§Nyílt Jogtár

2022. évi XXIV. törvény — mi változott? 2022. augusztus 27.

A 2022. augusztus 26. és 2022. augusztus 27. között hatályba lépett módosítások. 66 sor került be, 77 sor került ki.

Előző módosítás (2022. augusztus 26.)Következő módosítás (2022. augusztus 28.) →IdőállapotokHatályos szöveg
67 változatlan sor ⋯
szerint módosul.
16. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
16. §
- 1. 3. § 21. pont d) alpontjában a „keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe a „keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás” szöveg,
- 2.
- 3.
lép.
17. §
#### 11. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
14 változatlan sor ⋯
#### 13. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
24. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a a következő 31d. és 31e. ponttal egészül ki:
24. §
(E törvény alkalmazásában)
„31d. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;
31e. szokásos piaci tartomány: a 18. § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza;”
25. §
26. §
27. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
27. §
„(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.”
28. §
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az adózó a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásakor az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe, akkor azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez.”
(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, akkor a szokásos piaci tartományon belül az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásának nincs helye.
(12) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása során szokásos piaci árként a szokásos piaci tartomány azon középső értékét, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb (medián) kell figyelembe venni, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni.”
28. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:
„(24) Az IFRS-ekre beolvadással, a vagyonmérleg összeállítása során történő áttérés esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti átvevőnek (beolvasztónak) alkalmaznia kell az (1) bekezdés b) pontjában, a (2) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy az áttérés adóévének az átalakulás napját követő napot magában foglaló adóév minősül.”
29. § (1)
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-a a következő (104)–(106) bekezdéssel egészül ki:
(2)
„(104) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 18. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallás tekintetében kell alkalmazni.
30. §
(105) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját és (3) bekezdés b) pontját az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2022. adóévére.
31. §
(106) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9), (10), (10b), (11) és (12) bekezdését, továbbá a 16/A. § (8) bekezdését első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.
30. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.”
31. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
- 1. 2 16/A. § (8) bekezdésében a „18. § (2), (4) és (9)” szövegrész helyébe a „18. § (2), (4), (9), (11) és (12)” szöveg, 3. 18. § (1) bekezdésében az „annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár)” szövegrész helyébe az „a szokásos piaci árnál” szöveg, 4. 18. § (10) bekezdésében az „(1) és (2), a (4)–(7), valamint a (9)” szövegrész helyébe az „(1) és (2), a (4)–(7), a (9), a (11) és a (12)” szöveg, és 5. 18. § (10b) bekezdésében az „(1), (3), valamint a (6) és (7)” szövegrész helyébe az „(1), (3), (6), (7), (9), (11) és (12)” szöveg
lép.
#### 14. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
32. §
42 változatlan sor ⋯
#### 22. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
47. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 38. § (4) bekezdésében a „befizetés összegével” szövegrész helyébe a „befizetés általános forgalmi adóval csökkentett összegével” szöveg lép.
47. §
48. §
176 változatlan sor ⋯
#### 38. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
118. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a következő 32/G. §-sal egészül ki:
118. §
„32/G. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 20. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.”
119. §
119. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (5) bekezdésében a „módszer szerint” szövegrész helyébe a „módszer szerint, a Tao. tv. 18. § (9), (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével” szöveg lép.
120. §
#### 39. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
83 változatlan sor ⋯
#### 47. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
143. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
143. §
„(1) A belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaság és a külföldi székhelyű vállalkozásnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti telephelye (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) innovációs járulékot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: járulék) köteles fizetni.”
144. §
144. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
145. §
„(13) A járulékfizetésre kötelezett a járulékot az üzleti évre (adóévre) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.”
146. §
145. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény a következő 51. §-sal egészül ki:
147. §
„51. § (1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napon e törvény hatálya alá kerülő külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye a 2022. adóévre és a 2023. adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására kötelezett. A telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg azzal, hogy a 2022. adóévi innovációs járulék előleget a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napjától kezdődő a 2022. adóév végéig tartó időszakra számított, várható fizetendő innovációs járulék alapján állapítja meg. A telephely a 2023. adóév első két negyedévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg és vallja be, valamint a 2023. adóév első és második negyedévét követő hónap 20. napjáig fizeti meg azzal, hogy a negyedévenként fizetendő összeget a teljes 2022. adóévre számított, várható fizetendő innovációs járulék alapján, annak 25 százalékában állapítja meg.
(2) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napon e törvény hatálya alá kerülő külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye a 2022. adóévi járulékkötelezettségét a teljes 2022. évre számított járulékkötelezettségnek a 2022. adóév hatály alatti napokkal arányosan számított összegében, vagy választása szerint nyilvántartásainak a járulék hatálya alá kerülést megelőző napra készített zárását figyelembe véve számított járulékkötelezettséggel csökkentett összegében határozza meg.”
146. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
- 1. 12. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gazdasági társaságok” szövegrész helyébe az „az innovációs járulékfizetésre kötelezettek” szöveg, és
- 2. 16. § (1) bekezdésében a „helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)” szövegrész helyébe a „Htv.” szöveg
lép.
147. § Hatályát veszi a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész.
#### 48. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
148. § (1)
94 változatlan sor ⋯
#### 53. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
188. §
188. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 141. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
189. §
„(6) Ha az adózó adatbejelentése, bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,
190. §
a) az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót,
191. §
b) a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével a hatósági adómegállapítási eljárást megszüntetheti, és a helyi adót adóellenőrzés keretében állapíthatja meg, vagy
192. §
c) helyi adó esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.
193. §
(7) Az önkormányzati adóhatóság az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.”
194. §
189. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.”
190. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 196. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a visszatérítési igény az általános forgalmi adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó jogszabály alaptörvény-ellenességén vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközésén alapul, az adóhatóság – a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kamatot az adóalap-csökkentésre való jogosultság keletkezésének napjától fizeti meg.”
191. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a–c) pontjaiban meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás alkalmazása nem mellőzhető.”
(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén elrendelt ismételt lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt.”
(3) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A lezárás alkalmazhatóságának vizsgálatakor – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott szempontokat mérlegeli.”
192. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 274/N. §-sal egészül ki:
„274/N. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2022. évi XXIV. törvényhez]
(1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény (továbbiakban: Módtv9.) által megállapított 141. § (6) és (7) bekezdését a Módtv9. 188. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv9. által megállapított 230. § (1) bekezdését a Módtv9. 193. § 2. pontjának hatálybalépését követően kezdődő adóévekben kell először alkalmazni.”
193. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- 1. 180. § (1) bekezdésében az „összefüggésben ellenőrzés” szövegrész helyébe az „összefüggésben – kiutalás előtti ellenőrzés kivételével – adóellenőrzés” szöveg, és
- 2. 230. § (1) bekezdésében a „kettőmillió forintig” szövegrész helyébe az „ötmillió forintig”, valamint a „négymillió forintig” szövegrész helyébe a „tízmillió forintig” szöveg
lép.
194. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- 1. 131. § (5) bekezdése,
- 2. 174. § (5) bekezdése,
- 3. 2. melléklet II. fejezet A pont 2. alpontja, és
- 4. 3. melléklet II. fejezet A pont 2. alpontja.
#### 54. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
195. §
32 változatlan sor ⋯
209. § (1)
(2) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében a „(naptári napokra)” szövegrész.
(2)
#### 58. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
19 változatlan sor ⋯
217. §
218. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (6) bekezdés b) pontjában a „(naptári napokra)” szövegrész.
218. §
#### 62. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosítása
189 változatlan sor ⋯