# 2022. évi V. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási környezetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja: ### I. Fejezet — BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK #### 1. Értelmező rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: - a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint - b) a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet. #### 2. Hatály 2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg. ### II. Fejezet — A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK #### 3. Gyógyszerészeti tárgyú átmeneti szabályok 3. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 67. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás önellenőrzési célt szolgáló SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására szánt antigén gyorsteszt in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz forgalmazását a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig végezheti. #### 4. Egészségbiztosítási tárgyú átmeneti szabályok 4. § A keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (a továbbiakban: EESZT) történő integrálásáig a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló jogszabály szerinti nyomtatványt - a) nem kell átadni a biztosított részére, hanem azt az orvos elektronikus úton – ideértve az e-mailt – is továbbíthatja, valamint - b) a biztosított elektronikus úton – ideértve az e-mailt – is továbbíthatja a foglalkoztató részére. #### 5. #### 5. § #### 6. § #### 6. Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítési határidejére, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság ellenőrzési tevékenységének megindítási határidejére vonatkozó átmeneti szabályok 7. § (1) Ha az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Szaktv.) 4. § (1) bekezdésében meghatározott szakértő, valamint az eseti szakértő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szakértő) Szaktv. 43. § (2) bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítési határideje a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet vagy a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig meghosszabbodik. (2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Kamara) Szaktv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének teljesítési határideje a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 210. napig meghosszabbodik. (3) 2022. december 31. napjáig a kamarai költségátalányt azon naptári negyedévet követő hónap huszadik napjáig kell befizetni vagy átutalni a Kamara részére, amely naptári negyedévben a szakértő részére a kamarai költségátalányt megfizették. (4) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a Szaktv. 69. § (7) bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatás elmulasztása miatti felfüggesztési ok megállapítására szolgáló hatósági ellenőrzést – az (1) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 210. napig nem indítja meg. #### 7. Egyes szabályozott szakmák folytatásával összefüggő eltérő szabályok 8. § (1) Ha önálló szabályozó szerv eljárásában a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. § (3) bekezdése szerinti szabályozott szakmának minősülő tevékenység (a továbbiakban: szabályozott szakma) folytatására vonatkozó jogosultság időtartamának meghosszabbítására, folyamatosságának megállapítására irányuló kérelem benyújtására jogszabályban előírt határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idejére esett, a kérelem legkorábban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napon, de legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 210. napon terjeszthető elő. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján indult közigazgatási hatósági eljárásban sommás eljárásnak és az eljárás szünetelésének nincs helye. (3) Ha a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság időtartama a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 120. napon vagy a 120. napot megelőzően jár le, a szabályozott szakma a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 210. napig vagy a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság időtartamának meghosszabbítására, folyamatosságának megállapítására irányuló kérelem benyújtása esetén a döntés véglegessé válásáig gyakorolható, ha a szabályozott szakma folytatására vonatkozó jogosultság ezt megelőzően egyéb ok miatt nem szűnik meg. #### 8. Foglalkoztatási jellegű rendelkezések eltérő alkalmazása 9. § Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal át nem ruházható hatáskörben jogszabályban meghatározott illetékességi területén hatósági jogkört gyakorol a munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül GINOP Plusz-3.2.1-21 munkaerőpiaci programmal kapcsolatos ügyekben. 10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet alapján a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt nyilvántartásba vett minősített foglalkoztatókat az ezen alcím hatálybalépését követő 15. napig a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásába át kell vezetni. #### 9. A koronavírus elleni kötelező védőoltással kapcsolatos rendelkezések 11. § (1) A munkáltató (2) bekezdés szerinti eltérő döntése hiányában 2022. június 15-én megszűnik a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet] alapján elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizetés nélküli szabadság). (2) Az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatott munkáltatója 2022. június 15-ig dönthet arról, hogy a fizetés nélküli szabadság nem szűnik meg az (1) bekezdés alapján a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet] hatályvesztésének napjáig, de legfeljebb a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben, ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság ideje alatt felveszi az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján elrendelt védőoltást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: védőoltás), és a védőoltás felvételének tényét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerint igazolja, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti. (4) A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a (2) bekezdés hatálya alá tartozó foglalkoztatott jogviszonyát – a foglalkoztatott végkielégítésre való jogosultsága nélkül – felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, továbbá a (9) bekezdés szerinti foglalkoztatott esetében a törvény erejénél fogva a jogviszony megszűnik, a járványügyi készültség megszűnésének napjával, vagy ha a fizetés nélküli szabadság 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti elrendelésétől számítva egy év eltelt, ha - a) a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé a munkáltató által meghatározott módon, vagy - b) a foglalkoztatott az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (6) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be. (5) A foglalkoztatásra irányuló jogviszony (4) bekezdés szerint meghatározott okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony (4) bekezdés szerint meghatározott okból történő megszűnése vagy megszüntetése a foglalkoztatottnak felróható okból történő megszűnésének vagy megszüntetésének minősül. (6) Azt a foglalkoztatottat, aki az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet 2. § (12) bekezdése alapján az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően, a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatálya alatt – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (13) bekezdése szerint határidő tűzésével – kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére. (7) Az (1) és a (6) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatottal szemben, aki számára fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerint, de a fizetés nélküli szabadság letöltését egyéb okból nem kezdte meg, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés jogcímétől függetlenül alkalmazhatóak a (4) bekezdés rendelkezései. (8) A (6) bekezdés szerinti azon foglalkoztatottal szemben, aki a (6) bekezdés szerinti védőoltás felvételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (8) bekezdése szerinti, valamint a (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazható. (9) Az (1) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatott esetében, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet] alapján az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet hatályvesztését megelőző napon a számára elrendelt fizetés nélküli szabadságból eredően rendelkezési állományban van, ezen alcím hatálybalépésének napjától a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatályvesztésének napjáig, de legfeljebb az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig – külön munkáltatói intézkedés nélkül – a fizetés nélküli szabadság nem szűnik meg, és a foglalkoztatott egyidejűleg rendelkezési állományban marad. (10) Az (1) bekezdéstől eltérően, azon foglalkoztatott, aki a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozik és a számára fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet szerint, de a fizetés nélküli szabadság letöltését egyéb okból nem kezdte meg és ezzel egyidejűleg az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti rendelkezési állományba sem került, ezen alcím hatálybalépésének napjával a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 46/A. §-a szerinti rendelkezési állományba kerül, azzal, hogy a számára elrendelt fizetés nélküli szabadság az egyéb ok megszűnését követően indul. Az ilyen foglalkoztatottal szemben a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés jogcímétől függetlenül alkalmazhatóak a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 46/A. §-a és 68. § (1) bekezdés q) pontja szerinti jogkövetkezmények. (11) A (9) és (10) bekezdés szerinti foglalkoztatott esetében az állományilletékes parancsnoki jogköröket a Magyar Honvédség központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja, személyügyi és pénzügyi ügyeinek intézését a fizetés nélküli szabadságot elrendelő honvédelmi szervezet végzi. (12) A (9) és (10) bekezdés szerinti azon foglalkoztatott esetében, aki a (3) bekezdés szerint felveszi a védőoltást, és a védőoltás felvételének tényét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerint igazolja, továbbá azon foglalkoztatott esetében, aki már felvette a védőoltást és igazolta annak tényét, de ezen alcím hatálybalépéséig nem került szolgálati beosztásba helyezésre - a) szolgálati beosztásba helyezéssel a (9) és (10) bekezdés szerinti rendelkezési állomány további külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik, vagy - b) szolgálati beosztásba helyezés hiányában a rendelkezési állományba tartozás fennmarad úgy, hogy illetményként kizárólag az 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet szerinti rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes illetmény-megállapítás alapján számított alapilletmény illeti meg. (13) Ha a (12) bekezdés b) pontja szerint megállapított illetmény nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét –, a különbözetet a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 122. § (6) bekezdése szerinti kiegészítő illetményként kell megállapítani. (14) A (12) bekezdés b) pontja szerinti esetben a foglalkoztatott szolgálati viszonya a védőoltás felvétele tényének az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (7) bekezdése szerinti igazolását követő 60. napon vagy amennyiben ezen alcím hatálybalépésekor már eltelt az igazolás benyújtásától számított 60 nap, úgy ezen alcím hatálybalépésétől számított 60. napon, e törvény erejénél fogva megszűnik. Ebben az esetben a foglalkoztatott végkielégítésre nem jogosult. (15) Annak a honvéd tisztjelöltnek, aki 2022. augusztus 20. napjáig nem igazolja a védőoltás felvételének tényét vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (6) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be, és a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet szerinti járványügyi készültség fennáll, ha a munkáltató rá nézve elrendelte a védőoltás felvételének kötelezettségét, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 247/G. § (3) bekezdése szerint a tisztjelölti szolgálati viszonya nem alakul át 2022. augusztus 20-án szerződéses katonai szolgálati viszonnyá, függetlenül attól, hogy nyilatkozata alapján hozzájárult volna a tisztjelölti szolgálati viszonyának átalakulásához. (16) A (2) bekezdés szerinti döntés esetén a munkáltató irányítása alá rendelt valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazni kell az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. §-át azzal, hogy a határidők számítása nem kezdődik újra. (17) A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon haladéktalanul tájékoztatja az érintett foglalkoztatottat - a) a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség helyreállásának az (1) bekezdés szerinti kezdő időpontjáról, vagy - b) a (2) bekezdés szerinti döntéséről. #### 10. A szomszédos országok Magyarországgal határos közigazgatási egységei lakosságának koronavírus elleni védelmével összefüggő rendelkezések 12. § (1) A szomszédos országok Magyarországgal határos, 1. melléklet szerinti közigazgatási egységei területén található településen 2021. június 14-én lakóhellyel rendelkező, Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkező, 18. életévét betöltött személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) az ezen alcímben foglalt feltételek elfogadása esetén Magyarországon SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: védőoltás) kaphat. (2) A jogosult az oltóponton a védőoltás felvételekor az alábbi adatokat köteles megadni: - a) viselt név, - b) születési idő, - c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, - d) útlevél okmányazonosítója, - e) – védettségi igazolvány igénylése esetén – a védettségi igazolvány kézbesítési címe, - f) elektronikus elérhetőség (e-mail és telefonszám). (3) A jogosult az oltóponton a (2) bekezdésen túl köteles a szomszédos országban kiállított, nevére szóló közokirattal igazolni, hogy 2021. június 14-én a szomszédos állam 1. melléklet szerinti közigazgatási egysége területén található településen lakóhellyel rendelkezett. (4) Ha a jogosult olyan védőoltásban részesül, amely esetében az alapimmunizáláshoz két dózis védőoltás beadása szükséges, az első dózis védőoltás beadásakor az oltóponton a jogosultat tájékoztatni kell a második dózis védőoltás beadásának helyéről és időpontjáról. (5) A jogosult a védőoltás típusát nem választhatja meg. (6) A jogosult oltópontra szállításához a magyar állam közlekedési eszközt biztosíthat az államhatár magyar oldala és a kijelölt oltópont közötti oda-vissza utazáshoz. Ha a magyar állam közlekedési eszközt biztosít, azt a jogosult köteles igénybe venni. 13. § (1) Az oltópont működtetője a 12. § (2) bekezdésében szereplő adatokat felveszi, és azokat az EESZT-ben történő rögzítés céljából az oltópont helye szerint illetékes kormányablaknak átadja. A kormányablak a 12. § (2) bekezdésében szereplő adatokat az EESZT-ben rögzíti, és azokat az EESZT működtetője részére átadja. (2) Az EESZT működtetője az oltottság adatai rögzítésének érdekében a jogosult számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez a jogosult 12. § (2) bekezdése szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője a jogosultra vonatkozó technikai azonosítót, valamint a jogosult 12. § (2) bekezdése szerinti adatait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részére átadja. (3) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a technikai azonosítót a járványügyi feladatai ellátása érdekében kezeli és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak. #### 11. #### 14. § #### 15. § #### 11/A. A digitális Covid-igazolvány kiadásának fenntartásához szükséges intézkedések 15/A. § (1) A Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kiállító szerv) kérelemre – díjmentesen – kiállítja a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: korábbi uniós rendelet) szerinti uniós digitális Covid-igazolványt (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány). (2) A digitális Covid-igazolványt a korábbi uniós rendelet és végrehajtási szabályainak 2023. június 29. napján hatályos rendelkezéseinek megfelelő formátumban és adatokkal kell kiállítani. 15/B. § (1) A digitális Covid-igazolványban szereplő személyes adatok – különösen a Covid–19 betegség tekintetében a birtokosra vonatkozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása, SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésből történő felgyógyulása, valamint SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésen való átesettséget igazoló teszteredménye – az egyes országokba történő be- és kiutazáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében történő hozzáférés és azok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges időtartamig, valamint a digitális Covid-igazolvány kiállítása céljából kezelhetők. (2) A digitális Covid-igazolványok kiállítása céljából kezelt személyes adatokat a kiállító szerv a kiállítást követő egy évig kezeli. (3) A kiállító szervet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 4. cikk 7. pontjában meghatározott adatkezelőnek kell tekinteni. (4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása esetén az oltást végző, a SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésen való átesettség ellenőrzésére irányuló tesztet egészségügyi tevékenysége körében végző szerv vagy személy továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetőjének a korábbi uniós rendelet 2023. június 29. napján hatályos mellékletében meghatározott adatmezők kitöltéséhez szükséges személyes adatokat. (5) A kiállító szerv az EESZT működtetőjének adatfeldolgozóként történő bevonásával látja el a 15/A. § (1) bekezdése szerinti feladatát. 15/C. § (1) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolvány kiállítása érdekében jogosult – ha az nem áll a kiállító szerv rendelkezésére – a digitális Covid-igazolványon a 15/A. § (2) bekezdése szerint feltüntetendő adatokat a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti elsődleges információforrásból – a technikai lehetőségek fennállása esetén automatikus információátadással – átvenni. (2) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolványon a 15/A. § (2) bekezdése szerint feltüntetendő adatokat az elsődleges információforrás akadályoztatása esetén másodlagos információforrásból is átveheti. (3) A Dáptv. 76. § (3) bekezdésétől eltérően e § alkalmazásában elsődleges információforrásnak kell tekinteni bármilyen olyan közfeladatot ellátó vagy egészségügyi tevékenységet végző szervet vagy személyt, amelynél vagy akinél az adat - a) az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel, - b) közfeladata ellátása vagy egészségügyi tevékenysége során keletkezett, vagy - c) tekintetében jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik. (4) A kiállító szerv – ha az adat az EESZT-ben nem áll rendelkezésre – jogosult a digitális Covid-igazolványra jogosult (a továbbiakban: érintett) név- és születési idő adatát igényelni – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő érintett esetén az idegenrendészeti nyilvántartásokból. (5) Ha az érintett Társadalombiztosítási Azonosító Jele (a továbbiakban: TAJ-szám) az EESZT-ben nem áll rendelkezésre, a kiállító szerv jogosult az érintett TAJ-számát az azt képző szervtől – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átvenni. 15/D. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kiállító szervet, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletes szabályait rendeletben határozza meg. ### III. Fejezet — EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK #### 12. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása #### 16. § #### 17. § #### 13. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása #### 18. § #### 19. § #### 14. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása #### 20. § #### 21. § #### 22. § #### 23. § #### 15. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása #### 24. § #### 16. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása #### 25. § #### 17. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása #### 26. § #### 18. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása #### 27. § #### 28. § #### 29. § #### 19. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása #### 30. § #### 31. § #### 32. § #### 33. § #### 20. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása #### 34. § #### 21. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása #### 35. § #### 36. § #### 22. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása #### 37. § #### 38. § #### 39. § #### 40. § #### 41. § #### 42. § #### 43. § #### 44. § #### 45. § #### 46. § #### 47. § #### 23. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása #### 48. § #### 24. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása #### 49. § #### 25. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása #### 50. § #### 26. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása #### 51. § #### 52. § #### 27. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása #### 53. § #### 28. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása #### 54. § #### 29. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása #### 55. § #### 56. § #### 30. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása #### 57. § #### 58. § #### 31. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása #### 59. § #### 32. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása #### 60. § #### 61. § #### 62. § #### 33. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása #### 63. § #### 64. § #### 34. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása #### 65. § #### 35. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása #### 66. § #### 67. § #### 68. § #### 69. § #### 70. § #### 36. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása #### 71. § #### 72. § #### 73. § #### 37. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása #### 74. § #### 75. § #### 76. § #### 38. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása #### 77. § #### 78. § #### 79. § #### 80. § #### 81. § #### 39. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása #### 82. § #### 83. § #### 84. § #### 85. § #### 86. § #### 87. § #### 88. § #### 40. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása 89. § #### 90. § #### 91. § #### 92. § #### 93. § #### 94. § #### 41. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosítása #### 95. § #### 42. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása #### 96. § #### 97. § #### 98. § #### 99. § #### 100. § #### 101. § #### 102. § #### 103. § #### 104. § #### 105. § #### 106. § #### 107. § #### 108. § #### 109. § #### 43. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosítása #### 110. § #### 111. § #### 112. § #### 113. § #### 114. § #### 115. § #### 116. § #### 44. Az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény módosítása #### 117. § ### IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK #### 45. Hatálybalépés 118. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba. (2) A 44. alcím 2022. június 2-án lép hatályba. (3) A 19. § és a 41. alcím 2022. július 1-jén lép hatályba. (4) A 21. §, a 23. §, a 30. §, a 39. § és a 47. § 2022. szeptember 1-jén lép hatályba. (5) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 119. § (1) (2) Az 5. alcím hatályvesztésének naptári napját az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. #### 46. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 120. § E törvény - a) 30. alcíme az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján, - b) 108. § a) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján, - c) 108. § b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján, - d) 113. § a) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján, - e) 113. § b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. #### 47. Az Európai Unió jogának való megfelelés 121. § (1) E törvény - a) 27. alcíme a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - b) 40. alcíme a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, - c) 40. alcíme a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E törvény - a) 5. alcíme a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, - b) 40. alcíme az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésének, - c) 40. alcíme a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (6) és (7) bekezdésének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. ### 1. melléklet a 2022. évi V. törvényhez