2022. évi V. törvény — mi változott? 2022. június 2.

16. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében a Kormány rendeletben az Mt. 214. § (1) bekezdés f) pontja szerinti minősített kölcsönbeadónál történő foglalkoztatás esetére is megállapíthat munkavállalási engedély alóli mentességet.”

17. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

- a) 7. § (6) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter” szöveg,

- b) 7. § (6) bekezdés a) pontjában a „Magyarországon egyidejűleg összesen” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) egyetértésben a Magyarországon egyidejűleg összesen” szöveg

lép.

18. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

- 1. 6. § (7) bekezdés j) pontjában a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult” szövegrész helyébe a „IV. fejezet alapján lefolytatott” szöveg,

- 2. IV. Fejezet címében a „gazdálkodó szervezetekre” szövegrész helyébe a „csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra” szöveg,

- 3. 65. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a (3) bekezdésben meghatározott körbe tartozó gazdálkodó szervezeteket,” szövegrész helyébe az „az e fejezetben foglaltak alkalmazásáról hozhat döntést azokra a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan,” szöveg,

- 4. 65. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „Stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti döntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre,” szöveg,

- 5. 66. § (1) bekezdésében a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén az” szövegrész helyébe a „stratégiailag kiemelt csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra” szöveg,

- 6. 66/A. §-ában az „A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárásában” szövegrész helyébe az „Az e fejezet alkalmazásával lefolytatott csődeljárásban” szöveg,

- 7. 67. § (4) bekezdésében az „A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén” szövegrész helyébe az „Az e fejezet alkalmazásával lefolytatott felszámolási eljárásban” szöveg,

- 8. 67. § (5) bekezdésében a „felszámolóbiztos köteles figyelembe venni az adós stratégiailag kiemelt,” szövegrész helyébe a „felszámolóbiztos köteles figyelembe venni az adós 65. § (3) bekezdése szerinti,” szöveg,

- 9. 68. § (1) bekezdésében az „Amennyiben a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „Amennyiben a gazdálkodó szervezet” szöveg,

- 10. 68. § (1) bekezdésében a „közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt” szövegrész helyébe a „közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt” szöveg,

- 11. 68. § (2) bekezdésében a „stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés” szöveg,

- 12. 68. § (2) bekezdésében a „tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik” szövegrész helyébe a „tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében kiemelt közérdek fűződik” szöveg,

- 13. 69. § (2) bekezdésében az „eljárás olyan, a Kormány által rendeletben stratégiailag kiemeltnek nyilvánított gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a jelen törvény 68–70. §-át is alkalmazni kell” szövegrész helyébe az „eljárás olyan gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a 68–70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell” szöveg,

- 14. 69. § (10) bekezdésében az „az eljárás olyan, a Kormány által rendeletben stratégiailag kiemeltnek nyilvánított gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a jelen törvény 68–70. §-át is alkalmazni kell” szövegrész helyébe az „az eljárás olyan, a Kormány által a 65. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a 68–70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell” szöveg,

- 15. 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteket, és azon belül a 68–70. § szerinti gazdálkodó szervezeteket” szövegrész helyébe a „65. és 68–70. § szerinti gazdálkodó szervezeteket” szöveg

lép.

20. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/L. §-sal egészül ki:

„24/L. § A nyilvántartást kezelő szerv a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósítása céljából a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetről szóló 610/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § e) pontjában foglalt szakmatámogatási feladatának elősegítése és a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében átadja a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: SZIN Nonprofit Kft.) részére a Program időtartama alatt minden év december 15. napjáig azon Magyarországon élő magyar állampolgárságú személyek természetes személyazonosító adatait, érvényes lakcímadatait, akik a tárgyévet követő év december 31-éig betöltik a 65. életévüket.”

22. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alól – ide nem értve a hatóságnak az eljárás során felmerült igazolt költségét – mentesség illeti meg a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, a közjegyzőt, az önálló bírósági végrehajtót, valamint a SZIN Nonprofit Kft.-t, továbbá törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott ügyfajtákban az ügyfelet.”

24. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény „Adatkezelés” című alcíme a következő 24/C. §-sal egészül ki:

„24/C. § (1) A Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: SZIN Nonprofit Kft.) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósításához kapcsolódó, a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetről szóló 610/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. § e) pontjában foglalt szakmatámogatási feladatának elősegítése, a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében, a Program megvalósításának ideje alatt kezeli

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/L. §-a szerinti személy (a továbbiakban: Programban részt vevő személy) természetes személyazonosító és lakcímadatait, elhalálozás esetén az elhalálozás és holttá nyilvánítás tényére és idejére vonatkozó adatokat, a külföldön történő letelepedés esetén e tényre vonatkozó adatokat, valamint

b) a Programban részt vevő személy által megjelölt, a Programban való részvételt vállaló kontaktszemélynek a természetes személyazonosító és lakcímadatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam elteltével, illetve ha a Program keretében nyújtott szolgáltatást a Programban részt vevő személy vagy az általa megjelölt kontaktszemély nem kívánja igénybe venni, illetve a kapcsolattartáshoz a továbbiakban nem járul hozzá, az (1) bekezdés szerinti adatokat a SZIN Nonprofit Kft. haladéktalanul törli.

(3) A SZIN Nonprofit Kft. az elhalálozás és holttá nyilvánítás tényének bejegyzését követően az elhunyt személy (1) bekezdés szerinti adatait a halálesetről történő hivatalos tudomásszerzést követő 60 napig kezeli, ezt követően haladéktalanul törli.

(4) A SZIN Nonprofit Kft. a külföldön történő letelepedésről való hivatalos tudomásszerzést követő 60 napig kezeli a külföldön letelepedett személy (1) bekezdés szerinti adatait, ezt követően haladéktalanul törli.

(5) A SZIN Nonprofit Kft. a Programban részt vevő személyekről és az általuk tett jelzésekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat a szociálpolitikáért felelős miniszter részére.”

25. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjában az „a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „a közalkalmazotti, az egészségügyi szolgálati” szöveg lép.

26. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdéstől eltérően a magyar légtérben a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. §-a szerinti jogi személy közszolgálati médiaszolgáltatási feladatai ellátása érdekében működtetett pilóta nélküli légijármű lakott terület felett eseti légtér kijelölése nélkül jogosult UAS-műveletet végrehajtani, továbbá a környezetvédelmi érdekből korlátozott légtérben is UAS-műveletet végrehajtani, a kormányhivatal előzetes tájékoztatása mellett.”

27. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

„u) az egészségügyről szóló törvény szerinti védettségi igazolványt kiállító hatóság, a védettségi igazolvány kiállítása érdekében.”

28. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § Az adattovábbítás kivételével a személyi azonosító kezelésére a 32. §-ban foglaltakon kívül jogosult az egészségügyről szóló törvény szerinti védettségi igazolványt kiállító hatóság a védettségi igazolvány kiállítása érdekében.”

29. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

„n) a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: SZIN Nonprofit Kft.) részére az Nytv. 24/L. §-ában meghatározott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett külföldön történő letelepedéséről, valamint elhalálozása, holttá nyilvánítása tényéről és idejéről.”

(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek –]

„k) az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltató, valamint az (1) bekezdés n) pontja szerinti SZIN Nonprofit Kft.,”

[kivételével – az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]

31. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a következő III/C. Fejezettel egészül ki:

„III/C. FEJEZET

A COVID–19 MEGBETEGEDÉS ELLEN KÜLFÖLDÖN KAPOTT VÉDŐOLTÁSOKNAK AZ ELEKTRONIKUS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI TÉRBE TÖRTÉNŐ BEJELENTÉSE

35/S. § A külpolitikáért felelős miniszternek – az egészségügyért felelős miniszter és a közbiztonságért felelős miniszter egyetértésével – kiadott rendeletében megjelölt országban, az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált Covid–19 elleni védőoltással beoltott

a) magyar állampolgár, valamint

b) Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár

e fejezet szerint kérheti Covid–19 elleni védőoltásának bejegyzését az EESZT-be.

35/T. § (1) A Covid–19 elleni védőoltás EESZT-be történő bejegyzésére a 2. § a) vagy b) pontja szerinti személy (a továbbiakban együtt: bejelentő) bejelentése alapján kerül sor.

(2) A bejelentő az (1) bekezdés szerinti bejelentését a Kormány rendeletében meghatározott szervnél és módon teheti meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentő természetes személyazonosító adatait,

b) a bejelentő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa számát,

c) az oltás tényének külföldi hatóság vagy az oltást végző egészségügyi szolgáltató által kiállított magyar vagy angol nyelvű igazolását, más idegen nyelvű igazolás esetén annak hiteles magyar fordítását, azzal, hogy az igazolásnak tartalmaznia kell a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) Melléklet (1) bekezdés c)–j) pontjában meghatározottakat, valamint

d) a bejelentő TAJ számát, ha azzal rendelkezik.

(4) A bejelentő a (3) bekezdés c) pontja szerinti adatokat az EUr. szerinti, külföldi állam által kiállított digitális Covid-igazolvánnyal is igazolhatja.

35/U. § A 35/T. § (2) bekezdése szerinti szerv bejelentés esetén haladéktalanul intézkedik, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségügyi szolgáltató a 35/T. § (3) bekezdés c) pontja szerinti igazolás adatait az EESZT-ben rögzítse. A 35/T. § (3) bekezdése szerinti adatokat a 35/T. § (2) bekezdése szerinti szerv azok továbbításáig kezeli.

35/V. § A 35/T. § (1) bekezdése szerinti bejelentés illeték- és díjmentes.”

32. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 35/T. § (2) bekezdése szerinti szervet és bejelentési módokat rendeletben határozza meg.”

33. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter és a közbiztonságért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 35/S. § szerinti országokat.”

34. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 102/K. § b) és c) pontja.

35. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/S. §-sal egészül ki:

„82/S. § (1) A Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított

a) 5/B. § f) pontjában,

b) „Utazási költségtérítési támogatás” alcímben,

c) 29. § (7) bekezdésében, valamint

d) 62. § (2a) és (2b) bekezdésében

foglalt rendelkezések helyett a 2021. december 31-én hatályos 5/B. § f) pontjában, „Utazási költségtérítés” alcímben, 29. § (7) bekezdésében, valamint 62. § (2a) és (2b) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni 2022. július 1-jéig.

(2) A biztosított az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát 2022. július 1-jéig a beutaló orvos által, vagy ha az ellátásra – azonnali ellátás szükségessége miatt – beutaló nélkül került sor, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató orvosa által kiállított igazolással igazolja.

(3) E törvénynek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 61. § (6) bekezdését 2022. július 1-jéig nem kell alkalmazni.”

36. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44/A. §-a.

37. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járványügyi hatóság elrendelheti a hatósági házi karantén szabályai betartásának az érintett nagykorú cselekvőképes személy mozgását nyomon követő, valamint az arcképmásának és az általa megadott egészségügyi adatainak a továbbítására alkalmas elektronikus szoftver (a továbbiakban: karantén szoftver) alkalmazásával történő ellenőrzését, ha

a) a járványügyi hatóság mérlegelése szerint a hatósági házi karantén célja ezen eszköz alkalmazásával is biztosítható, és

b) az érintett nagykorú cselekvőképes személy nyilatkozik, hogy

ba) a karantén szoftver telepítésének feltételei rendelkezésre állnak, ahhoz megfelelő eszközzel rendelkezik, valamint

bb) a karantén szoftver telepítését és használatát önként vállalja.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A karantén szoftver telepítésére és használatára vonatkozó kötelezettség teljesítését a rendőrség – elsősorban elektronikus úton – ellenőrzi, amelynek során az (1) bekezdés szerint elrendelt, a karantén szoftver alkalmazásával történő ellenőrzéssel érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) köteles együttműködni, és a karantén szoftverrel a rendőrség által előírt műveletet elvégezni. A rendőrség a karantén szoftver útján megadott mozgási adatokat elektronikus úton is összevetheti a hatósági házi karanténra kijelölt hely adataival. Az ellenőrzés nem járhat az érintett személy magánéletének szükségtelen zavarásával, 22.00 és 6.00 óra között az érintett személy pihenése indokolatlanul nem zavarható meg. A személyes ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha a karantén szoftver által biztosított ellenőrzés kijátszásának gyanúja merül fel, vagy ha az érintett személy a karantén szoftver használatát elmulasztja.”

(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a hatósági házi karantén szabályai betartásának a karantén szoftver alkalmazásával történő ellenőrzését a járványügyi hatóság az (1) bekezdés szerint nem rendeli el, a hatósági házi karantén szabályainak megtartását a rendőrség személyes jelenlét útján ellenőrzi.”

38. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Fertőző betegség elleni védettség igazolása

74/C. § (1) Az emberi egészségre kiemelten veszélyes vagy az emberi életre veszélyes, járványos megbetegedés okozására alkalmas fertőzés esetében a Kormány rendeletben elrendelheti, hogy a rendeletben meghatározott fertőző betegség elleni védettség igazolása hatósági igazolvány, illetve applikáció útján

a) a fertőző betegségből a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a Kormány rendeletében meghatározott időn belül történő felgyógyulás,

b) az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság immunizálására felhasznált, a fertőző betegség elleni oltóanyaggal történt védőoltás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: oltottság), illetve

c) a fertőző betegség mikrobiológiai laboratóriumi diagnózisát igazoló vizsgálat hiteles negatív eredménye

tényének az igazolásával történhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Kormány rendeletben határozza meg, hogy a hatósági igazolvány, illetve az applikáció mely (1) bekezdés szerinti tényt igazolja.

74/D. § (1) A 74/C. § (1) bekezdése szerinti tényt igazoló hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány) – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – legfeljebb a következő adatokat tartalmazhatja:

a) az érintett nevét,

b) az érintettnek a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa megnevezését és okmányazonosítóját,

c) a védettségi igazolvány sorszámát,

d) védőoltás esetében az oltóanyag típusát, az oltás dátumát,

e) a védettség érvényességét,

f) az a)–e) pont szerinti adatokból képzett, informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot,

g) szöveges jelzésként a Kormány rendeletében meghatározott feliratokat,

h) a fertőző betegség megnevezését.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell számítani. A védettség érvényességének ténye kizárólag az (1) bekezdés f) pontja szerinti adat segítségével is feltüntethető.

(3) Ha az (1) bekezdés e) pontja szerinti adat az érintett felgyógyultságából származtatható, az EESZT működtetője jogosult automatikus információátadás útján átvenni a járványügyi szakrendszerből az érintett felgyógyultságának idejét.

(4) Ha a védettségi igazolvány tartalmazza az oltóanyag típusát, az oltás dátumát, a Kormány rendeletében előírhatja, hogy az oltóanyag típusára és az egyes oltások dátumára vonatkozó adatot csak az (1) bekezdés f) pontja szerinti adat tartalmazza.

(5) Ezen alcím felgyógyultságra vonatkozó szabályait akkor kell alkalmazni, ha a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a felgyógyultság a 74/C. § (1) bekezdése szerinti védettséget igazol.

74/E. § (1) A védettségi igazolványt a Kormány rendeletében meghatározott hatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kiállító hatóság) állítja ki.

(2) A kiállító hatóság adatfeldolgozóként a Kormány rendeletében megjelölt szerveket köteles bevonni.

(3) A védettségi igazolványt a kiállító hatóság a Kormány rendeletében meghatározott esetekben hivatalból, a Kormány rendeletében meghatározott esetekben kérelemre állítja ki.

(4) A hivatalbóli kiállítás díjmentes, a védettségi igazolvány kérelemre történő kiállításáért – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) Az érintett a hatósághoz benyújtott kérelmében díjmentesen kérheti a védettségi igazolvány kiállítását, ha a kérelmező a védettségi igazolványt a hivatalbóli kiállításra rendelkezésre álló határidőt követő 30 napon belül nem kapta kézhez. A kérelmező részére ebben az esetben akkor is új igazolványt kell kiállítani, ha a részére korábban került kiállításra védettségi igazolvány, de az érintett jelzésére vélelmezhető, hogy az nem került kézbesítésre.

(6) Ha a védettségi igazolvány tartalmazza az érintett magyar hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítóját vagy nevét, és a Kormány rendeletében előírja, hogy ezen adatok megváltozása esetén az érintett számára hivatalból kell kiállítani új védettségi igazolványt, a személyazonosító igazolvány esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szerinti nyilvántartást kezelő szerv, útlevél esetében az útiokmány-nyilvántartást vezető szerv, vezetői engedély esetén a vezetői engedély nyilvántartást vezető szerv (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) – annak érdekében, hogy a kiállító hatóság számára jelezze, hogy új védettségi igazolványt kell kiállítani – jogosult megismerni, hogy az érintett személy rendelkezik-e védettségi igazolvánnyal.

74/F. § (1) Oltottság esetén az egészségügyi szolgáltató

a) a védőoltás beadását, az oltás dátumát, a védőoltás típusát,

b) – ha az érintett jelzése szerint a levelezési címe a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímétől eltér – az érintett levelezési címét,

c) – ha az érintett magyar hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik – az érintett nevét, a külföldi hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítóját,

d) ha az érintett a védettségi igazolvány kiküldését hivatalos iratként kéri, ennek tényét

az EESZT-ben rögzíti, és az EESZT útján haladéktalanul továbbítja a kiállító hatóság részére.

(2) A kiállító hatóság

a) az EESZT működtetőjétől

aa) – ha a védettségi igazolvány érvényessége a Kormány rendelete szerint az érintettnek a fertőző betegségből történő felgyógyulásától, vagy a fertőzés igazolásától számítandó – a felgyógyult személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: TAJ szám), a 74/D. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatot, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az érintettnek a fertőzés igazolásának, vagy a fertőző betegségből történt felgyógyulásának időpontját,

ab) az oltott személy TAJ számát, a 74/D. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, személyi azonosítóját, lakcímét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülésének oka és időpontja adatait, továbbá az állandó személyazonosító igazolványának az Nytv. 11. § (1) bekezdés n) pontja és 29. § (2) bekezdése szerinti adatait,

c) az útiokmány-nyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, személyi azonosítóját, nemét, állampolgárságát, az útlevél típusát, fajtáját és okmányazonosítóját, valamint érvényességére vonatkozó adatokat,

d) a vezetői engedély nyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, a vezetői engedélye típusát és okmányazonosítóját, valamint érvényességére vonatkozó adatokat

automatikus információátadással – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átveszi.

(3) A kiállító hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat – a TAJ szám kivételével – a védettségi igazolvány megszemélyesítése és az érintett részére történő továbbítása érdekében az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítéséért felelős szervezetnek továbbítja.

(4) A kiállító hatóság csak abban az esetben veszi át az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait a nyilvántartó szervtől, ha a Kormány rendelete értelmében a védettségi igazolvány azt tartalmazza.

(5) A védettségi igazolványt csak akkor kell személyes átadással kézbesíteni, ha azt az érintett kérte, egyebekben a védettségi igazolványt a levélszekrénybe kell kézbesíteni.

(6) Az érintett (címzett) kérése alapján személyes átadással kézbesítendő – hivatalos iratként feladott – védettségi igazolványokat tartalmazó könyvelt küldeményeken – a küldemény esetleges visszakézbesítése során – mellőzhető a postai szolgáltató által figyelembe veendő feladói adatok feltüntetése, amennyiben azokat a feladást igazoló elektronikus okirat tartalmazza.

(7) Ha a Kormány rendelete alapján a fertőző betegségből történő felgyógyulás után, a szervezetben a fertőző betegség ellen jelen lévő ellenanyag esetén is van helye védettségi igazolvány kiállításának, a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az ellenanyag jelenlétének igazolására a kiállító hatóság – megfelelő szintű ellenanyag kimutatása esetén – a vizsgálati eredményből az orvosszakmai szempontokat is figyelembe véve a vizsgálat értékelését, valamint az érintett TAJ számát az EESZT-ben rögzíti.

(8) Ha a Kormány rendelete alapján a fertőző betegség mikrobiológiai laboratóriumi diagnózisát igazoló vizsgálat hiteles negatív eredménye esetén is van helye védettségi igazolvány kiállításának, a kiállító hatóság – a vizsgálati módszer megfelelősége esetén – a vizsgálati leletből az orvosszakmai szempontokat is figyelembe véve a vizsgálat értékelését, valamint az érintett TAJ számát az EESZT-ben rögzíti.

74/G. § (1) Az EESZT működtetője a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a 74/C. § (1) bekezdése szerinti tényt igazoló applikációt (a továbbiakban: applikáció) biztosít az érintettek számára.

(2) Az applikáció az érintett azonosítását követően – az EESZT-ből szerzett adatok alapján – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja a 74/C. § (1) bekezdése szerinti tényt.

(3) Az applikáció a Kormány rendeletében meghatározottak szerint legfeljebb a 74/D. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az érintett TAJ számát tartalmazhatja.

(4) Ha a Kormány rendeletében megjelölt fertőző betegség a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID–19 betegség, a Kormány rendeletében kijelölheti az (1) bekezdés szerinti applikációt a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) szerinti uniós digitális Covid-igazolványnak. Ebben az esetben az applikáció az EUr.-ben meghatározott, az uniós digitális Covid-igazolványon feltüntetendő adatokat jeleníti meg.

74/H. § (1) A 74/C–74/G. § rendelkezéseit a TAJ számmal nem rendelkező személyek esetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Kormány rendelete előírja a védettségi igazolványon a 74/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adat szerepeltetését, és ha a nem magyar állampolgár érintett nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel vagy a magyar hatóság által kiállított vezetői engedéllyel, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintett tartózkodási engedélyének számát tartalmazza.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az egészségügyi szolgáltató az EESZT-ben az érintett neve mellett a (2) bekezdés szerinti számot is rögzíti.

(4) A felgyógyultság igazolására vonatkozó kérelemben a kérelmező

a) a nevét,

b) az útlevelének okmányazonosítóját,

c) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját,

d) a (2) bekezdés szerinti esetben a tartózkodási engedélyének számát,

e) a levelezési címét, valamint

f) a felgyógyultság igazolását a Kormány rendeletében meghatározott módon

adja meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelmet csak személyesen lehet benyújtani.

(6) A TAJ számmal nem rendelkező érintett számára az EESZT működtetője nem biztosít applikációt.

(7) A TAJ számmal nem rendelkező, oltottság vagy a fertőző betegség mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálattal történt igazolása miatt védettségi igazolványra jogosult személy esetében – ha az érintett azzal még nem rendelkezik – az EESZT működtetője az EESZT-ben technikai azonosítót képez és az érintett nevét, valamint az EESZT-ben rögzítendő adatait ezen azonosítóhoz rendeli.

(8) Az EESZT működtetője a TAJ szám helyett az érintett technikai azonosítóját, valamint – a (2) bekezdésben foglalt esetben – a tartózkodási engedélyének számát adja át a kiállító hatóságnak.

(9) Ha az érintett kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján kell kézbesíteni.

(10) A (9) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a külképviselet az érintett nevét és értesítési adatát a kézbesítés megtörténtéig kezeli.

74/I. § (1) Az EESZT-csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltató a védőoltást igazoló védettségi igazolvány kiállítása érdekében a védőoltás beadását követő egy évig kezeli az érintett 74/D. § (1) bekezdés b)–f) pontja, valamint 74/F. § (2) bekezdése szerinti adatait.

(2) A kiállító hatóság a védettségi igazolvány kibocsátása érdekében az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli az érintett 74/F. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatait.

(3) Az EESZT működtetője az applikáció működtetése érdekében – ha törvény az adatkezelésre hosszabb időt nem állapít meg – az érintett 74/G. § (3) bekezdése szerinti adatait az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli.

74/J. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott, a fertőző betegség ellen Magyarország területén kívül kapott védőoltások esetében a 74/C–74/I. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A külpolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel és a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében megjelölt országban kapott, a Kormány rendeletében meghatározott védőoltás esetén a magyar állampolgár és a Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár részére a kiállító hatóság a védettségi igazolványt 15 napon belül díjmentesen állítja ki.

(3) A kérelemhez csatolni kell a Kormány rendeletében meghatározott iratokat.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez a kérelmező megadja

a) a természetes személyazonosító adatait,

b) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítóját,

c) a postai címét (a védettségi igazolvány kézbesítési címe) és

d) ha azzal rendelkezik, a TAJ számát.

(5) A kiállító hatóság a (4) bekezdés szerinti adatokat – a védettségi igazolvány kiállítása és annak ellenőrzése érdekében – három évig kezeli.

74/K. § (1) A 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállásakor, a fertőző betegség terjedésének megakadályozása érdekében a Kormány rendeletében meghatározhatja azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag érvényes védettség igazolásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag érvényes védettség igazolásával léphet be. A Kormány rendeletében meghatározott esetekben az érvényes védettség igazolása mentesítést adhat jogszabályban előírt járványügyi korlátozó intézkedések betartása alól.

(2) A Kormány rendeletében meghatározhatja azon személyek körét, akiknek nem kell védettséget igazolnia.

(3) A Kormány rendeletében előírhatja, hogy az érvényes védettség igazolása során az érintett a védettség igazolásához előírt vagy más, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványát felhívásra köteles bemutatni. Az érvényes védettséget ellenőrző szerv vagy személy jogosult a védettségi igazolványban, illetve az applikációban foglalt adatok, valamint az érintett személyazonosság igazolására alkalmas igazolványán szereplő adatok megismerésére.

(4) Az ellenőrző szerv vagy személy a (3) bekezdésben szereplő igazolványok és applikáció adatait – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmilyen módon nem rögzítheti.”

40. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 231/A. §-sal egészül ki:

„231/A. § (1) Egészségügyi válsághelyzetben a megbetegedések megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges,

a) az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője által határozatban meghatározott mértékű és fajtájú gyógyászatisegédeszköz- és orvostechnikaieszköz-igényt és

b) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által határozatban meghatározott mértékű és fajtájú gyógyszerigényt

a miniszter döntése alapján a kötelezett gyártó egyéb vállalásait megelőzően – gyártókapacitása erejéig – köteles teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatból következő elsőbbségi szolgáltatás teljesítése miatt a kötelezett gyártó más szerződéses kötelezettségei teljesítését megtagadhatja, és ezzel összefüggésben vele szemben szerződésszegésre alapított jog nem gyakorolható, és szerződésszegésen alapuló igény nem érvényesíthető.

(3) Ha a kötelezett gyártó a (2) bekezdés alapján más szerződéses kötelezettségei teljesítését megtagadja, e döntéssel összefüggésben harmadik fél tekintetében felmerült kártalanítási igény a kötelezett gyártóval szemben nem érvényesíthető.”

41. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2)–(4) bekezdés alapján az Operatív Törzs az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot – a 228. § (2) bekezdése szerinti körülménnyel való érintettség tényét ide nem értve – kizárólag a (8) bekezdésben meghatározott módon akkor ismerheti meg és akkor kezeli, ha az a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása céljából valamely halaszthatatlan intézkedés vagy a 228. § (2) bekezdése szerinti körülménynek az emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatásai kutatásához szükséges intézkedés megtételéhez elengedhetetlenül szükséges, és egyúttal megalapozottan feltehető, hogy

a) az intézkedés az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adat személyazonosításra alkalmatlanná tétele, álnevesítése vagy más – az érintett azonosítását nem igénylő – adat megismerése útján nem volna megtehető, vagy

b) az intézkedés a) pont szerinti módon való megtétele az intézkedés sikeressége szempontjából aránytalan nehézséggel vagy sérelemmel járna.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/B. §-a a következő (14)–(18) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Működésének befejezése esetén az Operatív Törzs a (4)–(8) bekezdés alapján kezelt adatokat – az egészségügyi válsághelyzetre okot adó körülmény vizsgálata, ezen körülménynek az emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatásai elemzése és kutathatósága céljából – a Kormány rendeletében kijelölt egészségügyi államigazgatási szervnek átadja.

(15) A (14) bekezdés szerint átadott személyes adatok kezelését a Kormány rendeletében kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv korlátozza. A korlátozás alá eső személyes adatokat kizárólag az érintett, a személyes adatainak védelméhez fűződő jogainak gyakorlása során ismerheti meg, azok kizárólag a törvényben, az adatok megismerésére feljogosított szervnek továbbíthatóak. A korlátozás alá eső adatokkal azok tárolásán kívül – a (17) és (18) bekezdésben foglalt kivételekkel – más művelet nem végezhető.

(16) A (14) bekezdés szerint átadott személyes adatok tekintetében az adatkezelés szükségességét az egészségügyi államigazgatási szerv az adatok átvételétől kezdve legalább ötévente felülvizsgálja.

(17) A (14) bekezdés szerinti, az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adathoz – a 228. § (2) bekezdése szerinti körülménnyel való érintettség tényét ide nem értve – a (14) bekezdés szerinti egészségügyi államigazgatási szerv kutatási célból hozzáférést biztosít az általa a kutatás elvégzésére megbízott, a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő adatfeldolgozónak, ha a kutatás célja a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, megismerése, felderítése vagy a járványnak a társadalmat érintő egészségügyi hatásainak vizsgálata és a kutatáshoz az adat elengedhetetlenül szükséges, és egyúttal megalapozottan feltehető, hogy

a) a kutatás az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adat személyazonosításra alkalmatlanná tétele, álnevesítése vagy más – az érintett azonosítását nem igénylő – adat megismerése útján nem volna végezhető vagy

b) a kutatás az a) pont szerinti módon való megtétele a kutatás sikeressége szempontjából aránytalan nehézséggel vagy sérelemmel járna.

(18) A közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személy, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személy (14) bekezdés szerinti adataihoz a (14) bekezdés szerinti egészségügyi államigazgatási szerv

a) az érintett kezelését végző orvos,

b) az egészségügyi államigazgatási szerv keretében dolgozó tisztiorvos,

c) a közegészségügyi-járványügyi felügyelő,

d) a közegészségügyi-járványügyi célból adatkezelésre jogosult más személy vagy szerv, valamint

e) a NER végrehajtása körében a NER végrehajtásában közreműködő szerv feladatkörrel rendelkező alkalmazottja

részére – kérésükre – hozzáférést biztosít, ha a megkereső igazolja, hogy az adatot más szervtől beszerezni nem tudja és az adat az érintett kezeléséhez vagy a megkereső szerv járványügyi feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges.”

42. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/H. §-sal egészül ki:

„232/H. § (1) Járványügyi készültség esetén az állami, önkormányzati, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi, illetve nem állami felsőoktatási intézményi fenntartásban vagy tulajdonban működő szervnél, intézménynél vagy gazdasági társaságnál foglalkoztatottak tekintetében – a (16) és (17) bekezdés szerinti kivétellel – az alapvető munkáltatói jogokat gyakorló személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) a fenntartó, illetve a tulajdonos jóváhagyásával – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a járványügyi készültség bevezetésének alapjául szolgáló járványt okozó kórokozó elleni – Magyarországon alkalmazott – védőoltást (e § alkalmazásában a továbbiakban: védőoltás) a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás alól az (5) bekezdés szerint mentesül.

(2) Az állami, önkormányzati, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi, illetve nem állami felsőoktatási intézményi fenntartásban vagy tulajdonban működő szerv, intézmény vagy gazdasági társaság fenntartója, illetve tulajdonosa határidő tűzésével kötelezheti a munkáltatót az (1) bekezdés szerinti intézkedés megtételére, ha azt az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel indokoltnak tartja.

(3) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti intézkedésben meghatározza a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, többdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Többdózisú oltóanyag esetén a védőoltás következő dózisait az oltóorvos által meghatározott időpontban kell megkapni.

(4) A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti intézkedésről, a (3) bekezdés szerinti határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

(5) Nem kötelezhető a védőoltásra az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból a védőoltás ellenjavallt, és ezt a (6) bekezdés szerinti orvosi szakvélemény is alátámasztja.

(6) A védőoltás egészségügyi indokból történő ellenjavallatáról szóló orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

(7) A védőoltást a foglalkoztatott – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkáltató felhívására, a munkáltató által meghatározott módon köteles igazolni.

(8) Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem kapta meg, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizetés nélküli szabadság) rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól az (5) bekezdés szerint mentesül.

(9) A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – a foglalkoztatott jogviszonyát – a foglalkoztatott végkielégítésre való jogosultsága nélkül – felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti a járványügyi készültség megszűnésének napjával, de legkorábban a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított hat hónap elteltével, vagy a járványügyi készültség ideje alatt a fizetés nélküli szabadság (8) bekezdés szerinti elrendelésétől számított egy év leteltével, ha

a) a foglalkoztatott a védőoltást nem igazolta a munkáltató felé a munkáltató által meghatározott módon, vagy

b) a foglalkoztatott a (6) bekezdés szerinti orvosi szakvéleményt nem mutatja be.

(10) A foglalkoztatásra irányuló jogviszony (9) bekezdés szerint meghatározott okból történő megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony (9) bekezdés szerint meghatározott okból történő megszüntetése a foglalkoztatottnak felróható okból történő megszüntetésnek minősül.

(11) Amennyiben a jogviszony megszűnésére, megszüntetésére nem kerül sor a (9) bekezdés alapján, vagy törvény eltérő rendelkezése szerint, úgy a járványügyi készültség utolsó napjával a fizetés nélküli szabadság megszűnik.

(12) Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot az igazolás benyújtását követően haladéktalanul megszünteti.

(13) Azt a foglalkoztatottat, aki az (1) bekezdés szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően – (3) bekezdés szerint határidő tűzésével – kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

(14) A védőoltás felvételének ellenőrzése céljából a munkáltató kezeli

a) a foglalkoztatott nevét, születési helyét és idejét,

b) a foglalkoztatott Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,

c) a védőoltás típusát és a dózisainak számát,

d) a védőoltás felvételének időpontját,

e) a védőoltás ellenjavallatára vonatkozó – (6) bekezdés szerinti orvosi szakvéleményben szereplő – adatokat,

f) a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés tényét és a mentesülés megszűnésének várható időpontját, ha a (13) bekezdés alkalmazására kerül sor.

(15) A munkáltató a (14) bekezdés szerinti adatokat csak az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben, de legfeljebb az oltási kötelezettség teljesítését követő 6. hónap végéig kezelheti. Ha a foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az oltási kötelezettség nem teljesítése miatt megszűnik vagy megszüntetésre kerül, akkor a munkáltató a (14) bekezdés szerinti adatokat az érintett foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő egy évig kezeli.

(16) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél foglalkoztatottak esetében a munkavégzés feltételeként védőoltás felvételét az (1) bekezdéstől eltérően a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2. § 18. pontja szerinti országos főigazgató, illetve 19. pontja szerinti országos parancsnok állapíthatja meg a rendvédelmi szervet irányító miniszter jóváhagyásával.

(17) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a bíróságok szervezetében és az ügyészség szervezetében foglalkoztatottak esetében.”

43. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/A. §-a a következő (18a) bekezdéssel egészül ki:

„(18a) A (18) bekezdés szerinti tájékoztatással kapcsolatos feladatokat az átvevő szolgáltató helyett az egészségügy irányításáért felelős szerv is végezheti. Az in vitro fertilizációs eljárások egyes veszélyhelyzeti szabályairól szóló 155/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet alapján átadott adatokat a (18) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét követően legkésőbb 8 napon belül törli.”

44. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 246. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„c) 232/B. § (14) bekezdése szerinti egészségügyi államigazgatási szervet,

d) 232/B. § (17) bekezdése szerinti feltételeket”

(rendeletben kijelölje.)

45. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

a) a 74/C. § (1) bekezdése szerinti esetben a fertőzés típusát,

b) a 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállására tekintettel a védettség igazolása milyen módon – védettségi igazolvány, illetve applikáció útján – történik,

c) a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés elleni védettség igazolása melyik, a 74/C. § (1) bekezdése szerinti tény igazolásával történhet,

d) – ha a 74/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tény igazolása is a védettség igazolásának módja – a felgyógyultság igazolásának részletes szabályait,

e) a védettségi igazolvány adattartalmát, annak megjelenítésének módját,

f) az applikáció adattartalmát,

g) a védettségi igazolvány kiállításával, illetve az applikáció működésével kapcsolatos részletes szabályokat,

h) a védettség érvényességének számítását,

i) a 74/E. § (1) bekezdése szerinti kiállító hatóságot,

j) a 74/E. § szerinti eljárásban közreműködő adatfeldolgozókat,

k) a 74/K. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, eseteket, a védettség igazolásához szükséges okmányokat,

l) a 74/K. § (2) bekezdése szerinti személyeket.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Felhatalmazást kap

a) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

b) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy – az egészségügyért felelős miniszterrel és a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben – a 74/J. § (2) bekezdése szerinti országokat

rendeletben állapítsa meg.”

46. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 178. § (5) bekezdésében

- a) a „felajánlott embrió” szövegrész helyébe a „felajánlott, valamint a saját reprodukciós eljárás céljából letett embrió” szöveg,

- b) az „5” szövegrészek helyébe a „15” szöveg,

- c) az „A letétbe helyezett embrió tárolásának leghosszabb időtartama 10 év.” szövegrész helyébe az „A letétbe helyezett embrió tárolásának leghosszabb időtartama 30 év. Ezen időtartamon belül a tárolás idejéről a rendelkezésre jogosult dönt.” szöveg

lép.

48. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/F. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei – ide nem értve azt az esetet, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja – nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének az alábbi értékét:

a) nagyberuházás esetén a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát,

b) a 23/G. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt nagyberuházás esetén

ba) a 30 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,065 százalékát,

bb) a 60 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,035 százalékát.”

(2) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/F. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A teljes felületű feltárás költségei – ide nem értve azt az esetet, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja – nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének az alábbi értékét:

a) nagyberuházás esetén a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát,

b) a 23/G. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt nagyberuházás esetén

ba) a 30 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,5 százalékát,

bb) a 60 milliárd forintot meghaladó kiemelt nagyberuházás esetében, a beruházás teljes bekerülési költségének 0,1 százalékát.”

(3) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/F. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A (9) bekezdés szerinti összeg

a) tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl – beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is – a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás, valamint a végleges leletbefogadás költségeit,

b) nem tartalmazza a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli régészeti feltárás végzéséhez a beruházó által kötelezően biztosítandó szükséges technikai felszerelés biztosításának költségét.”

49. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„e) egészségügyi ügyelet: a d) pontban meghatározott ügyeleti feladatellátás egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,”

50. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25. § (2e) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2a) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, a (2f)–(2h) bekezdésben foglaltak szerint, a megbetegedés feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv kérelmére a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezheti]

„a) EGT-megállapodásban részes államban, az EGT-megállapodásban nem részes, de a klinikai vizsgálatok, illetve a gyógyszergyártás tekintetében a Magyarországon hatályos szabályozással egyenértékű szabályozást alkalmazó államban, vagy az Egészségügyi Világszervezet veszélyhelyzeti alkalmazási ajánlással rendelkező gyógyszereket tartalmazó listáján szereplő gyógyszer forgalomba hozatali, illetve alkalmazási engedélye szerinti államban,”

[a betegek számára hozzáférhetővé tett, illetve alkalmazásra engedélyezett gyógyszer behozatalát, adományozását, a betegek számára történő hozzáférhetővé tételét, illetve alkalmazását.]

51. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A cégbíróság a felszámolási eljárást követően, folytatva a kényszertörlési eljárást, az eltiltásról a kényszertörlési eljárás iratai, különösen a törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálata során keletkezett bizonyítási eszközök alapján dönt, azonban szükség esetén további bizonyítást is lefolytathat.”

52. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/O. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Azon kényszertörlési eljárásokban, amelyek e törvénynek a 2021. évi LXX. tv.-nyel megállapított rendelkezései alkalmazásával folynak – ideértve a (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó eljárásokat is –, ha a cég 2022. június 30-ig a cégbíróság felé igazolja, hogy a 117/C. § (2) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást a céggel szemben megszünteti. E rendelkezés nem érinti a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat.”

53. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 86/J. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell. Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság nem a foglalkoztatóval tart kapcsolatot, az ügyfélnek küldött irat tartalmáról a foglalkoztatót értesíteni kell.”

54. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a vasúti építmények azon építésügyi hatósági engedélyezési eljárása vonatkozásában, ahol a nyomvonal által érintett ingatlanokat kormányrendelet állapítja meg.”

55. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/H. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ÉMK logisztikai indokok alapján megjelölheti a felajánlott élelmiszer átadásának helyszínét és időpontját, ahova a felajánló az élelmiszert elszállítja. Az ÉMK az átadás helyszínét úgy határozza meg, hogy a felajánlott élelmiszer szállítása a lehető legkisebb káros környezeti hatással járjon, és a felajánlónak a lehető legkisebb hátrányt okozzon, figyelembe véve a felajánló és az élelmiszert lejegyző karitatív szervezet telephelyeinek földrajzi elhelyezkedését, és biztosítja, hogy a karitatív szervezet az ÉMK élelmiszermentési adatbázisán keresztül lejegyzett élelmiszert a lejegyzés időpontjától számított 24 órán belül átvehesse.”

56. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 42. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az országos főállatorvos rendkívüli élelmiszerlánc-eseményre vonatkozó)

„f) a lakosság élelmiszerrel való ellátásának zavartalan biztosítása érdekében élelmiszer- vagy takarmány összetevő, -termék vagy -termékcsoport átmeneti helyettesítését lehetővé tevő”

(határozatát a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, honlapján, valamint a nemzeti hírügynökségen keresztül kell közzétenni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül.)

57. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőkre és munkavállalókra a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az elnök a közszolgálati jogviszony létesítését meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.”

(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 22. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A gazdasági főigazgatóra alkalmazható a Küt. 101. § (3) bekezdése az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(10) Az Alkotmánybíróság Hivatala gazdasági főigazgatójának a (9) bekezdés szerinti foglalkoztatása esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 117. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(11) Az Alkotmánybíróság Hivatala gazdasági főigazgatójának a (9) bekezdés szerinti foglalkoztatása esetén a Küt. 50. §-át, 51. §-át és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

58. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 57. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1c) és a (2) bekezdés szerinti személyes meghallgatásra a polgári perrendtartásról szóló törvény elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.”

59. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a magyar állam által belföldön nyomdai úton előállított értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapírok okiratán a kibocsátó magyar állam képviseletében eljárva az államháztartásért felelős miniszter vagy a miniszterelnök aláírása szerepel.”

60. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/K. §-sal egészül ki:

„111/K. § (1) A támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott – a támogatott tevékenység időtartamának meghosszabbítására irányuló – eltérő döntése (e § alkalmazásában a továbbiakban: döntés) hiányában a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő,

a) 2021. január 1-je előtt létrejött és azóta fennálló támogatási jogviszonyokban 2022. június 30. napjáig,

b) 2021. január 1-je és 2021. december 31-e között létrejött támogatási jogviszonyokban 2022. december 31. napjáig

meghosszabbodik. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az 53. § szerinti beszámolási kötelezettség teljesítése már megtörtént, vagy a támogatott tevékenység – támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban meghatározott – időtartama későbbi, mint az a) és b) pontban meghatározott időpont.

(2) Ha központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló program, projekt támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott támogatott tevékenység időtartama az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott határidőnél korábban jár le, akkor

a) a támogató indokolt esetben – ideértve különösen azt az esetet, ha a Kormány rendeletében járványügyi okból veszélyhelyzetet hirdetett ki és ezen járványüggyel összefüggő veszélyhelyzeti ok vagy körülmény már nem áll fenn, vagy annak elhárítása már megtörtént – egyedi mérlegelés alapján a támogatott tevékenység időtartamát az (1) bekezdés szerint meghosszabbodott határidőnél korábbi időpontban is meghatározhatja, vagy

b) a támogatott tevékenység támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartamát nem szükséges módosítani,

feltéve, hogy a kedvezményezett (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott határidő előtti teljesítése a támogatási cél teljesítését nem veszélyezteti.

(3) Az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 742/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet hatálybalépésével érintett támogatási jogviszonyokat 2021. december 21. napját követően – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – fennálló támogatási jogviszonynak kell tekinteni a támogató döntése hiányában is, és ezzel összefüggésben nem kell alkalmazni az 53/A. § (2)–(4) bekezdését.

(4) Ha a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység megvalósításának időtartama az (1) és (2) bekezdés alapján a tárgyéven túl nyúlik, és a kifizetések elhúzódását a Kormány rendeletével járványügyi okból kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, akkor a kötelezettségvállalások ezen indokok alapján keletkezett állományát

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő-hosszabbodás esetében 2022. december 31-éig,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő-hosszabbodás esetében 2023. december 31-éig

lehet az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának tekinteni.”

61. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/L. §-sal egészül ki:

„111/L. § Ha az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett a 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet ideje alatt el nem hárítható ok vagy körülmény (a továbbiakban: veszélyhelyzeti ok) miatt nem vagy késedelmesen teljesítette, az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő hónap utolsó napjáig teljesítheti azzal, hogy a kincstár a 108. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabásától eltekinthet. A bírság mellőzése során a kincstár azt mérlegeli, hogy a veszélyhelyzeti ok a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel.”

62. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/M. §-sal egészül ki:

„111/M. § A veszélyhelyzet ideje alatt támogató által a támogatási szerződésben, támogatói okiratban kikötött biztosíték rendelkezésre állását a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő 30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem az államháztartási jogszabályoknak és a támogató által előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint jogosult a támogatás visszavonásáról rendelkezni.”

63. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„f) minősített kölcsönbeadó: az a b) pont és a 215. § szerinti kölcsönbeadó, aki harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására jogszabályban foglalt feltételek alapján jogosult.”

64. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak és minősített kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat, a kölcsönbeadó és a minősített kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.”

65. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 404. § (3) bekezdés a) pontjában a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve” szövegrész helyébe a „stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló gazdálkodó szervezetre nézve” szöveg lép.

66. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. értéknyilvánítás-szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő postai többletszolgáltatás, amely alapján a postai szolgáltatót a személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeménnyel kapcsolatos szolgáltatás szerződésszerű teljesítéséért a feladó által a feladáskor – a postai küldemény tartalmának értékeként – meghatározott összeg erejéig terheli kártérítési felelősség;”

(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„22. könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek a postai szolgáltató a felvételét – írásban vagy más bizonyítható módon –, valamint a jogosult átvevő részére történő kézbesítését – az erre szolgáló okiraton, vagy a kézbesítés tényét rögzítő vagy a jogosult átvevő személyét azonosító egyéb technika alkalmazásával – a feladó irányában elismeri;”

(3) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 24b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„24b. nem postai funkció: postai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek, így különösen a postaszolgálat-irányítási, a feladást megelőző és azt követő, valamint a kézbesítést megelőző és azt követő küldeményrendezési szolgáltatások, ezen belül:

a) a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, nem postai szolgáltató által végzett adatrögzítés;

b) a postai küldemény felvételét követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;

c) a postai szolgáltató általi sikertelen kézbesítést követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;

d) a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiségben vagy helyen megőrzésre elhelyezett postai küldeménynek a postai szolgáltató által végzett kézbesítést elősegítő kiadása, valamint az ahhoz kapcsolódó adatellenőrzési tevékenység;”

(4) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. §-a a következő 37a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„37a. rögzített ajánlott levélküldemény: az a könyvelt levélküldemény, amelyhez az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatás nem vehető igénybe;”

(5) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„40. tértivevény-szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő – személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – postai többletszolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató a kézbesítés napját, valamint a jogosult átvevő nevét és a postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzést tartalmazó okiratot vagy – erre irányuló szerződés esetén – annak digitalizált változatát a feladónak visszajuttatja, vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett adatokat a feladó rendelkezésére bocsátja;”

(6) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„42. utánvétel-szolgáltatás: az a – személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – többletszolgáltatás, amely teljesítése során a postai szolgáltató a postai küldeményt a feladó által meghatározott összeg készpénzben vagy egyéb módon történő beszedését követően személyes átadással kézbesíti, és az így beszedett összeget a címzett megbízásából a feladó részére a Hpt. 6. § (1) bekezdés 54. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás keretében juttatja el;”

67. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Készpénzt a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kifizetni. A készpénz – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott részletes szabályok szerint történő – kifizetése során az egyetemes postai szolgáltató a kifizetés napját, valamint a jogosult átvevő aláírását és az átvétel jogcímét – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – rögzíti, és – amennyiben a készpénz feladójával megkötött szerződés a készpénz átadásának részletes szabályait tartalmazó általános szerződési feltételek alapján így rendelkezik – az ezeket tartalmazó okiratot vagy annak digitalizált változatát a feladónak visszajuttatja, vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett adatokat a feladó rendelkezésére bocsátja.”

68. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Könyvelt postai küldeményt – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – a címzettnek vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kézbesíteni. A szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan szerződéses kikötésben, amely az e törvény alapján személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemények személyes átadása mellőzésével történő kézbesítését lehetővé teszi. A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a postai szolgáltató a küldemény fajtájáról, a kézbesítés megkísérlésének napjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át, írásbeli értesítőt hagy hátra. Az értesítő elhelyezésére a nem könyvelt postai küldemény kézbesítésének a szabályai az irányadóak.”

(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény átvételének megtagadása esetén a címzett vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a postai küldemény átvételének megtagadására jogosult egyéb jogosult átvevő az azonnali átvételtől elzárkózó egyértelmű nyilatkozatát – a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön, valamint a küldeményen vagy a kísérő okiraton aláírása feltüntetésével – köteles a postai szolgáltató részére írásban megadni. Az aláírás feltüntetésének megtagadása esetén, továbbá a küldemény átvételét megtagadó nyilatkozat alapján a postai küldemény további kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.”

(3) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény igazolt átvételi jogosultsággal és igazolt személyazonossággal rendelkező címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek – az erre szolgáló okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő eszközön az átvevő személyazonosságának igazolására alkalmas okmány elnevezése, betűjele és száma postai szolgáltató által történő rögzítését követően – kézbesíthető. A személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásával kapcsolatos részletes technikai szabályokat, valamint a személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásának módját az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását – ha az e küldemények kézbesítése nem levélszekrénybe történő elhelyezéssel történik és az átvétel érdekében a kézbesítési ponton megjelenő személy átvételi jogosultsága vagy a személyazonossága kétséges – nem könyvelt postai küldemény, valamint rögzített ajánlott levélküldemény kézbesítése esetén is kéri.”

(4) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha a kézbesítés tényének rögzítése vagy – a b) pont szerinti esetben – az aláírás képének rögzítése és az ezt az adatot is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a kormányrendeletben, illetve az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott küldemények esetén az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett elektronikus dokumentum az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy

a) könyvelt levélküldemény vagy hivatalos irat – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – kézbesítése során a küldemény személyes átadással kézbesítésre került a jogosult átvevő részére,

b) nemzetközi postautalvány-szolgáltatás, készpénzátutalás vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás teljesítése során az egyetemes postai szolgáltató által kifizetett összeget a jogosult átvevő átvette.”

69. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a postai küldemény feladását követő ötödik naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni.”

70. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény

- a) 41. § (2) bekezdésében a „Nem könyvelt postai küldemény” szövegrész helyébe a „Nem könyvelt postai küldemény, valamint a rögzített ajánlott levélküldemény” szöveg,

- b) 42. § (1) bekezdésében az „A könyvelt postai küldeménynek” szövegrész helyébe az „A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldeménynek” szöveg

lép.

71. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 232/H. § (8) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadság állományilletékes parancsnok általi elrendelésével egyidejűleg – legfeljebb az illetmény nélküli szabadság időtartamára – az állomány tagja külön munkáltatói intézkedés nélkül rendelkezési állományba tartozik, a rá vonatkozó állományilletékes parancsnoki jogköröket a Magyar Honvédség központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja, személyügyi és pénzügyi ügyeinek intézését az illetmény nélküli szabadságot elrendelő honvédelmi szervezet végzi.

(2) Az Eütv. 232/H. § (12) bekezdése szerinti esetben

a) szolgálati beosztásba helyezéssel az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állomány további külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik, vagy

b) szolgálati beosztásba helyezés hiányában ennek megtörténtéig, de legfeljebb a járványügyi készültség megszűnését követő 60. napig az állomány érintett tagja az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állományban tartható úgy, hogy illetményként kizárólag az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes illetmény-megállapítás alapján számított alapilletmény illeti meg.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított illetmény összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét –, a különbözetet a 122. § (6) bekezdése szerinti kiegészítő illetményként kell megállapítani.”

72. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f)–i), k), l), p)–r) és u) pontja, valamint a 46/A. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.”

73. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)

„q) az Eütv. 232/H. § (9) bekezdésétől eltérően, a 46/A. § (1) bekezdése, valamint a 46/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományban tartás utolsó napjával, amely szolgálati viszony megszűnés az állomány tagjának felróható oknak minősül.”

74. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„36. a 99/E. § szerinti árvák kiegészítő támogatása megállapításának és folyósításának szabályait.”

75. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 17. alcíme a következő 99/E. §-sal egészül ki:

„99/E. § E törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 82/A. §-a és 82/B. §-a alapján a 2020. július 1-je és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépése közötti időszakra járó árvák kiegészítő támogatását utólag, egy összegben, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani és folyósítani, és 2022. december 31-ig, de legkésőbb a jogosultság jogerős megállapítását követő 60. napig kell kifizetni.”

76. § Hatályát veszti a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény

- a) 82/A. §-ában a „ , valamint az árvák kiegészítő támogatása megállapításának és folyósításának részletes szabályait” szövegrész,

- b) 82/B. §-a,

- c) 93. § 28. pontjában a „valamint az árvák kiegészítő támogatása megállapításának és folyósításának szabályait,” szövegrész,

- d) 99/C. §-a.

77. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 4. alcíme.

78. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 70–72. §-a.

79. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. alcíme.

80. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 52. alcíme.

81. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 83. §-a, 89. §-a, 90. §-a, valamint 42. és 70. alcíme.

82. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (9) bekezdés szerinti körre nem kell alkalmazni az Mt. 198–211. §-át és 228. §-át.”

83. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (3) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetében nem alkalmazható az Eütev. 13/B. §-a és 14–14/C. §-a.”

84. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 9. §-a a következő (3)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szolgálati elismerés a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.

(4) A szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a 8. § (9) bekezdés a)–l) pontja, valamint a 8. § (9a) bekezdés c) és e) pontja szerinti jogviszonyban töltött időtartamot, függetlenül attól, hogy az adott jogviszony 2020. november 18. napja előtt vagy azt követően jött létre.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe az az időtartam, ami az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatának megállapításakor nem került figyelembevételre.

(6) A (4) bekezdés alkalmazásában az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak minősülnek az alábbi szolgáltatók is:

a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ,

b) az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltató az ezen egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó vonatkozásában,

c) a többségi vagy kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság.

(7) A szolgálati elismerést az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére

a) a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltát követő hónap utolsó napjáig kell kifizetni,

b) amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszonya a nyugdíjazásra tekintettel szűnik meg, a megszűnés évében esedékessé váló szolgálati elismerést az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.

(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.

(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.”

85. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 16. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„c) munkáltató: az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén a törvényben vagy a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője.”

86. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 20. §-sal egészül ki:

„20. § (1) Azon személy esetében, aki 2021. december 31-én egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt, a szolgálati elismerés 9. § (2) bekezdése szerinti soron következő fokozatainak megállapításához szükséges szolgálati idő számítása során az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati elismerésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet] 2021. december 31-én hatályos 1. §-a alapján megállapított szolgálati idejét szolgálati elismerésre jogosító szolgálati időként 2022. január 1-jét követően is figyelembe kell venni.

(2) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján 2021. december 31-éig szolgálati elismerésre jogosulttá vált, de az részére még nem került kifizetésre, a szolgálati elismerést 2022. június 30-áig kell kifizetni.

(3) Az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez felhasználhatja az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján részére kifizetett összeget.

(4) A 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos 2/A. § (1) bekezdése, valamint a (3) bekezdés szerinti összeg jogszerű felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv 2022. szeptember 30-ig ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a kormányzati ellenőrzési szerv tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert. A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése eredményeképpen feltárt, a (3) bekezdés szerinti összeg felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén visszatérítendő összeg mértékét és a visszatérítés határidejét az egészségügyért felelős miniszter állapítja meg.

(5) A visszatérítendő összegről és a visszatérítés határidejéről az egészségügyi szolgáltatót és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (a továbbiakban: finanszírozó) az egészségügyért felelős miniszter értesíti. A finanszírozó jogosult a támogatás kiutalása napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével terhelt visszatérítendő összeget három egyenlő részletben levonni az egészségügyi szolgáltató részére esedékes havi finanszírozási összegből.

(6) A 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos 1. § c) pontja alkalmazásában az egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése alatt az e törvény 8. § (9a) bekezdését kell érteni.”

87. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény

- a) 19. § (1) bekezdésében a „2020. december 31.” szövegrész helyébe a „2021. február 28.” szöveg,

- b) 19. § (2) és (3) bekezdésében a „2021. január 1.” szövegrész helyébe a „2021. március 1.” szöveg,

- c) 19. § (3) bekezdésében a „2020. november 30. napjáig” szövegrész helyébe az „az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint” szöveg,

- d) 19. § (3) bekezdésében a „2020. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2021. február 28-ig” szöveg,

- e) 19. § (18) bekezdésében az „e törvény hatálybalépését” szövegrész helyébe a „2021. március 1. napját” szöveg

lép.

88. § Hatályát veszti az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 19. § (8)–(15) és (17) bekezdése.

89. § (1) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja

a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének,

b) a Bűnügyi Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), valamint

c) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.”

(2) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.”

90. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 19. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A széfszolgáltató tájékoztatja a nyilvántartó szervet a széfszolgáltatási szerződés alábbi adatairól:)

„e) a széfszolgáltatási szerződés alapján bérelt széf azonosítója, ilyen azonosító hiányában a széfszolgáltatási szerződés száma.”

91. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja

a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének,

b) a Bűnügyi Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), valamint

c) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.”

92. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. FEJEZET

NAPLÓZÁSI TEVÉKENYSÉG, ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, REGISZTRÁCIÓ

12/A. A nyilvántartó szerv által végzendő naplózási tevékenység

21/A. § (1) A nyilvántartó szerv

a) a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 8. § (1) bekezdése szerint,

b) a hatóság, az önkormányzati adóhatóság, a gazdasági kamarák, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 20. § (1) bekezdése szerint, valamint

c) a 8. § (3)–(7) bekezdése szerint

végzett adathozzáféréseket naplózza.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti

a) az adathozzáféréshez rendelt ügyiratszámot,

b) az adathozzáférés dátumát és időpontját,

c) az adathozzáférés indításához használt adatok típusát,

d) az adathozzáférés eredményeként megkapott adatok megjelölését és azok egyedi azonosítószámát,

e) az (1) bekezdésben meghatározott, az adathozzáférést végző szerv nevét,

f) az adathozzáférést végző tisztviselő nevét és egyedi felhasználói azonosítóját,

g) az adathozzáférést elrendelő vezető nevét és egyedi felhasználói azonosítóját, amennyiben az adathozzáférésre egyedi vezetői utasítás alapján kerül sor,

h) – amennyiben lehetséges – az adathozzáférés eredménye címzettjének egyedi felhasználói azonosítóját.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti

a) az adathozzáféréshez rendelt ügyiratszámot,

b) az adathozzáférés dátumát és időpontját,

c) az adathozzáférés indításához használt adatok típusát,

d) az adathozzáférés eredményeként megkapott adatok megjelölését és azok egyedi azonosítószámát,

e) szolgáltató által kezdeményezett adathozzáférés esetén

ea) az adathozzáférést végző szolgáltató nevét,

eb) ha az adathozzáférést végző szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a szolgáltató nevében eljáró, hozzáféréssel rendelkező természetes személy nevét,

f) adatszolgáltató által vagy a tényleges tulajdonos által adatszolgáltató útján kezdeményezett adathozzáférés esetén

fa) az adathozzáférést végző adatszolgáltató vagy tényleges tulajdonos nevét,

fb) az adathozzáférési igényt előterjesztő természetes személy nevét,

g) a harmadik személyek által kezdeményezett adathozzáférés esetén

ga) az adathozzáférést kezdeményező természetes személy nevét,

gb) az adathozzáférést kezdeményező természetes személy regisztrációja során megadott elektronikus elérhetőségét.

(4) A nyilvántartó szerv adatvédelmi tisztviselője az (1) bekezdés szerinti napló megfelelő vezetését rendszeresen, de legalább félévente ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét az adatvédelmi tisztviselő dokumentálja, valamint e dokumentációt a (6) bekezdés szerinti időtartamig megőrzi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti naplóhoz kizárólag a törvényben meghatározott feladatkörében, az adathozzáférés jogszerűsége ellenőrzése céljából eljáró bíróság, nyomozó hatóság, ügyészség, illetve közigazgatási hatóság férhet hozzá.

(6) A nyilvántartó szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban rögzített adatokat öt évvel keletkezésük után törli, kivéve, ha az adott adatok tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárás a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adott naplóbejegyzés törlésére a folyamatban levő ellenőrzésre figyelemmel nem került sor, a törlést az ellenőrzési eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A nyilvántartó szerv a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás működtetésében közreműködő tisztviselők számára olyan speciális képzést nyújt, amely ismereteket ad a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatályos uniós és nemzeti jogszabályokról, ideértve a hatályos adatvédelmi szabályokat is.

12/B. Az adathozzáféréshez szükséges regisztrálás

21/B. § (1) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv a 8. §-ban és a 20. §-ban, az önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák a 20. §-ban, a szolgáltató a 8. §-ban meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrálnak a nyilvántartó szervnél.

(2) A regisztráció során az adathozzáférést igénylő természetes személy közli

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) születési helyét, idejét,

d) anyja születési nevét.

(3) A regisztráció során az adathozzáférést igénylő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet közli

a) nevét, rövidített nevét,

b) – ha ilyennel rendelkezik – adószámát,

c) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

d) az adathozzáférésre jogosult természetes személynek (a továbbiakban: regisztráció kezdeményezésére jogosult) a (2) bekezdésben meghatározott adatait.

(4) A regisztráció során a szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az adathozzáférés a 8. § (3) bekezdésének megfelelően a Pmt. 7–10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatellenőrzési kötelezettsége teljesítéséhez és a 11. §-ban meghatározott eltérésjelzési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(5) A (3) bekezdés d) pontja alapján a regisztráció kezdeményezésére jogosult lehet

a) a 8. § (1) bekezdése szerinti hatóságok, ügyészség, bíróság, és felügyeletet ellátó szervek, és a 20. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák regisztráció kezdeményezésére kijelölt tagja, képviselője,

b) a 8. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató törvényes képviselője és az általa eljárásra meghatalmazott harmadik személy.

(6) Sikeres regisztráció esetén a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy a nyilvántartó szerv által meghatározott módon kijelölheti azt az (1) bekezdésben meghatározott szervezettel szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személyt, aki a szervezet nevében hozzáféréssel rendelkezhet a 4. § (1) bekezdése, a 18. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz. A kijelölés során a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy megadja a hozzáférésre jogosult természetes személy (2) bekezdésben meghatározott adatait.

(7) A hozzáférés megszűnik:

a) a természetes személy halálával,

b) a regisztráció alapjául szolgáló jogviszony megszűnésével vagy az adathozzáférésre jogosult személy által ellátott feladatok körének olyan változásával, amely az (5) bekezdésben nevesített nyilvántartásokhoz történő hozzáférést a továbbiakban nem indokolja,

c) ha a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy a (6) bekezdés szerinti személy hozzáférési jogosultságát visszavonja.

(8) A hozzáférés megszűnéséről a nyilvántartó szervet haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentéssel érintett személy hozzáférésének megszüntetése érdekében a nyilvántartó szerv az értesítésről való tudomásszerzést követően intézkedik.

(9) A sikeresen regisztrált szolgáltatók esetében a nyilvántartó szerv minden adathozzáférés kezdeményezése esetén vizsgálja az (5) és (6) bekezdés szerinti jogosultságok fennállását, és a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 803/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti szolgáltatói minőséget, amelyek hiányában a hozzáférést megtagadja.

21/C. § (1) 2022. július 1-től a harmadik személy a 8. § (5) bekezdésében meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrál a nyilvántartó szervnél.

(2) A regisztráció során a harmadik személy közli

a) a természetes személy családi és utónevét,

b) elektronikus levelezési címét.

(3) 2022. július 1-től a 8. § (6) és (7) bekezdése szerinti adatigénylés esetén az adathozzáférést igénylő harmadik személy a regisztráció során becsatolja a 9. § (3) bekezdése alapján kiadott előzetes engedélyt.”

93. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 15. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § A 19. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot is tartalmazó adatszolgáltatást a nyilvántartásban már szereplő széfszolgáltatási szerződésekhez kapcsolódóan a számlavezetők első alkalommal a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépését követő 180 napon belül teljesítik a nyilvántartó szerv felé. Az ezt követő változások bejelentésére a 19. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.”

94. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 16. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § Ez a törvény

a) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésének,

b) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (6) és (7) bekezdésének

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

96. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés alkalmazásában az önfoglalkoztatók egyszeri kompenzációs támogatásában részesült személy a vállalkozását nem szüntetheti meg 2022. június 30-ig.”

97. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) A koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott, közhasznú tevékenységet végző alapítvány (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) az elhunyt személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozójának (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) az Alapítványhoz benyújtott támogatásra irányuló kérelme esetén – a kérelem megalapozottságának az Alapítvány által történő vizsgálata érdekében – a járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervtől, valamint a kincstár által vezetett (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokból adatigényléssel élhet.

(2) A járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szerv az Alapítvány írásos megkeresése alapján 15 napon belül tájékoztatja az Alapítványt arról, hogy az Alapítvány által a kedvezményezett kérelme alapján megjelölt elhunyt személyt a halál időpontjában igazolt, aktív SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttként rögzítette-e.

(3) A kincstár az Alapítvány részére a kedvezményezett vonatkozásában az Alapítvány írásos megkeresése alapján 15 napon belül adatot szolgáltat

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: 1993. évi III. törvény) 18/B. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén az ellátás összegéről,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén a megállapított, illetve folyósított ellátás összegéről,

c) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 45. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén az ellátás összegéről.

(4) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti megkeresésében megjelöli az elhunyt személy természetes személyazonosító adatait, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.

(5) Az Alapítvány a (3) bekezdés szerinti megkeresésében megjelöli a kedvezményezett természetes személyazonosító adatait, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.

(6) Az Alapítvány a (2) bekezdés, valamint a (3) bekezdés szerint első alkalommal benyújtott kérelemmel egyidejűleg az Alapítvány alapító okiratát is megküldi a közhasznú jogállás, valamint a koronavírus-világjárvány miatt hozzátartozójukat elveszítő személyek megsegítésére irányuló cél ellenőrzése érdekében a járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek, illetve a kincstárnak. Az Alapítvány az alapító okirat módosítása esetén – a módosítást követően benyújtott első kérelemmel egyidejűleg – az alapító okiratot ismételten megküldi a járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek, valamint a kincstárnak.”

98. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 96. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A veszélyhelyzet ideje alatt esedékes felülvizsgálatra hivatkozva pénzbeli szociális ellátásra való jogosultság legkorábban 2022. augusztus 31-ével szüntethető meg.”

99. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény a következő 98/A. és 98/B. §-sal egészül ki:

„98/A. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak a veszélyhelyzet fennállása miatt elmaradt, 2020. december 5-e és 2021. november 9-e között esedékes felülvizsgálatát a rehabilitációs hatóság 2022. október 31-ig folytatja le.

98/B. § Az 1993. évi III. törvény 130. §-a szerinti támogatás a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik

a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet kihirdetése napján, vagy

b) a támogatási rendszerbe 2021. január 1-jétől bevont fenntartók esetén a 2021. január 15-ig megkötött egyéni munka-, illetve fejlesztési szerződés alapján

a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak, és jogviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban, valamint 2022. június 30-ig fennállt.”

100. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti szervezet által fenntartott, a szolgáltatói nyilvántartásba 2020. december 17-ét követően bejegyzett, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény vagy szolgáltató által biztosított ellátásért – ideértve a gondozásért, étkezésért, intézményi gyermekétkeztetésért – fizetett térítési díj tekintetében.

(8) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti szervezet által fenntartott, 2020. december 17-ét követően nyilvántartásba vett óvodában a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj tekintetében.”

101. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) és (2) bekezdést a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerinti, az (1) bekezdés szerinti szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében álló közfürdő által felszámított térítési díj tekintetében nem kell alkalmazni.”

102. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 5. § (4) bekezdésében a „2022. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-ig” szöveg lép.

103. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 46. § (1) bekezdésében a „2022. december 31-ig a felek” szövegrész helyébe az „A felek” szöveg lép.

104. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

- a) 74. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Kormány Cstv. 65. §-a alapján kihirdetett rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására (Cstv. IV. Fejezet),” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Cstv. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó,” szöveg,

- b) 74. § (7) bekezdésében a „c) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a szervezetet is,” szövegrész helyébe a „c) pontja szerinti kormánydöntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre is,” szöveg,

- c) 74. § (8) bekezdésében a „d) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a gazdálkodó szervezetet is,” szövegrész helyébe a „d) pontja szerinti kormánydöntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre is,” szöveg,

- d) 74. § (9) bekezdésében az „A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilváníthatja a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté azt a szervezetet is, amely” szövegrész helyébe az „A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti kormánydöntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre is, amelynek” szöveg,

- e) 75. §-ában a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában” szövegrész helyébe a „stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásban” szöveg,

- f) 76. § (1) bekezdésében a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során” szövegrész helyébe a „stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásban” szöveg

lép.

105. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 94. § (2) bekezdésében a „2021. június 9-e” szövegrész helyébe az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése” szöveg lép.

106. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

- a) 96. § (1) bekezdésében az „e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe a „2022. október 31-éig” szöveg,

- b) 96. § (3) bekezdésében a „2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró” szövegrész helyébe a „2020. november 4-e és 2022. június 30-a között lejáró” szöveg, az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-éig” szöveg,

- c) 96. § (4) bekezdésében a „2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány” szövegrész helyébe a „2020. november 4-e és 2022. június 30-a között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint az ezen időszakban lejáró közgyógyellátási igazolvány” szöveg, az „e törvény hatálybalépését követő 90. napig” szövegrész helyébe a „2022. szeptember 30-áig” szöveg, az „e törvény hatálybalépését követő 30. napon” szövegrész helyébe a „2022. június 30-án” szöveg,

- d) 96. § (5) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe a „2022. október 31-éig” szöveg,

- e) 97. § (1) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napján” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-én” szöveg,

- f) 98. §-ában a „96. §-ban meghatározottak kivételével” szövegrész helyébe a „96. §-ban meghatározottak és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak felülvizsgálata kivételével” szöveg, az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-éig” szöveg,

- g) 99. § (1) bekezdésében az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig” szövegrész helyébe a „2022. július 31-éig” szöveg,

- h) 99. § (2) bekezdésében az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap” szövegrész helyébe a „2022. július 1-je” szöveg és az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-éig” szöveg

lép.

107. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 154. § (1) bekezdés f) pontjában az „a fővárosi” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Népegészségügyi Központnál, a fővárosi” szöveg lép.

108. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

- a) 26. alcíme,

- b) 27. alcíme,

- c) 45. alcíme.

109. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 48. alcíme.

110. § (1) A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos,

a) 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy

b) 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró

hivatalos okmány, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is – az (1a) bekezdés és a 13. § (1) bekezdése szerinti okmányok kivételével – 2022. június 30-ig érvényes.”

(2) A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30-ig érvényes.”

111. § A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 28. §-a a „2022. június 30.” szövegrész helyett a „2022. december 31.” szöveggel lép hatályba.

112. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 18. alcíme.

113. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény

- a) 27. § (1) bekezdése,

- b) 27. § (2) és (3) bekezdése és

- c) 27. § (4) és (5) bekezdése.

114. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény

- a) 13. alcíme,

- b) 64. és 65. §-a.

115. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 27. alcíme.

116. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 29. alcíme.

#### 44.

117. §

#### Szomszédos országok közigazgatási egységei a 10. alcím alkalmazásában

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1. | Szomszédos ország | Közigazgatási egység |

| 2. | Ukrajna | Kárpátontúli terület (Закарпатська область) |

| 3. | Románia | Temes megye (Judeţul Timiş) |

| 4. | Arad megye (Judeţul Arad) |

| 5. | Bihar megye (Judeţul Bihor) |

| 6. | Szatmár megye (Judeţul Satu Mare) |

| 7. | Szerb Köztársaság | Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački okrug) |

| 8. | Észak-bácskai körzet (Severnobački okrug) |

| 9. | Észak-bánsági körzet (Severnobanatski okrug) |

| 10. | Horvát Köztársaság | Muraköz megye (Međimurska županija) |

| 11. | Kapronca-Kőrös megye (Koprivničko-križevačka županija) |

| 12. | Verőce-Drávamente megye (Virovitičko-podravska županija) |

| 13. | Eszék-Baranya megye (Osječko-baranjska županija) |

| 14. | Szlovén Köztársaság | Mura menti statisztikai régió (Pomurska statistična regija) |

| 15. | Osztrák Köztársaság | Őrvidék (Burgenland) |

| 16. | Szlovák Köztársaság | Pozsonyi kerület (Bratislavský kraj) |

| 17. | Nagyszombati kerület (Trnavský kraj) |

| 18. | Nyitrai kerület (Nitriansky kraj) |

| 19. | Besztercebányai kerület (Banskobystrický kraj) |

| 20. | Kassai kerület (Košický kraj) |