2022. évi VII. törvény — mi változott? 2022. június 19.
A 2022. június 18. és 2022. június 19. között hatályba lépett módosítások. 29 sor került be, 126 sor került ki.
⋯ 45 változatlan sor ⋯
#### 11. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
12. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
12. §
„(1) A szakkérdés vizsgálata során a Kormányhivatal – az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett – beszerzi
a) az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,
b) a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért,
c) az ingatlan-nyilvántartásért,
d) a kereskedelemért,
e) a területfejlesztésért,
f) a környezetvédelemért,
g) az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért
felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Kormányhivatal a szakkérdés vizsgálata során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.
(2) A Bizottság hét tagból áll. A Bizottság tagja az (1) bekezdésben megjelölt miniszterek által kijelölt egy-egy személy, elnöke az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt miniszter által kijelölt személy.”
13. §
#### 12.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
#### 13. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
18. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában a „miniszterelnök” szövegrész helyébe a „miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója” szöveg lép.
18. §
#### 14.
⋯ 27 változatlan sor ⋯
#### 17. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
31. § Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja.
31. §
#### 18.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
#### 20. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
36. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
36. §
„(6) A miniszteri biztosnak, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének és annak helyettesének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi díjazása, illetve illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
37. §
37. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
38. §
„25/A. § A miniszterelnök havi illetményének összege megegyezik az Országgyűlés elnöke – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti – tiszteletdíjának összegével.”
39. §
38. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
40. §
„31. § (1) Az egyidejűleg politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást is betöltő kormánybiztos, illetve miniszterelnöki biztos ezen tevékenységére tekintettel a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
41. §
(2) A politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást be nem töltő kormánybiztos, illetve miniszterelnöki biztos a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A Kormány a kormánybiztos kinevezéséről szóló normatív határozatában, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos kinevezéséről szóló normatív utasításában a kormánybiztos, illetve a miniszterelnöki biztos díjazását és juttatásait ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.”
42. §
39. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
43. §
„(3) A megbízás díjazásaként a miniszterelnöki megbízott részére a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazás, valamint kormányrendeletben meghatározott juttatás köthető ki.”
44. §
40. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § A miniszter a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.”
41. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A miniszterelnök politikai igazgatója a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.”
42. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § Az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.”
43. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 25/A. §-t 2022. június 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Módtv. hatálybalépésekor a tisztséget betöltő miniszter, miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos és államtitkár, valamint a Módtv. hatálybalépésekor érvényes megbízással rendelkező miniszterelnöki megbízott e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 31. §-a, 33. § (3) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a és 51. §-a szerinti díjazásra, illetményre attól az időponttól jogosult, amikortól azt részére a miniszterelnök megállapítja.
(3) Az érintett személy díjazásának, illetményének a (2) bekezdés szerinti megállapításáig a Módtv. hatálybalépése előtt számára megállapított illetményre, díjazásra jogosult.
(4) Ahol jogszabály miniszteri vagy államtitkári illetményt, illetve annak hányadát vagy szorzatát állapítja meg illetményként vagy díjazásként valamely tisztségviselő számára, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni az illetmény vagy a díjazás összegének megállapítása során.”
44. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
- a) 7. § (7) bekezdése,
- b) 32. §-a,
- c) 39/A. §-a,
- d) 41. §-a,
- e) 92. §-a.
#### 21.
45. §
⋯ 4 változatlan sor ⋯
#### 22. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
48. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
48. §
(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
49. §
„f) gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés katasztrófavédelmi feladatainak hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, amelynek érdekében biztosítja a képviseletet a NATO Reziliencia Bizottságban (a továbbiakban: NATO RC), ellátja a NATO RC katasztrófavédelmi szerveivel való kapcsolattartást,”
49. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (5) bekezdés b) és c) pontjában a „CEPC” szövegrész helyébe az „RC” szöveg lép.
#### 23.
50. §
⋯ 8 változatlan sor ⋯
#### 26. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
53. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (9) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter” szöveg lép.
53. §
#### 27.
⋯ 51 változatlan sor ⋯
#### 34. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
74. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164. § g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:
74. §
(Nem jelenti a banktitok sérelmét
az MNB által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása)
„gc) gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter”
(részére,)
#### 35.
75. §
#### 36. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása
76. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (3) bekezdésében az „az állami vagyon felügyeletéért felelős” szövegrész helyébe az „a kultúráért felelős” szöveg lép.
76. §
#### 37.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
84. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
- a)
- b) 140. § d) pontjában a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „szociálpolitikáért felelős miniszterrel”
- b)
szöveg lép.
#### 39. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításáról
85. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
85. §
- a) 12/A. § (1) bekezdésében a „2022. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2023. január 1. napjától” szöveg,
- b) 12/B. § (1) bekezdésében a „2022. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2023. január 1. napjától” szöveg
lép.
#### 40.
86. §
#### 41. Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló 2017. évi LXXIV. törvény módosítása
87. § Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló 2017. évi LXXIV. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
87. §
„5/A. § Az állam, vagy az állam javára eljáró építtető a 2. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházási és felújítási tevékenységet (e § vonatkozásában a továbbiakban együtt: Beruházás) végezhet. A Beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek e törvény erejénél fogva ingyenesen a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus tulajdonába kerülnek. A Beruházás műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által az állam, vagy az állam javára eljáró építtető részére történő visszaadását követő napon a Beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemeket az állam, vagy az állam javára eljáró építtető az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátusnak.”
88. §
88. § Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló 2017. évi LXXIV. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5/A. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
#### 42.
89. §
⋯ 20 változatlan sor ⋯
#### 47. A Hungary Helps Programról szóló 2018. évi CXX. törvény módosítása
96. § A Hungary Helps Programról szóló 2018. évi CXX. törvény
96. §
- a) 4. § (3) bekezdésében az „a Miniszterelnökség” szövegrész helyébe az „az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium” szöveg,
- b) 9. § (5) bekezdésében az „A Kormánynak az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős tagja (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg
lép.
#### 48. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
97. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 201/A. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
97. §
„(3a) A miniszterelnök politikai igazgatója – a kinevezését követően – a miniszterelnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.”
98. §
98. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
99. §
„230. § [A közigazgatási államtitkár illetménye]
100. §
A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök által megállapított mértékű illetményre jogosult. A közigazgatási államtitkár illetménye eltérhet az 1. mellékletben meghatározott illetménysáv felső határától.”
99. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 299. §-sal egészül ki:
„299. § [Átmeneti rendelkezés az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvényhez]
(1) Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésekor jogviszonyban álló közigazgatási államtitkár e törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 230. §-a szerinti illetményre attól az időponttól jogosult, amikortól azt részére a miniszterelnök megállapítja.
(2) Az érintett személy illetményének az (1) bekezdés szerinti megállapításáig a Módtv3. hatálybalépése előtt számára megállapított illetményre jogosult.”
100. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
- a) 16. § (6) bekezdésében a „(7) bekezdése” szövegrész helyébe a „(7) bekezdése, továbbá a 186. §” szöveg,
- b) 229. § (3) bekezdésében a „felmentés kivételével” szövegrész helyébe a „felmentés, valamint az illetmény megállapítása kivételével” szöveg
lép.
#### 49. A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény módosítása
101. § A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
101. §
„(2a) A Tanács társelnöke a kultúráért felelős miniszter.”
102. §
102. § A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „elnökén” szövegrész helyébe az „elnökén és társelnökén” szöveg lép.
#### 50.
103. §
⋯ 48 változatlan sor ⋯
#### 54. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása
125. § A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
125. §
„(4) A 9. alcím és a 10. alcím 2022. november 1-jén lép hatályba.”
#### 55.
126. §
⋯ 30 változatlan sor ⋯