2022. évi XL. törvény — mi változott? 2023. január 1.

1. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény III. Fejezete a 31. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

#### „21/A. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható per”

2. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 31/A–31/C. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalási időköz legalább három munkanap.

(2) A bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát.

(3) Az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított három munkanapon belül, de legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be. Ezzel egyidejűleg az alperes az írásbeli ellenkérelmet tájékoztatás céljából – ha az számára ismert – a felperes elektronikus levélcímére is megküldi, és a megküldés tényét a bíróság számára valószínűsíti. Az e rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok.

(4) Ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen lévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban köteles előadni.

(5) A perfelvételi tárgyaláson a perfelvétel folytatása akkor rendelhető el, ha a perfelvétel lezárásának elháríthatatlan eljárásjogi vagy a bíróság, illetve a fél körülményeiben, működésében rejlő objektív akadálya van. A folytatólagos perfelvételi tárgyalás időpontját tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.

31/B. § (1) A bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az érdemi tárgyalást. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak. A perben utólagos bizonyításnak nincs helye.

(2) Az érdemi tárgyalást akkor lehet elhalasztani, ha

- a) ezt valamely fél kéri és a már feltárt bizonyítékokkal vagy egyéb módon valószínűsíti, hogy az általa felajánlott bizonyítás alkalmas és eredményes lehet a keresetben, illetve védekezésben előadottak igazolására vagy cáfolatára, vagy

- b) az elrendelt bizonyítás lefolytatásának a fél körülményein kívül eső akadálya van és a bizonyítást indítványozó fél a bizonyítás lefolytatását továbbra is kéri; a távol lévő fél e nyilatkozatának beszerzése érdekében a tárgyalás elhalasztásának nincs helye.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a bíróság a bizonyítás elrendelését, illetve lefolytatását mellőzi.

(4) Az érdemi tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos érdemi tárgyalást – ha ezt az ügy körülményei nem zárják ki – az elhalasztott tárgyalás határnapját követő tizenöt napon belüli határnapra kell kitűzni.

(5) Ha a folytatólagos érdemi tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyalást el nem mulasztó fél a tárgyalás megtartását nem kéri, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte előzőleg a tárgyalás távollétében történő megtartását, az eljárás szünetelésének nincs helye, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

31/C. § (1) A perben

- a) igazolásnak – a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve –,

- b) viszontkeresetnek,

- c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,

- d) felfüggesztésnek – a 31. § (6a) bekezdésében, valamint a Pp. 126. §-ában meghatározott eseteket kivéve –,

- e) bírósági meghagyás kibocsátásának,

- f) keresetkiterjesztésnek, és

- g) beavatkozásnak – a 31. § (4) bekezdésében meghatározott esetet kivéve –

nincs helye.

(2) A perben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 121. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.

(3) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított tizenöt napon belül írásba foglalja, az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el.

(4) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.

(5) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles elbírálni.”

6. § (1)

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 75/F. §-sal egészül ki:

„75/F. § Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvénnyel megállapított 31. § (1), (4) és (6) bekezdését, valamint 31/A–31/C. §-át a 2022. december 31-én vagy azt követően benyújtott közérdekű adat megismerésére irányuló igényekre kell alkalmazni.”

7. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

- a) 31. § (1) bekezdésében a „bírósághoz fordulhat” szövegrész helyébe a „bírósághoz fordulhat (az ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: per) azzal, hogy a perben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” szöveg,

- b) 31. § (4) bekezdésében „perbe a Hatóság az igénylő pernyertessége érdekében” szövegrész helyébe a „perbe a Hatóság az igénylő, az üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok jogosultja az adatkezelő pernyertessége érdekében” szöveg,

- c) 31. § (6) bekezdésében a „bíróság soron kívül” szövegrész helyébe a „bíróság a per minden szakaszában – ideértve a felülvizsgálati eljárást is – soron kívül” szöveg,

- d)