockázat-értékelés során alkalmazott módszertant a honlapján közzéteszi.

10. § (1) Az integritáskockázat-értékelésről jelentés készül, amely átfogó képet ad az európai uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatás végrehajtásával kapcsolatos sajátos integritáskockázatokról, különösen a közbeszerzés területén.

(2) A Hatóság a feladatai ellátása során különös figyelmet fordít a jelentésre, és figyelembe veszi azt az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor. A jelentés alapul szolgál az integritáskockázati mutatók kidolgozásához.

5. Az éves elemző integritásjelentés¶

11. § A Hatóság évente elemző integritásjelentést készít, amely tartalmazza a következőket:

• a) az európai uniós források felhasználásával összefüggésben a közbeszerzési piac koncentrációjának, valamint a közbeszerzési eljárásokban a becsült érték és a szerződéses összeg közötti különbség és annak lehetséges okainak teljes körű és átfogó elemzése,
• b) a Hatóság feladatkörébe tartozó területeken az alkalmazandó szabályok hatékonyságának értékelése, a szabályok végrehajtása során jelentkező problémák, valamint a jogalkalmazói és közigazgatási gyakorlat elemzése, kockázati mutatók meghatározása,
• c) a keretmegállapodások alkalmazására és a keretmegállapodások alapján megkötött szerződések gyakorlatára vonatkozó elemzés, ideértve a keretmegállapodások és az azokon alapuló egyedi szerződések odaítélésének egyes gazdasági szereplők közötti megoszlását,
• d) a meglévő, európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével foglalkozó ellenőrzési rendszer értékelése a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség kockázatának azonosítása és hatékony megelőzése, valamint az ilyen esetek felderítése és orvoslása terén,
• e) az a)–d) pont szerinti tárgykörre vonatkozó ajánlások, valamint
• f) annak értékelése, hogy az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek hogyan vették figyelembe a korábbi jelentéseket és ajánlásokat, így különösen a 15. § szerinti ajánlásokat.

12. § (1) Az éves elemző integritásjelentést a Hatóság tájékoztatásul megküldi az Országgyűlésnek.

(2) Az előző naptári évre vonatkozó éves elemző integritásjelentést a Hatóság honlapján minden év június 30-ig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

13. § A Kormány az éves elemző integritásjelentés közzétételétől számított három hónapon belül a Hatóságnak küldött válaszában ismerteti, hogyan fogja kezelni az éves elemző integritásjelentésben foglalt megállapításokat.

6. Ajánlás kiadása¶

14. § (1) A Hatóság ajánlást ad ki az európai uniós források felhasználását végző vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek részére az európai uniós költségvetésből nyújtott – különösen közbeszerzési eljárások útján felhasznált – támogatás végrehajtásával kapcsolatos olyan csalás, korrupció és összeférhetetlenség megelőzése, felderítése és orvoslása tárgyában, amely befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(2) A Hatóság az ajánlásait az éves elemző integritásjelentésbe foglalva adja ki. A Hatóság kiadhat az éves elemző integritásjelentésen kívüli eseti ajánlást is.

15. § (1) A Hatóság bejelentés alapján, panasz alapján, hivatalból vagy az ajánlatkérő kérésére a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési eljárást megelőzően vagy annak lefolytatása során ajánlást adhat meghatározott ajánlatkérőnek, amelyben kéri az ajánlatkérőt, hogy részben vagy egészben egy adott európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban vagy részben vagy egészben bizonyos jövőbeli európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásai során

• a) egy meghatározott közbeszerzési eljárásfajtát alkalmazzon,
• b) egy meghatározott sajátos beszerzési módszert alkalmazzon,
• c) tartózkodjon egy vagy több közbeszerzési eljárásfajta alkalmazásától, illetve ezekkel összefüggő valamely gyakorlat alkalmazásától,
• d) tartózkodjon egy vagy több sajátos beszerzési módszer, illetve ezekkel összefüggő valamely gyakorlat alkalmazásától, vagy
• e) a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban írja elő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (ezen rész alkalmazásában a továbbiakban: Kbt.) 63. § (1) bekezdésében szereplő egy vagy több kizáró ok alkalmazását,
• f) hagyjon fel bármilyen egyéb jogsértő magatartásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlásokban a Hatóság meghatározza különösen

• a) az érintett közbeszerzési eljárásokat vagy közbeszerzési eljárások kategóriáit,
• b) az érintett ajánlatkérőket,
• c) az ajánlatkérőkre vonatkozó elvárások meghatározását,
• d) az ajánlás indokait és kapcsolódását a Hatóság feladatköréhez.

(3) Ha az e § szerinti ajánlással érintett ajánlatkérő nem a Hatóság által kiadott ajánlás szerint jár el, köteles ez irányú döntését írásban részletesen megindokolni, és az indokolást a Hatóság részére megküldeni.

(4) Az ajánlatkérő – a Hatóság ajánlásával összefüggő – jogsértése esetén a Hatóság a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv vagy bíróság eljárását kezdeményezheti, így különösen közbeszerzési jogsértés esetén a Kbt. 152. § (1) bekezdés o) pontja szerint kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. Az alkalmazandó eljárási szabályokkal összhangban, a Hatóság ideiglenes intézkedés meghozását indítványozhatja.

(5) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyintézési határidőn belül eljárási kötelességének nem tesz eleget, a Hatóság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat.

16. § (1) A Hatóság bejelentés alapján, panasz alapján, hivatalból vagy az ajánlatkérő kérésére megvizsgálhatja a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdése vagy – amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban előírta – a Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok konkrét gazdasági szereplőre való alkalmazhatóságát az európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési eljárásban az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bírálata során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Hatóság megvizsgálja az európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési eljárásban az eljárás tárgyát képező egy vagy több kizáró ok alkalmazhatóságát. A vizsgálat időtartama alatt az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást köteles felfüggeszteni. A Hatóság akkor tesz ajánlást, ha a csalással, korrupcióval vagy bűnszervezethez kapcsolódó magatartással kapcsolatos kizáró okoktól eltérő kizáró okok helytelen alkalmazása veszélyeztetheti az Európai Unió pénzügyi érdekeit.

(3) A Hatóság az ajánlást az ajánlatkérő (1) bekezdés szerinti megkeresése esetén a megkereséstől számított 15 napon belül megküldi az ajánlatkérő részére vagy tájékoztatja az ajánlatkérőt, hogy a feladatkörével összefüggésben nem tesz ajánlást.

(4) A Hatóság elnöke a (3) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha az ajánlatkérő a Hatóság ajánlásával ellentétesen jár el, 15 napon belül részletes indokolást küld a Hatóság részére. Az ajánlatkérő az indokolást a részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben közzéteszi. Közbeszerzési jogsértés esetén a Hatóság a Kbt. 152. § (1) bekezdés o) pontja szerint kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.

III. Fejezet — A HATÓSÁG ELJÁRÁSA¶

7. A Hatóság vizsgálati eljárása¶

17. § (1) A Hatóság vizsgálati eljárást folytat annak érdekében, hogy feltárja azokat a körülményeket, amelyek hátrányosan érintik vagy érinthetik az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását.

(2) A vizsgálati eljárás megindításáról a Hatóság értesíti az érintett személyt vagy szervezetet, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, az európai támogatásokat auditáló szerv vezetőjét és – európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó vizsgálat esetén – az európai uniós forrásfelhasználásra irányadó jogszabályok szerinti előzetes és folyamatba épített ellenőrzést végző szervet. Az értesítést követően a vizsgálati eljárással érintett személy vagy szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Hatóságot a folyamatban lévő, a vizsgálati eljárással összefüggő, a Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott jogorvoslati eljárásról vagy bírósági eljárásról.

(3) A Hatóság nem gyakorolhatja hatáskörét, ha a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban, amelyben eljárni kíván, a Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott jogorvoslati eljárás vagy bírósági eljárás van folyamatban.

(4) A Hatóság ezen alcím szerinti vizsgálati eljárása nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezen alcím szerinti tevékenységével kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye.

18. § (1) A Hatóság a vizsgálati eljárásban minden olyan rendelkezésre álló információt értékel, amely a feladatai szempontjából releváns. Feladatainak ellátása érdekében a Hatóság bármely az adott ügyben érintett személytől vagy szervezettől a feladat- és hatáskörével összefüggően adatszolgáltatást kérhet, ennek keretében különösen közhiteles nyilvántartásból vagy állami szervnél vezetett nyilvántartásból megismerheti azon adatokat – illetve azon törvény által védett titkokat –, amelyek az eljárása lefolytatásához szükségesek. Az adat megismerésére a Hatóság általi megkeresés útján, illetve – jogszabály rendelkezése szerint, ha a Hatóság az adott közhiteles nyilvántartás vagy adatbázis kapcsán megfelelő adatkapcsolattal rendelkezik – közvetlen adatkapcsolat útján is sor kerülhet.

(2) A Hatóság megkeresheti az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet, hogy a nevében bizonyítási jellegű cselekményeket végezzen, a megkeresett szervezet az ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint jár el. A Hatóság megkeresésére a 25. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A Hatóság az e fejezet szerinti vizsgálati eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként – törvényben meghatározottak szerint –

• a) a vizsgált adatkezelő kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,
• b) a vizsgált adatkezelőtől, illetve a vizsgált adatkezelő bármely munkatársától írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet,
• c) a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettől vagy személytől írásbeli, illetve szóbeli felvilágosítást, továbbá a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatról, iratról – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – másolatot kérhet.

(4) A Hatóság eljárása során az annak lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak – így különösen adótitoknak, banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő – és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, és amelyek kezelése a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

(5) A Hatóság köztisztviselője – a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – vizsgálata során a vizsgálat lefolytatásához szükséges minősített adatokat megismerheti, arról kivonatot és másolatot készíthet, és a minősített adatot birtokában tarthatja.

(6) A Hatóság (1) bekezdés szerinti adatkérésének a vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított – legfeljebb 30 napos – határidőn belül köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határidő a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet. Ha a Hatóság (1) bekezdés szerinti, közhiteles nyilvántartás vagy állami szervnél vezetett nyilvántartás kapcsán intézett megkeresése olyan adat megismerésére irányul, amely nem áll rendelkezésre a megkeresett szervnél vagy amely törvény rendelkezése alapján nem adható át, erről a Hatóságot a Hatóság által megállapított határidőn belül tájékoztatja. A Hatóság a nem teljesített megkereséssel összefüggésben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint mulasztási pert indíthat a tájékoztatás közlésétől vagy az erre nyitva álló határidő elteltét követő tizenöt napon belül, azzal, hogy a bíróság a mulasztási perben harminc napon belül határoz.

(7) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti felvilágosítást az arra felhívott személy megtagadhatja, ha

• a) az a személy, akit a Hatóság vizsgálata érint, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
• b) a felvilágosítás során magát vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.

(8) A Hatóság adatkérése esetén biztosítani kell számára a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges információkhoz való hozzáférést. A Hatóság kérésére az az ajánlatkérő, amelynek eljárását a Hatóság vizsgálata érinti, köteles minden, a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása és a közbeszerzési szerződés teljesítése során keletkezett dokumentumot a Hatóság rendelkezésére bocsátani. A Hatóság jogosult a még előkészítés alatt álló és a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk és dokumentumok igénylésére is.

(9) Ha a Hatóság vizsgálata olyan közbeszerzési eljárást érint, amely az európai uniós forrásfelhasználásra irányadó jogszabályok alapján közbeszerzési ellenőrzési kötelezettség alá esik, a Hatóság jogosult az európai uniós forrásfelhasználást ellenőrző szervezettől bekérni az ellenőrzés révén rendelkezésére álló bármely információt. Az európai uniós forrásfelhasználást ellenőrző szervezet a kért információkat 8 napon belül a Hatóság rendelkezésére bocsátja.

(10) A Hatóság az ezen alcím szerinti eljárásban az adatszolgáltatásra felhíváson és a nyilvános információk értékelésén kívül más, bizonyítási jellegű cselekményt saját hatáskörben nem végezhet, hanem az erre feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet jogosult megkeresni, amely a tényállás tisztázásának folyamatát is magában foglaló haladéktalan tájékoztatást ad a Hatóság részére eljárásának eredményéről.

(11) A Hatóság az általa kezelt adatot haladéktalanul törli, ha az adatkezelés célja a Hatóságnál már nem áll fenn.

(12) A Hatóság vizsgálata során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök nem nyilvánosak.

19. § (1) A Hatóság az eljárása során a megismert információkat jelentés kiállításával értékeli.

(2) A jelentés kiállítását megelőzően megfelelő határidő biztosításával a Hatóság lehetőséget biztosíthat a jelentéssel érintett személy vagy szervezet számára a jelentés tervezetének véleményezésére.

(3) A Hatóság a 3. §-ban foglaltak előmozdítása érdekében határidő tűzésével ajánlásokat tehet a vizsgált személy vagy szervezet számára.

(4) A vizsgált személy vagy szervezet köteles tájékoztatni a Hatóságot a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról vagy arról, hogy az ajánlásokkal nem ért egyet és annak indokairól.

(5) Ha a Hatóság az európai uniós források felhasználásával összefüggésben visszásságot tár fel, illetve nem tartja megfelelőnek az intézkedési javaslatainak végrehajtását, e törvény szerint a hatáskörrel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz fordulva kezdeményezheti annak eljárását.

7/A. A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása¶

19/A. § (1) A Hatóság vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során ellenőrizheti

• 1. a köztársasági elnök,
• 2. az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és – amennyiben e személy nem országgyűlési képviselő – az Országgyűlés háznagya, továbbá az Európai Parlament magyarországi képviselője,
• 3. a polgármester és a főpolgármester, a helyi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi önkormányzati képviselő,
• 4. az Alkotmánybíróság tagja,
• 5. az alapvető jogok biztosa és helyettese,
• 6. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,
• 7. a Kúria elnöke és elnökhelyettese,
• 8. az Országos Bírósági Hivatal elnöke és elnökhelyettese, ideértve a bíró és igazságügyi alkalmazott elnökhelyettest is,
• 9. a bíró, illetve a törvény által meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkár,
• 10. a legfőbb ügyész és helyettese,
• 11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke és a Monetáris Tanácsnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja,
• 12. a Költségvetési Tanács elnöke,
• 13. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagja,
• 14. a Médiatanács tagja,
• 15. a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti
• a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető,
• b) politikai vezető,
• c) biztosi jogviszonyban álló személy, valamint
• d) politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: politikai tanácsadó),
• 16. a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti önálló szabályozó szerv, illetve az autonóm államigazgatási szerv vezetője, helyettese, illetve valamely ügydöntő testületi szervének azon tagja, aki vonatkozásában az önálló szabályozó szervet vagy az autonóm államigazgatási szervet létrehozó törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő,
• 17. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy,
• 18. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy,
• 19. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy – az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesét ide nem értve, ha az igazságügyi alkalmazott –,
• 20. az 1–19. pont alá nem tartozó, törvény által az Országgyűlésről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, illetve a törvény által a Hatóság vagyonnyilatkozati eljárásának hatáskörébe utalt más személy

vagyonnyilatkozatának, valamint e személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben – ha a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatát (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat).

(2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti hatáskörét

• a) az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti személyi kör tekintetében kizárólagosan,
• b) az a) pont hatálya alá nem eső személyi kör tekintetében más – törvényben meghatározott – szervvel, szervezettel megosztottan

gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének, a vagyonnyilatkozat teljeskörűségének és hitelességének megállapítására, valamint az ellenőrzés alá vont személy vagyonnyilatkozata alapján nem igazolható vagyonváltozása forrásának ellenőrzésére irányulhat, azzal, hogy a Hatóság az eljárása során a vizsgálat alá vont személlyel összefüggésben keletkezett valamennyi – a vagyonnyilatkozatot jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy kezelésében levő – vagyonnyilatkozatot, illetve az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói vagyonnyilatkozatot vizsgálhatja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a Hatóság önállóan, illetve a vizsgálati eljárása részeként is lefolytathatja azzal, hogy a Hatóság (1) bekezdés szerinti eljárására vonatkozóan a 7. alcímben meghatározott – így különösen az adatok megismerésére vonatkozó, a 18. § (6) bekezdésében foglalt – rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Hatóság a 9. § (4a) bekezdése szerint kialakított integritáskockázat-értékelése – és az ehhez kapcsolódó módszertan – alapján az (1) bekezdés szerinti eljárást rendszeresen, hivatalból is lefolytatja.

(5) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárása során az azt jogszabály rendelkezése alapján őrző szerv vagy személy útján hozzáférhet a vizsgálat alá vont személy, valamint – ha a hozzátartozói vagyonnyilatkozat-tételt törvény előírja – vagyonnyilatkozatot tevő hozzátartozó vagyonnyilatkozatához, valamint arról másolatot készíthet. Ha a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabály a vagyonnyilatkozat-tételt zárt boríték útján rendeli kezelni és a borítéknak a Hatóság általi kezelésére vonatkozóan eltérő rendelkezést nem állapít meg, az őrzéséért felelős a Hatóság feladat- és hatáskörében eljáró személy jelenlétében a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot felbontja, illetve a felbontás tényéről és körülményeiről – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – jegyzőkönyvet készít. A zárt boríték felbontását és a másolatkészítést követően a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a zárt borítékon a felbontás tényét és időpontját rögzíti, valamint a jegyzőkönyv egy példányát a borítékban elhelyezi, illetve az ezt követően a borítékot ismételten lezárja.

(6) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a Hatóság felszólítja a vizsgálat alá vont személyt, hogy a Hatóság számára adja meg a vagyonnyilatkozat tartalmának alátámasztása érdekében szükséges felvilágosítást, továbbá, hogy a Hatóság számára adja át a kapcsolódó adatok, iratok másolatát. Ha a vizsgálat alá vont személy a Hatósággal való együttműködést megtagadja, e körülményt a Hatóság az eljárása során készült jelentésében rögzíti.

(7) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárás alá vont személynek a felszólítás kézbesítésétől számított tíz napon belül előterjesztett kérelmére személyes meghallgatást tarthat. A Hatóság a meghallgatás időpontját a felszólítástól számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki. A meghallgatásra jegyzőkönyvezés mellett – a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárás alá vont személy kérelme esetén – a vagyonnyilatkozati vizsgálat alá vont személy által megbízott más személy jelenlétében is sor kerülhet. A jegyzőkönyv tartalmazza készítésének helyét és idejét, a meghallgatáson részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a meghallgatás lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat.

(8) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásában feltárt és beszerzett információkat az eljárás lezárása során összességében ítéli meg, valamint az ezzel összefüggő megállapításait jelentésében értékeli azzal, hogy ha

• a) a vizsgálat alá vont személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesítette vagy abban lényeges adatot – különösen, ha ezzel összefüggésben valós vagyoni vagy jövedelmi helyzetét leplezve – szándékosan hamisan vagy valótlanul közölt, a vizsgálat alá vont személy megbízatása, jogviszonya megszüntetését kezdeményezve a – törvény rendelkezése alapján – erre hatáskörrel rendelkező szervhez, személyhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordul, vagy
• b) a vizsgálat alá vont személy
• ba) vagyonnyilatkozata kapcsán az a) pont alá nem tartozó – kizárólag adminisztratív jellegű – hiányosságot tárt fel, vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít, vagy, ha annak lefolytatása az e törvény rendelkezése alapján kizárt, ugyanakkor annak kiszabására – törvény rendelkezése alapján – az a) pont szerinti valamely szerv, személy, hatóság jogosult, az e szerv, személy, hatóság előtt bírság vagy ezzel egyenértékű vagyoni szankció (a továbbiakban együtt: bírság) kiszabását kezdeményezi, vagy
• bb) vagyonnyilatkozata a Hatóság által feltárt információk alapján a valóságnak megfelel, illetve annak esetleges – az a) pont és a b) pont ba) alpont alá nem eső, csekély vagy elhanyagolható jelentőségű – hiányosságával összefüggésben, a vagyonnyilatkozat teljeskörűsége érdekében tett ajánlás vagy intézkedési javaslat sikerre vezetett, a vizsgálatot vagy annak ezzel összefüggő részét lezárja.

(9) Ha a Hatóság által a (8) bekezdés a) pontja, illetve b) pont ba) alpontja keretében kezdeményezett eljárások lefolytatása – az (1) bekezdés 15. pont a) alpontja szerinti, a Hatóság által kizárólagosan ellenőrzött személyi kör kivételével – során a megkeresett szerv, személy, hatóság, bíróság a Hatóság megállapításaitól eltérő megállapításra jutva a megbízatás, jogviszony megszüntetése, továbbá bírság kiszabása iránt nem intézkedik, köteles ennek okait részletesen indokolni, illetve erről a Hatóságot tájékoztatni.

(10) A Hatóság (8) bekezdés a) pontja szerint hozott jelentését, továbbá a (9) bekezdés szerint kapott tájékoztatást a jelentéséhez kapcsolt módon nyilvánosan közzéteszi.

7/B. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás¶

19/B. § (1) Ha az a (2) bekezdés szerint nem kizárt, a Hatóság a 19/A. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben hivatalból vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárást indít.

(2) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárás megindítása a 19/A. § (1) bekezdés 1–12. pontja szerinti személyek esetében kizárt.

(3) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap.

(4) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság a 7/A. alcím szerinti eljárásában született jelentését, továbbá az annak alapjául beszerzett információkat, megállapításokat bizonyítási eszközként felhasználhatja.

(5) A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban a Hatóság megállapíthatja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggő jogsértése tényét, továbbá bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötmillió forintig terjedhet. A vagyonnyilatkozati bírság kiszabására irányuló hatósági eljárásban figyelmeztetés alkalmazása kizárt.

(6) A Hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság kiszabása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a mulasztással érintett adatok számát és az eset összes körülményét is figyelembe veszi.

(7) A Hatóság e § szerint hozott határozatát – a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy nevének, megbízatásának közzétételével – nyilvánosságra hozza.

8. Az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzésekkel kapcsolatos egyes hatósági feladat- és hatáskörök¶

20. § (1) A Hatóság az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben a 17. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatát az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági ellenőrzés keretében folytatja le.

(2) Az ezen alcím szerinti eljárásban a Hatóság közigazgatási hatósági hatáskörben jár el.

21. § (1) Ha a Hatóság a hatósági ellenőrzés során csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy egyéb súlyos jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli, amely érinti az uniós költségvetési források keretében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érvényesülését vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit, illetve ennek kockázata felmerül, végzésben elrendelheti az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás két hónapot meg nem haladó időtartamra történő felfüggesztését. A felfüggesztésre vonatkozó végzésben a Hatóság ismerteti azokat a tényeket és jogi értékelést, amely alátámasztja az e bekezdés szerinti cselekmények elkövetésének gyanúját.

(2) A végzés 3 napon belül közigazgatási nemperes eljárásban megtámadható, a Hatóság a kérelmet az annak beérkezését követő 3 napon belül továbbítja a bíróságnak. A bíróság a kérelemről 30 napon belül dönt.

22. § (1) A Hatóság határozatban kötelezhet meghatározott ajánlatkérőket, hogy meghatározott esetekben tájékoztassák a Hatóságot az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás megindításáról. A Hatóság a határozatot tájékoztatásul megküldi az európai uniós támogatásokért felelős miniszternek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatban a Hatóság – az egyes közbeszerzések tekintetében fennálló csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy egyéb jogsértés vagy szabálytalanság kockázata alapján – meghatározza azokat a szektorokat, beszerzési tárgyakat, értékhatárokat, amelyekre vonatkozóan tájékoztatást kér.

(3) A Hatóság köteles előzetesen meghatározni és közzétenni azokat a kockázati mutatókat, bírósági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb hatósági joggyakorlatot vagy az Európai Bizottság, illetve a hazai ellenőrző szervezetek ellenőrzési tapasztalatait, amely alapján e § szerint tájékoztatást kér.

23. § A 21. § (1) bekezdése, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség nem teljesítése esetére a Hatóság az ajánlatkérővel szemben közigazgatási bírságot szab ki. A bírságból befolyt összeg a Hatóság saját bevételét képezi.

9. Eljárás kezdeményezése¶

24. § (1) A Hatóság köteles bejelenteni a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak vagy szervezetnek, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt, illetve – a bejelentés ügyészség részére történő egyidejű megküldésével – az Európai Ügyészséget is, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli. A Hatóság köztisztviselőjét terheli a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (2) bekezdése szerinti feljelentési kötelezettség.

(2) Ha a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a birtokában lévő bizonyítékok alapján indokolt versenyfelügyeleti eljárás megindítása, haladéktalanul továbbítja a rendelkezésére álló bizonyítékokat a Gazdasági Versenyhivatalnak a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdés b) pontjának tiszteletben tartásával.

(3) Ha a Hatóság a vizsgálata során szabálytalanság gyanúját tárja fel, jogosult az európai uniós forrásfelhasználásra irányadó jogszabályok rendelkezései alapján szabálytalansági eljárást kezdeményezni a feladat- és hatáskörrel rendelkező irányító hatóságnál vagy – Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből finanszírozott projekt esetén – a nemzeti hatóságnál.

(4) A Hatóság a Kbt. 152. § (1) bekezdés o) pontja szerint kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, ha a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomására.

25. § (1) A Hatóság felügyeleti vagy ellenőrzési feladatai ellátása érdekében felhívhatja az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet eljárás megindítására. A Hatóság felhívása alapján a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet az eljárását hivatalból megindítja.

(2) A Hatóság felhívását az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet csak akkor utasíthatja vissza, ha annak teljesítése jogszabálysértéssel járna.

(3) A Hatóságot az e § szerinti, Ákr. hatálya alá tartozó eljárásban ügyféli jogállás illeti meg.

(4) A Hatóság az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet Ákr. hatálya alá nem tartozó eljárása során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet és tájékoztatást kérhet.

(5) Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet köteles együttműködni a Hatósággal, ennek keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a Hatóságot az eljárása megkezdéséről, valamint az eljárásának eredményéről.

26. § A Hatóság az Ákr. 15. § (2) bekezdése szerinti eljárásra szólíthatja fel az érintett felügyeleti hatóságot, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint bíróság előtt mulasztási pert indíthat, ha a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a 18. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése szerinti eljárási kötelezettségének nem tett eleget.

27. § (1) A Hatóság közigazgatási perben megtámadhat minden olyan közbeszerzési eljárásra vonatkozó közbeszerzési döntőbizottsági határozatot és más hatósági határozatot, amely európai uniós támogatást érint. A Hatóság a közigazgatási perben különösen a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény IX. Fejezete szerinti azonnali jogvédelmet kérhet.

(2) A közigazgatási pert a Hatóság

• a) az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési döntőbizottsági határozat esetén – a Kbt. 170. § (2) bekezdésétől eltérően – a határozat közzétételétől számított 90 napon belül,
• b) más hatósági határozat esetén a határozat tudomására jutásától számított 90 napon belül

indíthatja meg, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint.

27/A. § A Hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén a büntetőeljárásról szóló törvény szerint felülbírálati indítványt és ismételt felülbírálati indítványt nyújthat be.

IV. Fejezet — A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSBÓL KIZÁRT GAZDASÁGI SZEREPLŐK NYILVÁNTARTÁSA¶

10. A nyilvántartás tartalma és célja¶

28. § (1) A Hatóság a gazdasági szereplőt – a 31. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal – rögzíti a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás), ha a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, hogy a gazdasági szereplő vagy a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa olyan személy, aki a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti bűncselekményt követett el.

(2) A 31. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatot a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti kizáró okok ellenőrzésének céljából a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerben közzé kell tenni.

(3) A Hatóság a nyilvántartásba vétel során megállapítja a gazdasági szereplő tekintetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti kizáró okok fennállásának időtartamát, amely nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított négy évet.

11. A nyilvántartás vezetése és az öntisztázás¶

29. § (1) A Hatóság a nyilvántartást hatósági jogkörben vezeti.

(2) A Hatóság a nyilvántartásba vételi eljárást hivatalból folytatja le. Amennyiben a Hatóság panasz vagy bejelentés alapján szerez tudomást a nyilvántartásba vételi eljárás megindítására okot adó adatról, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok átadása iránt megkeresi a hatáskörrel rendelkező hatóságot.

(3) A Hatóság a nyilvántartásba vételi eljárás megindulásáról értesíti a gazdasági szereplőt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az értesítéstől számított 8 napon belül nyilatkozhat észrevételeiről és a megbízhatóságát igazoló öntisztázó intézkedéseiről.

(4) A gazdasági szereplő öntisztázása érdekében nyilatkozik a megtett intézkedésekről és benyújtja az ezekkel kapcsolatos bizonyítékokat, amelyeket a Hatóság azok beérkezésétől számított 20 napon belül értékel annak eldöntése érdekében, hogy a gazdasági szereplőt felvegyék-e a nyilvántartásba. A Hatóság az értékelésekor köteles figyelembe venni a bűncselekmény súlyosságát és sajátos körülményeit.

(5) A kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása érdekében köteles igazolni különösen, hogy

• a) a bűncselekménnyel okozott kárt – a károsult által elfogadott mértékben – megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt,
• b) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel aktívan együttműködve, átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit, és
• c) olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, amely alkalmas a további bűncselekmény megelőzésére.

30. § (1) A Hatóság által a kizárásra megállapított időszak alatt a gazdasági szereplő öntisztázó kérelmet nyújthat be a Hatósághoz a nyilvántartásból való törlés céljából.

(2) A Hatóság a 29. § (4) és (5) bekezdése szerinti szempontok alapján mérlegeli a kérelmet. Ha az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Hatóság helyt ad, törli a gazdasági szereplőt a nyilvántartásból.

(3) Ha a Hatóság a kérelmet elutasítja, a gazdasági szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát a korábbi kérelme elutasítását követő érdemi intézkedéssel kívánja bizonyítani.

12. A nyilvántartott adatok¶

31. § (1) A nyilvántartás tartalmazza

• a) a gazdasági szereplő nevét, adószámát, székhelyét,
• b) a 28. § (1) bekezdése szerinti személy természetes személyazonosító adatait,
• c) a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontja szerinti bűncselekmény tekintetében a bűncselekmény megnevezését és minősítését, a bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének napját,
• d) a közbeszerzési eljárásból való kizárás időtartamát, valamint
• e) a bejegyzés napját.

(2) A Hatóság

• a) – a b) és c) pont kivételével – a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője természetes személyazonosító adatait a céginformációs rendszerből,
• b) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
• c) a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosának a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartásban (a továbbiakban: tényleges tulajdonosi nyilvántartás) rendelkezésre álló természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból,
• d) az a)–c) pont szerinti személy tekintetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a bűnügyi nyilvántartási rendszerből

közvetlen adatkapcsolat útján veszi át.

(3) A Hatóság a (2) bekezdés d) pontja szerinti közvetlen adatkapcsolat útján, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 67. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatátvételre akkor jogosult, ha

• a) adatigénylésében közölte az érintett személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, valamint az anyja születési családi és utónevét, és
• b) az adatigénylésben szereplő személlyel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ag) alpontjaiban meghatározott bűncselekmények elkövetését az adatigénylés napját megelőző négy éven belül bíróság jogerős ügydöntő határozatában megállapította, és az érintett személy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

(4) A Hatóság

• a) – a c) pont kivételével – a gazdasági szereplő nevét, adószámát, székhelyét, megszűnésének tényét a céginformációs rendszerből,
• b) a céggel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre vonatkozó adatot a céginformációs rendszerből,
• c) az egyéni vállalkozó nevét, adószámát, székhelyét, vállalkozói tevékenysége megszűnésére vonatkozó adatot az egyéni vállalkozók nyilvántartásából

közvetlen adatkapcsolat útján veszi át.

(5) A gazdasági szereplő (1) bekezdés szerinti adatainak a nyilvántartásban történő rögzítését követően az átvett adatokat a Hatóság törli.

(6) A Hatóság a gazdasági szereplőt a Hatóság által megállapított időtartam leteltekor hivatalból törli a nyilvántartásból. A Hatóság a gazdasági szereplőt hivatalból törli a nyilvántartásból, ha a gazdasági szereplő megszűnt, egyéni vállalkozó esetén, ha a vállalkozási tevékenység végzésére való jogosultság megszűnt.

(7) A nyilvántartásban kezelt adat – a 28. § (2) bekezdése szerinti közzétételt ide nem értve – kizárólag a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

• a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása,
• b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása,
• c) az a) és b) pont szerinti szervtől eltérő, törvény alapján az adat megismerésére jogosult szervnek az előtte folyamatban lévő eljárás sikeres lefolytatása

céljából, erre irányuló megkeresés alapján továbbítható.

V. Fejezet — A HATÓSÁG SZERVEZETE¶

13. A Hatóság elnöke és elnökhelyettesei¶

32. § (1) A Hatóságot az elnök vezeti, aki munkáját a négy elnökhelyettessel a Hatóság Igazgatóságában együttműködve látja el.

(2) Az elnök a Hatóság feladat- és hatásköreit a Hatóság Igazgatósága döntésének megfelelően gyakorolja.

33. § (1) A Hatóság elnöke

• a) vezeti a Hatóság munkaszervezetét, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározza a Hatóság szervezetét, alaplétszámát és a kiadmányozás rendjét,
• b) képviseli a Hatóságot,
• c) gyakorolja a Küt.-ben vagy más törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,
• d) a Hatóság költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal.

(2) A Hatóság elnöke az (1) bekezdés szerinti hatásköröket önállóan gyakorolja.

(3) A Hatóság elnöke jogviszonyának megszűnése estén az új elnök kinevezéséig a Hatóság elnökének feladat- és hatásköreit a Hatóság Igazgatósága által kijelölt elnökhelyettes gyakorolja. A Hatóság Igazgatósága az elnökhelyettes kijelölésére vonatkozó döntést testületként, az összes tag több mint felének szavazatával hozza meg.

14. A Hatóság Igazgatósága¶

34. § (1) A Hatóság legfőbb döntéshozó szerve a Hatóság Igazgatósága, amelynek tagja a Hatóság elnöke és négy elnökhelyettese.

(2) A Hatóság Igazgatósága

• a) a Hatóság 5. §-ban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggő érdemi döntéseket,
• b) a Hatóság költségvetésének elfogadását,
• c) a Korrupcióellenes Munkacsoport munkájában részt vevő nem kormányzati szereplőket képviselő tag kiválasztását vagy felkérése visszavonását az 57. és 58. §-ban foglaltakkal összhangban,
• d) a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott azon egyéb ügyekben hozott döntéseket, amelyek nem tartoznak a 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság elnökének hatáskörébe

testületként, többségi döntéshozatal útján hozza meg.

(3) A Hatóság Igazgatósága a tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót meg kell küldeni az Európai Bizottság részére is.

15. Az elnök és az elnökhelyettesek jogállása¶

35. § (1) A Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az elnök és az elnökhelyettes ismételten nem nevezhető ki.

(2) Az Állami Számvevőszék elnöke a javaslatát a 37. § (3) bekezdése szerinti névsoron szereplő személyek közül, az Alkalmassági Bizottság által a jelöltek sorrendjére vonatkozó megállapításra figyelemmel, a névsor kézhezvételét követő 5 napon belül teszi meg. Az Alkalmassági Bizottság által megállapított sorrendtől az Állami Számvevőszék elnöke kivételesen, indokolt esetben térhet el, és az eltérés indokait az (1) bekezdés szerinti javaslatban be kell mutatni.

(3) A Hatóság elnöke és elnökhelyettesei tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Küt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

36. § A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki a Küt.-ben foglalt követelményeken túl

• a) rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel,
• b) minden kétséget kizáróan független,
• c) a közbeszerzéshez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó jogi vagy pénzügyi területeken szerzett széles körű szakmai gyakorlattal vagy tudományos munkássággal rendelkezik, továbbá nemzetközi háttérrel és tapasztalattal bír, beleértve az európai uniós ügyeket is,
• d) a jelölést megelőző 5 évben nem töltött be a 42. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget, megbízatást,
• e) a 43. § szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett, valamint
• f) a 44. § (1) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozatot tett.

37. § (1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság (a továbbiakban: Alkalmassági Bizottság) nyílt és nyilvános pályázatot ír ki.

(2) A pályázat akkor érvényes, ha arra legalább a betöltendő pozíciók kétszeresének megfelelő számú személy jelentkezik. Érvénytelen pályázat esetén a pályázatot ismételten ki kell írni. Az ismételten kiírt pályázat akkor érvényes, ha arra legalább a betöltendő pozíciók kétszeresének megfelelő számú személy jelentkezik.

(2a) A pályázatot a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonya megszűnésétől számított 5 napon belül ki kell írni, a pályázatra történő jelentkezés lehetőségét 30 napig kell biztosítani, és a (3) bekezdés szerinti névsort a jelentkezési határidő leteltét követő 15 napon belül meg kell küldeni az Állami Számvevőszék elnöke részére.

(3) A pályázatra jelentkező személyek közül a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére alkalmasnak minősített és így a pozíció betöltésére javasolható személyek – szakmai érdemekre, szaktudásra és végzettségre figyelemmel összeállított és a jelöltek sorrendjét megállapító – névsoráról az Alkalmassági Bizottság dönt.

(4) Az Alkalmassági Bizottság véleményében az alkalmasság megállapításán kívül más módon is segítheti – a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül – a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének jelölésére vonatkozó tájékozott döntést.

38. § (1) A Hatóság elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-ának megfelelő összeg.

(2) A Hatóság elnökhelyettesének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (2) bekezdése szerinti havi bér 80%-ának megfelelő összeg.

(3) A Hatóság elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

(4) A Hatóság elnöke minden naptári évben húsz munkanap, elnökhelyettese minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

39. § (1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének jogviszonya megszűnik

• a) a kinevezési időtartam lejártával,
• b) a halálával,
• c) a lemondásával,
• d) a (7) bekezdés szerinti esetben.
• e)

(2) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az Állami Számvevőszék elnökéhez intézett írásos nyilatkozattal tisztségéről bármikor lemondhat. Lemondás esetén a lemondási idő a lemondás benyújtásától számított 60 nap. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni.

(3) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnését lemondás esetén az Állami Számvevőszék elnökének indítványa alapján a köztársasági elnök állapítja meg.

(4) Az Állami Számvevőszék elnöke a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetése iránt bíróság előtt közigazgatási pert indíthat, ha

• a) az Alkalmassági Bizottság a 43. § (3) bekezdése, a 43. § (7) bekezdése vagy a 44. § (7) bekezdése alapján kezdeményezi a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését, vagy
• b) a kinevezése feltételei már nem állnak fent.

(5) Az Állami Számvevőszék elnöke a (4) bekezdés szerinti keresetlevelet a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese részére egyidejűleg megküldi.

(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti perben a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint jár el azzal, hogy a pert a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese ellen kell megindítani, és a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetről hatvan napon belül dönt.

(7) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnökének a (4) bekezdés szerinti keresete megalapozott, a bíróság határozatában megszünteti a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyát. A bíróság ítéletével szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(8)

40. § (1) A Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyának a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.

(2) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át

• a) nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, valamint
• b) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Hatóság egyedi döntése a megbízatása ideje alatt érintette.

(3) Tekintettel a (2) bekezdés szerinti elhelyezkedési tilalomra, a Hatóság elnökét, illetve elnökhelyettesét a jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg, ha legalább egy évig, de három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, a megelőző 6 havi, ha három évig, vagy annál hosszabb ideig töltötte be tisztségét, a megelőző 12 havi, a Hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett – jövedelmének megfelelő mértékű összeg illeti meg, amelyet a Hatóság költségvetése terhére kell megfizetni.

(4) Az Állami Számvevőszék elnöke és az Alkalmassági Bizottság felelős azért, hogy a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Hatóság új elnöke vagy elnökhelyettese kinevezésére vonatkozó eljárás a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséig megvalósuljon.

41. § A köztársasági elnök ezen alcím szerinti döntéseihez a Kormány tagjának ellenjegyzése nem szükséges.

16. Az elnök és az elnökhelyettesek összeférhetetlensége¶

42. § (1) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese nem lehet

• a) köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
• b) párt, pártalapítvány tagja vagy politikai párttal, pártalapítvánnyal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, ideértve bármely önkéntes alapon vagy díjazás ellenében végzett tevékenységet,
• c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja, cégvezetője.

(2) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet.

(3) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(4) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.

43. § (1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy az Alkalmassági Bizottságnak nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenségi ok. Ezt a nyilatkozatot a Hatóság elnöke és elnökhelyettese köteles a kinevezés napjától számított minden naptári félévet követő 30. napon belül megismételni a megelőző naptári félévre vonatkozóan.

(2) A nyilatkozatok valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Alkalmassági Bizottság évente ellenőrzi, illetve hivatalból jár el, ha tudomására jut olyan információ, ami miatt a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese összeférhetetlenségével kapcsolatban kétely merül fel.

(3) Ha a Hatóság elnökének vagy elnökhelyettesének javasolt személy a nyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt, akkor az Alkalmassági Bizottság köteles kezdeményezni az Állami Számvevőszék elnökénél a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését.

(4) A nyilatkozatot a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnését követő öt évig meg kell őrizni.

(5) Ha a Hatóság elnöke és elnökhelyettese tekintetében a kinevezését követően merül fel összeférhetetlenség, azt a felmerülését követő 15 napon belül köteles az Alkalmassági Bizottságnak bejelenteni. A Hatóság elnöke és elnökhelyettese a kinevezését követően felmerült összeférhetetlenséget a felmerülését követő 30 napon belül köteles megszüntetni, és ezt az Alkalmassági Bizottságnak bejelenteni.

(6) Ha a Hatóság elnöke és elnökhelyettese tekintetében a kinevezését követően felmerült összeférhetetlenséget az Alkalmassági Bizottság tárja fel, az Alkalmassági Bizottság felszólítja a Hatóság elnökét vagy elnökhelyettesét, hogy az összeférhetetlenségét az annak felmerülését követő 30 napon belül szüntesse meg.

(6a) A Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese összeférhetetlenségének ellenőrzése során az Alkalmassági Bizottság megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlenül szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.

(7) Ha a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese az összeférhetetlenségét az annak felmerülését követő 30 napon belül nem szüntette meg, vagy a feltárt összeférhetetlenség 30 napnál régebben áll fenn, az Alkalmassági Bizottság köteles kezdeményezni az Állami Számvevőszék elnökénél a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését.

17. Az elnök és az elnökhelyettesek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége¶

44. § (1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy a kinevezését megelőzően vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese évente vagyonnyilatkozatot tesz.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy, továbbá a Hatóság elnöke és elnökhelyettese vagyonnyilatkozatát az Alkalmassági Bizottság kezeli, és azt a (6) bekezdésben meghatározott időpontig őrzi.

(5) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy, továbbá a Hatóság elnöke és elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának valóságtartalmát az Alkalmassági Bizottság évente ellenőrzi, amelynek eredményéről jelentést készít. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó jelentést öt évig meg kell őrizni.

(5a) Az Alkalmassági Bizottság a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának ellenőrzése során megismerheti az eljárás lefolytatásához feltétlen szükséges körben és szabályok szerint azokat az adatokat, amelyeket a Hatóság is megismerhet a vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárása során.

(6) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy, továbbá a Hatóság elnöke és elnökhelyettese vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát az Alkalmassági Bizottság a Hatóság honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az elnök, illetve az elnökhelyettes jogviszonyának megszűnését követő öt év elteltével távolítható el.

(7) Ha az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Alkalmassági Bizottság azt állapítja meg, hogy a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének javasolt személy, továbbá a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt, akkor az Alkalmassági Bizottság köteles kezdeményezni az Állami Számvevőszék elnökénél a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését.

18. A Hatóság állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok¶

45. § (1) A Hatóság elnöke meghatározza

• a) a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges személyi állomány létszámát, továbbá az álláshelyek rendszerét, az álláshelyek besorolási kategóriáit,
• b) a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét.

(2) A Hatóság elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában kijelölt elnökhelyettes teszi meg.

46. § (1) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.

(3) A Hatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.

(4) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese kivételével a Hatóság köztisztviselői a Vnytv. 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

47. § (1) A Hatóság köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot megőrizni.

(2) A Hatóság köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Hatóság nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(3) A Hatóság köztisztviselői a tudomásukra jutott törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot és szakmai titkot nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják. E § nem érinti a Hatóság törvényen alapuló adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségét.

MÁSODIK RÉSZ — A KORRUPCIÓELLENES MUNKACSOPORT¶

VI. Fejezet — A KORRUPCIÓELLENES MUNKACSOPORT MŰKÖDÉSE¶

19. A Korrupcióellenes Munkacsoport jogállása¶

48. § (1) A Hatóság mellett Korrupcióellenes Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) működik. A Munkacsoport a Hatóságtól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő feladatokat ellátó testületi szerv. A Munkacsoport határozatlan ideig működik. A Munkacsoport nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe.

(2) A Munkacsoport tevékenysége nem érinti más szervek feladat- és hatáskörét. A Munkacsoport különösen nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg.

49. § A korrupció elleni küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplőket a Munkacsoport tevékenységébe be kell vonni, biztosítva a teljes, szervezett és hatékony részvételüket.

20. A Korrupcióellenes Munkacsoport feladatai¶

50. § (1) A Munkacsoport feladata

• a) a meglévő korrupcióellenes intézkedések vizsgálata, és javaslatok kidolgozása
• aa) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdése szerinti korrupt gyakorlatok,
• ab) az Egyesült Nemzetek Szövetsége Korrupció elleni Egyezményének III. Fejezetében foglalt bűncselekmények,
• ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében foglalt bűncselekmények, valamint egyéb gyakorlatok – így különösen a nepotizmus, a favoritizmus vagy az állami és a magánszektor közötti forgóajtó-jelenség –

felderítésével, kivizsgálásával, üldözésével és szankcionálásával kapcsolatban,

• b) javaslatok előterjesztése a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre, ideértve különösen azon intézkedéseket, amelyek az összes rendelkezésre álló korrupciómegelőzési és -felderítési eszköz hatékony használatára vonatkoznak, továbbá az állami közigazgatási és ellenőrző hatóságok és a nyomozó hatóságok közötti információáramlás javítását célzó intézkedésekre,
• c) az a) és b) pontban meghatározott feladatok alapján – a Hatóság éves elemző integritásjelentésétől függetlenül – éves jelentés készítése, amely elemzi a korrupció és a korrupciós gyakorlatok kockázatait és tendenciáit, hatékony ellenintézkedéseket és bevált gyakorlatokat javasol a korrupciós kockázatok és korrupciós típusok megelőzésére, felderítésére és szankcionálására, és felméri a hatékony végrehajtásukat, valamint azt, hogy a korábbi javaslatait hogyan követték nyomon és hajtották végre a vonatkozó jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések és kormányprogramok.

(2) A Munkacsoport figyelembe veszi

• a) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (1) bekezdésében és
• b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkében

meghatározott összeférhetetlenségi helyzeteket is, kiegészítve az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági iránymutatással (C/2021/2119), valamint a vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel.

(3) A Munkacsoport a Hatóság nyilvános jelentéseit a feladatainak ellátása során figyelembe veheti, de a Hatóság nyilvános jelentéseihez nincs kötve és nem köteles azt figyelembe venni. A Hatóság a Munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor figyelembe veheti, de a Munkacsoport jelentéséhez nincs kötve és nem köteles azt figyelembe venni.

51. § (1) A Munkacsoport az éves jelentését a tárgyévet követő év április 30-áig fogadja el.

(2) A Munkacsoport az éves jelentését megküldi a Kormány részére, amelyet a Kormány a honlapján közzétesz.

52. § (1) A Kormány a Munkacsoport éves jelentését és az éves jelentésben foglalt javaslatokat soron kívül, a megküldéstől számított két hónapon belül megvitatja.

(2) Ha a Kormány úgy dönt, hogy valamely javaslatot nem hajtja végre, a döntésének részletes indokolását a döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megküldi a Munkacsoport elnöke részére.

(3) A Munkacsoport elnöke tájékoztatja a Munkacsoportot az éves jelentés alapján meghozott intézkedésekről és a meg nem tett intézkedésekkel kapcsolatos indokolásról. Ezt a tájékoztatást a Kormány honlapján – a Munkacsoport éves jelentésével azonos helyen –, valamint a Hatóság honlapján közzé kell tenni.

53. § A Munkacsoportnak a korrupcióellenes küzdelem területén tevékenykedő független, nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai jogosultak árnyékjelentést készíteni, amelyet a Munkacsoport és a Hatóság honlapján – a Munkacsoport éves jelentésével azonos helyen – annak Kormány felé történő megküldésével egyidejűleg nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

21. A Munkacsoport tagjai és meghívottjai¶

54. § (1) A Munkacsoport tagjainak száma huszonegy fő, amely

• a) a Hatóság elnökéből,
• b) a nem kormányzati szereplőket képviselő tíz tagból, valamint
• c) az állami szerveket képviselő tíz tagból

áll.

(2) A Munkacsoport munkájában részt vevő nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat a Hatóság Igazgatósága döntésének megfelelően a Munkacsoport elnöke kéri fel.

(3) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai:

• a) az igazságügyért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
• b) az állami beruházásokért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
• c) az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
• d) a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
• e) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
• f) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt szakmai felsővezető,
• g) az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója által kijelölt személy,
• h) az országos rendőrfőkapitány által kijelölt személy,
• i) a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója által kijelölt személy és
• j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt személy.

(3a) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjainak a kijelölése legfeljebb öt évre szól azzal, hogy a kijelölésüket a kijelölő személy bármikor visszavonhatja.

(4) Minden tagot azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg a Munkacsoport működésével összefüggésben, beleértve az információkhoz való hozzáférést és a beavatkozási jogot.

(5) A Munkacsoportban való tagság nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre.

55. § (1) A Munkacsoport elnöke felkéri a következőket, hogy állandó meghívottként, konzultatív és tanácsadói minőségben vegyenek részt a Munkacsoport munkájában:

• a) az Állami Számvevőszék elnöke által kijelölt személy,
• b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke által kijelölt személy,
• c) a Közbeszerzési Hatóság elnöke által kijelölt személy,
• d) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke által kijelölt személy,
• e) az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt személy és
• f) a legfőbb ügyész által kijelölt személy.
• g) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt személy.

(2) Az állandó meghívottak a tagokkal azonos jogokkal rendelkeznek a Munkacsoport működésével összefüggésben az információkhoz való hozzáférés és a beavatkozás joga tekintetében.

(3) A Hatóság elnökének felkérése alapján a Munkacsoport ülésén tanácskozási joggal más személy részt vehet.

56. § (1) A Munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai, valamint az állandó és eseti jelleggel meghívottak a Munkacsoportban végzett munkájukért külön díjazásban és költségtérítésben nem részesülnek. A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértéke Magyarország operatív programjainak monitoring bizottságaiba civil szervezet által delegált tagok díjazásához igazodik, és amit a Hatóság költségvetésében kell elkülöníteni.

(2) A Munkacsoport tagjai, valamint az állandó és eseti jelleggel meghívottak a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni.

22. A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai¶

57. § (1) A nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes pályázati eljárásban, a szakértelemhez és érdemekhez kapcsolódó tárgyilagos kritériumok alapján kell kiválasztani.

(2) Nem kormányzati szereplőket képviselő tag olyan személy lehet, aki bizonyíthatóan független a Kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől, továbbá bizonyított szakértelemmel és kellően hosszú és igazolható szakmai tevékenységgel rendelkezik az alábbiak közül egy vagy több területen:

• a) korrupció megelőzése és korrupció elleni küzdelem,
• b) átláthatóság, nyilvános információkhoz való hozzáférés,
• c) közbeszerzési eljárások,
• d) a Munkacsoport feladataihoz kapcsolódóan emberi jogok védelme, valamint bűnüldözés.

(3) A pályázati felhívásra jelentkezők közül a nem kormányzati szereplőket képviselő tagjelöltek listáját a Hatóság elnöke állítja össze.

(4) Az Alkalmassági Bizottság kötelező erejű véleményt ad a Hatóság Igazgatóságának a tagjelölti alkalmassági feltételek értékelésére és a kiválasztás szempontjaira vonatkozóan az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján. Az alkalmasság elbírálásán túl az Alkalmassági Bizottság véleményében a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül bármilyen módon hozzájárulhat a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok jelöléséről való megalapozott döntés meghozatalához.

(5) A Hatóság Igazgatósága a tagjelöltek listájáról – az Alkalmassági Bizottság véleményére figyelemmel – választja ki a nem kormányzati szereplőket képviselő tagokat.

(6) A nem kormányzati szereplőket képviselő tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Távollétük esetén képviseleti megbízást adhatnak egy másik nem kormányzati szereplőt képviselő tag részére, akinek a jogai és kötelezettségei azonosak a távollévő tagéval azzal, hogy a helyettesítő tagot a helyettesítésért többletjuttatás nem illeti meg.

58. § (1) A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjának megbízatása megszűnik

• a) lemondással,
• b) halálával,
• c) a felkérés visszavonásával, ha a Hatóság Igazgatósága a Munkacsoport elnökének javaslatára megállapítja, hogy az 57. § (2) bekezdésében meghatározott kiválasztási kritériumok már nem teljesülnek,
• d) a kinevezéstől számított öt év elteltével.

(2) A Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagja a Munkacsoportban betöltött tisztségéről bármikor írásban lemondhat. A lemondást nem kell megindokolni. A lemondást a Hatóság Igazgatóságával kell közölni.

23. A Munkacsoport elnöke és alelnöke¶

59. § (1) A Munkacsoport elnöke a Hatóság elnöke.

(2) A Munkacsoport alelnökét a Munkacsoport a nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai közül, többségi döntéshozatal útján választja meg.

60. § (1) A Munkacsoport elnöke képviseli a Munkacsoportot.

(2) A Munkacsoport elnökét távolléte esetén a Munkacsoport alelnöke a Munkacsoport képviseletében és üléseinek vezetésében teljes jogkörrel helyettesíti.

24. A Munkacsoport ülésezése¶

61. § (1) A Munkacsoport testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az elnök összeállítja az ülés napirendjét és vezeti az ülést.

(2) A Munkacsoport akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele az ülésen jelen van.

(3) A Munkacsoport határozatait – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza. A Munkacsoport elnökének szavazata egy tag által leadott szavazatnak számít, szavazategyenlőség esetén a Munkacsoport elnökének szavazata dönt. Az állandó és eseti jelleggel meghívottak nem rendelkeznek szavazati joggal.

(4) Abban az esetben, ha az ülésen jelen lévő tagok közül a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok száma – ide nem értve az elnököt – nem éri el a jelen lévő tagok felét, a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok szavazatainak értékét úgy kell megállapítani, hogy a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok szavazatainak összértéke az összes szavazat – ide nem értve az elnök szavazatát – felét tegye ki.

(5) A Munkacsoport a szervezetét és működését szabályozó ügyrendjét, illetve az éves munkatervét az elnök javaslatára maga állapítja meg.

62. § A Munkacsoport üléséről készült jegyzőkönyvet a Hatóság honlapján közzé kell tenni. A tagok által előre megküldött írásbeli közreműködéseket, valamint az általuk tett utólagos írásos észrevételeket csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

25. A Munkacsoport titkársági feladatainak ellátása¶

63. § (1) A Hatóság biztosítja a Munkacsoport tevékenységének titkársági és adminisztratív támogatását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására a Hatóság szervezetéből kijelölt köztisztviselő független a Munkacsoporttól és a Hatóságnak felel.

HARMADIK RÉSZ — AZ ALKALMASSÁGI BIZOTTSÁG¶

VII. Fejezet — AZ ALKALMASSÁGI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE¶

26. Az Alkalmassági Bizottság feladatai¶

64. § (1) Az Alkalmassági Bizottság a Hatóságtól és a Munkacsoporttól független véleményező testület. Az Alkalmassági Bizottság három független tagból áll.

(2) Az Alkalmassági Bizottságot az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője hívja össze.

(3) Az Alkalmassági Bizottság a döntéseit többségi döntéshozatal útján hozza meg.

(4) Az Alkalmassági Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

65. § Az Alkalmassági Bizottság ellátja az e törvényben meghatározott, a Hatósággal és a Munkacsoporttal összefüggő feladatokat.

27. Az Alkalmassági Bizottság tagjai¶

66. § (1) Az Alkalmassági Bizottság tagjait az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője öt évre bízza meg, nemzetközi nyílt és nyilvános pályázat lefolytatása alapján. Az Alkalmassági Bizottság tagja ismételten nem bízható meg. Az európai támogatásokat auditáló szerv vezetőjét az Alkalmassági Bizottság tagjainak megbízása során tilos bármilyen módon utasítani vagy befolyásolni.

(2) Az Alkalmassági Bizottság tagjai feladataik ellátása során teljesen függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen intézménytől, szervtől, hivataltól, szervezettől vagy személytől.

(3) Az Alkalmassági Bizottság tagjának olyan személy bízható meg, aki

• a) a jelölést megelőző 5 évben nem töltött be a 42. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget, megbízatást,
• b) a közbeszerzés, illetve a korrupció elleni küzdelem területén elismert nemzetközi szervezetnél szerzett jelenlegi vagy múltbeli érdemi tapasztalattal, és ilyen szervezetben szerzett, megfelelően hosszú, igazolható és releváns gyakorlattal rendelkezik, és
• c) magas szintű feddhetetlenséggel rendelkezik.

(4) Az Alkalmassági Bizottság tagjai napidíjban részesülnek az Európai Unió technikai segítségnyújtás esetében irányadó ráta szerint, valamint a tagságukkal összefüggésben felmerülő költségeik megtérítésére jogosultak az európai támogatásokat auditáló szervtől.

28. Az Alkalmassági Bizottság tagjának vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok¶

67. § (1) Az Alkalmassági Bizottság tagja a megbízását megelőzően, ezt követően évente vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az Alkalmassági Bizottság tagja vagyonnyilatkozatát az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője kezeli, és azt a (4) bekezdésben meghatározott időpontig őrzi.

(3) Az Alkalmassági Bizottság tagja vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője folytathatja le.

(4) Az Alkalmassági Bizottság tagja vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője a Hatóság honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az Alkalmassági Bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő öt év elteltével távolítható el.

(5) Az Alkalmassági Bizottság tagja megbízását megelőzően, a feladatai ellátására vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője kezeli, és az Alkalmassági Bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő öt évig őrzi.

(6) Ha az Alkalmassági Bizottság tagja a 37. § (3) bekezdése szerinti döntéshozatalban részt vesz, a döntéshozataltól számított öt évig az Alkalmassági Bizottság tagjára az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke szerinti összeférhetetlenségi szabályok alkalmazandók.

29. Az Alkalmassági Bizottság titkársági feladatainak ellátása¶

68. § Az európai támogatásokat auditáló szerv biztosítja az Alkalmassági Bizottság tevékenységének titkársági és adminisztratív támogatását.

NEGYEDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

VIII. Fejezet — HATÁLYBALÉPÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK¶

30. Hatálybalépés¶

69. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 83. §, a 88. §, a 91. § és a 92. § c) pontja 2022. november 30-án lép hatályba.

(3) Az 5. § (6) bekezdése 2023. március 31-én lép hatályba.

(4) A 85. §, a 86. § és a 92. § b) pontja a IV. Fejezet szerinti nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.

(5) A 85. §, a 86. § és a 92. § b) pontja hatálybalépésének naptári napját az igazságügyi miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

31. Átmeneti rendelkezések¶

70. § (1) A Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit 2022. november 4-ig ki kell nevezni.

(2) A Hatóság Igazgatósága az első ülését legkésőbb 2022. november 19-ig megtartja, amelyről jegyzőkönyvet készít.

(3) A Hatóság a teljes működését 2022. november 19. napján kezdi meg.

70/A. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított 32. § (1) bekezdése és 34. § (1) bekezdése hatálybalépésekor be nem töltött elnökhelyettesi tisztség esetében a pályázatot az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított 32. § (1) bekezdése és 34. § (1) bekezdése hatálybalépését követő 5 napon belül kell kiírni.

71. § (1) Az európai támogatásokat auditáló szerv az e törvény hatálybalépéstől számított 6 hónapos időtartamra a Hatóság létrehozásával összefüggő titkársági és adminisztratív teendők ellátásához támogatást nyújt, és biztosítja a szükséges infrastruktúrát.

(2) A Hatóság gazdasági szervezeti feladatait az európai támogatásokat auditáló szerv az e törvény hatálybalépéstől számított 6 hónapig látja el az államháztartás gazdálkodására, számvitelére, adatszolgáltatására, működésének rendjére vonatkozó szabályok szerint.

(3) A gazdasági szervezeti feladatok ellátásával kapcsolatos, a gazdálkodási feladatok és az ehhez kapcsolódó felelősségi körökre vonatkozó részletszabályokat munkamegosztási megállapodásban kell rögzíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti munkamegosztási megállapodást a Hatóság elnöke és az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője köti meg.

(5) Az európai támogatásokat auditáló szerv az e törvény hatálybalépésétől a Hatóság tényleges működésének megkezdéséig közreműködik a Hatóság létrehozását, működését elősegítő feladatellátásban, és az (1) bekezdésben meghatározottakon túl támogatást nyújt a Hatóság elnökének, illetve elnökhelyetteseinek e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához.

(6) A Hatóság és az európai támogatásokat auditáló szerv az (1) és (5) bekezdés szerinti közreműködéssel és támogatásnyújtással összefüggésben a (3) bekezdés szerinti munkamegosztási megállapodásában rögzített módon és határidőben számolnak el egymással.

72. § Az Alkalmassági Bizottság – nemzetközi szervezetekkel szorosan együttműködve és egyeztetve – a Hatóság Igazgatósága tagjainak kinevezését követően két évvel, majd utána évenként felülvizsgálja a Hatóság és a Hatóság Igazgatósága működését.

73. § Az első integritáskockázat-értékelést a Hatóság működésének megkezdését követő négy hónapon belül, nemzetközileg elismert módszertannal rendelkező nemzetközi szervezetekkel együttműködve, a közbeszerzési rendszer elszámoltathatósága, integritása és átláthatósága mutatói (MAPS IV. pillér) alapján kell elvégezni.

74. § (1) Az első elemző integritásjelentés a 11. §-ban foglalt tartalmi elemeken felül

• a) tartalmaz egy értékelést arról, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó meglévő szabályozások összhangban vannak-e az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló iránymutatásról szóló bizottsági közleményben (C/2021/2119) foglalt iránymutatással, és hogy szükség van-e javításokra,
• b) a 9. és 10. § szerinti integritáskockázat-értékelési gyakorlatra figyelemmel meghatározza a csalás – az (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikke szerinti értelemben –, a korrupció – az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikk (2) bekezdése szerinti értelemben –, illetve az összeférhetetlenség – az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikk (1) bekezdése és a 2014/24/EU irányelv 24. cikke szerinti értelemben – egyedi mutatóit az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági iránymutatás (C/2021/2119) szerint kiegészítve,
• c) áttekinti a magyar vagyonnyilatkozat-rendszer szabályozási kereteit és működését, ideértve annak hatályát és ellenőrzési folyamatát is.

(2) Az első elemző integritásjelentést a Hatóság 2023. június 30-ig készíti el.

75. § A Hatóság 2023. december 31-ig eseti jelentését készít, amelyben áttekinti a magyar vagyonnyilatkozat-rendszer szabályozási kereteit és működését, ideértve annak hatályát és ellenőrzési folyamatát is.

76. § (1) A nyilvántartás a működését az e törvényben meghatározott, a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel, a céginformációs rendszerrel, az egyéni vállalkozók nyilvántartásával és a tényleges tulajdonosi nyilvántartással való közvetlen adatkapcsolat feltételeinek a biztosítását követően kezdi meg.

(2) A nyilvántartás működésének megkezdésekor a Hatóság azon gazdasági szereplőket veszi nyilvántartásba, amelyek tekintetében a kizáró ok alapjául szolgáló bűncselekményt elkövető személy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól még nem mentesült.

77. § (1) A Munkacsoportot 2022. december 1-jéig kell megalakítani. A Munkacsoport az első ülését legkésőbb 2022. december 15-éig megtartja.

(2) A Munkacsoport a 2022. évre vonatkozó első jelentését 2023. március 15-éig fogadja el és küldi meg a Kormánynak.

(3) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 58. § (1) bekezdés d) pontja a Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjai vonatkozásában akkor is alkalmazandó, ha a kinevezésük a Módtv.-vel megállapított 58. § (1) bekezdés d) pontja hatálybalépése előtt történt.

31/A. Sarkalatossági záradék¶

77/A. § (1) A 19/A. § (1) bekezdés

• a) 1. pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján,
• b) 2. pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
• c) 3. pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, valamint a 31. cikk (3) bekezdése alapján,
• d) 4. pontja az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
• e) 6. pontja az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
• f) 7–9. pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
• g) 10. pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
• h) 14. pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
• i) 16. pontja az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 23. cikke, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
• j) 18. pontja az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

(2) A 19/B. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 23. cikke, VI. cikk (4) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése, valamint VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

IX. Fejezet — MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK¶

32. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása¶

78. §¶

33. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása¶

79. §¶

34. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása¶

80. §¶

35. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása¶

81. §¶

82. §¶

83. §¶

84. §¶

85. §¶

86. §¶

87. §¶

88. §¶

89. §¶

90. §¶

91. §¶

92. §¶

36. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása¶

93. §¶

94. §¶

37. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása¶

95. §¶

96. §¶