2022. évi XXIV. törvény — mi változott? 2022. augusztus 1.

64. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 6–8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. § (1) A NAV-ot az elnök vezeti. A NAV elnökének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja. A NAV elnöke képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.

(2) A NAV elnöke feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

(3) A NAV elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti felettese a NAV foglalkoztatottjainak.

7. § (1) A NAV elnökének helyettesei az elnökhelyettesek. A NAV elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra az elnök javaslatára a kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel.

(2) A NAV gazdasági vezetője a NAV egyik elnökhelyettese.

8. § A Bűnügyi Főigazgatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti.”

65. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.

(2) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettese felett a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.”

67. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 103/B. §-sal egészül ki:

„103/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesi tisztségét 2022. július 31-én betöltő helyettes államtitkár (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai helyettes) helyettes államtitkári megbízatása 2022. augusztus 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2) A szakmai helyettes kormányzati szolgálati jogviszonya 2022. augusztus 1-jén adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyetteseinek helyettes államtitkári megbízatásának az (1) bekezdés alapján történő megszűnésének tényét a kijelölt miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.

(4) 2022. augusztus 1-jétől a szakmai helyettes a NAV elnökhelyettese. Az elnökhelyettes jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(5) A szakmai helyettes a jogviszonyának e törvény alapján történő megszűnésére tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 239. §-a és 240. §-a szerinti juttatásra nem jogosult.”

68. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

- 1. 9. § (1) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetője” szövegrészek helyébe az „a NAV elnöke” szöveg,

- 2. 10. § (4) és (5) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés i) pontjában, 75. § (6) bekezdésében és 78/A. §-ában az „az állami adó- és vámhatóság vezetője” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke” szöveg,

- 3. 12. § (6) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe a „NAV elnöke” szöveg,

- 4. 74. § (3) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetője, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke, a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes” szöveg,

- 5. 76. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az „az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke vagy a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes” szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (3) bekezdése.

(4) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„25. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy a kisüzemi bortermelő

a) saját előállítású csendes borának és

b) saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóborának

az egyszerűsített adóraktárban, a kisüzemi bortermelő telephelyén vagy a kisüzemi bortermelő, egyszerűsített adóraktár engedélyese használatában lévő, kereskedelemről szóló törvény szerinti üzletben elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő értékesítése;”

210. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az államtitkárt – a 24. § (2) bekezdésétől eltérően – a központi hivatalt létrehozó törvényben meghatározott vezető helyettesíti.”

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés szerinti államtitkár

a) a (3) bekezdés szerinti tevékenysége tekintetében a központi hivatalt irányító miniszter által – a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörök gyakorlásán túlmenően – nem utasítható,

b) e tisztsége keretében kizárólag a központi hivatal vezetőjét megillető feladat- és hatáskört gyakorolhat,

c) nem gyakorolhat a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, nem helyettesítheti a központi hivatalt irányító minisztert, a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében, a központi hivatalt irányító miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozási joggal nem ruházható fel, és nem gyakorolhat irányítási hatáskört a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, foglalkoztatottja tekintetében.”

- 1. 37. § (6) és (7) bekezdése,

- 2. 37. § (8) bekezdés b) pontja,

- 1. 37. § (8) bekezdés c) pontjában az „és helyettesének” szövegrész,

- 2. 37. § (8) bekezdés d) pontjában az „és vezetőjének helyettese” szövegrész,

224. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV vezetői munkakörei:

a) elnök,

b) elnökhelyettes,

c) főigazgató,

d) főigazgató-helyettes,

e) igazgató,

f) igazgatóhelyettes,

g) főosztályvezető,

h) főosztályvezető-helyettes, és

i) osztályvezető.”

225. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 170/A. §-sal egészül ki:

„170/A. § [Az elnökhelyettes juttatásai]

Az elnökhelyettes az e törvény szerinti illetményén felül a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.”

226. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény

- 1. 4. melléklete helyébe a 10. melléklet, és

- 2. 6. melléklete helyébe a 11. melléklet

lép.

227. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény

- 1. 3. § (1) bekezdés 30. pontjában, 8. § (4) bekezdésében, 13. §-ában, 14. § (1) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 55. § (8) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (3) bekezdésében, 66. § (4) bekezdésében, 76. § (2) bekezdésében, 78. § (5) bekezdésében, 96. § (4) bekezdésében, 99. § (13) bekezdésében, 105. § (4) és (5) bekezdésében, 106. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 107. § (3) bekezdésében, 127. § (4) bekezdésében, 128. § (4) bekezdésében, 129. § (4) bekezdésében, 137. § (2) bekezdésében, 148. § (1) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében, 151. § (2) bekezdésében, 165. § (1) bekezdésében, 168. § (5) bekezdésében, 170. § (2) bekezdésében, 173. § (1) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 180. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 181. § (1) bekezdésében, 183. § (2) bekezdésében, 202. § (1) bekezdésében, 218. § (3) bekezdésében, 222. § (3) bekezdésében, 228. § (1) és (2) bekezdésében, 242/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (2) bekezdésében, 242/B. § (2) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 1. mellékletében foglalt táblázat E:2. és E:25. mezőjében a „NAV vezetője” szövegrész helyébe a „NAV elnöke” szöveg,

- 2. 26. §-ában, 42. § (1) bekezdésében, 80. § (4) bekezdésében, 167. § (2) bekezdésében, 241. § (1) bekezdésében a „NAV vezetője” szövegrészek helyébe a „NAV elnöke” szöveg,

- 3. 31. § (7) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 90. § (5) bekezdésében, 139. § (3) bekezdésében, 148. § (1) bekezdésében, 149. § (1) és (2) bekezdésében, 178. § (1) bekezdésében, 181. § (1) bekezdésében, 199. § (1) bekezdésében a „NAV vezetőjének” szövegrész helyébe a „NAV elnökének” szöveg,

- 4. 63. § címében és (1) bekezdésében a „NAV vezetőjévé vagy szakmai helyettesévé” szövegrész helyébe a „NAV elnökévé” szöveg,

- 5. 110. § (6) bekezdés d) pontjában az „a szakfőigazgató, a Központi Irányítás főigazgató-helyettese és a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója” szövegrész helyébe az „a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója” szöveg,

- 6. 110. § (6) bekezdés e) pontjában az „a Központi Irányítás főigazgatója” szövegrész helyébe az „az elnökhelyettes” szöveg,

- 7. 179. § (5) bekezdésében a „NAV vezetőjét” szövegrész helyébe a „NAV elnökét” szöveg,

- 8. 184. § (6) bekezdésében a „NAV vezetőjét” szövegrészek helyébe a „NAV elnökét” szöveg, és

- 9. 222. § (2) bekezdés b) pontjában a „NAV vezetőjénél” szövegrész helyébe a „NAV elnökénél” szöveg

lép.

248. § (1) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Budapest V. kerület belterület 24432 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan1), 24775 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan2) és a 24499 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan3), a 24454 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan4) (a továbbiakban együttesen: ingatlanok),

- a) az ingatlan1 és ingatlan2, mint a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartása, továbbfejlesztése, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,

- b) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálása, a kikapcsolódás lehetőségét biztosító új közösségi tér megteremtése, a zöldfelület fejlesztése és mindezek fenntartása révén a belvárosi lakosság életminőségének javítása, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,

- c) az ingatlan1-hez és az ingatlan2-höz közvetlenül kapcsolódó, csatlakozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes és hatékony üzemeltetése, kezelése, továbbfejlesztése, továbbá a csatlakozó utcákkal egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából,

- d) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes fejlesztése, majd a hatékony és egységes üzemeltetése, kezelése, továbbá az egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából

e törvény erejénél fogva 2022. augusztus elsejével, ingyenesen az állam tulajdonába kerülnek.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok e törvény alkalmazásában állami feladatnak minősülnek.

(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok (1) bekezdés szerinti üzemeltetését, kezelését, közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszerének kialakítását és működtetését, az ingatlanok fenntartását és továbbfejlesztését az állam – az ingatlanok 99 évre szóló ingyenes vagyonkezelésbe adása mellett – a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Vagyonkezelő) útján látja el. E törvény alapján a Vagyonkezelőt vagyonkezelői jog illeti meg az ingatlanokon, amely az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg lép hatályba. A Vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a Vagyonkezelő (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a Vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:167. §-át nem kell alkalmazni.

(5) A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő Budapest Főváros Önkormányzata hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulása – e törvény erejénél fogva – azon a napon, amikor a Vagyonkezelő hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulását a jogosult megszerezte, ennek hiányában az állam tulajdonjoga bejegyzésének napját követő 60. napon megszűnik. A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő egyéb használati, bérleti szerződések a vagyonkezelésbe kerülést követő 60 napon belül e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha ezen időtartam lejárta előtt a Vagyonkezelő akként nyilatkozik, hogy a szerződésben Budapest Főváros Önkormányzata helyébe lép.

(6) A Vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladatellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.

(7) Az állam tulajdonjog szerzése Budapest Főváros Önkormányzata felé a feladat- és hatáskörbeli változással kapcsolatos anyagi kiadások megtakarítása formájában ellentételezett.

(8) Az ingatlanok tekintetében e törvény hatálybalépésének napjától az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

249. § (1) Az állam, a 248. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, ingatlan3-at és ingatlan4-et érintő értéknövelő beruházást a Vagyonkezelő útján, az állam által erre a célra külön nevesített támogatása biztosítása mellett valósítja meg.

(2) A Vagyonkezelő által – a 248. § (1) bekezdése szerint – az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az államnak vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(3) A Vagyonkezelő által – a 248. § (1) bekezdése szerint – az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság előzetes tulajdonosi jóváhagyását, engedélyét megadottnak kell tekinteni.

„4. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez

Vezetői munkakörök besorolási kategóriái

| 1. | Besorolási kategória | NAV központi szerve | NAV területi szerve |

| --- | --- | --- | --- |

| 2. | 1 | elnök | |

| 3. | 2 | elnökhelyettes | |

| 4. | 3 | főigazgató | |

| 5. | 4 | főigazgató-helyettes | |

| 6. | 5 | főosztályvezető | |

| 7. | 6 | | igazgató |

| 8. | 7 | főosztályvezető-helyettes | |

| 9. | 8 | | igazgató-helyettes |

| 10. | 9 | osztályvezető | |

| 11. | 10 | | főosztályvezető |

| 12. | 11 | | főosztályvezető-helyettes |

| 13. | 12. | | osztályvezető |

”

„6. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez

Vezetői munkakörök alapilletménye

| A | B | C | D | E | F |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1. | vezetői munkakör | területi szerv | | központi szerv | |

| 2. | | | | | |

| 3. | | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | alapilletmény alsó határa | Maximum alapilletmény |

| 4. | elnökhelyettes | | | 1 450 000 Ft | 1 650 000 Ft |

| 5. | főigazgató | | | 1 250 000 Ft | 1 450 000 Ft |

| 6. | főigazgató-helyettes | | | 1 100 000 Ft | 1 220 000 Ft |

| 7. | igazgató | 880 000 Ft | 1 000 000 Ft | 890 000 Ft | 1 010 000 Ft |

| 8. | igazgatóhelyettes | 790 000 Ft | 910 000 Ft | 820 000 Ft | 940 000 Ft |

| 9. | főosztályvezető | 710 000 Ft | 830 000 Ft | 890 000 Ft | 1 010 000 Ft |

| 10. | főosztályvezető-helyettes | 650 000 Ft | 770 000 Ft | 820 000 Ft | 940 000 Ft |

| 11. | osztályvezető | 600 000 Ft | 720 000 Ft | 740 000 Ft | 860 000 Ft |

”