2022. évi XLIV. törvény
az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárás keretében javasolt intézkedéseknek való megfelelés céljából a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶
1. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság jogállása¶
1. § (1) Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) autonóm államigazgatási szerv.
(2) A Főigazgatóság – ideértve a főigazgatót, a főigazgató-helyettest és a teljes állományát – feladatainak ellátásában funkcionálisan és szakmailag teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatait minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni.
(3) A Főigazgatóság székhelye Budapest.
2. A Főigazgatóság költségvetése¶
2. § (1) A Főigazgatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.
(2) A Főigazgatóság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.
(3) A Főigazgatóság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.
(4) A Főigazgatóság költségvetése kizárólag a Főigazgatóság hozzájárulásával módosítható, ha a módosítás megfelelően és nyilvánosan indokolt és nem veszélyezteti a Főigazgatóság feladatainak eredményes és időben való ellátását.
3. A Főigazgatóság feladatellátása¶
3. § (1) A Főigazgatóság ellátja
- a) a 6–10. §-ban meghatározott támogatások tekintetében az ellenőrzési hatósági, audithatósági és auditszervi feladatokat,
- b) az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások ellenőrzési feladatait.
(2) A Főigazgatóság ellátja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényben meghatározott, az Integritás Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság működésével kapcsolatos feladatokat.
(3) A Főigazgatóság ellátja az európai támogatásokat auditáló szerv jogszabályban meghatározott feladatait.
(4) A Főigazgatóság vezetője az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a Főigazgatóság előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről.
4. Kapcsolattartás más szervekkel¶
4. § (1) A Főigazgatóság nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a nemzetközi és európai uniós támogatások tekintetében közös ellenőrzéseket végezhet a szerződésben vagy megállapodásban meghatározott szervezettel.
(2) A Főigazgatóság más állami és nem állami szervekkel megállapodásokat köthet a kommunikációra és az információcserére vonatkozóan, valamint feladatkörében a hatáskörei gyakorlására vonatkozó gyakorlati módozatok megkönnyítése érdekében. A megállapodások csak a személyes adatok és egyéb adatok védelmére vonatkozó követelmények betartása mellett köthetők meg.
5. A Főigazgatóságnál foglalkoztatottakra alkalmazandó szabályok¶
5. § A Főigazgatóság főigazgatója, főigazgató-helyettesei és köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. Fejezet — A FŐIGAZGATÓSÁG FELADATAI¶
6. A Főigazgatóság ellenőrzési hatósági és audithatósági feladatai¶
6. § (1) A Főigazgatóság ellátja az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben, valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott ellenőrzési hatósági feladatokat a 2007–2013 programozási időszak tekintetében.
(2) A Főigazgatóság ellátja a 2014–2020 programozási időszak tekintetében
- a) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, az Európai Szociális Alappal, a Kohéziós Alappal, a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alappal, az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel,
- b) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal,
- c) a Belső Biztonsági Alappal,
- d) a Duna Transznacionális Programmal,
- e) az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Programmal,
- f) az Interreg V-A Magyarország–Horvátország Együttműködési Programmal,
- g) az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködés Programmal,
- h) a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Programmal
kapcsolatos audithatósági feladatokat.
(3) A Főigazgatóság ellátja a 2021–2027 programozási időszak tekintetében
- a) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal,
- b) az Európai Szociális Alap Plusszal,
- c) a Kohéziós Alappal,
- d) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alappal,
- e) az Igazságos Átmenet Alappal,
- f) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal,
- g) a Belső Biztonsági Alappal,
- h) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközzel,
- i) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel, valamint
- j) az Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel (IPA III)
kapcsolatos audithatósági feladatokat.
7. § A Főigazgatóság a 2014–2020 programozási időszakban és a 2021–2027 programozási időszakban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből költségvetési hozzájárulással megvalósuló projektek tekintetében
- a) elvégzi a projektmegvalósítással összefüggésben az Európai Bizottsághoz benyújtandó időközi- és záróegyenleg-kifizetés iránti kérelmekben szereplő költségek vizsgálatát a támogatási megállapodásban rögzített szempontok szerint, és
- b) a támogatási megállapodásban előírt feltételeknek való megfelelés esetén a projektek keretében elszámolható költségek valódiságáról, elszámolhatóságáról a támogatási megállapodásban meghatározott formában jelentést állít ki.
8. § (1) A Főigazgatóság ellátja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz audithatósági feladatait.
(2) A Főigazgatóság az Európai Bizottság iránymutatásai és a nemzetközileg elfogadott auditstandardok alapján
- a) elkészíti a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (a továbbiakban: HET) végrehajtáshoz szükséges auditstratégiát, amely meghatározza
- aa) az auditmegközelítést és a kockázatelemzés módszertanát,
- ab) a HET keretében végrehajtott reformok és beruházások különböző végrehajtási szakaszaiban elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát és típusát – rendszerellenőrzés, mérföldkövek és célértékek mintán végzett tételes vizsgálata, dokumentumalapú és helyszíni vizsgálat –,
- ac) a mérföldkövek és célértékek elérését alátámasztó adatok megbízhatóságának ellenőrzését,
- b) elkészíti a kockázatelemzés eredményeit felhasználva az éves ellenőrzési tervet, ennek alapján vizsgálja a belső kontrollrendszer működését, valamint az intézkedések végrehajtását,
- c) véleményezi az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,
- d) kialakítja az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések során felvetett kérdésekre adandó tagállami választ, lefolytatja a szükséges tárgyalásokat,
- e) auditálja az intézményrendszer szereplőinek működési szabályrendszerét,
- f) évente rendszerellenőrzést végez,
- g) a kifizetési kérelmekhez kapcsolódóan elvégzi a beruházásokkal és reformokkal kapcsolatosan az Európai Bizottság felé a mérföldkövek és célértékek teljesüléséhez kapcsolódóan bejelentett adatok megbízhatóságának szubsztantív teszteléses ellenőrzését,
- h) ellenőrzési hatókörébe tartoznak az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok,
- i) elkészíti az általa végzett ellenőrzések összefoglalását, ideértve az azonosított hiányosságokat és az előírt, megtett kiigazító intézkedéseket is, és megküldi a nemzeti hatóságnak az ellenőrzési összefoglaló összeállítása céljából,
- j) ellenőrzései alapján meghatározza azt az Európai Bizottság iránymutatása szerinti bizonyossági szintet, amely a nemzeti hatóság vezetője által kibocsátott vezetői nyilatkozat szerint lefedett területekre vonatkozik,
- k) felelős annak megállapításáért, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyan védik-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és megbízható tájékoztatást nyújtanak-e a végrehajtás előrehaladásáról és eredményeiről,
- l) rendszerellenőrzések és szubsztantív tesztelések végzésével megvédi az Európai Unió pénzügyi érdekeit.
(3) A Főigazgatóság az Európai Bizottsághoz benyújtandó kifizetési kérelemhez auditösszefoglalót készít, mely tartalmazza
- a) az éves rendszerellenőrzés következtetéseit és javaslatait,
- b) a szubsztantív teszteléseinek következtetéseit és a kapcsolódó javaslatait,
- c) az elvégzett ellenőrzések összefoglalását, ideértve az azonosított fő hiányosságokat és a megtett kiigazító intézkedéseket is,
- d) az auditstratégia változásait,
- e) a HET belső kontroll rendszerének változásait,
- f) a korábbi auditok ellenőrzési megállapításainak nyomon követéséről szóló információkat,
- g) információkat az ARACHNE kockázatértékelő eszköznek a nemzeti hatóság és a lebonyolító szervek általi alkalmazásáról és a HET támogatásban részesülő végső kedvezményezettekre vonatkozó adatelemzések eredményeit,
- h) tájékoztatást az elvégzett ellenőrzésekkel összefüggésben feltárt kettős finanszírozásról, csalásról, korrupcióról és összeférhetetlenségről,
- i) a nemzeti hatóság vezetője által kibocsátásra kerülő vezetői nyilatkozat által lefedett területekre vonatkozó bizonyossági szintet.
9. § A Főigazgatóság az irányító hatósággal kötött megállapodás szerint ellátja a Brexit Alkalmazkodási Tartalékkal kapcsolatos audithatósági feladatokat.
7. A Főigazgatóság egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai¶
10. § A Főigazgatóság ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat, így elvégzi különösen
- a) a 2021–2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló Interreg programok (az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország Program, az Interreg VI-A Románia–Magyarország Program, az Interreg VI-A Szlovénia–Magyarország Program és az Interreg VI-A Magyarország–Horvátország Program) vonatkozásában az ellenőrzéseket és auditszervi feladatokat,
- b) a 2014–2020 programozási időszakban megvalósuló európai területi együttműködési programokkal (Interreg V-A Románia–Magyarország Együttműködési Program, Interreg V-A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program és Interreg V-A Szlovénia–Magyarország Együttműködési Program) kapcsolatos ellenőrzéseket és auditszervi feladatokat,
- c) a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos ellenőrzéseket,
- d) a Svájci–Magyar Együttműködési Programmal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
- e) az Európai Unió Szolidaritási Alapjával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
- f) az Interreg Central Europe transznacionális együttműködési program, az Interreg Europe interregionális együttműködési program és az URBACT III interregionális együttműködési program auditorcsoportbeli magyar tagságával járó feladatokat.
- g) az Interreg CENTRAL EUROPE 2021–2027 transznacionális együttműködési program, az Interreg Europe interregionális együttműködési program (2021–2027) és az URBACT IV interregionális együttműködési program auditorcsoportbeli magyar tagsággal járó feladatokat.
11. § A Főigazgatóság a csalás és a korrupció elleni fellépés megfelelő biztosítása érdekében a 6–10. §-ban meghatározott feladatai és az uniós támogatásokra vonatkozó rendeletek keretében
- a) alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE kockázatértékelő eszközt,
- b) véleményezi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant,
- c) ellenőrzi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz használatát, valamint az annak részére történő adatküldést,
- d) eljár a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,
- e) résztvevőket delegál az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzésekre, és
- f) folyamatosan vizsgálja az európai támogatások felhasználásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtását.
8. Az európai uniós és nemzetközi támogatások ellenőrzésének eljárásrendje¶
12. § (1) A Főigazgatóság az európai uniós és a nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok, valamint a nemzetközi ellenőrzési standardok szerint elkészített, a Főigazgatóság főigazgatója által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
(2) Az ellenőrzési tevékenysége kapcsán a Főigazgatóság funkcionális függetlenséggel rendelkezik, különösen az alábbiak tekintetében:
- a) az ellenőrzési stratégiák és az éves ellenőrzési tervek kidolgozása,
- b) az ellenőrzési programok elkészítése és végrehajtása,
- c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,
- d) a megállapítások, következtetések és javaslatok kidolgozása,
- e) az ellenőrzések során észlelt szabálytalanságok megállapítása,
- f) az ellenőrzési jelentések, az éves ellenőrzési jelentések és a záró ellenőrzési jelentések elkészítése,
- g) az éves vélemények, valamint a zárónyilatkozatok kiadása,
- h) humánpolitikai döntések, valamint
- i) az informatikai alkalmazások kiválasztása, fejlesztése.
(3) A Főigazgatóság ellenőrzési jogköre kiterjed a 6–10. §-ban meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre
- a) a lebonyolításban érintett szervezeteknél,
- b) a kedvezményezetteknél (HET esetében végső kedvezményezettnél), és
- c) a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
(4) A Főigazgatóság személyes adatot ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet.
(5) A Főigazgatóság ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő – személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.
13. § (1) A Főigazgatóság ellenőre (a továbbiakban: ellenőr) a Főigazgatóság által kiállított megbízólevél alapján végzi az ellenőrzéseket.
(2) Az ellenőr az alábbiakra jogosult:
- a) az ellenőrzött szervezet helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szervezet biztonsági előírásaira, munkarendjére,
- b) az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minősített adatot, adó- és üzleti vagy egyéb titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba (ideértve a személyzeti anyagokat is), az elektronikus adathordozón tárolt archív és élő adatokba betekinteni a jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
- c) az ellenőrzött szervezet vezetőjétől és az ellenőrzéssel érintett kérdésben eljáró alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni,
- d) az ellenőrzött szervezet működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől,
- e) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni a főigazgatónál.
(3) Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható:
- a) az eredeti okirat, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata),
- b) a másolat, amely az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata,
- c) a kivonat, amely az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata,
- d) a tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza,
- e) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okirat, de amelynek valódiságát az ellenőr és az ellenőrzött szervezet illetékes vezetője (alkalmazottja) közösen megállapítja, és e tényt aláírásával igazolja,
- f) fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz, amely alkalmazható az ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására,
- g) a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés,
- h) az ellenőrzött szervezet alkalmazottjának nyilatkozata,
- i) a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról.
(4) A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okiratban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti kivonat hitelesítésnél a „kivonat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti okirat melyik oldalának mely szövegrészét tartalmazza.
(6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti tanúsítvány hitelesítésénél a „tanúsítvány” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely okiratok alapján készült.
(7) A (3) bekezdés f) pontja szerinti fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött szervezetnek a rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével.
14. § (1) A helyszíni ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább öt nappal, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Ennek keretében a vizsgálatvezető tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, a jogszabályi felhatalmazásról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az – a rendelkezésre álló adatok alapján – meghiúsíthatja a helyszíni ellenőrzés eredményes lebonyolítását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a vizsgálatvezető dönt.
(2) A vizsgálatvezető az ellenőrzés megkezdésekor megküldi az ellenőrzésben részt vevő ellenőrök megbízólevelét a vizsgálatindító levéllel együtt az ellenőrzött részére.
(3) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet vezetőjétől teljességi nyilatkozatot kell kérni, amelyben az ellenőrzött szervezet vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.
15. § (1) Az ellenőrzést a Főigazgatóság főigazgatója megszakíthatja, amennyiben a Főigazgatóságnak soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatnia, illetve a vizsgálatvezető vagy az ellenőr akadályoztatva van.
(2) Az ellenőrzést a Főigazgatóság főigazgatója felfüggesztheti, amennyiben a számviteli rend állapota, a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, illetve az ellenőrzött jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását akadályozza.
(3) A Főigazgatóság főigazgatója az ellenőrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén írásban tájékoztatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét, amelyben az ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával felhívja az ellenőrzött szervezet vezetőjét az akadály megszüntetésére.
16. § (1) Az ellenőrzésekről – szükség esetén megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat is tartalmazó – ellenőrzési jelentés készül, amelynek tervezetét a Főigazgatóság megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett). Több ellenőrzött szervezetet érintő ellenőrzés esetén a Főigazgatóság a tervezetnek csak a vonatkozó részét küldi meg az egyes szervezeteknek.
(2) A jelentéstervezetnek tartalmaznia kell a záradékot, amely szerint az érintettek kötelesek észrevételeiket a jelentéstervezet kézhezvételétől számított tizenöt – rendszerellenőrzés esetén huszonkét – napon belül megküldeni a Főigazgatóság részére. A határidőt követően beérkezett észrevételeket a Főigazgatóság nem köteles figyelembe venni, amire a záradékban fel kell hívni az érintett figyelmét. Elektronikus formában megküldött jelentéstervezet esetében a kézhezvétel dátuma a kézbesítési visszaigazolás időpontja.
(3) Ha az érintett a rá vonatkozó megállapítást, következtetést vagy javaslatot vitatja, megbeszélés tartható, rendszerellenőrzés esetén megbeszélést kell tartani.
(4) Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, amelyről megbeszélés esetén a megbeszéléstől, megbeszélés hiányában az észrevételek beérkezésétől számított nyolc napon belül az érintetteknek tájékoztatást ad, és az el nem fogadott észrevételeket indokolja.
(5) Az elfogadott észrevételeknek megfelelően a vizsgálatvezető a jelentést módosítja.
(6) Az ellenőrzési jelentés az (1)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást követően lezárásra kerül, a jelentést a Főigazgatóság főigazgatója megküldi az érintetteknek.
17. § (1) Az ellenőrzött szervezet vezetője a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készít. Indokolt esetben a vizsgálatvezető ennél hosszabb, legfeljebb 30 napos határidőt is megállapíthat.
(2) Az ellenőrzött szervezet vezetője felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért.
18. § Az ellenőrzött szervezet vezetője minden év november 30-áig tájékoztatást ad a Főigazgatóság főigazgatója részére a Főigazgatóság ellenőrzési jelentése alapján készített intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről a megvalósítást alátámasztó dokumentumok csatolásával. A Főigazgatóság feladatai ellátásához soron kívüli tájékoztatást kérhet az intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről.
III. Fejezet — A FŐIGAZGATÓSÁG SZERVEZETE¶
9. A Főigazgatóság szervezete¶
19. § A Főigazgatóság szervezetében igazgatóságok és osztályok működhetnek.
20. § A Főigazgatóság szervezetét a Főigazgatóság főigazgatója által kiadott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
10. A Főigazgatóság főigazgatója¶
21. § (1) A Főigazgatóságot a főigazgató (a továbbiakban: főigazgató) vezeti.
(2) A főigazgatót a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök öt évre nevezi ki.
(3) Főigazgatónak olyan személy nevezhető ki, aki
- a) rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel,
- b) minden kétséget kizáróan független, és
- c) összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett.
(4) Nem nevezhető ki főigazgatónak olyan személy, aki a kinevezést megelőző öt évben a 28. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget vagy megbízatást töltött be.
(5) A főigazgató megbízatása lejártával újra kinevezhető. A főigazgató megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az új főigazgató kinevezésre nem kerül.
22. § (1) A főigazgató jogviszonya megszűnik:
- a) a megbízatási időtartam leteltével,
- b) a 70. életév betöltésével,
- c) lemondásával,
- d) a (7) bekezdés szerinti esetben,
- e) halálával.
(2) A főigazgató a miniszterelnökhöz intézett írásos nyilatkozattal tisztségéről bármikor lemondhat. Lemondás esetén a lemondási idő a lemondás benyújtásától számított 60 nap. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni.
(3) A főigazgató jogviszonyának megszűnését lemondás és a 70. életév betöltése esetén a miniszterelnök indítványa alapján a köztársasági elnök állapítja meg.
(4) A miniszterelnök a főigazgató jogviszonyának megszüntetése iránt bíróság előtt közigazgatási pert indíthat, ha
- a) az Integritás Hatóság a 28. § (8) bekezdése, a 28. § (12) bekezdése vagy a 29. § (5) bekezdése alapján kezdeményezi a főigazgató jogviszonyának megszüntetését, vagy
- b) a kinevezése feltételei már nem állnak fenn.
(5) A miniszterelnök a (4) bekezdés szerinti keresetlevelet a főigazgató részére egyidejűleg megküldi.
(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti perben a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint jár el azzal, hogy a pert a főigazgató ellen kell megindítani, és a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetről harminc napon belül dönt.
(7) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a (4) bekezdés szerinti kereset megalapozott, a bíróság határozatában megszünteti a főigazgató jogviszonyát. A bíróság ítéletével szemben fellebbezésnek van helye.
(8) A miniszterelnököt a (4)–(7) bekezdés szerinti perben az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviseli.
23. § (1) Ha a főigazgató e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a jogviszonynak a 22. § (1) bekezdés a)–c) vagy e) pontja szerinti megszűnése miatt kerül sor, a megbízatás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi – lemondás esetén pedig háromhavi – illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult.
(2) Ha a főigazgató megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.
(3) A főigazgató halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból társadalombiztosítási járulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.
(4) Ha a főigazgató a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást kap, az e § szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie.
(5) A főigazgató végkielégítésre, felmentési időre és szolgálati elismerésre nem jogosult.
24. § (1) A főigazgató gondoskodik arról, hogy a Főigazgatóság a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.
(2) A főigazgató
- a) kiadja a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatát és a Küt.-ben meghatározott egyéb szabályzatokat,
- b) meghatározza a Főigazgatóság stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról,
- c) összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását,
- d) megállapítja az auditálás módszereit a nemzetközileg elfogadott auditstandardokkal összhangban,
- e) gondoskodik a Főigazgatóság éves beszámolójának az Országgyűlés elé terjesztéséről,
- f) képviseli a Főigazgatóságot,
- g) a szervezeti és működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét és a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait, dönt a Főigazgatóság alaplétszámáról és az álláshelyeinek besorolásáról, továbbá a munkavégzés egyéb szabályairól,
- h) ellenőrzi a Főigazgatóságnál foglalkoztatottak vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról,
- i) ellátja a törvényben ráruházott egyéb feladatokat.
25. § (1) A főigazgatónak minden naptári évben húsz munkanap alapszabadság és húsz munkanap pótszabadság jár.
(2) A főigazgató közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatában kijelölt főigazgató-helyettes teszi meg.
11. A Főigazgatóság főigazgató-helyettese¶
26. § A főigazgató munkájának támogatására a Főigazgatóságon a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott főigazgató-helyettesek (a továbbiakban: főigazgató-helyettes) működnek.
27. § (1) A főigazgató-helyettest a főigazgató nevezi ki öt évre. A főigazgató-helyettes megbízatása lejártával újra kinevezhető.
(2) Főigazgató-helyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki
- a) rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel,
- b) minden kétséget kizáróan független, és
- c) összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett.
(3) Nem nevezhető ki főigazgató-helyettesnek olyan személy, aki a kinevezést megelőző öt évben a 28. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget vagy megbízatást töltött be.
(4) A főigazgató-helyettes jogviszonya megszűnik
- a) a megbízatási időtartam leteltével,
- b) a 70. életév betöltésével,
- c) lemondásával,
- d) felmentésével,
- e) halálával,
(5) A lemondást írásban kell közölni a főigazgatóval. A főigazgató-helyettes jogviszonya a közlés időpontját követően, a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.
(6) Felmentéssel meg kell szüntetni a főigazgató-helyettes megbízatását, ha
- a) a kinevezés feltételei nem állnak fenn,
- b) a jogviszony megszüntetését a 28. § (8) bekezdése, a 28. § (12) bekezdése vagy a 29. § (5) bekezdése alapján az Integritás Hatóság kezdeményezte.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a főigazgató-helyettest a főigazgató menti fel tisztségéből.
(8) A főigazgató-helyettes jogviszonyának megszűnése esetére járó juttatásokra a 23. §-t kell alkalmazni.
(9) A főigazgató-helyettesnek minden naptári évben húsz munkanap alapszabadság és tizennyolc munkanap pótszabadság jár.
12. A főigazgatóra és a főigazgató-helyettesre vonatkozó összeférhetetlenségi okok és eljárási szabályok¶
28. § (1) A főigazgató és a főigazgató-helyettes nem lehet
- a) köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
- b) párt, pártalapítvány tagja vagy politikai párttal, pártalapítvánnyal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, ideértve bármely önkéntes alapon vagy díjazás ellenében végzett tevékenységet,
- c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja, cégvezetője.
(2) A főigazgató és a főigazgató-helyettes gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet.
(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, sport-, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, sport-, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.
(5) A főigazgató és a főigazgató-helyettesek nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a Küt. szerinti hozzátartozók.
(6) A főigazgatónak és a főigazgató-helyettesnek jelölt személy nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenségi ok.
(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Integritás Hatóság évente ellenőrzi.
(8) Ha a főigazgatónak vagy a főigazgató-helyettesnek javasolt személy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt, akkor az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.
(9) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot a főigazgató és főigazgató-helyettes megbízatása megszűnését követő öt évig meg kell őrizni.
(10) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes tekintetében a kinevezését követően merül fel összeférhetetlenség, azt a felmerülését követő 15 napon belül köteles az Integritás Hatóságnak bejelenteni. A főigazgató és főigazgató-helyettes a kinevezését követően felmerült összeférhetetlenséget a felmerülését követő 30 napon belül köteles megszüntetni, és ezt az Integritás Hatóságnak bejelenteni.
(11) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes tekintetében a kinevezését követően felmerült összeférhetetlenséget az Integritás Hatóság tárja fel, az Integritás Hatóság felszólítja a főigazgatót és főigazgató-helyettest, hogy az összeférhetetlenségét az annak felmerülését követő 30 napon belül szüntesse meg.
(12) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes az összeférhetetlenségét az annak felmerülését követő 30 napon belül nem szüntette meg, vagy a feltárt összeférhetetlenség 30 napnál régebben áll fenn, az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.
13. A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége¶
29. § (1) A főigazgató és a főigazgató-helyettes a kinevezését követő harminc napon belül, majd évente vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.
(2) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatát az Integritás Hatóság kezeli, és azt a (4) bekezdésben meghatározott időpontig őrzi.
(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatának valóságtartalmát az Integritás Hatóság évente ellenőrzi, amelynek eredményéről jelentést készít. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó jelentést öt évig meg kell őrizni.
(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát az Integritás Hatóság honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a főigazgató, illetve a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszűnését követő öt év elteltével távolítható el.
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Integritás Hatóság azt állapítja meg, hogy a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt, akkor az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, illetve a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.
14. A főigazgatót és a főigazgató-helyettest megillető díjazás és juttatások¶
30. § (1) A főigazgatónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Főigazgatóságtól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 8,4-szerese. Egyebekben a főigazgató a minisztert megillető juttatásokra jogosult.
(2) A főigazgató-helyettesnek a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Főigazgatóságtól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 7,4-szerese. Egyebekben a főigazgató-helyettes az államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.
15. A Főigazgatóság állományába tartozó köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok¶
31. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselőire alkalmazni kell az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat.
(2) A főigazgató meghatározza
- a) a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges személyi állomány létszámát, továbbá az álláshelyek rendszerét, az álláshelyek besorolási kategóriáit,
- b) a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét.
(3) A főigazgató át nem ruházható hatáskörében dönt a Főigazgatóság illetménypolitikai alapelveiről és a Főigazgatóság foglalkoztatottjainak béren kívüli juttatásairól.
(4) A Főigazgatóság és a Főigazgatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.
(5) A Főigazgatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.
32. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott minden, törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot megőrizni.
(2) A Főigazgatóság köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a tevékenységük ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Főigazgatóság nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(3) A Főigazgatóság köztisztviselői a tudomásukra jutott törvény által védett titkot nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják. E § nem érinti a Főigazgatóság adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségét.
IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶
16. Felhatalmazó rendelkezések¶
33. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Főigazgatóság a 6–10. §-ban meghatározott feladataival kapcsolatos eljárási és végrehajtási szabályokat.
17. Hatálybalépés¶
34. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 42–44. § 2022. november 29-én lép hatályba.
(3) Az 1–33. §, a 21. alcím, a 24. alcím, a 25. alcím, az 51. §, a 29. alcím és a 84. § 11. pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 68. § (3) bekezdése és a 84. § 15. pontja 2023. március 31-én lép hatályba.
(5) A 26. alcím és a 85. § az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény IV. Fejezete szerinti nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.
(6) A 26. alcím és a 85. § hatálybalépésének naptári napját az igazságügyi miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
18. Átmeneti rendelkezések¶
35. § (1) A Főigazgatóság központi hivatali jogállása 2023. január 1. napjától autonóm államigazgatási szervi jogállásra változik.
(2) A Főigazgatóság mint autonóm államigazgatási szerv alapító okiratát 2023. január 31-ig kell benyújtani a törzskönyvi nyilvántartó szervnek. A kincstár az alapító okirat bejegyzésével egyidejűleg törli a Főigazgatóságot mint központi hivatalt a törzskönyvi nyilvántartásból.
36. § (1) A Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára 2023. január 31-ig a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) 2023. február 1. napján a Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők (a továbbiakban: érintett) kormányzati szolgálati jogviszonya – a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint – a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(3) A (2) bekezdés szerinti közszolgálati munkaszerződést – a Küt. 98. § (2) bekezdése szerinti és az e törvény szerinti tartalommal – 2023. január 21-ig kell megkötni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha
- a) a Főigazgatóság a Küt. rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt a kormánytisztviselővel, vagy
- b) a kormánytisztviselő 2023. január 21-ig nem köti meg a Főigazgatósággal a Küt. szerinti közszolgálati munkaszerződést.
(5) Az érintett jogviszonyának a (2) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
(6) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2023. január 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
(7) Az érintettnek a közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként 2023. január 1. napján jogosult volt.
(8) Az érintett 2023. január 1. és 2023. január 31. között a Kit. szerint megállapított 2023. évi szabadságának időarányos részére jogosult.
(9) Az érintett 2023. február 1-jétől a Küt. szerinti alapszabadságának és a közszolgálati munkaszerződés szerinti pótszabadságának időarányos részére jogosult azzal, hogy az érintett számára a Küt. 64. § (2) és (2a) bekezdése szerint kiadható a Kit. szerint megállapított, a 2023. február 1. napja előtt ki nem adott 2022. és 2023. évi szabadság.
(10) A Főigazgatóságnál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára a Küt. rendelkezéseit 2023. február 1-jétől kell alkalmazni.
(11) A (4) bekezdés szerinti esetben az érintett kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. február 1-jén megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt 2023. február 1-jén írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a Kit. 112. §-a alkalmazásával megállapított végkielégítést kell fizetni.
37. § (1) A 2023. január 1-jén főigazgatói tisztséget betöltő személy 2026. június 30-ig a Főigazgatóság főigazgatója marad.
(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló jogviszonyra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főigazgatót a főigazgatói tisztségre nem kell kinevezni.
(3) A Főigazgatóság új főigazgatóját első alkalommal az (1) bekezdés szerinti főigazgató megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül kell kinevezni azzal, hogy az új főigazgató kinevezéséig az (1) bekezdés szerinti főigazgató – a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével – ellátja a Főigazgatóság vezetésével kapcsolatos feladatokat.
(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény által megállapított tartalommal és formában először – 2026. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2027. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő − a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti − hozzátartozója vagyonnyilatkozatát is.
(5) Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
19. Jogharmonizációs záradék¶
38. § Ez a törvény a következő uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
- a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet,
- b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
- d) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- e) a Helyreállítási és Rezilenciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- f) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról szóló 2021. október 6-i (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- g) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
- h) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- i) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- j) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. augusztus 18-i 897/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
- k) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló, 2014. május 2-i 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
- l) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet.