2022. évi XLV. törvény — mi változott? 2022. november 25.

7. § Az Szja tv. 67/B. § (14) bekezdés b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tartós befektetési szerződést köthet az (1) bekezdésben említett magánszemélyen túlmenően:]

- „b) a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel mint vagyonrendelővel magánszemély mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés, valamint a magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából magánszemély által alapított vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelői feladatának teljesítése céljából,”

[azzal, hogy a szerződés szerint keletkező hozam adókötelezettségére e § rendelkezéseit kell alkalmazni, a hozammal kapcsolatban keletkező adókötelezettséget az alapítványi vagyon, a kezelt vagyon terhére a szerződő alapítvány, vagyonkezelő teljesíti, az e § szerinti rendelkezést, bevallási kötelezettséget az alapítvány, a vagyonkezelő tesz, teljesít.]

- c) 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek rész 11. pontjában a „telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex” szövegrész helyébe a „telefon, mobiltelefon, telefax, cb-rádió, internet” szöveg,

- d) 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek rész 12. pontjában az „a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex” szövegrész helyébe az „a telefon, a mobiltelefon, a telefax, a cb-rádió, az internet” szöveg, az „a készülék ára, és a beszerelés díja” szövegrész helyébe az „a készülék ára, a beszerelés díja és a használat díja” szöveg,

- e) 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek rész 12. pontjában a „telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex” szövegrész helyébe a „telefon, mobiltelefon, telefax, cb-rádió” szöveg,

- f) 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek rész 13. pontjában az „a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex” szövegrész helyébe az „a telefon, a mobiltelefon, a telefax, a cb-rádió, az internet” szöveg

lép.

12. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 30/d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„30/d. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy;”

13. § A Tao. törvény 5. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg adókötelezettségét, azzal az eltéréssel, hogy társasági adókötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. A természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány adóbevallás helyett az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig – bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot tesz, ha az adóévben bevételt nem szerzett, vagy az adóévben csak olyan bevételt szerzett, amelynek alapján adómentesség illeti meg. A kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány.”

15. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„o) a társasház, a társasüdülő (a továbbiakban együtt: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett olyan jövedelemből való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként elszámolt összeg, amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint az adót megfizette, továbbá a kezelt vagyon, az alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány által megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított, tartós befektetésből származó jövedelem,”

16. § A Tao. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell az adót megfizetnie)

„b) a természetes személlyel mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára kezelt vagyonnak, valamint a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítványnak, ha az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt, azzal, hogy a kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor a természetes személy kedvezményezettel esik egy tekintet alá a kizárólag természetes személy mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány,”

18. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (107) bekezdéssel egészül ki:

„(107) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított 5. § (7a) bekezdését, 7. § (1) bekezdés o) pontját és 20. § (1) bekezdés b) pontját az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2022. adóévére.”

- d) 29/A. § (83) bekezdésében a „2022. december 31.” szövegrész helyébe a „2023. december 31.” szöveg,

- e) 3. számú melléklet B) rész 3. pontjában a „8. és” szövegrész helyébe a „8., 9. és” szöveg

lép.

- c) 3. számú melléklet B) rész 1. pontjában a „[Tbj. 4. § f) pont]” szövegrész,

- d) 3. számú melléklet B) rész 3. pontjában a „[Tbj. 4. § f) pont]” szövegrész,

- e) 3. számú melléklet B) rész 9. pontjában az „ , a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti” szövegrész.

38. § Az Áfa tv. 49/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) bekezdés alkalmazásában az állami adó- és vámhatóság részére történő bejelentésnek minősül, ha az adóalany élt a 253/I. § (1)–(2) bekezdés szerinti választási jogával.”

41. § Az Áfa tv. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott számlán az áthárított adót [169. § k) pontja] – a 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.”

42. § Az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén az engedélyezett géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép-, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit, a gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép-, a gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép-, a gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.”

(2) Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:)

„h) a 49/A. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével a 12/B. § szerinti termékértékesítés”

(fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.)

44. § Az Áfa tv. 193. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében)

„d) a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása és a Közösség belföldtől eltérő területén teljesített 12/B. § szerinti termékértékesítése esetében;”

45. § (1) Az Áfa tv. 195. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően:

- a) a 11. § (2) bekezdésének a) pontja,

- b) a 188. § (3) bekezdésének aa) alpontja,

- c) a 188. § (3) bekezdésének b)–d) pontjai,

- d) a 188. § (3) bekezdésének h) pontja, és

- e) a 193. § (1) bekezdésének d) pontja

szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében az adóalany jogosult az alanyi adómentesség időszakában keletkezett, az a)–e) pontokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására.”

(2) Az Áfa tv. 195. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóalany jogosult továbbá a 193. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adó levonására, feltéve, hogy az importált termékkel a 12/B. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítést teljesít a Közösség valamely tagállamában.”

46. § Az Áfa tv. 253/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget a Közösség azon tagállamában teljesített nem adóalany részére nyújtott szolgáltatása után, ahol nem telepedett le gazdasági céllal, valamint termék Közösségen belüli távértékesítése után.”

47. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdésének e)–h) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„e) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgéppel, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldással rögzített adatok állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának és az állami adóhatóság által a pénztárgépek és gépi nyugta adására szolgáló egyéb technikai megoldások működése felett gyakorolt felügyeletnek a szabályait, a közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait;

f) a gépi nyugta-, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgép, taxaméter, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás forgalmazása engedélyezésének szabályait – ideértve az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését is –, a forgalmazási engedély kiadásának műszaki és személyi követelményeit, a forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;

g) a pénztárgép, taxaméter, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;

h) a pénztárgép, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldás forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;”

48. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gu) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

- „gu) a Tanács (EU) 2022/890 irányelve (2022. június 3.) a 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózási mechanizmus, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszakának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról.”

49. § Az Áfa tv. a következő 356. §-sal egészül ki:

„356. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel megállapított, illetve módosított 188. § (3) bekezdés h) pontja, 193. § (1) bekezdés a) és d) pontja, 195. § (2) bekezdése, (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése a 2022. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletekre alkalmazandó.”

- 2. 143. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben és a 144. §-ban meghatározott eltéréssel” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel”;

- 3. 193. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)–d) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a)–d) és h) pontjában”;

- 4. 195. § (3) bekezdés b) pontjában az „a (2) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés e) pontjában”;

(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)

„20. jelölt gázolaj: a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló, 2022. január 17-i 2022/197/EU bizottsági végrehajtási határozata szerint Solvent Yellow 124 vagy ACCUTRACE™ PLUS jelölőanyaggal megjelölt gázolaj;”

59. § Hatályát veszti az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi CXXXIII. törvény 19. § (2) bekezdése.

61. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § Az 5. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően az adó mértéke 2019. július 1-jétől 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a.”

62. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2019. július 1. és 2023. december 31. közötti adókötelezettségre nem kell alkalmazni a 3. § (3)–(4) bekezdését, a 7. § (4)–(5) és (7) bekezdését, valamint a 7/B. §–7/E. §-t.”

75. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 2. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„14. egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízás: a Magyar Nemzeti Bank elnöke által – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján – kiadott rendeletben meghatározott fizetési művelet;”

76. § (1) A Pti. 3. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

„j) a kincstár által az Áht. 79. § (2) bekezdés f) pontja alá tartozó kincstári körön kívüli számlatulajdonos számlái terhére végrehajtott, a hallgatói hitel folyósításához kapcsolódó fizetési művelet,”

(2) A Pti. törvény 3. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

„k) az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízás, amennyiben a fizető fél számlatulajdonos természetes személy (az egyéni vállalkozói minőségében fizető természetes személy kivételével),”

(3) A Pti. törvény 3. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

„n) a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet, feltéve, hogy a számla tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt,”

(4) A Pti. törvény 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés n) pontja alkalmazása során a pénzforgalmi szolgáltató a nem magyar (a más tagállambeli vagy más állambeli) illetőség meghatározásához

- a) természetes személy esetén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. számú melléklet 6. pontjában foglalt szabályokat veszi figyelembe,

- b) a jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás esetén a székhely, illetve a tényleges üzletvezetés helye szerinti joghatóságot veszi figyelembe, azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.”

77. § A Pti. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

„f) az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint,”

78. § A Pti. törvény 2. § 12. pontjában a „számlája” szövegrész helyébe a „számlája, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetésével kapcsolatosan a kincstárban vezetett technikai számla” szöveg lép.

91. § A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe az „adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban” szöveg lép.

92. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, részvényese

a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely]

- „ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, és az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásáig nem állapította meg ismételten, ide nem értve a 246. § (9) bekezdése szerinti ismételt adószám megállapítást,”

96. § (1) Az Art. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem terheli az (1) bekezdés e) pontja alapján az egyéni vállalkozót soron kívüli általános-forgalmiadó-bevallási kötelezettség, ha egyéni vállalkozói tevékenységének megszüntetése nem eredményezi általános forgalmi adó alanyiságának megszűnését.”

97. § Az Art. 124. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyonról szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad.”

103. § Az Art. 264/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „264/A. § [Lekérdező felület biztosítása nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz]

Az állami adó- és vámhatóság a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 263. és 264. § szerinti, 2014. december 31-ét követően keletkezett adatokra vonatkozóan. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti a 263. § és 264. § szerinti közzétételi kötelezettséget.”

104. § Az Art. 269. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy)

„b) a 107. § (2)–(3) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésére kötelezettek, és az e kötelezettségek alól mentesülők körének, továbbá a kötelezettségek teljesítési határidejének”

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

105. § Az Art. a következő 274/O. §-sal egészül ki:

#### „274/O. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényhez]

(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Módtv.10.)által megállapított 175. §-át, 177. § (1a) bekezdését, 180. § (1) bekezdését, 181. § (2) bekezdését és 182. § (1) bekezdését a 2023. január 1-je után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.10. által megállapított 50. § (1a) bekezdését azokra az egyéni vállalkozókra is alkalmazni kell, akiknek egyéni vállalkozói tevékenysége e törvénynek a Módtv.10. által megállapított 50. § (1a) bekezdés hatálybelépése előtt szűnt meg, és bevallási kötelezettségüket ezen időpontig nem teljesítették.

(3) Ha az adószám megállapítását az állami adó- és vámhatóság a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjának a Módtv.10. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezése alapján tagadta meg, akkor az a személy, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadta, a Módtv.10. hatálybalépését követő 60 napos, jogvesztő határidőn belül kérheti az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozat visszavonását, ha a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjának a Módtv.10. által megállapított rendelkezése alapján az adószám megállapításának nem lett volna akadálya.”

110. § Az Air. 55. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság a fővárosban működő adóhatóság hivatali helyiségébe a főváros egész területéről idézhet.”

111. § Az Air. 36. alcíme a következő 81/A §-sal egészül ki:

#### „81/A. § [Az eljárás egyéb résztvevőjére vonatkozó kézbesítési szabályok]

Ezen alcím rendelkezéseit az eljárás egyéb résztvevője részére történő kézbesítés esetén is alkalmazni kell.”

112. § Az Air. 122. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)

„n) az adatok zárt kezelésére irányuló kérelmet elutasító”

(végzés ellen.)

113. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/E. §-sal egészül ki:

#### „139/E. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényhez]

E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Módtv.4.) által megállapított 53. § (7) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépését követően benyújtott igazolási kérelmekre kell alkalmazni.”

114. § Hatályát veszti az Air. 116. §-ában az „a határozat meghozatalához” szövegrész.

117. § Az Avt. 132/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2018. november 14-i (EU) 2018/1805 rendeletnek”

(való megfelelést szolgálja.)

122. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 8. §-ában a „főigazgató-helyettes segíti” szövegrész helyébe a „főigazgató-helyettesek segítik” szöveg lép.

123. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (2) bekezdésében a „főigazgató-helyettese” szövegrész helyébe a „főigazgató-helyettesei” szöveg lép.

124. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyonról szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.”

140. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 35. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[Kérelem alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedélyt kell adni annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) – az egyéni vállalkozó kivételével –, amely megfelel az alábbi követelményeknek:]

„g) a gazdálkodó szervezet (szervezet) tevékenységi körében szerepel a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység,

h) az a) és b) pontban feltüntetett könyvvizsgáló(k) vonatkozásában nem áll fenn a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:115. §-a szerinti összeférhetetlenség.”

141. § A Kkt. a következő 35/C. §-sal egészül ki:

„35/C. § Ha a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti.”

142. § A Kkt. 50. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Ha a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem, valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti.”

143. § A Kkt. 173/C. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzéssel összefüggésben hozott határozatról kivonatot készít annak érdekében, hogy a gazdálkodó megfeleljen a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló jogszabályokban előírtaknak. A határozatkivonat csak az abban meghatározott célra használható fel.”

144. § A Kkt.

- 1. 9. § (5) bekezdésében a „25 000” szövegrész helyébe a „35 000” szöveg, az „50 000” szövegrész helyébe a „70 000” szöveg,

- 2. 52. § (1) bekezdés e) pontjában a „során keretében” szövegrész helyébe a „során” szöveg,

- 3. 172. § (4) bekezdésében, 173/C. § (7c) bekezdésében, valamint 177. § (3a) bekezdésében a „meghatározásakor” szövegrész helyébe a „meghatározásakor különösen” szöveg

lép.

145. § A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között az 1992. április 15-én aláírt, az 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett kettős adóztatást elkerülő Egyezményhez kapcsolódó, Budapesten, 1994. május 3-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1999. évi XII. törvény a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kanadai Kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi XVI. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

146. § A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között, a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt, az 1996. évi XCV. törvénnyel kihirdetett Egyezményhez kapcsolódó, Varsóban, 2000. június 27-én aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2002. évi XXVII. törvény a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1996. évi XCV. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

147. § A Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén a gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuwaitban, 1994. január 17-én aláírt Egyezményt módosító, Kuwaitban, 2001. december 9-én aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2003. évi LXX. törvény a következő 4. §-sal egészül ki:

„4. § A Magyar Köztársaság és Kuwait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén és gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuwaitban, 1994. január 17-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1999. évi XVI. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

148. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2015. évi XXVIII. törvény a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi XC. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

150. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2) 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

151. § A Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 2002. szeptember 11-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzék kihirdetéséről szóló 2017. évi CXII. törvény a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § A Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 2002. szeptember 11-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXXVIII. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

152. § A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló jegyzékváltás kihirdetéséről szóló 2020. évi CII. törvény a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Rigában, 2004. május 14-én aláírt Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló 2004. évi CXXX. törvény e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

153. § Az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi III. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § Az e törvény hatálya alá tartozó adóegyezményeket kihirdető jogszabályok e törvénybe foglalt módosításokkal egységes szerkezetben a Nemzeti Jogszabálytárban történő közzétételéről az adópolitikáért felelős miniszter – a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik.”

- 1. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 1c. ponttal egészül ki:

- „1c. Aruba”

- 2. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. mellékletének 2a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép,egyidejűleg a melléklet a következő 2b–2e. pontttal egészül ki:

- „2a. Azerbajdzsán

- 2b. Bahama-szigetek

- 2c. Bahrein

- 2d. Barbados

- 2e. Belize”

- 3. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 21a. ponttal egészül ki:

- „21a. Makaó”

- 4. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 22a. ponttal egészül ki:

- „22a. Maldív-szigetek”

- 5. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. melléklete a következő 27a. ponttal egészül ki:

- „27a. Omán”

- 6. A Megállapodást kihirdető törvény 2 1. mellékletének 30b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 30c.–30d. ponttal egészül ki:

- „30b. Törökország

- 30c. Tunézia

- 30d. Turks és Caicos-szigetek”